udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 260 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-260
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Tibor

1997. január 15.

Szabó Tibor sepsiszentgyörgyi színészként vállalta el a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatói tisztségét. 1990 és 1994 között a Figura színésze volt, ez volt a Figura fénykora, Bocsárdi László vezette a csapatot. A műkedvelő társulatból került Szabó Tibor Sepsiszentgyörgyre, de fontosnak tartja a Figura tevékenységét. Néhány éven belül színész-túlkínálat lesz, állapította meg, hiszen most két főiskolán is folyik a képzésük, akkor majd megnő a Figura jelentősége is. /Gál Éva Emese: "Egy ütőképes társulat létrehozása" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./ Megkezdődött a Figura Stúdió Színház új színészgárdájának szakmai képzése. Szőcs Géza Romeo és Júlia című Shakespeare-játékát fogja a társulat bemutatni. /Figura-hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1998. március 4.

Imets Dénes - jelenleg Újtusnádon élő nyugdíjas zenetanár - Halmok hitével című műve alapján Szabó Tibor a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatójának rendezésében az együttes március 15-én, Csíkszeredában mutatja be Gál Sándor éjszakája című zenés darabot. Gál Sándor volt az 1848-as szabadságharc idején a székelyföldi erők főparancsnoka. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), márc. 4-10./

1998. augusztus 13.

Szokatlanul hosszú ideje húzódik a Határon Túli Magyarok Hivatala új elnökének kinevezési eljárása. Szabó Tibort július közepe óta emlegetik a poszt várományosaként, de az államtitkári kari kinevezésekor mintha megfeledkeztek volna róla. A Népszabadság értesülése szerint még nem fejeződött be az elnökjelölt átvilágítása. /Népszabadság, aug. 13./

1998. augusztus 17.

A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöki posztjára Szabó Tibor a jelölt, de kinevezésére a folyamatban lévő nemzetbiztonsági átvilágítás miatt még nem kerülhetett sor. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a HTMH munkájában nem okoz zavart a kinevezés csúszása, hiszen politikai államtitkárként ő maga felügyeli a Miniszterelnöki Hivataltól a Külügyminisztériumhoz került hivatalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1998. augusztus 21.

A kormányon, illetve a közigazgatáson belüli feladatok összehangolására, új koordinációs főosztály felállítását tervezi a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatalán belül Szabó Tibor, az elnöki tisztség várományosa - A HTMH által szervezett sétahajózáson Szabó Tibor, terveit ismertetve, fontosnak nevezte a határon túli szervezetekkel való kapcsolattartás erősítését. Ennek érdekében különböző szakmai bizottságokat (szociális, oktatási, gazdasági munkaügyi, kulturális) szándékozik létrehozni a hivatal keretein belül az egyes szervezetek, valamint a magyarországi kormányzati szféra bevonásával - mondta. E testületek feladata lesz, hogy felmérjék az adott területen jelentkező problémákat, és konkrét megoldási javaslatokat dolgozzanak ki. A szakmai bizottságok a magyar-magyar párbeszéd szakmai részének megerősítését is szolgálják majd - tette hozzá Szabó Tibor. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

1998. augusztus 26.

A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) a jövőben folyamatos tartalmi kapcsolatot szeretne kiépíteni a nyugati magyarság képviselőivel, csak úgy, mint a kárpát-medencei magyarsággal - jelentette ki Szabó Tibor, a szervezet kijelölt elnöke abból az alkalomból, hogy Budapesten találkozót tartottak a nyugati magyarság képviselőivel. A négy kontinens 16 országát képviselő mintegy 50 magyar vendég előtt Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt politikai államtitkár és Szabó Tibor is előadást tartott. Ilyen jellegű megbeszélésre az utóbbi nyolc évben nem volt példa. /MTI/

1998. augusztus 27.

Máthé Éva cikkében visszatért a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett hajóútra. A határon túlról érkezett magyar lapok főszerkesztőit egyetlen államtitkár fogadta, Németh Zsolt, ironikusan hozzátette, "ott volt még a Megnevezett. Szabó Tibor. Aki állítólag a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöki posztjának várományosa. Szakmája ehhez a beosztáshoz, ugyanis... meteorológus. Valóban e területen csakis némileg bizonytalan prognózisokba lehet bocsátkozni." /Máthé Éva újságíró, Marosvásárhely: Nem szállunk ki a hajóból! = Magyar Hírlap, aug. 27./

1998. szeptember 10.

