udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szent Anna

1996. július 26.

Júl. 26-a, a gyergyói Szent Anna-búcsú napja a Gyergyói Ifjúság Napja is, amikor a főesperesi kerület plébániáinak ifjúsága találkozik egymással. A búcsús körmenet reggel 9-kor indult a plébániatemplomból a csobothegyi Szent Anna-kápolnához. A szentmisét kulturális műsor követte, a résztvevő ifjúsági csoportok mutatkoztak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

1996. november 27.

Szent Gellért napján, szept. 24-én helyezték szülőfalujában örök nyugalomra Godó Mihály jezsuita papot, a katolikus egyház diktatúrabeli ellenállásának egyik szimbólumát. Godó Mihály 1913-ban született az Arad megyei Kisiratoson. Összesen 18 évet ült börtönben. Utolsó büntetését 1980-ban rótták ki rá. Munkásságát Boross Péter miniszterelnök kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével jutalmazták. A kitüntetést Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke 1994. márc. 28-án nyújtotta át neki, a temesvári római katolikus püspökség épületében. Godó atya köszönőbeszédében bírálta a magyarországi katolikus egyházat, melyben a rendszerváltás nem történt meg. Köszönöm, hogy önök hozták ezt a kitüntetést és nem a magyar katolikus püspöki kar, így megkíméltek attól, hogy visszautasítsam - mondta. - Godó Mihály élete utolsó éveit az Arad megyei Szent Anna Öregotthonban töltötte. Életútjáról nyolc órát mesélt magyarországi filmesek felvevőgépe előtt. Egyetlen kikötése az volt, hogy a filmet csak halála után mutassák be. /(gazda) [Gazda Árpád]: Meghalt Godó Mihály atya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Godó Mihály első alkalommal tíz évet volt börtönben, ebből nyolc évet magánzárkában, írta róla Virt László Katolikus kisebbség Erdélyben című könyvében /Egyházfórum, Budapest, Luzern, 1991/.

1998. december 16.

Képes település- és tájmonográfia jelent meg, Cserey Zoltán-József Álmos Tusnádfürdő - Szent Anna tó /Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy sorozat/ című munkája háromnyelvű /magyar-román-angol/. József Álmos 158 képeslapot illesztett a könyvbe. /Sylvester Lajos. Képes monográfia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

1999. június 16.

A csíksomlyói Szent Anna Iskola, az ország egyetlen magyar nyelvű kisegítő szakiskolája kilátástalan helyzetben van. A tulajdonképpen Hargita és Kovászna megyei enyhén és közepesen értelmi fogyatékos gyerekek tanítására hivatott iskola már évek óta nem tudja fogadni a háromszékieket, helyhiány miatt. A 136 diák így is eléggé nyomorúságos körülmények között lakik, étkezik. A Szent Anna Iskola gondja, hogy öt épületben szétforgácsoltan működik. A tanügy általános pénztelensége őket is komolyan érinti. Nincs miből élelmet venni a gyerekeknek, nincs ahol lakniuk, nincs műhely, ahol a szakmát tanulják. Gergely Borbála igazgatónő nagy szeretettel beszélt tanítványairól. Mindenki elsősorban Cserehátra /Székelyudvarhely/ gondol, arra az épületre, amely ilyen iskola számára épült, és amelyben most néhány apáca teng-leng. A kormány segítsége nélkül ez nem megy. /Adósságok és helyhiány hálójában. Túlélési gondok a csíksomlyói Szent Anna iskolánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

1999. október 12.

Gergely Borbála, a csíkszeredai Szent Anna Iskola igazgatónője elmondta, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek létszáma egyre növekvőben van. Jelenleg az országban ez az egyetlen ilyen intézmény, amelyben anyanyelven - magyar nyelven - folyik az elméleti oktatás és a szakmai képzés a hátrányos helyzetű gyermekek számára. Az intézménynek szakiskola státusa van. Tevékenységüket igencsak szétszórtan kell megvalósítaniuk. A mosoda és raktárak az egyik helyen vannak, a másikban az újonnan elkészült konyha, ebédlő és élelmiszerraktár. A szétszórtság megnehezíti az irányítást és ellenőrzést. Az intézményben jelenleg 150 gyerek oktatása folyik. /Forró Miklós: A gondok sajnos szaporodtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

2000. január 19.

