udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Márta

1999. július 12.

A Szabadság ifjúsági melléklete, a Bonifácz márciusban hirdette meg a riportpályázatát,, melynek eredményeként Kolozsváron, az Ernest régiségkereskedésben adták át a díjakat. Az egymillió lejt érő első díjat megosztva kapta a nagyenyedi Szabó Márta és a kolozsvári Torjai Emese. /Díjátadás antikvitások között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

1999. július 14.

Júl. 12-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták Málnási Ferenc, a Brassai Sámuel Líceum magyartanára Irodalmi bölcsőink Romániában című kötetét. Amint azt a szerző elmondta, a könyv - amelyben neves literátoraink szülőhelyeit sorolja fel megyék szerint - már a forradalom előtt elkészült, de kiadására csak most került sor. A Szegeden kiadott több mint 300 oldalas, a tudománynépszerűsítést és az irodalomtörténetet szerencsésen ötvöző kötet kapcsán a szerző megjegyezte: jó lenne, ha iskoláinkban felhasználható videofilm is készülhetne a könyv alapján. /Vasvári-Szabó Márta: Bemutatták Málnási Ferenc könyvét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2000. szeptember 4.

Reményik Sándor születésének 110. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek záróakkordjára szept. 1-jén Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban került sor. A kiállításon Reményik-ereklyék, -kéziratok, 1918-1941 között megjelent művei, kiállított fényképek és levelezésének egy része várta az érdeklődőket. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Reményik Sándor életéről és munkásságáról beszélt. - Az eltűnt Kolozsvárt visszahozni csak úgy lehet, ha a múltat minél teljesebben birtokba vesszük. Ahhoz, hogy egy ilyen gazdag életművet meg lehessen őrizni, egy irodalmi múzeumra lenne szükség, ahol az ilyenszerű dokumentumok biztonságban lennének - mondta többek között. /Vasvári Szabó Márta: A visszanyert fény jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2000. szeptember 25.

Szept. 23-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesüzletben bemutatták a fiatal kolozsvári újságíró, szerkesztő, Szabó Tünde: Derrida és a kérdés /Yoyo Only Kiadó, Kolozsvár/ című könyvét. Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője hangsúlyozta a társadalomnak az ilyen tárgyú filozófiai írások iránti nagyfokú fogadókészségét. Szabó Tünde a jelenkor egyik legnagyobb filozófusát, a francia Jacques Derridát mutatta be. /Vasvári-Szabó Márta: A kérdés mint üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2001. január 29.

A kolozsvári Római Katolikus Nőszövetség rendezésében jan. 26-án Boér Ferenc színművész Ady-estet tartott. /Vasvári-Szabó Márta: A megidézett Ady Endre. Irodalmi est a Római Katolikus Nőszövetségnél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2001. március 15.

Márc. 13-án Kolozsváron, a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székházában tartotta meg Boér Ferenc színművész a márciusi ifjakra emlékező szavalóestjét. /Vasvári-Szabó Márta: Isten után a legfontosabb a nép, a haza neve. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2001. március 15.

Márc. 13-án Kolozsváron, a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székházában tartotta meg Boér Ferenc színművész a márciusi ifjakra emlékező szavalóestjét. /Vasvári-Szabó Márta: Isten után a legfontosabb a nép, a haza neve. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2001. május 2.

Atlantisz harangoz címmel, a Magyarok Világszövetsége védnöksége alatt országos szavalóversenyt tartottak ápr. 27-28-án Kolozsváron. Az ország minden sarkából érkeztek a versenyzők. A szavalóverseny következő szakaszára Magyarországon kerül majd sor. /Vasvári Szabó Márta: Sikeres volt az Atlantisz harangoz országos szavalóverseny. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2001. szeptember 21.

Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség székházában szeptember 19-én Szőcs István irodalomkritikus tartott előadást a sumér-magyar rokonságról. Szőcs István kifejtette elméletét a két nép sajátos viszonyáról /az előadó az eddig már két kiadást is megért tanulmánykötetében, a Selyemsárhajóban foglalkozott behatóan ezzel a témakörrel. /Vasvári-Szabó Márta: Sumér-magyar kapcsolatok. Szőcs István sikeres előadása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2002. szeptember 25.

Szept. 22-én évnyitó ünnepélyt tartott a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetség Kolozsváron, a Szentegyház utcai székházában. Jelen volt dr. Czirják Árpád, pápai prelátus, gróf Mikes Borbála, a nőszövetség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Júlia igazgató és Balla Árpád egyetemi lelkész is. Az ünnepséget a Jakabffy Tamás vezette Schola Gregoriana Monostoriensis gregorián kórus nyitotta meg. Schuller Hajnal, a Szent Gábor Ifjúsági Fórum igazgatója üdvözölte a Katolikus Ifjúsági Fórum tagjait. Az Ifjúsági Fórum könyvgyűjtési akciót szervez a kárpátaljai magyar fiatalok megsegítésére, valamint keresztény ifjúsági vitafórumokat határon túli keresztény értelmiségi fiatalokkal együtt. /Vasvári Szabó Márta: Évnyitó a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetségnél. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2002. október 8.

Irodalmi összeállítással emlékezett Wass Albert íróra (1908-1998) a Lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme Budapesten, a Kossuth Klubban, szeptember 28-án. Lezsák Sándor író, országgyűlési képviselő kifejtette, hogy az irodalmi délelőtt az írót kívánta "rehabilitálni". Ezt követően a Vándor vagyok hazátlanul című, az idős íróról készült portréfilmet láthatták az érdeklődők, melyet É. Szabó Márta készített, s amelyet 1990-ben mutatott be a Magyar Televízió. Előadások hangzottak el. Medvigy Endre irodalomtörténész az írói pálya rövid bemutatása keretében felhívta a kutatás figyelmét néhány pontatlanságra. Adamikné Jászó Anna, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának tanszékvezető főiskolai tanára Wass Albert nyelvéről, írói stílusáról végzett kutatásairól beszélt. Bertha Zoltán irodalomtörténész ismertette a Wass-kutatás, életmű-feldolgozás eredményeit. /Balázs Ildikó: Minden csillag Zágon felé mutat. Wass Albert-matiné Budapesten. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./

2004. augusztus 28.

Vízaknán az Árvácska Gyermek-otthonban a Szakács házaspár, Etelka és Sándor a saját, immár 17 éves fiukon kívül még hat gyermeket nevel, öt fiút és egy lányt. Állami és (református) egyházi támogatással működik az otthon. /Vasvári Szabó Márta: Vízakna. A gólyák mindig csendben repülnek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2004. szeptember 11.

Raicea Onoriu Oscar főesperes elmondta, hogy Nagyszebenben a belvárosi plébániához tartozó mintegy kétezer katolikus (60 százalékuk magyar) négy templomba járhat szentmisére. Nagyszebenből látják el a filiákat is. Nagydisznódot, ahol 26 katolikus, Feleket, ahol 64 és Nagytalmácsot, ahol 11 katolikus él. Vízaknán, Orláton, Keresztényszigeten is él még néhány katolikus magyar, őket a nagyszebeni külvárosi templom gondozza, 437 híve van e plébániának. Vöröstoronyban él még egy katolikus magyar, Korent József festőművész. /Vasvári Szabó Márta: Egy-ház. Véges és végtelen találkozásánál. Nagyszeben római katolikus mindennapjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2005. november 28.

