udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 50 találat lapozás: 1-30 | 31-50
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szamosközi István

1990. augusztus 31.

Balázs Sándor professzor szerint kiváló, színvonalas konferencia volt Bálványosfürdőn júl. 21-30-a között, magyar, román és angol előadók tartottak előadásokat, jelen voltak a Fidesz képviselői is. A konferencián újra együtt volt a Limes Kör: Molnár Gusztáv, Fábián Ernő, Bíró Béla, Lőrincz Csaba és ő, Balázs Sándor. /Szamosközi István: Ez a vicc nem vicc? = Valóság (Bukarest), aug. 31./

1990. szeptember 7.

Sikeresen zajlik az RMDSZ kétközpontúvá válása, nyilatkozta Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ alelnöke. Kolozsvár szellemi háttere ezt biztosította. Király Károlynak joga van nézeteit kifejteni, joga van létrehozni a Nemzetiségi Ligát. A Nemzetiségi Ligát azonban nem lehet úgy felfogni, hogy ez az egyetlen szervezési forma. Az újságíró elmondta, hogy az eddigi interjúkból kitűnt az alapvető különbség: Király Károly inkább a Megmentési Fronthoz közeledő politikát folytat, szerinte részt kell venni az államvezetésben, az RMDSZ pedig olyan körülmények között, melyet a Front kialakított, ebben nem kíván részt venni. Szőcs Géza elismerte, valóban van ilyen különbség. Úgy hiszi, Király Károly rájött arra, hogy nézetével kisebbségben maradt. /Szamosközi István: Pártpatvar? Csak az egyik szólam. Beszélgetés Szőcs Géza szenátorral, az RMDSZ alelnökével. = Valóság (Bukarest), szept. 7./

1997. április 18.

A Babes-Bolyai Tudományegyetemen új dékán-helyetteseket neveztek ki, közülük magyar: Cseke Péter /politikatudomány és közigazgatás/, Gyémánt László /európai tanulmányok/, Szamosközi István /lélektan és neveléstudomány/. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

1999. augusztus 4.

Augusztus 4-én Kolozsváron az RMDSZ vezetősége megbeszélést tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanáraival. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Kötő József, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, valamint Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, továbbá Balla Csaba, Csucsuja István, Egyed Emese, Kozma Dezső, Néda Árpád, Németh Sándor, Pándi Gábor, Szamosközi István dékán-helyettesek, egyetemi tanárok. A jelenlevő egyetemi oktatók beszámoltak a tanszékek, a kihelyezett tagozatok, az ősszel induló tanítóképző főiskolák sajátos gondjairól, a végrehajtás során várható nehézségekről. /Politikusok és egyetemi oktatók párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Markó Béla ezúttal is védelmébe vette a tanügyi törvényt. Kötő József államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket arról a cselekvési tervről, amit a kisebbségi felsőoktatást érintő, a törvénybe is belefoglalt jogok érvényesítése érdekében készített elő. Nagy F. István, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint 838 állami finanszírozású magyar tannyelvű helyet kaptak az idén, emellett 263 tandíjasat és 127-et másoddiplomások számára. További 185 helyet tartanak fenn a távoktatási, illetve levelezési képzési formára jelentkezők számára. Nagy F. István nem tart attól, hogy a Partiumi Egyetem létrehozása gyengítené az állami magyar tanintézet megalakításának esélyeit. "A magánegyetem létrehozásához egyébként nem kell Bukarest engedélye, az akkreditációnak pedig megvannak a saját fázisai." ? szögezte le. /Közelebb a saját egyetem megteremtéséhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./

2000. február 1.

Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2000. március 15.

A felsőfokú tanintézmények közti együttműködés szép példája a Kolozsvár-Szeged koprodukcióban félévente megjelenő, LélekJelenLét című, egyetemi hallgatók tudományos folyóirataként meghatározott kiadvány, melynek bemutatkozó száma most került ki a nyomdából. Az új szemle szakterületei: pszichológia, (gyógy)pedagógia, orvostudomány, szociológia, antropológia, szociális gondozás, politikai tudományok, filozófia, történelem, jog, irodalomtudomány. A folyóirat alapító igazgatója dr. Szamosközi István, megbízott főszerkesztője Molnár Attila. /LélekJelenLét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2000. november 17.

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, tanügyminiszter emlékeztetett: az Európa Bizottság jelentésében lényegében az oktatási szféra volt az egyetlen, amelyet nem ért komolyabb kritika. Marga súlyos hibának tekintette azt, hogy a parlamentben nemrégiben komoly privatizáció-ellenes megnyilvánulások voltak. Reményét fejezte ki, hogy az ösztöndíjak kiszámításához szükséges kulcsszám növekedésével (200 000-ről 260 000 lejre), valamint a bentlakás-támogatások emelkedésével (160 000 lejről 200 000 lejre) javulni fog a diákság közérzete. - Jó lenne, ha Romániában ismét gyökeret verne az a széles körű német, szlovák, magyar, ukrán, szerb, horvát nyelvismeret, amely oly sokáig sajátossága volt az országnak - mondta. - A BBTE távoktatási rendszerével kapcsolatban Dr. Szamosközi István docens, a BBTE távoktatási és továbbképzési központjának igazgatója elmondta, hogy jelenleg 3109 diák igényli a BBTE távoktatását - az ország majd minden megyéjéből. /Reflektorfényben a BBTE távoktatási rendszere.Marga a magánosítás védelmére kel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2001. október 11.

Okt. 5-én harmadszor szólalt meg a Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ épületében működő Babes-Bolyai Főiskola hallgatóinak a tanév kezdését hirdető csengő. A megnyitón jelen volt dr. Szamosközi István, a Tanítóképző Főiskola igazgatója, a kolozsvári tudományegyetem pszichológia - neveléstudományi szakának dékánja, Ördög Gyárfás Lajos, a megyei tanács képviselője, Török Sándor polgármester, Németh Csaba szenátor és természetesen a főiskola tanárai, ill. hallgatói. A 2001/2002-es tanévet Bajcsi Ildikó tanárnő, a főiskola tanulmányi igazgatóhelyettese nyitotta meg, mondván: "1999-ben egy álom vált valóra: itthon, a szülőföldünkön lehet tanulni. És íme, felnőttünk: öt évfolyammal indulunk az idén." Nappali tagozaton három, az összevont tagozaton két évfolyam, összesen 254 hallgató kezdi meg a tanévet, ebből 79-en első évesek. Az iskola fő profilja a tanítóképzés, de emellett angol szakon is tanul 123 hallgató. /Bartos Lóránt: Harmadszor szólt a csengő. Tanévnyitás a Főiskolán. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 11./

2002. június 18.

A Babes—Bolyai Tudományegyetem fennállása óta a Pszichológia- Neveléstudomány Kar végzett növendékei között soha nem volt ennyi magyar, mint az idén. Talán emiatt az egyetem fennállása óta először az idei magyarul végzettek külön ballagtak. A ceremónia végig magyar nyelven folyt. Szamosközi István, a BBTE Pszichológia- Neveléstudományi Karának magyar dékán helyettese közölte: A most végző generáció 1998-ban került az egyetemre. 1995-től a felvételi rendszer megváltozott, az egyetem nyitottabbá vált. Megjelentek olyan tanulási lehetőségek, melyek nincsenek a numerus clausushoz kötve. 98-ban 20 államilag támogatott hely volt, ellenben 47 végzett most a nappalin, mert 27-en tandíjas helyen tanultak, a szülők segítségével. A ballagáson jelen volta 30 távoktatásos is, így búcsúzhatott összesen 127 végzős. De a továbbiakban lesz olyan év, ahol csak a távoktatáson 147 egyetemista van, a nappalin pedig majdnem 80 fő. /(Csomafáy Ferenc): Magyar egyetemisták ballagása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2003. szeptember 4.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) összehívja a román-magyar-német vegyes bizottságot, a multikulturális egyetem lehetőségeinek elemzésére. A bizottság magyar tagjai: Kása Zoltán, Néda Arpád, Szamosközi István, Vincze Mária, Nagy László, Bolla Csaba, Fodorpataki László, Csucsuja István, Péntek János, Cseke Péter, Gyémánt László, Horváth István, Horváth Andor, Veress Károly, Szatmári Lőrinc és Imecs Zoltán. /Összeül az egyetemi vegyes bizottság. Terv készült a magyar karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2003. november 26.

