udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szakács Árpád

1999. június 1.

A Fekete-Körös-völgyi magyarság 1996-ban határozta el egy belényesi szórványközpont építését. Május 29-én ünnepélyes keretek között avatták fel Belényesen a Megmaradás Házát. Az ünnepségen részt vettek Kőröstárkány, Magyarremete, Belényesújlak, Tenke, Várasfenes, Belényessonkolyos, Diófás, Kisnyégerfalva, Jánosfalva, Magyarcséke képviselői is. A házépítő Zsisku János belényesi lelkész köszöntötte a vendégeket, és beszámolót tartott a szórványközpont építési költségeiről, megköszönve minden segítséget, amellyel hozzájárultak mind a református hívek, mind a holland testvérgyülekezet. Az ünnepségen Kun József helybéli születésű miskolci író, irodalomtanár bemutatta legújabb könyvét, A tárkányi sudártorony címűt, amely az ő gyűjtésében a Fekete-Körös-völgyi specifikus folklórból nyújt ízelítőt. A Belényes, te drága című könyvéért a ma már nagy többségben románok lakta városka díszpolgárává fogják avatni. Végül pedig szórványkonferenciát tartottak pedagógusok, értelmiségiek részvételével, ahol megbeszélték a régió magyarságának legfontosabb problémáit. /Szakács Árpád: A Megmaradás Háza. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

2002. december 16.

