udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szekeres Imre

1994. június 9.

Szekeres Imre, az MSZP alelnöke jún. 8-án Pozsonyban tárgyalt Jozef Moravcík miniszterelnökkel, a találkozó után tárgyalásáról az MTI-nek elmondta, hogy "az új kormány tíz és félmillió magyar állampolgár kormánya lesz, de természetesen felelősséget érez a határon túli magyar kisebbség sorsa iránt." /Magyar Hírlap, jún. 9./

1994. szeptember 2.

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke szept. 2-án Budapesten tárgyalt Szent-Iványi István külügyi államtitkárral, fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Szekeres Imre az MSZP és Pető Iván az SZDSZ frakcióvezetője /Magyar Hírlap, szept. 3./ és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Constantinescu a német-francia kiegyezéshez hasonló megoldást, közös infrastrukturális fejlesztést javasolt. /Magyar Nemzet, szept. 3./

1995. március 20.

Az Országgyűlés márc. 20-i ülésén az ellenzék élesen bírálta a márc. 19-én Párizsban Horn Gyula és Vladimír Meciar által parafált magyar-szlovák szerződést. Németh Zsolt /Fidesz/ kifogásolta, hogy a szerződés szlovák értelmezés szerint csak egyéni és nem kollektív jogokat tesz lehetővé. Németh Zsolt "kishitű, hamiskás összekacsintásként" jellemezte a szerződést, bejelentve, hogy a Fidesz nem vállal közösséget a szerződés megkötőivel. Kónya Imre /MDF/ hasonlóan bírálóan szólalt fel. Szekeres Imre /MSZP/ védelmébe vette a szerződést, Szabó Iván /MDF/ hiányolta, hogy az alapszerződés nem rendezi a hírhedt benesi dekrétumok visszavonásának kérdését. Torgyán József /kisgazda/ szégyennek és hazaárulásnak nevezte a szerződést, Eörsi Mátyás /SZDSZ, a külügyi bizottság és Pető Iván /SZDSZ/ viszont pozitívnak minősítette. Isépy Tamás /KDNP/ a garanciákat hiányolta. /Magyar Nemzet, márc. 21./

1996. február 8.

A kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja politikai vitanapot kezdeményezett a határon túli magyarok autonómiájának kérdésében. Az ehhez szükséges 76 aláírást össze is gyűjtötték, azonban febr. 8-án házbizottsági ülésen Gál Zoltán házelnök váratlan bejelentést tett: az MSZP-s aláírók zöme visszavonta aláírását. Az FKGP képviselői megdöbbenéssel fogadták a döntést. Lányi Zsolt frakcióvezető-helyettes szerint összeegyeztethetetlen a képviselői magatartással, hogy a nemzeti kérdésben tett támogató aláírást frakciófegyelemből visszavonják. Kósa Ferenc MSZP-s képviselő nem vonta vissza aláírását. /Új Magyarország, febr. 9./ Szekeres Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője elmondta, hogy a vitanappal kapcsolatban jogos problémák merültek fel. Szerinte a vita nem szolgálná a határon túli magyarság érdekeit, hanem hátrányosan érintené őket. /Népszabadság, febr. 9./

1996. augusztus 26.

Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője kiállt az alapszerződés mellett, szerinte az indulatok rossz irányba visznek. /Magyar Nemzet, aug. 26./

1996. augusztus 26.

Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője kiállt az alapszerződés mellett, szerinte az indulatok rossz irányba visznek. /Magyar Nemzet, aug. 26./

1996. augusztus 30.

Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője elmondta: az MDP-s képviselőknek javasolják, ne vegyenek részt a szept. 4-i magyar-magyar csúcstalálkozón. /Népszabadság, aug. 30./

1996. augusztus 30.

Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője elmondta: az MDP-s képviselőknek javasolják, ne vegyenek részt a szept. 4-i magyar-magyar csúcstalálkozón. /Népszabadság, aug. 30./

1997. április 17.

