udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szaniszló Ferenc

1996. február 3.

A nagyváradi önkormányzati testület elfogadta a megye műemlékeinek a Kőrösvidéki Múzeum munkatársai által összeállított jegyzékét. A képzőművészeti műemlékek közé bekerült Szent László király, Szacsvay Imre, Tordai Szaniszló Ferenc püspök, Ady Endre és Szigligeti Ede köztéri szobra. A lajstrom még kiegészítésre szorul, hiányzik Petőfi mellszobra vagy a várad-olaszi református templom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3-4./

2004. november 23.

„Vernének meg a vajdasági Szabadkán. Mosnák alá az utcámat az erdélyi Verespatakon. Nyomorognék csak a kárpátaljai Tiszaújhelyen. Döntenék le nagyszüleim síremlékét Újvidéken. Rombolnák le a házunkat a szlavóniai Szentlászlón. Törnék derékba templomunkat Kórógyon. Bármelyikünk születhetett volna a határon túl, kisebbségben. Méltatlannak érzem ezt a vitát a kettős állampolgárságról, szégyellem, hogy e nemes ügy nemtelen belpolitikai perpatvar áldozatául esett.” – írta Szaniszló Ferenc. A kormánykoalíció arra buzdít, hogy a polgár ne éljen a véleménynyilvánítás jogával. Siratják a határon túli magyarokat, mert az állampolgársággal állítólag ott hagynák szülőföldjüket.       Kevesebb mint félmillió emberről van szó: a kárpátaljai és a délvidéki magyarokról, akik még nagyon sokáig nem lesznek uniós polgárok, írta Szaniszló. „Ha ez teher, akkor is vállalni kell. Mindig is vendégszerető állam voltunk: befogadtuk, letelepítettük a pogromok miatt hozzánk menekülő zsidókat. Polgárjogot, honpolgárságot nyertek. Hazát adtunk a nyomor elől kóborló cigányságnak. Trianon idején a menekülő magyarság lelt otthonra a megvert, megcsonkított országban. Nem volt mindez könnyű teher, de nemzeti, emberi, keresztényi kötelezettség. A második világháború után a Szlovákiából elüldözött magyarok nyertek itt menedéket. Manapság Kína boldogulásra vágyó lakói jönnek hozzánk. Miért éppen a magyarokkal tennénk kivételt? Vajon Németország hátat fordított az üldözött, nyomorgó sváboknak, erdélyi szászoknak, volgai németeknek, az NDK-soknak? És Izrael fönnmaradhatott volna, ha nem fogadja tárt karokkal a bevándorlókat?”     /Szaniszló Ferenc: A krokodilkönny nehezen szárad föl. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./

2008. november 25.

Ellentmondásos, magyarellenességéről hírhedté vált Matica Slovenská szlovák szervezet egykori vezetőjének kívánnak szobrot állítani Nagyváradon a romániai szlovákok. Adrian Miroslav Merka, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének elnöke, a szlovák kisebbség parlamenti képviselője közölte, Josef Kozácek volt kanonoknak, a Matica Slovenská egykori vezetőjének állítanak szobrot Nagyváradon a római katolikus püspöki palota kertjében. A szobrot november 24-én az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója mellett adták át a város önkormányzatának. A szoborállítást a szlovák kormány anyagilag is támogatta, az elkészült szobrot a bukaresti szlovák nagykövet jelenlétében adták át. Az ünnepséget az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója előzte meg: a szervezet néhány tagja “Slota bűnöző”, “Kérjenek bocsánatot a Benes-dekrétumokért” feliratú transzparensekkel tiltakozott a szoborállítás ellen. Miroslav Merka közölte, a szükséges engedélyeket már beszerezték, és Tempfli József római katolikus megyéspüspök is beleegyezett, hogy a püspöki palota kertjében állítsák fel a szobrot. Fodor József vikárius elmondta, Kozácek nagyváradi kanonokként szolgált, sírhelye a székesegyházban van. A Matica Slovenská Kozácek idejében nem volt annyira magyarellenes, mint ma. Fodor leszögezte, a szobrot azt követően állíthatják fel, hogy a palota és a kert teljes egészében visszakerül a püspökség tulajdonába. Romániában közel 18 ezer szlovák él, ebből mintegy tízezren Bihar megyében. A püspöki palota kertjében jelenleg három szobor áll: kettő a városalapító Szent László királyt, a harmadik pedig Szaniszló Ferenc egykori nagyváradi püspököt ábrázolja. A kommunizmus idején betiltott Matica Slovenská a rendszerváltást követően újjáalakult, a pozsonyi kormány jelentős összegekkel támogatja, annak ellenére, hogy tevékenységét és vezetőinek hangvételét heves magyarellenesség jellemzi, akárcsak az önmagát hasonlóan kulturális szervezetként meghatározó, szélsőségesen nacionalista román szervezetét, a Vatra Romaneascáét. /Szobor a Matica Slovenská vezetőjének. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

2009. október 19.

Nagyváradon október 16-17-én tartották a nagyváradi Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek (BINCISZ) által szervezett Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei című emlékülést, melyet idén Bémer László (1784–1862) és Szaniszló Ferenc (1792–1869) püspököknek szenteltek. A váradi tudós püspökökre szentmisén emlékeztek, Böcskei László római katolikus megyéspüspök beszélt a nagyváradi püspökökről. Megkoszorúzták Bémer László síremlékét, majd a püspöki palota kertjében, Szaniszló Ferenc szobrát. A helyi Szent László Római Katolikus Gimnázium diákjai mutattak be irodalmi műsort. Ternyák Csaba egri érsek Bémer László egri kötődései című előadását ismertette. Fleisz János történész Nagyvárad Bémer László és Szaniszló Ferenc püspöksége idején címen tartott előadást. /Szőke Mária, Ladányi Norbert: Nagy elődeink Isten és az ember szolgálatában – Tudós püspökeikre emlékeztek váradiak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 19./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998