udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szakáts Béla

2001. február 9.

Tavaly nyáron a kiskorú M. Árpád betört Temesváron az ART Kft. székhelyére, ahonnan 40 millió lej értékű alkotással távozott. Az ellopott alkotások közt volt Szakáts Béla szobrászművész, egyetemi tanár szobra is. A tettes azt vallotta, hogy a bronzszobrokat 146 ezer lejért eladta a hulladékgyűjtőnek. Az ART Kft. tulajdonosa azonban meg van róla győződve: megrendelt lopásról van szó. /(Pataki Zoltán): Beolvasztott alkotások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2003. november 18.

Szekernyés János műkritikus, a Képzőművészek Szövetségének temesvári elnöke elmondta, hogy első ízben mutatkozik be nagy létszámú temesvári alkotócsoport Budapesten. Huszonhat festő, szobrász, grafikus és iparművész dec. 5-ig állítja ki munkáit a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége székházában. A temesváriak a szegedi képzőművészekkel évek óta rendszeresítették a kiállításcseréket, alkotói táborokba szóló meghívásokat. Dr. Ernyei Gyula, a Magyar Iparművészeti Egyetem tanszékvezetője, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek szövetségének elnöke Temesváron járva "felfedezte" a város sokszínű művészeti életét, ő hívta meg a művészeket. A budapesti tárlaton jelen lesz a magyar művészek közül Jecza Péter, Szakáts Béla, Jakabházi Sándor és Tasi József István. /Kurkó Irén: Rendhagyó budapesti kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

2004. november 2.

“Székely Lászlót nem szabad elfelejtenünk, s emlékének ébrentartására mi sem jobb, mint egy köztéri szobor. Addig nem nyugszom, míg szobrot nem állíttatok Székely Lászlónak” – jelentette be egy évvel ezelőtt Temesváron Szász Enikő, akkor még megyei tanácsos. Az ország egyik legszebb városát álmodta meg Székely László (1877–1934), gyönyörű paloták, középületek, magánházak, ipari épületek születtek tervei nyomán. Két évvel ezelőtt városi tanácsosok (Halász Ferenc, Fórika Éva) kísérelték meg a valamikori Carmen Sylva park nevét Székely László nevére változtatni, de a helyi tanács leszavazta indítványukat. Idén a Kulturális Felügyelőség megadta a szoborállítási engedélyt, sőt a városi és a megyei önkormányzat is juttatott költségvetéséből. A választás Szakáts Béla mellszobor-tervére esett. Jelenleg az emlékműállítás előmunkálatai folynak. /Szekernyés Irén: Készül Székely László emlékműve. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2005. április 5.

Gazdag közművelődési programot kínál az április 8-án kezdődő Bánsági Magyar Napok tizedik rendezvénysorozata. Szász Enikő visszatekintett a megtett útra. 1996 tavaszán, a Temesvári Magyar Nőszövetség megalakulása után javasolta Szász Enikő: “a honfoglalás 1100. évfordulóján nézzünk szembe önmagunkkal, vegyük számba a bánsági közművelődést.” Siralmas kép tárult eléjük. Hagyományápolás mai fogalmak szerint nem létezett, a hivatásos művészek előadásainak nem volt közönsége. Kőkemény akarat és megszállottság kellett a változtatáshoz. Szász Enikő kialakította azt a műsorszerkezetet, amely leginkább megfelel a közönségnek, de minden évben valami újat is hozzátett a bejáratott programokhoz. Az idei közművelődési napok egyik újdonsága a régió egyetlen magyar könyvkiadója, az Irodalmi Jelen Könyvek bemutatkozása lesz. Újból megrendezik a magyar főiskolások képzőművészeti kiállítását és az ópusztaszeri kirándulást. Fellép a magyarországi, algyői népszínház, a nagyváradi Kiss Stúdió, a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszó csoportja és a Puck & Co. Bábszínház. Időközben a DKMT eurorégiós rendezvénnyé tette a magyar napokat. Az évek során felidézték elfelejtett nagy személyiségek életművét, a Maderspach és Hoffmann család örökségét, Szász Enikő albumot adott ki Székely László, Temesvár első főépítésze munkáiról. Ennek betetőzése lesz április 15-én Székely László köztéri mellszobrának, Szakáts Béla képzőművész alkotásának felállítása. /Szekernyés Irén: Kezdődnek a Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2005. április 16.

