udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Róbert

2000. november 4.

A Harasztos /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című kiadvány több mint falumonográfia. Szerkesztője Zsigmond Győző, a Bukaresti Tudományegyetem docense. A falu történeti bemutatására Murádin Jenő vállalkozott, a harasztosi református egyház történetének bemutatására pedig Nagyi Márton helyi református lelkész. Harasztos folklórját Keszeg Vilmos mutatta be, Török Albert írása Harasztos család- és keresztneveivel foglalkozott, Murádin László pedig Harasztos ragadványneveivel és tájszólásával. /Szabó Róbert-Csaba: Harasztos könyve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2002. december 3.

A Pro Minoritate kisebbségpolitikai folyóirat /Budapest/ idei második száma nemrég jelent meg. A tartalomból: Magyar Sándor "Magyarbarát" románok 1848-1849-ben címmel közölt történelmi dolgozatot, Nagy Levente írásának címe Nyelvművelés, nemzetkép és hamisítás, s benne a 19. századi "tudós nyelvész, románszakértő" (valójában gátlástalan szöveg- és okmányhamisító) Kemény József dicstelen pályafutását foglalta össze. A Kisebbségi autonómiák blokkban két tanulmány olvasható: a Rainer Bauböcké Területi vagy kulturális autonómiát kapjanak a nemzeti kisebbségek? és az Apáti Zsófia-Győri Szabó Róbert szerzőpárosé Devolúció és nemzeti identitás: Skócia, Wales címmel. Végül Kovács Péter nemzetközi jogász, miskolci egyetemi tanár mutatta be Adrian Nastase és három bukaresti szerzőtársa nemrég megjelent, külföldnek szánt propagandakönyvét, amely a romániai kisebbségvédelmet magasztalja úgy, hogy közben a magyar kedvezménytörvény eurokonformitását próbálja minduntalan kétségbe vonni. A Protecting minorities in the future Europe. Between political interest and international law című angol nyelvű kiadvány tudományos igénnyel készült munka számos vonatkozásában magyarellenes. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2003. augusztus 28.

Aug. 23-24-én rendezték meg Tóti faluban a falunapokat, a román tengerben élő Bihar megyei kisfalu ezres magyarsága ünnepelt. Megnyílt Tóth István fotóművész, a nagyváradi Tavirózsa fotóklub tóti származású vezetőjének tárlata, a helybeli Bakk Zsolt fából faragott csipketányérokat, Szabó Róbert pedig kerámiákat állított ki. Király Zoltán koreográfus emlékezett a régi tóti kultúrcsoportra, mely 1972-től 1987-ig működött, országos versenyeken szerezett díjakat és elismerést falujának. /Balla Tünde: Tóti falunapok - az élet üzenetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2005. március 10.

„Az erdélyi magyar társadalom létének és fejlődésének biztosítéka az intolerancia és a gyűlölet minden formájának elutasítása és az eltérő vélemények közötti akadálymentes párbeszéd: a szólás- és véleményszabadság maradéktalan érvényesülése” – kezdődik Tiltakozás című közös nyilatkozat, melyben az aláírók védelmükbe vették Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, akinek szólásszabadságát korlátozták a tüntetők, mégpedig „gyűlölködő, kirekesztő, sőt, olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások kíséretében. Mindennek semmi köze sem volt „az általuk – állítólag – fájlalt problémákhoz”. Az aláírók: Ármeán Otília, Bíró Béla, Bányai Péter, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Cs. Gyimesi Éva, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi Júlia, Virginás Andrea, Visky András, Ungvári Zrínyi Imre, Ungvári Zrínyi Ildikó, Tibori Szabó Zoltán, Vakarcs Szilárd. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2005. március 10.

Erdélyi magyar értelmiségiek két levelet is közzétettek, mindkettőben az intolerancia és idegengyűlölet elutasítása és a véleményszabadság mellett foglalnak állást, ugyanakkor – a kolozsvári Eörsi-incidens kapcsán – felhívták a figyelmet az új, nyílt vagy burkolt alakban jelentkező antiszemitizmus leselkedő veszélyeire. A két közlemény szövegében nem, csak lényegét és aláíróinak egy részét tekintve azonos. Az első levél az SZDSZ országos sajtószolgálatán keresztül, a második A Hét szerkesztőségétől érkezett. Az aláírók: Ádám Gábor, Ágoston Hugó, Ármeán Otília, Balázsi-Pál Előd, Bányai Péter, Bíró Béla, Borbély Tamás, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Eckstein-Kovács Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Gergely Edit, Cs. Gyimesi Éva, Haller István, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Kelemen Attila Ármin, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Salamon Márton László, Schneider Tibor, Selyem Zsuzsa, Sipos Géza, Soós Károly Róbert, Spielmann-Sebestyén Mihály, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba, Székely István, Szilágyi Gál Mihály, Szilágyi Júlia, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Virginás Andrea, Visky András, Vakarcs Szilárd. Ugyanakkor egy harmadik levél szerzője, Dénes László azon morfondírozott, hogy a véleménynyilvánítás miért csak az egyik felet illetné meg, illetve miért csak a tüntetőkön kérik számon az idegengyűlölet megnyilvánulásait. /Belföldi hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2005. december 31.

