udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 61 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó József

1990. október 28.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság okt. 27-28-án Gyergyószentmiklóson tartotta II. országos választmányi ülését. Dr. Selinger Sándor országos elnök tartotta a beszámolót, majd Balázs Márton alelnök következett. A szervezési kérdésekről Hoch Sándor titkár beszélt. A gyergyószentmiklósi fiók eddigi tevékenységét Minier Gábor ismertette. A második napon Gyergyószárhegyen tanácskoztak. /Cs. Szabó József: Országos rendezvény Gyergyószentmiklóson. = Gyergyó (Gyergyószentmiklós), dec. 22., 5. sz./

1997. április 28.

Nagyváradon a Varadinum ápr. 28-i rendezvénye volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott könyvbemutató.A házigazda, Veres Kovács Attila lelkész üdvözölte a vendégeket, majd a váradi színház egykori főrendezője, a ma Magyarországon élő Szabó József ismertette Kelemen Iván Várad színészete című könyvét. Kelemen Iván 1961-1974 között volt a színház irodalmi titkára, tudós tanárember, amellett kitűnő műfordító. Salamon Juliska Levelek Nagyváradról /Polimark Kiadó, Bukarest/ című gyűjteményét Halász Anna ismertette. Dukrét Géza-Péter I. Zoltán Nagyváradi városismertetőjét Szilágyi Aladár méltatta. A székelyudvarhelyi Ablak Könyvkiadó szerkesztő-mindenese, Majla Sándor az általa összeállított Fagyöngy versantológiát és az Erdélyi Dekameron prózaantológiát mutatta be. Végül dr. Indig Ottó Barabás Zoltán Ulysses gúnyájában című verseskötetét elemezte. /Gittai István: Új könyvek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 29./

2000. március 22.

Dr. Szabó József János hadtörténész, az Árpád-vonal kutatója többször megfordult már Erdélyben. Hasznosnak tartja a Hargita Népében megjelent visszaemlékezéseket, a Történetek a fogságból, a Hadak útjában című sorozatokat, mert sok a fehér folt ezen a területen, a második világháború hadszínterén, magyar vonatkozásban számos tisztáznivaló kérdés merült fel, hisz csak egy évtizede vált lehetővé az, hogy megszólalhattak a visszaemlékezők, a közlők. - Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című könyve Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című munkája mellett jelentős lépés a Keleti-Kárpátok vonalán történt harcok rekonstruálását illetően. Szükség lenne további emlékezésekre. Kevés adat van ugyanis az alakulatok szervezéséről: kik voltak a parancsnokok, a katonák, hogyan történt a kiképzés, miként zajlottak le a harcok stb. Fontos tudnivaló, hogy a Székelyföld katonai kiüresítése után kik harcoltak Magyarország területén, és milyen alakulatokba kaptak beosztást, például érdekes a 16-os gyaloghadosztály története, amely magába szívta a visszavonulókat. /Ferencz Imre: Töredékes veszteséglista. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

2000. április 6.

Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerősítette a Cotidianul napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfőt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje. Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértőjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román-magyar alapszerződés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyűlés jóváhagyása. - A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán működő konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar művelődési központ létrehozásáról. Az elkövetkező két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16-19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyűlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe. /Orbán Viktor Bukarestbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2000. szeptember 20.

A Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) szállásközvetítő irodát működtet: albérletet ajánló nagyváradiak és szálláskereső egyetemisták jelentkezését várják irodájukban. Mát tavaly is szervezettebben zajlott szállásközvetítésük, sokan jöttek az állami egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói közül, mert a bentlakásokban nem jutott hely nekik - emlékezett Csekő Csaba, az NMD diáktanácsának vezetőségi tagja. Az idei szállásközvetítésről Sütő Tibor, az informatikai szakosztály vezetője és Szabó József NMD-elnök számolt be. Már májustól elkezdődött a szállásközvetítés, mert akkor indultak a felvételik. Eddig több mint 70 cím szerepel listájukon. A kiadó szobák vagy lakások ára havi 50-100 márka között változik. /Nagyváradi Magyar Diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20./

2000. december 12.

A Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) interregionális fórumot szervezett Nagyváradon. Szabó József, az NMD elnöke elmondta, a fórum elsődleges célja az öt régióban - Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék, Magyarország és Erdély - működő magyar diákszervezetek külügyi kapcsolatainak összehangolása. "Haladásnak tartom, hogy sikerült elkészíteni egy 2001 augusztusáig szóló, közös programnaptárt. Jövő nyáron a Vajdaságban találkozunk. Ott Kárpát-medencei kultúrhetet szeretnénk rendezni, ezzel is megismertetve a régiók jellegzetességeit. Szeretnénk, ha ez a fórum vándorgyűléssé válna, ezért a következő alkalommal egy másik városban fogunk tanácskozni, előreláthatóan tanügyi kérdésekről″ - tájékoztatott az NMD elnöke. /Interregionális kezdeményezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2001. március 29.

A Nagyváradi Egyetem környezetvédelmi és képzőművészeti karán tanuló magyar diákok kezdeményezésére a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) két új szakosztállyal, a környezetvédelmivel és a képzőművészetivel bővül, tájékoztatott Szabó József elnök. A diákszövetségnek vannak kapcsolatai magyarországi környezetvédő csoportokkal, s a továbbiakban együtt is akarnak működni velük. Környezetvédelmi témájú tudományos diákkonferenciát is terveznek őszre. /Fejlődik a diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./

2001. július 16.

A romániai Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nyilatkozatban mondta fel kapcsolatait a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Szabó Ödön, a Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetségének (RODOSZ) Bihar megyei vezetője és országos alelnöke sajtótájékoztatón elhatárolódott ettől. A sajtótájékoztatón Szabó József, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) elnöke is jelen volt, aki elmondta, hogy az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) területi szervezetei különböző álláspontokat képviseltek. /(Józsa Tímea): Bihar megye nem szakít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2001. augusztus 14.

Idén is Kárászteleken tartotta műhelytáborát a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD). A tavaly első ízben megrendezett tábort most felkészültebben szervezték meg, tájékoztatott Szabó József NMD-elnök. Sokféle rendezvényre készülnek már kora ősztől. Gólyatábor lesz szeptemberben. Október második felében orvostudományi diákkonferencia lesz. Ugyancsak októberben első ízben szerveznek Váradon diákszínjátszó fesztivált, hagyományteremtő jelleggel. Novemberben környezetvédelmi diákkonferenciát tartanak. Rendhagyó NMD-bált is terveznek, melyre 1990-ig visszamenőleg minden diákvezetőt is meghívnak. /Tóth Hajnal: Nagyváradi Magyar Diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./

2002. január 11.

A fehéregyházi Petőfi Sándor Közművelődési Egylet (PSE) dec. 30-án vehetett egy házat az Illyés Közalapítvány segítségével, ez lesz a Magyar Ház. Fehéregyházán mintegy 820 magyar lakik. Hét szervezetbe (PSE, RMDSZ, Gazdakör, Telepes Birtokosok Szervezete, 1-es számú Szomszédság, 2-es számú Segélyegylet, Ifjúsági szervezet, Fúvószenekar Egylet) tömörülve végzik közösségépítő tevékenységüket. – Fehéregyházán sikerült felállítani az egész alakos Petőfi-szobrot, átrendezték a múzeumot. Az Illyés Közalapítványnak köszönhetően kijavíthatták az ispánkúti szobrot, számítógépet vásárolhatott a szervezet. A Magyar Házban egy közösségi termet, könyvtárt, internetklubot alakítanak ki, itt lesz a PSE székháza és a fúvószenekar is itt tárolhatja a zeneszerszámokat - mondja Szabó József, az egyesület alelnöke. Továbbra sem rendeződött bizonyos, itt korábban kiállított tárgyak sorsa. 1999-ben a segesvári tanács lemondott a múzeum adminisztrálásáról. Nem sokkal ezután a segesvári múzeum igazgatónője elvitte többek között a Nagy Pál festőművész által kiállított Petőfi-portrét, a korabeli fegyvereket és ágyúgolyókat. Azóta minden visszaszerzési próbálkozás kudarcba fulladt. Nagy Pál fia, Géza meg akarta vásárolni a képet, a PSE azt is elvállalta, hogy bérbe veszi a tárgyakat és vigyáz rájuk, de a múzeum illetékesei hajthatatlanok maradtak. /Vajda György: Székházat vásárolt a Petőfi Sándor Közművelődési Egylet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./

