udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 88 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szekernyés János

1990. február folyamán

Megjelent egy új irodalmi folyóirat: Ezredvég /Temesvár/, a borítón: 1990. tavasz /talán márciusban láthatott napvilágot/. Főszerkesztője Szekernyés János újságíró. Temesváron utoljára a Bánsági Írás /1949-1953/ folyóiratot adták ki, 1957-ben a Bánsági Üzenetet, azonban ez a kiadvány is megszűnt.

1992. április folyamán

Temesváron évtizedek óta működik a Franyó Zoltán Irodalmi Kör /kezdetben Ady Endre nevét viselte/, mint a város magyar művelődési életének egyik legfontosabb fóruma. Létezése, helytállása, a kör kiadványa, a Lépcsők antológia komoly kultúrpolitikai tett volt a diktatúra idején. Az elmúlt évtizedben Mandics György vezette ügyvivő elnökként a kört. Sokoldalú irodalmi munkássága miatt azonban 1990 szeptemberében lemondott, illetve átadta tisztét Illés Mihálynak. Illés Mihály /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, elbeszélései, regényei jelentek meg. A Franyó Zoltán Irodalmi Körnek kilenc írószövetségi tagja volt 1990 őszén /Anavi Ádám, Bárányiné László Ildikó, Bárányi Ferenc, Illés Mihály, Kiss András, Mandics György, Mandicsné Veress Zsuzsa /ő időközben elhunyt/, Oberten János és Pongrácz P. Mária. A későbbiekben az érdeklődés csökkent, kevesebben jöttek el a kör üléseire. Bárányi Ferenc politikai téren tevékenykedik, Bárányiné László Ildikót lefoglalja a szeretetszolgálatban betöltött munkája. Szükség lenne arra, hogy a fiatalok jelentkezzenek. A kör megindította az Ezredvég folyóiratot. Pénzhiány miatt azonban csak két számot sikerült megjelentetniük. /Boér Jenő: Hogyan tovább, Franyó-kör. = Művelődés (Kolozsvár), ápr./ Ezredvég /Irodalom, művészet, társadalom, Temesvár/ 1. szám: 1990 tavasz, 2. sz.: 1990 nyár Főszerkesztő: Szekernyés János, titkár: Boér Jenő.

1990. május 6.

Máj. 6-án Temesváron a helyi magyar líceum felvette Bartók Béla nevét. Az ünnepséget Halász Ferenc, a frissen kinevezett igazgató nyitotta meg. A magyar líceumot 1985-ben tették kétnyelvűvé, majd 1990. márciusában ismét önálló magyar tannyelvű lett. Beszédet mondott Bodó Barna, a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Tőkés László püspök, Szekernyés János irodalomtörténész és újságíró, végül Pordea Petru, a temesvári Magyar-Román Baráti Társaság elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1992. február 27.

John Bukowsky 1990 augusztusa óta Románia pápai nunciusa. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy küldetésének egyik specifikus része a görögkeleti és a görög katolikus felekezetek között elhúzódó, némelykor tettlegességig fajuló vitája az egyházi javak, a templomok elosztásában, amelyet ideje lenne ésszerű módon lezárni. Tudatosítani kellene, hogy a görög katolikus templomok visszaigénylése történelmileg jogos és megalapozott. - A nagyváradi és a szatmári püspökség hivatalosan kérte, hogy a nemrégiben létesült gyulafehérvári érsekség fennhatósága alá tartozzanak. Mi erről a véleménye, kérdezte Szekernyés János a nunciust. Méltányolja a kérést, felelte, a Szentszék sem határolja el magát ettől a kéréstől. A jelenlegi feltételek között azonban nem tudják teljesíteni, a régi kereteket rögzítette a Romániával a húszas évek végén kötött konkordátum. Amennyiben a jövőben új egyezményt kötnek, akkor az érsekségek területét is módosítani lehet. Hozzátette: kánonjogi szempontból a püspökök teljes autonómiát élveznek, nem tartoznak egyik vagy másik érsek joghatósága alá. /Szekernyés János: Beszélgetés John Bukowsky pápai nunciussal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./

1992. augusztus 7.