Idei évadja utolsó estjét rendezte meg december 29-én a Kultúrpalota kistermében a Látó marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat szerkesztősége. A Látó belső munkatársai olvastak fel írásaikból. A műsorvezető főszerkesztő, Gálfalvi György ez alkalommal költői mivoltában köszönthette a pódiumon korábbi szerkesztőtársaihoz csatlakozott, lapalapítóként is számon tartott Markó Bélát. A költő politikus elmondta, új költeményt 1990 óta nem volt ideje írni. Örül a lehetőségnek, hogy irodalmi összejövetelen lehet együtt írókollégáival és az olvasókkal. A folyóirat jelenlegi szerkesztői közül a legifjabb, Szabó Róbert Csaba három rövid prózáját, Vida Gábor egy szellemes írását, Láng Zsolt különleges szócikkeit, Gálfalvi György novelláját és Kovács András Ferenc Kavafisz átiratait ismerhette meg a hallgatóság. /(nk): Évbúcsúztató a Látó Irodalmi Színpadán. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./

2006. január 20.

Vida Gábor író, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztője az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány irodalomtörténet-pályázata kapcsán kifejtette, hogy 1989-cel valami véget ért az irodalomban is. Erre példát mondott: mire 1994-ben megérkezett Marosvásárhelyre, a legtöbb itteni barátja elment. 1991-ben bejárták az összes kolozsvári könyvtárat Nemes Nagy Ágnes verseiért, de nem volt, ezért elstoppoltak Pestre, és vettek. Akkor még a fél magyar irodalom Kolozsvárra járt bulizni, és beszélgetni. Vida Gábor szerint az erdélyi magyar önismereti problémák javarésze abból adódik, hogy évszázadok alatt nem értették meg a románokat. Véleménye: „romániai – erdélyi – magyar irodalom: amikor a jelentések köre végzetesen leszűkül, az olvasástechnikánk megöli a szépséget, és nem gyönyörködni akarunk abban, ami van, hanem csak önigazolást keresünk a hülyeségeinkhez.” Hozzátette: már nem érdekel a romániai magyar irodalom. Erdélyben meg kell érteni, hogy itt románok és cigányok is élnek, mindegy, kinek van igaza, nekem kell megtennem az első lépést, hangsúlyozta. Vida Gábor /sz. Kisjenő, 1968/ 1994-ben végzett a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának magyar–francia szakán. 1994-től a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztője. Kötetei: Búcsú a filmtől /Mentor, Marosvásárhely, 1995/, Rezervátum /Mentor, Marosvásárhely, 1998/, Fakusz három magányossága /Magvető, Budapest, 2005/. /Szabó Róbert Csaba: Másokkal együtt, mindenkivel egyedül. Beszélgetés Vida Gábor íróval, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztőjével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2006. április 18.

Április 15-i ülésén 32 fiatal romániai magyar alkotó egyéves munkatervére ítélt oda 6-6 millió lejes havi támogatást a Communitas Alapítvány ösztöndíjbizottsága. Irodalom kategóriában Lövétei Lázár László, Burus János Botond, Szabó Róbert Csaba, Vári Csaba, Orbán János Dénes, Boda Edit, valamint Székely Csaba, zene kategóriában Nagy Endre, Kele Brigitta, Horváth Edit, Gyárfás Levente, Bodor Emese részesült teljes ösztöndíjban, Deák Sándor és Máthé Dávid, Király Erzsébet és Csákány Csilla, Beke István és Thurzó Zoltán megosztott ösztöndíjat kap. Galló Ernő, Könczei Csongor, Nagy Dorottya, Bartha Boróka, Csatlós Lóránd, Mátray László és Albert Csilla színházi ösztöndíjban részesült. Támogatott képzőművészek: Berszán Márkos Zsolt, Kuti Botond, Ágoston Árpád, Gergely Zoltán, Koncz Münich Judit, Szentes Zágon, valamint Szilágyi László, a filmes műfajban pedig Bertóti Attila, Makkai Imola, Felméri Krézsek Cecília, valamint Juhász Ágota és Szabó D. Zoltán kapta meg az egyéves támogatást. /Communitas-ösztöndíjasok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2006. május 26.

A marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztősége a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumba látogatott. Előbb Patek Mária tanárnő egy rendhagyó magyaróráján vettek részt, utána az iskola dísztermében író-olvasó találkozón. Gálfalvi György, Szabó Róbert Csaba, Vida Gábor, Láng Zsolt és Kovács András Ferenc olvasott fel műveiből. A Látó szerkesztői a Művelődési Központ színháztermében szerkesztőtársuk, Láng Zsolt Télikert című alkotásának ősbemutatóján vettek részt. /Bajna György: Látott is a Látó szerkesztősége. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

2006. augusztus 4.

A Hargita megyei rendőrség honlapján megjelent egy sajtóközlemény, melyben a hét végén történt verésről egy szó sem esett, az esetet csendháborításként kezelték, s arra hivatkoznak, hogy a kézdivásárhelyi motorosoknál nem voltak személyi iratok, és nem álltak meg a rendőrségi felszólításra, ezért kellett őket bekísérni a tusnádi rendőrségre a szükséges ellenőrzések elvégzéséért. Mindez nem felel meg a valóságnak, szabályos csúsztatás, magyarán hazugság. A sajtóközlemény szerint a rendőrök a törvények értelmében és a polgárok érdekében jártak el. A rendőrségi közlemény nagy felháborodást váltott ki a bántalmazott motorosok körében, hiszen valótlanságokat állít. Szabó Róbert szemtanú elmondta: ami a közleményben áll, durva hazugság, semmi köze a Szent Anna-tónál történtekhez. Szó sincs arról, hogy nem álltak meg a rendőrségi felszólításra, hiszen már a parkolóban voltak, amikor négy társára valósággal rátámadtak, és leteperték őket a földre. Azelőtt az út szélén álltak, onnan irányították át őket a rendőrök a parkolóba. A bükszádi Szakács István fényképészt miért is verték meg? – nem motorozott, csupán fényképezte a rendőrségi túlkapást. Ha mégis vétkeztek volna, akkor sem lett volna szabad gumibottal verni és rugdosni a földön fekvőket. Miért nem készítettek jegyzőkönyvet? Az sem igaz, hogy majdnem elütöttek egy kislányt. A kézdivásárhelyi motorosok feljelentést tettek bántalmazóik ellen. /Iochom István: Hazudik a rendőrség (Feljelentést tettek a megvert motorosok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

2006. október 13.

Huszonhat évvel az első találkozó után szeptember 21-24-e között ismét írókat fogadott Gyergyószárhegy. Az 1980-as, elhíresült összejövetelt 1990-ben követte egy újabb, majd 2000-ben egy harmadik, rá egy évre pedig a hargitafürdői rendezvényen felmerült az írók jogaiért síkra szálló szervezet létrehozása (ebből született az Erdélyi Magyar Írók Ligája). Az 1980-as tábor kezdeményezője, szóvivője a Kriterion akkori szerkesztője, Domokos Géza volt, 1990-től pedig Egyed Péter, aki az idei rendezvény megszervezését is tető alá hozta, a Székelyföld szerkesztőjével, Fekete Vincével együtt. A Szárhegyi Írótábort a továbbiakban kétévente fogják megszervezni. A mostani tanácskozáson Molnár Vilmos, a Székelyföld szerkesztője könyvbuszok elindítását kezdeményezte. Egyed Emese tanszékvezető arról beszélt, hogy a tanterv a kortárs irodalmat majdnem kiszorítja a tananyagból. Elek Tibornak, a békéscsabai Bárka főszerkesztőjének előadása heves vitát váltott ki. Elek az egységes magyar irodalom visszaállítása mellett érvelt. /Szabó Róbert Csaba: Írók fóruma, Szárhegy. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2006. november 27.