Benedek Dezső Kolozsvárról elszármazott magyar professzor a rendszerváltás óta vendégtanárként rendszeresen hazajár tanítani. Kezdetben a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karán oktatott, legutóbb a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem meghívottja volt. Benedek Dezső hét éve figyeli a romániai magyar felsőoktatást. Benedek Dezső aggódik az erdélyi magyarságért, mert antropológusként számtalan olyan, a romániai magyarsághoz hasonló kisebbségben élő nemzetet és etnikumot látott, amelyek a többségi nacionalizmus jelentős mértékű csökkenése után képtelenek voltak önálló nemzetként megmaradni, és asszimilálódtak. A beolvadás szoros kapcsolatban áll a felsőoktatás színvonalával, amely Erdélyben gyalázatosan alacsony. 1990 után a fegyelmezettség meglazult.Az elszegényedés miatt az oktatók több intézményben is tanítanak. A legjobb szándékú oktató erejét is felülmúlja ehhez hasonló megterhelés. Az elmaradt órák mellett az oktatás is korszerűtlen. Egyes tanárok húszéves, immár megsárgult jegyzeteket használnak. Benedek Dezső szerint a romániai magyarság a beolvadás fele vezető úton halad, amelynek kezdeti szakasza arról ismerhető fel, hogy számos magyar diák és szülő a magyar oktatás színvonalát kifogásolva választja a román tagozatot. Ez a romániai magyarság gerincének megroppanását jelenti. A hanyagság jelei a román tagozaton is tapasztalhatók, azzal a különbséggel, hogy a román kultúra nincs asszimilációs veszélyben. Változtatni lehet, ezt bizonyítják a Szamosközi István által vezetett Pszichológia és Neveléstudomány Kar magyar tagozatán tapasztalt javulások: minden órát megtartanak, a diákok szemeszter elején silabuszt kapnak, az oktatók igyekeznek idejében kijavítani és visszajuttatni a dolgozatokat a diákoknak. /B. T.: Hová lett a lelkiismeretesség? Felsőoktatásunk kegyetlen kórképe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2004. február 26.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának oktatói megválasztották az egyetem rektor-helyettesi és alelnöki tisztségére javasolt személyeket. Az oktatási intézmény magyar alelnöke várhatóan Szamosközi István, a Pszichológia és Neveléstudományi Kar dékán-helyettese lesz, aki nem örvend népszerűségnek. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes alkalmatlannak tartja Szamosközit erre a tisztségre, ezért visszalépett. A magyar tagozatnak továbbra is két rektor-helyettesi tisztség jár, ami kiegészül egy alelnöki poszttal is. Az elkövetkező négy évben nagy valószínűséggel Nagy László, a Fizika Kar dékán-helyettese és Salat Levente, az egyetem Nemzetközi Együttműködés Központjának vezetője tölti majd be a rektor-helyettesi tisztséget azt követően, hogy a leadott 34 szavazatból előbbi 28, míg a második 22 igen szavazatot kapott. A gyűlésen szóváltás hangzott el az alelnök megválasztásakor. A jelenlévők Szamosközi Istvánra, a pszichológia tanszék vezetőjére és Egyed Emesére, a Magyar Irodalom Tanszék vezetőjére szavazhattak. A voksolás előtt azonban Kása Zoltán és Sárkány-Kis Endre biológiatanár hevesen tiltakozott Szamosközi István jelöltetése ellen, akit nem tartanak megfelelőnek az alelnöki posztra. Sárkány-Kis Endre a Szabadságnak elmondta: szégyen, hogy Szamosközi fogja ezentúl képviselni a magyar tagozatot. Megemlítette azt az esetet, amikor Szamosközi hamisítást követve el, a BBTE-n szervezett versenyvizsgán helyette osztályozta a jelentkezőket. Csibi Magor, a magyar tagozatot képviselő diák üdvözölte a magyar tagozat vezetőségében végbement generációváltást. Szamosközit Marton József, a Katolikus Tanárképző Kar dékánja javasolta az alelnöki tisztség betöltésére. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar kancellárja kifogásolta a választáson elhangzott személyeskedő hozzászólásokat. Szamosközi István nem kívánt reagálni a vádakra. Elmondta, hogy őt a tettek és a tények minősítik. Megemlítette a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar rohamos fejlődését, amit egyebek között tanulmányi könyvtár kialakításával, számítógépek beszerzésével, szakfolyóirat kiadásával ért el. /Borbély Tamás: Viharos előválasztások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2004. március 2.

Márc. 1-jén új vezetőséget választott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. Az egyetem új rektora Nicolae Bocsan történész lett. Andrei Marga egykori rektor továbbra is a vezetőség tagja maradt, mivel az akadémiai tanács elnökévé választották. Salat Levente politológus és Nagy László fizikus lett a két új rektor-helyettes, míg az akadémiai tanács alelnöki tisztségét Szamosközi István professzor tölti be. Salat Levente az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezség értelmében létrehozandó magyar karok ötletét nem támogatja, mivel az a szakértők feje fölött jött létre. Salat szerint a magyar oktatók is megosztottak a két önálló kar kérdésében Salat az önálló magyar struktúra megteremtését csak abban az esetben látja megvalósíthatónak a közeljövőben, ha valaki nagyon rövid időn belül elkészíti ezt a tanulmányt, és kiderül, hogy ez a legszerencsésebb megoldás a BBTE-n zajló magyar oktatás intézményi struktúrájának korszerűsítésére. /Borbély Tamás: Margáék győztek a BBTE vezetőségi választásán. A magyar oktatók is megosztottak a két önálló kar kérdésében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 10.

Márc. 9-én ülésezett először a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem újonnan létrehozott vezetőtestülete, az Akadémiai Tanács. A testület magyar alelnökét, Szamosközi Istvánt – aki 1997 óta a Pszichológia és Neveléstudományi Kar dékán-helyettese – az egyetem új rektora, Nicolae Bocsan úgy mutatta be, mint a magyar tagozat fejlesztésében a leglátványosabb növekedést elért vezetőt: a Pszichológia Kar magyar diákjainak száma bő évtized alatt 4-ről 1800-ra ugrott. Szamosközi István elmondta, hogy 1990-ben négy magyar lány jutott be az akkor még csak román tagozattal induló pszichológia szakra. 1995-ben már mintegy harmincan voltak a magyar diákok, és néhány tantárgyat – lélektant, pszichológiatörténetet, kísérleti lélektant, egészségpszichológiát – tanultak magyarul. 1997 májusától, a Pszichológia és Neveléstudományok Kar létrehozásával lett erőteljesebb a fejlődés. Akkor már hatszázan tanultak a magyar tagozaton, most pedig már szinte kizárólag magyarul folyik az oktatás: a hallgatók csupán a felnőtt- és gyermekpszichiátriát, valamint egy választható tantárgyat tanulnak románul. Szamosközi István vezeti a Babes–Bolyai távoktatási központját is. A távoktatási központ nagyon sok erdélyi magyar fiatalnak ad lehetőséget a továbbtanulásra, de figyelembe kell venni a hat főiskolai szintű tanítóképzőt is, hiszen a Pszichológia és Neveléstudományok Kar magyar tagozatának 1800-as diáklétszámához ezek a kihelyezett erdélyi főiskolák jelentősen hozzájárulnak. Az újságíró felvetésére, hogy a magyar tagozat egyes oktatói még megválasztása előtt hevesen bírálták őt, Kása Zoltán volt rektor-helyettes alkalmatlannak nevezte az alelnöki tisztségre, Szamosközi nem kívánt reagálni. /Salamon Márton László: Két mozdony húzza a BBTE-t. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

2004. március 18.

