udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Gabriella

2000. október 5.

Szept.30-án, okt.1-jén a helyi községháza szervezésében ötödik alkalommal tartották meg az Újszentesi Falunapokat. Szilágyi Géza polgármester, Kovács Győző, a Magyar Teleház Szövetség elnöke jelenlétében felavatták a már két hónapja működő Újszentesi Teleházat. Kovács Győző elmondta, hogy Magyarországon 1992-ben indult el a teleház-mozgalom. A magyar teleházak száma megközelíti a 250-et, közel egymillió falusi ember férhet hozzá szolgáltatásaikhoz és ez idő alatt több ezer munkahelyet hoztak létre. A teleház-mozgalom célja: az elmaradott falusi közösségek bekapcsolása a nemzetközi információáramlásba. Az Újszentesi Falunapok keretén belül vasárnap délelőtt ökumenikus istentiszteletre került sor a római katolikus templomban. A kultúrházban az ünnepi műsor a Szabó Gabriella vezette, alig néhány hónapja alakult újszentesi Napsugár Kamarakórus fellépésével kezdődött meg, fellépett az újszentesi Tulipán együttes is, szatmári táncokat mutattak be, továbbá a végvári Muskátli néptáncegyüttes és a a magyarországi testvértelepülés, Sándorfalva Szépasszonykórusa, a gyermek Citerazenekar, amely a világhírű Sándorfalvi Citerazenekar utánpotlását biztosítja. /Pataki Zoltán: V. Újszentesi Falunapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2001. március 6.

Márc. 4-én, vasárnap zsúfolásig megtelt Temesváron az Új Ezredév református központ építőtelepe. A gyülekezet istentiszteletet tartott, amelyre meghívta a város valamennyi magyar lakosát. Az épülő falak között Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára hirdetett igét. Vetési elmondta, hogy számos rendhagyó istentiszteleten vett részt az utóbbi években. Ramnicu Valceán egy tömbházlakásban gyűltek össze, hogy meghallgassák Isten igéjét. Magyarul még soha nem szólalt meg lelkész ebben a városban. Volt olyan templomban is, ahol évtizedek óta nem hangzott el ige, mert nincs aki hallgassa, ecsetelte a szórványmagyarság sorsát a szónok. "Örömmel beszélek olyan szórványban élő gyülekezet előtt, amely templomot épít. Az emelkedő falak és betonoszlopok a tanúság rá, hogy a temesvári közösség akar és tud jövőt építeni." - mondta. Az istentiszteleten közreműködött az Elekes András karnagy vezényelte Szabolcska Mihály Vegyeskar és az Új Ezredév gyülekezet kórusa Szabó Gabriella irányításával. /(Sipos): Szabadtéri istentisztelet. Akarunk és tudunk jövőt építeni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2002. június 13.

Szabó Gabriella zenetanárnő néhány évvel ezelőtt alapította az újszentesi iskolában a Napsugár nevű kamarakórust. Az Új Ezredév /Temesvár/ református gyülekezet őt hívta meg a 2000-ben alakult kórusának vezénylésére. A zenetanárnő egyesítette a két énekkart, és közösen léptek fel a magyarországi Szentesen a testvérvárosok harmadik kulturális fesztiválján. Jugoszláviából Bácskatopolya asszonykórusa, a több mint két évtizedes hagyománnyal rendelkező Kaláris érkezett erre a fesztiválra. /Szekernyés Irén: Két énekkar dirigense. Az egyesített énekkar. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

2002. november 7.