November 25-én a Mentor Kiadó két új könyvét mutatta be Vida Gábor író, Látó-szerkesztő Marosvásárhelyen. Az egyik Szabó Róbert Csaba: Az egész Antarktisz kontinens című prózakötete, a másik Vermesser Levente: Az egyensúly ígérete című verseskönyve. A szerzők első kötetesek. Szabó A Hét, majd a Látó szerkesztője, Vermesser Balánbányán magyartanár. /Lokodi Imre: Kettős könyvbemutató a marosvásárhelyi Mentor szerzőitől. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2006. december 14.

A történelemről szóló kötetek állnak az erdélyi magyar kiadók karácsonyi kínálatának középpontjában. A kolozsvári Kriterion Kiadó kiadványai közül H. Szabó Gyula igazgató Gazdovics Miklósnak Az erdélyi örmények története című kötetét emelte ki. A kolozsvári Polis Kiadó 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956–1965 című könyve, melyet az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel közösen adtak ki, több mint 1400 egykori meghurcolt elítélt legfontosabb adatait tartalmazza. A Polis további két új, történelmi témájú könyve Bánffy Miklóshoz kapcsolódik. Az egyik Bánffy Miklós Politikusportrék című albuma, a másik pedig Bánffy Miklós Erdélyi történet című regénytrilógiája, első kötete annak a Bánffy-életműsorozatnak, amelyet a Polis Kiadó a magyarországi Balassi Kiadóval közösen ad ki. A Polisnál jelent meg Gazda Ferenc kolozsvári nyelvész kutató, egykori politikai elítélt börtönben töltött időszakát felelevenítő kötete, az Elrabolt esztendők. A kolozsvári Komp-Press Kiadó Buday György és Kolozsvár című albuma jelentős könyv. A Komp-Press kiadványa a Kovács Kiss Gyöngy szerkesztette Történelmünk a Kárpát-medencében című könyv. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó Barackvirág és béke címmel Wass Albert írások részleteiből nyújt szemelvényeket. A csíkszeredai Pallas-Akadémia gondozásában előkészületben van Székedi Ferenc Nagy erdélyi játszma és Papp Kincses Emese Ha meglebben a függöny című könyve. Nemrég adták ki Tömöry Péter Erdélyi anekdotika című tárcasorozatát, amelyet a Németországban élő szerző 1989-1990-ben írt. Gólyostoll – Egy értelmiségi jegyzetfüzetéből 1980-82 címmel jelent meg a marosvásárhelyi Mentor gondozásában, a kötet válogatás Horváth Andornak A Hét című hetilapban közzétett írásaiból. A Mentornál jelent meg két „első kötet” is: Szabó Róbert Csaba Az egész Antarktisz kontinens, valamint Vermesser Levente Az egyensúly ígérete című könyve. A Kriterion adta ki a Régi erdélyi népballadák című válogatást. A Művelődés című közművelődési folyóirat gondozásban idén látott napvilágot Janicsek Jenő Sztána történeti és névanyagát tartalmazó könyve, és megjelenés előtt áll egy tanulmánykötet a 2005-ös sztánai napokról. Az Erdély emlékezete sorozatban több új Mentor-kötet is napvilágot látott: Péter Mihály Az erdélyi fogorvoslás történetéből, valamint Pál Antal Sándor Marosvásárhely XVII.-XVIII. századi jogszabályai és polgárnévsorai és az Áldozatok című, forrásmunkákkal kiegészülő könyve, amely az 1956-os forradalom következményeit összegzi a Magyar Autonóm Tartományban. A Koinónia Kiadónál nemrég jelent meg Visky S. Béla Játék és alap című könyve és Victor János Csendes percek című kétkötetes munkája. Ez utóbbi könyv szerzője határozta meg a magyar közegyházi gondolkodást a két világháború között. A Mentor adta ki Gyallai Domokos Rég volt, igaz volt című könyvét, mely Erdély történelmét igyekszik közelebb hozni a 10–14 éves korosztályhoz. /Márton Éva, Rostás-Péter Emese: Könyvek a karácsonyfa alá. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

2007. március 22.

A Mentor Kiadó három nemrég megjelent könyve kapcsán zajlott beszélgetés Kolozsváron, a Tranzit Ház kávézójában. A meghívottak, Király Kinga Júlia és Szabó Róbert Csaba Láng Zsolt és Vida Gábor moderálásával árultak el nem egy műhelytitkot az írások születéséről. Vermesser Levente Az egyensúly ígérete címmel megjelent verseskötetének anyaga legalább 15 év alatt született. Király Kinga Júlia „P. Lujza: Útvesztő alig eltévedt kislányoknak” című regénye kapcsán elmondta: a szerző az eltávolítást az egyes szám harmadik személy használatával jelezte, így próbálta magát a családregényből „kiiktatni”. Szabó Róbert Csaba kifejtette: Az egész Antarktisz kontinens – a látás, a hallás, az ízlelés, a hang, a tapintás és a szív elvesztése című kötetében több szál van, egyik közülük valóban saját története. /F. I. : Rosszkedvű pulóver és habos tejeskávé. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2008. január 19.