Ápr. 17-én a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának küldöttsége, amely április 16-19. között négynapos látogatást tesz Romániában, ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. A Szekeres Imre frakcióvezető, pártalelnök vezette küldöttséget, melynek tagjai voltak Baráth Etele és Bihari Mihály országgyűlési képviselők, az RMDSZ parlamenti csoportjának nevében Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes, Asztalos Ferenc és Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnökei, továbbá Ráduly Róbert, a frakció titkára fogadták. A létrejött megbeszélésen időszerű bel- és külpolitikai kérdésekben folyt eszmecsere. A magyarországi vendégek beszámoltak romániai látogatásuk eddigi tapasztalatairól, vezető romániai politikusokkal, szenátorokkal és képviselőkkel lezajlott találkozóik tanulságairól, és szakmai támogatást ajánlottak fel az RMDSZ kormányzati feladatokat vállalt tisztségviselői, szakemberei számára. A találkozón jelen volt Virág Imre, a bukaresti Magyar Nagykövetség I. titkára, valamint Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 18., 1011. sz./ Az MSZP parlamenti küldöttsége ápr. 17-én tárgyalt Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Emil Constantinescu államelnökkel. /MTI/

1997. április 18.

Ápr. 18-án Markó Béla szövetségi elnök az Ügyvezető Elnökség kolozsvári székházában találkozott az MSZP Szekeres Imre frakcióvezető, pártalelnök vezette küldöttségével, amely négynapos romániai látogatása során Kolozsvárra is ellátogatott. Szekeres Imre elmondta, hogy Ciorbea miniszterelnöktől ígéretet kapott arra, hogy az oktatási törvény két-három hét múlva a kormány elé kerül és azt a parlament még a tavaszi ülésszak idején elfogadja. Szekeres Imre hangsúlyozta, hogy Ciorbea a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult multikulturális megoldást átmenetinek tekintette, tehát a mai román kormány támogatja az önálló magyar felsőoktatás megteremtését Erdélyben. Szóba került még a közigazgatási reform, a határátlépés megkönnyítése. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Szekeres Imre elmondta: konkrét határidők hangzottak el mind a tanügyi, mind a közigazgatási törvény módosítását , illetve az egyházi és közösségi javak törvényének kidolgozását illetően. Magyarország számára az önálló magyar egyetem fontos kérdés, az alapszerződés végrehajtásának egyik kritériuma. Szekeres Imre tájékoztatott arról, hogy Constantinescu elnök felvetette a konstancai-dél-dunai szabadkereskedelmi övezet tervét, a másik elképzelés az, hogy az Európai Unió tervében szereplő autópálya ne a korábbi útvonalon, hanem Kolozsváron és Brassón keresztül közelítse meg Bukarestet. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

1997. április 21.

Szinte mindegyik lap beszámol a Szekeres Imre által vezetett MSZP-küldöttség kolozsvári látogatásáról. Az Adevarul "A magyarországi honatyák kérik, hogy a román tisztviselők tanuljanak magyarul" címmel számol be az eseményről. A lap megemlíti, hogy Szekeres Imre kijelentette, a Bolyai Tudományegyetem újralétesítése az alapszerződés teljesítésének fő szempontját képezi. A lap idézi az MSZP-s politikust, miszerint a kolozsvári magyar egyetem fontos szereppel fog bírni a romániai magyarság jövőjében. Elmondta, hogy biztosításokat kapott Ciorbea miniszterelnöktől, hogy néhány héten belül módosítják a tanügyi törvényt, beiktatva abba a minden szintű magyar nyelvű oktatásra vonatkozó előírást is. Szekeres Imre kijelentette, "szeretnénk, ha a kolozsvári magyar konzulátusa május végén nyílna meg, mivel Göncz Árpád akkor látogat Romániába, így ez egy kiváló alkalom lenne". Bihari Mihály országgyűlési képviselő a kétnyelvű feliratoknak és a magyar nyelvnek a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba való bevezetése mellett foglalt állást. A lap megjegyzi, "akárcsak az RMDSZ jelenlegi vezetése, Bihari Mihály is szorgalmazta, hogy amennyiben egy kisebbség létszáma egy helységben meghaladja a 10%-ot, akkor be lehet vezetni a kétnyelvű feliratokat, valamint azt, hogy a köztisztviselők ismerjék a magyar nyelvet". "Aláhúzta, hogy szükséges a helyi kisebbségi önkormányzatok bevezetése, mivel ezúton megoldódnak a nemzeti kisebbségek problémái". A Ziua is ismerteti Bihari Mihály kijelentéseit. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy az MSZP küldöttsége felajánlotta, hogy az RMDSZ szakembereinek szakmai és tanácsadási támogatást nyújt főleg privatizációs kérdésekben. A lap megemlíti, hogy az MSZP-küldöttség Bukarestben és Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. A lap idézi Markó Bélát a szövetség elnökét, miszerint az amerikai közigazgatás politikai támogatását kérte Románia NATO-csatlakozása érdekében. A lap egy másik cikkben úgy véli, hogy Szekeres Imre biztos tényként kezelte a magyar konzulátus májusi felavatását. A lap úgy tudja, a magyar politikus kijelentette, hogy a Ciorbea miniszterelnökkel folytatott találkozón ígéretet kapott arra, hogy "a tanügyi törvény módosítása be fog következni az 1997-98-as tanév kezdetéig. Az Evenimentul Zilei szerint Szekeres Imre érzékeltette, hogy a magyar egyetemet csak a Babes-Bolyai szétválasztásával lehet megtenni. A Cronica Romana, Romania Libera, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj Május végén nyitják meg a magyar konzulátust címmel tájékoztat az MSZP-s politikusok látogatásáról. A Mesagerul Transilvan egy másik cikkének címe Kihasználva a Ciorbea-kormány kompromisszumait, Magyarország minden áron külön magyar egyetemet akar Kolozsváron. A lap ismerteti az MSZP alelnökének kijelentését, miszerint "a Ciorbea által előterjesztett megoldás, mely magyar tagozatoknak a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül való létesítésére vonatkozik, nem végleges". A lap ugyanakkor megemlíti, hogy Magyarország támogatása a Bolyai Egyetem létrehozása terén magyarországi egyetemi oktatók