A kolozsvári tudományegyetem önálló magyar karainak fölállítása immár esztendők óta foglalkoztatja a közvéleményt. A közvélemény súlyosan csalódhatott: az új protokollum alkutételei közül kimaradt a karok ügye. Salat Levente rektor-helyettes azért nem szorgalmazná az önálló karok létrejöttét, mert attól tart, hogy azok finanszírozása komoly hátrányokat szenvedne. Szamosközi István, a Marga exrektor által vezetett új Akadémia Tanács (ez voltaképpen az egyetemi szenátus alteregója) elnökhelyettese nem is tartja igazán szerencsésnek a szeparálódást, s úgy véli, hogy a tagozatos berendezkedés sokkal jobban megfelel a magyar oktatók és diákok érdekeinek. Tízezer magyar hallgatóról beszélnek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy ezek többségét nem a valódi egyetemi hallgatók, hanem a kihelyezett kollégiumok és a tanítóképzők diákjai adják. Szamosközi István eldicsekedett, hogy a valamikori két-három magyar hallgatóról immár 1800-ra duzzasztott létszámú pszichológiai és neveléstudományi magyar tagozat azért működik remekül, mert a diákok döntő többsége tandíjat fizet. Ez viszont ellentmond a tanügyi törvényben lefektetett alapelvnek, miszerint Romániában az állami oktatás – óvodától egyetemig – ingyenes. Magyari Lajos megjegyezte, újra küzdeni kell az önálló állami magyar egyetemért. /Magyari Lajos: A karok háborúja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2005. október 8.

Utcai tüntetést tervez több erdélyi nagyvárosban a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak az önálló Bolyai Egyetem ügyének előmozdításáért – jelentette be Kolozsváron Hantz Péter és Kovács Lehel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem két oktatója, akik szeptember végén az Európai Parlament elé tárták az ügyet. A megmozdulást október 17-ére tervezik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Kovács Lehel ismertette azt az anyagot, amelyet szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága elé terjesztettek. E szerint az erdélyi magyarság súlyosan alulreprezentált a felsőoktatásban, hiszen a 6,6 százalékos romániai magyar népesség mind össze 1,6 százaléka végezheti anyanyelvén tanulmányait, emellett a felsőoktatásban résztvevő magyar nemzetiségű diákok számaránya is csak 4,4 százalék. A jelentés készítői szerint kevés a magyar nyelvű képzést nyújtó szak Romániában, és a magyar oktatók száma is alacsony. Kifogásolják, hogy a képzőművészeti, agrártudományi, állatorvosi és mérnöki szakokon egyáltalán nem folyik magyar nyelvű oktatás. „Ezekre a problémákra a megoldást a romániai magyar közoktatási rendszer autonómiája, valamint az önálló állami magyar tannyelvű egyetemi hálózat létrehozása és működtetése jelentené. Ez a Bolyai Egyetem visszaállításával és a magyar költségvetésből fenntartott Sapientia– Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozásával hozható létre. Ez esetben a Sapientia egyetem egyebek között a műszaki, agrártudományi, művészeti oktatást ölelné fel” – áll a dokumentumban. Az önálló egyetem visszaállításának s legsürgősebb lépése a BBTE-n tervezett önálló magyar karok létrehozása lenne. Ezt a tervet a BBTE magyar oktatóinak 85 százaléka támogatja. A jelentéskészítők kifogásolták, hogy a BBTE-n továbbra sem hivatalos nyelv a magyar, hiányoznak a magyar nyelvű feliratok, és magyar tudósokról mindössze három termet neveztek el. Hantz Péter a BBTE-n önálló tanszékek létrehozását nem tartják elégségesnek, mivel szerintük a tanszékek nem rendelkeznek olyan nagy döntési hatáskörrel, mint a karok. A két oktató abban reménykedik, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitája után az RMDSZ ismét szorgalmazni fogja az önálló karok és egyetem ügyét. Nyilvános vitára hívta ki Szamosközi Istvánt, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnökét Hantz Péter. A két oktató október 11-én Kolozsváron vitathatta volna meg a Bolyai Egyetem szükségességét. Azonban erre nem kerül sor, mivel Szamosközi csak Salat Leventével és Nagy László rektor-helyettessel együtt állna ki vitára. Ezt a feltételt Hantzék elfogadták, és egy későbbi időpontban ők is hajlandók erre. /Borbély Tamás: Tüntetés a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2005. október 13.

A Bolyai Egyetem újraalapítása csak akkor lehetséges, ha az erdélyi magyar politikai szférában a jobb oldaltól a bal oldalig mindenki támogatja az ügyet – fejtette ki Hantz Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a II. Bolyai Est nevű megbeszélésen, amelyen az eredeti tervekkel ellentétben nem történt meg az egyetem magyar tagozatának vezetősége és az önálló egyetem mellett kiállók találkozója. Hantzéknak szándékában áll, hogy egy későbbi, minden féllel egyeztetett időpontban megbeszélést tartanak. A Bolyai Kezdeményező Társaság, a KMDSZ, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett mostani megbeszélés az önálló karok, és önálló egyetem kérdéséről a BBTE magyar tagozatának vezetői nélkül zajlott. Hantz kifejtette: Salat Levente évnyitó beszédéből kitűnt, hogy a fokozott egyetemi önállósodást támogatja. Szamosközi István szintén az önálló magyar felsőoktatás létrehozása mellett van, egyedül Nagy László szerint nem érdemes az egyetemet kettéválasztani. Szó esett arról, hogy a magyar felsőoktatást a Sapientia Egyetemre kellene teljességgel átköltöztetni, de Hantz érvelése szerint ezzel le kellene mondani a Bolyai Egyetemet megillető épületek egy részéről. A majdani Bolyai Egyetem akkreditálásával kapcsolatban Kása Zoltán volt prorektor, a Bolyai Társaság alelnöke kifejtette: a BBTE két jogutódja, a Babes és a Bolyai „megörökölné” az akkreditált státust. /Kiss Bence: Összefogást szorgalmaznak a Bolyai Egyetem támogatói. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. október 18.

Péntek János tanszékvezető professzor kifejtette, hogy önálló állami magyar egyetem igénye jogos, 1990 óta semmit nem vesztett aktualitásából. Jelenleg a BBTE magyar tagozatának hiányzik a fejlesztéshez és az elvárható szintű működéshez szükséges önállósága. Amennyiben megvalósul a Sapientia Egyetem állami támogatása, a magyar felsőoktatás teljesen más helyzetbe kerül, ugyanis ha a Sapientia lenne az önálló erdélyi magyar egyetem, a Bolyai önálló karainak létrehozása már nem lehetne téma, ez tovább gyengítené a „magyar vonalat”. Salat Levente rektor-helyettes elképzelése, hogy a három magyar tanszék összevonásával hozzanak létre magyar kart, nem új, és nem is olyan nagy lehetőség. Egy ilyen kar visszavezetne ahol 1990-ben voltak (amikor egy tanszéki egységben volt a mai három), ezen kívül pedig többletet nem jelentene sem a diákoknak, sem a tanároknak, tehát a képzésnek sem. A korábbi kezdeményezést támogatta a magyar oktatók többsége: két magyar kar létrehozása, amely a mai „magyar vonal” szétszórt egységeit fogná egybe. Péntek professzor szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottsága önmagában nem hozhat eredményt, ha nem áll mögé a politikai érdekképviselet, az RMDSZ, amely mostanában a két önálló karról is megfeledkezett. Nagy László rektor-helyettes elismeri, hogy az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez, de szerinte kár lenne két részre osztani a Babes–Bolyait, túl nagy értéket képvisel ahhoz. Minden évben nő a magyar nyelven tanuló diákok száma. Fontosnak tartja a magyar nyelvű feliratokat. Fél éve alakult egy tanárokból álló bizottság, amely azt vizsgálja, hova, mit kell majd magyarul kiírni. A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetősége nyilatkozatban ítélte el a tüntetés kezdeményezőit. A nyilatkozat hosszasan ecsetelte a multikulturalitás eredményeit és megbélyegezte a „szeparatista törekvéseket”. Erre az elítélő nyilatkozatra a magyar tanárok közül igennel szavazott Szamosközi István, Nagy László, Noda Mózes és Vincze Mária. Kása Zoltán nem szavazta meg, Magyari Tivadar pedig nem vett részt a szavazáson. A Bolyai Kezdeményező Bizottság szintén nyilatkozatban fejtette ki álláspontját, és megvédte „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket”. A nyilatkozat hiányolta az egyetem multikulturalitását bizonyító tényeket. /Bagoly Zsolt: Két egyetemi tanár a magyar egyetemről Két egyetemi tanár a magyar egyetemről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./

2005. október 19.

