udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szent Ágoston

1996. szeptember 1.

Szept. 1-jén 200 kilogrammos bronzharangot szenteltek fel Csíkszereda Szent Ágoston plébániáján. A templom építése egyelőre még nehezen halad, dr. Vass Zoltán és Korodi Ernő nagyváradi harangöntők munkája az Ifjúsági Ház kápolnájában már 15 ezer hívőt hívhat misére. /Harang már van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1999. október 7.

Csíkszeredában a napokban szerelik fel a Szent Ágoston plébánia épülő katolikus temploma tetőszerkezetének tartóelemeit. Az elemeket Székesfehérváron egy erre szakosodott belga érdekeltségű cég gyártotta. /Jövőre tető alatt a csíkszeredai Szent Ágoston plébánia temploma. = Hargita Népre (Csíkszereda), okt. 7./

1999. december 18.

December 14-én bemutatkozott a Koinónia Könyvkiadó /Kolozsvár/. Visky András író, a könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy a Koinónia három fő kiadói elvet tűzött ki maga elé, melyek közül az első a reformátori hagyomány, ennek keretében jelent meg Kálvin János Keresztény élet című munkája, ez a Kis Tükör Füzetek kilencedik könyve. A második kiadói elv a megújuló egyház, amely alatt a XVII. századi magyar és európai református szerzők művei értendőek. A Koinónia elsősorban a brit puritanizmus alkotóit kívánja megjelentetni. A Kis Tükör Füzetek a hitbuzgalmi irodalom átértékelésének szándékát mutatják. A harmadik kiadói elv a hely szellemisége, elsősorban a Kolozsvár kalendárium, továbbá helybeli magányos tudósok műveinek kiadása is. Például: kéziratban maradt fenn Kecskeméthy István kolozsvári teológus professzor teljes Biblia-fordítása, mely a hivatalos tiltás miatt a harmincas évek óta nem jelenhetett meg. /Bodó Kinga: Koinónia-karácsony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Dec. 17-én Marosvásárhelyen mutatta be a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó karácsonyra megjelent könyveit - Szent Ágoston, Szenczi Molnár Albert: Imádságos könyvecske, Kálvin János: Keresztyén élet. Láng Zsolt marosvásárhelyi író, a Látó szerkesztője bemutatta Visky András gyermekverseket tartalmazó Aranylevél című kötetét. /(lokodi): Bemutatkozott a Kolozsvári Koinónia Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2000. február 16.

Az 1999-es év az eddigi legsikeresebb éve volt az 1993-ban alakult kolozsvári Koinónia Kiadónak /másnéven CE Koinónia/: tizennégy kötetet adtak ki. Köztük van Szent Ágoston: A hit és hitvallás, Kálvin János: Keresztyén élet, Szenci Molnár Albert: Imádságos könyvecske. A kiadó Kolozsvár és Erdély reformátori örökségét, az európai modellt és ennek spirituális hátterét tartja fontosnak - mondotta Visky András igazgató. Olvasóik zöme egyetemista és a református egyház híve. Könyveiknek Kárpátalján és Délvidéken nyitottak piacot. Több könyvet jelentettek meg a budapesti Harmat Kiadóval közösen. a Ce Koinónia kiadványait. 2000-ben 22-24 kötet kiadását tervezik. Köztük van Nicolae Balota: A láthatatlan képe /esszék/. A szerző az erdélyi magyar irodalom népszerűsítője, román nyelven könyve jelent meg az erdélyi magyar irodalomtörténetről. A millenniumi projekt keretében a kolozsvári Kecskeméthy István teológiaprofesszor által fordított Teljes magyar Szentírás szerepel. /Rekord éve túlszárnyalására készül a Koinónia Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2000. július 24.

