udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szelestey Lajos

2008. október 9.

Visszaküldték Szlovákiában a minisztériumnak postán a magyar szülők és iskolák azokat a tankönyveket, amelyekben nem szerepeltek a magyar helységnevek. A Magyar Koalíció Pártja törvénymódosító javaslatot terjesztett a szlovák parlament elé. Az MKP a közoktatási törvénybe foglalná, hogy a kisebbségi nyelvű tankönyvekben a kisebbség nyelvén használják a földrajzi neveket. A magyar helységnevek használata a szlovákiai magyar tankönyvekben és a szlovákiai magyar iskolák európai uniós pályázatokhoz való hozzáférése lesz a témája a jövő heti magyar–szlovák külügyminiszteri találkozónak, jelezte Szelestey Lajos, a magyar külügyminisztérium szóvivője. „Magyarország és Szlovákia kapcsolata mindennek nevezhető e pillanatban, csak problémamentesnek nem, már ami a politikai szintet illeti – nyilatkozta a szóvivő. – Véleményünk az, hogy a gazdaságban, az emberek közötti kapcsolatokban, a regionális együttműködésben igen jól alakulnak a két ország között a dolgok, de a politika szintjén erős a feszültség, aminek kiküszöbölését meg kell vitatni”. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalába kérette Juraj Migast, Szlovákia budapesti nagykövetét, és magyarázatot kért azokra az elmúlt hetekben elhangzott szlovák megnyilvánulásokra, amelyek a magyar álláspont szerint elfogadhatatlanok és érthetetlenek két, demokratikus értékrendet valló, szomszédos EU- és NATO-tagállam viszonyában. /Isán István Csongor, Kánya Gyöngyvér: Nem kell tankönyv magyar helységnevek nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2008. november 11.

A magyar külügyminisztérium jelenleg nem tehet mást, mint várja, hogy egy-két héten belül megérkezzenek a dunaszerdahelyi esettel kapcsolatos további információk, bizonyítékok és a videofelvétel – tájékoztatta az ÚMSZ-t Szelestey Lajos külügyminisztériumi szóvivő a Magyarország és Szlovákia között kialakult diplomáciai feszültségekkel kapcsolatban. Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentette, hogy bármikor kész tárgyalni szlovák kollégájával a kialakult helyzetről. Gyurcsány a nacionalizmus elleni közös fellépés érdekében ötpárti megbeszélésre hívta a parlamenti pártok elnökeit. A pártok képviselői egyetértettek abban, hogy szükség van a Fidesz által kezdeményezett Szlovákiában tapasztalható, magyar vonatkozású, aggodalomra okot adó eseményekkel kapcsolatos nyilatkozatra. Ebben felszólítják a Szlovák Köztársaság illetékes szerveit, hogy a 2008. november 1-jei dunaszerdahelyi futballmérkőzésen történt eseményeket hitelt érdemlően vizsgálják ki, és foganatosítsanak intézkedéseket a bántalmazottak kártalanítására. /Kánya Gyöngyvér: Útlezárás a magyar– szlovák határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2009. március 19.

Budapesten Szelestey Lajos, a külügyminisztériumi szóvivője kijelentette: túl kell lépni az államfő erdélyi útjával kapcsolatos problémákon. Március 18-án Göncz Kinga külügyminiszter Sólyom Lászlóval tárgyalt a köztársasági elnök erdélyi látogatásáról. A magyar külügyminisztérium nem követett el hibát, ezért nem érthető a román fél reakciója. Nem fogadható el magyar szempontból az a román reakció, hogy Sólyom László útja nem szolgálta a két ország közötti stratégiai együttműködést – hangsúlyozta a szóvivő. Felháborító provokációnak tartotta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a leszállási engedély megtagadását a magyar köztársasági elnök gépétől. Hozzátette, hogy ebben nem csak a szomszédok, a külső tényezők felelősségét kell keresni, hanem a magyarországi felelősséget is. Sólyom László a román államfő televíziós interjújára hivatkozva megerősítette, hogy megnyilatkozásai során a határon túli magyarság jogait illetően minden esetben olyan törekvéseket fogalmaz meg, amelyek összhangban állnak az európai uniós normákkal és gyakorlattal, valamint nem ellentétesek az adott országok alkotmányos rendjével. /Külügyminisztérium: túl kell lépni a történteken. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998