Nem ért egyet az október 17-i tüntetésekkel a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetősége, mivel az lerombolja azokat a részeredményeket is, amelyeket a különböző szintű egyeztetéseken értek el. A BBTE rektori hivatalában október 18-án Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István, az egyetem akadémiai tanácsának alelnöke tartott sajtótájékoztatót. Rámutattak: az állami magyar nyelvű egyetem a romániai magyarságnak legitim célkitűzése. Elismerik, hogy a multikulturalizmussal kapcsolatos ellenszenv nem teljesen alaptalan. A multikulturalizmus eszméjének az elutasítása azonban tájékozatlanságra vall. Salat Levente reméli, a mostani tanév első féléve végén tapasztalhatóak lesznek már azok eredmények, amelyek az intézmény magyar múltjához kapcsolódó szimbólumok megjelenítéséhez fűződnek. Nagy László kifejtette, hogy a romániai egyetem magyar tagozatának elsősorban a versenyképesség biztosítására kell törekednie. Szamosközi István felhívta a figyelmet, hogy a BBTE-n jelenleg több mint 12 ezer magyar diák tanul, de ebből csak nyolcezren anyanyelvükön. Szilágyi Pál, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, a BBTE volt rektor-helyettese szerint a kolozsvári állami egyetem magyar tagozata az erdélyi magyar felsőoktatás legfontosabb intézménye, és annak is kell maradnia. Leszögezte: nem kell feltétlenül szétverni a BBTE-t, az egyetem három tagozata konzorciumként működhetne. Ugyanakkor az erdélyi magyarságnak jogos az igénye, hogy a román állam által fenntartott önálló egyetemmel rendelkezzen. A Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) azért jött létre, hogy kiegészítse a BBTE oktatási kínálatcsomagját. A tüntetés kezdeményezői felvetették annak a lehetőségét is, hogy a román állam által finanszírozott EMTE vállalhatná a műszaki, a mezőgazdaság és a művészi oktatást is. A képzőművészeti képzés még nem oldódott meg, és jó lenne ha a kolozsvári képzőművészeti egyetem magára vállalná ezt a feladatot. A legsürgősebben megoldásra váró ügy a mezőgazdasági képzés. Szilágyi előrelépésként értékelte, hogy a PKE-n a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként elindult a mezőgazdasági képzés. Marosvásárhelyen kertészmérnöki szak működik, ezt szőlő- és gyümölcstermesztés irányába szeretnék kiterjeszteni. Az EMTE vezetősége úgy látja, hogy Csíkszeredában kellene sürgősen mezőgazdasági oktatást beindítani. A rektor leszögezte: az EMTE nem konkurens intézménye a BBTE-nek, ezért nem támogat olyan kezdeményezést, amely a BBTE rovására fejlesztené az általa vezetett intézményt. Az oktatási tárca határozottan elutasít minden etnikai elkülönülési tendenciát az oktatásban. A szaktárca közleménye szerint az etnikai alapú szegregáció ellentétes az európai szellemiséggel. /Borbély Tamás: Részeredményeket veszíthetünk -figyelmeztet a BBTE magyar vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2005. október 27.

Magyar feliratok is lesznek a Babes–Bolyai Tudományegyetem azon karain, ahol magyar nyelvű oktatás is zajlik – döntötte el október 26-án az egyetem igazgatótanácsa. Szamosközi István, az egyetem Akadémiai Tanácsának alelnöke arról tájékoztatott, hogy felmerült a főépület többnyelvű feliratozásának a kérdése is, ebben a kérdésben a testület az egyetem jogászaira bízta, vizsgálják meg, jogi szempontból hogyan kivitelezhető ez a kérdés. Szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt bemutatott helyzetjelentésben Hantz Péter és Kovács Lehel István BBTE-s oktatók egyebek között felrótták, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény épületein csak román nyelvű feliratok léteznek, noha az egyetem vezetősége lépten-nyomon hangoztatja a BBTE multikulturális jellegét. A hét elején a magyar tagozatvezetés a szenátusi tagokkal, kari felelősökkel és a magyar tagozatért felelős dékán-helyettesekkel együtt megbeszélést tartott. Sárkány Kis Endre oktató elmondta, ez egy zárt ülés volt, nem tudja, hogyan szivárgott ki a román sajtóba a gyűlésen elhangzottak – egyebek között az, hogy a magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondását kérte. /Az Evenimentul Zilei című napilap írt erről./ Sárkány Kis Endre biológus a gyűlésen kifogásolta, hogy a tüntetésre való reagálásként kiadott nyilatkozatot Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István a magyar tagozat vezetősége nevében írta alá. Ebben a dokumentumban olyan súlyos dolgokat állapítottak meg, miszerint Európa-ellenesek a tüntetők, ezért jobb lett volna, ha saját nevükkel szignálták volna a dokumentumot. A gyűlésen Egyed Emese tanszékvezető javaslatára eldöntötték: az egyetemen tanító mintegy 230 oktató egy hónap múlva találkozik, és megvitatja a magyar tagozat addig kidolgozandó működési szabályzatát. A tanácskozáson szóba került a tervezett Természet- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Bölcsészkaron működő három magyar tanszék összeolvadásából létrejöhető Hungarológia Kar ügye. Utóbbi lehetőséget, a három önálló magyar tanszék vezetője elutasítja, ezt az álláspontot a magyar tagozat csúcsvezetőségének a tudomására hozták. Salat Levente az ülésen kijelentette, hogy az önálló magyar karok ügyét csak akkor támogatja, ha létezik erre vonatkozó politikai döntés. Nagy László a magyar tagozat működését csak a BBTE keretében képzeli el. A biológus szerint a magyar tagozat csúcsvezetőségének nincs stratégiája a magyar tagozat fejlesztésére, elhibázott taktikai lépeseket tesznek. Salat ezzel kapcsolatban elismerte, benne is már felmerült annak a lehetősége, hogy lemondjon, Nagy László pedig kijelentette, lemond, ha a két tagozat külön egyetemmé válik. Ezzel szemben, Egyed Emese lemondott az Akadémiai Tanácsban betöltött tagságáról. /Borbély Tamás: Magyar feliratok is lesznek a BBTE-n. A magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondása is felvetődött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2005. november 22.

Rokonszenvtüntetést szervez november 24-én Budapesten, az Egyetem téren a Fidesz ifjúsági szervezete több civil egyesülettel közösen, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a Bolyai Egyetemért küzdő erdélyi fiatalokkal. A tüntetés megszervezésében a Fidelitashoz csatlakozott a Rákóczi Szövetség. Az önálló állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozásához vezető első lépés a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjai szerint a BBTE-n tervezett önálló karok létesítése lenne. Az egyetemen oktatók több mint 80 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Hantz Péter közölte: Salat Levente rektor-helyettes csak bizonyos feltételek mellett vállalta, hogy az egyetem legfőbb döntéshozó testülete elé terjeszti a kérést, Nagy László rektor-helyettes „kerek-perec kijelentette, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával, és nem is hajlandó képviselni az ügyet, ezért a jelenlegi szerkezet megőrzését támogatta aláírásával”, Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnöke pedig „úton-útfélen a magyar karok ellen érvel”. /Borbély Tamás: Budapesti tüntetés a Bolyai Egyetemért. A jövő héten kérik a BBTE szenátusától a magyar karok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2005. december 7.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem megkérdezett magyar nemzetiségű tanárainak 83 százaléka támogatja a három magyar kar létrehozását. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a felsőoktatási intézmény mintegy 230 tanárából 179-et kérdezett meg, közülük 149-en úgy gondolták, változtatni kell az egyetem jelenlegi struktúráján, a magyar karokra szükség van – hangzott el bizottság december 7-i, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Nemleges választ mindössze ketten adtak a kérdésre, az egyik Nagy László rektor-helyettes volt. A másik ellenszavazóról csak annyit lehet tudni, hogy a fizika kar egyik idősebb tanára. Salat Levente rektor-helyettes tartózkodott, az Akadémiai Tanács alelnökét, Szamosközi Istvánt pedig nem kérdezték meg, mivel az általa vezetett pszichológia karon nincs elegendő magyar oktató ahhoz, hogy önállóan működhessen. A bizottság kéri, hogy az egyetem szenátusa legkésőbb 2006. január 30-ig elemezze arra vonatkozó követelésüket, hogy a következő tanévben hozzák létre a három magyar kart. A BKB természettudomány, humán, illetve társadalomtudomány kar létesítését kéri, amelyeken 16 tanszék működne. Amennyiben az egyetem szenátusa elutasítja a kérést, a kormányhoz vagy a parlamenthez fordulhatnak ez ügyben. Péntek Imre egyetemi lektor elmondta: az önálló Bolyai egyetem létrehozása ügyében nemzetközi szervekhez fordultak. Legújabb nyílt levelüket aláírja majd Michael Atiyah, az Edinburghi Egyetem matematikusa is. Lovász László Wolf-díjas matematikus, illetve a kémiai Nobel-díjas Oláh György (George Olah) is ellátja kézjegyével a dokumentumot. November 24-én Budapesten mintegy százan vonultak fel az erdélyi magyar egyetemért. A FIDELITAS Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség illetve a Márton Áron Szakkollégium által szervezett megmozdulás alkalmával petíciót nyújtottak be Románia budapesti nagykövetségéhez. Kovács Lehel egyetemi lektor a november 25-i, nagyváradi konferenciára tért ki, amelyen minden olyan erdélyi felsőoktatási intézmény képviselte magát, ahol magyar oktatás is zajlik. A Bolyai Egyetem megalakulásának 60., a Partiumi Egyetem létrejöttének 15. évfordulója alkalmából szervezett konferencián elhangzott: követendő példának számít a marosvásárhelyi Színművészeti, illetve Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, melyeknek autonóm statútuma van, ami igazgatási és finanszírozási függetlenséget jelent. /Antal Joós Erika: Többségi igen a magyar karokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2005. december 14.