2002. július 26.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) első Nyári Akadémiáján, Nyárádszentmártonban jelen voltVeress Valér szociológus a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének /RODOSZ/ elnöke. A RODOSZ nem tagja a MIÉRT-nek. Veress Valér kifejtette: a RODOSZ, akár az OMDSZ is (Országos Magyar Diákszövetség) nyitott a kapcsolatteremtésben, akkor is, ha a MIÉRT-ről van szó. A RODOSZ a MIT tagja, de szeretnék, ha a MIT és a MIÉRT nem folytatná azt a vitát, ami közöttük kialakult. Közeledniük kellene egymáshoz. Szabó József a nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke, mely az Országos Magyar Diákszövetség tagja jelezte, a MIT tagszervezetének számítanak, de Bihar megyei szinten az Ifjúsági Egyeztető Tanácson keresztül a MIÉRT-nek is tagjai. Bihar megyei szinten nem létezik MIT-MIÉRT megosztottság. /Máthé Éva: Kakukktojások a Nyári Akadémián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

2002. augusztus 28.

Aug. 26-án, immár hagyományosan megemlékező ünnepségekre gyűltek össze az Úz-völgyében csíkiak és a háromszékiek, hogy a világháborúban elesett magyar katonák síremlékénél leróják kegyeletüket. Dr. Szabó József hadtörténész összmagyar temetőnek nevezte a helyet, hisz az ország számos megyéjéből szolgálatot teljesítő katonák estek itt el. Ráduly Róbert parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy nem csak a katonák estek itt el, hanem később a település is, hisz az ötvenes-hatvanas években még iskola működött itt. Az ezeréves határként emlegetett hely. A csíkszentmártoni fúvósok katonadalokat fújtak. /Ferencz Imre: Úz-völgye napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

2002. október 4.

A Madách Irodalmi Társaság szeptember 20-án és 21-én a Balassagyarmat szomszédságában fekvő Szügy művelődési házában tartotta tizedik szimpóziumát, amelyen Kolozsvárról Kozma Dezső és Asztalos Lajos vett részt. Asztalos Lajos beszámolt új munkájáról, Az ember tragédiája Gonzalo Navaza galego költővel készített galego változatáról, amely a Társaság kiadásában nemrég látott napvilágot. Kozma Dezső Hit és tudás egymásra találásának lehetőségei a Tragédiában. Két elfelejtett erdélyi Madách-értelmezés című dolgozatát ismertette. Szabó József, a kolozsvári Magyar Színház egykori, a kecskeméti színház jelenlegi rendezője Ex leone leonem! című előadásával megnyitotta a képkiállítást. A felvidéki Palóc Társaság részéről Z. Urbán Aladár író, ipolyvarbói tanár szervezésében a szimpózium résztvevői a felvidéki Alsósztregovára utaztak, megtekintették a Madách Imre szülőházában berendezett Madách-múzeumot. Ezt Lantvirágok címmel Kárpát-medencei Ifjúsági vers- és prózamondó előadó-művészeti verseny követte. /Asztalos Lajos: X. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2002. október 14.

Okt. 10-én két magyar állampolgár, Szűcs Attila és Szabó József ünnepélyes keretek között nyújtotta át magyarországi gyűjtésből származó 300 ezer forint adományt a gyergyószentmiklósi roma iskolának. Szeptemberben kérdéses volt a roma iskola beindulása, mert Gyergyószentmiklós önkormányzata adósa volt a tulajdonosnak az épület bérleti díjával. Az áldatlan helyzetről tudósítást készítette a Duna Televízió, erre figyeltek fel Szűcs Attila és Szabó József, a magyarországi Üllő község lakói, és láttak hozzá a gyűjtéshez a roma iskola megmentéséért. Az adománynak köszönhetően beindulhatott a roma iskolában az oktatás. /Gál Éva Emese: Adomány a roma iskolának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2002. december 20.

