udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szegedy Edith

1997. április 18.

A NATO-tagországok állandó nagyköveti tanácsának egészével folytatott brüsszeli megbeszélése után a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy valamennyi tagország nagykövete támogatásáról biztosította azon törekvést, hogy Magyarország a szövetség teljes jogú tagja legyen. Kovács László hangsúlyozta, hogy ez még nem egyenértékű a majdani tagságról hozott döntéssel, hanem ez csupán a magyar törekvések és az eddigi magyar teljesítmény értékelése. A NATO-egyik illetékese úgy fogalmazott, hogy a találkozó rendkívüli baráti légkörben zajlott, amely után "a magyar miniszter nyugodtan aludhat a madridi NATO-csúcsig". Egy nagykövet kijelentette, hogy "Magyarország máris úgy cselekszik és úgy beszél, mint egy tagország". A találkozón Kovács László kifejtette, hogy mi szól Magyarország taggá válása mellett. Ezek között megemlítette a politikai és gazdasági helyzet stabilitását, a szövetségi tagsággal kapcsolatos parlamenti konszenzust, az aktív és konstruktív magyar külpolitikát, a magyar haderő NATO-orientált reformját és általában a védelmi erők azon képességét, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását, illetve, hogy részt vállaljanak békefenntartó missziók teljesítésében. Aláhúzta, hogy a magyar külpolitika fontos prioritása a szomszédos országokhoz fűződő viszony stabilizálása és továbbfejlesztése. Elmondta, hogy országa érdeke, hogy minél több szomszédos ország az euroatlanti szövetség tagjává váljon, amennyiben teljesítik a szövetség által lefektetett tagsági feltételeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Az Evenimentul Zilei szintén beszámolt az eseményről A 16-ok védőszárnyuk alá vonták Atilla leszármazottait: Magyarország már NATO-tagnak tarthatja magát című cikkében. A lap úgy véli, hogy a magyar diplomácia fényes sikert ért el szerdán Brüsszelben. "Gyakorlatilag senki nem kételkedett abban, hogy Magyarország a kiemeltek között van, de ez az első eset, hogy NATO-illetékesek ilyen nyíltan beszélnek erről a kérdésről" ? írja a lap, majd megemlíti, hogy a hírügynökség outsider-eknek minősítette Romániát és Szlovákiát. A Ziua tájékoztat, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok fakultása május 16-30 között vitát rendez Multikulturalizmus ma címmel. Vitavezető Nicolae Paun a fakultás dékánja, Matei Bozo Katalin lektor és Szegedy Edith, interkulturalizmusban szakértő lesznek. A meghívottak között lesz Gáll Ernő, Camil Muresan és Serban Papacostea egyetemi professzorok is. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 18., 72. sz./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998