Nem jelent járható utat az alulról történő építkezés, ezt bizonyítja, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozására benyújtott kezdeményezést a román többségű kari tanács leszavazta – jelezte Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagja. A szerkesztőség birtokába került, Salat Levente, Nagy László rektor-helyettesek és Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke által készített jelentés, ebből kiderül milyen gondokkal küszködik a magyar tagozat. A kémia, történelem és filozófia, és földrajz karon sem vették figyelembe a magyar tagozat vezetőinek véleményét. A legtöbb karon nem tartják be a rektorátus azon szabályát, miszerint az előléptetésekre és a tisztségek elosztására vonatkozó iratokat a magyar tagozatvezetőkkel is alá kell írattatni. Sok helyen kizárólag a román tagozat képviselői döntenek a meghirdetett állásokról. Egyes magyar szakkiadványokat nem ismernek el, a bérezési együtthatók megállapításakor pedig a magyar tagozat vezetőivel nem konzultálnak. Új szakok indításáról a magyar tagozattal való egyeztetés nélkül döntöttek. A magyar oktatók hátrányos helyzetbe kerültek, mivel nem használhatták az irodákat, a tantermeket, a laboratóriumokat, vagy ezek igénybe vételére lehetetlen időpontot jelöltek ki számukra. A pedagógiai felszerelésekhez való hozzáférés is nehézkes, illetve a magyar tagozat felszerelése egyes karokon lehetetlennek bizonyult. A tagozatok között hiányos kommunikációt is tapasztaltak, ami a magyar nyelvnek az adminisztrációban elfoglalt bizonytalan státusa okozott. Hiányzik egy rendszeresen megjelenő magyar kiadvány is. A magyar tagozat vezetőit akadályozzák, hogy pénzügyi információk birtokába jussanak, így ezekről a román tagozat döntéshozói határoznak. A karok rendelkezésére álló anyagi forrásokból a magyar oktatási és kutatási tevékenységeket, kiadványok megjelentetését nem támogatják kellő mértékben. Sajátos gondokról van szó, ezek kezelése a jelenlegi struktúrában lehetetlen. /Borbély Tamás: Leszavazták a magyar tanszéket a matematika karon. Önkényes döntésekre, háttérbe szorításra panaszkodnak a magyar oktatók. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2006. március 3.

Március 2-án tartották a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatóinak közgyűlést. Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes kifejtette: ha nem sikerül közös álláspontot kialakítaniuk a magyar oktatóknak, akkor benyújtja lemondását. Tizenötperces áramszünet volt a tanácskozás idején. A közgyűlést megelőzően, március 2-án az egyetem rektora, Nicolae Bocsan újabb fenyegető közleményt adott ki, amelyben leszögezte: mivel több külföldi újság ellenőrzés nélkül közölte azt, amit „a jelentéktelen létszámú oktatócsoport” az egyetemről mondott, vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az oktatási intézményről „hamis adatok közlésével félretájékoztató személyek és újságírók” ellen pert indítson. Hozzátette: az egyetem jogi szakértői azt a lehetőséget is vizsgálják, hogy a szóban forgó személyeket román és külföldi bíróságok elé állítsák. A dokumentum konkrétan senkit nem nevezett meg, vélhetően az egyetem vezetősége ezzel a figyelmeztetéssel próbálta megakadályozni az egyetem multikulturális jellegére vonatkozó nyilvános vita folytatását. Egy dokumentumban az egyetem több dékánja kifejtette, hogy az eddigi vitában a magyar karok vagy az önálló magyar egyetem akkreditálásának a kérdése elsikkadt. Név szerint Kötő József oktatási államtitkárt említették, kételyeiket fejezve ki afelől, hogy az RMDSZ színeit képviselő tisztségviselő ne ismerné az egyetem akkreditálására vonatkozó szigorú szabályokat. A dékánok szerint a BBTE-nek az akkreditációra vonatkozó jogát senki nem használhatja fel más egyetemi struktúrák létrehozására. /Borbély Tamás: Közös álláspontról egyeztettek a magyar oktatók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ „Nem vagyok elragadtatva attól, ami a kolozsvári magyar egyetem ügyével kapcsolatban a személyem körül történik” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Kertész Imre Nobel-díjas író Andrei Marga azon szándékára, hogy bepereli Kertészt amiatt a cikk miatt, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilapban a Babes-Bolyai Tudományegyetemen indítandó három magyar karról megjelent. A várható perrel kapcsolatban Kertész Imre nem kívánt megjegyzést tenni. Ugyanezt a cikkre reagált március 2-án nyílt levéllel Nicolae Bocsan rektor, Serban Agachi, Wolfgang Breckner, Szamosközy István és Gyémánt László, a BBTE professzorai. Válaszuk szerint 1989 óta a BBTE rektorai azon munkálkodtak, hogy többnyelvű és multikulturális intézményt alakítsanak ki. A levél írói úgy gondolják, minden normálisan gondolkodó ember számára fontos, hogy román, magyar, német nyelven legyen tanítás, valamint létezzen judaisztikai tanulmányok szak. Az egyetem soha nem tett semmit, hogy megakadályozza a román, magyar, német, héber vagy más nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatást, állítják. A levél végén leszögezik: jó lenne, ha azok, akik a Babes-Bolyai Tudományegyetemről írnak, erkölcsi és intellektuális kötelességüknek éreznék, hogy utánanézzenek, miről írnak. Áramszünet sötétítette el a termet amelyben a magyar oktatók közgyűlése folyt. Az egyetem tanárai a sötétben is folytatták a megoldáskeresést. A BKB közgyűlés előtti szándéka az volt, hogy bizalmi szavazást javasol a rektor-helyettesek, Salat Levente, Nagy László, valamint az akadémiai tanács alelnökének, Szamosközi Istvánnak leváltásáról. A BKB szerint ez lehetne az első lépés az egyetem működésének bojkottja felé. Erre Nagy László az ÚMSZ-nek kifejtette, hogy „ha az oktatók nagy része úgy gondolja, hogy nem végzik megfelelően a munkájukat, akkor elgondolkodnak a lemondásuk benyújtásán, de a közgyűlésnek nincs hatásköre a tisztségükből való leváltásra.” A közgyűlést Salat Levente és Szamosközi István hívta össze. Salat Levente jelezte, amennyiben a közgyűlés olyan, az önálló magyar egyetem megvalósítását célzó ütemtervet fogad el, amit ő nem tud vállalni, akkor lemond, „ha azonban van lehetőség az egységre, az egységes cselekvésre, akkor tovább is vállalja a küzdelmet.” A BKB képviselői ismertették tevékenységüket. /Debreczeni Hajnal, Salamon Márton László: BBTE: sötétben tapogatóztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Gabriel Bethlen, Ioan Sigismund, Stefan Bathory – ezek a nevek szerepeknek a BBTE honlapjának angol nyelvű változatán (http://ubbcluj.ro/www-en/despre/istoric.htm). A románul vagy magyarul nem beszélőknek az angol verzió az egyetlen lehetőség arra, hogy tájékozódjanak az egyetemről, a német nyelvű rész nem tartalmaz ilyen irányú információkat. A dokumentum homályosan kezeli a történelmi tényeket, nem derül ki, hogy a kolozsvári tanintézetek, amelyek megelőzték Kolozsvár magyar egyetemét, magyar kezdeményezések voltak. Viszont ha valaki magyarul is el akarja olvasni az egyetem történetét, akkor azt tapasztalja, hogy ez a fejezet hiányzik. A magyar verzióban megjelenik a kapcsolat „Az egyetem története”, ám rákattintva üres az oldal. A magyar oktatók aláírásgyűjtést is kezdeményeztek annak érdekében, hogy magyarul is megjelenjen egy korrekt történeti felvezetés, de ennek nem lett eredménye. /(I. I. Cs.): Gabriel Bethlen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2006. március 4.