Júl. 22-én ünnepi istentisztelettel és a reformáció emlékművének megkoszorúzásával zárult Genfben a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök, a rendezvény fővédnöke is részt vett. A genfi Szent Péter-katedrálisban Tőkés László püspök emlékeztetett, hogy a magyar reformátusok 1938-ban tartották első világtalálkozójukat, a folytatást azonban csak az 1989-es fordulat tette lehetővé Magyarországon és a határokon túl. Helyre kell tenni múltunkat és jelenünket, és emberközpontú világunkban Isten mindenhatóságát kell újra felismerni - mondotta. Orbán Viktor megjegyezte: "Mi, magyarok kalandozó nép vagyunk, a reformátusok is különösen azok". A magunkról alkotott képnek fontos vonása ez a vándorló, de mindig hazatérő, közösséget gazdagító magyar - mondta. Rámutatott, hogy a 20. században a Don-kanyarban elesettek, az odaveszett zsidó honfitársak, a kitelepített német származásúak, a szovjetunióbeli kényszermunkára hurcoltak és végül az 1956 után az országot elhagyó 200 ezer menekült együtt több mint egymillió embert jelent, ami szinte pótolhatatlan veszteség egy 10 milliós ország, de még egy 15 milliós nemzet számára is. - Bár ma is gyakrabban zúg a harang temetésre, mint keresztelőre, az utóbbi 10 évben visszaköltözött szívünkbe egy boldog családot építő, emelkedő magyarság és magyar nemzet reménye - mondta. Figyelmeztetett, hogy a külső szabadság aligha ér valamit belső szabadság nélkül. Aki megelégszik a jólét és a szabadság külső jegyeivel, az könnyen elveszítheti az emberi életet összetartó belső meggyőződését. A reformátusok kötelessége újra és újra emlékeztetni, hogy semmiféle szabadság sem segít a morális romlottság ellen - jelentette ki. Szent Ágoston, Szent Ferenc, Kálvin és a magyarságra gyakorolt befolyásuk jól példázza: az evangélium tanítása nélkül nincsenek életképes gyökerei a magyar összetartozásnak - mondta a miniszterelnök. Az ünnepi rendezvény résztvevői az istentisztelet után átvonultak a reformáció genfi emlékművéhez, ahol Péter Iván, a berni magyarok lelkésze emlékeztetett arra, hogy 1944-ben e helyen tüntetett mintegy 30 Svájcban tanuló magyar fiatal Magyarország német megszállása ellen. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a domborművek és a reformáció nagyjait, köztük Bocskai István fejedelmet ábrázoló állószobrok előtt szólva utalt arra, hogy annak idején a magyarok a svájciak után a második legnagyobb adománnyal, 40 ezer koronával járultak hozzá az 1917. október 31-én felavatott "reformátorok fala" megépítéséhez. Végezetül az egyház és a kormány képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait az emlékmű Bocskai Istvánt ábrázoló szoboralakja előtt. /Véget ért a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója. Koszorúzás a reformáció genfi emlékművénél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2001. december 16.

Csíkszereda Árpád-kori település, de az ősi múlt ellenére a város központjában szinte csak modern épületek találhatók, ami a Ceausescu-rendszer eredménye. Üdítő kivétel a XVIII. században épült Szent Kereszt-templom, amely már régóta kicsinyek bizonyult. Az épület mögött több mint két évtizede áll az ideiglenes jelleggel épített ún. deszkatemplom. Ennek helyére Makovecz Imre és Bogos Ernő új templomot tervezett, ez lesz a Magyarok Nagyasszonya és a Magyar Szentek temploma. Az új templom jurta-alakú lesz, a fény az üvegkupolán át vetődik az oltárra, s onnan megvilágítja a teljes belső teret. Az alagsorban lesz három tanterem, konyha és több közös helyiség. Csíkszereda főutcájának másik végén épül a másik modern templom, a Szent Ágoston-templom. Az intenzív építkezést 1996-ban kezdték el. A templom csupasz falai között 2001 húsvétján mutatták be az első szentmisét. /Csíkszereda épülő templomai. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 16./

2002. augusztus 26.

Aug. 25-én felszentelte Tamás József segédpüspök a Csíkszeredán épülő Szent Ágoston-templom négy harangját. Pénzes József plébános ismertette a négy felszentelt harang méreteit, a rajtuk található feliratot, és köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a harangöntéshez. /Takács Éva: Harangszentelés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

2002. november 27.

Jól halad a csíkszeredai Szent Ágoston-templom építkezése, közölte Pénzes József plébános. /Takács Éva: Az építkezés folytatódik. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

2003. június 5.