Megjelent Kinde Annamária Egy másik arc /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ című verseskötete. Első verseskötete /A hiúzok természetéről/ 1996-ban látott napvilágot. Kinde Annamária ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely a nyolcvanas évek elején tűnt fel az erdélyi irodalomban, s azóta javarészt szét is szóródott. Ennek a szétszóródott nemzedéknek egyik alapélménye a Szent Anna tó és a partján történt táborozás. /Balázs Imre József: A Szent Anna tó és a helyi széljárás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

2000. augusztus 1.

Július végén évről évre megtelik fiatalokkal a Szent Anna-tó környéke. Az idén sem volt ez másképp. Apró tüzek jelezték, hogy éjszakába nyúlt a vigadozás. Sokan elmentek vasárnap a szentmisére is. /Antal Ildikó: Anna-napok a tónál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2000. szeptember 21.

Csíksomlyón, a kegytemplom tőszomszédságában van a Szent Anna Iskola, melyben szellemi fogyatékos gyerekeket oktatnak. Új igazgatója van az iskolának, a 32 éves Burus Csaba személyében. Hangsúlyozta, hogy családias hangulatot próbálnak teremteni a gyerekeknek, 138, 15-18 év körüli szellemi fogyatékos gyerekről van szó. Az iskolának 97 millió lejre rúgó tartozása van, emiatt kikapcsolták a telefont, a villanyt, gázt pedig kéthetes engedéllyel adják meg, minden két hét után kikapcsolják és könyörögni kell, hogy adják vissza. A tető nincs szigetelve, amikor esik az eső, minden beázik. A lányok meg túlzsúfolt bentlakásban vannak, kétszer több gyerek lakik ott, mint amennyi engedélyezett. Ezeknek a nehéz helyzetű gyerekeknek az iskola utáni elhelyezkedése megoldatlan. /Van Csíksomlyón egy szakiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

2000. október 18.

Megjelent a Pitypang /Székelyudvarhely/ természetvédelmi folyóirat szeptemberi száma. A kiadvány hírt adott arról, hogy szennyeződik a Szent Anna-tó. /Megjelent a Pitypang. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2001. február 22.

Három hete működik Csicsókeresztúron a Szent Anna árvaház, amelynek épülete Lőrinczi Károly plébános - az árvaház ügyintézője - ajándékát képezi. A Csibész nagycsaládban jelenleg hét gyerek él, a legkisebb gyermek húsz hónapos, a legnagyobb pedig negyedikes. A bútorzatról, élelemről a csíkszeredai Csibész Alapítvány gondoskodik, a besztercei gyámhatóság pedig gyermekenként havi 450 ezer lej segélyt biztosít a "csibészeknek". Az árvaház avatására áprilisban kerül sor. /Borsos Éva: Életképes a Szent Anna árvaház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2001. április 2.

Módosítás előtt az erdőrendtartásról szóló törvény - adta hírül a Közbirtokossági Hírvivő 3. száma, amelyben Birtalan Ákos parlamenti képviselő lerántotta a leplet a kormánypárt ez irányú szándékáról. A lázárfalvi közbirtokosság tulajdonába került a Szent Anna-tó és környéke. Ravasz Kálmán mérnök a közel 9000 hektáros összterülettel rendelkező Maros Közbirtokosság megalakulásáról adott tájékoztatást. /Megjelent a márciusi lapszám! Közbirtokossági Hírvivő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2001. április 21.

