udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szatmári Ferenc

1993. május 15.

Mircea Geoana külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy a nagyváradi püspöki palota sohasem volt a református egyház tulajdona. Dr. Szatmári Ferenc, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiszteletbeli főgondnoka részletesen ismertette a székház történetét. Az egyház évek óta próbája visszaperelni a székházat, de sikertelenül. /Barabás Zoltán: "Ingatlanunkat a kommunista párt vallásellenes céljaira elorozta és bitorolta?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2002. augusztus 14.

A medgyesi tanács a magyar lakosság csökkenése ellenére is megszavazta a háromnyelvű feliratozást. A ma kb. 55.000 lelket számoló Medgyesen nemhogy ennek a 20%-a, hanem alig 6500 főnyi a magyar, nem is szólva a német (szász) lakosok kétezernél is kevesebb létszámáról. Medgyes hivatalosan 1267 óta létezik. A város lakossága 1986-ban tetőzött 79.442 fővel. Aztán 1991-re lecsökkent 64.204 főre, míg az idei népszámlálás nem hivatalos eredménye kb. 55.000 főről szól. 1930-ban a szászok aránya 38,5%, a románoké 27,1%, a magyaroké pedig 24,9% volt, tehát a románok száma a magyaroknál alig volt nagyobb. /(Szatmári Ferenc): Mi ebben a különös? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

2003. október 13.

Okt. 11-én Csíkszeredában, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem aulájában második alkalommal rendeztek kulturális vitafórumot. A szervező intézet, a Hargita Megyei Kulturális Központ nevében, annak igazgatója, Karda Emese nyitotta meg a fórum munkálatait. Szőcs Endre, a székelyudvarhelyi iroda vezetője bemutatta a HMKK kulturális adatbázisát, s arra kérte a munkatársakat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet az adatbázis folytonos felfrissítésében. Életműdíjat adtak át a 80 éves csíkszeredai népi szobrász, Orbán Ferencnek, a kitüntetést Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészek Szövetségének szakbizottsági elnöke nyújtotta át. A szakemberek hat szekcióban (népzene-néptánc, kórusok, fúvósok, fotográfia, népművészet-népi mesterségek, amatőr színjátszás) folytatták a tanácskozást. /Kristó Tibor: Kulturális vitafórum Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2004. július 18.

A világ 34 országában 38 állomásról sugárzó Mária Rádió a keresztény értékeket akarja eljuttatni a hallgatóhoz. Romániában Nagyváradon fog indulni a Mária Rádió, tájékoztatott Szatmári Ferenc elnök. Az 1485-ös középhullámon advent idején induló, egésznapos adás kétnyelvű lesz: fele-fele arányban oszlanak majd meg a magyar és román nyelvű római és görög katolikus adások. /Tüzes Bálint: Háztetőkről is... = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 18./

2004. december 8.

A székelyudvarhelyi Faragó Klub az elmúlt napokban ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját. Ez alkalommal tartotta a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) közgyűlését is. Szatmári Ferencet, az RMNSZ ügyvezető elnöke arról tájékoztatott, hogy a szövetség vezetőtestülete eddig Székelyudvarhelyen ülésezett. Elhatározták, hogy háromévenként változtatják a székhelyet. Mostantól Csíkszereda tölti be e szerepet. Terveik között van a fiatal tehetségek felkutatása, kapcsolattartás a romániai és az anyaországi hasonló szervezetekkel, részvétel a népművészeti vásárokon, kiállításokon. Jövő évben Széken és Szovátán szervezik meg a népművészek találkozóját. A tavalyi, Gyimesekben megrendezett alkotótábor sikere folytatásra ösztönöz. A Csíki Székely Múzeum készülő néprajzi alapkiállításán felajánlottak egy termet, ahol zsűrizés után az RMNSZ legszebb termékeit közszemlére teheti. A közgyűlés alkalmával életműdíjban részesültek: Finta Béla, az udvarhelyi Faragó Klub alapító tagja és annak első elnöke, Kisgyörgy Imre, fafaragó, volt ügyvezető elnök; Simon G. Anna bútorfestő; Kovács Piroska, akit a régi székely kapuk megmentőjeként ismernek. Tankó Albert a faragó klub alapító tagja, későbbi elnöke dr. Kós Károly-érdeméremben részesült. Ezenkívül többen is a népművészet mestere és kiváló mesteri díjakat vehettek át. /Kristó Tibor: Népművészek közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2004. december 9.