Testvérvárosára is folyamatosan figyel a zalaegerszegiek kulturális folyóirata, a Pannon Tükör. A Zalai Írók Egyesületének kéthavonta megjelenő színvonalas lapja 2007. november-decemberi számának első felét Marosvásárhelyi irodalmi-művészeti élet bemutatásának szentelte. Péntek Imre főszerkesztő a két megyeszékhely kulturális cserekapcsolatait mutatta be. Gálfalvi György személyes hangú, visszatekintő írása, A bennem épülő város szerepel a folyóiratban, továbbá Kovács András Ferenc versei. Szabó Róbert Csaba rövidprózája. Tágra nyílt kapuk című esszéjében marosvásárhelyi műtermekbe, műhelyekbe, galériákba kalauzolja az olvasókat Nagy Miklós Kund. Török Gáspár A marosvásárhelyi fotográfia-fotóművészet múltja és jelene címen írt összefoglalót. A vásárhelyi összeállítás a 70 éves Csíky Boldizsár zeneszerző köszöntésével zárul. /(nk): Marosvásárhelyi összeállítás a Pannon Tükörben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

2008. február 2.

Megváltozott külalakkal megjelent a Látó idei első száma. A nyugalomba vonult Gálfalvi György után Kovács András Ferenc a megbízott főszerkesztő, aki a vele készült beszélgetésben kifejtette, megújulási szándék vezeti, közben a lap eddigi karakterét is szeretné megőrizni. Nevezetesen azt, hogy ez egy erdélyi, havi szépirodalmi folyóirat. Frissítésre van szükség, mert ma már más időszakban élnek, mint például a 18 évvel ezelőtti induláskor. Szabó Róbert Csaba szerkeszti a honlapot. A lapszám hátsó borítójának belső oldalára zsebet tettek. A zsebbe poszterek kerülhetnek, a januári számban a Bodor Ádám-poszter szerepel. Olyan írók képeit helyezik oda, akik esetleg a Látó irodalmi színpadán megfordultak. Évente három-négy melléklet is meg fog jelenni, továbbá évi három tematikus szám, néha vendégszerkesztőkkel. – Természetesen a romániai magyar irodalom artikulálási formája ez a folyóirat. Ugyanakkor nyilvánvalóan vannak Magyarországon, vagy máshol élő szerzők is a lapban. Kovács András Ferenc szerkesztőkollégái Láng Zsolt, Vida Gábor és Szabó Róbert Csaba. /N. M. K. : A Látó új ruhája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

2008. április 14.

„Több mint tucat”, avagy hová-hová, szépírók? címmel ünnepelte szerzőit a tizenöt éves marosvásárhelyi Mentor Kiadó a hét végén. A Művelődési Palotában rendezett irodalmi estre eljött Bogdán László író Sepsiszentgyörgyről, Simonfy József költő Szatmárnémetiből, Vári Attila költő-prózaíró Budapestről, és ott voltak a kiadó vásárhelyi szerzői: Kovács András Ferenc, Sebestyén Mihály, Kincses Elemér, Király Kinga Júlia, Nagy Attila, Szabó Róbert Csaba és Vermesser Levente. A szerzőket Láng Zsolt író, a Látó szépirodalmi folyóirat esszérovatának szerkesztője faggatta műhelytitkaikról, az írás értelméről. /Lokodi Imre: Ünnepelt a Mentor Kiadó. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2008. augusztus 12.

A marosvásárhelyi Mentor Kiadó a városban kiadott Látó szépirodalmi folyóirat szellemi körére épült. Káli Király István, a kiadó vezetője elmondta, elsősorban az erdélyi magyar szépírók műveit szerették volna kiadni, beleértve az első köteteseket is. Aztán ráébredtek arra, hogy nincs elég irodalmi mű, és szélesítették kiadványaik palettáját. Felvállalták a történelmi jellegű dokumentumok és tanulmányok kiadását, néprajzi munkákat, művészeti és művészettörténeti jellegű kötetek megjelentetését, az Erdély emlékezete, a Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára, a Mentor Művészeti Monográfiák sorozatokat, valamint Wass Albert életműsorozatát. Új a Könyvbarát sorozat, amelyben az elfeledett, vagy még ki nem adott szépirodalmi művek jelennek meg, illetve az Erdélyi ritkaságok, amelyben a két világháború közötti, Jancsó Elemér által kezdeményezett sorozat darabjait teszik újra közkinccsé. A Mentornak vannak házi szerzői, például Bogdán László, Király László, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, Király Kinga Júlia, Fazakas Attila. De említhető Demény Péter, Vermesser Levente, Szabó Róbert Csaba neve is. /Antal Erika Közszolgálatiságot vállalva. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

2008. november 5.