Temesváron az egyetemen magyar nyelv szak indul, továbbá magyar nyelvű tanárképzés, ismertette a helyzetet Szekernyés János, aki kezdettől szervezi ezt az új oktatási formát. Induláskor Szegedről szeretnének vendégtanárt meghívni. Temesváron az egyetem vezetősége pártolja az új tanszék indítását. /Temesvári Rádió magyar adása/

1993. november 2.

Okt. 29-31-e között tartották meg Szatmárnémetiben és Lugoson a Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapokat, amelyen a helyi egyházak, politikai szervezetek, nemzetiségi küldöttek, az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai és vezetői vettek részt. Jakabffy Elemér 1922-től 1942-ig adta ki Lugoson a Magyar Kisebbség című folyóiratát. Balázs Sándor, Bárdi Nándor, Szekernyés János, Kreczinger István, Székelyhídi Ágoston /Debrecen/, Varga Attila, Bodó Barna tartott előadást. Megjelent és felszólalt Budapestről Katona Tamás miniszterelnöki államtitkár és Tabajdi Csaba képviselő is. /(Kisgyörgy Réka): Kisebbségpolitikai fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Balázs Sándor beszéde /Jakabffy Elemér, a kisebbségpolitikus: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. folyt.: nov. 11., Katona Tamás beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1994. december 7.

Halálának századik évfordulója alkalmából dec. 7-én névadójára emlékezett a temesvári Ormos Zsigmond Közművelődési Társaság. Tudományos ülésszakon idézték fel alakját Benkő Samu történész, Miklós Ilona muzeológus és Szekernyés János helytörténész. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1995. május 6.

Idén másodszor rendezi Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör a Jakabffy Napokat máj 12-13-án, Jakabffy Elemér szellemi hagyatékának idézéseként kárpát-medencei tudományos tanácskozást. Idén "Közösségi érdekvédelem és önkormányzat" lesz a tanácskozás címe. Az előadók között lesz Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bárdi Nándor /Szeged/, Szekernyés János /Temesvár/, Markó Béla, Tabajdi Csaba államtitkár, Jeszenszky Géza, Pozsgay Imre, Varga Attila RMDSZ-képviselő, Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Bodó Barna, a Kisebbségi Szórványkutató Központ /Temesvár/ vezetője, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Székelyhídi Ágoston történész /Debrecen/. A tanácskozás vezetői Kötő József, Törzsök Erika és Pozsgay Imre, egymást váltva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./

1997. május 5.

Ápr. 30-a és máj. 4-e között tartották meg a Temes megyei RMDSZ szervezésében a hagyományossá vált Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot Temesváron. Ápr. 30-án megünnepelték a Magyar Ház Rt. alakuló közgyűlésének 70. évfordulóját, és megemlékeztek a Temesvári Magyar Ház tervezője, Székely László műépítész születésének centenáriumáról. Ebből az alkalomból kellett volna felavatni a Bakk László által készített és az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete által Temesvárnak ajándékozott emléktáblát, amelyen az alapkő letételekor megfogalmazott üzenet ? "A magyar kultúra várának ajánljuk ezt a házat" ? olvasható. A Magyar Házat ma törvénytelenül birtokló hírhedt I. C. Dragan-féle sajtótröszt beleegyezése hiányában az emléktábla nem kerülhetett végleges helyére, az épület falára, így csupán jelképes leleplezésnek lehetett tanúja a mintegy 300 részvevő. Az ünnepségen beszédet mondott Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, Graur János, a Magyar Ház Rt. elnöke, Bodó Barna megyei tanácsos, Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke, valamint az egykori alapító részvényesek leszármazottai nevében Oberst László városi tanácsos. Az ünnepségen Mátray László színművész szavalt. Az emléktábla a temesvári RMDSZ-irodában várja a temesvári és bánáti magyarság által remélt kedvező bírósági ítéletet a Magyar Ház sorsával kapcsolatban. Máj. 1-jén Szekernyés János művészettörténész megnyitotta 12 temesvári magyar hivatásos képzőművész közös tárlatát, majd bemutatták Dukász Péter és Szász Enikő rövidfilmjét azokról a temesvári köztéri műalkotásokról, amelyek képzőművészeink alkotó fantáziáját dícsérik. Máj. 2-án Magyar Bál volt a 4+2 Aszinkron zenekar és a Rezeda népi együttes felléptével, majd máj. 3-án a Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában "A két Pierrot" c. színmű került színpadra. Máj. 4-én a bánsági magyar (temesvári, újszentesi, végvári, őscsanádi, igazfalvi, óteleki, zsombolyai és dettai) hagyományőrző csoportok "Hagyománykeresőben" címmel a Csiky Gergely Színház nagytermében rendezett vetélkedője, majd táncház zárta az ötnapos rendezvénysorozatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./

1997. november 16.