Számos magyar politikus érkezik a hét végén Erdélybe. Jún. 6-án Medgyessy Péter kormányfő teszi meg, aki a Csanálos és Vállaj közötti új román-magyar határátkelőt nyitja meg román kollégája, Adrian Nastase miniszterelnök társaságában. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székhelyének jún. 6-i avatóünnepségén Medgyessy levelét Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke olvassa fel. A Sapientia-EMTE létrehozásakor hatalmon lévő magyar kormányt Orbán Viktor exminiszterelnök, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke képviseli majd. Orbán Viktor délután már a csíkszeredai Szent Ágoston templomban a Julianus Alapítvány tavaly megítélt díját veszi át. Máj. 7-én, még mielőtt csatlakozna a csíksomlyói búcsúra igyekvő zarándokok tömegéhez, az exminiszterelnök megtekinti a Sapientia csíkszeredai székhelyét. A tervek szerint a búcsú után találkozik Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. A csíksomlyói búcsún a magyar kormány képviseletében Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkára és Gulyás Kálmán, a MeH egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkára vesz részt. /Salamon Márton László: Ismert személyiségek áradata. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

2003. június 7.

A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozásában játszott szerepéért Julianus-díjjal tüntették ki tavaly decemberben Orbán Viktor volt magyar kormányfőt. A díjazott nem lehetett jelen a decemberi díjkiosztón, kitüntetését jún. 6-án vette át a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban tartott ünnepségen. Délelőtt Kolozsvárott vett részt a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi épületének avatóünnepségén. - A nyugati kereszténység egyik legkeletibb őrhelyére már megérkezett a református keresztalja a krisztusi megbékélés és a testvériség jegyében - mondta Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke. Orbán Viktort a nemzet miniszterelnökének nevezte beszédében, kiemelve: visszaadta nekünk a hitet. Tőkés püspök beszédében vitába szállt azokkal, akik azt hangoztatják, hogy az egyház ne politizáljon, Márton Áron püspököt idézve mondta: ez nem politika, itt az életünkről van szó. Czirják Árpád érseki helynök igehirdetésében felhívta a figyelmet: demográfiai válság, társadalmi méreteket öltő elbizonytalanodás, a jövőkép hiánya, az egyházaknak a templom falai mögé való zárkózása, gazdasági és politikai válság jellemzi helyzetünket. A Julianus Alapítvány elnöke, Beder Tibor szólt arról, hogy Julianus barát útja a magyarság útjának szimbóluma. A státustörvény tervezett módosítására utalva, hangsúlyozta: nekünk nem pénz kellett, hanem az együvé tartozás érzésének nemzetben megfogalmazott kifejezése. A decemberi ünnepségen nem volt jelen Havadtői Sándor, az Amerikában élő nyugalmazott református lelkész. Orbán Viktort Czirják Árpád méltatta, kiemelve életpályája politikusi, szónoki és hazafiúi vetületét. Mint mondta, az utókor hivatott Orbán Viktort a politikusok közül a nagy magyar államférfiak sorába emelni. A kitüntetett a hazakeresés nyugtalanságáról szólt, s annak bizonyságáról, hogy létezik az, amit keresünk. Végül hangsúlyozta: arra készülünk, hogy az európai egység részévé váljunk, hogy a magyar nemzet újra egyesülhessen. - A teljes magyar egység elképzelhetetlen az európai egység nélkül - mondta. A mintegy ezer résztvevő jelenlétében zajlott ünnepséget a Haáz Sándor által vezetett szentegyházi Gyermekfilharmónia előadása zárta. /Sarány István: Julianus-díj Orbán Viktornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ A templom előtt többezres tömeg fogadta éljenezve, hosszasan tapsolva a volt magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor elmondta, hogy a Sapientia Egyetem kolozsvári felavatásával a város a nagy magyar egyetemi városok sorába lépett, mint amilyen Debrecen, Budapest vagy Szeged. Magyarország uniós csatlakozásra készül, és azt akarják, hogy a magyar közösségek is kövessék annak érdekében, hogy a nemzet újra kiteljesedjék. Ezért van szükségünk magyar igazolványra, státustörvényre, magyar egyetemekre, mondta Orbán Viktor. /Julianus-díjjal tüntették ki Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2003. június 15.

Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel beszélgetett Jakab Gábor, a Vasárnap főszerkesztője. Jakab Gábor emlékeztetett: a volt kormányfő a Julianus-díj átvételekor Szent Ágoston Vallomásaiból idézett, s azt mondta "a keresés állandó nyugtalanságára" utalva: "addig kell keresnünk, amíg azt, amit vagy akit keresünk, meg nem találjuk". Biztos volt abban, hogy barátait megtalálja. "Vágyódtam ugyanakkor arra is, hogy feleségemmel kettesben a kegyhely hangulatát egy kicsit mélyebben átélhessem, jegyezte meg. Továbbra is tervezik: ide még visszatérnek, hogy tényleg megtalálhassák azt a valakit, akiért mások elzarándokolnak ide nagyon-nagyon messziről is. Elmondta még: "ma kétfajta közéleti ember van: az egyiket pragmatikusnak szokás nevezni, aki úgy fogja fel a maga hivatását, hogy neki mindig és szinte kizárólagosan az éppen aktuális ügyeket kell intéznie a közjó és a békesség jegyében. És van egy másik fajta is, akit én elkötelezettnek nevezek, aki azon túl, hogy szintén elintéz aktuális ügyeket és rendez különféle helyzeteket a békesség és a megelégedettség jegyében, mellesleg még azon is elgondolkodik, hogy vajon mi végre vannak a dolgok, illetve mi az az "egész", amit folyamatosan mi magunk is építünk apró kis döntéseinkkel; gondolkodik az emberi élet rendjéről és értékéről, az emberi élet Isten adta rendjéről is természetesen, s megpróbálja azt a maga eszközeivel és képességeivel szolgálni alázatban, legyen szó egyébként olyan ügyekről, mint az iraki háború, a tömegkomunikáció kérdése, a rádiózás- és televíziózás ügye vagy hasonlók." Nemeskürty István Mi történt velünk? című könyvében írta: "Nem kicsik vagyunk, hanem csonkák". Orbán Viktor szerint a tanár úrnak igaza van. "Magyarországon ugyanis közfelháborodást váltott ki gondolkodó és érző emberek körében az a kormányzati irányvonal, amelyet mintegy mottóként fogalmazott meg magyar emberek számára: merjünk kicsik lenni. Nemeskürty szerint semmi sem indokolja, hogy kicsiknek érezzük magunkat, mert mi "nem kicsik vagyunk, hanem csonkák". Következésképp nekünk nem a kicsinységünket kell tudatosítani, hanem csonkaságunkat kell orvosolni és a szétesett részeket kell úgy összeilleszteni, hogy akkorák lehessünk, amekkorák mindig is voltunk. Ugyanakkor az is igaz, amit az érseki helynök úr mondott laudációjában: egy nép életét nem a tényleges lélekszám vagy az általa lakott terület nagysága határozza meg, hanem sokkal inkább tudása, rátermettsége, a lélek ereje és a kitűzött célok megvalósítása iránti elkötelezettsége. A számbelileg kis népeknek is kell hogy helyük legyen a Nap alatt, hiszen nekik is éppúgy kijár a megbecsülés és az emberi tisztesség, mint a számbelileg nagyoknak.""Álmodni kell nagy célokat, s kitartó munkával megvalósítani azokat. Sorsunk legvégül is a gondviselő Isten kezében van." /Álmodni kell nagy célokat. Exkluzív interjú. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 15./

2005. június 21.

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányához két hozzászólást mellett olvasható Bottoni összegzése a vitáról: a/ Kuszálik Péter /az inkvizítor, ahogyan Tamás Pál nevezte/ ismét felsorolta Sütő András elleni érveit. Elmagyarázta többek között, hogy Sütő az alázat fogalmát nem a Szent Ágoston-i, hanem a marxi-lenini tanok szerint értelmezte. Kuszálik szerint ebben a vitában nem voltak „előre megfogalmazott ítéletek”. A „kompromisszumok határairól, a hatalom-közeliek kiváltságairól és gőgjéről volt szó.” /Kuszálik Péter: Néhány morzsa. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 21./ b/ Nem kívánom grafomán munkatársukat, bizonyos Kuszálik Pétert megtisztelni azzal, hogy vitába bocsátkozom vele, írta Kántor Lajos. Azonban Kuszálik Az ügyvédi kamara c. cikkében (jún. 2.) szereplő állítása, hogy Kántor csak Réthy Andor bibliográfiáját mondta maradandónak a Láng Gusztávval közösen írt irodalomtörténetükből, „egyszerűen hamis”. A magát szintén bibliográfusnak (is) vélő K. P.-ről a cikkében Romániai magyar irodalom című könyvük kiadási évét pontatlanul jelölte meg. /Kántor Lajos: „Maradandó” hazugságok ellen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./ c/ Stefano Bottoni hangsúlyozta, vitaindító tanulmánya nem Sütő András személyét vagy írói képességeit elemezte. Szerinte szükség van a 1945 utáni (magyar) kisebbségkutatás újraértelmezésére. „A kisebbségtörténet, a kisebbségkutatás egyfajta tudományos gettóvá vált, amiből a lehető leghamarabb ki kell lépni.” A kommunista társadalom „sűrű hálózatok és sokrétű kapcsolatok által összeforrt kényszeregységet” hozott létre. A diktatúra nem új szocialista embert hozott létre, hanem „meghasonlott, eltorzult személyiségű embert, aki egyszerre áldozat és együttműködő, ellenzéki és rendszerpárti, fekete és vörös.” /Stefano Bottoni: Zárszó helyett. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