A trianoni utódállamokban élő magyarság nagy többségében testvérének érzi a magyarországi magyarokat, még akkor is, ha azok „minket kitagadtak” – írta a Postafiók rovatban Szatmári Ferenc. „Trianon szétválasztott, a pillanatnyi politikai helyzet véglegesítette ezt, a kitagadásunkra buzdításával.” Alaptalan volt a politikusok riogatása a nyugdíjakkal, a munkahelyi stb. költségekkel. A romániai helyzet viszont az, hogy a moldáviaiak lehetnek tömegesen román polgárok is, sőt, az egyetemeken rendszeresen vannak azok részére fenntartott államilag fizetett helyek. /Szatmári Ferenc: Kitagadtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2005. október 17.

Október 15-16-án Csíkszeredán a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) megalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartották meg a régiók népművészeinek találkozóját. Szatmári Ferenc RMNSZ-elnök felvázolta a szövetség tíz éves tevékenységét, majd a régiók (Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Szatmár, Arad megyék) képviselői mutatkoztak be. A résztvevők megtekintették a Csíki Székely Múzeumban a nyáron megnyitott néprajzi alapkiállítást, majd meghallgatták dr. Balázs Lajos A népi kultúra a globalizáció korában című előadását, Farkas Irén muzeológus a népi mesterségekről értekezett. Felavatták azt a kopjafát (felirata RMNSZ, 1995–2005), melyet a szövetség leendő székházában szándékoznak elhelyezni. Máthé Ferenc vargyasi fafaragót életműdíjjal tüntették ki. /Kristó Tibor: Régiók találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

2005. október 29.

A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség október 15-én és 16-án Csíkszeredában ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból vargyasi Máthé Ferenc népművészt a szövetség életműdíjjal tüntette ki. A rangos szakmai elismerést tanúsító oklevelet Szatmári Ferenc, a szövetség elnöke nyújtotta át. Máthé Ferenc 1927. május 4-én született Vargyason. Különböző állásokat töltött be nyugdíjazásáig. Munka mellett faragott. Huszonnyolc templomba faragott csillárt, énekmutató táblát, úrasztalát, szószékborítást. Közösségi megemlékezések alkalmával kopjafát, emléktáblát ajándékozott egy-egy történelmi esemény, személyiség tiszteletére. Kiállításokra hívták Sepsiszentgyörgyre, Barótra, Bukarestbe, Szovátára, Parajdra, Budapestre. /Kovácsné István Anikó: Máthé Ferenc életműdíjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2006. február 15.

Február 17-én kezd műsorokat sugározni Erdélyben a jelenleg 44 országban fogható katolikus Mária Rádió. A világméretű hálózat Székelyföldre is telepített adóállomást, amely Gyergyószentmiklós és Csíkszereda között található. A rádió Marosvásárhelytől Brassóig, Gyergyótól Segesvárig sugároz magyar és román nyelvű műsorokat – mondta el Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. Szintén nagy teljesítményű frekvenciát kapott Zilah is, amely Szilágyságot fedi le. A nagyváradi székhelyű stúdió vezetője, Szatmári Ferenc közölte: próbaadásokat már több mint egy hete sugároznak. „A Mária Rádió úgy lesz alternatívája a közszolgálati rádióknak, hogy a vallási műsorok mellett közönséget érintő közéleti és kulturális feladatokat is ellátnak” – határozta meg a műsorrács arculatát Gáspárik. A katolikus rádió hivatalos megnyitója március 25-én lesz. A 24 órán át sugárzó rádiócsatorna magyar és román nyelvű műsorainak idejét a világhálózat vezetősége határozza meg. /Barabás Márti: Mária Rádió, a „napos” igény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2006. március 27.

Március 25-én hivatalosan is elkezdte működését Nagyváradon a Mária Rádió. A római és a görög katolikus egyház védnöksége alatt álló egyházi adó igazgatója, Szatmári Ferenc köszöntötte Jean-Claude Perisset apostoli nunciust, aki a Szentszéket képviselte a rendezvényen. A nuncius szerencsésnek tartja, hogy a Mária Rádió Nagyváradon magyarul és románul is közvetíti az evangélium és a hit üzenetét. Köszöntőt mondott Virgil Bercea görög katolikus és Tempfli József római katolikus püspök is. /Szőke Mária: Ünnepi megnyitó a Mária Rádióban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 27./

2006. május 3.

