udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Gábor

1996. június 30.

Jún. 30-án magyar és román nyelvű emléktáblát lepleztek el Fogarason, azon a házon, ahol Babits Mihály lakott fogarasi tanárkodása idején. Babits 1908-1911 között volt a helyi főgimnázium magyar-laton szakos tanára, az emléktáblával megjelölt házban lakott. Az emlékezés kezdeményezője: Márkus Albert unitárius lelkész, melyet felkarolt a helyi RMDSZ. A román polgármester is megjelent az avatási ünnepségen. Szabó Gábor fogarasi RMDSZ elnök megjegyezte: "E tábla nemcsak a költő fogarasi éveire emlékeztet, hanem jelzi egyszersmind az itteni kisszámú magyar közösség és a távoli anyaország közötti szerves szellemi kapcsolatot." - Ez az egyetlen magyar vonatkozású emléktábla a városban. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 5-11./

1999. december 10.

Fórika János plébános kezdeményezésére nov. 21-én megtartották Fogarason az első helyi szavalóversenyt. Jelen voltak a magyar történelmi egyházak képviselői is. A Márkos Ervin unitárius lelkész által vezetett zsűrinek nem volt könnyű dolga. Nov. 25-én Árva Bethlen Katára emlékeztek Fogarason, a műemlék templomban, igét hirdetett Farkas Gábor tiszteletes. /Szabó Gábor: És mégis mozog... = Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./

2000. augusztus 31.

Elképzelhető, hogy csak a tanév második félévében indul be az oktatás az erdélyi magyar magánegyetemen - közölte Tonk Sándor, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány vezetője. Szeptember közepén ül össze a bukaresti akkreditációs bizottság, amely az alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. Fésüs László, a Debreceni Kossuth Lajos Egyetem rektora és Szendrő Péter, a Budapesten és Gödöllőn működő Szent István Egyetem rektora Náray Szabó Gáborral, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, valamint Misovicz Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesével Kolozsváron felajánlotta szakmai segítségét az egyetemalapítási folyamatban. A debreceniek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel működnek együtt, a Szent István Egyetem kihelyezett tagozatokat működtet Csíkszeredában és Nyárádszeredában. A Sapientia doktori ösztöndíjat is hirdet azzal a céllal, hogy kinevelje az egyetem majdani oktatói gárdáját. Az ösztöndíjra a beinduló, vagy beindított szakok tanársegédjei jelentkezhetnének. /Erdélyi magyar magánegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2000. december 23.

Mint minden évben '89 decembere óta az idén is decemberben elkezdődtek a gazdaköri összejövetelek a Nagykárolyi Gazdakör szervezésében, Szabó Gábor elnök, agrármérnök irányításával. A környékbeli gazdák bevonásával zajlanak e gazdaköri találkozások. A több mint 20 falu, község gazdáit is felölelő nagykárolyi gazdaköri összejövetelek tavaszig fognak tartani. Nagykárolyban él Vénig Zoltán agrármérnök, az RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) országos elnökségének egyik tagja, akinek nem kis szerepe van a városi és környékbeli gazdálkodás fellendítésében. /Nagy Ágnes: Megkezdődtek a nagykárolyi gazdakör-találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2001. augusztus 23.

Kinevezték azt a népszámlálási bizottságot, amelynek Kolozsváron elő kell készíteni és lebonyolítani a 2002 márciusában zajló népszámlálást - közölte Boros János alpolgármester. A 12 tagú bizottság elnöke Gheorghe Funar polgármester, alelnökei Titus Jude, a város titkára és Vasile Gherman, az anyakönyvvezető osztály vezetője. A bizottságnak tagja majd minden olyan állami intézmény képviselője, amely valamiképpen érintett a népszámlálás munkafolyamatában. Két magyar anyanyelvű tagja van a munkacsoportnak: a polgármesteri hivatal részéről Boros János, a megyei tanfelügyelőség színeiben pedig Szabó Gábor tanfelügyelő. /Sz. Cs.: Kinevezték a népszámlálási bizottságot. Két magyar tag. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2001. augusztus 28.

Kinevezték a népszámlálási bizottságot, Boros János alpolgármester is tagja a bizottságnak. A kolozsvári bizottság elnöke Gheorghe Funar lett, a bizottság több tagja is hozzá közel álló. Ilyen körülmények között miként lehet biztosítani a népszámlálás tisztaságát? A városi népszámlálási bizottság összetételét kormányhatározat biztosítja, amely előírja, hogy a bizottság elnöke a polgármester, alelnöke a város jegyzője, titkára pedig az anyakönyvi hivatal osztályvezetője. A tanfelügyelőségtől Szabó Gábor a másik magyar anyanyelvű tagja a bizottságnak. Fontos, hogy ne ismétlődjön meg az 1992-es eset, amikor a nemzetiségi kódszámot csak ceruzával volt szabad beírni, amelyet aztán utólag esetleg módosítani lehetett. - Sokan dolgoznak Magyarországon vagy Németországban, de hivatalosan kolozsvári illetőségűek. Nagy gond, ha ők nem lesznek itthon a népszámlálás idején. /Köllő Katalin: Lehet-e biztosítani a népszámlálás tisztaságát? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2001. szeptember 4.