A Bihar megyei tanács RMDSZ-frakciója az 1992-1996 közötti (első) választási ciklusban: György András Gábor, Szabó István, Török László István, Erdei Dolóczki István, Kádár Ferenc, Fischer Ildikó, Marginean Mária Éva, Poszet Otto, Riedl Rudolf, Keizer István, Feldmesser Tamás, Szabó József Mihály, Hölczli József, Antal István János, Kovács Valeria Rodica, Zakota Zoltán. Az 1996-2000 közötti választási ciklusban: Szabó István, Varga Lajos, Erdei Dolóczki István, Marginean Mária Éva, Kádár Ferenc, Draveczky Károly-József, Riedl Rudolf, Kaiser István, Járay Ernő, Hölczli József, Szabó Tibor, Bócsi Sándor, Leitner János, Balvinszky Sándor. Az őszi parlamenti választások után a kormány az RMDSZ által jelölt Riedl Rudolf tanácsost nevezte ki főispánnak. Helyette Harkel János került a testületbe. Ugyancsak ebben a ciklusban búcsúzott el a megyei tanács jogi bizottságának egyik leghozzáértőbb tagjától, Járay Ernőtől, akinek halálával újabb űrt kellett pótolni a tanácsban. Helyére Veres István került. A 2000-ben lezajlott helyhatósági választások után: Szabó István, Erdei Dolóczki István, Draveczky Károly-József, Marginean Mária Éva, Véron András István, Kovács Jenő, Szilágyi Ferenc József, Keiser István, Veres István, Visnyai Csaba, Bartos Bertalan, Hölczli József, Harkel János Antal, Leitner János. Miután az őszi parlamenti választásokon Erdei D. Istvánt képviselővé választották, helyére Nagy József került a tanácsba. A megyei tanács dec. 20-i ünnepi ülésén megemlékeznek az elhunyt tanácstagokról: Járay Ernőről és Feldmesser Tamásról. /(benedek): A megyei tanács RMDSZ-frakciója. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 20./

2003. január 8.

Veres János hozzászólt Szabó József Kiürülőben a Kárpát-medence című cikkéhez, melyet a Romániai Magyar Szó karácsonyi száma közölt /átvéve a Népszabadságból/. Egyetért azzal, hogy az elvándorlás elsősorban gazdasági eszközökkel akadályozható meg, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sokan azért hagyják el szülőföldjüket, mert veszélyeztetve érzik magyarságuk jövőjét. A létszámcsökkenés okai között fontos szerep jut a mai napig is létező irányított asszimilációnak, amely most már a tömbmagyarság helyzetét is veszélyezteti. Veres János hangsúlyozta, hogy Székelyföldnek területi autonómiára van szüksége. A területi autonómia kérdésével szinte minden utódállamban működő fontosabb magyar érdekképviselet foglalkozott, illetve foglalkozik. Az RMDSZ-ben Csapó József szenátor dolgozott ki egy tervezetet. Az RMDSZ jelenlegi vezető politikusai nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. /Veres János, Temesvár: Javaslat az utódállamokban élő magyarok létszáma folyamatos csökkenésének feltartóztatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2003. január 11.

Nemrég jelent meg Szabó József János magyarországi hadtörténész Az Árpád-vonal (A Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban 1940-1944, Timp Könyvkiadó) című hadtörténeti munkája, amely alapos dokumentációk egész sorával tisztázta azt az időszakot, amely a rendszerváltás előtt tabunak számított, illetve amiről csak hamis, téves információk voltak. "A második világháborúban küzdött magyar katonáról csak az évtizedekig sulykolt megállapítások élnek a köztudatban: "rosszul felszerelt", "rosszul kiképzett", fasiszta, "németbérenc", "tehetetlen, gyáva, feláldozott hadsereg", "Don-kanyar, utolsó csatlós" stb. Pedig a gyengén felszerelt, nehézfegyverzettel alig ellátott, sokszor megoldhatatlan feladat elé állított magyar honvéd semmivel sem volt rosszabb katona, mint a német vagy az orosz. A hazáját védő honvéd helytállása a Keleti-Kárpátokban nagyra értékelendő, mert olyan védelmi vonalat épített ki és védett, amelyet a második világháború folyamán nem tudtak áttörni, csak megkerülni..." Szabó József János közel egy évtizeden át kutatta a magyar királyi honvédség 1944-ben, a Kárpátokban folytatott harcait, ezen belül az Árpád-vonalat. Sok veteránnal elbeszélgetett, sok levéltári forrást feldolgozott, végigjárta a helyszíneket. Többek között felhasználta Ivás István egykori tizedes, rajparancsnok visszaemlékezését is, amelyek a Hargita Népe 1995. augusztus 22-i számában jelent meg. Ivás István Egy székely határőr visszaemlékezései címen rövidesen könyv formában is napvilágot lát Magyarországon. /Ferencz Imre: Az Árpád-vonal. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

