udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szalai Annamária

2000. április 22.

FIDESZ-küldöttség járt Székelyudvarhelyen. Az országgyűlési képviselő csoportot a házigazda, Szász Jenő polgármester fogadta. A küldöttség tagja volt Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium államtitkára, Horváth Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Nagy Gábor, Budapest I. kerületének polgármestere, Szinyei András, az EU-integrációs bizottság tagja, Várkonyi Zsolt hivatalvezető, Szalay Annamária képviselő, dr. Koncz Mária sajtófőnök és Kovács Orsolya sajtótitkár. Az ápr. 18-20-a közötti látogatás során a város gazdasági szakembereivel találkoztak a vendégek. Horváth Zsolt államtitkár elmondta, hogy Hajdú Gábor egészségügyi miniszterrel nemrég találkozott Magyarországon, ekkor beszélgettek a magyar egészségügyi átalakításról. Romániában is átalakítás előtt áll az egészségügy tulajdoni szerkezete. A fórumon felvetődött, hogy keresik a megoldást: hogyan lehetne Magyarországról szakorvosokat magyar ösztöndíjak segítségével néhány éves időtartamra Székelyudvarhelyre, áthozni, így átmenetileg megoldódna a szakorvoshiány. Szó volt már arról, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány Magyarországon is bejegyzésre kerüljön, hogy segítsen a támogatók felkutatásában. Szalay Annamária képviselő kifejtette: fontos feladat a nemzetkép és kultúrdiplomácia, amit a Fidesz korábban is stratégiai területnek tartott. Minden ilyen utazás hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszú távon közösen, együtt alkothassák meg a nemzetstratégiát. /Oláh István: A FIDESZ Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2002. július 23.

Júl. 22-én megkezdődött XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn a polgári kibontakozás Európában témakörben. A rendezvényt Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke, és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A mi Európánk az együttműködő, nem az egymást legyőzni és asszimilálni akaró nemzeti közösségek Európája, állapította meg Toró. Európa polgára állampolgár is, nemzetpolgár is, s egyik kötődése sem jelenthet számára hátrányt. Tőkés László a szabadegyetemet a polgári értékeken alapuló folyamatnak, a román-magyar párbeszéd hiteles állomásának nevezte; nem olyan találkozónak, amely valami ellen jött létre, mint a marosfői vagy a nyárádszentmártoni. A püspök szerint értékválság jellemzi a jelenlegi helyzetet, és válságról beszélt életünk és megmaradásunk tekintetében is, amelyből kiutat csakis a polgári-keresztény értékrend és az autonóm érdekképviselet jelenthet. Vissza kell térni az RMDSZ eredeti állapotához, a tíz évvel ezelőtt megszületett Kolozsvári Nyilatkozat eszmeiségéhez. A meghívottak közül Elek István, a Magyarországon megjelenő Heti Válasz című lap főszerkesztője, Szerető Szabolcs, a budapesti Magyar Nemzet szerkesztője, Ovidiu Banches, a Ziua című napilap szerkesztője, Boros Zoltán, a Román Televízió magyar szerkesztőségének vezetője, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője volt jelen. Az erdélyi magyar sajtó függetlenségéről szóló vita délután is folytatódott: Balló Áron (Szabadság), Bakk Miklós (Krónika), Benkő Levente (Háromszék), Boros Zoltán (RTV), Kelemen Attila (Transindex), Lukács Csaba (Magyar Nemzet) és Wagner István (Bihari Napló) részvételével. /Polgári kibontakozás Európában. Megkezdődött a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közélet szereplőinek felül kell vizsgálniuk tevékenységüket. "Remélem, van lehetőség az RMDSZ-en belül a változtatásra. Ha nincs, rákényszerülünk arra, hogy új politikai szerveződésben gondolkodjunk" - jelentette ki. Szalai Annamária képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt médiapolitikusa kiemelte: a baloldali újságírók nézete szerint a sajtó akkor szabad, ha baloldali kormányok vannak hatalmon. A közszolgálati médiában "visszaállt a telefonon történő direkt irányítás". A magyar sajtópiacot kiegyensúlyozatlannak ítélte, mondván, a kínálat 90 százaléka balliberális, és csak 10 százaléka polgári. Ugyanezt az arányt emelte ki beszédében Elek István, a Heti Válasz című lapot kiadó alapítvány vezetője. A Krónika szerkesztője, Gazda Árpád a belső korlátok lebontásának szükségességéről beszélt. /Bálványos Nyári Szabadegyetem - nyitás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./

2003. július 24.

