udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 122 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-122
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Zsolt

1990. szeptember 23.

Szept. 22-23-án tartotta vándorgyűlését Csíkszeredában a Kriza János Néprajzi Társaság. A Csíki Múzeumban tartott rendezvényen számos ismert hazai néprajzos olvasott fel dolgozatából. így Nagy Olga, Faragó József, Gazda Klára, Szabó Zsolt pedig a Kriterion Kiadó tevékenységéről számolt be. /(Sarány István): A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1991. június 20.

Szabó Zsolt átveszi a Művelődés folyóirat szerkesztését, a szerkesztőség Bukarestből Kolozsvárra költözik. Szabó Zsolt a Kriterion néprajzi kiadványait gondozta évek óta. A Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, Horváth Andor nevezte ki Szabó Zsoltot főszerkesztőnek. 1989 után anyagi gondok miatt válságos helyzetbe került a Művelődés. A folyóirat elmaradt 1990/11-12-es és az idei számait pótlólagosan kiadják. Szabó Zsolt arról tájékoztatott, hogy folytatódik a Kriterion néprajzi sorozata. Kiadásra várnak a következő munkák: Nagy Olga szerkesztésében a Havadi falu társadalomnéprajzi monográfiája, a Torockói hímzőalbum, Palkó Attila-Zsigmond József Magyaró folklórkötete, Veresné Péter Ilona Mezőségi gyermekjátékok és Balázs Lajos Csíkszentdomokosi lakodalmas című kötete. /Fábián Imre: Jó napot, Művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 20./

1992. november 14.

Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ főszerkesztője ismertette helyzetüket: befagyasztották a folyóirat költségvetését, nem folyósítják a fizetéseket. A Művelődés csak akkor tudja működését folytatni, ha a minisztériumtól támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

1993. január 21.

Szabó Zsolt főszerkesztő mutatta be lapját, az 1985-ben beszüntetett és 1990-ben újraindult Művelődés folyóiratot. Az 1990-es sajtódömping idején egyre később készült el egy-egy szám, a márciusi csak szeptemberben. A szerkesztőség 1991-ben Bukarestből Kolozsvárra költözött. A folyóirat keresi az amatőr mozgalmakat, a kisközösségeket. Féléves mellékletük a Könyvesház, Gábor Dénes szerkeszti. A Művelődés négyezer, a Könyvesház kétezer példányban jelenik meg. /Simon Judit: Bemutatjuk a Művelődést. = Média (Nagyvárad), jan. 21./

1993. május 9.

A Varadinum ünnepségsorozat keretében máj. 9-én Nagyváradon találkoztak a romániai magyar lapok főszerkesztői. Több mint harmincan jöttek össze, meghallgatták Kántor Lajosnak, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete elnökének és Szabó Zsoltnak, a Művelődés főszerkesztőjének eszmefuttatását. Ezt követte a romániai magyar lapok főszerkesztőinek négyórás tanácskozása. Bemutatkoztak az ifjúsági lapok is. /Varadinum. Ünnephozó főszerkesztők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1993. július 17.

A romániai művelődési lapok vezetői nyílt levéllel fordultak Iliescu elnökhöz, Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz és Mihai Golu művelődési miniszterhez, tiltakozva amiatt, hogy a minisztérium nem támogatja a minisztérium által kiadott folyóiratokat. Az aláírók között van a román lapok mellett a három támogatott magyar lap képviselője is, Gálfalvi Zsolt, A Hét hetilap, Szabó Zsolt, a Művelődés és Kántor Lajos, a Korunk folyóirat főszerkesztője. /A romániai művelődési lapok vezetőinek nyílt levele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

1993. december 15.

