udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 306 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-306
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szent Mihály

1998. február folyamán

Sas Péter /Budapest/ kutató Bíró Vencel és Balanyi György, a két piarista történész életútját vázolta fel, mindketten Kolozsváron professzorai voltak az egyetemnek 1943 és 1948 között. Bíró Vencel /Vértessomló, 1885. aug. 9. - Kolozsvár, 1962. dec. 2./ teológiai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, 1908-ban pappá szentelték, ugyanebben az évben summa cum laude minősítéssel bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Kolozsváron tanított a gimnáziumban és rendre írta történelmi tanulmányait. 1925-ben a kolozsvári főgimnázium igazgatója és az önállósult romániai piarista provincia rendfőnökének, Patay Józsefnek az asszisztense lett. Bíró Vencel kutatómunkájának eredménye Altorjai gróf Apor István és kora című monográfiája. Bíró Vencelt 1934-ben a piarista rend főnökévé választotta. Sok gonddal kellett megküzdenie, a román állam nem ismerte el a rend jogi személyiségét, sőt Onisifor Ghibu kolozsvári egyetemi tanár címbitorlás és államellenesnek nyilvánított rendi címer használata miatt bírósághoz fordult. Végül az ügyben felmentő határozat született, 1938-ban. 1940-ben a visszaállított Ferenc József Tudományegyetem Erdély és Kelet-Európa története tanszékén lett rendes tanár, egyben munkatársa az újonnan felállított Erdélyi Tudományos Intézetnek. Az MTA tagjának választotta. Bíró Vencel munkássága összefoglalásaként megírta Erdély története című munkáját. 1945-48 között a Bolyai Tudományegyetem dékán-helyettese volt, akkor nyugállományba küldték. 1946-ban ismét őt választották a romániai piarista rendtartomány főnökének. 1949. aug. 1-jén megszüntették a szerzetesrendeket, így a piarista rendet is. Bíró Vencel Kolozsváron, a Szent Mihály plébánián kapott szálláslehetőségeket. Tovább írta történelmi tanulmányait. Balanyi György /Kecskemét, 1886. febr. 10. - Budapest, 1963. máj. 4./ piarista történész 1824-től tanított a budapesti tudományegyetemen, majd 1943 és 1948 között Kolozsvárott volt a Bolyai Tudományegyetemen a történelem tanszék professzora. 1948-ban vissza kellett térnie Magyarországra. /Sas Péter: Bíró Vencel, a piarista rendfőnök és történetíró. = Művelődés (Kolozsvár), febr./

1999. február folyamán

Márton Áron püspökké szentelésének 60 éves évfordulója alkalmából a Szövétnek több írással emlékezett a püspökre. Márton Áront 1939. február 12-én Cassulo Andrea apostoli nuncius szentelte püspökké a kolozsvári Szent Mihály templomban. A társszentelő püspökök: Pacha Ágoston - Temesvár és Fiedler István - Szatmár-Nagyvárad. /Szövétnek (Arad), febr. - III. évf. 1. sz./

1990. február 3.

Jan. 24-én Kolozsváron, a főtéri Szent Mihály plébánián rendezték meg a tanácskozást, melynek szervezői Tőkés László lelkész, Sikli László szilágysomlyói plébános és Czirják Árpád kolozsvári főesperes voltak. Tőkés László igehirdetését hallhatták a megjelent magyar történelmi egyházak képviselői, aki kifejtette: vállalnunk kell az ittlétet és meg kell határoznunk hollétünket. A múltban - állapította meg -, nem volt helyünk és nem voltunk a helyünkön. Sikli László előadásában az egyházak szerepéről beszélt. Az egyháznak részt kell vállalnia a társadalmi életben. Többen felszólaltak, így Csép Sándor riporter, Bálint Tibor író, Lászlóffy Aladár költő, dr. Kovács Lajos unitárius püspök, Vetési László református lelkész, Bustya Dezső református lelkész, Jakab Gábor katolikus plébános. A megjelentek megalakították a Romániai Magyar Keresztények Szövetségét. A szervezet az RMDSZ-en belül kíván működni. /Győzhetetlen én kőszálom = Székely Újság (Kézdivásárhely), febr. 3. - 7. sz./

1991. november 25.

Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 24-én Kolozsváron tartott üléséről közleményt adott ki. Az Elnökség tudomásul vette, hogy a Székelyföldi Politikai Csoport feloszlatta önmagát. Az RMDSZ elítéli az alaptalan támadásokat, amelyek különösen Tőkés László tiszteletbeli elnököt érték, és amelyek a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete által benyújtott bűnvádi eljárás kérésében csúcsosodtak ki. Az Elnökség tagjai nov. 25-én részt vettek a holokausztban elpusztult zsidók emlékének szentelt gyászszertartáson a zsinagógában, majd az ökumenikus istentiszteleten a Szent Mihály templomban. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1992. február 1.

Az RMDSZ Országos Elnökségének tagjai 1991. nov. 25-én Kolozsváron részt vettek a holokauszt során elpusztult zsidók emlékének szentelt gyászszertartáson a zsinagógában, majd az ökumenikus istentiszteleten a Szent Mihály templomban. A templomban Szőcs Géza beszédet mondott, ennek szövegét közölte a napilap. Szőcs Géza emlékezetett, hogy Borbély Imre kezdeményezésére gyűltek össze a kegyeletes megemlékezésre. Egy közösség tulajdon történelmének kizárólag fényes pillanatairól kíván tudomást venni. Azonban a történelemnek vannak sötét oldalai is. Márton Áron püspökkel való azonosulás felemelő ugyan, de nem elég. Kötelező szembenéznünk a magyarok által elkövetett bűnökkel is. Könnyű lenne ma este, amikor zsidó testvéreinkről emlékezünk meg, mondta Szőcs Géza, rámutatni arra, hogy máshol és mások még több zsidót aláztak meg és pusztítottak el. Ez, ha igaz is, nem lehet mentség. Szőcs Géza azt kérte a magyar államtól, hogy azokat a zsidókat, akiknek üldöztetéséért a magyar állam volt felelős, részesítse ugyanolyan elégtételben, mint a ma is Magyarországon élő zsidókat. /Szőcs Géza beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. nov. 28.

1992. március 19.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester márc. 19-én felszólította a Szent Mihály Plébániát, hogy 48 órán belül távolítsák el a kétnyelvű cégtáblát. Az RMDSZ városi tanácsosai a márc. 21-i tanácsülésen felolvasták tiltakozásukat a polgármester diszkriminatív és törvénytelen eljárása ellen. /Tibori Szabó Zoltán: Céltábla a cégtábla. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1992. október 25.

Okt. 25-én a román parlament magyar tagjai, az RMDSZ 12 szenátora és 27 képviselője a kolozsvári Szent Mihály templomban, ünnepélyes ökumenikus istentisztelet keretében fogadalmat tettek. A fogadalomban szerepel az önrendelkezésért folytatott harc. Az istentiszteleten részt vettek: dr. Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József katolikus, dr. Kovács Lajos unitárius püspökök és Kiss Béla evangélikus egyházi főjegyző. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Az eskütétel, a fogadalom szövege: "Én, ......., Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általánosan érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk épülését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!" /Az RMDSZ-szenátorok és képviselők hittétele. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Később ez Kolozsvári Nyilatkozatként vonult be a köztudatba.

1992. október 27.