Ady Endre születésének 120. évfordulóján Nagyváradon és Zilahon tartottak vándortanácskozást a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, a nagyváradi Ady Társaság és a Szilágy Társaság /Zilah/ rendezésében. A partiumi újságírással foglalkoztak, illetve annak jeles képviselője, Ady publicisztikájával. A résztvevők megkoszorúzták Érdmindszenten az Ady-szobrot. Nagyváradon, az Ady Társaság tanácskozásán /nov. 15-16-án/ Cseke Péter vezette, a kolozsvári egyetemi tanár, Kozma Dezső, továbbá Koczkás Sándor /Budapest/ és Kántor Lajos tartott előadást. A temesvári újságírás korabeli viszonyairól Szekernyés János, az aradi publicisztikáról pedig Puskel Péter beszélt. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője A hírlapírói attitűdök Ady apropóján címmel, Tóth János, a nagyváradi Ady Múzeum igazgatója pedig Ady-mítosz Váradon címmel tartott előadást. Az évforduló alkalmából jelent meg Élet /Litera, Nagyvárad/ címen Ady publicisztikai írásainak válogatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./

1999. május 18.

A temesvári református magyarság az Új Ezredév nevet adta tervezett templomának, egyházi központjának. Szekernyés János helytörténész visszatekintett a vidék reformátusainak múltjára. 1552-ben Temesvár török kézre került, de nem szakadt meg teljesen a protestáns hitélet. A törökök vallási szempontból türelmesek voltak, de a templomokat elvették. Temesközben tartották az első zsinatot, és a térségben választották 1549-ben Gönczi Máté személyében az első magyar protestáns püspököt is. 1867 után gyors fejlődésnek indult Temesvár, erős magyarosodási folyamat kezdődött. - Szekernyés János a temesvári református egyházközség történetének a megírásán dolgozik. /Út a templomépítésig. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 18./

1999. november 6.

Nov. 6-án Temesváron az 1849-es temesvári csata 150. évfordulója alkalmából a helyi RMDSZ szervezésében kétnyelvű emléktáblát avatnak Klapka György honvédtábornok szülőházán. Tudományos ülésszak is kezdődik 6-án, az előadók között van Katona Tamás /Budapest/, dr. Kovách Géza aradi helytörténész, Miklósik Ilona temesvári muzeológus, Szekernyés János temesvári helytörténész. /Emléktáblát avatnak Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2000. március 15.

A Temesvári Ifjúsági Szervezet márc. 15. előestéjén tudományos szimpóziumot szervezett az 1848-as forradalom és szabadságharc jobb megismerése érdekében. Az előadók, Vicze Károly történész, a helybeli Bartók Béla Líceum tanára és Szekernyés János helytörténész rengeteg olyan ténnyel ismertette meg az egybegyűlteket, melyek a Bánságot is érintették. /(Sipos): Ismerjük az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit? = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./

2000. április 11.