A vita kedvéért képletesen két „szembenálló” tábor tagjaiként írók és újságírók vettek részt azon a Látó szépirodalmi folyóirat által szervezett marosvásárhelyi találkozón, amelyen a napi sajtó és a szépirodalom kapcsolatát elemezték a jelenlévők. A marosvásárhelyi Látó írói és szerkesztői köre azt szerette volna felmérni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) segítségével szervezett vitaestjén, hogy a helyi napi sajtóban dolgozó újságírókat mennyire érdekli a kortárs irodalom, és közvetve maga a szépirodalmi folyóirat. Kovács András Ferenc /KAF/, a Látó főszerkesztője már a beszélgetés kezdetén némi keserűséggel állapította meg: több mint negyven meghívót küldtek szét, de csak néhány újságíró volt kíváncsi a találkozóra. Vita volt arról, hogy miként kaphatna a szépirodalom nagyobb teret a napi sajtóban, rádió- és tévéadásokban. A Látó írógárdája szerint, ha rendszeresen létezne a sajtóban „betölteni való tér”, akkor az meg is telne tartalommal. A jelen levő újságírók zöme szerint az íróknak meg kellene szólalniuk a hétköznapi vitákban. KAF ismertette a Látónál bekövetkezett változásokat: Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettessé avanzsált, az új belső munkatárs, Demény Péter pedig – Kolozsvárról és időnként a marosvásárhelyi szerkesztőségben – az esszérovatot szerkeszti. KAF szerint a lap megjelenése mellett fegyvertény a Látó Irodalmi Színpadának léte. /Máthé Éva: Ívlapról hírhasábra? = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2009. január 22.