Ünnepélyesen felavatta Temesváron Székely László mellszobrát, Szakáts Béla szobrászművész alkotását a város magyar közössége, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ szervezésében tizedik alkalommal megrendezett Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Trianon óta nem állítottak szobrot magyar személységnek Temesváron. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Ovidiu Draganescu prefektus, Gheorghe Ciuhandu polgármester, Marossy Zoltán alprefektus, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor parlamenti képviselő is. “Életem nagy vágya teljesült az emlékmű felállításával – kezdte a hivatalos beszédek sorát Szász Enikő –, s a Nőszövetség alapvető célkitűzésének újabb sikerét ünnepeljük. Ez a civil szervezet vállalta fel a város múltjának kutatását, nagy személyiségei életművének közismertté tételét és emlékük méltó ápolását. Székely Lászlóról néhány évvel ezelőtt csak a kutatók tudtak, most már az egész város. Fotókiállításon mutattuk be az általa tervezett épületeket, életművéről albumot és tanulmányt adtunk ki három nyelven, emléktáblával jelöltük főművét, a Piarista Főgimnázium épületegyüttesét.” Markó Béla, aki jelentős mértékben hozzájárult a szoborállítás költségeihez, beszédében kifejtette: számára a kivételes alkalom kettős üzenetet hordoz. Bánság és Erdély különböző nemzetiségek közös térsége, múltunkat és jelenünket közösen kell megélnünk. A Magyar Házat, amely Székely László utolsó alkotása volt, s a magyar közösségnek ajándékba tervezett, még nem tudták visszaszerezni. Szekernyés János helytörténész méltatta Székely Lászlónak a város modern arculatának kialakításában betöltött meghatározó szerepét. /Szekernyés Irén: Főhajtás az építő ember szobra előtt. Felavatták Székely László emlékművét. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./ Székely László 1903 és 1922 között volt Temesvár főépítésze, számos, középület, lakóház és templom építése fűződik nevéhez. /Székely László- szoboravató Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

2005. szeptember 23.

Szeptember 23-án nyílik Budapesten, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége székházában a Formavilág – 20 temesvári alkotóművész című csoportos kiállítás, amelynek keretében szobraikat, festményeiket, tárgyaikat és grafikáikat mutatja be a képzőművészek. A rangos esemény a két alkotói közösség, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége és a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezete között kiépült együttműködése eredménye. Két esztendővel ezelőtt Temesvár 26 képzőművésze mutatkozott be Magyarország fővárosában. Budapest után a temesvári művészek kiállítását Nyíregyházán, Kisvárdán, Szegeden és Szentesen is bemutatták. Viszonzásként a magyarországi művészek kiállítását a temesvári Helios Galériában tekinthették meg a művészetkedvelők. A mostani tárlaton a román művészek mellett Jakabházi Sándor, Jecza Péter, Szakáts Béla és Tasi József István mutatja be 3-3 munkáját. Megnyitó beszédet Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének elnöke mond, aki a katalógus előszavát is írta. A tárlat főrendezője Jakabházi Sándor, a Temesvári Nyugati Egyetem képzőművészeti karának előadótanára. /Szekernyés János: A formák varázslatos világa. 20 temesvári képzőművész csoportos tárlata Budapesten. = Heti Új Szó (Temesvár), szept. 23./

2006. január 11.

Szakáts Béla temesvári szobrászművész nyerte az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Kolozsváron felállítandó szobor pályázati kiírását. A Kolozsvár Társaság ötlete nyomán kezdeményező bizottság alakult, amely meghívásos pályázat kiírása mellett döntött. Október 28-án küldték szét a körlevelet tizenkét szobrászművésznek: a pályázaton Bocskay Vince, Deák Árpád, Gergely Zoltán, Hunyadi László, Jecza Péter, Kocsis Rudolf, Kolozsi Tibor, Sánta Csaba, Szakáts Béla, Tőrős Gábor, Varga Mihály és Vetró András vett részt, névtelenül, jeligés rendszerben. A 3–4 méteresre tervezett emlékművet Kolozsváron, Sétatér Szamos melletti sétányán állítanák fel. A szoborállítás anyagi fedezete, illetve a városháza engedélye még hiányzik. Szakáts Béla munkája, a „napszimbolikus” kapu a szabadságvágy szimbóluma, délibáb. Az 1956-os forradalom bukása fájdalmat, börtönt, halált jelentett. Így a kapu, a szabadság napszimbolikus kapuja átfordulva börtönkapuvá válik, – értékelte munkája jelképes értelmét a tervező. Szakáts Béla 1938-ban született Székelyudvarhelyen, Temesváron él, egyetemen tanít. /F. I.: Temesvári képzőművész terve nyert. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2006. január 18.