Nem bojkottálják a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói az egyetem döntéshozó szerveit – derült ki az oktatók március 2-án késő este véget ért közgyűlése után. A tanárok, célkitűzéseik megvalósításáért, ami most főleg a magyar karok létrehozása, az RMDSZ segítségét kérték. A magyar tagozat vezetősége közleményt adott ki, amelyben Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István az Akadémiai Tanács alelnöke kifejtik álláspontjukat. Szerintük a résztvevő oktatók úgy döntöttek, hogy nem vonják meg a bizalmat tőlük. Részvételüket az intézmény tevékenységében, a magyarnyelvű oktatás menetének zavartalan biztosítása érdekében, szükségesnek ítélik meg. A magyar oktatók döntő többsége szükségesnek tartja ugyanakkor a BBTE szerkezeti reformjával kapcsolatos kérdések napirendre tűzését, és ennek érdekében az egyetem vezetőségével dialógust kezdeményez. Emlékeztetnek, a résztvevők határozatot fogadtak el, amely kimondja: az intézményi reform kérdését szét kell választani az önálló állami magyar egyetem létrehozását célzó legitim törekvésektől. Hangsúlyozzák: a BBTE keretében zajló magyar nyelvű oktatás autonómiájának intézményesítésére irányuló erőfeszítések nem célozzák az egyetem szétválasztását. Korábban, a magyar karokért és az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azt javasolta, hogy a magyar oktatók ne vegyenek részt az egyetem döntéshozó testületeinek munkájában. Így tiltakozzanak amiatt, hogy a felsőoktatási intézmény szenátusa február 20-án közvetett módon elutasította az önálló magyar karok létrehozását. Kása Zoltán, az egyetem oktatója a gyűlés után elmondta: a résztvevők jelentős többséggel több nyilatkozatot is elfogadtak. Az egyetem vezetőségéhez intézett dokumentumban leszögezték, nem kívánják szétrobbantani a BBTE-t. Azt akarják csupán, hogy jobban működjön az egyetem, ezért szorgalmazzák a magyar karok létrehozását. Szintén az intézmény román vezetőségéhez intézték azt a nyilatkozatot, amelyben kifogásolták, hogy megfélemlítették azokat, akiknek a BBTE többségi álláspontjától eltér a véleményük. Egy másik nyilatkozatban az oktatók az RMDSZ-től azt kérték, a kisebbségi törvénytervezet és a most készülő felsőoktatási törvény révén tegyék lehetővé, hogy a magyar karok és az önálló magyar egyetem létrejöhessen. Azért intézték ezt a kérést az RMDSZ-hez, mert szerintük a két célkitűzés kivívása meghaladja az oktatói közösség erejét. Emellett kérték, hogy az érdekvédelmi szervezet indítson társadalmi vitát a romániai magyar felsőoktatásról. Egyed Emese oktató a magyar tanárok megosztottságára utalva kifejtette, senki nem várta, hogy a közgyűlésen egységes álláspont alakuljon ki. Úgy véli, különböző oktatásstratégiai elvek szerint szerveződő csoportosulások is megfigyelhetők a magyar oktatói közösségen belül, de bízik benne, hogy ezek egymással tárgyalni fognak. – Előrelépés történt a magyar oktatók közgyűlésének intézményesülése és a BBTE magyar tagozatának fokozottabb önállósulása irányába –értékelte a történteket az ülés végén Hantz Péter, a BKB egyik vezetője. A BKB folyatja munkáját, több román–magyar értelmiségi fórumot szervez majd a romániai magyar egyetemi oktatásról. Hantz leszögezte: ha nem oldódik meg a magyar karok ügye, akkor júniusban további lobbi-körutakat szerveznek az Európai Parlamentbe, ugyanabban a hónapban pedig az ENSZ elé vinnék ezt a szerintük tarthatatlan helyzetet. Hozzátette: a BKB végső célja továbbra is a Bolyai Egyetem létrehozása, de most a magyar karok kérdése aktuális. Az ülésen végül nem tartottak bizalmi szavazást, amit eredetileg a magyar tagozat vezetősége kért. Hantz Péter leszögezte: a BKB azon lesz, hogy minél hamarabb tető alá hozza a bizalmi szavazást. /Borbély Tamás: Nem lesz bojkott a BBTE-n. Tisztségében marad a magyar tagozat vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2006. március 18.

Bodó Barna, a magyar karokért fellépő Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke a vele készült interjúban kifejtette, az egyetemi szenátus visszautasította a magyar karok és tanszékek létrehozását. A matematika-informatika karon, amelyen belül az ősszel kitört az első nyilvános nézeteltérés a dékáni hivatal és a magyar tagozat között, március 16-án volt egy kari ülés. Ezen tárgyalták azt a kérést, hogy a klasszikus kar helyett a román, magyar és német tagozatok váljanak külön, de a román többség ezt leszavazta. Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke, Andrei Marga helyettese megtiltotta a kollégáknak a vélemény-nyilvánítást arról, hogy akarnak-e vagy sem magyar tagozatot, és egyesek tiszteletben tartották ezt. A Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ levelet juttatott el az Európai Bizottság elnökének. Ameddig nem kaptak nemzetközi pártfogást, az egyetem vezetősége nem vette figyelembe a BKB-t. Akkor osztotta ki az első fegyelmit, amikor kiderült, hogy nagy nemzetközi erőket képes megmozgatni a BKB. Az egyetem vezetőség nem tudta kezelni ezt a helyzetet, perekkel fenyegetőzött. Bodó Barna meggyőződése, egy vagy két éven belül meglesz az önálló magyar egyetem. A mostani vezetőség teljesen lejáratja magát. /Pataky Lehel Zsolt: Előbb utóbb csak lesz egyetemünk. Interjú Bodó Barnával, a magyar karokért fellépő Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2006. november 28.

