udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szebeni Zsuzsa

2000. augusztus 26.

Szep. 15-17-e között színházi fesztivállal ünnepli a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház fennállásának 10.évfordulóját. Fellép a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház, a budapesti Szkéne Színház, a debreceni Tabak Színház. Szakmai Fórumot tartanak Csíkszeredában. Bemutatják Szebeni Zsuzsa Figura-történet c. könyvét, majd fellép a Csíki Játékszín. A jubileumi fesztivált a Figura Stúdió Színház bemutató előadása zárja. Szabó Tibor színházigazgató tájékoztatott az évad további terveiről. /10 éves a Figura Stúdió Színház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

2000. szeptember 12.

A 10 esztendős Figura Stúdió Színházat ünneplik mini színházi fesztivál keretében Gyergyószentmiklóson szept. 15-17-e között. Az ünnepi megnyitó napján Dobre Kóthay Katalin jelmezkiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. Többek között fellép a budapesti Szkéné Színház, a debreceni Tabak Színház és a Háromszék Táncegyüttes. A szakmai találkozó témája lesz: Társulatépítés és közönségkapcsolat. Bemutatják a Szebeni Zsuzsa szerkesztette, a Figura történetét összefoglaló könyvet a Figura Galériában. Megtartják a mindenkori figurások baráti találkozóját is, Gyergyószárhegyen, tájékoztatott Szabó Tibor, a színház igazgatója. /Bajna György: Színházi Napok Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

2000. szeptember 27.

Szept. 15-17. között a Figura Stúdió-Színház /Gyergyószentmiklós/ fennállásának 10 éves jubileuma alkalmából remek színházi előadásokat tekinthetett meg a gyergyói közönség. A Figura-színészek figyelemfelkeltőként lovas hintóval énekelve járták a várost. Dobra Kóthay Judit díszlet- és jelmeztervező jelmezterveiből nyílt kiállítás. Vendégszerepelt a budapesti Szkéné Színház, a debreceni Tabak Színház, a Háromszék Táncegyüttes. Társulatképzés és közönségkapcsolat címmel szakmai tanácskozást tartottak Csíkszeredában. Bemutatták Szebeni Zsuzsa A Figura Stúdió-Színház /Országos Színháztörténeti Múzeum, Budapest/ c. kötetét. A könyv végigkísér az ős-Figura, majd az intézményesített színház történésein és jellemzőin, adatokkal, interjúkkal, eseménynaptárral és fotókkal. /Gál Éva Emese: Jubileumi Figura-napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2001. július 2.

Zágoni Művelődési Központban jún. 30-án Kiss Manyira, a XX. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb alakjára emlékeztek születésének 90., halálának 30. évfordulóján. Az ünnepségen Szebeni Zsuzsa, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) határon túli referense szervezésében az OSZMI fotótárában őrzött felvételek reprodukcióiból kiállítást nyitottak meg, mely ezentúl a Kiss Manyi-emlékszoba állandó kiállításának anyagát gazdagítja. Ugyanakkor kiállították azt a zongorát is, amelyen Kiss Manyi gyermekkorában zongorázni tanult. /Kiss Manyira emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2001. júl. 2./

2001. október 4.

Ötvenéves korában Csíkszeredában elhunyt Hunyadi László (Kolozsvár, 1951. okt. 30. - Csíkszereda, 2001. okt. 2./, a Csíki Játékszín művésze. A Kolozsvárott született színművész 1976-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, és a város társulatához szerződött. 1999-től a Csíki Játékszín művésze volt. A csíki közönség Hunyadi Lászlót Carlo Gozzi: Turandot című darabjában, Truffaldino szerepében láthatta volna az okt. 19-ei bemutató előadáson. Legutóbb Szebeni Zsuzsa készített interjút a színművésszel, amelyet Csíkszereda Kulturális évkönyve közölt. Az interjú a Ludas Matyi Csíkországban című darab bemutatója után készül, amelyben Hunyadi Döbrögit alakította igen nagy sikerrel. Ott így vall saját alakításáról "Én éppen az öregedés határán leledzem, és hát erről próbáltam becsempészni valamint az alakításba, magából az állapotból: hogy meg kéne szépen, méltóságteljesen öregedni, vagy még eljátszani a fiatalt egy pár évig, vagy szépen csordogálni lefelé." /(Daczó Dénes): Elhunyt Hunyadi László színművész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./ Túlságosan rövid pályafutása során a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeként 1976 és 1996 között életre keltette a színműirodalom jelentős alakjainak zömét. Alakításai nagy lélektani hitelességről, alapos szakmai tudásról tanúskodtak. Az utóbbi évadokban a Szatmárnémeti Harag György Társulat, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Csíki Játékszín és a budapesti Bárka Színház előadásaiban voltak jelentős alakításai. Egyszerre volt a közönség kedvence és a színházi szakma elismert művészegyénisége. Színészi értékét a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján, Kisvárdán alakítási díjjal jutalmazták. Temetésére okt. 6-án lesz a marosvásárhelyi református sírkertben, evangélikus szertartás szerint. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

2005. május 25.