Közbirtokossági Hírvivő (a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Módosítás előtt az erdőrendtartásról szóló törvény (dr. Birtalan Ákos), A modern közbirtokosságok az első világháborúig (dr. Garda Dezső), Beszámoló az Udvarhelyszéki Közbirtokosságok Szövetségének megalakulásáról (Szilágyi Ferenc). A lap bemutatta a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosságot és a szovátai székhelyű Maros (másik nevén: ősmarosszéki) Közbirtokosságot. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági hetilap, "2001. kikelet") - a lapszámban Lázár Nóra írt a húsvéti ünnepkör magyar vonatkozású szokásairól, Seprődi Attila a vajdasági Csalóka népzene-együttes tagjaival beszélgetett. - Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, márciusi szám): Kereskedelmi Akadémia Aradon (Matekovits Mihály), Kereskedelmi iskolák Szatmárnémetiben (Bóra László), A Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet (Dénes Judit). - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, Kolozsvár, március-áprilisi szám): Tudásalapú társadalom (Dáné Tibor Kálmán), A tudásalapú civil társadalom (T. Kiss Tamás), Tudás és szakmai kompetencia (Somai József), Iskola Alapítvány (Piskolti Éva), Az EMT (Biró Károly), Humán Reform Alapítvány (Balla István), A csíkszeredai Regionális Képzési Központ (Koszta Csaba János), Az RMDSZ oktatáspolitikája (Deák Gyöngyi). - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, márc.28-i és ápr. 4-i szám) - összeállítás a régióban lezajlott március 15-i ünnepségekről, dr. Németi János tudományos kutató sorozata (Mezőfény község története a középkori falu kialakulásáig). - Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti havilap, márciusi szám) - beszámolók a régió március 15-i ünnepségsorozatáról, közéleti hírek a megyéből, Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő parlamenti krónikája. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2001. július 5.

Csicsókeresztúron június 30-án felszentelték az első Beszterce-Naszód megyei magyar gyermekotthont, mely a Szent Anna Ház nevet kapta. Lőrinczi Károly vicei plébános kezdeményezésére - németországi segítséggel -, a csíkszeredai Csibész Alapítvány támogatásával az üresen álló római katolikus plébániát építették át erre a célra, létrehozva ennek csicsókeresztúri fiókját. Jelenleg a Háznak nyolc kis lakója van, négy környékbeli családból: a legkisebb két éves, a legnagyobb tíz éves. Az ünnepség az Árpád-kori római katolikus templomban szentmisével kezdődött. A 17 lelkes csicsókeresztúri római katolikus gyülekezet a közeli Várkudunban élő 64 lélekkel együtt - a vicei plébániához tartozik. Főoltárán Szent István és Szent László szobra áll. Az alig egy tucatnyira fogyatkozott csicsókeresztúri római katolikus közösség számára a Szent Anna Ház új életet jelent, reménységet a megmaradásra. Az otthon létrehozását németországi szervezetek támogatták. Lőrinczi Károly vicei plébános hangsúlyozta, hogy ez nem árvaház, az otthonban élő gyermekek állandó kapcsolatban vannak a szüleikkel, akiknek az egyház ugyancsak segítséget nyújt annak érdekében, hogy a gyerekek idővel visszakerülhessenek a családjukhoz. Az otthon fenntartását a Csibész Alapítvány finanszírozza. Gergely István plébános a Csibész Alapítványtól elmondta: azért jönnek oly népes csoporttal Csíkból a szentelésre, mert tudják, hogy itt, ezeken a végeken sokan árvának érzik magukat, félelemmel a lelkükben, és ily módon próbálnak biztatást hozni, a szeretet és az együvé tartozás üzenetét. A csicsókeresztúri magyar közösséget a kihalás veszélye fenyegeti, de most megelevenedett, megkétszereződött a létszám, és elindult egy új élet. A Mezőségen vannak még leépülőben levő plébániák, egyházi épületek. Ha az egyházmegye is jónak látja, akkor ezeket is felvállalja a Csibész Alapítvány, és életet ültet mindegyikbe. /Kresz Béla: A tanítás, a nevelés és a szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2003. június 16.

