udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szelestey Lajos

2008. október 9.

Visszaküldték Szlovákiában a minisztériumnak postán a magyar szülők és iskolák azokat a tankönyveket, amelyekben nem szerepeltek a magyar helységnevek. A Magyar Koalíció Pártja törvénymódosító javaslatot terjesztett a szlovák parlament elé. Az MKP a közoktatási törvénybe foglalná, hogy a kisebbségi nyelvű tankönyvekben a kisebbség nyelvén használják a földrajzi neveket. A magyar helységnevek használata a szlovákiai magyar tankönyvekben és a szlovákiai magyar iskolák európai uniós pályázatokhoz való hozzáférése lesz a témája a jövő heti magyar–szlovák külügyminiszteri találkozónak, jelezte Szelestey Lajos, a magyar külügyminisztérium szóvivője. „Magyarország és Szlovákia kapcsolata mindennek nevezhető e pillanatban, csak problémamentesnek nem, már ami a politikai szintet illeti – nyilatkozta a szóvivő. – Véleményünk az, hogy a gazdaságban, az emberek közötti kapcsolatokban, a regionális együttműködésben igen jól alakulnak a két ország között a dolgok, de a politika szintjén erős a feszültség, aminek kiküszöbölését meg kell vitatni”. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalába kérette Juraj Migast, Szlovákia budapesti nagykövetét, és magyarázatot kért azokra az elmúlt hetekben elhangzott szlovák megnyilvánulásokra, amelyek a magyar álláspont szerint elfogadhatatlanok és érthetetlenek két, demokratikus értékrendet valló, szomszédos EU- és NATO-tagállam viszonyában. /Isán István Csongor, Kánya Gyöngyvér: Nem kell tankönyv magyar helységnevek nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2008. november 11.

A magyar külügyminisztérium jelenleg nem tehet mást, mint várja, hogy egy-két héten belül megérkezzenek a dunaszerdahelyi esettel kapcsolatos további információk, bizonyítékok és a videofelvétel – tájékoztatta az ÚMSZ-t Szelestey Lajos külügyminisztériumi szóvivő a Magyarország és Szlovákia között kialakult diplomáciai feszültségekkel kapcsolatban. Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentette, hogy bármikor kész tárgyalni szlovák kollégájával a kialakult helyzetről. Gyurcsány a nacionalizmus elleni közös fellépés érdekében ötpárti megbeszélésre hívta a parlamenti pártok elnökeit. A pártok képviselői egyetértettek abban, hogy szükség van a Fidesz által kezdeményezett Szlovákiában tapasztalható, magyar vonatkozású, aggodalomra okot adó eseményekkel kapcsolatos nyilatkozatra. Ebben felszólítják a Szlovák Köztársaság illetékes szerveit, hogy a 2008. november 1-jei dunaszerdahelyi futballmérkőzésen történt eseményeket hitelt érdemlően vizsgálják ki, és foganatosítsanak intézkedéseket a bántalmazottak kártalanítására. /Kánya Gyöngyvér: Útlezárás a magyar– szlovák határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2009. március 19.

Budapesten Szelestey Lajos, a külügyminisztériumi szóvivője kijelentette: túl kell lépni az államfő erdélyi útjával kapcsolatos problémákon. Március 18-án Göncz Kinga külügyminiszter Sólyom Lászlóval tárgyalt a köztársasági elnök erdélyi látogatásáról. A magyar külügyminisztérium nem követett el hibát, ezért nem érthető a román fél reakciója. Nem fogadható el magyar szempontból az a román reakció, hogy Sólyom László útja nem szolgálta a két ország közötti stratégiai együttműködést – hangsúlyozta a szóvivő. Felháborító provokációnak tartotta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a leszállási engedély megtagadását a magyar köztársasági elnök gépétől. Hozzátette, hogy ebben nem csak a szomszédok, a külső tényezők felelősségét kell keresni, hanem a magyarországi felelősséget is. Sólyom László a román államfő televíziós interjújára hivatkozva megerősítette, hogy megnyilatkozásai során a határon túli magyarság jogait illetően minden esetben olyan törekvéseket fogalmaz meg, amelyek összhangban állnak az európai uniós normákkal és gyakorlattal, valamint nem ellentétesek az adott országok alkotmányos rendjével. /Külügyminisztérium: túl kell lépni a történteken. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998