1997. szeptember 22.

Horn Gyula miniszterelnök felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés szept. 22-i ülése, aki kifejtette: a kormány mindent megtett a szomszéd országokkal való jó viszony megteremtéséért, az elmúlt években romlott a szlovákiai magyarság jogainak érvényesítési lehetősége, ami komoly feszültséget keltett Magyarország és Szlovákia viszonyában. Kijelentette, hogy a magyar kormány védi a határon túli magyarság érdekeit. A magyar kisebbség jogainak helytelen képviselete azonban komoly zavarokat okozhat. Egyes ellenzéki politikusok kijelentéseikkel veszélyeztetik a kormány törekvéseit, állapította meg. A szlovák kormány kisebbségi politikája nem felel meg az európai normáknak és azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek sem, amelyeket maga Szlovákia vállalt. A kormányfő felszólalása után a pártok frakcióvezető reagáltak az elhangzottakra. Torgyán József, az FKGP elnöke bejelentette: mivel Horn Gyula súlyos bűncselekményeket követett el a nemzet érdekei ellen", vizsgálóbizottság felállítást fogja kezdeményezni. Szerinte a jelenlegi kabinet a Kádár-Grósz kormányzat dicstelen külpolitikáját folytatja, majd - szokása szerint - felszólította a miniszterelnököt, mondjon le. Pokorni Zoltán /Fidesz/ szerint a kormány a "minden áron alapszerződést" politikájával felrúgta az a rendszerváltás utáni gyakorlatot, hogy Budapest emelt fővel kiállt a határon túli magyarok érdekiért. Demeter Ervin /MDF/ újabb magyar-magyar csúcstalálkozó összehívását javasolta. Megjegyezte: nem véletlen. hogy Vladimír Meciar szlovák kormányfő nem Antall József előtt vetette fel a lakosságcsere gondolatát, mivel Meciar is tudta, mit jelent lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének lenni. Szekeres Imre /MSZP/ és Szent-Iványi István /SZDSZ/ kiállt a kormány külpolitikája mellett. Szabó Iván /MDNP/ most is a konstruktív ellenzék szerepét vállalta: kötelességük támogatni azt a politikát, amely visszautasította a lakosságcserét. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2004. február 10.

Január 19-én a Duna TV műsorában Markó Béla szerepelt, a Krónika napilapban szintén, a Kossuth Rádió Esti krónikájában ugyanő, írta olvasói levelében Csepei Balázs. „Markó Béla folyt minden közszolgálati csapból ezen a napon.” Markó fölvetette a lehetőségét egy esetleges bukásnak és elkezdte megjelölni a felelősöket az RMDSZ parlamentbe jutásának esetleges kudarca miatt. „Azt mondja Markó, ő autonómiapárti, s ezt mondja Kovács László elvtárs is. Nem, kérem, ez nem címkézés. Most nézem a Duna TV híradóját, január 20-án este, amikor is Szekeres Imre beolvasta az MSZP Európai Parlamentbe jelölt képviselőit. Idézem: "az első helyen Kovács László elvtárs..." Csepei megállapította: „az RMDSZ összefeküdt a volt kommunistákkal.” /Csepei Balázs, Ipp: Ezt nem lehet szó nélkül hagyni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

2004. május 10.