A szegedi Értelmiség Szabadegyetem a rendszerváltást követő esztendőkben minden nyáron megszervezte egy hetes rendezvényét. A megnyitón dr. Besenyi Sándor, az egyetem igazgatója elmondta: az utóbbi 11 évben a határon túlról érkező mintegy ezer magyar ajkú ösztöndíjas értelmiségi hallgatta végig az előadásokat, és részt vettek az azokat követő vitákban. Idén ez a szabadegyetem összekapcsolódott egy BANNET (Banat Network for Intercultural Citizenship Education) nevű programmal, melynek keretében mintegy 60-70 szerb, román, szlovák, magyarországi fiatal több helyszínen tanulta azt, hogy mit jelent a másság elfogadása, a tolerancia. A BANNET program a Dél-kelet-európai Stabilitási Egyezmény keretében valósul meg, és azt az Amerikai Egyesült Államok finanszírozza. Az elődók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Ágh Attila politológus, Lengyel László politológus, Szabó Gábor helyettes államtitkár, Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója, Réz András budapesti esztéta és sokan mások. /(Máthé Éva): Értelmiség 2001 Szabadegyetem. Nemzedékek párbeszéde Nyugat-Európa kapujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2001. szeptember 17.

Szept. 15-én megkezdődött az új tanév. Sok év után először volt létszámnövekedés a magyar kilencedikesek és az elsősök körében. Szabó Gábor, a magyar tanítókért felelős tanfelügyelő szerint Kolozs megyében több első osztályos magyar tanulók van, mint az előző tanévben. /Szabó Csaba: Megkezdődött a 2001-2002-es tanév. Megnőtt a Kolozs megyei magyar elsősök száma is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2001. október 13.

Okt. 12-én megbeszélést tartott Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Kolozs megyei szervezetének a választmánya. Az országos vezetést Szőcs Judit alelnök, a megyei tanfelügyelőséget Szabó Gábor és Péter Tünde képviselte. Moldován Erika, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke nyitóbeszédében rámutatott: az első osztályosok számára készült tanszercsomagok a megyében akadálytalanul jutottak el a címzettekhez. Moldován Erika nyilatkozatot olvasott fel, amelyben a megyei vezetőség támogatásáról biztosítja a magyar anyanyelvű tanfelügyelőket, majd közzétette azt a határozatot, amelynek értelmében - a továbbiakban - az RMPSZ megyei elnöke fogja képviselni a szövetséget a Megyei Küldöttek Tanácsán. /Szabó Csaba: Magyar pedagógusok megbeszélése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2002. szeptember 5.

Szabó Gábor szaktanfelügyelő szerint még mindig nem lehet tudni, hogy hány jövendőbeli első osztályos beíratását halasztják az utolsó percre a kényelmes szülők. A szaktanfelügyelő számításai szerint legalább három magyar első osztály sorsa eldőlt, ugyanis Kolozsváron kevesebb mint 15 gyerekkel nem lehet majd osztályt indítani. /Szabó Csaba: Továbbra is nyitott a magyar első osztályok ajtaja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2002. szeptember 17.

Szept. 16-án megkezdődött az új tanév. Ez az első tanév, amikor az állam kifli és tejtermékek formájában ingyen tízórait biztosít az elemistáknak, és ez az első olyan esztendő, amikor az óvodai csoport kötelezővé válik, és így nyolcról kilenc évre bővül a romániai közoktatás. Szabó Gábor szaktanfelügyelő elmondta: végül csak két első osztály szűnt meg Kolozsváron, a 7-es és a 13-as iskolákban. Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban végül két elsős magyar osztály indult. Két problémájuk van, fejtette ki Simon János igazgató: még mindig nem érkezett meg az a 19 millió forint, amelyet még a Deutsch Tamás által irányított magyar Ifjúsági és Sportminisztérium utalt ki nekik, másrészt az, hogy mindkét némettanárnőjük férjhez ment Marosvásárhelyre, így pótolni kell a hiányukat. /Szabó Csaba: Megkezdődött a 2002-2003-as tanév. Két első osztállyal kevesebb Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2002. október 26.

