udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szent Gellért /püspök/

1991. szeptember 28.

Részletet közöl a Szabadság napilap Domokos Pál Péternek Márton Áron püspök életéről szóló könyvéből /Rendületlenül, Eötvös Kiadó, Szent Gellért Kiadó, Budapest, 1990./. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

1994. október 3.

A Csanád-Kiszombor határátkelőt szept. 23-25-e között megnyitották, a Szent Gellért ünnepség alkalmából. Legalább másfél év szükséges a határátkelő végleges megnyitására. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1995. szeptember 23.

Szept. 23-án Sebastian Kräuter temesvári katolikus püspök a felújítási munkálatok befejeztével megáldja a püspöki palotát, egyben megnyitja az Archívumot, a 20 ezer kötetes, teológiai műveket tartalmazó könyvtárat és a csanádi püspökség ezeréves történetét bemutató múzeumot. Szept. 24-én, az egyházmegye védőszentje, Szent Gellért napján a püspökség eredeti székhelyén, Csanádon folytatódik az ünnepség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

1995. október 17.

Temesváron 1992-ben indult a Szent Gellért Római Katolikus Szemináriumi Líceum, de most sem rendelkezik önálló iskolaépülettel, ismertette helyzetüket Szabó Péter iskolaigazgató, paptanár. Párhuzamosan magyar és román osztályokat indítottak, mert az egyházmegye híveinek többsége, 60 %-a (100 000 lélek) magyar, de van még 20-30 000 német, 18 000 bolgár, 18 000 román, 15 000 horvát és szlovák, továbbá 2500 cigány nemzetiségű katolikus hívő. Idén mindössze négyen jelentkeztek magyar osztályba, így most nem indult magyar osztály. A román osztályokban is tanulják a magyar nyelvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1996. november 27.

Szent Gellért napján, szept. 24-én helyezték szülőfalujában örök nyugalomra Godó Mihály jezsuita papot, a katolikus egyház diktatúrabeli ellenállásának egyik szimbólumát. Godó Mihály 1913-ban született az Arad megyei Kisiratoson. Összesen 18 évet ült börtönben. Utolsó büntetését 1980-ban rótták ki rá. Munkásságát Boross Péter miniszterelnök kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével jutalmazták. A kitüntetést Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke 1994. márc. 28-án nyújtotta át neki, a temesvári római katolikus püspökség épületében. Godó atya köszönőbeszédében bírálta a magyarországi katolikus egyházat, melyben a rendszerváltás nem történt meg. Köszönöm, hogy önök hozták ezt a kitüntetést és nem a magyar katolikus püspöki kar, így megkíméltek attól, hogy visszautasítsam - mondta. - Godó Mihály élete utolsó éveit az Arad megyei Szent Anna Öregotthonban töltötte. Életútjáról nyolc órát mesélt magyarországi filmesek felvevőgépe előtt. Egyetlen kikötése az volt, hogy a filmet csak halála után mutassák be. /(gazda) [Gazda Árpád]: Meghalt Godó Mihály atya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Godó Mihály első alkalommal tíz évet volt börtönben, ebből nyolc évet magánzárkában, írta róla Virt László Katolikus kisebbség Erdélyben című könyvében /Egyházfórum, Budapest, Luzern, 1991/.

1997. október 8.

Cziprisz Imre tanár, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ aligazgatója, a Kölcsey Ferenc Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette a nehéz szociális helyzetben levő diákok megsegítésére, iskolai rendezvények támogatására létrejött alapítvány elmúlt tanévi tevékenységét. Több diákot segélyeztek, a kiváló tanulók pénzjutalmat kaptak. Harminc diákot nyaraltattak Székelyföldön, a szelterszi Szent Gellért táborban, tíz diák pedig Magyarországon nyaralhatott. Támogatják a vetélkedők résztvevőit és a diáklapot is. Az öregdiákok adományaikkal segítik az alapítványt, hasonlóan több vállalkozóhoz. vetélkedők résztvevőit. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 8./

1997. december 24.

Sepsiszentgyörgyön az Állomás negyedi új katolikus templomban dec. 24-én celebrálják az első szentmisét. A Szent József., Szent Gellért- és a Mária Világ Királynője templom után ez a negyedik új templom Sepsiszentgyörgyön. Négyszáz ülőhelye van az új templombank, Orbán Ernő építészmester csoportja jó munkát végzett. A templom felszentelését májusra tervezik. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

1999. június 24.

