udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 68 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szent-Györgyi Albert

1991. február 11.

Megalakult Szatmár megyében az EMKE megyei fiókja. Előzőleg már megszerveződött a közművelődési mozgalom, jelentős eredmények születtek a megyében, elég a Gellért Sándor szavalóversenyre, a "Hajnal akar lenni" népdalversenyre, a Kölcsey Kör, a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör, a Gyurits Antal Művelődési Kör, a Szent István Kör tevékenységére, a MADISZ-táncházra,a bábszínházra gondolni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1991. december 11.

Megalakult Szatmár megyében az EMKE megyei fiókja. Előzőleg már megszerveződött a közművelődési mozgalom, jelentős eredmények születtek a megyében, elég a Gellért Sándor szavalóversenyre, a "Hajnal akar lenni" népdalversenyre, a Kölcsey Kör, a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör, a Gyurits Antal Művelődési Kör, a Szent István Kör tevékenységére, a MADISZ-táncházra,a bábszínházra gondolni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1992. augusztus 15.

Júl. 20-a és 30-a között a szatmárnémeti MADISZ és a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ szervezésében helyi és magyarországi szakemberek táboroztak a Bacau környéki Lujzikalagor határában. Céljuk adat- és információgyűjtés volt: a csángók helyzetének felmérése, hogy a segítségnyújtás az igényeknek megfelelően történjen. A Néprajzi Múzeum /Budapest/ munkatársai, dr. Forray Ibolya, Szacsvay Éva és Katona Edit házról-házra járva jegyezték fel az élő folklórt, a temetkezési és lakodalmas szokásokat. A tábor egyik résztvevője, a szatmári Benedek Ildikó elmondta, hogy meglepték a mondhatni középkori viszonyok, a gazdasági és szellemi elmaradottság, amelyben élnek. Megalázott sorsú emberek, akik nem kötődnek igazán sem a magyarokhoz, sem a románokhoz. A románok bozgoroknak nevezve kiközösítik őket. Bacau környékén nagy tömbben beszélik a magyar nyelvet. Hangyaszorgalommal dolgoznak, de annak alig van látszata, nem tudják jól megszervezni a munkát, nincsenek eszközeik, gépeik. - A Csángó Szövetség hatása itt nem érződik, pedig nagy szükségük lenne érdekvédelmi szervezetre. A Csángó Újság sem jut el a falvakban, a postán nem fogadnak el rá előfizetést. - Az elő szó, a közvetlen kapcsolat nagyon hat rájuk, rövid időn belül eredményes lehetne a foglalkozás. Ezt bizonyítja a szatmárnémeti MADISZ-bábszínház sikere is: hat faluban /Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Csík, Lészped, Luizikalagor/ összesen nyolc előadást tartottak, bemutatva a Ludas Matyit. /Gál Éva Emese: Lujzikalagor képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1992. november 5.

Csirák Csaba, a Szatmárnémetiben hagyományossá vált népdaléneklési és szavalóversenyek, valamint a Szent-Györgyi Albert Társaság lelkes szervezője elmondta, hogy egy éves előkészítő munka után okt. 2-án Kassán, a Csemadok székházában aláírták a Kapcsolatok Művelődési Alapítványt. A tizennégy alapító tagból tízen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar és Heves megye önkormányzatának képviselői, ketten, Gál Sándor költő és dr. Máthé László felvidékiek, ő pedig erdélyi. Az alapítvány célja a történelmi régiók, ezen belül a magyar kulturális kapcsolatok bővítése, hogy a békediktátumok által leszorított érrendszerben újból meginduljon a vérkeringés. Cserelehetőségeket szeretnének biztosítani, szakmai továbbképzést szervezni és gondozni a történelmi emlékhelyeket. /Gál Éva Emese: "Kapcsolatok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1993. április 15.

Szatmárnémetiben épül a Szentlélek templom. Merk Mihály plébános az építtető. Elmondta, hogy a hívek felduzzadt létszáma tette szükségessé a templom építését. Amikor elkezdték az új katolikus templom építését, ismeretlenek doronggal támadtak rájuk. Végül egy központibb területet kaptak, ahol lehetőség lesz a templom mellett iskola és óvoda építésére is. Az emberek önfeláldozóan adakoznak, sokan segítenek az építési munkában. Merk Mihály kapta a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ idei díját, az ifjúsággal való foglalkozásáért. /Krilek Sándor: Ami a köveket összetartja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

1995. március 1.

