udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szente B. Levente

2000. április 12.

Ápr. 8-án mutatták be Székelykeresztúron a Szente B. Levente által gyűjtött meséket /Az ezüsthajú tündérleány, Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely). A szerző közölte, hogy a "gyűjtés anyaga nem tudományos munka", de értékmentő. /Vári Csaba: "Az ezüsthajú tündérleány" története. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), ápr. 12./

2000. augusztus 14.

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó három gyermekkönyet adott ki: Beke Sándor Bohókás ábécé, K. Kovács András Őzgidák (gyermekversek), Szente B. Levente Az ezüsthajú tündérleány (Székelykeresztúr és környéki népmesék). /Mesék és gyerekversek - rokonszenves ″tálalásban″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2000. szeptember 8.

Megjelent Szente B. Levente /Székelykeresztúr/ gyűjteményes mesekötete /Mesék. Gyűjtötte Szent B. Levente (Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2000)/. A kötet borítója Hermann Gyula /Székelykeresztúr/ munkáját dicséri. "A gyűjtés anyaga nem tudományos munka" - vallotta Szente B. Levente, inkább mesenépszerűsítő kiadványnak lehetne nevezni - amint azt a bemutatón Zsidó Ferenc meg is jegyezte. /Vári Csaba: Mesék mosolyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2003. február 19.

Székelykeresztúron a Székely Ifjak Fóruma nyomban a rendszerváltás után, 1990-ben alakult meg és hamarosan a kétszázas létszámot is túllépte. A későbbiekben újságokat, sőt könyvecskét adtak ki. Céljuk mitsem változott napjainkig: információhoz juttatni a helyi lakosokat. Az országban az elsők voltak, akik a város nevét rovásírással is megjelölték a ki- és bevezető főútszakaszokon. Most megnyílt a székelykeresztúri Székely Ifjak Fórumának (SZIF) irodája. A fórum elnöke, Kiss József elmondta, az utóbbi években a közéletből való kimaradásukat az irodahelyiség és a modern felszerelés hiánya okozta. Az információs és tanácsadó iroda létrehozására benyújtott pályázatukat elfogadták. Az iroda pályázatokat is előkészíthet, de iskolai, egyetemi felvételikhez szükséges információkkal is ellátja az érdeklődőket. /Szente B. Levente: A Székely Ifjak Fóruma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 19./

2004. augusztus 28.

Ráduly János (folklorista, rovásíráskutató, költő) Titkok a rovásírásban (Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2004.) c. kötete több mint negyvenéves kitartó munka eredményeként tárja fel az olvasók előtt azokat az emlékeket, melyek egy részének olvasata végképpen napjainkban sem tisztázott. /Szente B. Levente: A rovásírás titokzatos világa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2004. november 11.

A monda szerint Erzsébet királyné egykor Székelykeresztúr környékén is járt, és a városból kifelé vezető úton, Betfalva után, egy forrásnál tartott pihenőt. 1904-ben egy ismeretlen kőfaragó díszített kővályúba vezette a forrást, természetesen a királyné emlékére. Idővel a kő elmozdult, és félő volt, hogy elsüllyed a vizenyős talajban. Ezért 1987-ben Sándor József székelykeresztúri utászmérnök betonba ágyazta a kőkutat, majd rovásírással, a székely himnusz egyik sorát idézve, a betonba beleírta: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”. Egy idő múlva a Szekuritáté emberei felfigyeltek erre, utasítás érkezett, meg kell találni azt, aki a betonba rótta az idegen jeleket, és meg kell fejteni, mit jelentenek azok. Állítólag készült egy jelentés, mely szerint pusztán cirill betűkről van szó, tehát nincs veszély. Ezután Sándor József a kisgalambfalvi híd lábára felvéste a magyar himnusz dallamának lekottázott hangjegyeit. Ez újabb fejtörést okozott az akkori hatóságoknak. /Szente B. Levente: Sándor József „lelki védjegye”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2005. május 27.

Székely Attila nyugdíjas tanár, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum munkatársa nemrég megkapta a Magyar Tudományos Akadémia magas kitüntetését, A régészeti örökségért – Schönvisner István emlékérmet, amelyet a régészeti örökségemlékek megőrzése terén érdemeket szerzett, nem szakmabeli személyek tevékenységének elismerése céljából ítélnek oda. A rangos kitüntetésre Székely Attilát a Budapesten áttelepült régész, dr. Benkő Elek javasolta. Székely Attila a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett a ’60-as években. Már akkoriban elkezdett ásatásokon tevékenykedni. Később folytatta az ásatásokat, olyan neves tudósok mellett, mint dr. Molnár István (akinek nevét viseli a keresztúri múzeum) vagy dr. Benkő Elek. Székely Attila társszerzője a Székelykeresztúr régészeti és topográfiai vizsgálatának eredményeit rögzítő könyveknek. /(Szente B. Levente): Rangos kitüntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2005. június 4.

A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban a helyi Magánvállalkozók Szövetsége nemrég mutatta be Sándor-Zsigmond Ibolya (a múzeum munkatársa) második, „Mesében éltem” – A székelykeresztúri iparosság története című könyvét. A helytörténeti kuriózumnak is számító munka a régi idők keresztúri iparosait, azok életét mutatja be. A könyv nyomtatási költségeit teljes mértékben Székelykeresztúr magyarországi testvérvárosa, Ajka fedezte. /Szente B. Levente: „Mesében éltem”. A székelykeresztúri iparosság története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2005. szeptember 7.