Kräuter Sebestyén temesvári megyéspüspök még 1997-ben, 75. életéve betöltésekor kérte nyugdíjazását. II. János Pál jóváhagyta a kérést, és 1999. június 24-én Msgr. Roos Márton irodaigazgatót nevezte ki temesvári megyéspüspöknek. Az új püspök 1942. október 17-én született Kenézfalván (Temes megye). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron kezdte 1961-ben, majd 1962-től a németországi Köningstein im Taunus-ban folytatta 1969-ig. 1971-ben a németországi Rottenburgban szentelik pappá. 1987-ben a Dunamenti Svábok Egyház- és Kultúrtörténeti Intézetének alelnöke, 1988-ban a Szent Gellért Papi Egyesület elnöke. 1989 után a rottenburgi megyéspüspök engedélyével visszatért szülőföldjére, a Temesvári Egyházmegyébe; 1990. július 20. óta volt a püspökség irodaigazgatója. /Új római katolikus püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1999. július 1.

Az idei összesítő adatok szemléletváltásról tanúskodnak: Temes megyében megnőtt a bizalom az anyanyelvű továbbtanulás iránt. A 117 magyarul "kisérettségizett" tanuló közül 108 magyar tannyelvű líceumba iratkozott. Temesváron a Szent Gellértről elnevezett római katolikus líceum magyar osztályába 25 diák kérte felvételét, közülük 5 tanuló Arad megyéből. A temesvári Bartók Béla Líceumban túljelentkezés volt. Nyolcvanan iratkoztak a hetvenöt helyre. /Nő a bizalom az anyanyelvű továbbtanulás iránt Temes megyében. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

1999. július 6.

A Nyugati Jelennek nyilatkozott Roos Márton, a Temesvári Egyházmegye új római katolikus püspöke. Az egyházmegye terület meglehetősen nagy, de a hívek száma ijesztően lecsökken, alig százhúszezren vannak. Az eltelt tíz év alatt - amióta szabadon dolgozhatnak -, sikerült megteremteniük a minimális feltételeket a hitélet újjászervezéséhez. Visszakaptak néhány épületet - köztük a püspöki palotát -, elindították a római katolikus középiskolát, újjászületett néhány szerzetes- és apácarend, megszervezték a hittanoktatást az iskolában. Mostoha körülmények között dolgoznak: elég a közelmúltban - papíron! - visszakapott Piarista Főgimnázium és a Marienheim épületének siralmas állapotát említeni. A Temesvári Egyházmegyét nyolc esperesség, hetven plebánia és több mint kétszáz filiálé (leány-egyházközség) alkotja. Sok helyütt hívek nélkül maradtak a templomok. A kivándorlás, a vallásüldözés, az ateista nevelés okolható a siralmas helyzetért. Nagy feladat bejárni a feloszlatott egyházközségeket, ahol még állnak a templomok és megkeresni, összegyűjteni a szétszéledt híveket. - A nyolcvankilences fordulat után szinte valamennyi plebánián alakult ifjúsági csoport. Az egyházmegye ifjúsági vezetője Kapor János, a Gerhárdinum Katolikus Líceum igazgatója. A püspökség negyvenezer kötetet számláló könyvtárából alig három és fél ezer menekült meg a pusztulástól. A legértékesebb kéziratok, egyedi kiadványok, a könyvtár legértékesebb kincsei tűntek el. /Emitte spiritum tuum. Folytatni az építkezést - Simonyifalvától Orsováig. A Nyugati Jelennek nyilatkozik Msgr. ROOS MÁRTON, a Temesvári Egyházmegye új püspöke. = Nyugati Jelen (Arad, júl. 6./ Az új püspöknek közel harminc év Németországban szerzett tapasztalattal kell kormányoznia egy olyan egyházmegyét, melyben a németek tömeges elvándorlása után immár a magyar hívek vannak többségben. A püspök magyarul is tud. A távollét évtizedeiben folyamatosan tartotta a kapcsolatot az itteni egyházzal. Tudományos kutatásokat végzett, próbálta feldolgozni az egyházmegye történetét. 1990 júliusában hazajött Temesvárra. A püspök a csanádi egyházmegye egyik legavatottabb kutatója. Németországi szolgálata idején átkutatta, feldolgozta az egyházmegye jugoszláviai és magyarországi részének archívumait. Az elmúlt évtizedekben a három részre osztott egyházmegyét egy egységnek tekintette, és mindhárom részben meglehetősen otthonos voltam mind a papság körében, mind a megfelelő archívumokban. "Tíz éven át a szabadságomat többnyire Nagybecskereken töltöttem, és majdnem az egész archívumot lefénymásoltam, feldolgoztam. Ez elég veszélyes és bonyodalmas munka volt." Az 1867 és 1918 közötti időszakot dolgozta fel legrészletesebben, és ez könyv formájában is megjelent. Feldolgozta a máriaradnai kolostor irattárát is. Ennek az első kötete a múlt évben jelent meg, a második remélhetőleg jövőben lát napvilágot Németországban. /Új püspök Temesváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./ Roos Márton most kinevezett megyéspüspök a lépésről lépésre történő haladás elvét vallja. Püspöki jelmondata: "Emitte spiritum tuum" - Küldd el Szentlelkedet - "kérés, fohász Istenhez a magam és mindazok nevében, akiket rám bízott." Püspöki címere Szent Gellért emlékét idézi. /"Küldd el Szentlelkedet." Beszélgetés msgr. Roos Mártonnal, egyházmegyénk új püspökével. = Heti Új Szó (Temesvár), júl. 9./