Kerekasztal-beszélgetést szervezett okt. 25-én Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Kolozs megyei szervezete. Szabó Gábor tanfelügyelő kiemelte: Kolozsváron a belvárosi iskolákon kívül szinte minden külvárosiban gondokat okozott a gyermekhiány. Tőkés Elek igazgató rámutatott: el kell dönteni, hogy kínlódunk-e tovább azokkal a külvárosi iskolákkal, ahol a gyerekfluktuáció miatt az egész oktatási folyamat az esetlegesség jegyében folyik már évek óta, vagy felszámoljuk ezeket - vállalva az ebből következő magyar pedagógusi munkanélküliséget is -, és életképes központokat hozunk létre, ahol a magyar gyerekek emelt fővel vállalhatják nemzetiségi hovatartozásukat. Eddig a külvárosi iskolák feltétel nélküli megtartása mellett tört lándzsát az RMPSZ Kolozs megyei szervezete, így a végek feladása gondolatának hallgatólagos elfogadása újdonságot jelent a szervezet oktatáspolitikai stratégiájában. /Sz.Cs.: Frontvonalat igazít az RMPSZ? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2004. október 8.

Szabó Gábor /Kolozsvár/ tanfelügyelő tájékoztatott: a 10 osztályos tankötelezettség idejére az állam ingyenes tankönyvellátást biztosít minden tanulónak. A magyarra fordított tankönyvek a kiadóknak veszteségesek. A tanfelügyelőségen Szabó Gábort bízták meg a tankönyvrendelésekkel. Az első és második, illetve a kilencedik és tizedik osztályok esetében vadonatúj tankönyvekről van szó. Ezeket román tagozaton teljes egészében biztosították. A magyar tagozatokon rossz a helyzet: még csak most fordítják a matematika, környezetismeret, fizika, kémia stb. tankönyveket. /Szabó Csaba: Magyar nyelvű tankönyvekre várva. Az ábécéskönyvek mind megérkeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2005. február 15.

Kolozs megyében a magyar nyelven tanuló első osztályosok száma 720-ról 665-re csökkent. Szabó Gábor szaktanfelügyelő közölte, minden olyan helyet meghirdettek, ahová tavaly elsősök iratkoztak. /Sz. Cs.: Csökken az elsősök száma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2005. április 6.

Az első osztályba beiratkoztak a gyerekek, Kolozsváron a külvárosi iskolák többségében van üres hely. Úgy tűnik, a Szilágyságban stabilizálódott a gyereklétszám. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta: elsősorban Zilahon tapasztalható fogyás, ezt azonban ellensúlyozza a falusi iskolák gyereklétszámának lassú emelkedése. A magyar tanszemélyzet létszámát idén nem szeretnék csökkenteni. Faluvégi szerint biztató a falusi gyereklétszám növekedése, ami azt jelzi, hogy többen hazatelepedtek, illetve a fiatalok vidéken alapozzák meg jövőjüket, itt vállalnak családot, gyereket. Lényeges változásra Kolozs megyében sem kell számítani, átlagosan itt is hatszáz magyar elsősre számítanak. Szabó Gábor, a magyar tanítók Kolozs megyei tanfelügyelője bízik benne, hogy a meghirdetett első osztályok ősszel beindulnak. /Makkay József: Magyar gyerekeket várnak a külvárosi iskolák. Ugyanannyi első osztály indul, mint tavaly? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2005. november 14.

November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

2006. október 12.

A kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely Oktatási stratégiák elnevezéssel vitaestet tartott a Kolozsváron. Megjelent többek között Szőcs Judit, az RMPSZ országos elnöke, Tárkányi Erika, a szakmai szövetség Kolozs megyei elnöke, Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, valamint Szabó Gábor tanfelügyelő, Kötő József EMKE-elnök és Veres Valér egyetemi adjunktus, KMEI igazgató. Veres Valér szociológus demográfiai adatokat hozott a Kolozs megyei és a régióbeli magyarság természetes fogyására. Szabó Gábor tanfelügyelő adatai szerint Kolozs megyében 2005-ben összesen 11 017 gyermek tanult magyar oktatási intézményben (az óvodától egészen a XII. osztályig). Megyei szinten évente száz magyar nemzetiségű gyermek tanul román tagozaton. A megyében még mindig „hiánycikk” a magyar nyelvű szakoktatás, s ez a szakiskolában románul tanuló magyar fiatalok asszimilációjához vezet. – Az oktatás helyzetének javítását az egyházak által nyújtott segítségtől, a PHARE-támogatástól remélhetjük – mondta Szőcs Judit RMPSZ-elnök. Tárkányi Erika szerint fel kell mérni, melyek az életképes tanintézetek. /N.-H. D.: Oktatási stratégiák népességcsökkenésünk tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2008. november 24.