A Capital című gazdasági folyóirat becslés alapján közzétette Románia száz leggazdagabb emberének nevét. Bukaresti lapértesülések szerint a lista részben azért hiányos, mert több érintett visszautasította azt, hogy neve ebben az összeállításban megjelenjen. Elsősorban a politikusok tartották távol magukat a nyilvánosságtól, hogy vagyonukat ne lengje körül a korrupció gyanúja. A százas listán két romániai magyar szerepel. A 27. helyen megjelenő 32 éves nagyváradi Teszáry Zoltán vállalkozó vagyona 60-70 millió amerikai dollárra tehető, a 82. helyen pedig az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Verestóy Attila szerepel, aki 15-20 millió dolláros vagyonát a lap szerint a faiparhoz kapcsolódó vállalkozásaival szerezte. A sportolók különlistáján felbukkan a harmadik magyar is, Szabó Gabriella személyében. Románia első húsz leggazdagabb embere: Iosif Constantin Dragan 700-900 millió USD, Ion Tiriac 600-700 millió, Ioan és Viorel Micula testvérek 500-600 millió, George, Valentin, Viorel Paunescu 500-600 millió, Sorin Ovidiu Vantu 400-500 millió, Ioan Niculae 250-300 millió, Camelia és Corina Voiculescu 250-300 millió, Frank Timis 200-250 millió, Dinu Patriciu 150-200 millió, George Copos 100-150 millió, Nicolae Badea 100-150 millió, Dimitrie Sturzda 100-150 millió, Gigi Becali 100-150 millió, Fathi Taher 100-150 millió, Joseph Seroussi 100-150 millió, Viorel Catarama 80-100 millió, Marius és Emil Cristescu 80-100 millió, Ovidiu Lucian Tender 80-100 millió, Gelu Tofan 80-100 millió. - A lap közzétette a világ száz leggazdagabb emberének névsorát is. A listán egyetlen magyar származású üzletember szerepel: Soros György, vagyona 6,9 milliárd dollár. /Románia száz leggazdagabb embere. Két romániai magyar szerepel a listán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2004. április 14.

Temesváron Új Ezredév Központ nyugati szárnya erre a húsvétra elkészült, a templomépítő közösség örömére. Az istentisztelet ünnepi műsorral ért véget, fellépett a Szabó Gabriella vezette Új Ezredév kórus is. /(S.): Templomépítő gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2009. március 3.

Sára Sándor, a neves filmrendező Illyés Gyulát idézve mondotta az egyik tévéműsorban: „A magyar asszonyok ma sem szülnek tehetségtelenebb gyermekeket, mint korábban.” A magyar filmiparban ma sincsenek kevésbé jó rendezők, operatőrök, vágók, hangmérnökök, mint korábban. Nem ez az oka annak, hogy manapság a magyarok nem készítenek olyan sikeres filmeket, mint régen. Hova tűntek a kimagasló eredményeket elérő erdélyi magyar sportolók? – tette fel írásában a kérdést Ujj Jánoss Az atlétikában olyan romániai bajnokok, mint a világcsúcstartó, olimpiai bajnok magasugró Balázs Jolán, az olimpiai helyezett futó Vámos Zoltán és Barabás András, a gerelyhajító csúcstartó Bizim Sándor. Olyan, aki vallja is nemzetiségét, nem mint a közelmúltban a magyarul megszólalni sem akaró Szabó Gabriella. Nincs elfogadható magyarázat arra, hogy egy másfél milliós nemzeti közösség nem tud kitermelni bajnokokat, példaképeket. Mint alig néhány évtizeddel ezelőtt. Amikor az erdélyi városok kosár- vagy vízilabda együttese jószerével szinte csak kisebbségiekből verődött össze, de az első osztályú labdarúgó csapatok mindegyikében két-három magyar fiú volt. A nemzetiségi fiatalok nem szívesen járnak edzésre. Számukra idegen környezetbe, idegen nyelvű edző keze alá! Ahol sokszor még társai is ellenségesen viszonyulnak hozzájuk. Évekkel ezelőtt egy igen tehetséges aradi rögbiző azért hagyta abba a sportolást, mert társai valamennyien csak bozgornak szólították. Minden játékostársának volt becsületes neve a csapatban, csak neki nem! Létre kellene hozni az erdélyi városokban a nemzetiségi sportklubokat, javasolta a cikkíró. Gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Hogy megyei szinten vagy iskolás bajnokságban szurkolni lehessen magyar fiataloknak. A két világháború között Aradon létezett a városban a soraiból nemzetisége, anyanyelve miatt senkit ki nem tiltó AAC, ATE, AMTE sportegyesület, a Turista Egylet, a román fiatalok számára mégis létrehozták a Gloriát, a zsidó fiataloknak pedig a Hakkoah nevű egyesületet. Jó lenne végiggondolni az ötletet. Néhány év múlva ismét lehetnének országos bajnokaink, írta Ujj János. /Ujj János: „A magyar asszonyok…” = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998