Április 29-én Csíkszeredában, a Sapientia – EMTE aulájában a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség etnográfusai, kutatói, népi alkotói egész napos tudományos tanácskozást tartottak. Körükben üdvözölhették a 80 éves Kallós Zoltán néprajztudóst is. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke szorgalmazta egy olyan fórum megalakítását, mely felelősséget vállal e nemzeti kincs ápolása érdekében. Dr. Balázs Lajos a kulturális identitás meghatározásának problematikáját boncolta, a népművészet szemszögéből. Dr. Papp Kincses Emese a népi kultúrát fenyegető veszélyekre (identitásvesztés, a kulturális globalizáció veszélye), valamint az értékmentés fontosságára, a giccs kiszűrésére hívta fel a figyelmet. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy szükséges az Erdélyi Népművészeti Tanács megalakítása. /Kristó Tibor: Megalakult a népművészek tanácsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

2006. május 23.

A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke dicséretre méltónak nevezte a mikolai Zestrea – Hozomány Egyesületnek a hagyományok felkutatása–megőrzése érdekében végzett tevékenységét. Ennek szellemében ez az egyesület volt a Régiók Találkozó egyik díjazottja, több megyebeli népművész mellett. Dobos István, Mikola község polgármestere üdvözölte a főként Hargita, Kovászna megyékből érkezett résztvevőket, bemutatva a települést. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke pozitív példának mondta a hagyományos népművészet felélesztését. Ungvári Erzsébet, a Zestrea – Hozomány Egyesület elnöke kifejtette: azzal, hogy Mikolában tartják a találkozót, a tömbben élő erdélyi népművészet képviselői megtapasztalhatják, milyen az, amikor négy, egymás mellett élő nemzetiség hagyományai kölcsönhatással vannak egymásra. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség idei életműdíját az ombodi Vajda Irén kapta. Mikolán megnyitották a népművészeti tárgyak kiállítását. A székelyföldi faragások, fazekasedények mellett a megyeiek is jelentkeztek. /(fodor): Több megyebeli népművészt díjaztak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 23./

2006. augusztus 4.

Régi mesterségek öreg művelőiről lehet olvasni Kristó Tibor Kismesterségek alkonya című könyvében, olyanokkal is, akik közül többen már nem élnek, emlékük lassan feledésbe merül. Az idős mesterek tapasztalhatják, hogy tudásukat, tapasztalatukat nincs akinek átadni. Kihaló mesterségekről van szó. Az 1995-ben alakult Romániai Magyar Népművészeti Szövetség a múlt hagyományainak ápolását vállalta fel. /Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke: A nemzeti kultúra féltett kincse. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

2006. október 9.

Bogártelkén tartották a Régiók Találkozóját, a kis faluban Székelyföldről, Kalotaszegről és más térségekből érkezett népművészek, kézművesek gyűltek össze szakmai hétvégére. A Bokréta Kulturális Egyesület volt a szervező. Kezdetben a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség rendezte, ma már a közel ötéves Bokréta Kulturális Egyesület is szervez találkozókat – mondta el Kovács Pali Ferenc népibútor-festő, az egyesület elnöke. Bánffyhunyadon szervezték az első Régiók Találkozóját, majd sorra Mákófalva, Türe, Inaktelke fogadta be a rendezvényt, most pedig Bogártelke. Minden résztvevő elhozza munkáit, majd az összegyűlt anyagból gazdag kiállítást is rendeznek. Kudor István, a Bokréta Kulturális Egyesület alelnöke nyitotta meg a kiállítást. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke beszámolt az egyesület munkájáról. Boldizsár Zeyk Imre Kalotaszeg tájegységről tartott helytörténeti előadást, Pap Gábor magyarországi irodalomtörténész pedig a templomkazetták motívumainak kialakulásáról beszélt. /-f-: Régiók Találkozója Bogártelkén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2007. február 13.

