udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szatmári Elemér

1999. augusztus 15.

Aug. 15-én, vasárnap leleplezték Kőröstárkányban az 1919-es román pogrom áldozataivá vált magyarok emlékére emelt emlékművet, melyet a helyi RMDSZ kezdeményezésére emeltek. Az 1919 áprilisában lezajlott mészárlásról Szatmári Elemér helyi református lelkipásztor igehirdetésében kiemelte, azért kell számba vennünk múltunkat, hogy jövőt építhessünk. Ezzel azok véleményére reagált, akik az emlékműállítást fölöslegesnek tekintették. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora Tőkés László püspök üdvözletét is tolmácsolta, majd hangsúlyozta: "Itt ki kell mondani, hogy nem becsületes románok ölték meg a tárkányiakat." Rögtön hozzátette, hogy ezzel fel kell menteni a románságot, hiszen nem tekinthetjük kollektív bűnösnek, s az együtt gondolkodó, együtt munkálkodó embereknek van jövője. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese elmondta: nyolcvan éve úgy mészárolhattak le 91 embert, hogy a világ nem tudott róla. /Pálfy Török László: A jövőért emlékeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./

2000. szeptember 5.

Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2000. december 21.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és az Esperesek Kollégiuma dec. 19-én tartott együttes ülésén közös állásfoglalást és több egyedi határozatot fogalmazott meg a fugyivásárhelyi református lelkészek ügyében. Tőkés László püspök a Szabadságnak elmondta: az adventre való tekintettel a testületek úgy határoztak, hogy ebben az időszakban hírzárlatot rendelnek el, az állásfoglalás és a határozatok szövegét csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra. - Ebben az egyház számára kiemelt fontosságú időpontban nem méltó, hogy a világi sajtó hasábjain bárkivel vitatkozzunk és az további nézeteltérések, ellentétek színterévé váljon - mondta Tőkés László. - A Református Megújulási Közösség beadványában Szilágyi László misztótfalusi lelkipásztor felfüggesztésének megszüntetését is kérte. Szilágyi immár több napja ülősztrájkol az egyházkerület Igazgatótanácsi Hivatala előtt. Szilágyi László ülősztrájkjához csatlakozott ippi lelkésztársa, Szatmári Elemér, Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor, valamint gondnokuk vezetésével tíz misztótfalusi egyháztag is. - Tőkés László a Szabadság kérdésére az Erdélyi Református Egyházkerületben nemrég zajlott tisztújító közgyűlés eredményét is értékelte. Az egyházkerület elnöksége és főgondnokai levélben fejezték ki elismerésüket és jókívánságukat Pap Gézának. A püspök reméli, hogy megnyugtató módon rendeződik a két egyházkerület közötti kapcsolat. Az együttműködés eddig sem volt rossz. /Hírzárlat a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. Tőkés László gratulál Pap Gézának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2001. február 1.

A Királyhágómelléki Református Egyházközségben tovább dúl a nyilatkozatháború. Ifj. Szatmári Elemér ippi református lelkipásztor Requiem két tanárért címen kirohant az ellen, hogy az egyházi vezetőség elbocsátotta a zilahi Wesselényi Református Kollégium két tanárát: Vicsay Ferencet és Tolnai Miklóst, mindketten református lelkipásztorok. Nem írta ki Tőkés László püspök nevét, de végig a püspök ellen emelt szót: ott történt ez, ahol püspök a bálvány. Azért távolították el a két lelkészt, mert a bálvány előtt gerincüket nem hajtották meg. Megszoktuk, "hogy virul a gaz, s az igaznak veszni kell", továbbá "fura urak apostol helyett Heródesek, s emberélettel játszanak", írta indulatosan. /ifj. Szatmári Elemér ippi ref. lelkipásztor: Requiem két tanárért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1.- Postafiók rovat/