A Romániai Magyar Szó a budapesti 168 Óra hetilapból vette át Buják Attila cikkét. Az erdélyi magyar és román értelmiség sok kiváló képviselője találkozott évente a Bálványosi Szabadegyetemen. Buják Attila visszamenően is nevetségessé akarja tenni ezeket a találkozókat, ezért így jellemezte a szabadegyetemet: a korábbi magyar miniszterelnök divatba hozta a szokást, hogy a Szent Anna-tó partján, szabadegyetem keretében meglátogatja Ceausescu medvéit. Buják Attila kirohant B. Zs., „egy magyarországi újságíró", ellen, aki az „ír, baszk és a korzikai modellekre hivatkozott". Buják hangsúlyozta, hogy Sepsiszentgyörgy Romániához tartozik, itt nyilatkozta B. Zs.: „El tudjátok képzelni, mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a déltiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írják a szobraikra, amit akarnak?... Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk, de meddig még?" Eddig az idézet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: nincs szükség arra, hogy „a magyarországi közélet legalja - így beszélt - Erdélybe jöjjön tanácsokat osztogatni". Az újságíró különben Orbán Viktor környezetéhez tartozik, mi több, a barátja, de ez nem jelent semmit – fűzte hozzá Buják. Buják elismerte, a román nacionalizmus sok túlkapását, de nem tapasztalta, hogy oda-vissza bárki bárkin pokolgéppel akart volna elégtételt venni. Buják elismeréssel írt a jelenlegi magyar kormány munkájáról: van a ki tárgyal, utazik, egyeztet, „próbálja elfogadhatóvá tenni a romos, horpadt státustörvényt”. Buják szerint: a „státustörvény erősíti a szomszédok nemzetállami sovinizmusát (a magyar sovinizmust szintúgy), a valódi érdekképviselet tompítja ezt a balkáni érzületet.” (168 Óra) /Buják Attila: A baszk modell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2003. június 26.

Turisztikai szakemberek elkészítették a magyarországiak által legszívesebben látogatott erdélyi helységek listáját. Felméréseik alapján az első tíz sorrendje a következőképpen alakult: 1. Szováta, 2. Torockó, 3. Békás-szoros, 4. Korond, 5. Parajd, 6. Szent Anna-tó, 7. Tusnádfürdő, 8. Tordai-hasadék, 9. Kolozsvár és Marosvásárhely, 10. Kalotaszeg. /Borbély László: Erdélyi top tíz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

2003. december 2.

Márkus Barbarossa János előbb egyszemélyes gitáros-énekes produkcióival, slágerszövegeivel vívott ki magának tiszteletet s rangot Erdély-szerte a hetvenes-nyolcvanas években. Először Nagyváradon folyt az elszigetelése, később elűzték Sepsiszentgyörgyről. Bécsbe települt át a diktatúra legsötétebb évei elől. Ausztriában neves hangszerkészítővé-restaurátorrá képezte magát. 1990 utáni hazaruccanásai és Szent Anna-tavi nyári táborozásai, no meg a bálványosi-tusványosi jelenései eseményszámba mentek, beszállt a hazai irodalomszervezésbe, könyvkiadásba, végül pedig az ő szervezése is segített abban, hogy megalakult az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Sokat jelent számár a szülőföld, Szilágyzovány, harminc éve minden önéletrajzának alapszövege: 1955-ben születtem Szilágyzoványban, Európában. Életének valamennyi állomása példaképekhez is kötődik. Elsőnek Wanek Wilhelm Franzot, valamikori rajztanárát említette (Wanek Ferencként ismert, jelenleg épp Kolozsvárott tanár), ő tanította meg látni, odafigyelni, megtanította a türelemre s a másság tiszteletére. Néhai Visky Árpád színművésztől kitartást és igényességet tanult, Bajor Andortól humorosan elviselni az elviselhetetlent, de még sorolhatná tovább. Amikor el kellett hagynia Erdélyt, először New Yorkba ment, ahol barátja várta műteremmel, lakással. Azonban szó szerint azzal utasította vissza az akkori bécsi amerikai nagykövet, hogy az Államoknak semmi szüksége hozzá hasonló izgató és elégedetlen elemekre. Így aztán egy idő után Bécs mellett döntött feleségével. Azért kellett létrehozni Erdélyi Magyar Írók Ligáját, mert intézményesített formákra van szükség, hogy a közösség érvényesíteni tudja elvárásait, óhajait, igényeit. /Hevesi Mónár József: A magányos farkasok ideje lejárt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2004. augusztus 12.