Ápr. 8-án nyitották meg a Bánsági Magyar Napokat. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke a rendezvénysorozat szervezője és vezetője. Higyed Imre színművész Szent Istvánról szóló népi balladát adott elő. Az archaikus fohász Szent Istvánt hívta segítségül, hogy mentse meg népét a végpusztulástól, az anyaország határain kívül rekedt magyarság mai lelkivilágától ez az érzés nem esik távol. Vicze Károly és Szekernyés János történészek emlékeztek: a nyugati kereszténység felvétele a magyarság megmaradásának sorsdöntő eseménye volt. Több kérdés a térség ezeréves történetét feszegette. A történészek kifejtették, hogy Ajtony nem is annyira vallási okokból került szembe István királlyal, hanem mert vámszedője volt a sószállítmányoknak, és ragaszkodott a jól jövedelmező kiváltsághoz. Ebből kiviláglik, hogy a mai Nagyősz térségében nem pogányok és keresztények ütköztek meg, hanem legfeljebb nyugati keresztények (Csanád vezér hadai) a keleti rítusú (Ajtony csapatai) keresztényekkel. A feltevést megerősíti, hogy Csanád hadainak győzelme után a marosvári kolostor lakóit nem űzték el, hanem egy számukra épült másik kolostorba telepítették át. - Figyelmet érdemel Temesvár szerepe, mely a mocsarak közé épült bevehetetlen várával egyik legbiztonságosabb központja volt a déli országrésznek. Szívesen telepedtek védelmet nyújtó falai közé távoli országokból jött kereskedők, kézművesek, zsoldosok, hittérítők, és a sok különböző kultúra keveredése jótékony hatással volt a gazdasági fejlődésre, a másság iránti tisztelet kialakulására. Minden nemzetiségi csoport, felekezeti egyesület, szakmai szövetség stb. zavartalanul fejlődhetett. A hovatartozás meghatározása nem tett különbséget magyar, görög, bolgár, szerb, örmény vagy más nyelvet beszélő között: mindannyian "a magyar korona alattvalói" voltak, és ez egyenlő jogot biztosított valamennyiük számára. Ápr. 9-én az Ópusztaszerre szervezett kirándulással folytatódtak a Bánsági Magyar Napok. /V. Bánsági Magyar Napok. Ezeréves kereszténységünk - mai szemmel. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), ápr. 11./

2000. április 17.

Ápr. 15-én folytatódott a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat. A temesvári érdeklődők Csanádra (Őscsanád) utaztak, hogy az ottani római katolikus templomban emlékezzenek a magyar államiság és kereszténység 1000. évfordulójára. A megemlékező szentmisét a temesvári Bartók Béla vegyeskar nyitotta meg. Szentbeszédében Heinrich József esperes bemutatta az egyházmegyét alapító első püspök, Szent Gellért életútját. Ezután Szekernyés János helytörténész Géza fejedelem méltatásával kezdte ismertetőjét. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke hasonlóságot vélt felfedezni az ezer év előtti és napjaink sorskérdései között. Akkor sem volt könnyű a jobbik utat választani, mert kemény ellenállásba ütközött, rengeteg megpróbáltatással és áldozattal járt, de ezer év tanúsítja, hogy megérte. Magyar közösségünket napjainkban is választás elé állította a sors: vagy harcolunk a megmaradásunkért, vagy a kényelmesebb utat választva beolvadunk, fejtette ki. /Sipos János: V. Bánsági Magyar Napok. Államiságunk és kereszténységünk 1000. évfordulója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

2000. május 10.

Temesvár ismert szobrászáról, Jecza Péterről írt monográfiát Ioan Iovan műkritikus Jecza, iesire din cuib címmel. A kötetet máj. 10-én mutatják be a temesvári Mihai Eminescu könyvesboltban. A művet Szekernyés János és Mihai Dragomirescu műkritikusok ismertetik, értékelik. /Jecza Péter-monográfia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2000. július 22.

Temesváron a belvárosi református templom Szabolcska Mihály nevét viselő vegyeskarát Elekes András karnagy kezdeményezésére hozták létre 1990 júliusában. Az utóbbi években minden magyar vonatkozású rendezvényen fellépnek, többször közösen a városi Bartók Béla Kórussal, melynek szintén Elekes András zenetanár a vezetője, szervezője és karnagya. A Szabolcska Mihály Vegyeskar fennállásának 10. évfordulója alkalmából július 23-án ünnepséget tartanak a templomban. Szekernyés János helytörténész fogja méltatni Szabolcska Mihály költészetét és a Temesvár kulturális életében betöltött szerepét, majd Gazsó János, a vegyeskar krónikása az utóbbi öt év eseményeit ismerteti. /Tízéves a Szabolcska Mihály református énekkar. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

2000. október 13.