1995 decemberében immár hatodik alkalommal rendezik meg a Gellért Sándor szavalóversenyt Szatmárnémetiben. A városban működő Szent-Györgyi Albert Társaság meghirdeti a Dsida Jenő költői versenyt, amelyre kisebbségi magyar költők jelentkezését várják eddig még nem közölt szonettel. A díjkiosztásra dec. 10-én, a Gellért Sándor szavalóverseny ünnepélyes eredményhirdetésekor kerül sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1996. február 22.

A sepsiszentgyörgyi Albert Ernő tizenhét évig volt a Székely Mikó Kollégium igazgatója. Néprajzkutató tekintélyét Háromszéki népballadák című kötetével alapozta meg. Legutóbb két könyve is napvilágot látott, a Rigó és madár, a másik: Boszorkányos dolgok. Mindkettő a Gyimesekből elszármazott családtól, Albert Mátyástól és feleségétől lejegyzett szöveg, kiadója a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadó. A szerző véletlenül ismerte meg őket. A Rigó és madárban életüket mondják el, ez bepillantást nyújt a Gyimesekben élő emberek világába. Albert Ernő lejegyezte népballada és népdalkincsüket is, ez még kiadásra vár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

1997. március 14.

Minden évben márc. 15-én osztják ki azokat a díjakat, amelyeket a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság adományoz azoknak, akik a legtöbbet tettek a magyarság megmaradásáért, jogainak érvényre juttatásáért. Idén dr. Székely Józsefet, a biológiai tudományok doktorát, a városban levő Kölcsey Ferenc Líceum igazgatóját tüntették ki. Dr. Székely József Kolozsváron végezte az egyetemet, majd Craiován, az egyetemen lett előadótanár, onnan került a szatmárnémeti román középiskolába, de mindent megtett, hogy önálló iskolába tanulhassanak a magyar diákok. A díjat dr. Kiss László orvos, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke adta át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

1997. december 10.

A magyarság szellemi és anyagi felemelkedéséért, az ország hírnevének öregbítéséért kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként számos közgazdásznak, politikusnak, tudósnak, művésznek, illetve sportolónak ítélte oda a kormány idén, első alkalommal az általa közelmúltban alapított Magyarság Hírnevéért Díjat. A kitüntetéseket Horn Gyula miniszterelnök adta át dec. 10-én, a Parlament Kupolatermében. Az elismerést minden évben dec. 10-én vehetik kézbe a díjazottak annak tiszteletére, hogy ezen a jeles napon - éppen hatvan esztendővel ezelőtt - nyújtották át Stockholmban Szent-Györgyi Albert professzornak az első magyar Nobel-díjat. A kormány a bírálóbizottsághoz érkezett mintegy 120 személyi javaslat alapján 14 hazai és külföldön élő magyar származású személyiségnek, illetve csoportnak ítélte oda a kitüntetést. Magyarság Hírnevéért Díjban részesült: Fejtő Ferenc történész (Franciaország), Habsburg Ottó politikus, a Páneurópai Unió elnöke (Németország), Harsányi János közgazdász, Nobel-díjas professzor (Egyesült Államok), Kornai János közgazdász, Állami, Széchenyi- és Humboldt-díjas tudós, André Kostolany pénzügyi szakértő, a Budapesti Értéktőzsde örökös és tiszteletbeli elnöke (Franciaország), Kurtág György Herder- és Kossuth-díjas zeneszerző, Tom Lantos politikus, az Egyesült Államok Szenátusának tanácsadója (Egyesült Államok) Marton Éva operaénekes, Bartók- és Kossuth-díjas művész, Oláh György Nobel-díjas kémikus (Egyesült Államok), Rubik Ernő Állami és Jedlik Ányos-díjas építész, tárgytervező, Sütő András Kossuth-díjas író (Románia), Szabó István Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező, Teller Ede Einstein-díjas fizikus (Egyesült Államok), valamint Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor és Puskás Ferenc, az egykori magyar labdarúgó Aranycsapat tagjai. /Magyar Nemzet, dec. 11./

1998. január 12.