Legkevesebb 300 ezerre tehető az idén Erdélyben nyaraló magyar turisták száma. Az ide látogatók gyógykezelés és nyaralás céljából is látogatják Erdélyt. – A becslések szerint egész Erdélyre vonatkoztatva harmincszázalékos növekedést tapasztalnak – vélekedett Gábora Ede, az Erdélyi Turizmus budapesti cégvezetője. A magyar turisták számát azért nehéz felbecsülni, mert Románia nem ad ki pontos statisztikákat. Csak annyit lehet megtudni, hogy évente 1 millió százezer magyar állampolgár lépi át a határt. Az Erdélyi Turizmus toplistája szerint továbbra is Szováta, őt követi Torockó, Parajd, a Békás-szoros, a Szent Anna-tó, a Tordai-hasadék és a kalotaszegi térség is egyre látogatottabb. /Egyre vonzóbb Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

2004. december 17.

Árva, félárva, illetve bántalmazott gyerekek és azok családjának megsegítésére alakult a Beszterce-Naszód megyei Vicén a Possibilitas Szövetség 2004 elején. A gyermekmentő szolgálatot Vice római katolikus papja, Lőrinczi Károly már 2000 januárjától beindította a csicsókeresztúri filia e célra átalakított plébániáján, 8 gyermekkel. Vicén 2003. januárjában nyitották meg a gyermekotthont. Jelenleg a csicsókeresztúri Szent Anna Házban 10 gyermek, a vicei Szent István Házban pedig 8 gyerek nevelkedik. A központokat – külső anyagi támogatással, segélyekből, adományokból – a Possibilitas Szövetség működteti. Lőrinczi Károly plébános elmondta, hogy az állami intézményekben több száz gyermek nevelkedik. A nagy intézményekben kevés esélyük van arra, hogy kötődhessenek gondozóikhoz, ami személyiségük fejlődésében fontos tényező. Nem kapnak állami támogatást sem a házak működtetésére, sem a nevelők fizetésére. Az állam csak 670 ezer lejt utal át minden egyes gyerek után. Csicsókeresztúron a plébánia épületét alakították át 2000-ben család típusú gyerekotthonná. Az anyagi háttér biztosítása jelenti a legnagyobb gondot. /Guther M. Ilona: Családjaikban veszélyeztetett gyerekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2005. június 24.

Népzenés-táncos mulatsággal kezdődött június 19-én a Cimbora gyermeklap kis munkatársainak, levélíróknak, rejtvényfejtőknek a jutalomtábora a Sepsiszentgyörgy melletti Benedek-mezőn. Egyik nap a Székely Nemzeti Múzeumba, Csernátonba és a Szent Anna-tóhoz kirándultak a résztvevők, vendégük volt Márk Attila zenész, Farkas Árpád költő, Bogdán László író, és Kónya Ádám volt múzeumigazgató. /(demeter): Cimboratábor a tanyán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

2005. június 25.

Június 24-én a Szent Anna-tónál megkezdődött az erdélyi magyar iskolák nyári Testnevelés és sporttalálkozója a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége keretében működő Testnevelés-Sport Tanítás Alapítvány szervezésében. Borbáth Istvánék tizedik alkalommal szervezik a találkozót, idéntől a debreceniek is eljönnek. Először sátorverésben mérték össze tudásukat a diákok, június 25-én főző- és a jelmezversenyt rendeznek, majd tó körüli futóverseny is lesz. /Dobos László: Sátortábor a Szent Anna-tónál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

2005. július 12.

Gub Jenő szovátai tanár tizedik önálló könyvével rukkolt elő /Rapsóné rózsája/. Előző kötetei (Erdő-mező növényei a Sóvidéken, Erdő-mező állatai a Sóvidéken, Háziállataink dicsérete, Kertek, mezők termesztett növényei a Sóvidéken, A meleg égövön hideg van, Természetismeret és néphagyomány a Székely Sóvidéken, Üres kalász fenn hordja a fejét, A könnyező egerek története, Szováta – turistakalauz) mellett társszerzője az Erdélyi útikönyv, Erdély – útikalauz, Növények a folklórban, A Tordai-hasadéktól Szent Anna taváig című gyűjteményes köteteknek. A Sóvidék hűséges kutatója-krónikása ezúttal Székelyföld népköltészetének világába vezeti olvasóját. /(bölöni): Új könyv. Rapsóné rózsája. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

2005. július 13.