Erdély kézművesei találkoztak február 10-én Székelyudvarhelyen, hogy megbeszéljék és jóváhagyják a már másfél éve működő Erdélyi Kézmíves Céh szabályzattervezetét, amely szükséges az egyesület bejegyeztetéséhez. Lőrincz Zsuzsánna, aki másfél évig párhuzamosan volt az Artera Alapítvány és az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke, elmondta: céljuk egy intézményesült érdekvédelmi szervezet létrehozása. Molnár Attila pszichológus, a kézműves egyesület kezdeményezője elmagyarázta: az egyesület a Kós Károly által alapított Erdélyi Szépmíves Céh analógiájára született. A céh másik célja, erdélyi szintű termékvédjegyet biztosítani a kézműipari termékek számára, hogy a kézművesek levédhessék alkotásaikat. Szatmári Ferenc a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke is részt vett a találkozón és röviden bemutatta a szervezetet, amelyet képvisel. Az alapító tagok szavazással megválasztották az egyesület vezetőségét. A székelyudvarhelyi Szász Margit lett a céh elnöke, a sepsiilyefalvi Somó Júlia és a kibédi Szilveszter László alelnökök. /Dézsi Ildikó: Bejegyzik az Erdélyi Kézmíves Céhet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2007. május 14.

Hagyományápoló maradjon, vagy élő legyen, s ha igen, hogyan éltethető tovább a népművészet? Erről volt szó május 12-13-án Csíkszeredában, az Erdélyi Népművészeti Tanács fórumán. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke jelezte, hogy a szövetség mozgalmas nyár elébe néz, tanulmányutak, rendezvények, kiállítások dúsítják programjukat. Dr. Hermann Gusztáv Mihály, a székelyudvarhelyi Forrás Hagyományőrző Központ újdonsült igazgatója, a tanácskozás társszervezője ismertette új intézményük tevékenységét. Dr. Papp Kincses Emese A népművészet tetszhalála című vitaindító tanulmányában lesújtó képet vázolt fel a hagyományos népi kultúra jelenlegi állapotáról: romlásáról, értékvesztéséről, a kivezető út állomásait is felvázolva. Farkas Irén néprajzos-muzeológus – ellentmondva az előtte szólónak – kiemelte, hogy a magyar népművészetnek mindig voltak hanyatló és virágzó korszakai, viszont sikerült kilábalnia a válságokból. /Kristó Tibor: Quo vadis népművészet? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

2007. május 17.

“Milyen irányba halad az erdélyi magyar népművészet?” – fogalmazódott meg újra a kérdés az Erdélyi Magyar Népművészeti Szövetség (EMNSZ) csíkszeredai konferenciáján. Képviseltette magát Csík, Székelyudvarhely és környéke, Háromszék, Maros és Beszterce megye, Szék és Torockó. “Szükség van a jó szóra, és hinnünk kell, hogy tenni lehet a népművészetért, tárgyi anyanyelvünkért” – fogalmazott Szatmári Ferenc, az EMNSZ elnöke. Dr. Papp Kincses Emese, a Sapientia Tudományegyetem oktatója kijelentette: “A népművészet halott. Értéktelen limlomok lepik el a világot. Rikító színű kerti törpék vigyorognak ránk a kirakatokból. Ez a giccs legalacsonyabb foka. Nem lenne szabad beengedni a tájidegen kacatokat a népművészet világába. ” Elhangzott, hogy létre kellene hozni a népművészeti munkákat minősítő egyesületeket. Hon- és népismereti lap kellene. /Balogh Szabolcs: Merre, erdélyi magyar népművészet? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

2007. július 24.

A kiállításairól híres Tóbiás Galéria egy hétig alkotóteremmé változott Torockón. Erdély különböző vidékeiről érkeztek a népművészet szerelmesei, hogy a helyi vert csipkével, varrottassal és bútorfestészettel ismerkedjenek. Többségük pedagógus volt. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke elmondta, a szövetség vállalja a partner szerepét, a szervezést és a pályázatok elkészítését. Az elismerő oklevelet ezúttal a torockói Balogh Emese és a torockószentgyörgyi Móricz Anna érdemelték ki a népművészet ápolásáért és a tábor működtetésében nyújtott segítségükért. Móricz Anna bútorfestő otthonában mutatta meg a tábor résztvevőinek saját készítésű festett konyhabútorát, Balogh Emese pedig azt bizonyította, hogy Torockón ma is ismerik a csipkeverés minden csínját-bínját. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség 50 település 360 népművészét tömöríti. /Bakó Botond: Népművészeti tábor zárult Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2007. szeptember 11.