Kétnapos tudományos ülésszakot tartanak Temesváron okt. 13-14-én a helyi temesvári Bartók Béla Alapítvány (elnök Halász Ferenc tanár) és a Bartók Béla Elméleti Líceum (igazgató Erdei Ildikó) szervezésében az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakáról. A témák önmagukért beszélnek: Szent István király belpolitikája - előadó dr. Kristó Gyula /Szeged/ egyetemi tanár, Szent István király külpolitikája - előadó dr. Makk Ferenc /Szeged/, tanszékvezető egyetemi tanár, Temesvári és bánsági millenniumi ünnepségek a sajtó tükrében - előadó Miklósik Ilona, a Banat Múzeum muzeológusa, A tájegység történetírói az Árpád-kori Temesközről - előadó Szekernyés János helytörténész, A Bánság tájnévtörténete - előadó Vicze Károly, a Bartók Béla Líceum tanára. Okt. 14-én a Bartók Béla Líceumban történelmi-irodalmi vetélkedővel folytatódik a rendezvény, hazai és külföldi diákcsapatokkal: Szent László Gimnázium, Budapest, Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak, II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola, Munkács, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad, Csiky Gergely Iskolacsoport, Arad, Orbán Balázs Líceum, Székelykeresztúr, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár. /1000 éves Magyarország. Tudományos ülésszak - történelmi-irodalmi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./ Szekernyés János helytörténész beszélt a temesvári történetírók aranykoráról: a XIX. század végén a helyi Történész-Régész Egyesület számos történész-akadémikust adott Magyarországnak. Vicze Károly történelemtanár a tájegység nevének helyes használatáról kifejtette, hogy a történelem folyamán Temesköznek, Bánátnak és Bánságnak is neveztek, jelenleg Az utóbbi elnevezés használatos. - Dr. Makk Ferenc szegedi történész a lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Szegedi Egyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) és a temesvári Nyugati Egyetem testvéregyetemek. A rendszerváltás után lehetőség adódott, hogy a kapcsolatokat a jogtudományra, bölcsésztudományra is kiterjesztették. A dáko-román kontinuitás elméletéről elmondta, hogy a "román kutatók álláspontja régóta kialakult, pártdogmává, majd állami tantéllé szilárdult." A magyar középkorászok döntő többsége elutasítja ezt az elméleteket, megalapozatlannak tartják. "A románság szerintünk a Balkán déli részén alakult ki, lassan húzódott föl északra, és Magyarországot tulajdonképpen a XII. század végén érték el. Minden, a román betelepedésre utaló adat Fogaras-Szeben vidékére irányul. Nem lehet véletlen, hogy az 1200-1241-es években egyszerre hat oklevélben jelennek meg a románok, addig egyetlen hiteles kútfő sem említi őket." - A jelenlevő történészek zsűritagokként vettek részt a Bartók Béla Líceumban tartott történelmi-irodalmi vetélkedőn. A hét csapat küzdelméből a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium középiskolás diákjai, kerültek ki győztesen. A második helyet a temesvári Bartók Béla Líceum csapata szerezte meg, "bronzérmes" lett a budapesti Szent László Gimnázium csapata. /Pataki Zoltán: "Ne bántsuk a román elvtársak érzékenységét..." Temesköz, Bánát vagy Bánság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2000. október 17.

Temesváron okt. 13-14-én az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakával foglalkozó tudományos ülésszakot tartottak. A szegedi József Attila Tudományegyetem két neves tanára - dr. Kristó Gyula akadémikus és dr. Makk Ferenc tanszékvezető - előterjesztése az államalapítás eseményét a legújabb felfedezések fényében tárgyalta. Kristó Gyula nem lehetett jelen, dolgozatát Szabados György tanársegéd olvasta fel. Kristó szerint az államalapítás szinte kizárólagosan Szent István műve. Nem zárható ki, hogy apja, Géza fejedelem keleti rítus szerint keresztelkedett meg. Erre utal a veszprémvölgyi ortodox apátság létesítése, a görög nyelven írt oklevelek kibocsátása, az ortodoxia egyeduralma szűkebb pátriánkban Marosvár (Őscsanád) székhellyel stb. Emiatt lehetséges, hogy a harcok, melyekről azt mondjuk, hogy Szent István a pogányság ellen viselt, jórészt a keleti rítusú egyház kiszorítását célozták. Egyéni, megközelítést tárt a hallgatóság elé erről a korszakról Makk Ferenc. A sok csata, amit István úgymond a kereszténységért vívott, jórészt hatalmi harc volt, a központosított állam kialakításáért folytatott küzdelem. Bizonyítéka ennek az Ajtony ellen viselt hadjárat, aki a legújabb ismeretek szerint keresztény volt (igaz, keleti rítusú), és akit azért kellett megbüntetni, mert megvámolta a király sószállítmányait. - Szent István érdeme, hogy felismerte a nyugat felé nyitás fontosságát, aminek elengedhetetlen feltétele volt vallásilag Rómához csatlakozni. - Miklósik Ilona, Szekernyés János és Vicze Károly a magyar államiság helyi vonatkozásairól tartottak előadást. /Az államiság 1000 esztendeje. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

2000. november 2.