Szept. 1-jével kinevezték a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ új elnökét, Szabó Tibort, aki eddig a HTMH főosztályvezetője volt. Szept. 10-én Szabó Tibor és Németh Zsolt államtitkár bemutatkozó beszélgetésen találkozott a sajtó képviselőivel. Szabó Tibor elmondta, hogy a hivatalban munkacsoportokat alakítanak a kisebbségi magyar közösségek helyzetének felmérésére, továbbá koordinációs főosztályt hoznak létre a hivatalban az egyes minisztériumokban a magyar kisebbségekkel összefüggésben folyó munka összehangolására. A HTMH elnöke arról is tájékoztatott, hogy most alakul meg a magyar-román vegyesbizottsági rendszer. El kell kerülni, szögezte le Németh Zsolt államtitkár, hogy gazdasági, civilizációs és szociális értelemben új "berlini fal" jöjjön létre Magyarország és szomszédai között. Megítélése szerint csak akkor lesz sikeres a nemzetpolitika, ha nem romlik a határon túli magyar közösségek helyzete, ebben a HTMH-nak kulcsfontosságú szerepe lesz, amelyhez az eddigieknél jelentősebb költségvetési támogatást fog kapni. - Az Új Kézfogás Alapítványnál a jövőben inkább a vállalkozási héttér támogatását tűzték ki célul. /Új Szó (Pozsony), szept. 11., Napi Magyarország, szept. 11./ "A magyar külpolitika legfontosabb kihívása az euroatlanti integráció és a szomszédságpolitika, illetve a regionális és a nemzetpolitika közötti összhang megteremtése" - jelentette ki Németh Zsolt államtitkár. Szerinte a magyar kormány fontosnak tartja, hogy egyenrangú partneri viszony alakuljon ki a határon túli magyar közösségekkel, és megteremtse az intézményes magyar-magyar párbeszéd lehetőségét. Utóbbi formájáról várhatóan néhány hét múlva megszülethet a döntés. Szabó Tibor szerint a hivatalnak kettős feladata van a jövőben: támogatnia kell, hogy a határon túli magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, illetve minél többet érzékeljenek azokból az előnyökből, amelyek Magyarország európai uniós csatlakozásából adódnak. Az elképzelések között szerepel a kormányközi vegyesbizottsági rendszer további kiépítése is, például Romániával és Szlovákiával. /A HTMH új feladatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1998. szeptember 15.

Júliusban dr. Nagy Károly amerikai egyetemi tanár levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyet harminc amerikai magyar vezető írt alá. A levélben javasolta nyugati magyar résztvevők meghívását ezentúl minden magyar-magyar csúcsra és egy-egy olyan tanácsos alkalmazását a jelentős számban magyarlakta nyugati országok követségein. A levelet több amerikai magyar újság közreadta, a Magyar Nemzet is említést tett róla. A javaslatokról Nagy Károly személyesen tárgyalt Németh Zsolt államtitkárral és Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, kitűzték a következő megbeszélés időpontját is. Augusztus 25-én azután Nagy Károly a levél további négy aláírójával együtt találkozott Martonyi János külügyminiszterrel, majd országgyűlési képviselőkkel, tudományos kutatókkal, kiadók vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök aug. 26-i hatállyal kinevezte külügyi tanácsadójává Hámos Lászlót, a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation - Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét. Hámos László külügyi tanácsadóként javasolta, hogy a "magyar-magyar csúcstalálkozó" alakuljon autonóm intézménnyé, amely önálló testületként működve válhat az összmagyarság állandó tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyévé. /Dr. Nagy Károly: Szükség van egy tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyre. = Magyar Nemzet, szept. 15. - átvette, részleteket közölt belőle: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), okt. 8./