A Heltai Alapítvány bejegyzése 1990 őszén volt, de ezt csak 1992. február 15-én jelentették be nyilvánosan, megvárták a tervezett magyar könyvtári hálózat első láncszemének a kolozsvári Mikó Könyvtárnak a febr. 1-jei megnyitóját, ismertette tevékenységüket Pillich László. A Heltai Alapítvány a könyvtárszakmát és a közművelődés lényeges elemeit igyekszik átfogni. Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány kuratóriumának tagjai: Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatója, Spielmann Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka főkönyvtárosa, Gábor Dénes, a Könyvesház szerkesztője, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Kötő József, az EMKE jegyzője, Pillich Katalin, a kolozsvári Mikó Imre Könyvtár főkönyvtárosa, Tavaszi Hajnal, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosa és Pillich László, a kuratórium elnöke. A Mikó Imre Könyvtár alapja a Dunaújvárostól kapott volt szakszervezeti könyvtár 20 ezer darabos állománya. Egy kolozsvári könyvtárosnő végrendeletében ingatlanát a Heltai Alapítványnak adományozta. 1992-ben Zilahon is sikerült - szintén adományozás eredményként - kultúrközpontot nyitni, ahova többezer kötetes könyvtárat telepítettek. Nagybányán az ottani Misztótfalusi Kis Miklós Társaságnak adományoztak szintén többezer kötetes könyvtárat. Dicsőszentmártonba is jelentős mennyiségű könyvet juttattak. A következő állomások: Déva és Torda, majd a tervek szerint Dés. Az alapítvány fenntartását szolgálják a Heltai Kft-k, amelyek könyvkereskedelemmel, könyvtári bútorzat forgalmazásával, nyelvoltatással és rendezvényszervezéssel foglalkoznak. Nyelvoktatásuk eredményes. /Krajnik-Nagy Károly: Közművelődési alapítvány, nyereséges káeftékkel. Beszélgetés Pillich Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

1995. január 18.

A kolozsvári Művelődés folyóirat 1994-ben ünnepelte alapításának 45. évfordulóját. Gyakran jelentkezik tematikus számokkal, így bemutatott egy-egy vidéket, Szilágyságot, Udvarhelyszéket, Szatmárt vagy egy-egy jeles erdélyi személyiséget /Sütő Andrást, Debreczeni Lászlót, Kós Károlyt/, különszám foglalkozott az EMKÉ-vel, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel is. A bukaresti Magyar Kulturális Központban jan. 18-án Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a lengyel-magyar barátságnak szentelt számukat. /Pest Megyei Hírlap, jan. 21./ Ez a Művelődés 1994/11-es száma.

1996. április 1.

Budapest belvárosában, a Molnár utcában van az Erdélyi Magyarok Egyesülete, a maroknyi aktív csapat életben tartja a mostohán kezelt civil szervezetet, hétről hétre igyekeznek a Magyarországra áttelepült erdélyieknek a szülőföld emlékét, üzenetét közvetítő rendezvényeket szervezni, otthoni könyveket, lapokat beszerezni, árusítani, erdélyi vendégeket meghívni. Kiss Béla, az egyesület elnöke és mindenese úgy tapasztalja, hogy Magyarországon nem nézik jó szemmel az erdélyi magyarok kisebbségi szervezkedését. Az még a legenyhébb, hogy a rendőrségen is makacsul "románoknak" nevezik őket. Legutóbbi, március végi rendezvényükön a kolozsvári Művelődés főszerkesztője, Szabó Zsolt mutatta be a 11-es, szociálpolitikai súlypontú számukat. Egy 1995-ben Torockón rendezett szociálpolitikai tábor irányította erre a fontos kérdésre a figyelmet. Az RMDSZ ápr. elsejétől szociális és egészségvédelmi irodát nyit Kolozsvárott, melynek vezetője a Budapestről hazatelepült fiatal szociológus, Várhegyi Ilona. A romániai magyarokat meg kell tanítani a saját sorsukon jobbítani, a szociális munka fontosságát felismerni, hangsúlyozta az esten jelen levő Várhegyi Ilona. Az áttelepült erdélyiek felvetették problémáikat, mire a meghívott népjóléti minisztériumi helyettes államtitkár, Bíró Boldizsár elmondta: az áttelepültek esetében az ügyek intézésében /nyugdíj, gyermeksegélyek/ súlyos akadályt jelent a román és magyar állam közötti alapszerződés rendezetlensége, a jogi és szociálpolitikai problémák intézésének kölcsönös egyeztetésének a hiánya. Egy-egy konkrét ügyben való megkeresésükre a román illetékesek sokszor nem is válaszolnak. Szóba került a romániai magyarok csökkent gyógykezelési lehetősége Magyarországon, illetve az, hogy kevés a 30 napos vízummentesség. Bíró Boldizsár kifejtette, hogy csökkentek az anyagi lehetőségek. /Cseke Gábor: Édes Erdély, kiürült a zsák...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1996. június 19.