A Kolozsváron felállítandó 1956-os emlékmű szobortervét tizenkét erdélyi képzőművész pályázatából választotta ki a bíráló bizottság, Szakáts Béla Temesváron élő szobrász munkáját ítélve a legsikerültebbnek. Az emlékművet az 1956-os forradalom félszázados évfordulóján tervezik felállítani. Szakáts Béla /sz. Székelyudvarhely, 1938/ 1962-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Főiskolán. Kihelyezéssel került Temesvárra, a képzőművészeti líceum tanárának. Itt dolgozott 30 évig, majd a rendszerváltás után újraalakult Temesváron a képzőművészeti főiskola, ahol tanszékvezető volt nyugdíjazásáig. Jelenleg is vannak órái az egyetemen. /Farkas Imola: „Személyes 56-os élményeimből építkeztem” Beszélgetés Szakáts Béla szobrászművésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2006. január 19.

Temesváron tizenöt személyt tüntetett ki a 2005-ös Kiválóság-oklevéllel Gheorghe Ciuhandu polgármester a városházán. A díjazottak között van Ferenczy Annamária (Maya) színművész, a Csiky Gergely társulatának tagja, aki 56 éve szolgálja Thaliát (1967 óta a temesvári magyar színházban), Jarcsek-Zamfirescu Ildikó, a Temesvári Német Színház tagja és Szakáts Béla szobrászművész, egyetemi előadó, a képzőművészeti fakultás szobrászati tanszékének volt vezetője. Szakáts Bélának két köztéri szobra található Temesváron: az 1989-es forradalom áldozatai tiszteletére állított Célpont-ember és a tavaly felavatott Székely László-mellszobor. /P. L. Zs.: Kiválóságok kitüntetése. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

2006. április 3.

Megnyílt az újonnan létrejött Kolozsvár Galéria 1956–2006 című fotókiállítása, a Főtér 22/8 szám alatt. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Kolozsvár Társaság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kifejtette, szeretnének, olyan kulturális-információs központot kialakítani a város szívében, amely otthon lesz a kolozsváriak számára hosszú időn át. A kiállítást a budapesti Történeti Levéltár gyűjteményéből állították össze, a megnyitón jelen volt és beszédet mondott Gyarmati György, a levéltár igazgatója is. A kiállítás anyagát képezik a kolozsvári 56-os emlékműpályázatra beérkezett pályamunkák makettjei is: Szakáts Béla (I. díj), Bocskay Vince (II. díj), Deák Árpád (III. díj), Kolozsi Tibor, Varga Mihály, Gergely Zoltán, Hunyadi László, Sánta Csaba, Vetró András, Kocsis Rudolf és Jecza Péter munkái. /Köllő Katalin: Ahol szabadság van, ott szabadság van. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2006. április 21.

Április 24-ig még megtekinthető a Budapesti Történeti Levéltár 1956-os fotógyűjteményéből és a kolozsvári emlékműpályázat makettjeiből rendezett kiállítás a Kolozsvár Galériában. A Kolozsvár Társaság 56-os emlékműpályázatán 11 szobrászművész vett részt, s a kiállítás a pályázatra beérkezett köztéri szobor makettjeit is bemutatja. Az első díjazott Szakáts Béla temesvári képzőművész alkotása, amely remélhetően a Sétatéren kerül felállításra. /Kolozsvár Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2006. április 22.

Elkészült a leendő kolozsvári 1956-os emlékmű városházi engedélyeztetéséhez szükséges dokumentáció, a látványterv, beindult az a meglehetősen hosszú engedélyeztetési folyamat, hogy a Sétatéren felállíthassák a pályázatnyertes Szakáts Béla temesvári szobrászművész alkotását. A Kolozsvár Társaság (KT) reprezentatív köztéri szobor felállításával kíván az 1956-os magyar forradalomra emlékezni. A KT reményei szerint a szobrot idén október 23-án, a forradalom kezdetének 60. évfordulóján sikerül majd felavatni. 1956-ban Kolozsváron zajlottak azok a diákmegmozdulások, amelyek után a Bolyai Tudományegyetemről 15, a Képzőművészeti Főiskoláról 3, a Protestáns Teológiáról 20 diákot és tanárt ítéltek el. És Kolozsváron került sor az 1956. november 1-jei Házsongárdi temetői tüntetésre, és ugyanitt működött a Kolozsvári Területi Katonai Bíróság, amely székhelyén és kihelyezett tárgyalások során egész Erdély területén, az 1956-hoz kötött perekben több, mint húsz halálos ítéletet hozott. Ezeket az ítéleteket később Szamosújváron, Aradon és Jilaván hajtották végre. Ugyanakkor Kolozsvár a román megmozdulások színhelye is volt, hiszen a magyar forradalommal rokonszenvező román diákokat ítéltek el a Babes Egyetemről, köztük a Volcinschi-csoport 12 tagját. /Tibori Szabó Zoltán: Közös ügy az 56-os szobor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2006. május 26.