2003. július 30.

A Kovács László külügyminiszter által megígért támogatásra vár az egy évvel ezelőtt részlegesen felújított, az elmúlt évi Petőfi-ünnepség keretében átadott, fehéregyházi Petőfi Művelődési Ház. Idén március 15-én a külügyminiszter meglátogatta a fehéregyházi Petőfi Múzeumot, és akkor járt a Petőfi Művelődési Házban is. Ez alkalommal tett ígéretet arra, hogy közbenjár a 2001 decemberében az Illyés Alapítvány által nyújtott támogatásból megvásárolt, időközben részlegesen felújított ház további szobáinak rendbetétele, mesélte Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Közművelődési Egyesület gazdasági elnöke. A ház teljes rendbetételének költségei két-három millió forintra rúgnak. Az idén berendezett könyvtár több mint háromezer kötetes könyvállományát a magyarországi Magyarkáta testvértelepülés és a Kecskeméti Szakszervezeti Könyvtár adományozta. /Orbán Zsolt: Támogatásra várva. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2003. szeptember 10.

Székely határőrök nyomdokain címmel immár harmadik alkalommal szervezte meg augusztus 21-30. között a Tenni Közösen Próbálunk Szentmártoni Ifjúsági Társulat történelmi és honismereti táborát az Úz völgyében, több mint 40 hazai és határon túli fiatal részvételével. A táborban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói is megjelentek. A táborozás alatt a résztvevők bejárhatták az I. és II. világháborús hadszíntereket, ismerkedtek a vidékkel és az egykori történelmi eseményekkel. Dr. Szabó József János hadtörténész érdekes, terepbejárással egybekötött előadások keretében ismertette meg a hallgatókkal az Úz völgyében lezajlott eseményeket, valamint az Árpád-vonal hadászati jelentőségét. Külön színfoltot jelentett a háromszéki veteránok csoportja. A fiatalok a haditemetőt is rendbe tették. /Gergely András, Csíkszentmárton: Székely határőrök nyomdokain. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

2003. október 11.

Ötvenedik születésnapját ünnepli a szatmári magyar színtársulat. Soós Angéla színésznő emlékezett legszebb éveire. Az első években valóságos társadalmi esemény volt egy-egy agyar előadás, találkozások, megbeszélések színtere. Az előadás pedig nem ért véget a színpadon, a színészeket a vendéglőben várták. Egy-egy darabból száz-százötven előadást is tartottak, persze a turnékkal együtt, mégis gyakran került ki a pénztár ablakára a "minden jegy elkelt" felirat. Pedig akkor hétszáz férőhely volt, több mint most. Kiváló rendezők dolgoztak itt, Harag György, Kovács Ferenc, Taub János, Tompa Miklós, Szabó József vagy Farkas István. Csodálatos díszletek, kosztümök, színpadképek születtek, volt, hogy a közönség külön megtapsolt egy-egy, különlegesen jól sikerült díszletet. Az akkori színtársulatból Szatmárnémetiben már csak ő és Diószeghy Iván van jelen. Kolozsváron Elekes Emma, Csíky András, Boér Ferenc, Krasznay Paula. Vándor András Magyarországra települt ki. Manapság általános jelenség, hogy a kiemelkedő tehetségek többsége már a pálya első néhány évében elmegy. /Báthory Éva: Ötvenéves a szatmári magyar színtársulat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./

2003. november 3.