A mákófalvi Kós Károly Népházban ünnepelte működésének öt éves évfordulóját a Bokréta Kulturális Egyesület. Szeptember 8-án egész napos program várta az érdeklődőket, a kézműves egyesületek gyűlését Kovács Pali Ferenc rövid ünnepi beszéde nyitotta meg, majd a résztvevők tevékenységi beszámolói következtek. Az EMKE részéről Dáné Tibor Kálmán köszöntötte a jelenlevőket. Elmondta: az EMKE nem ernyőszervezet kíván lenni, partneri viszonyt tart fenn a művelődési egyesületekkel. Szatmári Ferenc, a Romániai Népművészek Szövetségének elnöke szólt az egybegyűltekhez, majd Molnár Attila az Erdélyi Kézmíves Céhet (EKC) ismertette, és bejelentette az EKC bekapcsolódását a Netkaláka programba, amelynek lényege az erdélyi települések honlapjának kiépítése és fenntartása (www.falu.ro). Este a helyi Színkör Csokonai Karnyóné c. színművével lépett színpadra, teltház előtt, a Szarkaláb néptánc együttes Együttélésben címmel mezőségi cigány és román, valamint kalotaszegi táncokat adott elő, a mákófalvi Kelemen Ferkő Jani kalotaszegi népdalokat énekelt. Másnap, vasárnap közös istentisztelettel zárult a rendezvénysorozat, amelyen a helyiek színpompás kalotaszegi viseletét is megcsodálhatták a jelenlevők. /V. G. : Ötéves születésnapját ünnepelte hétvégén a Bokréta Kulturális Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2008. február 12.

Február 9-én a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség egyleteinek vezetői Csíkszeredában tartott zártkörű ülésén a szövetség idei teendőit tárgyalták meg. Szatmári Ferenc, a szövetség elnöke elmondta, megalakulásuk óta immár tizenhetedik alkalommal gyűltek össze, ez alkalommal is Csíkszeredában. Újból találkozhattak a székelyföldi, valamint Erdély más régióiban működő egyletek vezetői. Számos előadás hangzott el. Megteremtették a feltételeit annak, hogy szövetségük a Magyarországi Népművészek Szövetségének társszervezete lehessen a jövőben. A találkozón dr. Kardalus János özvegye átvehette a néhai néprajzkutató munkásságát elismerő legnagyobb kitüntetést, a Kós Károly Érdemérmet. Őt megelőzően csupán a székelyudvarhelyi Tankó Albert népművész részesült e magas elismerésben. /Kristó Tibor: Ülésezett a népművészek szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

2008. augusztus 2.

Augusztus 1-jén zárultak a Nyárádszeredai Városnapok, országos kirakóvásárral a piactéren. Ugyanitt kezdődött a Játszom a hangszeren című gyerekműsor, amelynek előadója Kepenyes Pál, gyulai gimnáziumi tanár volt. Hangszeres bemutatókból született ez a műsor, amelynek nagy sikere volt Nyárádszeredában is. A kultúrházban nyárádmenti népművészek találkoztak Szatmári Ferenccel, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnökével. Duma András bemutatta Csángó mitológia c. könyvét, majd a csángó népművészetről tartott előadást. A Nyárád mentéről összegyűlt népművészek Bíró János faragó kopjafáit olvasva próbálták megfejteni az alkotó üzenetét. Átvitt értelemben a Nyárádszeredai Városnapokat csángó-székely-magyar-magyar találkozónak is nevezhetjük, mert a szeredaiakkal együtt ünnepeltek a testvértelepülések is – mondotta Kádár Gyöngyi, a polgármesteri hivatal művelődési igazgatója. /Kilyén Attila: Csángó-székely-magyar-magyar találkozó. Tegnap zárultak a Nyárádszeredai városnapok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2008. szeptember 20.

Székelyföldi népművészek alkotásaiból nyílt szeptember 19-én kiállítás a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség szervezésében. A megnyitón Szatmári Ferenc, a szövetség elnöke hangsúlyozta, nemzeti kultúránk legfontosabb összetevőjének – az anyanyelv után – népi kultúránkat kell tartanunk. A kiállítást a Székelyföldi Művelődésszervezők Egyesülete, valamint a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete javaslatára Tamási Áron születésnapján – a Székely Kultúra Napján – nyitották meg Csíkszeredában. A tárlatot további helyszínekre viszik el. /Antal Ildikó: Népművészeti vándorkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998