Máj. 9-én Marosvásárhelyen helyi vállalkozókkal találkozott Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A találkozón részt vett Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Virág György, a megyei tanács elnöke, Borbély László képviselő és Csegzi Sándor alpolgármester is. Szekeres Imre rámutatott, az RMDSZ olyan politikai szervezet, amely példamutató teljesítményt mutatott fel az elmúlt időszakban, illetve kiemelte annak fontosságát, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere, és RMDSZ többségi tanácsa legyen a június 6-i választások után. /(mózes): Szekeres Imre helyi vállalkozókkal találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

2004. október 19.

Az MSZP okt. 16-i tisztújító kongresszusának döntése alapján a párt elnöke Hiller István, az elnökhelyettes Szekeres Imre, a két alelnök Juhász Ferenc és Újhelyi István lett. Az elnökségben a régi gárdából benn maradt egy-két ember, így Kiss Péter, Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó és Mandur László. /Politológusok az MSZP új vezetéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2006. október 10.

Újabb belpolitikai vihart kavart Magyarországon a Magyar Szocialista Párt (MSZP) zárt ülésein kiszivárogtatott beszédek. Gyurcsány Ferenc hatalmas botrányt előidéző beszéde után most Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszteren és Szekeres Imre MSZP-elnökhelyettesen volt a sor. Október 8-án, vasárnap a magyar közszolgálati rádió Lamperth Mónika zárt ajtók mögött elmondott beszédéből hozott részleteket nyilvánosságra. A rádió által sugárzott felvételen a miniszter asszony október 7-én, az MSZP országos választmánya előtt az elvesztett önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt mondta: „higgyétek el, tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban.” Lamperth Mónika áthúzná azokat a számításokat, amelyek szerint „innentől a Fidesz fogja osztani a pénzt”. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint Lamperth Mónika kiszivárgott mondatainak tartalma az, hogy helyzetbe akarja hozni a szocialistákat a Fidesszel szemben. Amit Lamperth Mónika mondott, „az a demokráciában egy miniszter részéről elfogadhatatlan”. Nyilvánosságra került Szekeres Imrének is a fejtegetése, amelyben az MDF-hez és az SZDSZ-hez való viszony újragondolásáról beszél. A Szabad Demokraták Szövetsége országos kispártból budapesti középpárttá vált. Ezzel szemben – vélte Szekeres – az MDF országos kispárttá vált, sok fontos mandátummal. Tizenegy megyében van jelentősége az MDF által megszerzett mandátumoknak. Az MSZP-nek új viszonyt kell ebben a vonatkozásban is kialakítani – mondta. /További MSZP-lejárató felszólalások szivárogtak ki. Ezúttal Lamperth Mónika és Szekeres Imre „elszólásai” kerültek nyilvánosságra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2006. október 11.

Az MSZP társadalom-politikai tagozatának ülésére Sipos József küldött bevitte a Kossuth Rádió munkatársát, aki rögzítette az ott elhangzottakat. Így került nyilvánosságra Szekeres Imre honvédelmi miniszter kijelentése, az SZDSZ helyett az MDF-fel kell az MSZP-nek szorosabb kapcsolatot kialakítani. Lampert Mónika pedig megnyirbálja az immár megváltozott összetételű önkormányzatok önállóságát, hogy minél kevesebb jusson az ellenzéki beállítottságú önkormányzatoknak. Az MSZP az egypártrendszeres időkből származó pártfegyelem vonalán haladva belső ellenzékét akarja félreállítani, írta Németh Júlia. /Németh Júlia: Szivárgás-szivárogtatás-megrendelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2006. október 27.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete és a bardoci Székely Tanácsának elnöksége tiltakozik a bodvaji vaskohó avató ünnepségére meghívott Magyar Szocialista Párt (MPSZ) színeit képviselő, Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter, volt Magyar Szocialista Munkáspárt KISZ-titkár jelenléte ellen, aki Pap János, az MSZMP Veszprém megyei első titkára mellett dolgozott,. Az ünnepségen részt vesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes és Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke is. A bodvaji vaskohóban öntötte Gábor Áron 1848 novemberében Háromszék önvédelmi harcának első két ágyúját. /P. A. M.: Ma avatják fel a bodvaji vaskohót. Szekeres Imre távolmaradását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2006. október 28.