A Szent-Györgyi Albert Társaság közgyűlései - tekintettel annak Szatmárnémeti és a megye magyar civil társadalmában betöltött vezető szerepére - mindig eseményszámba mennek. Így volt ez a mostani, jan. 12-i közgyűlésen is. A társasság elmúlt évi tevékenységéről Csirák Csaba és dr. Kiss László társelnökök számoltak be. A Szent-Györgyi Albert Társaság 5 szakmai, 3 szociális és 8 közművelődési csoportot működtet. Dr. György Ágoston, a Szatmár megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója ismertette az új egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos elvárásokat és a családorvosi szolgáltatás bevezetését. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./

1998. augusztus 29.

Megjelent a Szent-Györgyi Albert Társaság gondozásában az Otthonom, Szatmár megye sorozat hatodik kötete Egészségügyi dolgozatok címmel. A 400 oldalas kötet szerzői: Szatmár és Máramaros megyei orvosok, gyógyszerészek, történészek, /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 29./

1998. december 11.

A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ által kiadott Szatmári Füzetek hatodik kötete nem is füzet, négyszáz oldalas, egészségügy-történeti dolgozatokat tartalmaz. A szerkesztő Csirák Csaba. A füzetben olvasható dr. Szabó Ferenc monográfiája dr. Lükő Béláról, az európai hírű szatmári sebészről. Dr. Szabó Csaba nem élhette meg a munka megjelenését. A dolgozatokból kiemelkedő dr. Németi János nagykárolyi történésznek Nagykároly város egészségügyi ellátásának történetéről szóló írása. /Könyv a szatmári gyógyítókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1999. január 12.

Jan. 12-én a Szatmár megyei magyarság legjelentősebb civil szervezete, a Szent-Györgyi Albert Társaság. Csirák Csaba társelnök beszámolójában főleg a közművelődési és szociális tevékenységet értékelte, dr. Kiss László társelnök pedig a szakmai tevékenységet. /Kereskényi Sándor: Megtartotta tisztújító közgyűlését a Szent-Györgyi Albert Társaság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 14./

1999. január 15.

Varga Attila képviselő, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének és parlamenti frakciójának vezetője meghívottként vett részt a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ nemrégi tisztújító közgyűlésén. Felszólalásában részletesen kitért a Hajdú Gábor egészségügyi miniszter körül az utóbbi időben kialakult áldatlan, feszültségteljes helyzet ismertetésére. Varga Attila elmondta: az egészségügy átszervezése elodázhatatlan, ugyanakkor nagyon nehezen megoldható feladat. Nincs olyan ember az országban, akit ez az átszervezés közelebbről vagy távolabbról ne érintene. Ráadásul rengeteg egymásnak radikálisan ellentmondó gazdasági és pénzügyi érdek ütközik ebben az ágazatban, amelynek reformja ily módon régóta kialakított érdekmechanizmusokat sért, sőt támad. Hajdú Gábor RMDSZ-es egészségügyi miniszter nem orvos, hanem jogászember, aki következetesen törekszik a reform számára megszabott törvényi keretek tiszteletben tartatására. Emiatt ádáz ellenségeket szerzett magának. Ilyen körülmények között egyes érdekcsoportok magát a minisztert kívánják lejáratni, lehetetlenné tenni. Varga Attila hangsúlyozta: Hajdú Gábornak nagy szüksége van az orvostársadalom, a kisebbségi magyar orvosok támogatására. (A Szatmári Friss Újság nyomán) /Varga Attila Hajdú Gábor helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1999. május 8.

Máj. 8-án Szatmárnémetiben, a római katolikus temetőben megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. Jelen volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Göncz László, a szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Varga Attila és Kabai István az RMDSZ Szatmár megyei, illetve szatmárnémeti szervezete képviseletében, Muzsnay Árpád az EMKE és a szatmárnémeti Kölcsey Kör, Csirák Csaba a Szent-Györgyi Albert Társaság, Illés István a Bocskay Szövetség részéről, valamint hazai és külföldi értelmiségiek és Jakabffy más tisztelői. /Jakabffy szelleme ma is él. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

1999. augusztus 23.