Antony Gall ausztráliai Kós-kutatónak a Kós Károly építészete című kiállítása a Kós Károly Művelődési Társaság szervezésében Bánffyhunyadra is eljutott. Az ünnepélyes megnyitón Kós Károly szellemiségéről, politikai hitvallásáról Szabó Zsolt, a kolozsvári Művelődés című folyóirat főszerkesztője beszélt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

1997. január 11.

Az Illyés Közalapítvány segítségével új magyar intézménnyel gyarapodott Szamosújvár. A Téka Művelődési Alapítvány jan. 12-én tartotta a Művelődési Központ avató ünnepségét. 1997. január 12-én került sor Szamosújváron a Téka Alapítvány új magyar kulturális központjának avatására. Az intézmény beleilleszkedik abba az erdélyi művelődési láncolatba, amelyet az Illyés Közalapítvány támogatásával és önerőből megszerzett ingatlanokban alakítanak ki egyesületeink és alapítványaink. A rendezvénysorozat ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd Major Melinda és Bécsi Balázs Attila köszöntötte az új létesítmény avatásán részt vevőket. Méltatta az eseményt Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus, valamint a város alpolgármestere. Az ünnepi műsort követően Kötő József felavatta a kulturális központot, Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium küldötte leleplezte a ház falán elhelyezett emlékplakettet. - A központ jövendő működését, rendeltetését szemléltetve, Szabó Zsolt Deák Ferenc grafikai munkáit bemutató kiállítását nyitotta meg, H. Szabó Gyula pedig a Kriterion Könyvkiadó kiadványait mutatta be, majd Fodor Sándor író dedikálta új kötetét. Délután a központ Kaláka nevű néptáncegyüttese mutatott be nagy sikerű műsort. A rendezvényen részt vett Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő, Balogh Ferenc, az RMDSZ Művelődés- és Egyházügyi Főosztályának főelőadója és Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviseletében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20., 948. sz./

1997. február 20.

Febr. 22-én Kolozsváron tartotta tudományos ülésszakát a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. A megváltozott helyzetben új műemlékvédelmi stratégiára van szükség, állapította meg az ülésen Csetri Elek akadémikus. Megelégedéssel nyugtázták, hogy az Országos Műemlékvédelmi Bizottság élére a neves történészt, Andrei Pippidit nevezték ki. A társaság eddig is eredményes munkát végzett a műemlékállag számbavétele, megőrzése és népszerűsítése terén. Nem hagyható figyelmen kívül a történelmet meghamisító emléktáblák sokasága sem, amelyekkel Funar polgármester teleaggatta Kolozsvárt. Építkezése és városrendezés a milleneum évében címmel tartott előadást Gaal György, megjegyezve, hogy az 1996-os millecentenárium emlékét még egy árva kopjafa sem őrzi Kolozsváron. Dr. Kovács András egyetemi tanár a műemlékek szakszerűtlen átalakításáról szólt, példaképpen a gyulafehérvári székesegyház belső terének sikertelen átrendezését hozta fel. Az érsekség nagy összegeket költ olyan munkálatokra, amelyek a liturgikus céloknak megfelelnek ugyan, de tönkretesznek egy rendkívül értékes műemléket. Kérésére a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ az érsekséghez címzett levélben foglalta össze javaslatait. Keresztes Géza a műemlékvédelem városrendészeti kérdéseiről értekezett. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a lapjában megjelent műemlékvédelmi írásokra hívta fel a figyelmet. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke A műemlékpolitika aktuális kérdései címmel tartott előadást. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

1997. június 19.

Megjelent az Újságíró Évkönyv 1997 /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Kolozsvár, Marosvásárhely/, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője szerkesztette. Miklós László ismertetőjében inkább az évkönyv szerkesztési hibáit emeli ki. Rossz néven veszi, hogy az évkönyvben a Romániai Magyar Szó nem kapott jó minősítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1997. szeptember 19.

