udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Réka

1999. október 4.

Kisbaconban, szülőföldjén a 140 esztendővel ezelőtt született meseíró, Cimbora-szerkesztő és harcos publicista Benedek Elekre emlékeztek. Kerek harminc éve lett emlékházzá a Mari-villa. Az ünnepségen Szabó Réka könyvét dedikálta (Jézus tanítványa voltam. Válogatás Benedek Elek műveiből születésének 140., az emlékház 30. évfordulójára, válogatta Szabó Réka, Budapest, 1999). /Elek apóra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

2000. január 12.

Hármas évfordulót ünnepelt decemberben Sepsiszentgyörgy és Kisbacon: Benedek Elek születésének száznegyvenedik, halálának hetvenedik, valamint az emlékház (a kisbaconi Mari-lak) fennállásának harmincadik évfordulójára emlékeztek. Kisbaconban az ünneplők megkoszorúzták az emlékház kertjében felállított kopjafát, a házban Szabó Réka, Elek apó dédunokája kalauzolta az érdeklődőket. Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtárban tartották az emlékülést, melynek során előadások hangzottak el Benedek Elek életéről, munkásságáról, majd megnyitották a Benedek Elek-emlékkiállítást. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának másodéves hallgatói olvasták fel ez alkalomra elkészített dolgozataikat. /Sándor Boglárka: Benedek Elekre emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2003. május 19.

Négy napon keresztül lezárták a gépkocsiforgalom elől az Érmihályfalva központjában levő Széchenyi teret, ugyanis itt ünnepelték a 11. alkalommal megrendezett Nyíló Akác Napokat.A színpadon magyarországi és hazai, főként helyi együttesek szórakoztatták a többezres tömeget. Szabó Réka szervező elmondta, hogy máj. 17-én kezdődött a rendezvény. Jakab István tartott előadást A mezőgazdaság jövője az Európai Unióban címmel. Másnap Sine nobis, de nobis (Rólunk, ne nélkülünk döntsenek) címmel zajlottak a II. Rákóczi Ferenc konferencia munkálatai. Az ökumenikus istentiszteleten Tőkés László püspök átadta Csoóri Sándornak a kedvezménytörvény támogatására indított aláírásgyűjtés során eddig összegyűlt több mint 21 ezer aláírást. A napokról nem hiányoztak a szavaló, népdal- és néptáncversenyek és a színpadi előadások sem. Volt futballmeccs is. /Lepedus Péter: Az akácfavirágzást ünnepelték Érmihályfalván. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

2005. október 1.

Bendek Elekre emlékeztek szeptember 30-án Kisbaconban, az emlékháznál. Általános iskolások ki mit tud versenye zajlott, majd a temetőben virággal borították el Benedek Elek és felesége sírját. A rendezvényt Szabó Réka, az emlékház gondnoka, Elek apó dédunokája nyitotta meg. A gyermekek olvasómaraton keretében kedvenc meséiket olvasták fel. /(hecser): Elek apóra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2009. október 1.

Szeptember 30-án a háromszéki Kisbaconban emlékeztek Benedek Elekre, a nagy mesemondó születésének 150., halálának 80. és emlékháza működésének 40. évfordulóján szobrot is állítottak szülőfalujában. Benedek Eleket padon, ülő helyzetben, mellette egy szabad hellyel jelenítette meg Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. A szobrot Szabó Réka dédunoka és Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke leplezte le. A Benedek Elek szobra mellett üresen hagyott helyre várják haza az elvándorlókat. Bogdán László író kiemelte, Benedek Elek a szembejövő ember volt, hiszen a Trianon utáni kivándorlási hullám közepette tért haza szülőföldjére és kezdte el szerkeszteni híres gyermeklapját a Cimborát. Mintegy százötvenre tehető Benedek Elek mesegyűjteményeinek, elbeszéléseinek, regényeinek a száma, de jelentős a publicisztikája is. A szoboravatón beszédet mondott Markó Béla író, az RMDSZ elnöke is. A Benedek Elek Emlékév csúcsrendezvényét Berecz András a Kárpát-medence legnagyobb kortárs mesemondójának, ízes előadása zárta. /Kovács Zsolt: A szembejövő és hazaváró Benedek Elekre, a nagy mesemondóra emlékeztek Kisbaconban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2009. október 13.

A Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány tizedik alkalommal rendezett ünnepséget Reményik Sándor emlékére, ezúttal Budapesten, a Deák téri Evangélikus Gimnáziumban. Az eseménysorozat versmondó versennyel kezdődött, a résztvevők – kolozsvári és magyarországi középiskolai diákok – Reményik Sándor verseiből válogathattak. Az irodalmi konferencián az előadók – Pomogáts Béla, Kántor Lajos, Dávid Gyula irodalomtörténészek – Reményik Sándorról szóló tanulmányaikat, esszéiket olvasták fel. Ezután a közönség átvonult a gimnázium egy másik termébe, ahol Kántor Lajos megnyitotta a Zsoboki Alkotótábor résztvevőinek képzőművészeti kiállítását, amelynek témája Reményik Sándor élete és költészete, illetve az 1956-os események voltak. Végül Szabó Réka szervező felidézte az előző kilenc év emlékkonferenciáit, az azokon megtárgyalt kérdéseket, majd Pomogáts Béla mondta el ünnepi beszédét. /Jancsó Noémi: X. Reményik Sándor Emlékünnepség Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998