Október 27-én a székelyföldi Bodvajon Szekeres Imre honvédelmi miniszter, aki az RMDSZ meghívására részt vett – a magyar kormány hozzájárulásával – felújított vashámor avatóünnepségén. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete és a Bardoc–Miklósvárszéki Székely Tanács az előző napon közleményben tiltakozott a látogatás ellen. Egyesek bekiabálással próbálták megzavarni az ünnepséget. Markó Béla köszöntő beszédében kifejtette: a bodvaji hámor fontos jelképe az erdélyi magyarságnak, arra figyelmeztet, hogy Bukarestnek és Budapestnek is oda kell figyelnie, mi történik a Székelyföldön, hiszen mindkettőnek adóssága van a romániai magyarsággal szemben. A Székelyföldnek szüksége van a maga önálló életére, a területi autonómiára, hiszen a székelység mögött több évszázados önálló történelem, hagyomány és akarat áll, akárcsak a megmaradásra való képesség – mondta Markó Béla. /Felavatták a bodvaji vashámort. „Mit keres Szekeres Székelyföldön?” feliratokkal fogadták a magyar minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2006. november 16.

Hiller István magyar kulturális és oktatási miniszter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke lemondta székelyföldi látogatását, így nem vesz részt a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ megnyitóján – jelentette be György Ervin, Kovászna megye prefektusa. Eredetileg 2004. november 9-én kellett volna megnyitni a központot a magyar és a román kulturális miniszterek jelenlétében, de arra nem került sor. „Hiller István érzékeli az erdélyi hangulatot, és nem akarja kitenni magát egy barátságtalan fogadtatásnak. A miniszter úr valószínűleg november végén látogat majd el ide, de nem hivatalos látogatás keretén belül”, mondta György Ervin. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének vezetősége néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy a leghatározottabban tiltakoznak azon mérhetetlen cinizmus ellen, amellyel a magyar kormány tagjai viseltetnek a határon túli magyarság iránt. „Miután az október 23-i budapesti magyarverés egyik irányítója, Szekeres Imre hadügyminiszter minden szégyenérzet nélkül tette le lábát limuzinjából Háromszék földjére a bodvaji kohó újraavatóján, ezúttal úgy hírlik, hogy Hiller István pártelnök kívánja felavatni a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központot november második felében” – mondotta Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. Gazda szerint a székely vendégszeretetnek is vannak határai, s Hiller István ennek határain kívül esik. /Lemondta székelyföldi látogatását Hiller István. Utcai tüntetésekkel fenyegetőzött az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2007. október 2.

Nem hívta meg az aradi vértanúk emlékére tartott október 6-i ünnepségre Tőkés László királyhágómelléki püspököt, független európai parlamenti képviselőjelöltet Király András, az aradi RMDSZ elnöke, azzal indokolva döntését, szeretné, ha a megemlékezés az eddigieknél ünnepélyesebb lenne, és a romániai magyarság egységének jegyében zajlana. „Tőkés hozzáállása igen negatív a magyar közösség számára. Mi nem hívtuk meg, ám előfordulhat, hogy eljön, ahogy az már előfordult. A megemlékezések azonban nem lehetnek politikai csatározások színhelyei” – szögezte le Király András. Az október 6-i megemlékezésre több hazai és magyarországi politikust is meghívott az eseményt szervező aradi RMDSZ. Eddig Markó Béla RMDSZ-elnök, valamint Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter jelezte, hogy ott lesz az ünnepségen. Továbbá az RMDSZ EP-képviselő listájának első helyezettjeit is Aradra várják. A szervezők Teodor Melescanu védelmi minisztert is meghívták, a liberális politikus azonban még nem jelzett vissza. /Ünnep Tőkés nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2007. október 8.