Az elmúlt években Otthonom, Szatmár megye címmel helytörténeti sorozat indult, felelős szerkesztője Csirák Csaba, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke. A sorozat még ebben az esztendőben, a tizedik kötetéhez érkezik. Maga a felelős szerkesztő írja már hónapok óta a szatmári zsidó emlékek történetét. Feltérképezi a még fellelhető zsidó emlékeket, s elbeszélget a valamikor több tízezres Szatmár megyei zsidóság még élő képviselőivel. Néhány fejezet címe talán hűen jelzi, hogy mi is lesz a kötetbe. Íme: Zsidó hagyományok: A hitközség története; A szatmári zsidó oktatás; Zsidók a szociális és karitatív szolgáltatásban; A szatmári zsidók szerepe az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban; Neves szatmári zsidó személyiségek; A szatmári zsidók gazdasági tevékenysége; Zsidó az egészségügyben. Csirák Csaba Dénes Sándorról is írt, az akkori Szamos főszerkesztőjéről. "Magyarérzelmű, magyarul gondolkodó zsidó volt, mint a legtöbb szatmári zsidó, amit nem csak írásai bizonyítanak, de az is, hogy jó ideig a Magyar Párt művelődési elnöke s a Kölcsey Kör alelnöke." - Szatmár a boldog Ferenc József-i időkben volt a leggazdagabb, mind a kultúrában, mind az anyagi jólétben. S ez nem kisrészt a zsidóknak köszönhető. /Sike Lajos: "Szatmár akkor volt leggazdagabb, mikor a zsidók itt éltek!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1999. szeptember 16.

A Szent-Györgyi Albert Társaság, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Szatmárnémeti MADISZ, a Világszövetség Erdélyi Társasága október 23?24-én rendezi meg a IX. Hajnal akar lenni kárpát-medencei népdaléneklési versenyt. A rendezvény célja a magyar népdal népszerűsítése, eddig ismeretlen tehetséges emberek felfedezése. Részt vehet bárki, aki nem végzett ének szakot zeneművészeti akadémián vagy főiskolán, nem engedélyezett énekes, betöltötte 16. életévét. /Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

1999. november 12.

A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ kiadásában megjelent az Otthonom Szatmár megye című sorozat nyolcadik kötete: Jeney György Egy szatmári civis emlékirata című műve, melyet 1893?ban adtak ki. A szerző munkája az 1790?1820 közötti időszak hiteles, dokumentumértékű beszámolója. /Megjelent az "Otthonom Szatmár megye" újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./

2000. február 17.

Szatmárnémetiben bemutatták Muhi Csilla II. éves egyetemi hallgató munkáját /A Szatmári Székesegyház története és képzőművészeti értékei. - Otthonom Szatmár megye 9. kötet/, melyet a városban működő Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE Szatmár megyei szervezete adott ki. Jól dokumentált munkáról van szó, a megírás alapjául 45 forrásmunka szolgált. Nem csupán a címbe foglalt építészeti alkotásra koncentrál. /A Szatmári Székesegyház története és képzőművészeti értékei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./

2000. március 2.

A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ Máriás Józsefnek, a Szatmári Friss Újság nyugalmazott főszerkesztő-helyettesének ítélte oda - 1990 óta kifejtett közírói, irodalomtörténészi munkásságáért - a legújabb emlékportré-díjat. Lőrincz András Ernő Szent-Györgyi Albertet megörökítő festményét a március 15-i ünnepség alkalmából nyújtják át a díjazottnak. /A Szent-Györgyi Albert Emlékportré díjazottja: Máriás József. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 2./

2000. március 11.

Mint a Gellért Sándor szavalóverseny szervezőjének, adataim vannak arról, hogy Petőfi-versekkel nagyon ritkán, csak elvétve találkozhattunk az eddig megrendezett nyolc versenyen. Ennek csak egy magyarázata lehet: nem ismerik Petőfi költészetét. Nagy vesztesége ez korunk fiatalságának!" Csirák Csaba, a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke írta e sorokat 1998. február 4-én Dávid Gyulának. Nagy vonalakban hasonló tartalmú levelet küldött akkor az erdélyi magyar művelődés több más jeles képviselőjének. Az eredmény: Petőfi születésének 175. és halálának 150. évfordulója alkalmából 1998 január és 1999 március között megrendezték a Romániai Petőfi Sándor Vers- és Prózamondó Versenyt, melyre 1225 iskolás nevezett be tíz megyéből, legtöbben Szatmár, Beszterce és Maros megyéből, de még Hunyad megyéből is 62-en. Az a kiskönyv, amelyet Csirák Csaba, a verseny főszervezője most adott ki mind az 1225 diák nevét felsorolja, s van közte ilyen is, mint Marian Ioan, Turcu Dan vagy Echardt Caius. /1225 diák 442 Petőfi-verset szavalt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./

2000. március 24.

