udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szendrey Mihály

2004. január 23.

Az impériumváltozás utáni években Ficzay Dénes, a kiváló irodalom- és helytörténész találó jellemzése szerint “valóságos irodalmi láz dühöngött Aradon.” Temesvár is “hasonló cipőben járt”, sőt Gyulafehérvárról is elmondható ugyanez. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szócikke szerint 1920 és 1940 között Arad 40 nyomdájában 354 (!) magyar nyelvű könyv és 126 időszaki sajtótermék jelent meg. Ebből 111 könyv a Vasárnap nyomdájából került ki. Az említett húsz év könyvkiadásának teljes címlistája aligha állítható össze, ugyanis a megyei könyvtár sem rendelkezik minden Aradon kiadott kötettel. Puskel Péter hosszú évek óta próbál egy-egy akkoriban kiadott könyvet beszerezni. Helytörténet szempontjából fontos kiadványok között van Szendrey Mihály egykori színi direktor Ötven év a színészetből című kötete, amely a Lovrov & Co. nyomdából  került ki 1932-ben. Jó kiegészítője Váli Béla a XIX. század végén az aradi színjátszás történetéről írt értékes szakkönyvének. Ugyanabban az esztendőben adta ki Zsigmond Miklós, a két világháború közötti évek egyik legjobb tollú riportere az Aradi Közgazdasági Évkönyvet. Rengeteg hasznos információt sűrített a kiadványba, többek között az iparosok, kereskedők, orvosok, ügyvédek lajstromát, címét, telefonszámát, a régi és az új utcaneveket. Mindössze ötven számozott példányban adta ki Szombath Károly újságíró Lányi Izsó Corvin könyvnyomdájában Ahogy mi kinézünk… krokikat, humoreszkeket, szatírákat tartalmazó könyvét. A legbohémebb aradi zsurnalisztaként számon tartott Lits Antal (1875–1931) huszonhat évig dolgozott a Függetlenség lapnál, s élményeit Igaz mesék (Hehs és Lovrov, 1928), illetve a Tarka Könyvek (Reismann Nyomdai Műintézet, 1930) címmel foglalta kötetbe. Ez utóbbi előszavát Krúdy Gyula írta, aki maga is gyakran járt Aradon és kebelbarátja volt a riporternek. A Genius nyomdában (41 könyvet adott ki) megjelent Fekete nappalok és fehér éjszakák című regény szerzője, Szudy Elemér (1880–1940) korábban az Arad és Vidéke főszerkesztőjeként országos hírnevet szerzett lapjának. /Puskel Péter: “Irodalmi láz” a kisebbségi sorsban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2008. szeptember 27.

Nem sikerült megrendezni az Aradi Magyar Napok nyitórendezvényeként a helyi magyar színjátszás múltjának szentelt konferenciát. A számbelileg erősen fogyatkozó és széthúzó aradi magyarság számára tanulságos lett volna ez a visszapillantás. Nem hiányozhatott volna belőle a 60 esztendeje felszámolt hivatásos színtársulat históriája, illetve a „rendes föltámadást” ígérő kamaraszínház most kezdődő harmadik évadja. Az első világháborúig a vidék egyik legjobbjának tartott és operatársulattal is rendelkező Aradi Nemzeti Színház az impériumváltozás utáni új körülmények között kemény harcot vívott fennmaradásáért. Az állami támogatás fokozatos megszüntetésével meg kellett találnia az önfenntartás lehetőségeit. Évadról évadra változó összetételű társulatokkal működtek. A művészi mércét a koncessziót megszerző mindenkori direktorok (Hetényi Elemér, Róna Dezső, Fekete Mihály és hosszú ideig Szendrey Mihály) hol a társulat erejénél magasabbra, máskor pedig alacsonyra állították. A korábban tehetős közönség egy része is egzisztenciális gondokkal küszködött. Változott a város etnikai összetétele is. Az 1930-as évek elején Erdélyben válságmenedzseléssel próbálkoztak. Öt várost kiszolgáló erős társulatot verbuváltak Janovics Jenő, a kitűnő kolozsvári színházi és filmszakember vezetésével. Azonban ez sem vált be. A következő évadokban Aradon, Temesváron tartottak előadássorozatokat. Az Aradon 1939-ben megalakuló, maroknyi színészből álló Erdélyi Magyar Kamaraszínpad a Központi Szálló csarnokában tartotta előadásait. A második bécsi döntés után Dél-Erdélyben betiltották a hivatásos magyar színjátszást. A társulat szétszéledt. A háború utáni években Jódy Károly csak népszínházi szinten szervezhette újra a társulatot. 1948 megszületett a döntés: Aradon csak az 1945-ben létrehozott román népszínházi társulatból lesz államilag szubvencionált hivatásos társulat. A magyar társulatot felszámolták. Ezzel a döntéssel Arad akkor 130 éves magyar színházi múltjának zárult le egy szakasza. /Puskel Péter: Az aradi magyar színtársulat felszámolása. Már 60 éve! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./

2008. november 28.

A második évadjában járó Aradi Kamaraszínház előadásaira már egy olyan befutott pesti művész is kíváncsi volt, mint a szép Dobó Kata, végignézte a legutóbbi aradi előadást. Arad esetében kétszeres befogadásról van szó, hiszen a Kamaraszínház maga is társintézmény a Bábszínház épületében. Így működött a két világháború közötti időszakban az aradi magyar színház is. Önálló intézményként, saját színházépülettel, de évadonként koncesszióért kilincselő direktorral, aki maga szedte össze a társulatot. Ez a fáradságos munka a leghosszabb ideig Szendrey Mihály igazgató vállára nehezedett, aki apró megszakításokkal fél évszázadig játszott, rendezett, direktoroskodott Aradon (!). Megérdemelné, hogy legalább egy utcát róla nevezzenek el. Éppen 60 éve, hogy egy sok szép sikert hozó időszaknak vége szakadt az akkori magyar társulat felszámolásával. A régi időszak kedvenceiről már készül két átfogónak ígérkező munka. Piroska Katalin aradi gyökerű, Magyarországon élő tanár és kutató évtizedek óta dolgozik az aradi színjátszás történetén. Kötő József kolozsvári színháztörténész és csapata pedig készíti a két világháború közötti erdélyi színészek lexikonát. /Puskel Péter: Dobó Kata és az Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998