1999. szeptember 1.

Aug. 28-án Temesváron, római katolikus Dómban felszentelték a 94. temesvári római katolikus püspököt, Szent Gellért első csanádi püspök utódát (Trianon után a csanádi püspökség területét országhatárok szabdalták szét, ezért külön Szeged-csanádi és külön temesvári egyházmegye jött létre), Roos Mártont. A felszentelést dr. Jean Claude Périsset bukaresti pápai nuncius végezte Gyulai Endre Szeged-csanádi megyéspüspök és dr. Johannes Kreidler, a Rottenburg-Stuttgart-i egyházmegye kormányzója kíséretében. Roos Mártont a pápa június 24-én nevezte ki megyéspüspöknek. A négy nyelven tartott (magyar, német, román, latin) szertartás kezdetekor felolvasták a hivatalos kinevezésről szóló pápai okmányt, majd Kräuter Sebestyén püspök felkérte a nunciust, szentelné fel a temesvári egyházmegye új püspökét. Az új püspök átvette elődjétől a hivatali jelképet, a XVIII. századi pásztorbotot. Az új püspök Emitte Spiritum Tuum (Küldd el Szentlelkedet) jelszó jegyében kíván tevékenykedni. /Fölszentelték a Szent Gellért-i egyházmegye 94. püspökét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2000. április 17.

Ápr. 15-én folytatódott a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat. A temesvári érdeklődők Csanádra (Őscsanád) utaztak, hogy az ottani római katolikus templomban emlékezzenek a magyar államiság és kereszténység 1000. évfordulójára. A megemlékező szentmisét a temesvári Bartók Béla vegyeskar nyitotta meg. Szentbeszédében Heinrich József esperes bemutatta az egyházmegyét alapító első püspök, Szent Gellért életútját. Ezután Szekernyés János helytörténész Géza fejedelem méltatásával kezdte ismertetőjét. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke hasonlóságot vélt felfedezni az ezer év előtti és napjaink sorskérdései között. Akkor sem volt könnyű a jobbik utat választani, mert kemény ellenállásba ütközött, rengeteg megpróbáltatással és áldozattal járt, de ezer év tanúsítja, hogy megérte. Magyar közösségünket napjainkban is választás elé állította a sors: vagy harcolunk a megmaradásunkért, vagy a kényelmesebb utat választva beolvadunk, fejtette ki. /Sipos János: V. Bánsági Magyar Napok. Államiságunk és kereszténységünk 1000. évfordulója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

2000. április 18.

Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos hivatalának legnagyobb tervei között három szobor felállítását említette: a Gellérthegy oldalában Szent István-szobor készül, s Esztergomban is az államalapító alakját faragja márványba Melocco Miklós. A győri székesegyház elé egy Madonna-dombormű kerül, ez Szervátius Tibor alkotása. A kormánybiztosi hivatal által kiadott program szerint csak Szent Istvánról ötvenöt köztéri alkotás emlékezik majd, de készül szobor Szent Lászlóról, Géza fejedelemről, Szent Gellértről, Pázmány Péterről, Kálvinról, Mindszentyről, Szent Margitról, Kossuthról, Tinódi Lantos Sebestyénről, Vörösmartyról, IV. Lászlóról, Klebelsberg Kunóról és Antall Józsefről is. A kormány több, mint húszmilliárdot költ a millenniumi rendezvényeire. /Ötvenöt Szent István szobor és emlékmű épül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2001. március 15.

A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. április 5.

Április 12-től játsszák Budapesten a mozik Koltay Gábor legújabb munkáját, a Sacra Corona című történelmi filmet, a mozgókép zenéjét tartalmazó CD-lemez már a napokban kapható lesz. Koltay Gergely zeneszerző a középkori egyházi zene motívumkincseiből és a modern folk-rock muzsika dallam- és hangzásvilágából ötvözte a Sacra Corona zenéjét. Koltay Gábor hangsúlyozta: a film nem készült volna el, ha a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nem veszi fel millenniumi filmes programjába a már megkezdett produkciót. Nemeskürty István, a Sacra Corona forgatókönyvírója úgy ítéli meg: a film jól sikerült, még azok is több cselekményt és mozgalmasságot fognak benne találni, akik a Honfoglalást unalmasnak találták. A Sacra Corona nem tudományos film, hanem a műalkotás szándékával készült mozgókép - mondta Nemeskürty István. Három királyfiról írt filmregényt, akik a Szent István halála utáni zűrzavarban összegfognak a haza megmentéséért. A Sacra Corona fő szerepeit - Vazul három unokáját - Szarvas Attila (László király), Horkay Péter (Salamon király) és Oberfrank Pál (Géza király) alakítja. Gellért püspököt Franco Nero személyesíti meg. /Sacra Corona - áprilistól a mozikban a film. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2001. augusztus 16.

Aug. 19-én, Sepsiszentgyörgy tartják a millenniumi záróünnepséget. A vártemplomi gyülekezet és a Szent Gellért-plébánia hívei az alkalomhoz méltó ünnepi körmenetre indulnak, élükön a Kelemen Antal vezényelte rétyi Kováts András Fúvószenekarral. A menethez a Mikó Imre-szobornál csatlakoznak az állomási római katolikus, a belvárosi református és evangélikus gyülekezetek, miközben a millennium tiszteletére első alkalommal megkondul az unitárius templom tornyába nemrég felszerelt harang. Valamennyien betérnek a Szent József-plébánia udvarára, ahol sor kerül a Szent István tiszteletére emelt millenniumi emlékmű felszentelésére. Ezután a menet a temető fölötti domboldalra halad, ahol felavatják a szemerjai csata emlékművét. Az avatóünnepélyen Albert Álmos polgármester beszéde után dr. Egyed Ákos történész-akadémikus az 1849. július 23-i szemerjai csatáról beszél. /Millenniumi záróünnepség Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2001. szeptember 25.

Szent Gellért, a Csanádi Püspökség megalapítójának nyugvóhelyén, a csanádi katolikus templomban közel 50 pap és egyházi méltóság, valamint több száz hívő részvételével tegnap megtartott búcsúi szentmisét Roos Márton temesvári megyés püspök celebrálta. Három nyelven megtartott szentbeszédében a főpásztor hangsúlyozta: amit Szent Gellért hitben egyesített, azt nekünk kötelességünk szeretetben újra egyesítenünk, ami a történelem viharai közepette is sikerült. Bizonyíték erre a Szeged és Temesvár között meglévő testvérvárosi kapcsolat, amihez legújabban a vajdasági Nagybecskerek is csatlakozik. /Szent Gellért-napi templombúcsú Csanádon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

2002. február 26.