A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ márc. 15-én Máriás József újságírót tüntette ki a társaság emlékplakettjével. Az ünnepelt különösen Németh Lászlóval kapcsolatos kutatásaiért, a katolikus sajtóban közölt írásaiért kapta az elismerést. Máriás József írásainak témája a megmaradás, a magyarságtudat erősítésének szükségessége, a hagyományápolás és a helytörténet. /Laudáció Máriás Jóskának. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 24. - 674. sz./

2000. április 21.

Megjelent az Otthonom Szatmár megye sorozat 10. füzete, melyet a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság ad ki. A mostani kötet a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye író papjainak munkásságát mutatja be. A kötetet a kaplonyi születésű Tempfli Imre állította össze, aki jelenleg a németországi Kirche in Not/Ostpriesterhilfe nevű katolikus segélyszervezet osztályvezetője. - Irodalmi tevékenység folyt magában a papneveldében is az 1830-as évektől, s a Központi Papnevelő Intézetben megalakult Egyházirodalmi Iskola mintájára a vidéki szemináriumokban is sorra alakultak meg az irodalmi iskolák. 1889-ben létrejött a Szatmár-egyházmegyei Irodalmi Kör. Az Otthonom Szatmár megye e jubileumi kötete összesen 163 Szatmár egyházmegyei író pap egyházi pályafutását és irodalmi munkásságát mutatja be. E művek között természettudományos és történelmi munkák, versek, szentbeszédek, emlékbeszédek stb. egyaránt előfordulnak, a függelék pedig a szatmári egyházmegye püspökeinek, helyettes ordináriusainak, valamint plébániáinak névsorát tartalmazza. /Ágopcsa Marianna: Megjelent az Otthonom Szatmár megye 10. kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 21./

2000. május 16.

Szatmárnémetiben máj. 13-án rendezték meg a VII. Itthon helyismereti vetélkedőt. A rendezvény szervezője, a Szent-Györgyi Albert Társaság, az Otthonom Szatmár megye helytörténeti kötetek két utolsó kiadványát: A Székesegyház története és képzőművészeti értékei, Egy szatmári cívis emlékiratai című munkákat jelölte meg a vetélkedő témájául. Ehhez kapcsolódott harmadikként a Szatmáriak a szabadságharcban című kötet. A verseny első négy helyezettje jelen lesz Sárospatakon a népfőiskola nyári helytörténeti táborában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2000. június 26.

Szatmárnémeti legaktívabb szervezete, a Szent-Györgyi Albert Társaság jún. 24-én tudományos ülésszakkal ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Dr. Kiss László társelnök megnyitója után a tudományos dolgozatok szerzőit dr. Talián Ferenc mutatta be a Scheffler János Lelkipásztori Központban összegyűlt közönségnek. Az előadók között volt Kornhoffer Vilmos főgyógyszerész, dr. Radetzky Ladányi Csilla és dr. Török István. Csirák Csaba társelnök visszatekintett az eltelt évtizedre, bemutatta a társaság tevékenységét és elért eredményeit. Sokfajta művelődési esemény, rendezvény kezdeményezésében és szervezésében vállaltak szerepet. Ezek között van a Gellért Sándor szavalóverseny, Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny, az Otthonom Szatmár megye sorozat kiadása, szerkesztése, történelmi megemlékező műsorokban való részvétel, kirándulások, színházbarátok köre. Munkájuk hátterében kiterjedt erdélyi, anyaországi, nemzetközi kapcsolatrendszer van. /Ágopcsa Marianna: Ünnepelt a Szent-Györgyi Albert Társaság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./

2000. december 4.