A Gyergyószentmiklóson zajló III. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumán Szebeni Zsuzsa, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet határon túli referense felelevenítette az 1978-ban Sepsiszentgyörgyön megszületett tíznapos színházi találkozót. Akkor tizenkétezer nézője volt a kollokviumnak, most pedig Szabó Tibor jelenlegi fesztiváligazgató a második (2003-as) gyergyói rendezvény kétezres nézőszámát biztatónak tartja. /Gergely Edit: Színházközi forró drótról a gyergyói Kollokviumon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

2008. december 19.

A 2008. január 23-án elhunyt Kovács Ildikó bábrendezőre emlékeztek december 18-án Kolozsváron, a Puck Bábszínház előcsarnokában. Bemutatták a Koinónia Könyvkiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában megjelent Kovács Ildikó bábrendező című kötetet, melyet Szebeni Zsuzsa, az OSZMI munkatársa szerkesztett, a kötetben található grafikákat Sipos László és Kovács Ildikó készítette. Az előcsarnokban ugyanakkor Kovács Ildikó és Sipos László munkáiból álló kiállítás is látható volt. /Köllő Katalin: In memoriam Kovács Ildikó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./ Kovács Ildikónak volt maga teremtette, saját világa. Ő és a világa ebben a könyvben eggyé válnak. Kovács Ildikó mindvégig alakította, építette önmagát, fogadta magába a világot s adta tovább az utókornak. Kovács Ildikó sokat kapott már otthonról, a szülői házból: a székely középosztály öntudatát, a gazdag könyvtár emlékét. Kolozsvár, ahol mostoha, gyakran méltatlan körülmények között, munkatársaival, tanítványaival világraszóló teljesítményt nyújtott, nem lehet elég hálás Kovács Ildikónak. /Szilágyi Júlia: Ildikó könyve. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2009. június 10.

Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja névre keresztelték át az eddig Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljaként ismert rendezvényt, melyet június 19–27. között 21. alkalommal rendeznek meg. A programban idén is a meghívott színházak idei évadának legjobb előadásai szerepelnek, így például Csíkszeredából a Kék madár, Kassáról a Cyrano de Bergerac, Székelyudvarhelyről a Mesél a bécsi erdő, Marosvásárhelyről a Hullámzó vőlegény, Nagyváradról a Kasimir és Karoline, Gyergyószentmiklósról a Leonce és Léna, Sepsiszentgyörgyről A csoda, Szabadkáról A Gézagyerek vagy Komáromból az Énekes madár. A kísérőprogramban a közelmúltban elhunyt Kovács Ildikó kolozsvári bábszínházrendező tiszteletére szervezett kiállítást nyitnak meg, valamint bemutatják Szebeni Zsuzsa Kovács Ildikó bábrendező című könyvét. Az Újvidéki Tanyaszínház fennállásának 30. évfordulójáról szintén kiállítással emlékeznek meg a szervezők. /21. alkalommal rendezik meg a kisvárdai fesztivált. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

2009. június 26.

A kisvárdai színházi fesztivál huszonegy éves története során immár a harmadik nevét viseli, de a fesztivál még mindig az, ami volt, a Kárpát-medencei magyar színházak találkozóhelye Idén összesen huszonöt erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai társulat harminckét előadását láthatja a közönség. Az idei évtől új nevet visel: Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, illetve két új tér – Várkert, tornacsarnok – is a társulatok rendelkezésére áll. Az esemény igazi összművészeti fesztivállá nőtte ki magát, a színház mellett könnyű- és komolyzenei koncerteket, népművészeti és kézműves kirakodóvásárokat, gasztronómiai bemutatókat is tartanak, valamint két kiállítást nyitottak meg. „Két évvel ezelőtt Kovács Ildikó, Kolozsvár legendás bábos nagyasszonya életműdíjat kapott Kisvárdán, és úgy gondoltuk, hogy mindenképpen méltó emléket kell állítani az ő fantasztikus munkásságának. Ezért a Szebeni Zsuzsa által írt Kovács Ildikó bábrendező című könyv bemutatójával egy időben kiállítást nyitottak meg. „Szerencsére eddig csak egy előadás maradt el, de mindig délután és este esik, ami Ebben az évben a szervezők Urbán Balázs kritikust kérték fel a versenyprogram kiválogatására. Van olyan előadás, mely technikai okokból nem tudott Kisvárdára jönni, méghozzá a Kolozsvári Állami Magyar Színház Három nővére. /Kánya Gyöngyvér: Színház – határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2009. augusztus 1.