Ismét tematikus számmal jelentkezett a komoly anyagi gondokkal küszködő Művelődés folyóirat. A július-augusztusi száma egy tájegységet, a Szilágyságot mutatta be. Szabó Zsolt főszerkesztő jelezte: "Több mint ezer lapnyi nyersanyagot gyűjtöttek össze, s próbálnak közkinccsé tenni a jövőben." A kis szilágysági sajtótörténet szerzője Fejér László. A vidék nevezetesebb magyar helységeit Ardótól Zoványig címmel olvasható összeállítása. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

1998. május 23.

Május 23-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban találkoztak az alakulásának fél évszázados évfordulóját ünneplő Művelődés /Kolozsvár/ szerkesztői és barátai. Szabó Zsolt főszerkesztő vázolta a folyóirat történetét. Bemutatták az erre az alkalomra készült Művelődés-antológiát /A közművelődés szolgálatában, szerkesztette Gábor Dénes és Szatmári László/, melynek anyaga a lap 1990 és 1994 közötti keresztmetszetét adja. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországnak támogatni kell a határon túli magyarok szellemi életének stratégiailag fontos fórumait /így a folyóiratokat is/ és nem helyi kuratóriumokra /érdekekre/ kell azok támogatását bízni. /Szatmári László: Ötvenéves a Művelődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

1998. június 5.

Jún. 5-én ért véget Kolozsváron a Művelődés folyóirat 50 éves fennállásának szentelt rendezvénysorozat. Az ünnepségek utolsó állomáshelye a Kolozsvári Állami Magyar Opera volt, ahol a Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló néptáncegyüttese lépett fel. "Fél évszázad nagy idő egy lap történetében, különösen, hogy nem is akármilyen korszakokat fog át: 1948 és 1998 a két szélső pontja az ívnek ? emelte ki beszédében Szabó Zsolt főszerkesztő, majd rámutatott, hogy "a mai közművelődési folyamatok alapján keressük a jövő valószínűsíthető erővonalait." "Egy bizonyos, túl akarjuk, és valamilyen formában túl is fogjuk élni ezt az átmeneti korszakot" ? fejezte be köszöntőjét a lap főszerkesztője. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nevében Sebesi Karen Attila művelődési előadó üdvözölte a lap munkaközösségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./

1998. október 5.

Okt. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta a szövetség bukaresti székházában Frits Bolkensteint, a Liberális Internacionálé elnökét, aki a nemzetközi liberális tömörülés küldöttségének élén látogatást tesz Romániában. A delegáció, amelynek tagja volt Szabó Zsolt, a Hollandiában kormányzó liberális párt /VVD/ külügyi titkára is, elsősorban a romániai politikai helyzet és ezen belül a magyar nemzeti közösség gondjai iránt érdeklődött. Az általános politikai helyzet és a román-magyar kapcsolatok alakulásának ismertetése után Markó Béla beszámolt a koalícióban nemrég kialakult válságról és az RMDSZ álláspontjáról a tanügyi törvény vitájában. A találkozón Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke és Niculescu Antal államtitkár az RMDSZ liberális platformjáról, illetve az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt között kialakult, sok tekintetben jónak és gyümölcsözőnek mondható kapcsolatokról tájékoztatta a vendégeket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz./

1999. február 19.

Sütő András is jelen volt a Pusztakamarásról Vadasdra elszármazott néprajzos, Székely Ferenc /szül. 1951/ könyvének /Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ febr. 19-i marosvásárhelyi bemutatóján. Olyan szerzőt avatunk, mondotta Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, aki a Művelődés hasábjain kezdett közölni. /Bölöni Domokos: Kik fogják a ceruzánkat? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

1999. május 10.

