udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szatmáry Kristóf

2006. július 21.

Az egyre magasabb magyarországi adók és a kedvezőtlenebb vállalkozási feltételek miatt Szlovákiába és Romániába irányulnak a magyar vállalkozások – jelentette ki július 20-án Tusnádfürdőn Domokos László és Szatmáry Kristóf fideszes magyar országgyűlési képviselő. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem résztvevői azt boncolgatták, hogy mit teljesít az állam a vállalkozói versenyképesség javítása érdekében. Domokos László a Gyurcsány-kormány adópolitikáját kritizálva a magyarországi gazdasági helyzetről festett pesszimista képet. Nem vállalkozásbarát jelenleg a magyar gazdaságpolitika Szatmáry Kristóf megítélése szerint. Borbély László, a román kormány területfejlesztési és középítkezési ügyekkel megbízott minisztere a magyar–magyar együttműködések kapcsán azt hiányolta, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban a magyar kormánynak és a romániai magyarságnak nem volt közös gazdasági stratégiája, nem volt elképzelése, arról, hogy miként vállalhatnának nagyobb szerepet a magyar cégek a romániai privatizációs folyamatban. /A magyar kormányt bírálták Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

2008. július 18.

A „Magyar befektetők Romániában. Megéri?” című előadásában Tusványoson Bíró Albert budapesti közgazdász elmondta: a magyarországi cégek első számú befektetési célpontja a régi Nagy-Magyarország területén található államok. Ennek oka a részvényértékek növelése és a nyersanyagokhoz való hozzáférés. Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint azért éri meg a magyar vállalkozóknak Romániában és Szlovákiában céget, leányvállalatot alapítani, mert az utóbbi 1-2 évben Magyarországon telített lett a piac és egy piacbővítési expanziós kényszer lépett fel. A magyar befektetők kisebb költséggel nagyobb haszonra tesznek szert Romániában és a román piac is bővül. Bodó Barna egyetemi tanár és Somai József közgazdász bemutatták a „Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatásról” című kötetet. A könyv a Bolyai Egyetem kálváriáját mutatja be, az ügy kronológiáját átfogó statisztikai adathalmazzal egészítették ki. A szerzők szerint ez a könyv hasznos szakmai muníciót jelent az erdélyi magyar egyetem ügyét felvállalóknak az európai térben. Nagy érdeklődés kísérte a Dávid László /Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora/, Hantz Péter, Péntek János egyetemi tanár és Salat Levente egyetemi oktató részvételével lezajlott oktatási fórumot, A Kárpát-medence felsőoktatási stratégiái című beszélgetésen az előadók az erdélyi magyar felsőoktatási stratégia létéről, illetve a felmerülő szakpolitikai problémákról folytattak eszmecserét. Az előadók egyetértettek abban, hogy külső megrendelő nélkül nehéz, ha nem lehetetlen stratégiát építeni. Ilyen megrendelő jelen esetben pedig csakis a magyar állam lehet. (Tusványos Press) /Tusványosi híregyveleg. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2009. június 4.

A Báthory István Díjat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága adományozza. A díjazottakra javaslatot tesz a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A Pro Kárpátia Alapítvány a Kárpát-medencében élő népek kulturális életének támogatására létrejött magyarországi közhasznú alapítvány, amely a díjátadás szervezésében vesz rész. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2003 óta működik, politikai pártok fölött álló, közképviseleti elvű szervezetként. Az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiájának megvalósulását, a nemzeti önazonosság megőrzését szeretné elősegíteni. Ezen belül egyik feladata az erdélyi magyar felsőoktatás ügye. Oktatási szakbizottsága vezetői Kovács Lehel és Hantz Péter. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egy 2005-ben alapított informális társaság, melyben magyar egyetemi oktatók, értelmiségiek és diákok tömörülnek az erdélyi magyar állami egyetem újraindítása, illetve az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat kiteljesítése érdekében. A BKB elnöke a temesvári Bodó Barna egyetemi tanár. A BKB eredményei közül talán a legfontosabb, hogy a térségi és nemzetközi közvéleményt, valamint az európai döntéshozó szervezeteket több alkalommal is tájékoztatta a Romániában kialakult helyzetéről. Ugyancsak fontosak a BKB-nek a többi európai kisebbséggel összefogva szervezett Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciái is. A Pro Kárpátia Alapítvány közhasznú alapítvány, a kuratórium elnöke Bács-Várkuti Emőke. Az alapítvány célja a Kárpát-medence népeinek közös kulturális és tudományos életének előmozdítása, az itt élők identitástudatának fejlesztése, a régióban élő vállalkozók határokon átnyúló tevékenységeinek segítése. Az alapítvány az erdélyi magyar felsőoktatás újbóli beindítására létrejött csoport támogatásában nyújt segítséget, kiadványok megjelenését támogatja. Báthory-díjat 2005-ben 6, 2006-ban 12, 2007-ben 14 fő kapott. A díjazottak között van Gál Kinga, Tom Lantos, Katona Szabó István, Szent-Iványi István, Tabajdi Csaba, Almássy Kornél, Balázs Sándor, Csányi Sándor, Komlóssy József, Kónya-Hamar Sándor, Németh Zsolt, Széles Gábor és Vizi E. Szilveszter. A 2008-as díjátadáson, melyre 2009. június 10-én kerül sor, a díjazottak: Szili Katalin, Demény Lajos, Lázár Vilmos, MIDAS, Szatmáry Kristóf, Vermes György és dr. Zsigmond Barna Pál /Báthory-díjak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998