November 26-án tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron, idén ünnepelték az EMKE megalakulásának 120. évfordulóját. A résztvevők egyperces csenddel adóztak Zahoránszky Ibolya emlékének, akinek elhunytával a Máramaros vidéki magyar közösség egyik éltetőjét vesztette el. Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, az 1885-ös alakuláskor a megmaradás volt a cél, a három alappillér, amelyre építettek: az egyház és az iskola megerősítése, a gazdasági erő megtartása és a kultúra felkarolása. Azóta is erre a három tényezőre kell figyelnie az erdélyi magyarságnak. 1910-ben például 163 iskola, 77 óvoda élvezte az EMKE támogatását, 227 könyvtár, 154 daloskör működött az égisze alatt. 1949-ben az összes civil szervezetet megszüntették, az EMKE is erre a sorsra jutott, majd 1991-ben újraalakult. Kötő József államtitkár elnöki beszámolójában az EMKE történetét meghatározó építő tevékenységet emelte ki. A felújítások, építkezések sorából kiemelendő a Szabédi-ház, a pusztinai közművelődéi központ, a Györkös-ház, az országszerte épülő magyarházak, és nem utolsósorban a Barabás Miklós Céh kolozsvári székháza. Több mint 60 civil szervezet csatlakozott társszervezetként az EMKÉ-hez. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök bemutatta a marosvásárhelyi szervezet által az ünnepi alkalomra megjelentetett kiadványt. Szép Gyula alelnök elismerte: a minisztériumban való gyenge képviselet rányomja bélyegét a magyar közművelődési életre, hiszen a megyei igazgatóságok, múzeumok, könyvtárak stb. a minisztérium alárendeltségébe tartoznak, ezért elenyésző a magyar alkalmazottak száma. A területi szervezetek képviselői megtartották beszámolóikat. Délután a Magyar Színházban folytatódott az ünnepség a Guttmann Mihály vezette Romániai Magyar Dalosszövetséggel együtt. Az EMKE idei díjátadóját kórusfellépések színesítették. Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell – fogalmazott Kötő József. Az idei díjazottak: Spectator-díj: a Filmtett szerkesztősége; Kacsó András-díj: Orza Calin; Bányai János-díj: Antal Árpád; Kun Kocsárd-díj: Varga Ferenc; Nagy István-díj: Tana Anna; Bánffy Miklós-díj: Kövesdy István; Kovács György-díj: Dobos Imre; Poór Lili-díj: Bicskei Zsuzsanna; Szentgyörgyi István-díj: Kováts László; Szolnay Sándor-díj (a Barabás Miklós Céhel közösen): Novák Ildikó, Szabó Márta és Németh Júlia; Monoki István-díj: Kiss Jenő; Balázs Ferenc-díj (a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal közösen): Balla Zoltán; gr. Mikó Imre-díj: László Attila; életműdíj Szilágyi Ferenc és Orth István. Farkas Imola: Továbbélés a cselekvés jegyében. /120 éves az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2006. július 10.

Július 8-án Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh (BMC) Farkas utcai székhelyén Németh Júlia műkritikus, a BMC alelnöke ismerősök és barátok jelenlétében születésnapja alkalmából köszöntötte Soó Zöld Margit festő- és grafikusművészt. A falakon a közelmúltban született alkotásai sorakoztak. Szabó Márta, a céh ügyvezető elnöke nyújtotta át a születésnapi csokrot a művésznőnek, majd Egyed Emese felolvasta a helyszínen született alkalmi köszöntő versét. /Köllő Katalin: Milyen tájakra vinnél, mondd? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2007. április 13.

Április 11-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban tartották meg az V. és VI. osztályosok Erdélyi Református Egyházkerület által meghirdetett bibliaismereti vetélkedőjének utolsó fordulóját. A rendezvényen jelen volt Tonk Mária, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója és Makkainé Szabó Márta, a Romániai Református Vallástanári Értekezlet elnöke. Az egyházkerületi bibliaismereti vetélkedő lényegében a tantárgyolimpia szerepét tölti be – nyilatkozta Tonk Mária igazgatónő. /Takács Ildikó: Egyházkerületi bibliaismereti vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998