Máj. 8-án Budapesten megkezdődött a Fidesz - Magyar Polgári Párt XI. kétnapos tisztújító kongresszusa. Orbán Viktor pártelnök-kormányfő nem mondott beszédet, egyetlen elnökjelöltként a választás utánra tartogatta mondandóját. "Aggodalommal tölt el - mondta -, hogy az előző kormány tisztségviselői tűnnek fel olyan békemozgalmakban, amelyek nem tesznek különbséget a koszovói áldozatok és a bűn elkövetői között". Kövér László ügyvezető alelnök szerint a koszovói válság átfogó rendezésének keretében a vajdasági autonómiát is meg kell oldani. A kongresszuson meghívottként vesz részt - a határon túli magyarság képviselői közül - Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Párjának elnöke, illetve Duray Miklós, a párt tiszteletbeli elnöke, Eckstein Kovács Péter, a román kormány kisebbségügyi minisztere, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke, Papp Ferenc, a Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgalmának elnöke, Szabó Zsolt, a Holland Szabadság és Haladás Pártjának külügyi titkára, valamint Tomka György, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke levélben köszöntötte a Fidesz kongresszusát. "A vajdasági magyarság fél, de nem veszítette el a fejét. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarország NATO-tagsága és a kormány határozott, kiszámítható fellépése erősíti pozíciónkat". Tőkés László együttérzéséről biztosította a vajdasági magyarságot. Köszönetet mondott Kövér Lászlónak az autonómiával kapcsolatban a kongresszuson mondott szavaiért, mert - mint fogalmazott - az elvszerű, politikailag és erkölcsileg tiszta beszéd bátorítólag hat a kisebbségi sorban élő magyarokra. Aggodalmának adott hangot, hogy Romániában a magyarság a belső önrendelkezésen alapuló autonómiapolitikája a többségi hatalommal megalkuvó asszimiláns kisebbségi politikának eshet áldozatul. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kongresszust üdvözölve elmondta: azt a pártot köszönti, amely nem csupán Magyarország sorsáért, hanem közvetve az egész magyar nemzetért vállalt felelősséget. Azokért a magyar közösségekért, amelyek egymástól elszakítva is egymáshoz tartoznak, mert ugyanannak a nemzetnek vagyunk részei mindannyian - fogalmazott. Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz vezette kormány egyenrangú viszonyt teremtett a határon túl élő magyar kisebbségek számára, és intézményesülhetett kapcsolatrendszerük az anyaországgal. /Fidesz-kongresszus és vendégei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1999. május 14.

Szilágynagyfaluban galériaavatót tartottak gróf Bánffy Miklós, írói nevén Kisbán Miklós grafikáinak kiállításával, melyet a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület és a Művelődés folyóirat szervezett. A grafikai tárlatot megnyitó Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője Bánffy Miklós életútját ismertette, akinek sokoldalú politikus irodalmi és művészeti hagyatéka feldolgozásra vár és a kiállítás kis mértékben az adósságból kíván törleszteni. /Fejér László: Galériaavató Bánffy Miklóssal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1999. május 27.

A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ meghívta a szépirodalmi-művelődési folyóiratok főszerkesztőit, munkatársait. A házigazda Kovács András Ferenc költő, a Látó folyóirat szerkesztője volt. Balázs Imre József fiatal szerkesztő a kolozsvári Korunk folyóiratot képviselte. Elmondta, hogy a lap a 90-es évektől már súlypontosan, azaz bizonyos témakört körüljáró számokkal jelenik meg rendszeresen. Ferenczes István költő a Székelyföld /Csíkszereda/ főszerkesztője tehetséges fiatalokkal - György Attila, Molnár Vilmos - szerkeszti a lapot, van benne irodalom, történelem, néprajz, képzőművészeti pályakép. Megjelenési gondokkal küzd a Művelődés /Kolozsvár/, tájékoztatott Szabó Zsolt főszerkesztő. Szilágyi István, a kéthetente megjelenő kolozsvári szépirodalmi lap, a Helikon főszerkesztője leszögezte: ha nagy a lap példányszáma, annál nagyobb a ráfizetés is. /Kemény Zsigmond Társaság. Folyóiratok olvasóközelben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27.)

