udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szakács Tibor

2001. november 3.

Idén első alkalommal, nov. 4-5-én szervez falunapokat Gelence polgármesteri hivatala. Nov. 4-én, vasárnap a helyi zenekar muzsikál, majd nagymisét tartanak a Szent Imre római katolikus templomban. Délben Szakács Tibor polgármester köszönti a résztvevőket. A művelődési otthonban kép-, könyv- és éremkiállítás nyílik, fellép a helyi népzenekar és táncegyüttes. Lesz még furulyakoncert, bál több sportrendezvény, találkoznak a faluból elszármazott értelmiségiek, fellép a gelencei táncegyüttes is. /F. R.: Falunapok Gelencén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2004. május 10.

Máj. 9-én Gelencén felavatták a száz évvel ezelőtt született Bodor György jogász, történész bronz mellszobrát, a sepsiszentgyörgyi Petro­vits István szobrászmű­vész alkotását. Dr. Bodor György életét és munkásságát Balog Károly történelem szakos tanár ismertette. Kelemen Dénes ny. tanító, a Bodor György Közművelődési Egyesület elnöke az egyesület tizennégy éves tevékenységéről szólt, kiemelve, hogy a szoborállítás Szakács Tibor polgármester érdeme, aki messzemenően támogatta a mellszobor felállítását. A szoboravatást követően a művelődési otthon előcsarnokában Bodor György emlékét idéző kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. /Iochom István: Bodor György hazatért (Gelence). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

2006. április 20.

A Háromszék megye új községe, Esztelnek volt a házigazdája a kézdiszéki polgármesterek találkozójának. A közösségi rendőrség megszervezése került terítékre. Szakács Tibor gelencei polgár­mester elmondása szerint érdemes volt április elsejétől két közösségi rendőrt al­kalmazni, ilyen rövid idő alatt is látszik munkájuk eredménye. Az öt román rendőr mellett a lakosságnak na­gyobb a bizalma a két magyar nemzetiségű rendőrben. A polgármester elmondta: a versenyvizsgán az egyik feltétel a magyar nyelv ismerete volt (öt román nyelvű mondatot kellett volna lefordítani magyarra), emiatt az egyik elcsapott rendőr, aki egy hangot sem tudott magyarul, feljelentette őt. A polgármesterek zöme a közösségi rendőrök alkalmazása mellett foglalt állást. /(Iochom): Magyarul tudó rendőröket! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

2006. november 6.

November 5-én Gelencén Bálint Lajos, Erdély ny. római katolikus érseke ünnepi szentmisét celebrált, majd a több száz fős tömeg kivonult a templomból, és körbeállta Márton Áron püspök leleplezésre kerülő egész alakos szobrát, Petrovits István alkotását. Eljöttek Berettyóújfalu, Nagybánhegyes, Balatonszentgyörgy és a szlovákiai Farkasd település küldöttségei is. Elsőként Bara Ferenc Márton Áron életrajzi adatait ismertette, majd elhangzott Kiss Jenő Márton Áron című verse. Ezt követően Puskás Bálint Zoltán szenátor Márton Áron életútját méltatta. Szakács Tibor, Gelence polgármestere és Bereczi István plébános leleplezte a szobrot. /Iochom István: Márton Áron-szobrot avattak Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

2007. május 29.

Május 28-án felavatták a Haraly végénél felállított nagyméretű székely kaput. A kaput a gelencei önkormányzat megbízásából a Both fivérek, László és Imre faragták.,,Áldás a bejövőre, békesség a kimenőre” – olvasható a galambdúcos kapun. Elsőként Szakács Tibor gelencei polgármester szólt az egybegyűltekhez, méltatta a kis település életében nem mindennapos eseményt. Hirdesse e kapu az itt élő magyarság békés szándékát és vendégszeretetét – mondotta a község első embere. Pál Vilmos segédlelkész megszentelte az új székely kaput. Szőke Tibor, a gelencei önkormányzat haralyi képviselője falusfelei nevében mondott köszönetet a kapuállításért Szakács Tibor polgármesternek és a gelencei önkormányzatnak. /Iochom István: Székely kapu Haraly bejáratánál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

2007. november 6.

November 5-én a Takács Nándor székesfehérvári ny. megyéspüspök által celebrált Szent Imre-búcsús szentmisét követően Gelencén a nagyszámú tömeg a templom elé vonult, ahol Bereczi István helybeli plébános Fekete János mártír pap életét és hősi helytállását ismertette. Ezt követően Szakács Tibor polgármester és Bereczi István plébános leleplezte a Petrovits István szobrász által készített szobrot. /Iochom István: Gelencén felavatták a mártír pap szobrát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

2008. március 13.

Március 11-én Gelencén a székely kapu közelében Szakács Tibor polgármester felügyelete alatt felállították a Both fivérek által készített, két méternél magasabb székely férfialakot. Kezében a település új címere látható. Haraly bejáratához szintén új, faragott falutáblát szereltek fel. /Iochom István: Óriásszékely Gelence bejáratánál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2008. április 18.