Temesváron a reformáció ünnepe idén egybeesett a templomépítő és gyülekezeterősítő Szabolcska Mihály halálának 70. évfordulójával. Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke e jeles napon Temesváron hirdetett igét. Az ünnepség a temesvári reformátusok Makovecz Imre tervezte Új Ezredév Központjának építőtelepén kezdődött a Millenniumi zászló bemutatásával, melyet a magyar kormány adományozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek. Tőkés László püspök a felszalagozott zászlóra utalva közölte, hogy a zászlót a nagyváradi varadinumi ünnepségek alkalmából vette át (májusban), és azóta több gyülekezetben is bemutatták. Hogy hány helyre jutott el eddig, a rúdjára kötött szalagok mutatják, mert tisztelete jeléül minden gyülekezet eggyel gyarapította a számukat. Bányai László esperes meleg szavakkal ajánlotta a jelenlévők figyelmébe Szekernyés János Temesvár reformátussága című kötetét. Tőkés László a temesvári templomépítést a babilóniai fogságból szabadultakéhoz hasonlította, akik, amint szabaddá váltak, hozzákezdtek Jeruzsálem falainak újjáépítéséhez. Tőkés László a szeretet hirdetőjének, a szeretet költőjének nevezte Szabolcska Mihályt. A pap-költő előd munkásságát Gazda István, az Új Ezredév gyülekezet lelkésze és Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus közösség papja méltatta. Szekernyés János helytörténész előadását tartott Szabolcska Mihályról, a papról, a költőről, Temesvár kimagasló közéleti személyiségéről. Szabolcska hetven évvel ezelőtt nyugdíjasként, Budapestről Temesvárra jött igét hirdetni, és okt. 31-én itt érte a halál. /Sipos János : Tőkés László igét hirdetett a temesvári Új Ezredév Központ építőtelepén. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2000. december 13.

Megjelent a Magyarok a világban, Kárpát-medence /CEBA Kiadó, Budapest/ című átfogó kiadvány, tulajdonképpen lexikon. A hamarosan véget érő millennium évének egyik meghatározó fontosságú terméke. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét, földrajzát, gazdasági életét, vallási és demográfia helyzetképét, kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. Ennyi értékes információt az anyaország határain túl élő magyarságról nemigen talál egyhelyen másutt az olvasó. A kötet Ajánlásában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemelte, hogy a különböző fejezeteket, alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértői állították össze. A Románia fejezet szerzői például: Benkő András, Dr. Csiha Kálmán, Csűry István, Dávid Gyula, Fischer Fülöp Ildikó, Dr. Kerekes Jenő, Mezei Géza, Mózes Árpád, Pozsonyi Ferenc, Szekernyés János, Tánczos Vilmos, Tonk Sándor, Dr. Vofkori László. Az erdélyi magyarság kulturális egyesületeit, intézményeit, sajtóját bemutató fejezet Dávid Gyula összeállítása. Bihari Zoltán főszerkesztő kifejtette, hogy hiteles kordokumentum összeállítására törekedtek. /Az államalapítás és a kereszténység felvétele 1000. évfordulója évében. Kézikönyv az anyaország határain kívül élő magyarságról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./

2001. január 9.