1999. június 14.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű újságírói szakán idén tíz hallgató végez. A diákok szervezte vasárnapi, jún. 13-i ballagási ünnepségen, a szokásostól kissé eltérő módon, néhány tanár kiselőadása hangzott el. Cseke Péter, a politikatudományi és közigazgatási kar dékán-helyettese és Albert Júlia színművésznő egy-egy szakkönyvet mutatott be, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a kis ünnepségnek teret biztosító Egyetem utca eleji volt jezsuita rendház történetéről beszélt, de útra való jó tanácsokkal látta el a ballagókat Csép Sándor, a Kolozsvári Televízió magyar adásának vezető szerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke is. A hallgatók átvehették a MÚRE, az Anyanyelvi Konferencia és az Erdélyi Magyar Műemlékrestaurátorok Egyesületének díjait, valamint az elsőévesek ajánlotta "fegyvert": egy-egy lúdtollat. A ballagók neve mind ismert már a lap hasábjairól: Agyagási Levente, Boni Csilla, Illyés Ágota, Járai Albert, Nyéki Judit, Szőke Katalin, Tamás Kinga, Tófalvi Zselyke, Vass Enikő, Zsugán Gyula. Mind a megnyitóbeszédet mondó Cseke Péter, mind pedig az egyetemtől búcsúzó Zsugán Gyula - megjegyezte, hogy ez a fajta újságíróképzés, ami ma Kolozsváron magyarul folyik, még mindig nem a legtökéletesebb. /Újságíró szakosok búcsúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. augusztus 28.

A Művelődés /Kolozsvár/ folyóirat felkarolja az erdélyi hagyományos írásbeliséget és kultúrát. Szabó Zsolt, folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy a legkeményebb diktatúra korszakában is voltak próbálkozásai az akkori és mai szerkesztőknek, hogy a lap sajátos arcélét kijelöljék. A Művelődés helytörténetből, művelődéstörténetből és a hagyományokból kíván bemutatni egy szeletet, amit érdemes beépíteni az aktuális kultúrába. Ez a nemzeti önazonosság kérdésével is összefügg. A Művelődés volt az egyetlen lap a diktatúra idején, amely feltételek nélkül az ősi, hagyományos, erdélyi szóbeli és írott magyar népi kultúrát karolta fel. - Most dolgoznak egy szász-magyar kapcsolatokat felelevenítő munkán, megkísérelik feldolgozni a magyar-cigány kapcsolatokat is. /Kisgyörgy Réka: A népművelés útjain = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1999. november 11.

Nov. 5-6-án a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület ünnepséget szervezett névadója tiszteletére. Kálmány Lajos Magyarpécskán kezdte meg népköltészeti gyűjtőmunkáját, amelynek első termékét Koszorúk az Alföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-ben kiadta Aradon. Pécskán a Kálmány Lajos Emléknapokat Heinrich József esperes-plébános és dr. Pálfi Sándor, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. A pinceklubban megnyílt a pécskai származású Laukó Katalin festményeinek kiállítása. Az ünnepi műsorban fellépett a pécskai Búzavirág felnőtt és ifjúsági együttese, az erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes, a pécskai iskolai énekkar és a Körösköz Irodalmi Kör is. Másnap az ismeretterjesztő tudományos ülés dr. Faragó József kolozsvári professzor előadásával kezdődött, dr. Burány Béla /Zenta/ nemzetünk lassú pusztulásának okait vázolta fel. Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat bánsági kapcsolatairól beszélt, majd Csanádi János kisjenői tanár és folklórkutató énekléssel fűszerezett előadása következett. Bemutatták a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület gondozásában megjelent ötödik kötetet: A betyárgyerek az erdőben című Arad környéki népballadákat tartalmazó könyvet, melyet dr. Faragó József szerkesztett. Apáczai Bölöni Sándor folklórgyűjtő már nem érhette meg ezt a bemutatót. A templom falára elhelyezett Kálmán Lajos-emléktáblát leleplezték. /Emléknapok Pécskán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1999. december 16.

Dec. 10-11-e között immár hetedik alkalommal rendezte meg a helyi a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat. Az összejövetel keretében bemutatták a kovásznai Fábián Ernő A megmaradás parancsolatai című kötetét, majd a helybéli Erdővidék nevet viselő népi tánccsoport, valamint a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum néptánc tagozatának előadására került sor. Megtartották az erdővidéki kultúrszervezők fórumát, melynek meghívottai Dáné Tibor Kálmán, az RMDSZ művelődési főosztályának főosztályvezetője, Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány vezetője, valamint Illés Attila Tibor, a Pro Juventutis Alapítvány kuratóriumának alelnöke voltak. Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ című folyóirat főszerkesztője Benedek Elek mának szóló üzenete címmel tartott előadást. /Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. január 6.