1998. szeptember 19.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi körútja első állomásaként szeptember 19-én kétnapos látogatásra érkezett Marosvásárhelyre, az RMDSZ meghívására. A Bernády Házban találkozott az RMDSZ területi elnökeivel, este pedig részt vett az RMDSZ által az árvízkárosultak megsegítésére szervezett Gálaesten. Elmondta, hogy ez bemutatkozó látogatás. "Erdélyben viszonylag kevésszer jártam, kevesebben ismernek, s úgy tartottam jónak, hogy magam mutatkozzak be, és ismerkedjek meg az utazás során mindazokkal, akik érintettek a közös ügyben. Tehát egyrészt kifejezetten tájékozódni akartam, másrészt a közös gondolkodás a látogatásom célja". Marosvásárhelyről Korond és Farkaslaka érintésével és egy kis megállóval Székelyudvarhelyre, majd ezt követően Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre látogatnak. Onnan továbbutaznak Csíkszeredába, majd Kolozsvárra, ahol az ügyvezető elnökkel, valamint az ügyvezető elnökség tagjaival találkoznak. Gyulafehérváron találkoznak Jakubinyi György érsekkel, majd a Fehér megyei RMDSZ-szel. Zsobokon meglátogatják a gyermekotthont. Nagyváradon részt vesz a 200 éves váradi magyar színjátszás egyik rendezvényén, s találkozik az RMDSZ tiszteletbeli elnökével is. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 21.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi látogatásra második napján, vasárnap Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével találkozott Marosvásárhelyen. A megbeszélésről Markó Béla elmondta, hogy régóta ismeri Szabó Tibort és Bálint-Pataki József főosztályvezetőt. "Én azt mondanám, hogy az előző beszélgetéseink folytatása volt a mai. Itt a Határon Túli Magyarok Hivatala és az RMDSZ kapcsolatairól beszéltünk, és ezen belül is azokról az együttműködési rendszerekről, amelyeket valami módon a HTMH koordinál: Illyés Alapítvány, Új Kézfogás meg hasonló együttműködési vagy támogatási rendszerek." Szabó Tibor találkozott Fodor Imrével, Marosvásárhely polgármesterével, az RMDSZ parlamenti képviselőivel, Orbán Dezső alpolgármesterrel, valamint Burkhárdt Árpád alprefektussal is. A látogatás közvetlen célja kölcsönösen informálni egymást a közösen megoldandó problémákról, mondta Szabó Tibor. A HTMH partneri kapcsolatot keres a Magyarország határain túl élő magyarokkal. Kelemen Atilla képviselő arra figyelmeztette, hogy változtatni kell a HTMH-nak a határokon túl élő magyarokkal szemben - különösen az utóbbi négy évben tanúsított - magatartásán. Ne egyes magyaroké legyen a hivatal, amely szimpátiák vagy ellenszenvek, barátságok alapján dönt az esetleges támogatásokról, hanem az összes határon túli magyaré, mondta. Felvetették az EU-ban működő információs rendszerhez hasonló hálózat kiépítésének a szükségességét Magyarország és Erdély között (dr. Kolozsváry Zoltán), a szociális problémákkal foglalkozó magyar civil szervezetek támogatásának kérdését (Kerekes Károly), a szórványvidékbeli oktatási nehézségekre hívta fel a figyelmet Kakassy Sándor képviselő, Csíky Boldizsár városi tanácsos pedig a divergenciák káros voltát emlegette, akár a kettős állampolgárság kérdésében, akár más kérdésben. Szabó Tibor megtekintette a Teleki Tékát, majd Markó Bélával tovább indultak Székelyudvarhelyre. /Mózes Edith: Cél: a közös gondolkodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 22.

Erdélyi bemutatkozó körútján Szabó Tibor HTMH-elnök szept. 22-én érkezik Kolozsvárra, ahol az RMDSZ ügyvezető elnökségével, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, és az alelnökökkel folytat megbeszélést. Szept. 23-án látogatást tesz a zsoboki Bethesda gyermekotthonba, majd délután a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségével, önkormányzati képviselőkkel, a civil, illetve az ifjúsági szervezetek vezetőivel találkozik. Körútjának következő állomása: Nagyenyed, Gyulafehérvár, végül pedig Nagyvárad, ahol részt vesz a 200 éves Váradi Magyar Színjátszás rendezvénysorozat szept. 24-i esti előadásán: Kodály Székelyfonóját a kolozsvári opera társulata adja elő a bicentenáriumi ünnepségek tiszteletére. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

1998. szeptember 22.

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 23.

Szabó Tibornak, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének a látogatása Kolozsváron folytatódott, ahol szept. 23-án sajtóértekezletet tartott, sikeresnek nevezve erdélyi útját. Látogatásának célja a tájékoztatás a magyar kormány programjáról, a hivatal előtti feladatokról, továbbá részletes információkat szerezni az erdélyi magyarság helyzetéről, azokról a problémákról, amelyekben konkrét segítséget tudnak nyújtani. A sajtóértekezlet előtt kiderült, hogy a képviselőház tanügyi bizottsága tovább szabotálja az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet azon cikkelyének újravitatását, amely az anyanyelvi felsőoktatási intézmények létesítését biztosítaná. Ennek következtében szinte elkerülhetetlen az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kilépése szeptember 30-i határidővel. A HTMH elnöke nem kívánta bővebben kommentálni a szerencsétlen helyzetet, szűk szavúan csak annyit mondott: a magyar kormány álláspontja szerint a határon túli magyarságot megilleti az anyanyelvű oktatás joga az óvodától az egyetemig. Mindaddig viszont, amíg nem születik parlamenti döntés a 36-os sürgősségi kormányrendelet ügyében, a magyar kormány nem tekinti lezártnak az ügyet. A kormánykoalícióból való kilépésnek az eldöntése pedig egyértelműen az RMDSZ-t illeti meg. - Szabó Tibor elmondta, hogy a HTMH-ban két területet kívánnak hangsúlyosabban kezelni: a határon túli magyarok szervezeteivel történő folyamatos partneri együttműködést, másfelől: a magyar közigazgatáson belül a határon túli magyarság problémáinak hatékonyabb megjelenítése. Ennek érdekében új koordinációs főosztály jön létre a Hivatalon belül. Szabó Tibor a Hivatal egyik fontos céljának nevezte azoknak a problémáknak a felmérését, amelyben konkrét intézkedéseket tudnak kezdeményezni. Ilyen megoldásokra váró problémák a munkavállalás, a szociális, illetve az egészségügyi ellátottság, a határátlépés, a magyarországi részképzés, a kihelyezett tagozatok kérdése. Erdélyi körútja alkalmával Szabó Tibor tapasztalhatta, hogy a határon túli magyarságot milyen aggodalommal tölti el Magyarország EU- tagságából, a schengeni határok kiterjesztéséből származó esetleges hátrányok. Szabó Tibor szerint Magyarországnak és Romániának közös érdeke, hogy ne lépjen fel olyan állapot, amikor vízummal lehet csak átjárni a román-magyar határon. Közös érdekünk az, hogy Románia ugyanazokba a kedvezményekbe részesüljön, mint amiben Magyarország fog részesülni az Európai Uniós tagság kapcsán. /Székely Kriszta: Bővülő anyagi forrásokat ígért az új HTMH-elnök. Hosszas tájékozódás - szűkszavú tájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