Tüntetést rendezett a Magyarok Világszövetsége, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Budapesten, dec. 15-én, vasárnap; a demonstráció résztvevői a kormány határon túli magyarokat érintő nemzetiségpolitikája ellen tiltakoztak. A Károlyi Mihály-szobor elől a tömeg az Erzsébet térre, a Kempinski Hotel elé vonult, ahol a szomszédos országokban élő magyarok leveleit olvasták fel. A külföldön élő magyarok megdöbbenésüknek adtak hangot amiatt, hogy dec. 1-jén, Románia nemzeti ünnepén Medgyessy Péter kormányfő a Kempinski Hotelben fogadáson vett részt Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A rendezvényen elhangzó beszédeket a megjelentek magyar zászlókat és határon túli magyarlakta települések tábláit lengetve "Vesszen a kormány, vesszen Trianon!" bekiabálásokkal szakították meg. A felszólalók követelték Medgyessy Péter kormányfő lemondását, valamint a "nemzeti önérzetükben megsértett" magyarok megkövetését. A felszólalók bírálták a magyar kormányt az uniós csatlakozási tárgyalásokon elért "gyenge eredményéért". A demonstráción megjelent Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Grespik László, a szövetség elnökségi tagja, Lányi Zsolt volt kisgazda országgyűlési képviselő és Kovács Dávid, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. Patrubány Miklós szerint az Erzsébet téren mintegy negyvenezren gyűlhettek össze. /"Vesszen Trianon!" MVSZ-tüntetés a kormány politikája ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./ Az a magyar kormányfő, aki Erdély elcsatolására koccint, vagy elmebeteg, vagy hazaáruló, de valószínűleg nem az előbbi állítás igaz Medgyessy Péterre - mondta Horváth Tibor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom szóvivője a dec. 15-i tüntetésen, amit a magyar miniszterelnök dec. 1-jei, Kempinski szállóbeli megjelenése ellen szerveztek Budapesten. Az ellen tüntettek, hogy Medgyessy Péter kormányfő - Kovács László külügyminiszter és Göncz Árpád volt köztársasági elnök társaságában - Adrian Nastase román miniszterelnökkel együtt ünnepelt. Kovács Dávid, a JMM elnöke azt hangsúlyozta, hogy emlékezni kell a marhavagonokban elhurcolt, kitelepített magyarokra, a Tito partizánjai által lemészárolt vajdasági honfitársakra, az 1990-es marosvásárhelyi harcokra és a Don-kanyarra is. Ez a magyar sorstalanság. Ezek nem hálás témák, ezekért nem jár Nobel-díj, mint ahogy Wass Albert nemhogy ezt a rangos elismerést nem kapta meg, de még magyar állampolgárságban sem részesült többszöri kérése ellenére. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke, Balogh Norbert az 1918-as vörös terror szervezői és a mostani kormányzat közötti hasonlóságokra hívta fel a figyelmet. (A rendőrség a tüntetést megelőző napokban még a rendezvényt törvényesen népszerűsítők ellen is fellépett.) A fáklyás tüntetés végén a részvevők kiáltványt fogadta el, a több tízezres tömeg annak minden pontját közfelkiáltással erősítette meg. - Ma is vállalom azt, hogy elfogadtam a román miniszterelnök meghívását a román nemzeti ünnepre - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök. Hozzátette: a történelmi sérelmek felhánytorgatása nem vezet sehová. Kovács László külügyminiszter dec. 16-i nyilatkozatában történelmi fejtegetések és terminológiai tisztázások közepette próbált meg fölényesen rendreutasítani mindenkit, aki a történteket ellenzi. /Szakács Árpád: Tüntetés nemzeti önérzetért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./ Kiáltvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./ A dec. 15-i tüntetés résztvevői kiáltványt fogadtak el. Ebben leszögezték, hogy a december elsejei Kempinski-beli ünnepség magyar részvevői hasonlítnak az országvesztő Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond és társaik tevékenységére, akik amikor Magyarország kétharmad részére idegenek tették rá kezüket, a Károlyi-Jászi együttes a "végre elért nemzeti szabadságról" és a "függetlenségről" beszélt. A kiáltványban emlékeztettek az 1918-as gyulafehérvári gyűlést három héttel követő kolozsvári népgyűlésre. A korbeli Népszava tudósítása szerint "A hatalmas méretű gyűlésen mintegy százezer ember vett részt, sokkal többen, mint ama gyulafehérvári gyűlésen, ahol a huszonhat vármegye elszakadását mondták ki - a román imperialisták. A kolozsvári gyűlés határozata a wilsoni elvek alapján áll, a népek önrendelkező jogának érvényesülését kívánja és ezen az alapon jelenti ki (...), hogy a Magyar Népköztársaság állami közösségében akar maradni". A lap a felszólalásokból is idézett: "A magyarországi román szocialisták nevében Strengar Demian Szava elvtárs (...) kijelentette, hogy a román szocialisták nem azonosítják magukat a gyulafehérvári határozattal, nem akarnak a román imperialista elnyomás alá kerülni. A román szociáldemokraták küldöttje, Avramescu György elvtárs beszélt ezután. Óriási hatás mellett fejtette ki tiltakozását a gyulafehérvári határozat ellen. 1914-ben - mondotta - összegyűltek az urak, és csináltak a világból egy mészárszéket. (...) Gyulafehérváron ismét összegyűltek az urak, és másik mészárszéket akarnak csinálni a világból. (...) A mai helyzet megoldása az, hogy Erdély független köztársaság legyen a svájci kantonok mintájára". A december elsejei gyulafehérvári nagygyűlés határozatai még az erdélyi románságon belül sem arattak osztatlan elismerést. A kiáltvány szerint a tüntetők követelték, hogy a Kempinskiben fogadáson megjelentek kövessék meg az erdélyi magyarságot, a "méltóságában vérig sértett magyar nemzetet", határolódjanak el Károlyi Mihály, Jászi Oszkár és társaik magyarság-gyalázó, országvesztő politikájától, a szomszédos államokkal folytatott tárgyalások során az elcsatolt nemzetrészek iránti felelősségérzettel járjanak el, a szomszédok EU-csatlakozásra irányuló törekvéseinek támogatását az ott élő magyar nemzeti közösség jogainak maradéktalan biztosításától tegyék függővé. Az Erzsébet téri tiltakozó nagygyűlés részvevői és támogatói, Magyarok Világszövetsége, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Erdélyi Körök Országos Szövetsége, Honfoglalás 2000 Egyesület, Magyar Földvédő Mozgalom, Százak Tanácsa, Bocskai Szövetség, Lelkiismeret 88 Csoport, Széchenyi Casino. /Kiáltvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./

2003. március 11.