Temesvár belvárosában a kilencvenes évek elején felújított katolikus püspöki palota egyik földszinti szárnyában működik a Temesvári Egyházmegye Múzeuma, amely 1995-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A kiállított anyag gyűjtése és rendszerezése Roos Márton püspök munkája, aki 1990-ben a püspökség irodaigazgatójaként kezdte meg a múzeumszervező munkát. Szent Gellért életének bemutatása után iratok, rajzok, képek következnek a legrégebbi időkből. Az egyházmegyében a katolikus vallást gyakorló, hét nemzetiségű — magyar, román, német, bolgár, horvát, szlovák és cseh — hívők életében fontos szerepet töltenek be a kegyhelyek. Ezeket is történetiségükben mutatja be a múzeum, legnagyobb teret szentelve a két legnépszerűbbnek: Máriaradnának és Csiklovának. Megtekinthetők továbbá értékes szobrok, oltárképek, miseruhák, kelyhek, szentségtartók, keresztek és más kegytárgyak. /Szekernyés Irén: Egyházművészeti örökségünk múzeuma. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./

2003. szeptember 29.

A gyergyóditrói Szent Gellért-tetőn (közismertebb nevén Cengellér-tetőn) utoljára 1967-ben mutattak be szentmisét. Akkor még 13 család élt a havasok tövében, akik később sorra beköltöztek a közeli településekre. Szept. 24-én, Szent Gellért napján Balázs Károly ditrói plébános mintegy 100 fős zarándokcsapat jelenlétében mutatott be szentmiseáldozatot a hegyen. A megjelentek elhatározták, hogy a jövő évi Szent Gellért-napra, főleg a vállalkozók hozzájárulásával, valamint a hívek segítségével, fakápolnát emelnek a tetőn. /Bajna György: Kápolna épül Cengelléren. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2003. november 22.

A hivatalosan 1990 márciusában megalakult Hálót - teljes nevén Katolikus Közösségek Hálózata - egy világiakat tömörítő budapesti felnőtt csoport hozta létre azzal a céllal, hogy hidat verjen a katolikus közösségek között. Az eltelt tízegynéhány évben a mozgalom szálai a Kárpát-medence egész területét átfogták. Öt országban - Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország - több mint 800 magyar közösség talált egymásra. A Bánságban először Aradon jött létre Háló-csoport. Nov. 14-16. között Temesvár is bekapcsolódott a Hálót "bogozgatók" közösségébe. A házigazdák - a TEKMEK (Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) és a Szent Gellért ifjúsági csoport üdvözölték a vendégeket. Mintegy száztízen gyűltek össze. Mi a Háló? címmel Szeibert András vezetőségi tag a mozgalom célkitűzéseit, törekvéseit ismertette. A programban előadások, kiscsoportos beszélgetések, városnézés váltották egymást. /Bánsági Csilla: Háló-találkozó Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/

2004. szeptember 25.

Temesközben Marosvár – a későbbi Csanád – székhellyel Szent István király 1030-ban alapított püspökséget, amelynek élére Gellértet, Imre herceg egykori nevelőjét nevezte ki. Szept. 24-én Nagycsanádon Roos Márton temesvári megyés püspök együtt celebrálta a szentmisét dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspökkel. Roos Márton kiemelte, hogy az idei Gellért-ünnepséggel kezdetét veszi az ősi csanádi egyházmegye jubileumi éve, és a 975. évforduló a három utód-egyházmegye – a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki – közös ünnepe lesz. /Sipos Enikő: Jubileumi év kezdődött. Szent Gellért ünnepe Nagycsanádon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

2005. január 23.

Erdő Péter bíboros-prímás január elején háromnapos látogatást tett Kárpátalján, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök meghívására. Ünnepi szentmisét celebrált a Szent Márton székesegyházban a templom felszentelésének századik évfordulója alkalmából; találkozott az egyházmegye papságával; több egyházi intézményt (köztük a munkácsi katolikus líceumot, a domonkos nővérek Szent Gellért Kollégiumát) keresett fel; látogatást tett Agapit munkácsi ortodox püspöknél és Milan Sasik görög katolikus püspöknél is. /Magyarország prímása Kárpátalján. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 23./

2005. február 24.