1998. szeptember 23.

Nem a magyar kormány, hanem a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) tervezi munkabizottságok felállítását a határon túli magyarság valamennyi problémájának áttekintésére - pontosította a román sajtóban neki tulajdonított kijelentést Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Szabó Tibor ezekben a napokban tájékozódó körutat tesz Erdélyben. Szept. 21-én a Mediafax nevű román hírügynökség arról számolt be, hogy a HTMH elnöke állítólag megerősítette: a magyar kormány három munkabizottságot állított fel azzal a céllal, hogy vizsgálják meg, milyen hatással járna társadalmi, gazdasági és közigazgatási szempontból, ha a határokon túli magyarság kettős állampolgárságot kapna. A HTMH elnöke a román hírközlésben nagy visszhangot kapott bejelentést szept. 22-én pontosította. Leszögezte, hogy ő nem beszélt kormánybizottságokról, hanem azt ismertette, hogy a vezetése alatt álló hivatal bizottságok felállítását tervezi, s ezek áttekintik a határon túli magyarság valamennyi problémáját, a szociális ügyektől a gazdaságon és oktatáson át a határátlépésig, és megoldási javaslatokat dolgoznak ki valamennyi területre. A HTMH elnöke szerint a határon túli magyarság igényei nagyok, de túl általánosak. A kettős állampolgárság igénye is, hisz ez esetben is konkrétan kellene vizsgálni, mik azok a jogok és kötelességek, amelyek talán vonatkoztathatók a határon túli magyarokra. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

1998. szeptember 24.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének erdélyi látogatása kapcsán a Cotidianul ellenséges hangon írt. A lap szerint a magyar kormányzók romániai "választási kampánya zavartalanul folytatódik": Orbán Viktor miniszterelnök "hosszú erdélyi" látogatása után most Szabó Tiboron, a "határon túli magyarok kérdésével foglalkozó államtitkár"-on a sor "felettese nyomdokaiba lépni". Az összeállítás fontos eleme Románia térképe, melyen ki van jelölve a Szabó által megtett út, mely a "kommunista rendszer által megalakított (...) régi magyar autonóm terület" vonalát követi. A lap idézi Szabónak Csíkszeredában a kettős állampolgársággal kapcsolatos kijelentéseit, leírja kolozsvári látogatását is. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 24./

1998. október 9.

A magyar kormány alapvető célkitűzése, hogy elősegítse a határon túli magyarok szülőföldön maradását, a közösségek polgárosodását - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Corvinus Részvénytársaság román és szlovák konzultatív testületeinek okt. 9-i együttes ülésén Budapesten. Szabó Tibor szerint a határon túli magyarok az anyaország segítsége nélkül nem tudnának lényegesen előrehaladni a gazdasági felemelkedés útján. Ezért a jövőben meg kell erősíteni a határon túli vállalkozásfejlesztési központok működését, és anyagi hátteret kell biztosítani egy információs adatbázis létrehozásához. A HTMH a jövőben megvizsgálja a Magyarországgal szomszédos országban élő magyarok gazdasági támogatására létrejött, évi 300 millió forintos forrással rendelkező Új Kézfogás Közalapítvány működését. Felülvizsgálják az alapítvány befektetéseit, a veszteséges cégeket valószínűleg felszámolják. Megvizsgálják, hogyan lehetséges külföldi, elsősorban EU-, PHARE-, CBC-forrásokat bevonni a határ menti területek fejlesztésébe. - A Corvinus Rt. egymilliárd forintos alaptőkével jött létre tavaly ősszel. A társaságot a Magyar Fejlesztési Bank, a magyarországi Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alapította, elsősorban a működőképes magyarországi vállalkozások külföldi térnyerésének támogatására. A Corvinus Rt. kiemelt figyelmet fordított a Magyarországgal szomszédos országokba irányuló tőkeexportra. Az elmúlt egy évben 100 millió forinttal segítették a Pécsi Gabona Rt.-t az egyik bukaresti kenyérgyár megvásárlásában. /Gazdasági támogatásunk, polgárosodásunk a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1998. október 20.