Temesvár szobrokban szegény – fejtette ki Szekernyés János helytörténész, műkritikus, a Képzőművészek Szövetsége helyi szervezetének elnöke. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben viszonylag sok köztéri emlékművet állítottak, a város nagyságához képest ez még mindig kevés. Temesvár abban különbözik a vidéki városok döntő többségétől, hogy nem egy főterű, hanem minden történelmi városrésznek megvolt a főtere, nem beszélve arról, hogy a központnak három nagy tere van. A józsefvárosi római katolikus templom kertjében álló Nepomuki Szent János-emlékmű Temesvár első köztéri szobra. Már az 1720-as évek elején állt, az egykori katonai dísztéren. Onnan a Gyárvárosba vitték, majd a Virágkertészet egykori udvarába, és 1932-ben került a mai helyére. Ezt a korszakot jelképezik az úgynevezett “pestis-szobrok” is: a Szentháromság-szobor a Dóm téren és a Szabadság téri, több alakos kompozíció. Valamivel később állították a Gyárvárosi park kerítésébe beékelve a Krisztus-feszületet, amit sokan Fadrusz János munkájának tulajdonítanak, de erre nincs bizonyíték. A két világháború között állított szobrok többsége román politikusokat, tudósokat, mérnököket ábrázol. A szocializmus éveiben sem állítottak túl sok szobrot. Ezen közül a legjelentősebb a márványból faragott román katona szobra, amit 1962-ben lepleztek le (Ion Vlad alkotása). A 1970-es években állították fel Dózsa György szobrát. Vita kerekedett, hogy a szülőhelyén, Dálnokon vagy Temesváron legyen az emlékmű, végül mindkét helyen lett egy-egy: ott lendületes vezért formázott meg Szobotka András Bukarestben élő temesvári képzőművész, itt meg egy magába szállott, a bukást tudomásul vevő katonai vezért. Közben a politikai széljárás megváltozott, és a néhány év múlva elkészült szobrot már valósággal oda kellett lopni: egy éjszaka felállították, nem rendeztek avatóünnepséget. Ráadásul csak románul írták a nevét, hogy Gheorghe Doja. Az 1989-es rendszerváltás után a különböző forradalmár szervezetek az áldozatok emlékére rendeltek emlékműveket, összesen 12-őt. Ezeket az alkotásokat elsőrangú bukaresti és temesvári művészek alkották, többek között Szakáts Béla, Stefan Calarasanu, Jecza Péter vagy Kelemen István. A gyerekkórház előtti Sailer Antal-szobor eddig szép virággruppok között állt, most már közvetlenül mellette halad el a villamos. Országos hírű esemény volt tavaly a város első főépítésze, Székely László mellszobrának leleplezése (Szakáts Béla munkája), mely a Bánsági Magyar Napoknak akkor főrendezvénye volt. A trianoni határmódosítás után ez az első köztéri szobor Temesváron, amely magyar kulturális-közéleti személyiségnek állít emléket. Az engedélyek kijárásban nagy szerepe volt az RMDSZ két akkori városi tanácsosának, Fórika Évának és Halász Ferencnek. Az időközben Székely László parkra átnevezett ligetben szeretne Szász Enikő egy emlékművet állíttatni az 1956-os kommunistaellenes megmozdulás áldozatainak tiszteletére. A román politikai foglyokat tömörítő szervezet elutasította az együttműködést. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. “Helyük lenne az alkotott szépségeknek”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2006. szeptember 14.