Érdemes lenne elemezni, hogy a hazug, manipulált magyarországi tévéhíradók mellett sok újság erdélyi tudósítójának milyen szerepe van abban, hogy torz kép alakul ki az anyaországiakban a romániai történésekről. A posztkommunista-liberális kormány felhasználja saját politikai céljaira a holdudvarához kötődő sajtóorgánumok Kárpát-medencei munkatársainak bértollnoki tevékenységét. Tőkés László nem kegyeltje az MSZP-SZDSZ-kormányzatnak, hiszen a püspök nyíltan szimpatizált az előző polgári kormányzattal. A legszorgalmatosabb püspökfaló a Népszabadság, a legaktívabb revolverező pedig a hírhedt Tibori Szabó Zoltán, aki a kolozsvári Szabadságnál van "munkakönyves" állásban. Tibori tollából az RMDSZ bukaresti utasításra leváltott tiszteletbeli elnökéről még egy jó szó nem jelent meg Magyarországon. Gyakran szerepelteti egyazon cikkben Tőkést Ceausescu egykori talpnyalójával, a szélsőséges, egzaltált román politikai bohóccal, Vadim Tudorral. Az érmindszenti Ady-centrum megvalósítására ígért támogatásnak a szocialista érdekkörök részére való átjátszása miatt tiltakozó Tőkés ismét megkapta a magáét Tibori Szabótól, aki a Népszabadság febr. 25-ei számában arról írt, hogy Tőkést a sárga irigység késztette tiltakozásra, amiért egyházkerülete elesett egy 320 millió forintos támogatástól. Pedig hát az tiszta véletlen - sugallja Tibori -, hogy a pénzt az a Mecénás Alapítvány kapta meg, amelyet Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja, Alexandru Mudura alapított üzlettársaival, lekötelezettjeivel egyetemben. De hogy véletlenül se gondoljon a magyarországi olvasó holmi MSZP-kötődésekre, Tibori cikkében Kiss Sándor "nagyhírű váradi üzletember" (a Körös-parti városban inkább hírhedtként emlegetik), az alapítvány elnöke így magyarázza a szocialistáktól való távolságtartást: a plázaépítő Mudura kilépett az alapítványból, még mielőtt a 320 milliós támogatást odaítélték volna. Tibori a majd féloldalas cikkben minden jót és szépet a Mecénás Alapítvány "nyakába varr", holott annak a tényleges tevékenysége nem ismert, és jobbára csak szándékszinten mozog. A református egyház elképzeléséről mindössze ennyit tart fontosnak megjegyezni: "Időközben az is kiderült, hogy a Tőkés-féle terv szakmailag megalapozatlan volt" - noha ezt a szakértői véleményt még soha senki névvel-aláírással nem vállalta. Egyébként Tibori Szabó egyszer meg a Reform Tömörülést próbálta lejáratni egy fiktív dokumentummal, amiért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének becsületbírósága először elmarasztalta, majd politikai ráhatásra fölmentette. A magyar bíróság már nem volt ilyen tekintélytisztelő, amikor helyreigazításra kötelezte - immár jogerősen - a Népszabadságot, mert Tibori azt állította: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai zavarták meg tavaly Aradon az október 6-ai megemlékezést. /Szakács Árpád, Budapest: Miről írnak a pesti lapok erdélyi tudósítói? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./

2007. április 26.

