udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Ottó

2000. szeptember 22.

Az Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) október 6-7-én Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban konferenciát tart Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel. Meghívott előadók: Németh Zsolt (magyar külügyi államtitkár), Glattfelder Béla (magyar gazdasági államtitkár), Hernádi Zsolt (UKK kuratóriumi elnök), Szabó Ottó (magyar külügyminisztérium), Kerekes Gábor (Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke), dr. Lenk Géza (Eximbank Rt. elnöke), dr. Váradi Zoltán (Corvinus Rt. vezérigazgatója), dr. Gémesi György (Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke), dr. Melega Tibor (ITD Hungary vezérigazgató), dr. Tolnai Lajos (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke). /Konferencia vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2005. július 26.

A Kézdivásárhelyhez tartozó kis településen, Kézdisárfalván Balázs Barna kezdeményezésére az iskolával szemben emlékkeresztet állítottak. Az életfával díszített, töviskoronát viselő Jézust ábrázoló keresztet a sárfalvi születésű, Magyarországon, Százhalombattán élő Szabó Ottó faragta, Szabó Gyula helybeli nyugdíjas tervező közreműködésével. /Iochom István: Emlékkeresztet avattak (Kézdisárfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

2007. január 9.

Több mint kétszázan jelentek meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) által rendezett újévi fogadáson, amelyet idén immár tizenkettedik alkalommal tartottak meg a KRE székházában. Az újévköszöntő rendezvény Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő köszöntő szavai után kiállítás-megnyitóval folytatódott. Szabó Ottó felvidéki képzőművész kiállítását a szintén felvidéki Szászi Zoltán költő, szerkesztő méltatta. Tőkés László püspök elmondta, a hagyomány szellemében idén is gyűjtenek egy jó ügy számára. Ezúttal a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) javára adakozhattak a jelenlévők. A PMMC hat tagozatban fejti ki tevékenységét (zenei, képzőművészeti, irodalmi, népművészeti, színművészeti és konferenciaszervezési). Az eltelt 17 év alatt erősen megtépázódott ez a közösség, de bizonyos tekintetben erősödött is. 1996-ban még Varga Gábor akkori nagyváradi RMDSZ-elnök is beszélt az újévi fogadáson, azóta megszaporodtak sorainkban a hajszálrepedések – mutatott rá a püspök. A fogadás végén ereklye-átadás történt. Egy magánszemély annak idején a megszálló román csapatok elől értékes zászlót mentett ki a nagyváradi városházáról. A felbecsülhetetlen értékű műtárgyon a magyar címer, a Szent Korona és az „Istenért, a hazáért és a királyért!” jelmondat szerepel. A zászlót várhatóan a PMMC irodájában állítják ki. /F. T.: Újévi fogadás Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 9./

2007. január 9.

Szabó Ottó felvidéki képzőművész alkotásaiból Patmosz szigetén címmel nyílt kiállítás Nagyváradon, a református püspöki palotában. A Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében létrejött tárlat megnyitóján Barabás Zoltán, a püspökség sajtóreferense mutatta be a felvidéki Szepsi város magyar gimnáziumában esztétikát, rajzot, művészettörténetet oktató Szabó Ottót. A képzőművész a Rovás művészeti csoport elnöke és a Szepsi Rovás Galéria vezetője, a szabad grafika mellett illusztrációkat is készít. A tárlatnyitót követően átadták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által alapított Közjó Szolgálatában Díjat, az elismeréssel ezúttal a Partiumi Magyar Művelődési Céhnek mondtak köszönetet. Csűri István lelkész elmondta, a céh az elmúlt évben 105 kulturális rendezvényt szervezett a városban, hat tagozatban fejtett ki tevékenységet. Zenei tagozatát Lászlóffy Zsolt karmester, képzőművészeti részét Ujvárossy László Munkácsy díjas képzőművész vezeti. A tavalyi díjazott, az Academia Humana Alapítvány 100 ezer forint értékű pénzadománnyal segíti a Partiumi Keresztyén Egyetem hallgatóit. /Gergely Gizella: Jelenések képei. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2007. augusztus 25.

A sors egy nap híján hatvan évet engedélyezett az egyik legnagyobb erdélyi magyar színésznek, Csorba Andrásnak /Braila, 1927. aug. 25. – Marosvásárhely, 1987. aug. 24./. Az 1920-as évek elején sok székely lány szegődött cselédnek Óromániába, mesterlegény keresett munkát Bukarestben, Galacon, ahol egész kolóniákat képeztek és magyar templomok épültek. Csorba István, csíkszentdomokosi cipészsegéd Brailában kapott munkát, így született Brailán Csorba András. 13 évesen, az 1940-es bécsi döntés után, szüleivel visszatelepedett Erdélybe. Csorba András Marosvásárhelyen a Kereskedelmi Reál Iskolában érettségizett Erdős Irmával és Ollender Mártával. Kemény János a marosvásárhelyi Apollóban látta őket egy műkedvelő színi előadáson. Tanácsára mindhárman Kolozsváron felvételiztek, Csorba András és Erdős Irma a Művészeti Főiskola Színművészeti Karára, míg Ollender Márta – a későbbi Csorba Márta – a Bolyai Egyetem Közgazdasági Karára. Csorba András színészi és alkati képességeit már a főiskola első évében színpadi szereppel tüntette ki Tompa Miklós rendező tanár. 1952 őszén lépett a marosvásárhelyi Állami Székely Színház közönsége elé, nagy sikert aratott. Olyan partnerekkel léphetett színre a különböző darabokban, mint Kovács György, Kőszegi Margit, Szabó Ernő, Andrási Márton, Lantos Béla, Szabó Duci, Kiss László, Lohinszky Loránd, Tamás Ferenc, Jeney Ottó és Szabó Ottó. Egymás után jöttek nagy alakításai. Csorba András filmszerepei is emlékezetesek. Gertler Viktor filmrendező Jókai Mór Aranyemberének filmre viteléhez címszereplőt keresett. Így lett Csorba Andrásból a világ szemében ma is műsoron levő Tímár Mihály. /Csifó János: 80 éves lenne Csorba András színművész. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

2007. október 11.

Kézdivásárhelyen a Vigadó emeleti termében megnyílt a Kézdisárfalván élő és alkotó Szabó Ottó első itthoni kiállítása, melyen tizenhárom faragott munka, valamint huszonöt olajfestmény látható. Évek óta nem voltak ilyen sokan tárlatmegnyitón. Az ötvennégy éves Szabó Ottó az 1989-es rendszerváltás után Magyarországra, Százhalombattára telepedett át, de a honvágy hazahozta. Nemrég végleg hazatért szülőföldjére. Az utóbbi években készített festményein, faragásain a magyar történelem vagy jeles alakjai (aradi vértanúk, Gábor Áron, Attila, Bálványosvár legendája stb.) is megjelennek. /(Iochom): Szabó Ottó a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998