Október 20-ára nem készül el a kolozsvári Sétatéren felállítandó 1956-os emlékmű. A kezdeményező Kolozsvár Társaság elnöke, Kántor Lajos tájékoztatása szerint a romániai megemlékezések központi rendezvényének a helyszíne Kolozsvár lesz, a 4 méter magas szobor helyett azonban az ünneplőknek be kell érniük csupán az „alapkőletétellel”. Előre nem látott ügyintézési bonyodalmak merültek fel. Jelenleg úgy tűnik, a magyarországi ’56-os Emlékbizottság mintegy 4,8 millió forinttal finanszírozza az emlékműállítást, az Illyés Közalapítvány pedig 600 ezer forinttal járul hozzá a szoborállítás költségeihez. – A szobor „napszimbolikus” kapu a szabadságvágy, a jóreménység, a szebb jövő, a felszabadulás eszméjének szimbóluma. Az emlékmű alkotója Szakáts Béla /sz. Székelyudvarhely, 1938/ Temesváron él, egyetemi tanár. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor a romániai ’56-os elítéltek rehabilitációját kérte a parlament őszi ülésszakának első napján. A politikus különbizottság felállítását javasolta, amely csak ’56 eseményeivel foglalkozna, és feladata lenne megvizsgálni valamennyi ítéletet. Sógor Csaba emlékeztetett arra, hogy a Szekuritáté a Román Munkáspárt utasítására elfojtott minden, a magyarországi eseményekkel szimpatizáló megnyilvánulást, s több ezerre tehető a romániai letartóztatások és ítéletek száma. Egymást követték az elhurcolások, a letartóztatások és hidegvérrel kimondott halálos ítéletek. Az áldozatok között volt olyan csoport, amelynek tevékenysége az 1848-as hősök emlékművének a megkoszorúzására szorítkozott, vagy fehéregyházi megemlékezésben nyilvánult meg. Mások át akartak szökni a határon, hogy a pesti srácokhoz csatlakozzanak, vagy memorandumot szerkesztettek, amelyet az ENSZ-hez szándékoztak benyújtani. Egyesek fegyveres felkelést kíséreltek meg szervezni a kommunista rendszer megdöntésére, de még addig sem jutottak el, hogy találkozzanak. Ott voltak a temesvári diákok – románok és szászok! –, akik közül legalább kétezret tartóztattak le és ítéltek el. /(ercsey, farkas, pam): Nem készül el időben az ’56-os emlékmű. Kolozsváron zajlanak a központi ünnepségek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2006. október 7.

A közeljövőben Kolozsvár városa új térplasztikával gyarapszik, Márton Áron püspök szobrával. A monumentális alkotást a Szent Mihály-templom főbejárata melletti templomkertben helyezik majd el. Márton Áron szobra Bocskay Vince szobrászművész alkotása. Elmondta, hogy a szobor elkészítésére a római katolikus plébánia 2001-ben írt ki pályázatot. A bemutatott makett után az első díjat neki ítélték. 2002-ben fogott a szoborhoz, dolgozott az agyagmintán. Nem sokkal befejezése előtt a szobor váza megroppant és eldőlt, újra kellett kezdenie az egészet. Kilenc hónapot dolgozott rajta, hogy újból elkészüljön. Karcagon öntette, mert jó minőségű a munkájuk. Eddig négy szobrát öntötték Karcagon: Mikó Imre szobrát, amelyet Sepsiszentgyörgyön állítottak fel, Apor Vilmos szobrát, amely Gyulán van, Patasics Ádám kalocsai érsek szobrát, amit Kalocsán helyeztek el, és most a Márton Áron szobrát. Csíkszeredában készítik a talapzatot Márton Áron szobrához, andezitből, amit tükörsimára csiszolnak. Bocskay Vince jelenleg egy 1956-os emlékművön dolgozik. A Kolozsvár Társaság elnökeként Kántor Lajos hirdette meg egy 1956-os emlékmű pályázatát, amit Kolozsváron, a sétatéren szeretnének felállítani. A zsűri három díjat ítélt meg, az első díjat Szakáts Béla szobrászművész, a második díjat ő kapta. Az első díjas szobrot helyezik el a kolozsvári Sétatéren, de a kerek évforduló tiszteletére úgy döntöttek, hogy a második és harmadik díjas szobrot felajánlják annak, aki még szeretne 1956-os emlékművet felállítani. Amikor ez kiderült, akkor az Erdélyi Református Püspökség részéről jelezték, hogy szeretnék ezt a szobrot felállítani a Protestáns Teológia belső udvarán. /Takács Gábor: Márton Áron – a Szent Mihály-templom fenyőfáinak árnyékában. Látogatás Bocskay Vince szobrászművész szovátai műtermében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2006. október 20.

Kántor Lajos elmondta, Budapestről hivatalosan értesítették: 4,3 millió forinttal támogatják a Kolozsvár Társaság által kezdeményezett emlékmű felállítását. Utólagos támogatásról szól a döntés. Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma június 30-án döntött 600 ezer forintos támogatásról, de a folyósításra még nem került sor. Kántor Lajos bízik abban, hogy fel fogják állítani Szakáts Béla szobrát. /(t): Az ’56-os szoborra nincs engedély. Kántor Lajos nyilatkozott lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2007. október 17.