Április 11-én Gelencén békésen sörözött néhány ember, a kerítésen kívül megállt egy kék terepjáró hat csendőrrel. A csendőrök igazoltatni akarták a társaságot, de legtöbbjüknél nem volt személyazonossági, hiszen csak kijöttek beszélgetni. Különösebb szóváltás nem történt, a csendőrök elmentek. Két óra múlva váratlanul visszatértek az üzlet elé, Pap Lászlónak hátrakötötték a karját, hozzáütötték a kocsi oldalához, megbilincselték, majd begyömöszölték a terepjáróba azzal a céllal, hogy viszik Sepsiszentgyörgyre azonosítás végett. A bilincs és a csendőrök keze nyoma még másnap is meglátszott a karján. Pap László szabályosan belecsinált a nadrágba, ezért meggondolták magukat, és kitették őt a kocsiból a falu fő utcáján. Időközben Pap István magánvállalkozó, helyi önkormányzati képviselő odajött, ahol fiát kitették a kocsiból. Pap Istvánnak a csendőr tudomására hozta, hogy a fia visszaeső bűnöző. A faluban él egy névrokon, vele téveszthették össze, hiszen fiának soha nem volt dolga a rendőrökkel. Szakács Tibor polgármester az eset kapcsán átiratot küldött a megyei csendőrség parancsnokának, az ügy kivizsgálását kérve; emlékeztetve, hogy nem ez az első eset, amikor a csendőrök visszaélnek hatalmukkal. Pap István fia bántalmazásáért az ügyészségnél emel panaszt a brutális csendőrök ellen. /Csendőrségi túlkapás Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

2008. június 2.

Lapzártáig a tizenhárom körzetből beérkező adatok alapján a Magyar Polgári Párt jelöltje győzött Kézdivásárhelyen. A helyi választások nagy vesztese Török Sándor jelenlegi polgármester, aki a szavazatok 40,91 százalékát kapta. Második forduló lesz Kézdiszentléleken és Ozsdolán. – Csernátonban Bölöni Dávid, Torján Daragus Attila, Kézdiszentkereszten Jakab Mária Edit, Esztelneken Vargha Attila, Kézdialmáson Molnár István, Lemhényben Lukács Róbert, Bereckben Dimény Zoltán, Gelencén Szakács Tibor, Szentkatolnán Tusa Levente RMDSZ-színekben megválasztott polgármesterek vezetik a következő négy évben a településeket. /Iochom István: Kézdivásárhely váltott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

2009. szeptember 18.

Gelencén idén nem tartanak falunapokat, mert a rendezvény túl sok pénzt emészt fel a községkasszából, és Szakács Tibor polgármester inkább járdát építtetett a falunapokra szánt összegből. A nagyközségben a hangsúlyt a Kulturális Örökség Napjaira /szeptember 19-20./ tették. E két nap alatt három helyszínen – a település műemléktemplomában, a Jancsó Benedek Iskolában és a Jancsó-kertben – követik egymást különféle kulturális műsorszámok. Az iskolában helytörténeti vetélkedő és kiállítás lesz. Nemessé tehet a király, székellyé csak a Jóisten címmel Jancsó-leszármazottak tartanak előadást, amit a múlt hírneves Jancsóinak felidézése követ. Bemutatják az ugyancsak Gelencéről származó híres fotóművész, Bodor Ferenc (1941-1994) Jancsó Péterről készült dokumentumfilmjét, egy Jancsó Benedek-festményt lepleznek le az iskolában. Emlékkövet avatnak a Ladia falurész 400 éves írásos említése apropóján. A leghíresebb gelencei Jancsó a „nagynyújtódi” előnevet viselő Jancsó család leszármazottja, dr. Jancsó Benedek, aki 1854. november 19-én született a Ladia (régi formában „Ladika”) nevű falurészen. 1895-1899 között, a Bánffy-kormány alatt a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályának tisztviselője, 1907-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselője lett. 1922-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Olyan pedagógiai, neveléselméleti és oktatáspolitikai szakfolyóiratok alapító szerkesztőjeként ismert, mint a Középiskolai Szemle (1882-1887, Antolik Károllyal és Spitkó Lajossal), valamint az Egyetemes Közoktatásügyi Szemle (1889-1893, Balássy Dénessel). Jancsó Benedeket foglalkoztatták a Kárpát-medence nemzetiségi és Magyarország kisebbségpolitikai kérdései. Különösen a magyarországi (erdélyi) román kisebbség népességtörténete és politikai-ideológiai mozgalmai (pl. dákoromán-elmélet, román irredentizmus, Nagy-Románia eszméje) terén képezte magát szakértővé. Budapesten hunyt el 1930. június 27-én. /Dimény H. Árpád: Ladia 400 éves írott múltja. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 18./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998