Dec. 2-3-án, tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét Szatmárnémetiben. A temetőben Veres István, a Szatmári Friss Újság főszerkesztője, Gellért Sándor személyes ismerőse mondott beszédet a költő sírjánál. Az idei döntőn huszonkilenc versenyző vett részt, akik a Vajdaságban, Felvidéken, Magyarországon és Erdély megyéiben megrendezett elődöntőknek voltak a győztesei. Az idei versenyt a zsűri az eddigi legszínvonalasabb vetélkedőjének minősítette. Az első vajdasági lány lett /Elor Emina, Palics/, a második Czompa Andrea /Szatmárnémeti/. Valamennyi versenyzőnek díjat adott a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság és a Szatmár Megyei Múzeum Kisebbségi Osztálya. /Elek György: Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny tizenegyszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

2001. február 19.

A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ febr. 1-jén megtartott közgyűlésén úgy döntött, hogy az utóbbi években kifejtett zenei, művészetszervező tevékenységéért Fátyol Rudolf hegedűművésznek, a Dinu Lipatti Filharmónia igazgatójának ítéli a Szent-Györgyi Albert Emlékportrét. A hagyományoknak megfelelően, az Emlékportré átadására az ünnep előestéjén, 14-én kerül sor. Az Emlékportré ezúttal Tarczy Istvánnak, a Harag György Társulat díszlettervezőjének alkotása. /Szent-Györgyi Albert Társaság: Közlemény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./

2001. március 16.

Szatmárnémeti magyarságának egy része a református temetőben gyűlt márc. 15-én, ahol a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljai szerveztek ünnepi műsort. Felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntő levelét, Kereskényi Gábor a forradalom eszméiről beszélt. Az Ormos-háznál a MADISZ-é volt a főszerep. Az Aurora szálloda mögött lévő Kovács Leó-emléktáblára helyeztek koszorúkat, ahol Danku Pál a Garibaldi oldalán harcolt szatmári származású forradalmár tetteit méltatta. /Simon Levente: Szatmárnémeti. Megemlékezések - három helyszínen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Nagykárolyban két helyszínen emlékeztek márc. 15-re: a Petőfi-szobornál /a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezésében/ és a színházteremben, ünnepi műsorral. /Boros Ernő: Nagykároly. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Erdődön a Petőfi-emlékműnél ünnepeltek. Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet. Ovidiu Duma, Erdőd község alpolgármestere, a helyi önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. /Elek György: Erdőd. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Hagyomány, hogy a Szent-Györgyi Albert Társaság különdíjjal jutalmazza azokat, akik sokat tesznek Szatmárnémetiért, a magyarságért. Idén Fátyol Tibor hegedűművésznek, a helyi filharmónia igazgatójának ítélték s adták át március 14-én a kitüntetést, az RMDSZ ünnepi nagygyűlésén. A Szózat után Riedl Rudolf alprefektus ismertette Adrian Nastase kormányfő ünnepi üzenetét, majd Kedves Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. Fátyol Rudolf professzora a nagykárolyiak nagy zenésze, Ruha István volt. /Márciusi különdíj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2001. május 7.

A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ máj. 5-én a Kölcsey Ferenc Kollégiumban rendezte meg a VIII. ITTHON helytörténeti vetélkedőt. A tizennyolc versenyző dr. Tempfli Imre A Báthoryak valláspolitikája és Jeney György Egy szatmári czivis visszaemlékezései című köteteiből készült. Csirák Csaba, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke, az ITTHON helytörténeti vetélkedő főszervezője nyilatkozta: a verseny célja, hogy a fiatalokkal megismertessék Szatmár megye történetét. /ITTHON helytörténeti vetélkedő - nyolcadszor. A legjobb négy versenyző vehet részt a Sárospataki Népfőiskola táborozásán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./

2001. október 13.

Megjelent Gellért Sándor Kóborló hadjáratok című kötete, Csirák Csaba szerkesztésében. A Mikola és környékének népdalait tartalmazó könyv az Otthonom Szatmár megye 13. kiadványa, melyet a Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE Szatmár Megyei Szervezete adott ki. /E. Gy.: Az Otthonom Szatmár megye 13. kiadványa. Gellért Sándor: Kóborló hadjáratok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998