Megállíthatatlannak látszik a határon túli magyarok elvándorlása. Az elmúlt tizenhárom évben szakértői becslések szerint félmillió határon túli magyar hagyta el szülőföldjét, és települt át az anyaországba vagy távozott Nyugat-Európába. A magyar kormányok egyelőre képtelenek kidolgozni olyan stratégiát, amely elérte volna a meghirdetett célt, a szülőföldön tartást. Csak részeredményeket hoztak az olyan jogszabályok, mint például a státustörvény. Nem változtattak gyökeresen a tendencián a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások és a milliárdos nagyságrendű (részben vállalkozási) támogatási programok. Az sem, hogy magyar (felső)oktatási és kulturális központok kezdték meg működésüket a szomszédos országokban. 1998-ban 3224 romániai, 810 jugoszláv és 798 ukrán állampolgár nyújtott be bevándorlási kérelmet a magyar hatóságoknak, 2001-ben sokkal többen követték ezt a példát. A román állampolgárok közül két éve ugyanis 6093-an, a volt Jugoszláviából 1577-en adtak be bevándorlási kérelmet. Kivétel Ukrajna: 388 polgára kérte a letelepedést Magyarországon 2001-ben. 1990 és 2000 között a legtöbben Romániából vándoroltak be Magyarországra. A letelepedési engedéllyel rendelkező román állampolgárok száma 1990-ben még 15250 volt, de két évvel később már elérte a 40754-et. Tavaly, a státustörvény hatálybalépésének évében 37996 román állampolgár élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. A Romániából bevándoroltak zöme magyar nemzetiségű. A Belügyminisztérium adatai szerint 1993 és 2002 között 54100 román, 12149 jugoszláv, 962 szlovák és 6950 ukrán útlevéllel rendelkező személy kapott magyar állampolgárságot. A BM kimutatása 1990 és 1993 között pontos, valószínűsíthető, hogy a magyar nemzetiségű külföldiek közül még jóval többen szerezhettek magyar állampolgárságot a rendszerváltás óta eltelt 13 évben. Becslések szerint 1990 óta akár 20 ezer jugoszláv állampolgár (többségében délvidéki magyar) kaphatott magyar állampolgárságot, letelepedési engedélye tavaly 9781-nek volt. A cseh és szlovák állampolgárok közül tavaly 1728-an rendelkeztek letelepedési engedéllyel Magyarországon. A BM a bevándorlási és letelepedési engedéllyel rendelkezők között tavaly 5859 ukrán állampolgárt tartott nyilván. Az első magyar-magyar csúcstalálkozó 1996-ban volt, amely 1999-ben Magyar Állandó Értekezletre változtatta a nevét, és egyfajta összmagyar parlament szerepét vette át. A Horn-kabinet idején alapszerződések készültek Szlovákiával (1995-ben) és Romániával (1996-ban), amelyek részben rendelkeznek a kisebbségek jogairól is. Az Orbán kormány alatt (2001-ben) a parlament elfogadta a státustörvényt. A számítások szerint Budapest 1992 és 2003 között összesen 49,13 milliárd forinttal támogatta a határon túli magyarokat abban, hogy szülőföldjükön maradva és boldogulva megőrizzék nemzeti, kulturális és nyelvi identitásukat. Az Antall-Boross-kabinet idejéből származó adatok nem teljesek, az első szabadon választott kormány összesen mintegy egymilliárd forintot különíthetett el a határon túliak támogatására. A Horn- kormány idején (1994 és 1998 között) ez az összeg már 6,29 milliárd forintra emelkedett, az Orbán-kabinet alatt pedig ennél is magasabbra: 20,74 milliárd forintra. A 2002-ben kormányra került balközép koalíció 21,41 milliárd forint kiosztásáról döntött. A tavalyi költségvetési támogatási összeget, 10,2 milliárd forintot még az Orbán-kormány hagyta jóvá, de az ideit, a 11,21 milliárdot már a Medgyessy-kabinet irányozta elő. A támogatások egy tekintélyes részét (köz)alapítványok ítélik oda. Ezek közül a legismertebb az 1990 óta működő Illyés Közalapítvány (amely az utóbbi 13 évben összesen 8,52 milliárd forint támogatásról határozhatott), az Új Kézfogás Közalapítvány 3,39 milliárd forint közvetlen gazdasági segítséget nyújtott 1995-ös megalapítása óta közvetlen költségvetési forrásból a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez és szülőföldön maradásának elősegítéséhez. A magyar kisebbség felsőoktatásával, szakképzésével és pedagógusainak továbbképzésével foglalkozó Apáczai Közalapítvány az utóbbi öt évben 3,77 milliárd forint támogatást biztosított. A határon túli magyarok szociális és egészségügyi támogatását magáravállaló Mocsáry Lajos Alapítvány 1992-es megalapítása és 2002 között összesen 421,1 millió forint támogatásról döntött. /Szabó József: Átjönni, elmenni vagy maradni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3. - átvéve a Népszabadság okt. 30-i számából/