Ritkaságszámban menő könyv látott napvilágot 2000 legvégén a temesvári Triade Interart Alapítvány kiadásában s a kolozsvári IDEA Design & Print cég gondozásában: Jecza Péter szobrászművész reprezentatív, román és német nyelvű életmű-albuma, a 62 éves képzőművész több mint négy évtizedes alkotópályájának summázata, körültekintően dokumentált és gazdagon illusztrált leltára. Az album 256 oldalán fellelhető a kivételesen termékeny temesvári szobrászművész szinte valamennyi alkotásának eltérő méretű és változatos technikával készült reprodukciója. A könyv szerkesztője, Sorina Ianovici-Jecza a Sepsiszentgyörgyön született és nevelkedett művész 660 alkotását katalogizálta időrendi sorrendben, pontosan feltüntetve minden egyes szobor méretét, anyagát, az öntött példányok számát s azok jelenlegi lelőhelyét. Az összegezéskor kiderült, hogy világ különböző égtájain a köz- és magángyűjteményekben 1700 olyan szobrot őriznek, amelyek Jecza Péter kezéből és műhelyéből kerültek ki. Jecza Péter Temesvárott a Nyugati Egyetem képzőművészeti karának professzora. Monumentális alkotásai, mell- és épületszobrai, arcmásai és domborművei Temesvár, Orsova, Sepsiszentgyörgy, Karánsebes, Lugos, Nagyszentmiklós, Kovászna, Bölön, Újszentes, Dálnok, Nagyajta, Pécska stb. köztereit, templomait, parkjait, emlékhelyeit ékesítik. Jecza Péter munkája többek között Kőrösi Csoma Sándor, Bartók Béla, Bolyai János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Franyó Zoltán, Klebelsberg Kunó, Trefort Ágoston szobra. /Szekernyés János: Jecza Péter szobrászművész életmű-albuma. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2001. május 21.

Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2001. július 11.

Ötödik alkalommal rendeztek tudományos ülésszakot Temesváron a Megyei Könyvtárban Az erdélyi és a bánsági kulturális sajtó a két világháború között címen július 8-án. A két világháború közötti temesvári magyar nyelvű irodalmi és művészeti lapokról Szekernyés János újságíró beszélt, kiemelve többek között a Járosy Dezső szerkesztette Zenei Szemle és Egyházi Zeneművészet, a Jakabffy Elemér irányította Magyar kisebbség, az Ébredj!, a Szemle, a Toll, a Fajankó, az Új Ember, a Heti Magazin, a Május, a Temesvári Futár lapok szerepét a tájegység művelődési életében. /Kurkó Irén: Szimpózium a temesvári sajtóhagyományokról. Újságírók és lapok a két világháború között. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

2001. október 16.

Egész hetet átívelő ünnepségsorozattal emlékezett Temesvár római katolikus közössége és minden magyar nemzetiségű lakosa a gyárvárosi plébániatemplom felszentelésének századik évfordulójára. A magyar millennium évében, 1896-ban tették le az alapkövét, és alig öt esztendő múlva elkészült a nagy mű. Az ünnepi szentmisét Tamás József gyulafehérvári segédpüspök celebrálta. Közreműködött Böcskei László vikárius, aki a Rómában hivatalos úton tartózkodó Roos Márton megyés püspök köszöntő szavait is tolmácsolta. A világi meghívottak közül Szabó Dénes esperes Csallóközi Zoltánt, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetőjét, dr. Cseh Áron Gusztávot, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusának konzulját, Toró T. Tibor Temes megye RMDSZ-es parlamenti képviselőt, Halász Ferencet, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnökét, az évfordulóra a Millenniumi templom száz éves történetét könyvalakban megjelentető Szekernyés János helytörténészt köszöntötték. Csallóközi Zoltán hangsúlyozta, hogy az anyaország erejéhez mérten anyagiakkal is támogatja az idegen országba szakadt, szórványban élő magyarságot kultúrájának ápolásában a szülőföldjén. /Bánsági Csilla: "Tornyán a kereszt, felül emelkedik mindenen..."A gyárvárosi Millenniumi templom centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

2002. március 23.

A Romániai Képzőművészek Szövetségének temesvári fiókszervezete közgyűlésén jelentős szavazattöbbséggel Szekernyés János műkritikust választotta meg a szövetség elnökének. Szekernyés János ismert helytörténeti kutató, több, Temesvárról szóló könyv szerzője, jelentős zene- és színháztörténeti tanulmány publikálója, a hatvanas évek végétől állandó jelleggel írt képzőművészeti tárgyú tanulmányokat és cikkeket. Forrásértékűek a két világháború közötti, illetve a közelmúltban élt magyar művészeket bemutató írásai. A szövetség a művészek szakmai-érdekvédelmi szervezete, de gazdasági feladatokat is vállal,  szakszervezetként is működik. Szekernyés János úgy érzi, hogy Bukarest után a legerősebb művészközösség bizalma kitartó munkára kötelezi. /Kurkó Irén: Műkritikus a temesvári képzőművészek szövetségének élén. Szekernyés János új feladatok előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

2002. április 28.