Rendkívül hosszadalmas huzavona után végre úgy tűnik, már rövid idő kérdése az 1956-os magyarországi forradalom kolozsvári emlékművének a megvalósítása. Valószínű, hogy egy hónapon belül sor kerülhet az avatásra – vélte az emlékmű ügyét felvállaló Kolozsvár Társaság titkára, Tibád Zoltán. A napszimbolikus kapu, Szakáts Béla temesvári művész alkotása a Sétatéren kapna helyet. Az ‘56-os forradalom kolozsvári emlékművét tavaly kellett volna leleplezni, a forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek alkalmából, azonban a tervezők-szervezők körében támadt félreértés miatt nem állították össze időben a szükséges iratokat. Amikor végül beadták az iratokat, kiderült, a dossziénak a városházán nyoma veszett. A másolatokból készült iratcsomó került Emil Boc polgármester asztalára. Amikor a polgármester végre aláírta, a másolat-dossziénak nyoma veszett. Amit Boc aláírt, az a korábban eltűnt eredeti iratcsomó volt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Célegyenesben az ‘56-os forradalom sétatéri emlékműve. Egy hónapon belül Kolozsváron felavathatják az alkotást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2007. október 26.

Eddig 51 magyarországi és romániai magyar művész, közéleti személyiség, egyetemi tanár, politikus írta alá azt a felhívást, amelynek címe Temesvártól Brüsszelig, és amellyel Tőkés László EP-képviselővé választását támogatják. Felhívták a figyelmet, történelmi lehetőség előtt áll az erdélyi magyarság, ,,Tőkés László személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás hangsúlyozta, hogy Tőkés bátor kiállása már alakított történelmet 1989 decemberében, a püspök azóta következetes szószólója az erdélyi magyar önrendelkezésnek.,,Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. ” – áll a felhívásban, melynek aláírói közt van Csoóri Sándor, Gál Kinga, Jakó Zsigmond, Jókai Anna, Lohinszky Loránd, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Nemeskürty István, Szőcs Géza és Vizy E. Szilveszter. /Farkas Réka: Történelmi lehetőség (Értelmiségi felhívás Tőkés támogatására). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./; A dokumentum szövege és történt aláírók névsora /október 25-ig/:Temesvártól Brüsszelig – értelmiségiek felhívása Történelmi lehetőség előtt állnak az erdélyi magyarok: Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. Tőkés László bátor és következetes kiállása már alakított történelmet: 1989 decemberében rést ütött a hallgatás falán és megbontotta Közép-Kelet Európa legsötétebb diktatórikus rendszerét, esélyt teremtve Románia európai felzárkózásának és az erdélyi magyar feltámadásnak. Azóta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az erdélyi magyarok belső önrendelkezésének, ezen belül a Székelyföld autonómiájának következetes szószólója. Mindeközben folyamatosan szót emelt a romániai demokrácia megszilárdulásáért is, mind a demokratikus elvek posztkommunista korlátozásai, mind pedig az erdélyi magyar politika demokráciadeficites, torz szerkezete ellen. Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Neki van leginkább esélye átlépni a dolgaink iránt sokszor közömbös vagy érzéketlen Európa politikai ingerküszöbét. Mi, alulírottak, a nemzetünk iránti felelősség jegyében ennek a történelmi esélynek a valóra váltásáért állunk Tőkés László mellé. Meggyőződésünk, hogy európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen. Hisszük, hogy – ahogyan egykor Temesváron – Tőkés László Brüsszelben is képes kovásza lenni olyan folyamatoknak, amelyek révén Európa visszatalál keresztény gyökereihez, nemzetei közötti szolidaritáshoz, és egy új – igazságosabb és méltányosabb – rend keretében az Unió esélyt teremt a nemzeti közösségek önrendelkezésének. dr. Ábrám Zoltán orvos, egyetemi tanár;Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár;Balázs Éva színművész, egyetemi tanár;Bánffy György színművész;Bíró András közgazdász, egyetemi tanár;Bodó Barna politológus, egyetemi tanár;Boros Zoltán szerkesztő, filmrendező ;dr. Brassai Attila orvos, egyetemi tanár;dr. Brassai Zoltán orvos, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csép Sándor közíró;Csetri Elek történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csiki Sándor tanár, a Nagycsaládosok Szövetségének elnöke;Csíky Csaba zeneszerző;Csoóri Sándor költő, író;Demény Attila zeneszerző;dr. Dudutz Gyöngyi orvos, egyetemi tanár;Farkas Árpád költő;Földváry Attila építészmérnök, egyetemi tanár;Gábos Zoltán fizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Gál Kinga jogász, Európa parlamenti képviselő;Gazda József író;Geréb Zsolt teológus, egyetemi tanár, a PKE rektora;Gergely András történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, volt nagykövet;Gergely István szobrászművész;György Attila író;Hámori József kutató biológus, egyetemi tanár, az MTA alelnöke, volt oktatási és kulturális miniszter;Hankiss Ágnes pszichológus, író;Herczegh Géza jogász, volt alkotmánybíró;Jakó Zsigmond történész, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja;Jókai Anna író, költő;dr. Kincses Ajtay Mária orvos, egyetemi tanár;Kincses Elemér színházi rendező;Kincses Előd ügyvéd;Kovács Béla matematikus, egyetemi tanár, a PKE volt rektora;Kristófi János festőművész;Lászlóffy Zsolt zeneszerző, egyetemi tanár;Lohinszky Lóránd színművész, érdemes művész;Makkay József újságíró, főszerkesztő;Makovecz Imre műépítész;Martonyi János jogász, volt külügyminiszter;Melocco Miklós szobrászművész;Murádin Jenő művészettörténész;Nagy-Tóth Ferenc biológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Neményi Ágnes szociológus, egyetemi tanár;Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész;Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, volt oktatási miniszter;Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Péterffy Lajos színművész;Pillich László közíró, a Heltai Alapítvány elnöke;Schöpflin György politológus, egyetemi tanár, Európa parlamenti képviselő;Somai József közgazdász, az RMKT elnöke;Szakáts Béla szobrászművész;Szilágyi Györgyi szociológus, egyetemi tanár, a PKE rektor-helyettese;Szőcs Géza költő;Szűrös Mátyás diplomata, volt köztársasági elnök;Tolnay István filológus, egyetemi tanár, a KREK tanügyi előadótanácsosa;Toró Tibor atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Tőkéczki László történész, egyetemi tanár;Tőkés Béla fizikus, egyetemi tanár;Vizi E. Szilveszter orvos-biológus, az MTA elnöke/Temesvártól Brüsszelig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./