A csanádi egyházmegye alapításának 975. évfordulójának ünnepségsorozatára velencei küldöttség érkezett Temesvárra Orlando Barbaro pátriárkai helynök vezetésével. Az olasz főpapok Szent Gellért-ereklyét hoztak a temesvári székesegyház részére, amelyet ünnepi szentmise keretében február 24-én nyújtanak át Roos Márton megyés püspöknek. A küldöttség tagjai hálaadó szentmisét mutattak be az egyházmegye alapításának színhelyén, a csanádi plébániatemplomban. A szentmisén részt vett a helybeli román és szerb ortodox egyházközség papja is. Roos Márton megyés püspök hangsúlyozta, hogy Őscsanád az a hely, ahonnan a kereszténység a Marostól délre lévő területekre kiáradt, és vértanúhalált halt első püspökének köszönhetően csaknem ezer év multán is uralkodó vallása az itt élő népeknek. /(Sipos): Őscsanád, a kereszténység bölcsője. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2005. április 9.

A Vita Catholica Banatus, a temesvári római katolikus püspökség magyar, román és német nyelven megjelenő folyóirata márciusi számában Isten szolgálatában címmel Pál József Csaba főesperes, a kiadvány igazgatója írt vezércikket. A Szent Gellért ereklye átadásának ünnepségeiről magyar és román nyelvű riport számolt be. /Sipos E.: Vita Catholica Banatus. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

2005. április 25.

A csanádi egyházmegye feldarabolódott, három része jelenleg a szeged-csanádi, a nagybecskereki és az idén 75 éves fennállását ünneplő temesvári egyházmegyét alkotja. A Szent György székesegyház búcsúja napján, április 23-án, Roos Márton megyés püspök meghívására Temesvárra látogatott dr. Beer Miklós váci és Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. A szentmisén részt vett továbbá a szegedi székesegyházi plébániáról érkezett zarándokok népes csoportja. Így Temesváron együtt ünnepelhettek a három testvéregyházmegye képviselői. 1030-ban Gellértet püspökké szentelték. Ezt a 975 évvel ezelőtti eseményt, az egyházmegye megalapítását ünnepeljük, fogalmazott Roos Márton püspök. /Sipos Enikő: Szent Gellért nyomdokán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2005. június 27.

Június 25-én Magyarpécskán tartotta újmiséjét Czank Gábor. A pécskai római katolikus templomban 61 éve volt utoljára ilyen esemény, akkor, 1944-ben Bacsilla Sándort szentelték pappá. A kisiratosi születésű Czank Gábor a szegedi Szent Gellért Papnevelő Intézetben végezte a teológiát, Gyulai Endre szeged-csanádi püspök június 18-án szentelte pappá egyházmegyéje részére. /Nagy István: Újmisés Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2005. szeptember 24.

Szeptember 23-án Temesváron, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum dísztermében a tanintézet diákjai Szent Gellért-emlékműsorral tisztelegtek az egyházmegye védőszentjének emléke előtt, püspökké szentelésének 975. évfordulóján. Roos Márton megyés püspök, valamint Szabó Péter, a líceum igazgatója meghívására az előadáson megjelent Jean-Claude Périsset pápai nuncius is. /,,Szent Gellért hite legyen a ti hitetek is”. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2005. szeptember 26.

Szeptember 24-én Gellért püspök, a csanádi egyházmegye első püspöke ünnepén az időközben szétdarabolódott csanádi egyházmegye területéről hívek sokasága érkezett Temesvárra, valamint az ősi püspöki székhelyre, Csanádra, hogy az alapítás 975. évfordulóján együtt s tisztelegjen Szent Gellért emléke előtt. Roos Márton temesvári megyés püspök meghívására jelen volt a dr. Jean-Claude Périsset érsek, pápai nuncius, dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, dr. Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke, dr. Gyulay Endre szeged-csanádi, Petru Gherghel iasi-i és Schönberger Jenő szatmárnémeti megyés püspök is. A jubileumi rendezvénysorozat szeptember 23-án a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceumban Szent Gellért-emlékműsorral kezdődött, a délután folyamán a Székesegyházban ünnepélyes vesperással folytatódott, ezt követően Händel: Tűzijátékzene című művének temesvári szabadtéri bemutatóját tartották a Dóm téren. Az emlékezést szeptember 24-én főpásztori szentmise zárta a nagycsanádi templomban. Dr. Jean-Claude Périsset pápai nuncius német és román nyelven elhangzott szentbeszédében megemlékezett Pacha Ágoston püspökről és dr. Boros Béla címzetes érsekről, akik vállalták a megpróbáltatásokat, a meghurcoltatást hitükért. /Sipos Enikő: 975 esztendő Szent Gellért püspök örökében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

2005. október 11.