Nyíltan támogatja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelöltet. A Fidesz személyes jelenléttel is besegít kampányába, és annyiszor jönnek majd, ahányszor Tőkés hívni fogja őket. Orbán – aki az RMDSZ-t magában foglaló Európai Néppárt (EPP) alelnöke is – kijelentette: az EPP támogatja Tőkés bejutását az Európai Parlamentbe. Aradon Dávid Ibolya MDF-elnök, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is a magyarság egységét szorgalmazták, elítélve a megosztási kísérleteket. A Fidesz elnöke szerint van Erdélyben elég magyar szavazó, s ha a magyarok urnák elé járulnak, akkor semmilyen érdekütközés nem jön létre Tőkés László és az RMDSZ között. Elsőként és legdurvábban Markó Béla minősítette a magyar ellenzéki párt vezetőjének nyilatkozatát. Az RMDSZ vezetője szerint akár történelmi botlásnak is nevezhető, hogy Orbán Viktor és pártja nyíltan beavatkozik az erdélyi magyar politikába. Markó úgy vélte, a református püspök egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe, legfeljebb azt érheti el, hogy az RMDSZ sem küldhet képviselőket. Aki ezt a megosztottságot támogatja, az akarva-akaratlanul is ahhoz járul hozzá, hogy Brüsszelben csak románok képviseljék Romániát – szögezte le Markó. Ha a Fidesz valóban segíteni akarta volna az erdélyi magyar közösséget, arról kellett volna meggyőznie Tőkés Lászlót, hogy fogadja el az RMDSZ felajánlását egy közös választási listán való szereplésre – vélekedett Markó. Orbán kijelentette: az Európai Parlamentben is olyan embernek kellene képviselnie az erdélyi magyarokat, aki teljes szívvel hisz a magyar függetlenségben és szabadságban. Tőkés hangsúlyozta: örvend annak, hogy sikerült együtt ünnepelni az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel. Bíró Rozália, nagyvárad alpolgármestere beszédében kiemelte: miközben sem az ellenségnek, sem a diktatúrának nem sikerült megsemmisítenie a magyarságot, most magyar magyar ellen küzd, s veszélybe sodorja a közösséget. RMDSZ-esek – közöttük Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Pete István szenátor, Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke –végighallgatták Orbán Viktor és Tőkés László beszédét. Tőkés László élesen bírálta, hatalmi arroganciával vádolta az RMDSZ-t, egyrészt Király András Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentése miatt, miszerint Tőkésnek nincs mit keresnie az aradi ünnepségen, másrészt pedig közölte, hogy megfenyegették: ha meghívja Orbánt Váradra, akkor „kommandók” kifütyülik a magyar politikust. Szilágyi Zsolt utólag elmondta, hogy a Bihar megyei RMDSZ köreiből kaptak ilyen fenyegetést. Dávid Ibolya hangsúlyozta: „Nem a politikai ellenfél az ellenség, hanem a nemzeti depresszió, a közöny, a gyűlölet, a széthúzás alapvető kérdésekben és a rombolás. Itt és az anyaországban is ezer kísérlet mutatkozik a felemelkedést biztosító cselekvési egység megbontására. ” Az aradi vértanúk emlékére Kolozsváron is emlékünnepséget szerveztek. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a szamosfalvi obeliszknél fejezte ki tiszteletét. Este a Farkas utcai református templomban ökumenikus szertartással folytatódott a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Egyed Ákos történész, akadémikus vázolta fel röviden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét. /Valkai Krisztina, Borbély Tamás: Orbán felsorakoztatta a Fidesz-t és az Európai Néppártot Tőkés mögé. Kissé feszült hangulatú együttünneplés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Egységről, együttünneplésről és a szabadságeszméről beszéltek külön – Aradon és Nagyváradon – az október hatodikai megemlékezéseken részt vevő magyar és román politikusok. Október 6-án magyar zarándokok ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből Aradra, a kivégzett honvédtisztek gyászünnepére. A megemlékezéseken részt vett Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, Terényi János magyar nagykövet és Cseh Áron főkonzul is. „Ma a magyarságnak új honfoglalásra van szüksége. Ismét otthonunkká kell tennünk Erdélyt, mert nekünk nincsen más otthonunk, csak ez, és többé nem akarunk alárendelt szerepet játszani ezen a földön, soha többé nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni itt!” – hangzott el Markó Béla RMDSZ-elnök üzenete. Nagyváradon az emlékezésen Orbán Viktor Fidesz Magyar Polgári Párt-elnök is részt vett. Biró Rozália RMDSZ-es nagyváradi alpolgármester az együttünneplés, együttgondolkodás, valamint az itthon maradás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Orbán Viktor az összetartozásra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy „csak egymással szövetségben és nem egymás kárára tehetjük nemzetünket naggyá“. A hűvös idő miatt kevés kolozsvári jelent meg Szamosfalván, ahol Boros János alpolgármester és emlékezők koszorúztak. Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében emlékeztek a vértanúkra. /Egységüzenet helyett üzengetés az ünnepen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Markó Béla szövetségi elnök Aradon elmondott beszédében úgy vélekedett, október hatodika legfőbb üzenete ma is az, hogy a szabadságharc hősei, különféle meggyőződésük, vérmérsékletük és származásuk ellenére össze tudtak fogni egymással. „Civakodó nemzet nem fog magának szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kivívni” – hangoztatta Markó Béla. /Új honfoglalásra van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./ A Kárpát-medence népei közötti összefogásra, a magyar nemzet kebelén belüli összetartásra hívta fel a figyelmet szombaton, Aradon a vértanú tábornokokra emlékező beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Aradon az RMDSZ az MSZP-vel és az MDF-fel emlékezett. Markó új honfoglalást hirdetett meg Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

2008. március 7.