Az erdélyi magyar kulturális folyóiratok sikeres évként könyvelték el a 2008-as esztendőt: műfordítói műhely, kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, szabadegyetemi előadássorozat, könyv- és folyóirat-bemutatók, közönségtalálkozók szerveződnek a lapok védnöksége alatt, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kiadványok weboldalai is. Az 1990-ben átalakult Utunk volt a közvetlen előzménye a Kolozsváron szerkesztett Helikon című lapnak, de az irodalmi folyóirat múltja még régebbre nyúlik vissza, így nem véletlen, hogy a lap nevében az Erdélyi Helikonra is történik utalás – mondta el Karácsonyi Zsolt költő, a lap főszerkesztő-helyettese. „Megpróbáljuk ébren tartani az irodalmi emlékezetet különböző, nem is olyan rég még kortárs szerzőkről szóló tanulmányok, összeállítások és visszaemlékezések révén” – ismertette a Szilágyi István főszerkesztésében megjelenő lap szerkesztési elveit Karácsonyi. A helikon.ro weboldalon olvashatók a nyomtatásban megjelent szövegek, lehet, hogy a közeljövőben itt önálló rovatok is indulnak majd. Tavalyi két új szerkesztő, Demeter Zsuzsa és Papp Attila Zsolt került a laphoz, és nekik köszönhetően állandósult a film- és az interjúrovat, ugyanakkor megerősödött a kritikarovat is. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszámolója szerint a folyóirat 1200–1500-as példányszámban jelenik meg havonta, de a www.korunk.org címen elérhető honlap olvasóinak száma havonta közel tízszerese a nyomtatott példányok számának. A Korunk a teljes kultúráról tájékoztatást kíván nyújtani, legfontosabb műfajuk tanulmány. Minden lapszámunkban van egy-egy tematikus összeállítás, ez jó lehetőséget biztosít, hogy nyitottak maradjanak több kultúra, több tudományág felé. A Korunk nem csupán folyóirat, hanem komplex intézményhálózat. A Korunk Akadémián kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, műfordítói műhely, szabadegyetemi előadássorozat működik. A Korunk Galéria 1973 óta szervez kiállításokat. Tizenöt éve működik könyvkiadójuk, a Komp-Press, amelyik a tudományos és művészeti könyvek piacán az egyik legjelentősebb kiadó Erdélyben, évente mintegy tíz könyvcímet jelentet meg. 2008-ban a Korunk bekerült a magyarországi országos lapterjesztői hálózatba. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat 1989 decemberében jött létre, az akkori Igaz Szó-s szerkesztők kezdeményezésére – emlékeztetett Szabó Róbert Csaba, a folyóirat főszerkesztő-helyettese. A főszerkesztő Kovács András Ferenc költő. A lato. ro címen a nyomtatott lap teljes anyaga hozzáférhető a világhálón. A folyóirat legfőbb műhelye a Látó Irodalmi Színpad. Hatvanadik születésnapját ünnepelte tavaly a kolozsvári Művelődés című közművelődési folyóirat, amely 1956-tól a Művelődési Minisztérium lapja volt – akkor Művelődési Útmutató címen Bukarestben szerkesztették –, a lap a nyolcvanas évekbeli rövid kényszerszünet után 1990-ben indult újra Kolozsváron – mondta el Szabó Zsolt egyetemi tanár, aki immár tizennyolcadik éve tölti be a Művelődés főszerkesztői tisztét. A havonta ezerkétszáz példányban megjelenő folyóirat kezdetben a kultúra és a tudomány minden területével foglalkozott, majd a helytörténeti témák és tudománynépszerűsítés felé fordultak, foglalkoznak faluszociológiával, falufejlesztéssel és az ezzel kapcsolatos társadalmi együttműködés gyakorlati kérdéseivel is. A folyóirat rendszeresen szervez kiállításokat és találkozókat. A folyóirat digitalizálása folyamatban van, egyelőre a 2005-ös és az azt követő évfolyamok érhetők el a www.muvelodes.ro weboldalon. „A legnagyobb eredmény az, hogy sikerült talpon maradni” – vonta meg a hatvanadik év mérlegét a főszerkesztő. A csíkszeredai Székelyföld kulturális havilap létrejöttét a Hargita Megyei Önkormányzat kezdeményezte, élén az akkori polgármesterrel, Kolumbán Gáborral –1997-ben indult Ferenczes István főszerkesztő vezetésével a folyóirat, amely köré tömörültek az 1990-es évek elején és derekán feltűnt fiatal alkotók: Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos. „Úgyszólván előzmény nélküli volt a lap, hiszen a Székelyföldnek mindent a nulláról kellett kezdenie: megteremteni az infrastruktúrát, kialakítani a klientúrát, olvasótábort, terjesztőhálózatot” – ismertette a kezdeteket Fekete Vince költő, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Átlagosan kétezres példányszámban jelenik meg a lap, de volt olyan számuk is, amelyből utána kellett nyomtatni, és több mint ezer előfizetőjük van nemcsak Erdélyből, hanem szinte a világ minden részéről, a www.hargitakiado.ro weboldalon pedig teljes terjedelmében olvasható a Székelyföld. A folyóirat terjedelmének nem egészen egyharmadát a szépirodalom teszi ki, emellett különféle rovataik vannak, mint az Academica Transsylvanica, Ujjlenyomat, Ködoszlás, Aranyág, Kelet Népe, Scripta Mundi, Literata Hungarica, Műteremtés, amelyekben portréinterjúkat, kordokumentumokat, oral-historyt, történelmi és szépirodalmi tanulmányokat, néprajzi írásokat, a csángókkal foglalkozó munkákat, magyar és világirodalmi figyelőt, színházi rovatot, politikai vagy képzőművészeti írásokat találhat az olvasó. A Székelyföld több könyvbemutatót és folyóirat-bemutatót is tervez 2009-re. A Várad című, Nagyváradon megjelenő, irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi folyóiratot 2002-ben alapította meg a Nagyváradi Ady Társaság, 2006 elején pedig a lap komolyabb anyagi támogatás reményében átkerült a Bihar Megyei Tanács kiadásába – foglalta össze röviden a Várad történetét Szűcs László főszerkesztő. A havi 300–500 példányban megjelenő folyóiratnak erdélyi és magyarországi előfizetői is vannak. A www.varad.ro weboldalt a közelmúltban átalakították, mert a partiumi régió kulturális portáljává kívánják fejleszteni azt, a nyomtatott folyóirat tartamát pedig a www.varadlap.ro oldalon találhatják meg az érdeklődők. A folyóirathoz kötődő legsikeresebb rendezvény, a havonta sorra kerülő, immár harmadik évadát élő Törzsasztal-beszélgetéssorozat, amelynek közismert, többnyire Magyarországon élő írók a meghívottjai. /Kultúra papíron és a világhálón. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2009. június 15.