A Bálványosi Szabadegyetemen júl. 23-án az oktatásról volt szó. Az Aáry-Tamás Lajos, a magyarországi oktatási jogok biztosa által ajánlott szempont: az állami egyetemekben tanuló mai diákok az egységesülő Európa intézményeiben fognak dolgozni, így az oktatott ismereteknek meg kell felelniük ennek a feltételnek. Andrei Marga, a tusványosi résztvevőből társszervezővé lett Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora leszögezte, a fejlődés meghajtója a gyakorlatban hasznosítható tudás, a tudásalapú társadalomhoz pedig az oktatáson keresztül vezet az út. A Sapientia EMTE csíkszeredai központja gazdaságtudományi tanszékének vezetője, Elek Sándor egyetemi tanár a minőségi, folyamatosan jelentkező új igények oktatásban látja a kitörés lehetőségét. Az EU-csatlakozással párhuzamosan az egyetemekre hárul az euro-bürokraták kiképzésének feladata is. A Sapientia csíki központjában és Magyarországon egyaránt oktató Elek Sándor bíráló hangon jegyezte meg, hogy a romániai oktatási rendszerben nehézkes bürokrácia működik, amely lassítja az oktatási reformok bevezetését. Ezután kerekasztal-beszélgetés következett a sajtó mai helyzetéről. A beszélgetést vezető Szalai Annamária (magyar országgyűlési képviselő, Fidesz-MPM) és Borbély Zsolt Attila arra kereste a választ, hogy mit lehet tenni egy politikailag egyensúlyát vesztett magyarországi véleménypiac és a negyedik hatalmi ágként igazán még kinőni nem tudó erdélyi magyar médiavilág kereteiben. /B. Á.: A szolgáltató egyetem - lehetséges jövőkép? Oktatás - kitörési pont). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2008. július 18.

A szabadegyetemen, a tusványosi médiaműhelyben a sajtóetika kényes határait firtatták. A magyar médiában „gyakorlatilag már egyáltalán nem érvényesül a sajtóetika, a médiában tudatos értékrombolás zajlik, a közösségi érdekek teljesen lebomlanak” – mondta Szalai Annamária, a budapesti országos ORTT tagja. Szerinte napjaink médiájában az emberi kapcsolatok (nők és férfiak, politikusok és választók, orvosok és betegek között) tudatos szétzilálása zajlik, egyedekké, idióta fogyasztókká bontják a nézői közösséget. A tömegmédiumok elterjedése a médiaszakértő szerint teljesen háttérbe szorítja a közösségi nézeteket, amelyre egy jól védekező társadalmi nyomás lenne a megoldás. Zsidó Ferenc, a székelyudvarhelyi Polgári Élet felelős szerkesztője szerint Romániában egyáltalán nem létezik sajtóetika, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy nincsenek független sajtóorgánumok. „Szerintem nem az etika hiánya ássa meg napjainkban a média sírját, sokkal inkább az a tény, hogy az írott sajtó lassú, de egyértelmű elbulvárosodásba kezdett” – nyilatkozta Zsidó Ferenc, majd hozzátette: a tizenhárom létező erdélyi magyar napilapot a kicsinyke piac nem tudja eltartani, ezért a lapok a bulvárral „imádkoznak az olvasók kegyeiért”. /Fleischer Hilda: Audiovizuális hulladékok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2009. július 20.

A magyarországi sajtó nem figyel kellőképpen a határon túli magyarságra – ez volt az egyik visszatérő gondolata a tusnádfürdői szabadegyetemen rendezett sajtóműhelynek, amely a közszolgálati média témakörét járta körül. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke hangsúlyozta: valóban tény, hogy a magyarországi híradásokban igen kevés szó esik a határon túliakról. Hasonlóképpen vélekedett Pataky István, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese is, aki azonban kiemelte, hogy a konzervatív-jobboldali sajtóorgánumokban mindenképpen nagyobb teret kapnak az elszakított országrészekben élő magyarokról szóló hírek, tudósítások, riportok, mint a baloldali, liberális lapokban, tévécsatornákon. Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes tagja a téma kapcsán azt nehezményezte, hogy a korábban a határon túli magyarságra fokozottan odafigyelő Duna Televízióban is egyre kevesebb az ilyen jellegű műsor, a vezetőség leépítette a határon túli stúdiókat, s a közszolgálati műsorok helyét egyre inkább átveszi a kereskedelmi csatornákra jellemző bulvár. „A nemzeti integráció helyett dezintegrációnak vagyunk szemtanúi” – fogalmazott. A magyarországi közszolgálati televíziók, az m1, m2, illetve a Duna Tv helykereséséről, „lezülléséről” értekezett Balogh Levente, a Krónika lapszerkesztője. Előadásában párhuzamot vont a magyarországi és a romániai közszolgálati adók között, leszögezve, a bukaresti RTV sokkal hitelesebb tudott maradni. /Bálint Eszter: Anyaországi médiaelfordulás a határon túli magyaroktól. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998