2007. november 20.

Felmerül a kérdés, hogy Kolozsváron, „a szobrok és gödrök városában”, fellélegeztek-e Funar után. És lesz-e a városban magyar reneszánsz? Kántor Lajos erre azt felelte, hogy szülővárosát nem tudják elvenni tőle sem új, silány szobrokkal, sem gödrökkel. A magyarok ellen ma is uszító Funar gödrei zavaróak, de a Funart követő polgármesterrel mégiscsak lehet tárgyalni. Kántor reméli, még idén felavathatják a Sétatéren a Kolozsvár Társaság kezdeményezte 1956-os emlékművet, a temesvári Szakáts Béla már elkészült munkáját. Lehet, hogy a város reneszánszára többet kell várni, a rehabilitáció viszont megkezdődhet. Ezért hozták létre, néhány évvel ezelőtt, a Kolozsvár Társaságot, és idén november elején ezért tanácskoztak civil szervezetek, a város, a megye, az RMDSZ képviselői Kalotaszentkirályon Kolozsvár jelenéről, jövőjéről. Gheorghe Funar hatalomra kerülése és több cikluson át történő kolozsvári „uralkodása” a város lakóinak nem feledhető bűne. A többségi szavazóké, de a magyarok tehetetlensége is belejátszott a nagy-romániás szellem győzelmébe Kolozsváron, ahol a magyar királlyá választott Mátyás született, és ahol a magyar történelem és kultúra oly sok kiválósága élt és alkotott. Az utóbbi ötven évben – amikor Kolozsvár többségi magyar lakossága kisebbséggé változott a város határain belül – átalakul a világ. Versenyben kell maradni, lépést tartani a román polgártársaikkal. Ezt pedig csak közösségben lehetséges. A szembenállásig nem volna szabad eljutni. /Kántor Lajos: Kolozsvár, a Társaság, a távlatok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2008. február 4.

Már csak az építkezési engedély megszerzése szükséges ahhoz, hogy felállíthassák az 1956-os magyarországi forradalom kolozsvári emlékművét – tájékoztatott Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos. Az ‘56-os emlékmű ügyét felvállaló Kolozsvár Társaság elképzelései szerint a szimbolikus kaput ábrázoló alkotást – a temesvári Szakáts Béla képzőművész munkáját – várhatóan márciusban a sétatéren állítanák fel. A Kolozsvár Társaság az „In Memoriam 1956” felirattal ellátott emlékmű megtervezésére 2005-ben hirdetett meghívásos pályázatot. A felkért tizenkét képzőművész beküldött alkotásai közül végül Szakáts Béla szobrászművész alkotását választották ki. Az emlékmű avatását a szervezet 2006-ban, a forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek alkalmából tervezte, erre azonban a szervezők és az ötletgazdák között támadt félreértések miatt nem kerülhetett sor. /Gyergyai Csaba: Vége a huzavonának. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2008. május 12.