A megjelent könyvek számbavételét először a Könyvtári Szemle végezte, majd a Művelődés Könyvtár melléklete, ezután önálló lap indult, a Könyvesház, a könyvtárosok és könyvbarátok szaklapja /1996-tól/. Néhány sikeres szám után, egyéves kényszerszünettel, 1999 végén ismét a Művelődés mellékleteként látott napvilágot a Könyvesház VIII. évfolyamának 1. száma. Szabó Zsolt főszerkesztő Mentegetőzője akár kulturális helyzetképnek is beillik. Az Új könyvek rovatban közel száz, 1999-ben megjelent könyvet regisztráltak. /Könyvbarátoknak való. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2000. április 29.

Illyefalván tartották az Irodalmi muzeológusok és könyvtárosok konferenciája című tanácskozást a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében, mégis a széthordott irodalmi hagyatékok sorsának számbavétele a találóbb elnevezése a rendezvénynek. Első ízben készítettek széles körű leltárt erdélyi szakemberek a hazai magyar írásbeliség képviselőinek, ezen belül pedig különös tekintettel az irodalom művelőinek fennmaradt emlékeiről és azok őrzéséről. Abban megegyeztek, hogy az olykor országhatárokon kívülre szóródott hagyatékot és itthon maradt tárgyi, szellemi értékeket össze kell gyűjteni. Kónya Ádám Háromszék irodalmi emlékeiről tartott előadást, Szabó Zsolt irodalomtörténész kolozsvári, kalotaszegi és dél-erdélyi írói hagyatékokról beszélt, Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője Marosvásárhely és környéke emlékeit vette számba, Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az udvarhelyszéki irodalmi örökséget mutatta be, Hollanda Andrea könyvtáros pedig a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár munkatársai által készített digitális múzeum irodalmi kínálatáról tartott tájékoztatót. Valamennyien szétszóródottnak minősítették az erdélyi irodalmi hagyatékot. /Széthordott irodalmi hagyatékaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2000. december 21.

Dec. 16-án Szilágysomlyón, a református gyülekezeti házban képzőművészeti kiállítást, író-olvasó találkozót és a karácsonyi könyvvásárt rendezett a helybeli Báthory István Alapítvány, társszervezői a Művelődés folyóirat mellett az IppArt Társaság és a Szilágy Társaság. Dr. Széman Péter, az alapítvány elnöke elmondta, hogy immár hatodik alkalommal karácsonyi, négy alkalommal húsvéti könyvvásárt is tartottak. Ezúttal a negyedik IppArt nyári tábor alkotásaiból nyílt meg a kiállítás. Fodor Sándor az életműsorozatban legutóbbi könyvét - a Tizenegyedik üveg - mutatta be és dedikálta. Népes gyermekcsoport az írót Csipike-műsorral köszöntötte. Több mint félszáz címmel volt jelen a Kriterion a könyvvásáron, a sorozatokat Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője ismertette. A Csipike-történetek egykori olvasói gyermekeikkel együtt találkoztak a szerzővel. /Szilágysomlyói hagyományőrzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2000. december 21.

Nagyenyeden, az RMDSZ-székházban dec. 14-én megnyílt Marx József kiállítása. A gazdag hagyatéknak ez csak egy töredéke, hiszen a neves fotóművész mintegy 200 ezer körüli képét őrzik. A megnyitón Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a művészi életéről és alkotásairól, a hagyaték sorsáról beszélt. Gábor Dénes, a folyóirat főszerkesztő-helyettese Erdélyi képek és Mítosz és valóság című köteteit ismertette. /Bakó Botond: Marx József-emlékkiállítás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2001. március 19.

A IV. IPPART Képzőművészeti Alkotótábor anyagából nyílt kiállítás márc. 18-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A jelenlevőket Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a tábor patrónusa köszöntötte. Gábor Dénes, a Művelődés főszerkesztő-helyettese ismertette a Berettyó-menti településen rendezett tábor négy éves múltját és tevékenységét. A tíz művész, Adorján Ilona, Barta Nagy Ilona, Monica Claudia Chis, Csepei Lóránd Balázs, Hajdú Attila, Márkus László, Nagy Dániel, Szabó Attila, Szabó Vilmos és Váncza Edit munkáit tartalmazó tárlat megnyitója muzsikával ért véget. Nagy Mihály gitározott. /Megnyitó a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-122




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998