udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szakács Lajos

1996. október 2.

Márton Áron 1907 és 1914 között a csíksomlyói, illetve az időközben felépült csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumba járt. Az iskola, a jelenlegi Márton Áron Gimnázium egész hetes rendezvénysorozatot szentelt a nagy püspök emlékének. Bálint Lajos nyugalmazott érdek celebrálta a szentmisét, volt diákvetélkedő, iskolamúzeum avatása, majd tudományos ülésszakon idézték fel a főpásztor emlékét. Jakab Gábor, a Keresztény Szó (Kolozsvár) főszerkesztője Márton Áron emberi és püspöki nagyságát domborította ki, dr. Balázs Lajos helyi tanár, néprajzkutató oral historyn alapuló tanulmányt terjesztett elő a püspök fiatalkori éveiről, Miklós József tanár Márton Áron iskolával, oktatással kapcsolatos nézeteiről szólt, Egyed Albert szociológus, a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetője nemcsupán az erdélyi, hanem a huszadik századi magyar szellemi-közösségi élet egyik legfontosabb ihletőjének nevezte a püspököt. A jelenlevők megkoszorúzták az iskola folyosóján levő Márton Áron-emléktáblát. Lászlófy Pál, a Márton Áron Gimnázium igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Szakács Lajos esperes, a városban levő Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója kiválóan megszervezte az emlékezést. Ebből az alkalomból Emberkatedrális címmel helyi kiadványt is megjelentettek, mely a pedagógusok könyvészeti munkájának eredménye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2009. január 14.

Ismeretlen elkövetők sírokat gyaláztak meg a zsögödi temetőben. Hat sírt rongáltak meg, több márvány síremléket összetörtek, és darabjait a szomszédos sírokra dobták. Szakács Lajos plébános telefonon jelentette az esetet a rendőrségen, ahonnan azt a választ kapta, hogy a tulajdonosoknak kell írásban feljelentést tenniük ismeretlen tettesek ellen. /Takács Éva: Sírgyalázás Zsögödben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998