2001. február 26.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület febr. 23-i második közgyűlésének napirendjén a Borzási Gyula szalárdi lelkipásztor és Szatmári Elemér nagyszántói lelkipásztor ellen indított fegyelmi kivizsgálás szerepelt. Borzási Gyula Figyelmeztető címmel beadvánnyal fordult a közgyűlés tagjaihoz "a további törvénytelenségek elkerülése végett és a törvénytisztelet mielőbbi visszaállításáért". Tőkés László püspök kifejtette, hogy 1998 óta obstrukciós módszerekkel szinte valamennyi egyházkerületi közgyűlést részben zátonyra futtatták. "Kérem a közgyűlést, hogy utasítsa el ezt az iratot, amely azt sugallja, hogy a testület megszegte a törvényt és további szabálytalanságokra készül... Előzmény és példa nélküli, ahogy Szilágyi László felfüggesztett misztótfalui lelkész cégéreztette az egyházkerületet. Tudatosan és hosszú időn keresztül végezte bomlasztó tevékenységét a püspökség, az egyházkerület ellen. Ez az egész mozgalom arra irányul, hogy felborítsa az egyházkerület szekerét. A Református Megújulási Közösség vállára emelte Szilágyi Lászlót, ő lett a mozgalom lándzsafoka, kiemelt botrányhőse... Nem Szilágyi a főbűnös, őt belekényszerítették a mártírszerepbe, kitették az igazgatótanács székhelye elé, mint egy koldust. Ennek sajnos ő és a misztótfalui gyülekezet issza meg a levét. Senkinek sem volt baja Szilágyi Lászlóval, pedig lehetett volna" - jelentette ki a püspök. Tőkés László helytelenítette, hogy Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei elnöke "agyba-főbe dicsérte Baloghot és Borzásit az általuk közzétett felhívásért." Kapy István az érintettség jogán elmondta: "1996-ig a püspök úr körleveleiben mindig arra buzdította a híveket, hogy szavazzanak az RMDSZ-re. A 2000-ben kiadott közlemény azonban elbátortalanította az embereket." Tőkés László kezdeményezésére a közgyűlés elutasította Borzási Gyula Figyelmeztetőjét. A közgyűlés elfogadta, hogy teljes időközi választást tartsanak az új fegyelmi bizottság létrehozására. A választást május 11-re tűzték ki. /Rais W. István: Református egyházkerületi közgyűlés. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 26./

2004. március 22.

A Református Megújulási Közösség (ReMeK) törvénytelennek tartja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2003/54-es közgyűlési határozatát, amely megtiltja a lelkészeknek a Szilágy és a Bihar megyei RMDSZ-szel való mindennemű együttműködést. A Csernák Béla és Szatmári Elemér lelkész (a ReMeK vezetőségi tagjai) által aláírt nyilatkozat szerint az illető határozattal a közgyűlés „túllépi kánon adta hatáskörét, sérti a gyülekezetek önrendelkezési jogát és híveinek méltóságát”. A ReMeK vezetői úgy vélik, a lelkipásztorok közéleti tevékenységének korlátozása ellentétes a kánon előírásaival. /Pengő Zoltán: Törvénysértéssel vádolt egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2006. február 20.

A Studium Academicum Alapítvány 2000 áprilisában alakult meg, hat református lelkész hozta létre, hogy keresztyén válaszokat keressenek a felmerülő kérdésekre, tájékoztatott Szatmári Elemér. Az előző konferenciákon szó volt a hitről és a gazdaságról, a politikai és közéletről, a szegénység és gazdagság kérdéséről. Az alapítvány munkáját anyagi és erkölcsi értelemben támogatja a holland Ismereti Párt. Az alapítvány Fugyivásárhelyen van, elnöke Kállay László lelkész. Honlapjuk: www.studiumacademicum.ro. /F. T.: Néhány szóban az SAA-ról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 20./

2009. május 29.

Május 28-án a Szatmári Magyar Hírlap szerkesztőségében került sor a legújabb Hírlap-könyv bemutatójára. A bemutatott Örök menetelés című kötet Müller Dezső volt vámfalusi református lelkész verseit tartalmazza. Ez a szerző hatodik megjelent verseskötete. A Scriptor Alapítvány által támogatott kiadvány a Hírlap-könyvek tizenötödik darabja, melyek közül immár a második versgyűjtemény (Az első Sróth Ödön verseit tartalmazta, Holdláng címmel), az alapítvány törekvései között a helytörténet, széppróza, nyelvtudomány mellett ezen a vidéken születő lírai alkotásokat is támogatni óhajtja. Veres István ügyvezető bevezetője után Bura László, a Scriptor Alapítvány kuratóriumi tagja mutatta be az eddig megjelent Hírlap-könyveket, kitérve a Szilágyi Ferenc által vezetett alapítvány erőfeszítéseire a szatmári magyar kultúra támogatására. Utána Kereskényi Sándor muzeológus, szatmári polihisztor beszélt a kötetről. Szatmári Elemér református lelkész, versmondó verseket olvasott fel a kötetből. Végezetül maga a szerző beszélt arról, hogy mit jelent, mit jelent számára a vers. /Müller Dezső kötetét mutattuk be tegnap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 29./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998