2005. július 22.

Birtók József, a csíkszeredai Státus Könyvkiadó igazgatója újságolta: eljutottak a századik könyvig. A Státus tíz évvel ezelőtt Ferencz Imre Gyalogszekér című verseskönyvével indult. Birtók József 1980-ban kezdett dolgozni a Hargita szerkesztőségében. 1983 augusztusában a Mikes honismereti kerékpártúra vezetőjeként nacionalista bűnökkel gyanúsították, ezért egy vállalathoz helyeztek át, esztergályosnak. Itt dolgozott 1990-ig, azután a Romániai Magyar Szó munkatársa lett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán szerzett diplomát. Azért választotta a vallásszociológiát, mert meggyőződése, hogy szükség van a hit és a társadalom összefüggéseit értő (szak)emberekre. Bitrók 1995 őszén megvált a Romániai Magyar Szótól és a Szövetség, az RMDSZ folyóirata főszerkesztője lett, majd az 1996-os választások után megvált a laptól. 1997–98-ban a Pro Democratia Egyesületnél dolgozott. 1999-ben döntött úgy, hogy megpróbál megélni a könyvkiadásból. Addig a Státus Kiadó tulajdonképpen egy számítógépet jelentett az íróasztalán. 1999-ben megvették az első nyomdagépet és elkészült 11 saját kiadványuk. Közte olyanok, mint a nagysikerű Kuláksors, Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban vagy a Gegő Elek-reprint a Moldvai magyarokról. Bérmunkában, másoknak is készítettek kiadványokat Kolozsvárról, Brassóból, Szegedről, Budapestről, Bécsből, Stockholmból és Németországból. A kiadó lassan csíkszeredai értelmiségi műhely lett. Ebbe a műhelybe beletartozik a szegedi Vincze Gábor, a szatmári Bura László, a Linzben élő Vencser László, a csíki-bécsi-budapesti jezsuita András Imre, a már budapesti Beke György vagy Kalmár János, a kolozsvári András Szilárd által vezetett matematikus-csoport, továbbá Garda Dezső képviselő. A kiadó célja az igényesen és tudományos megalapozással megírt művek megjelentetése. Első sorozatuk 1997-ben indult, éppen a Hargita Népe segítségével. A Történetek a fogságból című gyűjtemény indította a Szemtanú könyvek című sorozatukat. Itt jelent meg a Kuláksors is. Boros Ernő faluról falura bejárta Szatmár településeit, s dokumentarista igényességgel 700 oldalban rögzítette a svábok emlékezéseit a „málenkij robot”-ra Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj címmel. Buzás László könyve, A szekuritáté karmai között című emlékezése iránt egy év alatt nem csökkent az érdeklődés. Fontos szerepet kapnak kiadványaik között a reprintek. A csíksomlyói ferences kolostor kincsei című sorozatuk létrejöttében a legtöbbet Muckenhaupt Erzsébetnek köszönhetik. Gregorius Coelius Pannonius magyarázatai Szent Ágoston regulájához latinul és magyarul 1537-ben jelentek meg Velencében. A XIX. században egy példányt ismertek a világon, a XX. században azt hitték, elveszett. Reprint kiadását a világ minden részéről keresik. Restitutio sorozatukban vannak reprintek (pl. Veszely–Imets–Kovács: Utazás Moldva–Oláhhonban – 1868), de feldolgozások is (pl. Erdélyi Iskola – laptörténet, antológia, repertórium). A Státus-tanulmányok sorozat első kötete Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában című tanulmánykötete volt. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal tudták átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. Hamarosan minden könyvüknek elkészítik a digitális változatát is. Szegedi munkatársuk, Vincze Gábor történész kétévente egy-egy új forráskiadással jelentkezik. A Státus Kiadó eddigi száz könyvéből mindössze 12 készült magyarországi támogatással (is). /Ferencz Imre: A Státus száz könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

2008. május 14.