Kolozsváron a Korunk szerkesztősége, Marosvásárhelyen pedig a Látó Irodalmi Kör látta vendégül a budapesti József Attila Kör (JAK) tagjait: Csobánka Zsuzsát, Csehy Zoltánt és Király Leventét. Marosvásárhelyen a Látó főszerkesztő-helyettese, Szabó Róbert Csaba volt a felolvasóest házigazdája június 13-án G. Pont Caféban, a fiatal magyarországi írók felolvasóestjén. A Látó Irodalmi Színpad évadot zárt a József Attila Kör tagjainak felolvasóestjével. /Máthé Éva: Kolozsváron és Marosvásárhelyen jártak a József Attila Kör tagjai. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2009. augusztus 29.

Tavaly ősszel, a marosvásárhelyi könyvfesztiválon megjelent a színen Csíkszereda negyedik (!) nagyobb könyvkiadója, a Pallas-Akadémia, a Pro Print, a Székelyföld folyóirat működtette Hargita kiadóvállalat mellett a Bookart. Addig is jelentettek meg könyveket, Markó Béla gyermekverseinek színes sorozatát (A pinty és a többiek, Miért lassú a csiga, A hold fogyókúrája), és Hány életünk volt címmel kiadtak egy válogatást is Markó legszebb szonettjeiből. Egyértelműen Markó gyermekverseinek és verseinek kiadását vállalták fel, a sorozat valószínűleg folytatódik. – A Hajdú Áron vezette Alutus Nyomda nagy gondot fordít a könyvek szép kiállítására. A Bookart adta ki Kövi Sára Balettka című kecses kis kötetét a szerző verseivel és rajzaival. A kiadó eddig legnagyobb teljesítménye Dieter Schlesak Capesius, az auschwitzi patikus című könyve Hajdú Farkas Zoltán fordításában. Az Erdélyi létlap egy sajátos antológia: a Látó folyóirat két tematikus számának anyagából válogatott Láng Zsolt. Megjelentet a kiadó tanulmányokat is, így Tánczos Vilmos Elfelejtett szavak című kötete ,,egy csíki székely ember nyelvéről és világképéről” ad számot. Kiadnak jelenkori prózaírókat is: Szabó Róbert Csaba Kutyák birodalma című novelláskötetét és Selyem Zsuzsa Mire vársz? című prózakötetét. /Bogdán László: Közelképek a Bookart Kiadóról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2009. október 16.

A marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat szerkesztőivel találkozhattak a kolozsváriak október 14-én a Szentegyház utcai Gaudeamus Művészeti Könyvesboltban. Kérdésekre válaszoltak a többségében egyetemista közönségnek az író-olvasó találkozó keretében Kovács András Ferenc főszerkesztő, Láng Zsolt, a Kritika, Vida Gábor, a Próza, Demény Péter, az Esszé rovat vezetője és Szabó Róbert Csaba, a Látó honlapjának szerkesztője. Az est folyamán szó esett többek között a Demény Péter kezdeményezésére Kolozsváron elindult Mondjon csütörtököt a Látóval elnevezésű rendezvényről, a folyóirat mellett 1991 óta működő Szépirodalmi Színpadról, és az is kiderült, hogy havonta mintegy 8–10 ezer felhasználó látogatja a Látó honlapját. /Ferencz Zsolt: Kolozsváron jártak a Látó munkatársai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2009. december 19.

Megjelent Tündérország napszámosa (Benedek Elek-olvasókönyv), a Regös Ifjúsági és Közművelődési Egyesület, Bod Péter Megyei Könyvtár, Kovászna Megyei Művelődési Központ kiadása, Sepsiszentgyörgy. Írónemzedékek nőttek fel Benedek Elek fiai, Tamási Áron, Szentimrei Jenőék nyomában, a könyvben olvashatók Ferenczes István, Vári Attila, László Noémi, Bogdán László, Szabó Róbert Csaba, Fekete Vince, Szántai János és a Benedek Elek-kutatók, – örökséggondozók /többek között Szabó Zsolt, Bardócz Orsolya, Végh Balázs Béla, Kónya Ádám/ sorai. /Farkas Árpád: Tündérország napszámosa (Benedek Elek ölelő karjában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998