A Temesváron tanuló fiatal magyar képzőművészek kiállításának megnyitója a VII. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvénye is volt. A szakma szemszögéből Szekernyés János műkritikus értékelte a kiállított alkotásokat. /Főiskolás képzőművészek tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2002. július 18.

Székely László Temesvár első városi főépítésze volt, 1903-tól. Tökéletesen megfelelt az elvárásoknak. Rendkívül gazdag az életműve, az általa tervezett épületek ma is meghatározó elemei a városképnek. Főműve a temesvári Piarista Főgimnázium épületegyüttese. Ma a Temesvári Műszaki Egyetem használja, egyik szárnyában pedig a Gerhardinum Római Katolikus Líceum működik. Székely László más városokból is kapott megbízásokat. Szülővárosa, Nagyszalonta őt kérte fel a Városháza és az Állami Főgimnázium korszerű épületeinek megtervezésére, de vannak Székely László-épületek Versecen és Nagybecskereken, Gyulán, az ő munkája a folyai kastély és a vingai községháza. Az 1877. augusztus 3-án született műépítész születési évfordulójára háromnyelvű album készül. A könyv 120 oldalán színes felvételek lesznek a művész reprezentatív épületeiről, amelyet 23 oldalnyi tanulmány egészít ki. Az album felelős kiadója Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a tanulmányíró Szekernyés János helytörténész és műkritikus. A könyvben szereplő szövegek magyar, román és angol nyelven olvashatók. Halála kerek évfordulójára, 2004-re pedig köztéri mellszobrának felállítását tervezik. /Szekernyés Irén: Háromnyelvű album Székely László születésének 125. évfordulójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2002. augusztus 23.

A temesvári Szórvány Alapítvány és a megyei RMDSZ szervezésében augusztus 17-18-án Szent István emléknapokat tartottak Buziásfürdőn. A rendezvény fő szervezője, Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke leszögezte: a találkozó célja a megyebeli, sőt, régióbeli magyar civil szervezetek és önkormányzati képviselők közötti kapcsolatok építése, Szent István napjának közös megünneplése. Több színvonalas előadás hangzott el. A Temes megyei magyarság lélekszáma 11.386-tal lett kisebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Marossy Zoltán hosszú távú stratégia kidolgozását javasolta: a Bánságot külön régióként kell kezelni, konkrét programokat kell életbe léptetni. A lélekszám csökkenése miatt egyes településeken az RMDSZ nem éri el a választási küszöböt. Ezentúl évről évre megszervezik a Szent István emléknapokat, a bánsági magyarság közösségi ünnepeként. A hagyományápolásról tartott előadást Szekernyés János (Temesvár), Kudlik Gábor (Vajdaság) és Nagy Albert (Szeged). Kudlik Gábor a vajdasági magyarság Trianon óta elszenvedett és máig feldolgozatlan traumáiról beszélt: az 1944-es mészárlásokról, az 1956-os megtorlásokról és az 1990-es évek elején lezajlott háborús eseményekről. Végül Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője beszélt a bánsági népzenei és népi tánchagyomány újjászületéséről. Bemutatták a Járd ki most! - Hagyományápoló együttesek Temes megyében című kiadványt. /Pataki Zoltán: Szent István emléknapok Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

2002. október 21.

Okt. 20-án ünnepi istentisztelettel emlékeztek a temesvári református templom avatásának százéves évfordulójára. Ünnepi köszöntőt mondott Bányai Ferenc, a temesvár-belvárosi református gyülekezet lelkipásztora. Tőkés László püspök felidézte a száz év előtti történéseket. Tanulságul Szabolcska Mihályra, a templomépítő nagy elődre emlékezett. Tőkés László püspök szeretetet kért a hívektől az egyház számára, majd elismeréssel méltatta az összefogást. Mint mondta, a Makovecz Imre tervezte Új Ezredév művelődési központ és templom falaiba láthatatlanul beleépül Szabolcska Mihály örökül hagyott szolgáló szeretete. A szolgáló szeretet nyilvánult meg 1989 decemberében is, bizonyságául annak, hogy a temesvári belvárosi református gyülekezet a legmostohább körülmények között is képes megvédeni templomát, lelkipásztorát, hitét, emberi tartását. Szekernyés János helytörténész ismertette a temesvári reformátusság létének s a templom építésének fontosabb állomásait. /Sipos János: Ünnepi istentisztelet a temesvári református templom avatásának százéves évfordulóján. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998