Az oktatás és a kutatás területére kiterjedő együttműködésről döntött a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem; az erről szóló megállapodást Andrei Marga kolozsvári és Szabó Gábor szegedi rektor írta alá. A két egyetem együttműködése hosszú múltra tekint vissza mind a kutatás, mind a hallgatói cserék tekintetében. A BBTE rektora a szerződésből a doktori képzések területét emelte ki. /Egyetemi együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

2009. március 28.

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Gábor tanfelügyelő bemutatta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai által kidolgozott közoktatási stratégiát. Péter Tünde ismertette: a megyében összesen 99 047 tanuló van, a magyarul tanulók száma pedig meghaladja a 10 000-et. Azaz 2661 óvodás, 2588 elemi, 2483 V–VIII. osztályos, 2098 IX–XII. osztályos, illetve 293 szakiskolai tanuló jár magyar tannyelvű osztályba. Szórványvidéken eddig három iskolaközpontot sikerült kialakítani: Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskola, Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány, Szamosújváron pedig a Téka Alapítvány segíti elő hatszáz magyar gyerek anyanyelven való tanulását. Új oktatási központokat kellene ki alakítani, ezek helyszíne a Nádasmente, a Mezőség pereme és Aranyosszék egy-egy települése lehetne. Szabó Gábor tanfelügyelő községekre lebontva részletezte, hány óvodás, elemi tagozatos vagy V–VIII. osztályos diák tanul magyarul. Tizenegy településen már csak I–IV. osztály működik magyarul – ilyen helyzetben van többek között Kajántó, Aranyosgerend, Detrehemtelep, Harasztos, Tordatúr, Szépkenyerűszentmárton, Mezőkeszü, Gyalu, Magyarvalkó. Az itt lakó szülők vagy vállalják azt, hogy ingáztatják, illetve bentlakásba adják 11–15 éves gyerekeiket, vagy román tagozatra íratják őket. A megyében hozzávetőlegesen 100 elemista és 228 V–VIII osztályos kisdiák tanul román tagozaton függetlenül attól, hogy van vagy nincs lehetőség az anyanyelvű oktatásra. Tizenöt vidéki településen 32 elemista és 49 V–VIII. osztályos magyar gyerek jár román tagozatra, mert nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás. Ugyanakkor Kolozsváron 29 elemista és 59 középiskolás szülei döntöttek úgy: jobb, ha gyerekük román tagozaton tanul. Kolozsváron stagnál az óvodások száma: 1165 óvodás van (43 csoport) – a legtöbbjük 3–4 év közötti, az elemisták száma 1078 (62 osztály). Az önkormányzatoknak van szerepe az anyanyelvű oktatást illetően. Balázs-Bécsi Attila, a Szamosújvári Téka Alapítvány vezetője elmondta: a Téka a lehető legszegényebb sorsú gyerekek anyanyelvű oktatását biztosítja. Felvetődött, hogy az egyik szórvány-iskolaközpont Mócson épülhetne fel, mivel oda nyolc település magyar gyerekei járhatnának. Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő arra figyelmeztetett, hogy a román tagozatra járó magyar gyerekek heti két órás magyar nyelv- és történelem tanítása azzal járhat, hogy a szülő megelégszik ezzel a két órával, s nem tesz lépéseket azért, hogy településén újraindulhasson a magyar nyelvű oktatás. László Attila alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: mostanra egyharmadára csökkent a magyar gyerekek száma az 1989-es létszámhoz képest. A városon a gyereklétszám nő, de vidéken egyre kevesebb gyerek születik, s a falu lakossága lassan elöregedik. /Nagy-Hintós Diana: Megmaradásunkért kistérségbeli oktatási központokat kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2009. június 13.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megújult honlapját (http://www.mtak.hu/) mutatta be Náray-Szabó Gábor akadémikus, az MTAK főigazgatója. Az 1826-ban alapított könyvtár egy évtizede digitalizálja folyamatosan felbecsülhetetlen értékű könyv- és kéziratállományát. Sok új funkcióval gyarapodik a honlap. A megújult honlap új szolgáltatása a több ezer digitalizált dokumentumot tartalmazó repozitórium, a REAL (http://real.mtak.hu), amelynek anyaga szabadon és ingyenesen tölthető le. Az MTAK hat kutatóintézettel összefogva 2494 képpel, az anyag tíz százalékával csatlakozik az Országos Széchenyi Könyvtár irányításával létrejövő Magyar Digitális Képkönyvtárhoz. /Megújult az Akadémiai Könyvtár honlapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998