A honfoglalás ezeréves évfordulóján, 1896-ban Vaszary Kolos hercegprímás kérésére XIII. Leó pápa saját ünnepet engedélyezett a magyar népnek Magyarok Nagyasszonya elnevezéssel, amelynek dátumát október második vasárnapjára jelölte. Később az ünnep október 8-ra tevődött. Ugyanazon év nyarán kezdték meg a temesvár-gyárvárosi Millenniumi templom alapozási munkálatait. A templomot 1901. október 13-án a Szűzanya – Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. Az idei búcsút október 9-én, vasárnap ünnepelte a templomban a gyárvárosi közösség. A hívek Roos Márton megyés püspök jóvoltából a Millenniumi templomban fogadhatták első főpásztorunk, Szent Gellért ereklyéjét. – A mai ünnep alkalmával úgy is fogalmazhatunk, hogy Szent Gellért hazatért. Alakját most abban a templomban idézzük meg, amelyet a magyarok patrónájának, az általa oly nagyon tisztelt Szűzanyának az oltalmába ajánlotta csakúgy, mint ezer esztendővel ezelőtt István király az országa és népe jövőjét – mondotta beszédében a szentmisét celebráló dr. Diósi Dávid helyettes püspöki irodaigazgató. /Sipos Enikő: Búcsú a Millenniumi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2006. január 7.

Böcskei László általános helynök tartott beszámolót a temesvári római katolikus egyházmegye 2005-ös évéről december 31-én Temesváron, a székesegyházban. 2005-ben ünnepelte az egyházmegye megalapításának 975. évfordulóját, emlékezve az alapító Szent István királyra és Szent Gellért püspökre. A plébániákon vezetett anyakönyvek nem tükrözik a hívek valós számát: a 2002-es népszámlálás szerinti 141 000 hívővel szemben a plébániai adatokban 88 545 hívő szerepel (lélekszámuk 1369-cel kevesebb, mint 2004-ben). A plébániai nyilvántartás szerinti hívek megoszlása: 47 500 magyar, 13 594 román, 10 786 német, 6528 horvát, 4612 bolgár, 2358 cseh, 2020 szlovák, 1125 más nemzetiségű, amelyhez a mintegy 1000 lélekszámú olasz közösség csatlakozik. A 2005-ös esztendőben 969 keresztelést (-96), 2507 elhalálozást (-124), 517 házasságkötést (-31) jegyeztek be, ez utóbbiak közül 179 esetben mindkét fél római katolikus vallású volt (-6), 338 pedig vegyes (-25). Az elsőáldozók száma 780 (-339. Az egyházmegye 72 plébániája közül 65-ben van helyben lakó plébános. Az egyházmegye 95 lelkipásztora közül 79 a plébániákon, 2 a tanügyben, 3 az egyházmegyén kívül, 3 a Püspöki Hivatalban tevékenykedik, valamint a megyés püspök. Továbbá van 6 nyugalmazott és 1 szolgálaton kívül helyezett lelkipásztor. A 2005-ös esztendőben 4 diakónus- és 4 papszentelés volt. Az egyházmegyében jelenleg 11 rend működik, amely összesen 81 szerzetest és szerzetesnőt tömörít. Az egyházmegyének 16 teológiai hallgatója van, akik közül 14 a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán és 2 Fuldában tanul. A Gerhardinum Katolikus Líceumban magyar és román tannyelvű párhuzamos osztályokban 2005-ben is folytatódott a vallási oktatás. A 2005–2006-os tanév kezdetén a líceumnak összesen 138 növendéke volt (109 a román, 29 a magyar tannyelvű osztályban). 2005-ben a román tannyelvű osztályba 28 fiatal iratkozott. Magyar tannyelvű osztály nem indult. – Idén mintegy 70 templom és plébánia felújítására került sor. /Sipos Enikő sajtóreferens: A temesvári egyházmegye 2005. évi tevékenységének mérlege. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998