Sepsiszentgyörgy után július 30-án a kézdivásárhelyi Vigadóban nyílt meg az Ignácz Rózsa centenáriumi emlékkiállítás. A tárlatot Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum határon túli referense, a vándorkiállítás kurátora méltatta. Ferencz Éva magyartanár Ignácz Rózsa műveiből olvasott fel. A centenáriumi kiállítás következő állomáshelye a színész-írónő szülővárosa, Kovászna lesz. /(Iochom): Ignácz Rózsa centenáriumi vándorkiállítás Kézdivásárhely. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2009. augusztus 27.

Augusztus 9–15-e között zajlott Várfalván a III. Aranyosszéki Gyermek Néptánctábor. A nemrégiben alakult Vár Egyesület és az Aranyosszék Néptáncegyüttes hajdani és mai tagjai szervezték a tábort. Tavaly ötvenen voltak, idén százan. A tábor célja, hogy felelevenítse Aranyosszék népzenéjét, néptáncát, ezt végzi Aranyosszék Néptáncegyüttes több mint tizenöt éve. A mostani kis táborlakók közül kerül majd ki az együttes utánpótlása. A tábort működtető maréknyi ember éjt nappallá téve dolgozott. /Szebeni Zsuzsa: Liliput Várfalván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2009. szeptember 5.

Szeptember 4-én kezdődött Kovásznán, a belvárosi református parókia udvarán az Ignácz Rózsa /1909-1979/ írónő emléke és munkássága előtt tisztelgő háromnapos ünnepségsorozat, az írónő születésének századik évfordulóján. Ignácz Rózsa szó szoros értelmében a belvárosi parókia „szülötte”, itt is nőtt fel. Bukovinszky Cs. Miklós lelkész „hídépítőnek” nevezte Ignácz Rózsát a maga nemzedéke és közöttünk. Gödriné Molnár Márta, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub vezetője ötödik rendezvényükről szólva mondta: „Példát az író-színésznő életútjából és műveiből meríthettünk, kinek volt bátorsága és kitartása a zsarnokság idején az asztalfióknak írni. ” Megnyitották az emlékkiállítást. Dr. Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeumintézet munkatársa elemezte, miként lehetett Ignácz Rózsa egy személyben író, színész, újságíró, meseíró, mesegyűjtő, a francia és román irodalom elsőrangú műfordítója, drámai, bábszínház- és rádiójáték-szerző. /Gyila Sándor: Ignácz Rózsa centenáriumi napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

2009. november 14.

A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeumban november 18-án nyílik az Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Vigadó, a kovásznai Ignácz Rózsa Emlékház, a kolozsvári Reményik Sándor Galéria után itt is bemutatják az intézet munkatársa, Szebeni Zsuzsa kurátor által szervezett centenáriumi kiállítást. A kovásznai születésű Ignácz Rózsa író, színész, újságíró, meseíró, műfordító, ugyanakkor színpadi szerző is. /Ignácz Rózsa Centenáriumi vándorkiállítás az OSZMI-ban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2009. december 15.

Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás nyílt Budapesten az Országos Színháztörténeti Múzeumban. A tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Vigadó, a kovásznai Ignácz Rózsa Emlékház, és a kolozsvári Reményik Sándor Galéria után érkezett Budapestre. Ignácz Rózsa sokoldalú egyéniség volt: író, színész, újságíró, meseíró, műfordító, valamint színpadi szerző. 1909-ben Erdélyben, Kovásznán született, 1931-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát Budapesten. A szegedi, valamint a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, ezután tudósító és író lett. 1979-ben hal meg. Budapesten élt és alkotott, de kétlakinak érezte magát: „Kéthazájú emberek hontalanságával hánykolódom Erdély s Magyarország között” – írta. Szebeni Zsuzsa, a pesti kiállítás kurátora elmondta: „Ignácz Rózsa idén lenne százéves, halálának harmincadik évfordulóján, azonban hiányzik részletes életrajza, monográfia sem készült róla, nem született pontos bibliográfiai jegyzék műveiről, az irodalomtörténet, a lexikonok alig vesznek tudomást róla. A kiállítást azért készítettük, hogy felhívjuk a figyelmet a méltatlanul elfeledett alkotóra, hogy Ignácz Rózsát a maga sokoldalúságában mutassuk be. ” /K. Gy. : Rózsa a Körteremben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998