Csíkrákos határában a falu lakossága próbált gátat emelni, azonban a megáradt Olt már a falu széli házakat is elérte. /(Daczó Dénes): Lassan a víz az úr. Tovább áradnak a folyók, patakok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Földcsuszamlás miatt teljesen beomlott a Sepsibükszádról a Szent Anna-tó felé vezető út, a forgalmat lezárták. Szakemberek szerint a gyakori földcsuszamlást a térségben zajló meggondolatlan erdőkitermelés okozza, a lecsupaszított hegyoldalakról lezúduló esővíz ugyanis kimossa az út alapját. A heves esőzések következtében a háromszéki folyóvizek is kiöntöttek. Nagyborosnyón 11 lakóházat öntött el a megáradt patak. Az Uzon községhez tartozó Lisznyópatakon 8 házat öntött el az ár, és egy híd megrongálódott. Lemhénynél a megáradt Feketeügy 10 hektár kaszálót öntött el, a folyó szintje továbbra is növekedik. Hídvégen 100 hektár föld, Dobollón 6 ház került víz alá. Hargita megye több településén rendkívüli készültséget rendeltek el a hatóságok. Súlyos a helyzet a Gyimesekben – Farkaspallón és Bükkhavaspatakán –, e két települést a külvilágtól való teljes elszigetelés fenyegeti, miután kiöntött a Hidegség-patak, és tönkre tette a hidakat. Gyimesközéplokon a vasútvonalat mosta alá a víz. Csíkmadarason több családot ki kellett lakoltatni. – Emberemlékezet óta nem volt ilyen magas vízállás a Gyilkos-tónál. /Árvíz és földcsuszamlás Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

2005. július 26.

Évente egyszer – sátoros ünnepen kívül is – zsúfolásig telik Nyárádszentanna református temploma. Megkoszorúzták a hősök emlékművét, majd ünnepi szentmisét tartottak a római katolikus templomban, vagyis a Szent Anna-napi búcsút. Délben azután református templomban Gecző András helybeli református lelkész hirdette az igét. A templom felújítása meghaladja a gyülekezet erejét. Ezért fordultak a megyei tanácshoz, ahol megértésre találtak Lokodi Edit Emőke elnökasszonynál, aki felkarolta ügyüket, az Országos Beruházási Alap felvállalta a templom megerősítését. Nyárádszentannán a kis park közepén kopjafa emlékeztet a falu egykori tanítójára, Veress Gáspárra /1907-1982/, aki 1928 szeptemberétől Nyárádszentanna kántortanítója lett; hű maradt egyházához és iskolájához élete végéig. – Tavaly Molnár Vince képeit mutatták be, idén Bandi Katalin üvegfestményeit. Ahol Gecző András lelkész felbukkan, ott rendszerint épül vagy felújítanak egy-egy templomot, Nyárádremetén, Nyárádandrásfalván, Nyárádszentannán kazetták készülnek, emlékművet avatnak, kopjafát állítanak, mintagyümölcsös és -szőlős indul. Sok Gecző Andrásra lenne szükség. /B. D.: Mikor az Ige tetté lesz. Vasárnap Nyárádszentannán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

2005. július 31.

A vicei Possibilitas Egyesület árva, félárva, bántalmazott gyerekeket gondoz, és azok családját segíti, szolgálja. A szövetség vezető tanácsa: elnök Felszegi Melinda óvónő, pszichológus egyetemi hallgató, alelnök Lőrinczi Károly katolikus plébános, titkár: Oroszhegyi Erika református lelkész és Oroszhegyi Attila református lelkész. A Possibilitas Egyesület működteti a csicsókeresztúri Szent Anna házat és a Vicén a Szent István gyermekotthont. Segítséget nyújtanak a szülőknek, hogy tarthassák a kapcsolatot gyerekeikkel. Befogadnak minden gyereket. Jelenleg a 18 gyermek között van román, magyar és roma nemzetiségű, ortodox, református és katolikus vallású. /Lőrinczi Károly: Érzelmi-értelmi fejlesztés, családsegítés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 31./

2005. november 30.