Március 6-án Bukarestben aláírta a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló kétoldalú egyezményt Szekeres Imre magyar és Teodor Melescanu román védelmi miniszter. A felek kölcsönösen biztosítják a hadisírok és a háborús emlékművek eredeti helyükön való megőrzését és gondozását. Az emlékműveken mindkét országban magyarul és románul is szerepelnek majd a feliratok. Szekeres román kollégája támogatását kérte abban, hogy Bukarestben egy hős parcellát építsenek, amelynek alapkövét 2002-ben a magyar köztársasági elnök rakta le akkori látogatása alkalmával. Melescanu elmondta, hogy vendégével a két ország katonai együttműködésének bővítéséről, az áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozóról is tárgyaltak. – A hadisírok jogi helyzetét szabályozó egyezmény aláírását a harmadik együttes román-magyar kormányülésre terveztük, de Nagyszebenben procedurális okokból nem lehetett ezt megejteni – nyilatkozta Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes. A Magyar Köztársasággal kötött mostani egyezmény meghatározatlan időre szól, és a belső elfogadási procedúrák teljesítéséről szóló diplomáciai értesítés után léphet érvénybe. Hivatalos statisztikák szerint mintegy 150 000 román katona nyugszik Európa és Ázsia 30 országában, ezek közül 16 000-re becsülik a Magyarország területén elesettek vagy a világháborúk utáni fogságban elhunytak számát. Ugyanakkor a második világháborúból 4136 magyar hősről tudnak, az első világháború idején pedig az Osztrák–Magyar Monarchia több mint 2000 katonája esett el Románia területén. /Aláírták a román–magyar hadisír egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2008. március 8.

Ha a magyarországi politikusok Erdélybe jönnek, a romániai magyarság egységét kell támogatniuk, nem pedig e közösség megosztására kell törekedniük – mondta március 6-án Bukarestben Szekeres Imre honvédelmi miniszter Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélése után. A politikus az MSZP egyik vezetőjeként is tárgyalt Markóval. Szekeres kifejtette: aggodalommal tanulmányozza az új választási törvényt, az nagymértékben befolyásolja az egységes magyar parlamenti képviselet lehetőségeit. Szerinte emiatt még nagyobb szükség van arra, hogy a magyarság összefogjon. A magyar kormány és az MSZP minden támogatást megad ahhoz, hogy a romániai magyarság képes legyen szavatolni a megfelelő képviseletet mind az önkormányzatokban, mind az országos ügyek intézésében – mondta Szekeres. /Szekeres: a romániai magyarság egységét kell támogatni. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ A magyar kormány és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) támogatni fogja az RMDSZ-t abban, hogy az idei helyhatósági- és parlamenti választások nyomán megtartsa jelenlegi parlamenti képviseletét ― mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter Markó Béla RMDSZ-elnöknek bukaresti látogatásán. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2008. március 10.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter rámutatott, Magyarország álláspontja Koszovó függetlenségének elismerésével kapcsolatban megegyezik az RMDSZ-ével: el kell ismerni Koszovó függetlenségét. Magyarország a függetlenség elismerésekor két dolgot tart szem előtt: biztosítsák a térségben a kisebbségi jogok teljes körű betartását, másrészt reális perspektívát kell nyújtani a Szerbia számára az euroatlanti integráció terén. /Oborocea Mónika: „Mutassunk fel egységet“. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2008. október 7.

„Arad gyásznap, de valamiféle gyászünnep is: a szabadságszeretet, a szolidaritás, az összetartozás, az összefogás napja. Arad ugyanis cáfolata annak, hogy vereségből nem lehet győzelem. A visszafojtott gyász erőt adott a magyar nemzetnek, erkölcsi tartást. Mégis győzelem lett a vereségből” – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök október 6-án Aradon tartott megemlékező ünnepségen. Idén is több ezren voltak jelen. A megemlékezés ünnepi szentmisével kezdődött a minorita templomban, majd a résztvevők a Vesztőhelyen helyezték el a kegyelet koszorúit. A rendezvény a Szabadság-szobornál folytatódott. Markó felidézte a szabadságszobor kiszabadításának történetét. Emlékeztetett, „tisztességes nemzeti célokról lemondani nem szabad még akkor sem, ha pillanatnyilag szinte reménytelennek látszik a megvalósításuk. ”Az ünnepségen elhangzott beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a két országnak azonosak a modernizációs érdekei, hasonló adottságaik következtében természetes szövetségesei egymásnak. A miniszter utalt a közös román–magyar kormányülésekre is. /A tizenhárom vértanú tábornokra emlékeztek Aradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2008. október 7.