A Rákóczi Szövetség rendezésében Magyar szolidaritás és történettudat a Kárpát-medencében címmel tanácskoztak Pannonhalmán az anyaországi és határon túli történelem, földrajz és magyar szakos tanárok. A háromnapos rendezvényen a meghívottak között volt Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. A konferencián elfogadott kezdeményezések között van az, hogy a magyar nyelvterület minden részén a történelmi hűséghez igazodó magyar történelem-, magyar nyelv- és irodalomtankönyvet, szövetgyűjteményt, illetve a Kárpát-medence földrajzát bemutató könyvet kell a magyar diákok kezébe adni. /Balázs Ildikó: Magyar történettudat a Kárpát-medencében. Találkoztak a magyar történelemtanárok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

1998. november 5.

Nov. 3-án rendezte meg a Szent László Akadémia Budapesten Magyarnak maradni a Kárpát-medencében című fórumát a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke közölte: A magyar kormány az eddiginél több száz millió forinttal többet szán jövőre a határon túli magyarság támogatására. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke kiemelte: nem szabad hagyniuk, hogy eluralkodjon a határon túli magyarokon a kilátástalanság, akkor ugyanis önként mondanának le jogaikról, hagynák el szülőföldjüket. Mint mondta, 1991 és 1996 között mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdaság területét. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. Megítélése szerint az a tény, hogy Magyarország eljutott az európai integráció kapujába, "nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető". Mindezért Németh Zsolt köszönetet mondott a határon túli magyar szervezetek megjelent képviselőinek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a magyarországi magyarokból hiányzik a nemzeti szolidaritás érzése: "A magyar társadalmat nem igazán érdekli, hogy állnak ügyeink. Nincs szolidaritás, érzékelhető társadalmi nyomás a kisebbségek ügyében." Hozzátette: Magyarország azért van, mert szomszédai azt hiszik, hogy még nemzetben is létezik. Míg a kárpátaljai magyarság állva, büszkén fog meghalni, aggódunk a magyarországiak sorsáért. Kovács Miklós szerint "ez a tény létében veszélyezteti a magyar nemzetet". Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy a politikai támogatás mellett szükség lenne azon intézmények anyagi alapjainak megteremtésére, amelyek "az együvé tartozás szellemiségét hordozzák". Szerinte ez hozzájárulna ahhoz, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon. Takács a magyar kisebbségnek juttatott pénzeszközöket sokallók figyelmébe ajánlotta, hogy egy magyar állampolgár zsebéből évi 23 forintot "húz ki" a határon túliaknak juttatott támogatás. Szabó Tibor úgy fogalmazott: 100 ezer forintnyi költségvetési összegből 50 forintot fordítottunk erre a célra. Takács Csaba hangsúlyozta: "A magyar állampolgárok nem fogalmazták meg politikájukat a határon túli magyarságot érintő kérdésekben." Kovács Miklós szavaira Csoóri Sándor reagált, nem fogadta el ezt az értékelést. Emlékeztetett az 1956 utáni megtorlásra, amely után elindulni nem volt egyszerű. /Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár: Magyarország integrációja nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Udvardy Zoltán: Tanácskozás határon túli kapcsolatainkról. Megmaradni a Kárpát-medencében. = Napi Magyarország, nov. 5./

1998. november 30.

Háromnapos találkozó keretében vitatták meg a magyar fiatalság aktuális problémáit, az oktatás kérdését és az együttműködés kereteit négy ország számos diák- és ifjúsági szervezetének képviselői a Nagyvárad melletti Félixfürdőn nov. 26-29-e között, az ÖsszHang elnevezésű fórumon. Erdélyi, szlovákiai, magyarországi és jugoszláviai diákszervezeti vezetők voltak jelen. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke kifejtette, hogy a magyar kormány szükség esetén adminisztratív intézkedésekkel próbálja megakadályozni a határon túli fiatalok Magyarországra való áttelepülését. Az elvándorlás tendenciájának visszafordítása céljából hozta létre a magyar kormány az Apáczai Közalapítványt, amely a határon túli oktatási rendszer kiépítését, intézményeinek megteremtését hivatott finanszírozni. /A jövő évi költségvetésből 500 millió forintot különítettek el erre a célra./ Magyarországi oktatási minisztériumi tisztviselők ismertették a magyarországi ösztöndíj- és pályázati rendszereket. /Rostás Szabolcs: Félixfürdői Ifjúsági Találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

1998. december 8.