Funar pártja élesen elítélte az RMDSZ nyilatkozatát és az RMDSZ-képviselőknek a Szent Mihály templomban tett ünnepélyes esküjét. Funar javasolta az RMDSZ megszüntetését. Hasonlóan alkotmányellenesnek tartotta az RMDSZ nyilatkozatát a Nagy-Románia /Romania Mare/ Párt vezetője, Corneliu Vadim Tudor is. Ion Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselője ellenez mindenfajta kollektív jogot, Corneliu Coposu, a párt elnöke viszont jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman, a Nemzeti Megmentési Front elnöke élesen elítélte az RMDSZ nyilatkozatát, szerinte az RMDSZ által emlegetett belső önrendelkezés az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. /MTI, Magyar Nemzet, okt. 28, Népszabadság, okt. 28./

1992. december 3.

Dec. 2-án Kolozsváron mintegy háromszáz magyar körmenettel és gyászszertartási énekekkel tiltakozott a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. A tiltakozók bevonultak a Szent Mihály templomba. Tőkés László püspök megköszönte a jelenlevőknek a kiállást. Szőcs Géza elmondta, hogy Kenyérmezőn ismeretlenek eltüntették Hunyadi szobráról a buzogányt. /B. Á.: Nem dőlnek be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1992. december 5.

Funar polgármester az RMDSZ kolozsvári vezetőit berendelte kihallgatásra amiatt, hogy dec. 6-án ökumenikus istentisztelet lesz a Szent Mihály templomban. Ezt előzőleg kérvényezte az RMDSZ. Funar hibásnak találta a kérvényt, azt, hogy a pecséten magyar felirat is van. Szerinte nem létezik Kolozsvár, csak Cluj-Napoca. Kérte az RMDSZ képviselőit, hogy beszélje le a város magyarságát az ökumenikus istentiszteletről. Dec. 6-án Szent Miklós napja van, hagyják a polgárokat békésen poharazgatni. A megbeszélésen Ion Gavra képviselő fenyegetően beszélt az egész romániai magyarságról. /Nits Árpád: Kihallgatás és bordal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

1992. december 6.

Dec. 6-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban tartott ökumenikus istentisztelettel egybekötött tiltakozó megmozdulás volt. Funar polgármester betiltotta a Mátyás-szobor miatti tüntetést, ezért tartották a gyűlést a templomban, amelyen részt vett az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ és az RMDSZ parlamenti frakciója is. Sokezer ember gyűlt össze a templomban és a téren. Megjelent és részt vett a téren tartott tiltakozó meneten Doina Cornea, Ovidiu Buracu és a román ellenzék több képviselője is. Az istentiszteleten az egyházfők /Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Kovács Lajos unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök és Borzási István baptista vezető lelkész/ valamennyien síkraszálltak az önrendelkezésért, a szabad vallásgyakorlásért, a jogállamiságért, a történelmi szimbólumok megoltalmazásáért. A tiltakozás békés körülmények között történt, egy román csoport hangoskodott a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Tőkés László püspök leszögezte, hogy a magyarság a provokációra nem erőszakkal, hanem határozott tiltakozással válaszol. Az ökumenikus istentisztelet után a tüntetők néma körmenetben megkerülték a templomot. /Tibori Szabó Zoltán: Az igazi Kolozsvár szemben a polgármesteri önkénnyel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1993. szeptember 7.

A nehéz gazdasági helyzet ellenére sorra tatarozzák a templomokat, írta Herédi Gusztáv. A legnagyobb építkezések Illyefalván vannak. A vártemplomot tatarozták, a sarokbástyáiban szállodát rendeztek be, egy új épületegyüttesben tanácsterem, étkezde és kávézó is van. Új templom, imaház, paplak és harangláb épül Temesváron és Kőrösfőn, Magyarszováton, Detrehemtelepen, azután tataroznak Türében, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Kolozsvárott. Kolozsváron a római katolikusok új templomot emeltek a Dónát-negyedben, rendbehozták a Szent Mihály templom plébániaépületét, a városban több protestáns templom épül. Parajdon óvoda épül /luxemburgi segítséggel/, renoválták Kolozsváron a Báthory, Brassai és Apáczai Csere középiskolákat, Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumot. Gazdasági hasznú, magyar összefogású építkezésről nem tud beszámolni a cikkíró. /Herédi Gusztáv, Kolozsvár: : Építkező Erdély. = Magyar Nemzet, szept. 7./

1993. október 7.