A magyarországi politikusok nem avatkozhatnak bele a romániai magyarság politizálási módszereibe, hiszen hazatérve nem ők vállalják Romániában elhangzó nyilatkozataik következményeit – szögezte le Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott megbeszélését követően. Szekeres elmondta: pártja nem kíván „kampánytanácsot” adni, ugyanakkor az MSZP néhány fontosabb politikai kérdésben konzultál az RMDSZ-szel, így a két ország közötti együttműködésről, az infrastruktúra fejlesztéséről vagy a nemzeti kultúra megőrzéséről. Emlékezetes, hogy az elmúlt hetekben Nyakó István MSZP-szóvivő a Magyar Ifjúsági Értekezlet püspökfürdői konferenciáján arról beszélt: „ha egy párt szavazásra akarja bírni az embereket, ellenséget kell keresnie, ha nincs, akkor démonizáljon valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni”. Az RMDSZ később cáfolta Ujhelyi István MSZP-s képviselő ugyanott elhangzott kijelentését, miszerint ha igényelte, akkor az MSZP sokat segített, mindig mindenben támogatta a szövetséget, viszont a párt azt kérte, hogy erről ne beszéljen a magyar kormánypárt, nehogy kiderüljön Erdélyben a dolog. Nagyváradon idén is együtt emlékeztek a történelmi egyházak, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP), illetve a civil szféra képviselői. A Szent László római katolikus templomban tartott ökumenikus istentiszteleten Csűry István református megbízott püspök, Lőrincz Ottó római katolikus kanonok, Mátyás Attila evangélikus és Buzogány István unitárius lelkész emlékezett a mártírokra. A megemlékezés Nagysándor József vértanú emléktáblájánál folytatódott. „Ha egy nép közös célért küzd, együtt harcol, nemzet lesz, és csuda dolgokat vihet véghez” – emlékezett az október 6-i eseményekre Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor alpolgármester. A megemlékezésen a történelmi egyházak helyi elöljárói mondtak áldást. Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket az aradi hősök előtt. /R. Sz. : Gyásznap és gyászünnep. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

2009. november 2.

A román és a magyar halottakról egyaránt megemlékezett november 1-jén Bukarestben Szekeres Imre honvédelmi miniszter: a Dinamo stadion klubházának falán felavatta Marian Cozma emléktábláját, a Calvineum református temetőben pedig a Magyar hősi parcellát és az ott felállított emlékművet. A Magyar hősi parcella emlékművének alapkövét 2002 októberében helyezték el. Azóta elkészült a művészi emlékmű és 2008 márciusában létrejött a román–magyar hadisírok jogi helyzetéről szóló megállapodás is. /Fleischer Hilda: Román-magyar közös hősök. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter a Marian Cozma emléktábla avatásán olyanokat állított, hogy tisztelnünk kell a két nép hőseit, hogy a modern időkben román és magyar már csak sportban küzd egymás ellen, azután kezet fogunk, hogy Cozma meggyilkolása példa nélküli összefogásra ösztönözte a két országot és népet, meg hasonló üres, a valóságtól távol álló dolgokat. Marian Cozma halála után a két nép nem fogott össze, csak annyi történt, hogy a románok azóta is türelmesen várják a gyilkos(ok) elítélését. Román és magyar között nem valósul meg a példaként emlegetett német–francia kibékülés. Az egyik ugyanis kénytelen történelmi, társadalmi, kulturális ezeréveket utólag pótolni meg púderezni, a másik pedig alkata, lelkülete miatt még sokáig Trianon foglya marad. Maximum megpróbálnak itt Európában ellenni egymással. A Szekeres által emlegetett „összeborulás” egy felszínes érdekbékesség, a román és magyar politikusok ügyesen játsszák szerepüket. Amennyiben Szekeres Imrét érdekli az igazi, valóságos viszony román és magyar között, repüljön be légyként egy magyar–román focimeccsre, jusson fülébe mindegyik, magyart bozgorozó román átkozódás, minden büdösoláhozó magyar átkozódás, írta a lap munkatársa. /Irházi János: Jó kis viszony. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998