Dec. 8-án Békéscsabán, a két ország szakembereinek részvételével a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Közhasznú Társaság szervezésében romániai befektetési és gazdasági fórumot tartottak. Románia exportjában Magyarország a 11-ről a 9., az importban a 9-ről az 5. helyre lépett előre. Romániában jelenleg több mint két és félezer magyar-román vegyes vállalat működik, s Magyarország már Románia tíz legfontosabb gazdasági partnereinek egyike. A két ország közti kereskedelmi forgalom az év első 9 hónapjában 535 millió dollár volt, amiből 106 százalékos emelkedéssel, 403 millió dollár a Magyarországról származó behozatal. Magyar befektetők eddig 85 millió amerikai dollárt fektettek be a szomszéd országban, s ezzel Magyarország a 20.-ról a 11. helyre lépett elő Románia külföldi beruházóinak listáján. Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megnyitó beszédében vázolta Magyarországnak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további erősítését célzó erőfeszítéseit. Programjának megfelelően a kormány támogatja a Kárpát-medence magyar közösségei lehetőségeinek javítására irányuló erőfeszítéseket, mert e térségek gazdasági fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy a magyarság a szülőföldjén maradjon - mondotta az államtitkár. /Határmenti fórum a magyar-román együttműködésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1998. december 9.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága dec. 9-én a határon túli magyarság helyzetével foglalkozott és a Határon Túli Magyarok Hivatalának működéséről volt szó. A HTMH a Miniszterelnöki Hivatal ellenőrzése alól átkerült a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt felügyelete alá. A hivatal céljáról tájékoztatta a külügyi bizottságot Szabó Tibor, a HTMH elnöke és Németh Zsolt. A jövő évi költségvetési javaslatban összesen mintegy 2,5 milliárd forintos előirányzat szerepel a határon túli magyarok támogatására - közölte Szabó Tibor. A HTMH működéséről beszámoló Szabó Tibor kiemelte: a hivatal új vezetésének egyik legfontosabb feladata, hogy hatékonyabbá tegye a határon túli magyarság gazdasági támogatását. E feladatra egy elnökhelyettesi posztot hoztak létre. Elhangzott, hogy EU-forrásokat is felhasználnak a határon túli magyarság támogatására. Németh Zsolt kifejtette, hogy a HTMH beillesztését a Külügyminisztériumba az egységes nemzetpolitika megvalósításának szándéka indokolta. A jövő év első negyedében létrejöhetnek a feltételek a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére - közölte a tárca politikai államtitkára. Hozzátette: ebben a kérdésben folyamatos az egyeztetés a határon túli magyarság szervezeteivel. Mint elhangzott, az Illyés Közalapítvány az idei 506 millió forintos költségvetési támogatás helyett jövőre 818 millióval számolhat. Szintén a határon túli magyarság támogatását szolgálja az Apácai Csere János Alapítványnak szánt 500 millió forintos, valamint az Új Kézfogás Közalapítvány számára adni tervezett 300 milliós támogatás. Szabó Tibor elmondta: ad hoc szakmai munkabizottság alakul a Külügyminisztériumban abból a célból, hogy megvizsgálja, milyen következményekkel járhat a határon túli magyarságra nézve Magyarország majdani csatlakozása a schengeni egyezményhez. E bizottságban a HTMH, valamint a határon túli magyar szervezetek szakértői is részt vesznek. - Meg kell vizsgálni a kettős állampolgársággal járó előnyöket és hátrányokat, ám valószínűsíthető, hogy román és szlovák viszonylatban annak lehetővé tétele érzékenységet váltana ki - szögezte le a schengeni probléma kapcsán Németh Zsolt. A kialakuló vitában Tabajdi Csaba szocialista képviselő kifejtette: a szerkezeti változtatásokkal fennáll a veszély: a Külügyminisztérium "le fogja darálni" a HTMH-t. A bizottság SZDSZ-es elnöke, Szent-Iványi István úgy vélte, hogy a hivatal az új rendszerben alsóbb szintre került. Válaszában Németh Zsolt kifejtette: a strukturális változtatás oka éppen az volt, hogy a határon túli magyarok ügye jobban előtérbe kerüljön, s egyensúlyba jusson a magyar külpolitika többi prioritásával. /Mit kapnak a határon túli magyarok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1999. január 14.