Az erdélyi Mezőséget, a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos határolta dombvidéket a magyarság már a X–XI. században benépesítette. A mongolok XIII. századi pusztítása, majd a törökök és a krimi tatárok betöréseinek következtében a Mezőség lakossága fokozatosan kicserélődött, s az egykor színmagyar településeket a XX. század elejére már főleg románok lakták. A magyarság szórványosodása Trianont követően tovább erősödött (Déstől keletre Besztercéig pl. ma egyetlen plébánosra hárul a megyényi terület magyar katolikusainak lelki gondozása). Pusztakamarásnál, Sütő András szülőfalujánál is eldugottabb helyen fekszik Vice. 1910-ben a faluban még 943-an vallották magukat magyarnak, 1992-ben már csupán 437 magyar és 24 román lakott Vicében. A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfaluhoz tartozó településnek ma is nagyjából ennyi lakosa van. A Possibilitas Egyesületet Lőrinczi Károly vicei plébános, a környék református lelkészeivel összefogva hozta létre, hogy kallódó, a teljes asszimiláció küszöbén álló gyermekeket vallásuktól függetlenül gondozzon, és azokból magyar kultúrájú embereket neveljen. Paphiány miatt Vicéhez tartozik a bethleni és csicsókeresztúri plébánia is. Mikor Lőrinczi Károly 1995. augusztusában Vicére került, Csicsókeresztúron a templomnak már két éve nem volt papja, a plébánia épülete romos állapotba került. Egy holland alapítvány, a magyarországi Mocsáry Lajos Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a kanadai Magyar Alap támogatásával sikerült 1999-ben felújítani a parókiát, és a következő évben megkezdte munkáját az épületben Szent Anna Ház, gyermekeket fogadtak be. A Vicei Szent István Ház létrejöttéhez Gergely István csobotfalvi plébános, a már nemzetközi hírű Csibész Alapítvány megálmodója is hozzájárult. Amikor a Magyarok Világszövetsége meghirdette a 13 aradi vértanú emlékére, a Kárpát-medencei nagycsaládosoknak felépítendő 13+1 ház programját, Gergely István az egyik helyszínnek szülőfaluját, Vicét javasolta. 2002-ben lett kész a ház. A vicei Szent István Ház legnagyobb támogatója egy hollandiai alapítvány. Erdélyt járó budapesti fiatalok kezdeményezték Magyarországon a Via Possibilitas Közhasznú Alapítvány létrehozását, amelyet már bejegyeztek. Vicén és Csicsókeresztúron jelenleg 18 gyermeket gondoznak. A jelenleg nevelt 18, és a jövőben odakerülő további kicsik jövője igen nagymértékben függ attól, hogy az erdélyi egyesületet. /Keszthelyi Gyula: Sziget a „Holt-tengerben” – családi otthonok a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2006. június 6.

Gubis Mihály (1948–2006), a Csíkszereda központi parkjában álló Csíki szék alkotója május 17-én balesetben életét vesztette. A békéscsabai képzőművész szerette a Hargitát, már az 1980-as években feltűnt a vidéken. Földgrafikákkal, föld- és botszobrokkal, performanszokkal lepte meg barátait a Dél-Hargita rejtett völgyeiben rendezett „erdőkiállításokon”. A Szent Anna-tónál rendezett Ann Artra is elhozta műveit. A Csíki széket 1997-ben készítette és ajándékozta a városnak. A nagyméretű térplasztikái közé tartoznak még a magyarországi Fony széke, a kazahsztáni Sámán szék, valamint az Udvarhely szék. A művészt június 6-án temetik szülővárosában, Békéscsabán. /Elhunyt Gubis Mihály. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

2006. július 3.

Véget ért az Erdélyi Magyar Iskolák Nyári Sporttalálkozója (EMIT), a Szent Anna-tónál. Összesen 17 általános iskolás és 6 középiskolás csapat vetélkedett sátorverő-, főző-, jelmezbemutató- és futóversenyen az első helyért. /Jól sikerült sporttalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2006. július 27.

Július 26-án Kálmándon a település lakói hagyományos Szent Anna-napi templombúcsún vettek részt. A templomünnep nemcsak egyházi jellegén túl kiváló alkalom arra is, hogy rég nem látott barátok és rokonok találkozzanak. /Kálmándi templombúcsú. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 27./

2006. augusztus 1.