Kizárták a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét. Nicolae Bocsan rektor a testület ülésén a napirendi pontok megvitatása előtt, előzetes bejelentés nélkül bocsátotta szavazásra a kérdést, szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolva a két magyar oktatót. A voksoláskor nem számlálták össze a tartózkodókat. A rektori hivatal közleménye szerint a javaslat ellen mindössze kilencen szavaztak, mellette pedig a román és a német vonal, a judaisztikai kar valamennyi képviselője, valamint a magyar vonalat képviselők többsége. A Krónika értesülései szerint a szankciót három magyar egyetemi tanár támogatta. A BBTE vezetősége szerint a munkaszerződés felbontását az indokolja, hogy a két oktató „folyamatosan hazug információkat terjeszt az egyetemről és Romániáról, etnikumok közötti ellenségeskedést szít, az Európai Unió értékrendje ellen bujtogat”. A rektori hivatal a rendőrségen is feljelentette a táblákat elhelyező oktatót; a rendőrség a panasz nyomán közrendháborítással és rongálás gyanújával indított vizsgálatot Hantz Péter ügyében. A BBTE 117 tagú szenátusának 20 magyar tagja van, rajtuk kívül tíz diákszenátor is képviseli a magyar tagozatot. A Krónika megtudta: a Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítását célzó rektori javaslatot megszavazták a tudományegyetemhez tartozó református és római-katolikus fakultások képviselői, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője megerősítette támogató voksát. Marton József, a Római Katolikus Hittudományi Kar dékánja közölte, nem szavazta meg. Szamosközi István, a pszichológiai kar dékán-helyettese a Krónika megkeresésére visszahívást kért, később azonban már nem válaszolt a hívásra. „Váratlanul ért bennünket az egyetem rektorának napirend előtti javaslata, ugyanis véleményünket előzetesen nem kérték ki” – tájékoztatott Nagy László rektor-helyettes. Közölte, nem értenek egyet az oktatók menesztésével, írásban készülnek tiltakozni az egyetem vezetőségénél a menesztés ellen. Kifogásolják a menesztésükről szóló döntés procedúráját az érintettek is, mivel ügyüket tudomásuk szerint előbb az etikai bizottságnak kellett volna kivizsgálnia. Elítélte a két oktató eltávolítását Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának vezetője, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke közölte: ha az egyetem szenátusa nem semmisíti meg döntését, a szervezet tiltakozó akcióba fog. A BBTE magyar tagozatának képviselői november 27-én állásfoglalást közöltek a magyar feliratozás ügyében. Emlékeztetnek: az egyetem igazgatótanácsának 2005 októberében született, a BBTE helyiségeinek feliratozásáról rendelkező határozata nyomán a karok elkészítették valamennyi tanterem és iroda feliratának listáját. „A feliratozásnak 2006. január 10-ig kellett volna befejeződnie, de az egyetem vezetősége halogatja ennek végrehajtását” – áll a Salat Levente rektor-helyettes által aláírt dokumentumban. A magyar oktatók szerint a feliratozást célzó, a megszokottól eltérő akciók felelőssége személyesen azoké, akik ezekben részt vesznek, de a halogatások következményeinek felelőssége az egyetem vezetőségéé. „Egyes oktatók egyéni tüntető kezdeményezése, mellyel egy sok éve halogatott problémát akarnak megoldani, nem igazolhatja az egyetemi határozatok érvényesítésének további elnapolását” – szerepel a dokumentumban. /Kelemen Tamás: Kirekesztő multikulti. Kirúgta a BBTE szenátusa Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust – Magyar oktatók is megszavazták a döntést. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2006. december 1.

November 30-án Hantz Péter és Kovács Lehel, a két állásából menesztett magyar oktató sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy meghallgatásra hívta őket a rektorátus gyűléstermébe az úgynevezett kivizsgáló bizottság. Erről a két magyar oktatót külön-külön levélben értesítették, amelyek azonban sem iktatószámmal, sem pecséttel, sem aláírással nem voltak ellátva. Ezért Hantz és Kovács a sajtó jelenlétében levélborítékokkal, írószerekkel ajándékozta meg a BBTE vezetőségét, amelyek továbbítására az intézmény kapusát kérték meg. A BKB két alelnöke úgy vélte: mivel a kapott értesítők formailag nem feleltek meg a jogi előírásoknak, nem tettek eleget a felszólításnak. A két magyar oktató Nicolae Bocsannak, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorának és Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének lemondását követelték. Szamosközi István támogatta az egyetemről való eltávolításukra vonatkozó javaslatot. A két oktató jó és határozott lépésnek tekinti a magyar rektor-helyettesek – Nagy László és Salat Levente – lemondását. Beszámoltak arról, hogy egyelőre semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak az elbocsátásukat szentesítő szenátusi határozatról, folyamatosan megtartották óráikat. Köszönetet mondtak annak a három román tanárnak is, akik a menesztésük ellen szavazott. Elmondták: ha kézhez kapják az írásos felmentésüket, akkor beperelik az egyetem rektorát és magát az intézményt is. Szándékukban áll tovább folytatni az elkezdett akciót, várhatóan jövő hét elejére készülnek el azok a magyar és német nyelvű táblák, amelyeket a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken helyeznek majd el. A BBTE kivizsgáló bizottsága november 30-án közlemény adott ki, miszerint előzetesen értesítették Hantz Pétert és Kovács Lehelt, ennek ellenére nem jelentek meg az ülésen. A bizottság szerint a két oktató nem is szándékozott a felkérésnek eleget tenni, olvasható a Radu N. Catana főkancellár által jegyzett iratban. Hantzék beszámoltak arról, hogy egyre több román kolléga és diák szimpatizál a magyar tagozat álláspontjával. A román oktatók és kari vezetők körében felháborodást váltott ki a rektornak az a megállapítása, miszerint a leköszönő két rektor-helyettes nem végezte volna szakszerűen munkáját, hiszen Salat Levente és Nagy László számos olyan területtel foglalkozott, amely nem a magyar tagozattal, hanem az egész egyetem működésével volt összefüggésben. Nicolae Bocsan rektor ugyanis közölte: sajnálja a magyar rektor-helyettesek lemondását, ugyanakkor elmarasztalta szakmai tevékenységüket. A rektor szerint a két magyar tagozatvezető tevékenységét túlságosan beárnyékolta a „más ügyekért” folytatott küzdelmük, ezért munkájukban számos feladatot nem valósítottak meg. Bocsan úgy véli: Hantz és Kovács magatartása elfogadhatatlan, és a szenátus döntése a két oktató sorozatos szabálysértése alapján történt, s nem a véleménynyilvánítás miatt. A BBTE rektorátusa által kibocsátott közlemény hangsúlyozza: az elmúlt években az egyetem vezetőségét az foglalkoztatta, hogy az intézményt a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolják. A BBTE elítéli mind az 1989-et követő román, mind a mostani magyar szélsőséges megnyilvánulásokat, és a kormánytól várja a helyzet megoldását. Nyílt levelében Salat Levente lemondását azzal indokolta, hogy az események túlléptek azokon a módszereken, amelyekben bízva 2004 márciusában elvállalta a magyar tagozat rektorátusi szintű képviseletét. „Most azoknak az ideje jött el, akik az elmúlt két és fél év során mindent megtettek annak érdekében, hogy az általam választott módszerek eredménytelenek maradjanak. Lemondásom tiltakozás kíván lenni ugyanakkor az ellen a vezetési stílus, illetve döntéshozói eljárások ellen, amelyek az utóbbi időben, az egyetemet ért támadások nyomán kialakult hangulatban váltak gyakorlattá az egyetemvezetés legfelsőbb szintjein” – olvasható a nyílt levélben. Kollégája, Nagy László az egyetemvezetés merev viselkedésére hivatkozott, arra a módra, ahogyan az utóbbi időben a rektori hivatal döntéseit meghozta, és nem a BKB – általa nem helyeselt – akcióira. „Az egyetemvezetés és a BKB viszonya olyan, mint egy tanár és egy szemtelen, provokatív viselkedésű gyerek közötti viszony. Egy bölcs tanár tudja, hogyan kezelje az ilyen helyzeteket. Más esetleg felmérgesedik, és hirtelen haragjában egy kiadós pofont ad a gyereknek. És tudjuk jól, ha egy tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket, akkor nem mentség az, hogy az szemtelen volt, vagy sértegette. Ezért döntöttem úgy, hogy egy ilyen, „pofozkodó” egyetemvezetéssel nem tudok tovább együttműködni” – szögezi le. Tovább özönlenek a szerkesztőségbe a magyar nyelvű oktatásért síkra szálló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökével szolidarizáló különböző nyilatkozatok és állásfoglalások. Az Erdélyi Református Egyházkerület is tiltakozott a két tanársegéd elbocsátása ellen. Közleményében leszögezte: a református egyház kötelességének tartja az alapvető emberi jogok, így az anyanyelv korlátozás nélküli használatának védelmében való síkraszállást és erdélyi magyar közösség minden jogos követelésének pártolását. Hangsúlyozták: a BBTE református tanári kara képviseletének a szenátusi ülésen kinyilvánított véleménye nem egyezik az igazgatótanács álláspontjával. Ezért elhatárolódnak a két magyar oktató kizárását lehetővé tevő szavazástól. Egyúttal elmarasztalták a BBTE református tanári karának képviseletét a nézeteiknek ellentmondó megnyilvánulásáért. A közleményben felszólították a BBTE szenátusát, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel kizárását vonja vissza, tegye lehetővé a magyar nyelvű táblák kifüggesztését és az önálló magyar karok megalakulását. Közös állásfoglalásukban Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József római katolikus püspök, Tőkés László és Pap Géza református püspökök erkölcsileg szintén elítélik a szerintük jogtalan és méltatlan eljárást, és felszólítják az egyetem vezető tanácsát diszkriminatív határozatának visszavonására. Ugyanakkor a kétnyelvű feliratozás bevezetésével teljes mértékben egyetértenek. „Messzemenő testvéri szolidaritást vállalunk a BBTE tanári karából eltávolított két egyetemi tanárral, akik jogos és békés küzdelmet folytatnak a magyar tanuló ifjúság – Európában honos – esélyegyenlőségéért. Meggyőződésünk, hogy az egységes Európa tagjaként országunk nem engedheti meg magának az őket és az általuk képviselt ügyet sújtó hátrányos megkülönböztetés alkalmazását” – szögezik le állásfoglalásukban. Tiltakoznak a BBTE-n történtek ellen az akadémikusok, aktív és nyugalmazott egyetemi tanárok is: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán. Megállapítják, hogy a Victor Babes és Bolyai Egyetemek egyesítése valójában a Bolyai Egyetem felszámolásával, a magyar nyelvű oktatás fokozatos megszüntetésével volt egyértelmű. Az 1990-es években multikulturálisnak kikiáltott BBTE-n a magyar oktatás tért nyert ugyan, de a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg. A többnyelvű feliratok nem jelentek meg sem az egyetemi épületeken, sem azok belsejében (az egyes karok, hivatalok, termek stb. jelölésére). A feszült helyzetet csakis az európai normák szerint, az egyetemi magyar (és német) oktatási vonal autonómiája, tanrendjének újragondolása, a kétnyelvűség minden vonatkozásban való érvényesítése oldhatja meg. A többnyelvű feliratok kifüggesztését Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus hajtotta végre, de mögötte az egyetemi magyar oktatók nagy többségének akarata és az egyetem vezetőségének közel másfél éves határozata áll. A két említett egyetemi oktató munkaszerződésének felbontása semmiképpen sincs arányban az ellenük felhozott kitalált indoklással. Schöpflin György, a Fidesz európarlamenti képviselője november 28-án az Európai Parlament plénuma előtt tiltakozott a történtek ellen. Emlékeztetett arra, hogy múlt héten a BBTE többnyelvűségét bemutató európai parlamenti kiállítást rendezett Brüsszelben. A két egyetemi tanársegéd elbocsátása azonban komoly kételyeket vet fel e többnyelvűség realitását illetően. /P. A. M.: Bocsan és Szamosközi lemondását követelik. Kivizsgáló bizottság elé rendelték a két magyar oktatót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2006. december 8.