Jan. 14-én Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vezetésével szakemberekből álló küldöttség háromnapos erdélyi látogatásra indult. Első állomásuk Nagyvárad volt, ahol a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségével és tanácsosaival találkoztak. A delegáció a körút során Gyulafehérváron és Kolozsváron folytat megbeszélést a magyar történelmi egyházak, civil szervezetek és az RMDSZ vezetőivel. A körút része annak a január-februári programnak, melynek során végigjárják a Kárpát-medence - Erdély, Kárpátalja, Vajdaság és a Felvidék - magyarlakta területeit. Németh Zsolt államtitkár szerint a "generális vizitáció" célja új típusú gyakorlat kialakítása a magyar kormány illetékes intézményei és a kisebbségben élő magyarság szervezetei között. A vendégek biztosították az egyházkerület vezetőségét arról, hogy a tárgyalások homlokterében lesz a magyar egyetem kérdése, egyéb, a romániai magyarság érdekeit és jogait érintő problémákkal együtt. Jan. 14-én este a vendégek Kolozsvárra érkeztek, ahol Csiha Kálmán erdélyi református, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspökökkel találkoztak. A zárt ajtók mögött folytatott tanácskozás előtt Csiha Kálmán püspök elmondta, hogy a látogatás tulajdonképpen folytatása az adventi idő alatt Magyarországon elkezdett tárgyalásoknak, s most is főhelyen a jogtalanul elvett egyházi javak visszaszolgáltatásának problémája áll. Tárgyalnak a román kultusztörvény-tervezetről, illetve tanügyi kérdésekről is, amelyekben segítséget várnak a magyar kormánytól. Németh Zsolt Kolozsvárról Gyulafehérvárra indult, ahol tárgyalt Jakubinyi György római katolikus érsekkel, január 16-án pedig az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Magyar vendégek Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Németh Zsolt elmondta, hogy Magyarország hajlandó lenne anyagilag támogatni a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozását. /Németh Zsolt Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17./

1999. január 16.

Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

1999. január 19.

Jan. 19-én kétnapos látogatásra Kárpátaljára érkezett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, hogy a szomszédos országok magyarok által is lakott területein folytatott konzultációsorozat részeként találkozzon a helyi magyarság képviselőivel és megbeszéléseket folytasson állami tisztségviselőkkel. Útjára elkísérte Szabó Tibor, a HTMH elnöke és Tóth István, a hivatal kárpátaljai főosztályának vezetője. Ungváron Németh Zsolt Szerhij Uszticcsal, a megyei közigazgatás elnökével az árvíz utáni újjáépítés kérdéseiről, a közel 200 ezres kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatásának helyzetéről és a térségnek biztosított különleges befektetési rendszerben, illetve az ugyanitt létrehozandó különleges gazdasági övezetben rejlő együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Usztics biztosította a magyar külügyi államtitkárt, hogy hamarosan elkészül a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák működésének biztosítása céljából nemrég létrehozott önálló kárpátaljai magyar közoktatási osztály első költségvetése. A közigazgatás elnöke hangsúlyozta, hogy a megyei magyar tanügyi osztály munkájából nem hagyják ki a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetséget. Németh Zsolt és kísérete jan. 20-án a kárpátaljai magyarság vezetőivel találkozott. /Ungváron tárgyalt Németh Zsolt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1999. február 4.

A Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség és a magyarországi szlovén nemzeti kisebbség külön jogainak biztosításáról, az erről 1992-ben aláírt kétoldalú egyezmény megvalósulásáról tanácskozott febr. 2-án Szentgotthárdon a magyar-szlovén kisebbségi vegyes bizottság. A tárgyalást magyar részről Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, szlovén részről pedig Peter Winkler, a Szlovén Nemzetiségi Hivatal igazgatója vezette. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a felek kölcsönösen példamutatónak találják a két szomszédos ország kisebbségi politikáját. Az eredmények közé sorolták, hogy egy tavaly hatályba lépett egyezmény szerint a térségben élők határátlépéséhez elegendő a személyi igazolvánnyal felmutatása. A magyar fél megelégedéssel vette tudomásul, hogy Szlovéniában a kisebbségek tagjai kedvező feltételekkel juthatnak hozzá állami hitelekhez. A kedden aláírt nyolcoldalas jegyzőkönyvet a bizottság tagjai a két ország kormánya elé terjesztik. A dokumentum információul szolgál a magyar miniszterelnöknek is, aki hamarosan Szlovéniába utazik - mondták el a kisebbségi vegyes bizottság üléséhez kapcsolódó sajtótájékoztatón. /Példamutató politika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1999. február 17.

A parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek kaptak meghívót a febr. 20-án Budapesten megrendezendő Magyarország és a határon túli magyarság című konferenciára - közölte Martonyi János febr. 15-i, budapesti sajtótájékoztatóján. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője elmondta, hogy az értekezletre a magyarországi és határon túli, parlamenti képviselettel rendelkező magyar pártok elnökeit, valamint a Magyarok Világszövetségének vezetőjét hívták meg. A szervezetek még további egy fővel képviseltethetik magukat a tanácskozáson. Martonyi János hangsúlyozta, hogy nem cél egyetlen szervezet kirekesztése sem a magyar-magyar párbeszédből, de valahogyan meg kellett határozni a meghívottak körét, s a parlamenti legitimáció bizonyult a viszonylag legjobb szempontnak. A külügyminiszter szavai szerint az értekezlet fő témája a magyarság és az euroatlanti integráció lesz. Rámutatott arra, hogy Magyarország március 12-én bekövetkező NATO-taggá válása új helyzetet teremt. Fontosnak ítélte, hogy erről eszmét cseréljenek egymással a különböző magyar szervezetek képviselői. Martonyi elmondta, hogy a magyar szervezetek körében felvetődött az igény egy rendszeresen tanácskozó testület létrehozására, s ez is szóba fog kerülni az értekezleten. /Tanácskozás a határon túli magyarság képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ A febr- 20-i budapesti magyar-magyar csúcsról Szabó Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője elmondta, hogy "az értekezletre a magyarországi és határon túli, parlamenti képviselettel rendelkező magyar pártok elnökeit, valamint a Magyarok Világszövetségének vezetőjét hívták meg". Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető és Tőkés László tiszteletbeli elnök fogja képviselni. Martonyi János magyar külügyminiszter a napirendi pontokról beszélve hangsúlyozta, hogy: "a kettős állampolgárság automatikus kiterjesztése a határon túli magyar kisebbségre sem politikailag, sem jogilag nem megfelelő megoldás". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

1999. március 12.

Egy "1998. októberi kormányrendelet értelmében a magyar közigazgatásban minden tárca feladat- és hatáskörében megjelenik a határon túli magyarok ügyének képviselete és konkrét kezelése. Ezt az egész munkát a kormányrendelet értelmében a HTMH fogja koordinálni. Tehát a HTMH illetékessége, hatásköre bővült, jelentősége megnőtt." - adott tájékoztatást a Romániai Magyar Szónak interjút adó Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Meg kell próbálni közösen kihasználni az integrációból adódó lehetőségeket, például a regionális együttműködés hatékonyabbá tételét. A kormányzat igényli a HTMH által kidolgozott terveket, javaslatokat. - A HTMH kapcsolatot tart minden szervezettel, csoporttal, amely a határon túli magyar közösségek egy csoportját megjeleníti. - A febr. 20-án életre hívott Magyar Állandó Értekezlet szakértőiből alakuló bizottságok "az Európai Uniós csatlakozással összefüggő kérdések mellett az oktatás, a gazdasági és szociális kapcsolatok, a jogi és önkormányzati együttműködés, valamint a kultúra témakörében kívánnak érdemben foglalkozni." E műhelyek munkájában a HTMH részt vesz. /Gyarmath János: Interjú Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1999. március 16.

Nem kizárt, hogy újabb magyar-magyar találkozóra kerül sor az anyaországban, amelyen azok a határon túli érdekvédelmi és civil szervezetek vennének részt, amelyek nem kaptak meghívót a februári csúcsra. A múlt hónapban Budapesten tartott összmagyar konferencián csak a parlamenti képviselettel rendelkező pártok és politikai tömörülések vehettek részt. A válogatás kritériumát a kívül rekedtek közül többen bírálták. A Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) ezért "intenzíven foglalkoznak a gondolattal", hogy a csúcsról kimaradt szervezetek képviselőit is találkozóra hívják. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a budapesti Népszabadságnak úgy nyilatkozott: az előkészítés időt igényel. Megkezdődött az öt - határon túli és hazai szakértőkből álló - bizottság összeállítása, amely a Magyar Állandó Értekezletté átalakult csúcskonferencia előkészítését segíti. A testületek az oktatással, gazdasági és szociális kapcsolatokkal, a jogi és önkormányzati együttműködéssel, a kultúrával, valamint az EU-csatlakozással foglakoznak. Feladatuk nem csupán az újabb magyar-magyar csúcs előkészítése lenne, hanem - a HTMH koncepciójával összhangban - a határon túli magyarok jelenlegi helyzetének felmérése is. A HTMH elnöke szerint április elején valószínűleg megkezdheti működését az első bizottság, amely az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdésekre, mindenekelőtt a schengeni kihívásokra keresi a választ. /Határon túliak civil fóruma? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

1999. március 23.

A februári magyar-magyar konferencián részt vett határon túli magyar szervezetek vezetői márc. 23-án ismét Budapestre érkeznek - közölte Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A határon túli magyar vezetők abból az alkalomból kaptak meghívást, hogy a magyar országgyűlés ezen a napon tárgyalja a Magyar Állandó Értekezletről szóló határozattervezetet. - Mint ismeretes, a február 20-án tartott konferencián nyolc szervezet képviselte a határon túli magyarságot: az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), az ugyancsak vajdasági Keresztény Demokrata Tömörülés (KDT), valamint a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség. - A HTMH elnöke elmondta: folyamatosan megbeszélést folytat a többi szervezet képviselőivel is, de nem tervezik, hogy számukra külön értekezletet hívjanak össze. /Határon túli magyar vezetők ma ismét Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-260




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998