udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Izolda

2004. szeptember 15.

Megkezdődött a III. Mezőmadarasi Képzőművészeti Alkotótábor. Visszatérő vendégekre is számíthat a szervező Mezőmadaras Fejlesztési Egyesülete és a református egyházközség. Szabó Izolda szervező, az egyesület vezetője, lelkészfeleség tájékoztatott: idén húsz művészt hívtak meg. /Nagy Botond: Vendégfestők Mezőmadarason. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2006. július 19.

A román polgármestereket hibáztatják a Maros-Mezőségi Kistérségi Társulás kudarcáért. A régió magyar elöljárói remélik, hogy a közeljövőben mégis sikerül jogi személyiséget szerezni az egyesületnek. Brassai Zsombor, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke – aki jelenleg a Székelykövesden bejegyzett Pro Regio Egyesületet irányítja – elmondta, hogy azok az elöljárók, akik a 2004-ben rendezett, első ülésen még igent mondtak, időközben pártot váltottak. A Székelykövesdre kiköltözött Kelemen Atilla sokat segítette a térséget. A Marosvásárhellyel összenőtt Marosszentkirályon még a közigazgatási törvény betartását is leszavazta a helyi román többségű tanács. Miután a faluba költözött Markó Béla támogatásával sikerült új községházát építeni, a település elöljárói leszavazták az épület homlokzatára szánt kétnyelvű felirat kifüggesztését. Amikor néhány évvel ezelőtt a Kárpát-medencei Szentkirályok első találkozóját szervezték, egy kifüggesztett magyar zászlóért és egy kiplakátolt Szent István-koronáért meghurcolták a nagy-romániás tanácsosok, emlékezett Kádár György, a községközpont alpolgármestere. A székely-mezőségi térségben három erős szervezet is működik: a 2002-ben létrejött Pro Regio a Kéve című kistérségi hetilapot adja ki, a másik két egyesület és alapítvány gazdagabb megvalósítást mondhat magáénak. A Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület alkotótáborokat szervez, idéntől pedig hangszertábor rendezésére készül. A Mezőpanitban bejegyzett Monográfia Alapítvány a hagyományőrzés mellett évi tíz-tizenöt pályázattal bombázza a Communitast és az anyaországi közalapítványokat. Július 22-én szervezik meg Mezőpanitban az első székely-mezőségi hagyományőrző folklórtalálkozót. /Szucher Ervin: Összefog a székely-mezőségi régió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./ Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke szerint a megrendezendő fesztivál és az új régió immár a jövőt jelképezi. A létrejött Székely-Mezőségi Régió Sámsondtól Mezőmadarasig fedi le a településeket, Marosszentkirályt is beleértve, ugyanakkor magyar kulturális térséget jelöl, nem közigazgatási régiót. A helyi önkormányzatok segítségével három civil szervezet, illetve az RMDSZ mezőcsávási és mezőbándi szervezete rendezi a fesztivált. A Kéve című hetilapot 1500 példányban terjesztik. A gróf Bethlen Anikó elnökletével működő civil szervezet, a Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület öt vendégszobás, konferenciateremmel rendelkező székháza nemrég épült fel, és idén immár az ötödik képzőművészeti alkotótábort szervezik, tájékoztatott Szabó Izolda igazgató. Szabó Levente, Mezőcsávás polgármestere szerint a községben az utóbbi tíz évben semmilyen kulturális rendezvényt nem tartottak. Ezért nemrégiben két tánccsoportot hoztak létre, felépítették a sportcsarnokot, felújítottak, illetve újjáépítettek három kultúrotthont, Szabédon bevezették az ivóvizet. Ez a térség még nem a Mezőség, már nem a Székelyföld, lóg valahol a közigazgatási, önazonossági éterben. /Nagy Botond: Székely-mezőségi hagyományőrző találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2007. április 18.

Ötéves születésnapját ünnepelte Mezőmadaras Fejlesztési Egyesülete az egyesület székházában. Bethlen Anikó grófnő, Mezőmadaras Fejlesztési Egyesületének elnöke köszöntötte a kuratórium tagjait, majd számba vették az ötéves tevékenységének eredményeit. Dr. Szekeres Szabolcs, Mezőmadaras egyik történelmi múltú családjának leszármazottja, külföldön élő bankszakember 1997-től rendszeresen látogatja Mezőmadarast és érzékenyen reagál a falu gondjaira. 2001 októberében elkészített egy Mezőmadarasról szóló tanulmányt és fejlesztési tervet. A fejlesztési terv egyik pontja azt tűzte ki célul, hogy a faluban létrehozzon egy fejlesztési egyesületet, amely a későbbiekben szavatolja a falu és a térség gazdasági, kulturális és szociális felemelkedését. Az egyesület megalapításához szükséges anyagi fedezetet is dr. Szekeres Szabolcs, biztosította. Ebben a hónapban tíz erdélyi civil szervezet képviselője egyhetes magyarországi tanulmányúton vesz részt. A résztvevők magyarországi sikeres civil szervezeteket látogatnak meg. /Szabó Izolda, az egyesület vezetője: Ötéves Mezőmadaras Fejlesztési Egyesülete. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

2009. február 13.

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) Igazgató Tanácsa kiindulva abból a tényből, – hogy az erdélyi magyar közösség érdekében tevékenykedő politikai és civilszervezetek között nincs olyan átfogó erő, egy olyan testület, amely az erdélyi magyarság egészét képviselné; – hogy nem körvonalazódik tisztán és egyértelműen a politikai szervezetek közötti tartós és biztonságos egyezség; – hogy szükség van a magyar közösség autonómia-törekvésének töretlen képviseletére; – hogy védelmezni kell a magyarság sajátos közösségi értékeit, amelyek szerves részét képezik mind az ország, mind pedig Európa értékeinek; – hogy a magyarságot kivezesse abból a társadalmi válságból, amelybe jutott a történelem viszontagságait elszenvedve; – hogy képes legyen megteremteni a fennmaradását és fejlődését biztosító feltételeket; javasoljuk egy Erdélyi Magyar Konvent sürgős létrehozatalát. Az Erdélyi Magyar Konvent lenne az a struktúra, amely az egyes pártpolitikai, részérdekeken felülemelkedve jogosult volna olyan közösségi kérdésekben véleményt kialakítani és állást foglalni, amelyek jellegükben és hatásaikban túlmutatnak az egyes szervezetek céltételezésein, amely érdemben és jogosan képviselheti az erdélyi magyarság közös érdekeit. Az Alakuló Konventre meghívást kapnak az: – az egyházak vezetői, vagy azok megbízottai; – az RMDSZ; – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; – a Székely Nemzeti Tanács; – a Magyar Polgári Párt; – civilszervezetek (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Kriza János Néprajzi Társaság, regionális civil fórumok-szövetségek stb.). Az Erdélyi Magyar Konvent az általános demokratikus elvek tiszteletben tartásával az egész magyarság érdekében működik. MCSZESZ Igazgató Tanácsa: dr. Bodó Barna elnök, Bereczki Kinga alelnök, Varga Zoltán alelnök, Somai József, Szabó Izolda, Szenkovics Dezső. /Felhívás az Erdélyi Magyar Konvent megalakítására. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998