2004. március 4.

Mintegy két évvel ezelőtt a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület megvásárolt az emlékpark közelében egy házat, amelyet magyar házzá szeretnének alakítani. Azóta sikerült egy irodát, közösségi termet és könyvtárat berendezni, azonban az épületet korszerűsíteni kell. Szabó József, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület alelnöke tavaly eljutott a magyar külügyminisztériumba, ahol okt. 6-án személyesen tárgyalt Kovács László miniszterrel. A külügyminisztérium 2 millió forintot biztosított a felújítás finanszírozására. Az elképzelések szerint a jelenlegi épületet egy konyhával és két vendégszobával bővítenék, ezenkívül be kell vezetni a vizet. /-vagy-: Kétmillió forint építkezésre. Petőfi művelődési központ lesz Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2004. július 31.

Hatvan esztendő telt el azóta, hogy a szovjet csapatok 1944. aug. 26–27-én elfoglalták az Észak-Erdéllyel kiegészült akkori Magyarország első lakott helyiségét, az Úzvölgy-telepet. Dr. Szabó József János hadtörténész Ivás István Az utolsó székely határőrök című könyvéhez írt tanulmányában hadműveleti sorrendbe helyezte az eseményeket. Az észak-erdélyi harcok során fogságba esett vagy a szovjet csapatok átvonulása után a román hatóságok és félkatonai csoportok által elhurcolt és eltűnt férfiak hozzátartozói még ma, hatvan esztendő múltán is keresik hozzátartozóikat és ápolják emléküket. /Sylvester Lajos: Én már többet nem tudok írni…. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

2004. augusztus 2.

Júl. 30-án Nagyzerindben találkozott az RMDSZ helybeli és megyei vezetősége. A legtöbben azt várták, hogy tisztázódjon Szűcs József volt alpolgármesternek az RMDSZ-ből történt kizárásának ügye. Király András megyei elnök hosszan beszélt az RMDSZ programjáról. Kitért arra is, hogy Nagyzerind községben 93%-os a magyarság részaránya, a választási eredmény nem felel meg az elvárásoknak. Szabó József, az RMDSZ nagyzerindi szervezetének elnöke követelte a Szűcs elleni, koholt vádak alapján hozott határozat visszavonását, amit többen is helyeseltek. Nagyzerinden az 1347 szavazati joggal rendelkező polgár közül 357 szavazott az RMDSZ megyei listájára. Király András megyei elnök szerint Szabó József a választási kampányban az MPSZ-nek gyűjtött aláírásokat ahelyett, hogy a szervezéssel foglalkozott volna. Szabó József elmondta, hogy Király András utasította Borsos Vilmos feketegyarmati tanítót, hogy hozza létre a parasztpárt helybeli szervezetét. Ezt Cziszter Kálmán magyarázta meg: a Szabadság-szobor felállításához szükséges parasztpárti szavazat miatt kellett ilyen ígéretet tenniük, hozzátette, a községben már amúgy is létezett 8 párt, a parasztpárt pedig csupán 4 szavazatot kapott. A vitában Szűcs József többször megpróbált szóhoz jutni, kétszer néhány másodpercre sikerült is, amikor tagadta az ellene felhozott vádakat. A közel háromórás vita során többen sürgették az ellene hozott határozat visszavonását, de ilyenkor valaki mindig közbeszólt. Szűcs József ügyéről kijelentették: ügyében az Etikai Bizottság dönt. /Balta János: Meddő vita. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2004. augusztus 4.