Május 9-én Temesváron került sor az első Civil Mecenatúra-díj átadására. A kitüntetést a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy viszonozza a támogatását azoknak a tehetőseknek, üzletembereknek, akik nagy összegeket áldoznak a kultúrára, a hagyományőrzésre, a civil szféra munkájának segítésére. Elsőként Herczeg András temesvári vállalkozót tüntették ki, aki az alapítvány könyvkiadói tevékenységéhez nyújtott anyagi támogatást; az ő hozzájárulásával jelenhettek meg igényes kivitelezésben többek között Vicze Károly és Jancsó Árpád temesvári helytörténészek könyvei. A kitüntetést – egy Könczey Elemér grafikus tervezte oklevelet és Szakáts Béla szobrászművész munkáját – Bodó Barna és Erdei Ildikó, az alapítvány elnöke és munkatársa adta át Herczeg Andrásnak. /Pataky Lehel Zsolt: Átadták az első Mecenatúra-díjat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2009. január 20.

Három jóváhagyott építkezési engedély is megszületett László Attila rövid polgármestersége idején. Helyére kerülhet végre Bocskay Vince rég elkészült alkotása, a Márton Áron-szobor, valamint a Szakáts Béla temesvári szobrászművész készítette 56-os emlékmű, és megkezdődhetnek a modern Sapientia-épületegyüttes munkálatai. A Mátyás-szobor restaurálásáról tavaly novemberben megszületett Budapesten a végleges döntés, a felújítást a magyar kulturális kormányzat és Kolozsvár önkormányzata fele-fele arányban állja. /Németh Júlia: Türelemjáték Mátyás-szoborral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2009. június 26.

Temesváron a polgármesteri hivatal megrendelte a Központi (Scudier) park sétányán felállításra kerülő első hét, a városhoz kötődő személyiség bronz mellszobrát. Olyan személyiségekre esett a választás, akikhez olyan esemény kötődik, amelynek 2009-ben évfordulója van. A magyarok közül szobrot kap Küttel Károly egykori polgármester, akinek idején, 140 esztendeje beindult a temesvári lóvasút és Török János polgármester akinek, 125 évvel ezelőtt része volt az utcai villanyvilágítás bevezetésében. A hét mellszobor alkotói között van Szakáts Béla és Kocsis Rudolf is. A sétányon felállítják a nemrég elhunyt Jecza Péter Bartók Bélát ábrázoló mellszobrát is, amelyet megvásárolnak a szobrászművész családjától. /Pataki Zoltán: Temesvári személyiségek sétánya. Hamarosan elkészül az első hét mellszobor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

2009. október 20.

Október 23-án avatják fel Kolozsváron a Szakáts Béla temesvári szobrászművész tervei alapján készült 1956-os emlékművet. Az emlékmű avatásán budapesti, bukaresti és kolozsvári hivatalosságok is részt vesznek. Az 1956-os emlékmű ötlete eredetileg Tibád Zoltántól, a Kolozsvár Társaság munkatársától származik. 2005-ben tizenkét erdélyi magyar szobrászművésznek küldték el a pályázati felhívást. A bírálóbizottság a Székelyföldről elszármazott, Temesváron élő Szakáts Béla munkája mellett döntött. Az ajtó jelkép, ‘56-os szimbólum: egyik oldala a börtönkapu, a másik pedig, a rajta lévő napszimbólummal, a rozettával a jóreménység, a szebb jövő jelképe. Az ‘56-os emlékmű avató ünnepsége beilleszkedik a Kolozsvár-napok programsorozatába. Október 22-én Kolozsvári barokk címmel helyi fényképészek munkáiból nyílik kiállítás, majd ünnepi hangverseny lesz a Magyar Operában. Október 24-én a Kolozsvár Társaság székhelyén Cs. Szabó Lászlóra, Kolozsvár „egyik szerelmesére” emlékeznek, beszédet mond Pomogáts Béla. A Gy. Szabó Béla Galériában megnyitják Fekete Margit képzőművészeti emlékkiállítását, este pedig Jancsó Miklós színész által összeállított műsort tekinthetnek meg az érdeklődők, ezt a Szomszédnéni Produkciós Iroda műsora követi. /Ferencz Zsolt: Kétarcú szobor a Sétatéren – emlékeztetőül. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998