Borsos Géza, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ állandó bizottságának titkára, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés intézőbizottságának tagja, volt parlamenti képviselő, egyúttal a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ országos alelnöke egyike annak a 9 parlamenti képviselőnek, akik tiltakoztak a román privatizációs törvény ellen és aki harcot indított a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásáért. Borsos Géza tanár Gyergyócsomafalván. Kifejtette, hogy jelenleg válsághelyzetben van az RMDSZ. Az RMDSZ parlamenti képviselői 1992-ben felesküdtek a kolozsvári Szent Mihály templomban az önrendelkezésre, azonban azóta a mérsékeltek számbeli fölénybe jutottak és igyekeznek tartalmától megfosztani az önrendelkezést. Borsos Géza hangsúlyozta, hogy azok, akik jogosítvány nélkül tárgyaltak a hatalommal Neptunon, azok az alapvető játékszabályokat szegték meg. Egyidejűleg lejáratási kampányt indítottak Tőkés László püspök ellen. /(kreczinger): Válsághelyzetben van az RMDSZ. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./

1993. október 21.

Borbély Imre, az SZKT alelnöke részt vett Horthy temetésén és utána tett nyilatkozata /A "sőt" szimbóluma, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ heves reakciót váltott ki. Borbély Imre Horthy Miklós pozitív oldalait emelte ki, a negatív oldalnak könyvtárnyi irodalma van. Borbély Imre kifejtette, hogy nézetei Antall József miniszterelnökéhez áll közel, aki történész is. Antall József Horthyról vallott nézete a Heti Magyarország szept. 3-i számában megjelent interjúban olvasható. Borbély Imre úgy látja, hogy az elmúlt 40 év beidegződései tovább hatnak a lelkekben. Borbély Imre megérti Bányai Péter fájdalmát és ezzel magyarázza cikkének elrugaszkodott hangnemét. Borbély Imre kezdeményezte a zsidó mártírokra való emlékezést Kolozsváron a Szent Mihály templomban, majd okt. 5-én ugyancsak ő kezdeményezte a parlamentben az egyperces néma felállást az aradi vértanúk emlékére. Borbély Imre a tárgyilagos, nyílt, legitim tárgyalások híve, ez segít a román-magyar viszonyban. A dialógust, a magyar-román kerekasztalt már évek óta sürgeti Tőkés László tiszteletbeli elnök. /Gazda Árpád: Beszélgetés Borbély Imrével, az SZKT alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Bányai Péter cikke: szept. 24-i jegyzet.

1994. június 20.

Több mint egymillió dollárba került eddig Kolozsváron a Funar által szorgalmazott új szobrok felállítása. Az összeg jelentős részét a Caritas nevű kétes szerencsejátékból fedezték. Funar most a főtér felásását erőlteti, az állítólagos római kori emlékek feltárására. Az Országos Műemlékvédő Bizottság nem támogatja anyagilag ezt a feltárást és kikötötte, hogy a szobrokat nem lehet eltávolítani. A főtéren hat helyen akarnak próbafúrást kezdeni, az egyiket a Szent Mihály templom melletti cinterem, a középkori temető területén. Czirják Árpád kanonok felkérte a kolozsvári magyarokat, hogy álljanak készen a templom megvédésére, számolt be Tibori Szabó Zoltán a kolozsvári Szabadság főszerkesztője e helyzetről a Népszabadságban. /Népszabadság, jún. 21./

1994. július 20.