Aug. 6-án lesz Ivás István Az utolsó székely határőrök című, a magyarországi Timp-Militaria Könyvkiadó gondozásában megjelent könyvének bemutatója Csíkszeredában. A könyvet a bevezető tanulmány írója, dr. Szabó József János egyetemi tanár, hadtörténész ismerteti. A rendezvény házigazdája Ferencz Imre, a Hargita Népe szerkesztője. /Könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

2004. augusztus 11.

Aug. 7-én Gyergyószentmiklóson bemutatták a csíkszeredai Ívás István Az utolsó székely határőrök című könyvét, amelyet Szabó József János magyarországi hadtörténész rendezett sajtó alá és látott el bevezető tanulmánnyal. Kozma István vezérőrnagy javasolta a régi székely határőrség fölelevenítését, és az 1924-25-ben született fiatalokat behívták katonai képzésre. Az így, félig kiképzett 20 székely zászlóaljnak kellett fölvennie a harcot 1944-ben három szovjet hadsereggel. Ők voltak az utolsó székely határőrök, akiknek a küzdelmeit Ívás István nem hadtörténeti megközelítésben, hanem saját emlékei alapján írt meg, ízes székely nyelven, Szabó József János pedig hadtörténeti lábjegyzetekkel egészítette ki a könyv oldalait, így váltak a hiteles történetírás részévé az utolsó székely határőr emlékiratai. /Az utolsó székely határőrök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2004. október 6.

Borboly Csaba lett az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke. Az elnöki tisztségéből távozó Kovács Péter volt MIÉRT-elnök a következő két évben a társelnöki tisztséget tölti be. Borboly hangsúlyozta: a szervezetnek párbeszédet kell folytatnia a felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalokkal. A MIÉRT országos küldöttgyűlése megerősítette tisztségében Benedek Árpád Csabát, Borbély Károlyt és Kereskényi Gábort, ők töltik be a MIÉRT székelyföldi, szórvány-, illetve partiumi alelnöki tisztségét. A 11 tagú elnökség tagjai továbbá Szabó Ödön, Szabó József, Krisztián Zoltán, Lőrincz Csilla, Kovács Attila és Nagy Zoltán. Borboly Csaba kifejtette, hogy a MIÉRT megalakuláskor megfogalmazott célkitűzések nagymértékben megvalósultak. Meg tudták szólítani azokat a kevésbé tevékeny fiatalokat, akik nem vállaltak szerepet egyetlen ifjúsági szervezetben sem. A MIT vezetővel próbáltak tárgyalni, de az csekély eredménnyel végződött. Borboly szerint jó lenne, ha az erdélyi összmagyar ifjúsági struktúra nem fentről kezdeményezett egyezséggel valósulna meg. Borboly Csaba 2001–2003 között az Itthon, Fiatalon mozgalom alelnöke volt, 1999-től Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke. 1994-ben lett a Csíki Területi RMDSZ Választmány tagja, 2000-től Hargita megyei tanácsos, 2003-tól az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa Új Erő frakciójának vezetője és az RMDSZ Csíkszéki Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának elnöke. /Borbély Tamás: Borboly és Kovács a MIÉRT élén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

2004. december 8.

Dec. 6-án a sepsiszentgyörgyi Szent József római katolikus templomban többen gyertyát gyújtottak a kettős állampolgárságért Szent István szobránál. Szabó József kanonok pedig imát mondott “a nemzeti érzéstől elhidegült magyar lelkekért”. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ elnöke leszögezte, hogy “a magyarországi választópolgárok gesztusa sajnálatos és felháborító”. /Ima a nemzetért. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

2005. március 10.

Február 20-án tartották a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tisztújító közgyűlését. Az egyesület új elnöke Szabó József, a korábbi alelnök lett. Az egyesületet 15 éve alapított Gábos Dezső, Kányádi Sándor örökébe lépve, tiszteletbeli elnökként erősítheti a vezetőséget. /Máthé Attila, Fehéregyháza: A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tisztújító közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2005. március 12.

Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998