Új magyar nyelvű médiaportál indult Erdélyben. A www.hirkereso.ro néven jelentkező oldal valamennyi romániai magyar nyelvű internetes- és nyomtatott sajtótermék híreit közli nyitólapján és rovataiban. A magyarországi és romániai magánszemélyek által alapított weblap a nap 24 órájában pásztázza a magyarnyelvű oldalakat. A honlap az országos médiák mellett a regionális sajtó, így valamennyi partiumi, székelyföldi napilap híreit is közzéteszi, emellett ismerteti a magyarországi újságok Romániával kapcsolatos legfrissebb cikkeit. A weblapot előállító Kárpátbox Média egyik vezetője, Szakács Árpád kifejtette: a lényeg, hogy az erdélyi és romániai hírekre, szolgáltatásokra, magyar nyelven kíváncsi közönség minél áttekinthetőbben és gyorsan jusson információhoz. Sengel Ferenc, a www.hirkereso. ro főszerkesztője hangsúlyozta, hogy távol tartják magukat a politikai erőktől. /Erdélyi magyar hírkereső az interneten. = Erdély. ma, ápr. 25./

2008. július 22.

Az erdélyi online média reneszánszát éli, az elmúlt évben tizennégy új honlap jelent meg. Ez szolgált alapul a tusványosi médiaműhelyben Internetes portálok, webringek” címmel rendezett beszélgetéshez a szabadegyetemen Tusványoson, melyen részt vett többek között Kiskéri Lajos, a gondola.hu, Szakács Árpád, a hirkereso.ro, illetve Böszörményi Nagy Gergely, a reakcio.hu munkatársa a beszélgetést moderáló erdely.ma-főszerkesztőnek, Kovács Csabának a vezetésével. /Fleischer Hilda: Weboldalak reneszánsza. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

2008. november 26.

Az Erdély.ma portálon Ioan Ciobanuról, az elrománosító belényesi csángó katolikus plébánosról pár hónapja megjelent cikksorozat komoly visszhangot keltett. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul érdeklődését is felkeltette, Bihar megyei körútján Belényesbe látogatott. „Kik vannak többen a katolikusok között, a magyarok, vagy a románok?”– tették fel a kérdést. Krammer Teréz tanító, aki a Nagyváradon megjelenő Reggeli Újságban már több valótlan kijelentéssel is védelmébe vette az elrománosító plébánost, azt mondta, hogy 50 százalék a románok aránya. Gaál Ernő nyugdíjas tanító viszont kijelentette, náluk nincs román a katolikusok között. A Duna Televízió az elmúlt fél évben többször is bemutatta a belényesi elrománosítást. Ez a plébános több mint 20 éve a magyar feliratoktól is megtisztította a templomot, többségében román nyelvű miséket vezetett be, a templom építési emléktábláját is eltüntette. Azt Erdélyi Napló évekkel ezelőtt részletesen feltárta az esetet, megírva, hogy kitagadással fenyegeti a magyargyűlölő pap a hívek azon csoportját, akik szerinte ellene lázonganak. Mindez nem késztette változtatásra a nagyváradi püspökséget. A belényesi magyar katolikusok maroknyi csapata 18 éve harcol egy magyar papért, de Tempfli József megyéspüspök továbbra is támogatja Ioan Ciobanut és egy hónappal ezelőtt ismételten védelmébe vette az elrománosító plébánost. Így fogalmazott a Duna Televíziónak: „Ma már Belényesben olyan a lakosságnak az összetétele, hogy a görög katolikus románok teszik ki a 70 százalékot és csak 30 százalék a magyar. ” Ez azonban nem igaz. Ciobanu korábban maga is elismerte, hogy több a magyar, mint a román. /Szakács Árpád: Az elrománosító plébánosról informálódott a kolozsvári főkonzul. = Erdely. ma, nov. 26./ Előzmény: Elrománosítják a belényesi római katolikus magyarokat ― állította egy olvasói levél. /Belényesi Csángósors. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2008. febr. 13./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998