Júl. 20-án a szakemberekből, régészekből álló bizottság közzétette jelentését: a kutatás szükséges, a tér déli részén, a Szent Mihály templomtól 50 méterre próbaásás végezhető. Az ásatás nem érintheti a főtér műemlékeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22., a bizottság jelentésének szövege: Szabadság (Kolozsvár),júl. 22./

1994. november 23.

Nov. 23-án az erdélyi történelmi egyházak a kolozsvári Szent Mihály templomban gyászistentiszteletet tartottak az elmúlt 75 év tömeggyilkosságainak és elhurcolásainak áldozatául esett erdélyi magyarok emlékére. A megjelentek között volt Markó Béla és Takács Csaba is. Dr. Csetri Elek történész megemlékezésében hangsúlyozta, hogy a tudományos számbavétel a politikamentes történetírás feladata lenne. Felolvasták az ismert áldozatok névsorát. Az elmúlt időszakban nem volt szabad emlékezni Szárazajta, Gyanta, Kőröstárkány, Kishalmágy, Magyarremete, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Egeres, Földvár, Tg-Jiu, Baragan, Duna-csatorna, Máramarossziget, Jilava, Nagyenyed ártatlan mártírjaira. - Meg kell mutatnunk, hogy mi nem vagyunk bűnös nemzet, elnyomott kisebbség vagyunk, amely élni akar és Isten segedelmében bízva jogaiért, életéért és jövőjéért harcol - mondta Tőkés László püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./

1995. január 5.

1993. dec. 28-án éjjel ismeretlen tettesek betörtek a kolozsvári Szent Mihály templomba, a szentély világhírű reneszánsz ajtaját felfeszítették, a több mint négyszáz éves ajtót megrongálták, felfeszítették a perselyeket és a bennük levő pénzt elvitték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

1995. február 28.

Ismét tolvaj járt a kolozsvári Szent Mihály templomban, csak két faliperselyt sikerült felnyitnia. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

1995. április 13.

Kolozsváron is megünnepelték a Vatrát, tizenöt szónoklat hangzott el. Az ünnepségen újabb feszültséget keltő intézkedések tervéről szónokolt Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere. Bejelentette, hogy román és angol nyelvű táblát helyez el Mátyás király szülőházán, amelyből kiderül, hogy "a magyarok legnagyobb királya román volt". A Petőfi-emléktáblát pedig kiegészíti olyan szöveggel, amely "leltározza" a magyarok által 1848/49-ben elkövetett románellenes atrocitásokat. Funar azt is tervezi, hogy a Fő téri Szent Mihály templomot elveszi a magyaroktól és a német közösségnek adja, mivel azt annak idején szász mesterek építették. A város magyar lakosságát hozzá kell segíteni, hogy belépjen a Vatrába, hogy ne legyenek a terrorista és fasiszta RMDSZ tagjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13., Magyar Hírlap, ápr. 13./

1995. augusztus 28.

A Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság az RMDSZ, a Romániai Magyar Pen Club és a Barabás Miklós Céh közreműködésével a világ nyolc országa művelődési és művészeti életének több mint 2000 személyisége aláírásával támogatott levelet intézett a Román Nemzeti ICOMOS Bizottsághoz, Roland Silvához, az ICOMOS elnökéhez és Jean Louis Luxenhez, az ICOMOS főtitkárához, amelyben kéri a kolozsvári Fő tér együttesének /az épületek, a Szent Mihály templom és a Mátyás szobor/ világörökséggé nyilvánítását. Meghívták a szaktestület vezetőit, látogassanak el Kolozsvárra, a helyszínre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28., 605. sz./

1995. augusztus 28.

A Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság az RMDSZ, a Romániai Magyar Pen Club és a Barabás Miklós Céh közreműködésével a világ nyolc országa művelődési és művészeti életének több mint 2000 személyisége aláírásával támogatott levelet intézett a Román Nemzeti ICOMOS Bizottsághoz, Roland Silvához, az ICOMOS elnökéhez és Jean Louis Luxenhez, az ICOMOS főtitkárához, amelyben kéri a kolozsvári Fő tér együttesének /az épületek, a Szent Mihály templom és a Mátyás szobor/ világörökséggé nyilvánítását. Meghívták a szaktestület vezetőit, látogassanak el Kolozsvárra, a helyszínre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28., 605. sz./

1995. szeptember 8.

