udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szeibert István

1998. július 13.

Kolozsvári Erkel-bemutató Gyulán. Sorozatban az ötödik Erkel-dalművet mutatja be Gyulán a kolozsvári magyar operatársulat; a bemutatója egyben az előadás premierje is, mely után ősztől Kolozsvárt játsszák a Névtelen hősök című népies daljátékot - tájékoztatta az MTI-t Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója.Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán 1991 óta szerepel évről évre a kolozsvári Állami Magyar Opera. Az erdélyi dalszínház a nagy romantikus zeneköltő műveiből eddig a Hunyadi László-t, a Brankovics György-öt, a Bánk bán-t, valamint az István király-t játszotta el Gyulán is. A most színre kerülő Névtelen hősök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyszerű katonáinak állít emléket, a többi Erkel-operától eltérő, a verbunkos hagyományokat fölelevenítő operettes hangzással. A népies vígopera első bemutatója 1880-ban volt Budapesten a Nemzeti Színházban, a mostani előadás az 1881-es kolozsvári s az 1916-os budapesti bemutató alapján készült. A kolozsvári társulat Dehel Gábor rendezésében játssza a darabot, amelyet Hary Béla karmester és Simon Gábor igazgató zenedramaturgi közreműködésével állítanak színre. A főbb szerepekben Szeibert Istvánt, Szabó Pétert, B. Vass Évát, Marton Melindát, Szakács Leventét és Molnár Jánost láthatja a közönség. A díszletet és a jelmezt Starmüller Katalin tervezte. A kolozsváriak idei gyulai vendégszereplését a társulat Carmen-előadása zárja: a Bizet-művet Ionel Pantea, a luxemburgi opera igazgatója rendezésében láthatják-hallhatják az operabarátok, vezényel Selmeczi György (Budapest). /MTI/

2006. május 30.

Évek óta nem látogatott el Székelyföldre a kolozsvári Magyar Opera, most viszont turnéra indult Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely és Csíkszereda állomásokkal. A turné a Hargita Megyei Tanács, a MOL, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Communitas Alapítvány támogatásával jöhetett létre, jelezte Dehel Gábor rendező. Bánk bán szerepét Daróczi Tamás (budapesti Operaház) énekelte, II. Endre szerepében Szeibert Istvánt, a Gertrúdéban pedig Georgescu Máriát láthatták. /Barabás István: Bánk francia karmestere. Székelyföldön járt a világ egyetlen kisebbségi operája: a kolozsvári állami opera. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2007. február 14.

Szeibert István, a Kolozsvári Magyar Opera szólistája elmondta: ellátogatott az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Fürdő utcai székházába, hogy űrlapot kérjen az Iskola Alapítvány 20 000 forintos nevelési, oktatási támogatására. Mielőtt az okmányt átadták volna, megkérdezték, aláírja-e a szövetség uniós parlamenti jelöltjeit támogatók jegyzékét? A művész arra volt kíváncsi, hogy ez feltétele-e az űrlap kibocsátásának, mire átnyújtották az okmányt, közölve: a támogatást az RMDSZ adja. (Valójában a pénz a magyar államtól származik.)Erről László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezet elnöke kifejtette: a Fürdő utcai székházban dolgozóknak utasításuk van arra, hogy aláírást kérjenek mindenkitől, aki belép az épületbe. Ez azonban semminek nem feltétele, a 20 000 forintos támogatás és az aláírás nem „kapcsolt áru”, fogalmazott a megyei elnök. Kelemen Hunor képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke kijelentette: bárki átveheti a nevelési-oktatási támogatást igénylő űrlapot a tájékoztatási irodákból – mindenféle ellenszolgáltatás nélkül! A képviselő szerint nem jelent „főbenjáró bűnt”, ha az iroda alkalmazottai ez alkalommal felajánlják az aláírás lehetőségét. /(ercsey): Nem feltétele az aláírás a támogatásnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2007. február 15.

Visszaéléssel, zsarolással vádolják az RMDSZ európai parlamenti választási aláírásgyűjtőit. Folyamatosan érkeznek Erdély különböző pontjairól az arra utaló jelzések, hogy az európai parlamenti (EP) jelöltlistákat támogató aláírásgyűjtés során visszaélést követnek el az RMDSZ munkatársai. Kelemen Hunor kampányfőnök cáfolta a vádakat, szerinte „a rendszer jól működik”. Kolozs megyében szankciók várnak két községi RMDSZ-tanácsosra, mert megtagadták az aláírásgyűjtést. Olvasói bejelentések szerint Erdővidéken, Kolozsváron és Nagyváradon több RMDSZ-irodában is a szövetség EP-jelöltlistájának aláírásához kötik a magyar állam által nyújtott oktatási-nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás igényléséhez szükséges űrlapok kézbesítését. „Huszonkétezer forintért akármit aláírok, nekem az a pénz életbevágóan fontos” – hangoztatta egy nagyváradi hölgy, aki az oktatási-nevelési támogatás benyújtásához szükséges űrlapot az RMDSZ nagyvárad-olaszi irodájában igényelte. Nagyváradon többen jeleztek hasonló esetet, az RMDSZ munkatársai azonban cáfolták a vádakat. Szeibert István operaénekes a kolozsvári Malom utcai státusirodában látott árukapcsolás miatt tett panaszt a Szabadság napilapnál. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök elismerte, az iroda alkalmazottainak utasításuk van arra, hogy minden belépőt felkérjenek az RMDSZ-lista aláírására, de az aláírás nem feltétele a támogatási űrlapok kiadásának. /Lukács János: Forintos árukapcsolás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

2008. november 17.

November 14-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület dísztermében mutatták be Dehel Gábor színművésznek, rendezőnek a feleségéről, Marton Melinda operaénekesről írt beszélgetőkönyvét. /Dehel Gábor: Marton Melinda. Beszélgetőkönyv, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ A Prospero Könyvek sorozatban életinterjúk, azaz úgynevezett beszélgetőkönyvek készülnek az erdélyi magyar színjátszás és zenei élet meghatározó személyiségeiről. Csíky András színművészről és Hary Béla karmesterről írt kötet után ez a harmadik könyv. A könyvbemutatón Balázs Imre József, a kiadó igazgatója, Demény Péter, a kötet szerkesztője és Szeibert István operaénekes méltatta Dehel Gábor könyvét. Szeibert István felolvasta az előszó írójának, Kürthy András budapesti operarendezőnek a kolozsváriakhoz szóló, meleg hangú levelét. Marton Melinda operaénekes arról a kézzel fogható szeretetről beszélt, amely bearanyozta pályája egészét. /Nagy-Hintós Diana: Prospero-könyv Marton Melindáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Dehel Gábor /sz. Szatmárnémeti, 1940. ápr. 29./ színész, rendező, 1991-től a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője is. Marton Melinda /Kolozsvár, 1956/ a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese.


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998