December 7-én Kolozsvár a Farkas utcán az úttest egyik oldalát megtöltötte a tüntető tömeg, amely kifejezte szolidaritását a Babes-Bolyai Tudományegyetemről kizárt két oktatóval és az önálló magyar felsőoktatási intézményekért folyó harccal. A résztvevők „Ma őket – holnap minket”, „Bolyai Egyetemet” és hasonló feliratú transzparenseket mutattak fel. Felszólaltak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői, felolvasták a különböző támogató nyilatkozatokat. Ez nem románok és magyarok közötti konfliktus, ellenkezőleg, olyan ügy, amelyben – talán 1989 óta először – a két nemzet tagjai közösen harcolnak a kriptokommunista, diktatórikus egyetemvezetés ellen – fejtette ki Hantz Péter. Az egyetemről menesztett oktató leszögezte, az intézmény oktatói és vezetői számára nincs más út: vagy felismerik a pillanatot, vagy ellehetetlenülnek. Hantz említést tett azokról a tanárokról is, akik nyíltan vállalták, hogy elveik nincsenek, csak érdekeik. A BKB másik alelnöke, Kovács Lehel azoknak is válaszolt, akik – a munkahelyvesztés küszöbén – saját két gyereke iránti felelősségére figyelmeztették. Kijelentette: éppen ez a felelősség sarkallta tettekre, mert nem mindegy, hogy gyerekei és a többi magyar gyermek milyen világban nő fel. Felolvasták Máté András Levente és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselők üzenetét, az Országgyűlésben egyhangúlag megszavazott ötpárti nyilatkozatot és a magyar EP-képviselők közleményeit. Szőcs Judit, a SZET Oktatási Bizottságának elnöke a testület által elfogadott nyilatkozatot ismertette. Nagy ovációt váltott ki a Történelem és Filozófia Kar román oktatójának, Aurel Codoban professzornak az üzenete, amelyben az ellenvéleményeket és a kritikát kegyetlenül megtorló egyetemi vezetőket bírálta. A felszólalók sorát a BKB elnöke, Bodó Barna zárta, aki arra a felelősségre utalt, amely ma az ügy minden résztvevőjét terheli. Elmondta: az egyetemen ma is a félelem uralkodik, sok kollégáját ez gátolja meg abban, hogy állást foglaljon. Megnevezte azt a négy magyar oktatót, akik Hantz és Kovács menesztését megszavazták: Szamosközi István, Buzogány Dezső, Marton József és János Réka. A Becali-féle Új Generáció Pártjának négy tagja próbált zavart kelteni, üvöltve éltették a BBTE-t. A rendfenntartók utánuk eredtek. Az egyetem román tagozatának néhány vezetője közleményben biztosította támogatásáról a rektort. Érdekes módon, az aláírókat leszámítva, a nyilatkozat szóról szóra azonos volt a múlt heti rektori közleménnyel. December 8-án nem csak Kolozsváron, de Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is tüntettek a BKB ügyével szimpatizálók. Ülésezett a BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa. A testület szóvivője, Magyari Tivadar szerint a bizottság tagjai a rektori hivatallal folytatott megbeszélésen napirendre tűzték a kétnyelvű feliratozás problémáját, az elbocsátott adjunktusok ügyét, a tagozat alapszabályzatának elfogadását. Az ülésen többen bírálták a BKB nyomásgyakorló tevékenységét. Eckstein-Kovács Péter szenátor üzenetében leszögezte: állampolgárként, jogászként és politikusként kötelessége, hogy felemelje szavát, amikor a BBTE rektora nem tartja tiszteletben a törvény betűjét és szellemét. Az egyetemi szenátus döntése ellentétes a hatályos jogszabályokkal, a szabad véleménynyilvánítás alapvető emberi jogával. Levelet juttatott el a szerkesztőségbe Kása Zoltán egyetemi tanár is. Ebben kifejtette: Nicolae Bocsan rektor legutóbbi közleménye „tele van hazugságokkal”. A volt rektor-helyettes rákérdezett a rektor állításaira: Mikor ellenezték magyar képviselői a német tagozat fejlesztését? Mikor nem akartak judaisztikai szakot? És kik? /Ercsey Ravasz Ferenc: Több mint ezren tüntettek a magyar egyetemért. Becali-pártiak zavarkeltéssel próbálkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2006. december 12.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusának négy magyar tagja – név szerint Szamosközi István, Marton József, Buzogány Rezső és János Réka – is megszavazta dr. Hantz Péter és dr. Kovács Lehel adjunktusok egyetemről való kizárását, emlékeztetett Csíkszeredán, a Julianus Alapítvány által szervezett közönségtalálkozón dr. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, valamint a két kizárt adjunktus. Hantz és Kovács szerint eljárási hibák sorozatát követték el a kizárást megszavazók. Az egyetem rektorának nem állt volna jogában nyílt szavazást kérni a tagoktól. Ugyanakkor a kizárásról készült értesítőben nem jelölték meg azt a törvényi paragrafust, amelynek alapján a döntés indokolt lett volna. Hantz problémának tartja, hogy jelen pillanatban erdészeti, agrártudományi és mezőgazdasági szakképzést állami egyetemen csak román nyelven lehet szerezni. Bodó Barna sajnálatát fejezte ki, hogy az adjunktusok kizárását négy magyar szenátusi tag is megszavazta. – Döntésükről őket kellene megkérdezni, de véleményünk szerint ezek a személyek nem képviselték a magyarság érdekeit – nyugtázta a BKB elnöke. /Kozán István: Magyarok is megszavazták a kizárást. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./


lapozás: 1-30 | 31-50




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998