Szept. 8-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciósorozat. Dr. Czirják Árpád kanonok megnyitó beszéde után igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd a többi egyházak képviselői fejezték ki tiltakozásukat. A diákok nevében Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a tanárok nevében dr. Bodor András professzor szólott, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke zárta a világiak tiltakozását. Ezután a történelmi egyházak képviselői áldásukat adták az ifjúsági kerékpáros karaván Strasbourgba induló résztvevőire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./

1995. szeptember 30.

Szervátiusz Tibor Budapestre áttelepült szobrászművész a római katolikus egyháznak adományozta édesapja, Szervátiusz Jenő és az ő Kolozsváron maradt szobrait. A rendkívül értékes hagyatékot a kolozsvári Szent Mihály templomban fogják kiállítani, a templom belső udvarán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30. - okt. 1./

1995. november 28.

Nov. 28-án a kolozsvári Szent Mihály templomban ökumenikus részvétellel ünnepi gyászistentiszteletet tartottak az első világháborútól napjainkig tömeggyilkosságokban és elhurcolásokban áldozatul esett erdélyi magyarok emlékére. Igét hirdetett Tőkés László püspök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 29., 672. sz./

1996. február 12.

Ünnepélyes szentmisével emlékeztek meg febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály templomban Márton Áron püspökről születésének 100. évfordulóján, akit 1939. febr. 12-én ebben a templomban szenteltek püspökké. A szentmise, mint egykor, csángó és székely népviseletbe öltözött fiatalok bevonulásával kezdődött, szentbeszédet dr. Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke mondott, a koncelebrációs szentmisén részt vett dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, megjelentek a történelmi magyar egyházak, továbbá a bukaresti magyar nagykövetség, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyarok Világszövetsége képviselői. Az RMDSZ több vezetője szintén részt vett a szentmisén. - Dr. Seregély István kifejtette, hogy megtiszteltetés számára a magyar püspöki kar elnökeként a nagy püspökre emlékezni: "Leginkább azért jöttem el - mondotta -, hogy tanúságot tegyek arról az életútról, amelyet Márton Áron megjárt, és amely olyan útbaigazítás minekünk, amelyet ha magunkévá tennénk, mindannyian gazdagabbak lehetnénk." A gyulafehérvári érsekség az 1996-os évet Márton Áron Évnek nyilvánította. /Sz. K.: Szentmise Márton Áron emlékére. Útmutatása váljon kötelező erővé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Délután a kolozsvári Báthory István Líceum dísztermében folytatódott a Márton Áron-emlékünnepség. Balázs Ildikó iskolaigazgató köszöntője után előadások hangzottak el a püspökről. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, dr. Marton József teológiai tanár, dr. Benkő Samu, az EME elnöke, Fodor Sándor író, Kányádi Sándor költő és Beke György író mondott beszédet. Az előadások közötti szünetekben az iskola diákjai szavaltak, a Teodidactos bennlakóinak együttese zenélt. /Szabó Piroska: In memoriam Márton Áron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Beke György írásában emlékezett Márton Áronra, az első székely püspökre, felelevenítette helytállását, felvázolta életművét. /Beke György: Új főpapi magatartás. = Magyar Nemzet, febr. 13./

1996. február 15.

Febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt a megemlékezés Márton Áron püspökre. Jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki febr. 13-án töltötte be ötvenedik évét. Márton Áron püspök "Rómához való hűségében, hitéhez való ragaszkodásában és a minden nép iránti szeretete mellett: magyarságában megingathatatlan volt" írta róla Fodor Sándor. Ebben követték őt utódai. Jakab Antal püspök ellenszegült a Kolozsváron lévő Szent Péter-i templom lebontásának a diktatúra utolsó, kemény éveiben, és nem volt hajlandó figyelembe venni a teológiai felvételeknél az állam által szabott keretet, és levélben figyelmeztette egyik főpap társát, hogy ne tegyen napi politikai (ezúttal a diktátornak hízelgő) nyilatkozatot. Ugyanezen az úton indult el Bálint Lajos püspök, majd érsek is. Korán megrendült egészségi állapota akadályozta meg abban, hogy folytassa munkáját, ezért nyugalomba vonult. Ezután a Szentszék dr. Jakubinyi György segédpüspököt, a tudós teológiai professzort nevezte ki a főegyházmegye élére. A több nyelven tudó fiatal érsek szintén távol tartja magát a napi politikától, azonban felemeli szavát hívei és nemzete sorskérdéseiben. /Fodor Sándor: Az ötvenéves érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15/

1996. május 11.

Máj. 11-én ünnepelte főtitkársága székhelyén, Kolozsváron, a Szent Mihály templomban ötéves fennállását a Romániai Máltai Szeretetszolgálat, amely az országban 1991. máj. 11-én alakult meg. Ma már az ország 22 városában működik fiókszervezetük. Ludwig Czumbel a romániai főtitkár, dr. Bárányi Ferenc az alelnök. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

1996. június 4.

Szervátiusz Tibor szobrászművész szülővárosa katolikus egyházközségének adományozta édesapja, Szervátiusz Jenő szobrait és Kolozsváron készült, saját műalkotásait. A múzeumot jún. 4-én avatják a kolozsvári Szent Mihály plébánia udvarán. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Az avatáson Czirják Árpád érseki helynök mondott beszédet, majd a budapesti vendégek következtek: László Gyula régészprofesszor, valamint Gyurkovits Tibor író, Szörényi Levente, Pálfy G. István, az A Hét tévéadás főszerkesztője, Szőcs István, a Magyar Fórum folyóirat főszerkesztője, végül Szervátiusz Tibor átadta a Szervátiusz-örökséget. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1996. október 8.

A román-magyar alapszerződés fejünk felett és kinyilvánított akaratunk ellenére történt megkötésének legfőbb tanulsága, hogy egy új, nemzetben gondolkodó magyar kormány hatalomra kerüléséig csak magunkra számíthatunk. Az RMDSZ-re, az erdélyi magyarság egyetlen hiteles politikai képviselőjére fokozott felelősség hárul Kolozsváron megfogalmazott céljaink kiküzdésében. Ennek elérése érdekében szövetségünk cselekvési egységet kell tanúsítson. - olvasható Borbély Imre képviselő nyilatkozatában. A kolozsvári SZKT azon döntése, hogy helybenlakást ír elő a parlamenti listára kerülés tekintetében, ellentétes a nemzeti közösség érdekeivel, szűkítő, minőségrontó és feszültséggerjesztő lépés. Borbély Imre egyike az ilyen kiszorítottaknak. Az Operatív Tanács elutasította óvását, ezért független jelöltként indul a Hargita megyei választókörzetben. Nem az RMDSZ ellen bont zászlót, hangsúlyozta. Borbély Imre megválasztása esetén felvételét kéri az RMDSZ-frakcióba és jelen kíván lenni az RMDSZ-képviselőknek a kolozsvári Szent Mihály templomban történő eskütételénél is. A nyilatkozathoz Cseke Gábor kommentárt fűzött, szerinte az, hogy valaki kilépjen, majd visszalépjen az RMDSZ parlamenti csoportjába, az az alapvető erkölcsi normákba ütközik. Ennyire nem vagyunk pótolhatatlanok, állapította meg Cseke Gábor. /Cseke Gábor: Elfüggetlenedtünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-306




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998