Budapestről a Központi Papnevelő Intézet, a római katolikus szeminárium tagjai minden évben elzarándokolnak a határokon kívül élő magyar testvérekhez, évente más-más országba. Idén Erdélybe látogattak. Május 3-án érkeztek meg Csíkszeredába, ahol a Szent Kereszt- és a Szent Ágoston-plébániák hívei fogadták be őket. A családok körében beszélgettek, ismerkedtek. Élmény volt látni, hogy megtelt a csodálatos új templom. /Molnár János, Budapest: Nagy örömet jelent a találkozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

2008. szeptember 1.

Egy év múlva, a gyulafehérvári főegyházmegye alapításának jubileumi évében, azaz fennállásának ezredik évfordulóján kerül sor a csíkszeredai Szent Ágoston-templom felszentelésére – mondta Tamás József püspök az augusztus 31-én tartott búcsús szentmisén, áldást kérve mindazokra, akik imáikkal, adományaikkal, áldozatos munkájukkal segítik a templom épülését. A Szent Ágoston-búcsú alkalmával nemcsak a közel félszáz pap és hívek sokasága öltözött ünneplőbe, hanem a templom maga is. A szentbeszédet a Kolozsvárról érkező dr. Holló László, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának tanára mondta. /Antal Ildikó: Építsük tovább lelkünk templomát is. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./

2009. augusztus 14.

A Szent Ágoston-szobor és a Szent Mónika-szobor augusztus 13-án került rendeltetésének helyére: a felszentelésre váró csíkszeredai Szent Ágoston-templom apszisába. A Xantus Géza képzőművész műterméből elszállított alkotások vigyázzák mostantól a templomot, melynek felszentelési ünnepe augusztus 29-én lesz. Pénzes József esperes-plébános rendre beszámolta híveinek a munka haladásáról a templom épülésének kezdetétől, 1993-tól. Az ülőhelyek száma 700, befogadó kapacitása mintegy 1200 fő, 33 méter magas a templomtorony. A felszentelés a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye millenniumi rendezvényeinek keretébe illeszkedik. Xantus Géza készítette el a keresztút stációit is, azokat is rézdomborításos technikával. /Antal Ildikó: Műteremből a templomba. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

2009. augusztus 24.

Pénzes József, a csíkszeredai Szent Ágoston plébánia esperese tizenöt esztendős, olykor meg-megszakadó, de összességében mégiscsak szakadatlan munkája után, augusztus 29-én felszentelik Erdély méreteiben legnagyobb új katolikus hajlékát. Ezt a televízió közvetíteni fogja. A csíkszeredai Szent Ágoston plébániának honlapja van, a templom építésének adatokkal, fényképekkel illusztrált krónikája. /Székedi Ferenc: Templomépítők. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2009. augusztus 31.

Augusztus 29-én Jakubinyi György érsek felszentelte Csíkszereda új, 700 ülő-, illetve 1200 állóhelyes Szent Ágoston-templomát. A zsúfolásig telt templom lépcsőjén, udvarán állták végig az ünnepi szertartást azok a hívek, akik nem jutottak be az impozáns épületbe. A közel húsz esztendeje épülő templom szentelése kapcsán az érsek kiemelte annak a jelentőségét is, hogy éppen a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye fennállásának ezredik évében történik ez az esemény. A templom építését 1993-ban kezdték el. Az anyagi fedezet többnyire a hívek adományaiból, illetve a városi és megyei önkormányzat, valamint a vallási és kulturális minisztérium támogatásából és magyarországi, ausztriai és németországi pályázati pénzekből állt össze. A templom terve helyi műépítész, Homonnai Albert Márton munkáját dicséri, a munkálatokat a már elhunyt Nagy Csaba vállalkozó alapította Global Kft. végezte. A templom monumentális jellegét emeli a két 33 méter magas égbenyúló fémszerkezetes tornya. Belsejének külön ékessége az augusztus közepén végső helyére tett két szobor. Szent Ágoston és Szent Mónika két és fél méteres szobrát szintén helybéli szobrászművész, Xántus Géza alkotta. /Jánossy Alíz: Tisztelgés Szent Ágoston emléke előtt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998