Július 29-én, motorkerékpárral hét kézdivásárhelyi fiatal a Szent Anna-tóhoz kirándult. Amikor 18 óra körül hazafelé akartak indulni, megálltak a parkolóban, hogy elfogyasszanak egy-egy üveg üdítőt. Egy ittasnak látszó rendőr rájuk szólt, hogy ne álljanak meg az út szélén, hajtsanak be a parkolóba. Ezután Vajda felügyelő kiadta a parancsot: fogják le őket, fújjanak alkohol­szondába. Egyikük sem fogyasztott szeszes italt. Amikor a három motorral beálltak a parkolóba, az ott álló négy rendőr és tíz ál­arcos, fekete ruhás rohamrendőr azonnal leteperte őket a földre. A szemüveges tusnádi rendőr belerúgott az egyik fiúba. Az egyik civil ruhás csendőr gumibottal ütötte a földön fekvő kézdivásárhelyi motorosokat: Kanabé Leventét, Voj­na Ferencet, Kolbász Sándort (utób­bit nemrég műtötték) és Oláh Szilvesztert. A bükszádi Szakács István digi­tális fényképezőgéppel megörökítette a rendőrök erőszakoskodását, a bilincsbe verést is. A földről felállították őket, kettejüket elvitték a tusnádi rend­őrségre, ahol nyilatkozatot írattak velük, és elengedték őket. Amikor a rendőrök észrevették, hogy lefényképezték őket, odamentek Szakács Istvánhoz, és azt mondták neki románul: kap ő majd fényképezést. Megfogták, a rendőrkocsihoz vitték, megverték, majd a fotókat kitörölték a gépből, aztán elengedték, és visszaadták a fényképezőgépét. Négy felvétel mégis megmaradt a fényképezőgép memória­kártyáján. A kézdivásárhelyi motorosoknak nem kellett pénzbüntetést fizetniük, az esetről nem készült jegyző­könyv. Az incidensre tömeg gyűlt össze, sokan felháborodva kiabáltak, erre a rendőrök lecsendesedtek. Azóta sem derült ki, miért bántalmazták a négy kézdi­vásárhelyit. Az egyik felvételen látható, amit a szemtanúk is állítanak: Vajda felügyelő olyan részeg volt, hogy alig tudott járni. A Hargita megyei rendőr-felügyelőség honlap­ján a Szent Anna-tónál történtekről egy sor sem szerepel. /Iochom István: Kézdivásárhelyi motorosokat vertek meg (Rendőrségi túlkapás a Szent Anna-tónál). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2006. augusztus 4.

A Hargita megyei rendőrség honlapján megjelent egy sajtóközlemény, melyben a hét végén történt verésről egy szó sem esett, az esetet csendháborításként kezelték, s arra hivatkoznak, hogy a kézdivásárhelyi motorosoknál nem voltak személyi iratok, és nem álltak meg a rendőrségi felszólításra, ezért kellett őket bekísérni a tusnádi rendőrségre a szükséges ellenőrzések elvégzéséért. Mindez nem felel meg a valóságnak, szabályos csúsztatás, magyarán hazugság. A sajtóközlemény szerint a rendőrök a törvények értelmében és a polgárok érdekében jártak el. A rendőrségi közlemény nagy felháborodást váltott ki a bántalmazott motorosok körében, hiszen valótlanságokat állít. Szabó Róbert szemtanú elmondta: ami a közleményben áll, durva hazugság, semmi köze a Szent Anna-tónál történtekhez. Szó sincs arról, hogy nem álltak meg a rendőrségi felszólításra, hiszen már a parkolóban voltak, amikor négy társára valósággal rátámadtak, és leteperték őket a földre. Azelőtt az út szélén álltak, onnan irányították át őket a rendőrök a parkolóba. A bükszádi Szakács István fényképészt miért is verték meg? – nem motorozott, csupán fényképezte a rendőrségi túlkapást. Ha mégis vétkeztek volna, akkor sem lett volna szabad gumibottal verni és rugdosni a földön fekvőket. Miért nem készítettek jegyzőkönyvet? Az sem igaz, hogy majdnem elütöttek egy kislányt. A kézdivásárhelyi motorosok feljelentést tettek bántalmazóik ellen. /Iochom István: Hazudik a rendőrség (Feljelentést tettek a megvert motorosok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./


lapozás: 1-30 | 31-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998