A Székelykeresztúr Kistérségi Cigány Önkormányzat meghívására szeptember 5–8. között nemzetközi cigánykonferencia zajlik. A rendezvény szervezői Bezán László és Kiss Ferenc, a helyi Kistérségi Cigány Önkormányzat vezetői. Megjelent többek között Benyovszki Lajos polgármester, Szente B. Levente, a Kisváros újság szerkesztője, költő is. A konferencia résztvevői helyi roma tanintézeteket, roma kisebbségi irodákat és a környező falvakban roma kézműiparosokat keresnek fel. /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Nemzetközi cigánykonferencia Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

2005. november 30.

Napvilágot látott Szente B. Levente Tollkalitka című verseskötete, mely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, P. Buzogány Árpád szerkesztésében. A 33 éles költő Szörényvárán (Turnu-Severin) született, de 1979 óta családjával Székelykeresztúron él. Iskoláit Székelykeresztúron, majd Marosvásárhelyen magyar–néprajz szakon végezte. Első írásai, versei, tárcái, elbeszélései 1994-ben jelentek meg a Romániai Magyar Szóban. Később verseket, mesét, majd tudósításokat közölt a Hargita Népében, Népújságban, Udvarhelyi Híradóban, Korunkban, Lángban, Helikonban, Kisvárosban, Gyergyói Kisújságban és a Hepe-Hupában. A különböző irodalmi pályázatokon összesen tizenegy díjat nyert, melyből egyet Magyarországon. Jelenleg a székelykeresztúri önkormányzat Kisváros című folyóiratának főszerkesztője. Szente B. Leventének eddig három önálló kötete jelent meg: Az első éj, versek (1996), Az ezüsthajú tündérlány, mesék (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000), Örök szél dala, versek (Kaposvár Kiadó, Kaposvár, 2001). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Kinyílott a Tollkalitka... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

2006. szeptember 2.

A neves kibédi folklorista, rovásírás-kutató, költő és műfordító Ráduly Jánosnak idén négy könyve is napvilágot látott. Egyik rovásírással foglalkozik, három a Kis- Küküllő menti székely népmeséket, mondákat, tréfákat, anekdotákat tárja az érdeklődők elé a maguk sajátos ízében: A fák királyválasztása (Hoppá Könyvkiadó, Marosvásárhely 2006), Hallod-e, te másvilág, adsz kenderért pálinkát? (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006.), Hová, hová, Laji bátyám? (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely 2006), Tanuljunk könnyen rovásírni (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 2006). /Szente B. Levente: A kibédi tündérkönyvek margójára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2009. március 28.

Vári Csaba költő, kritikus verseskötete /Kávé, félkeserű. Erdélyi Híradó Kiadó – Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, Kolozsvár, 2008/ tíz éve várat magára. /Szente B. Levente: Vári Csaba Kávé, félkeserű című verseskötetéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2009. augusztus 7.

A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban megnyitották a JubilArts elnevezésű képzőművészeti kiállítást, augusztus 5-én író-olvasó találkozót szerveztek, hétvégén pedig megnyitják az Évezredek a Nagy-Küküllő mentén című állandó régészeti és várostörténeti kiállítást. Olyan írókat, költőket hívtak meg, akik e kisvárosból, illetve a környékéről származnak: Szente B. Levente, P. Buzogány Árpád, Vass István, Kincsesné Bokor Anna, illetve Zagyi Ferenc köszöntötte az érdeklődőket. Fülöp Lajos muzeológus, néprajzkutató, egykori múzeumigazgató elmondta, habár Keresztúr soha nem volt kiemelkedő irodalmi központ, éltek, tanultak és tanítottak itt olyan írók, költők, tudósok – mint például Kriza János, Aranyosrákosi Székely Sándor, Tompa László, Szabó Gyula, Tiboldi István –, akik érdemben gazdagították az erdélyi irodalmat. Az est szervezője és házigazdája Szente B. Levente író, költő volt, aki jelenleg a székelykeresztúri Kisváros című önkormányzati lap főszerkesztője. P. Buzogány Árpád először a Romániai Magyar Szó 1993-ban meghirdette pályázatára küldte be írásait, amelyet megnyert. A gagyi származású 44 éves írónak, költőnek azóta számos hazai és külföldi lapban jelentek meg versei és meséi, és kötetei is népszerűek. Vass István nyugdíjas pedagógus – bár két önálló kötete is megjelent – nem tartja magát írónak. Műveiben főként szakmai kérdéseket boncolgat. „Írásaimat, tanulmányaimat elsősorban a pedagógusoknak szántam. Manapság az oktatáshoz is kezdünk úgy viszonyulni, mint a politikához és sporthoz: az emberek úgy gondolják, hogy ehhez mindenki ért” – fejtette ki Vass István. Az idő fogságában című első kötetéből, majd Nevelésszociológiai vizsgálatok egy székelyföldi kistérségben című könyvéből olvasott fel egy részletet. Kincsesné Bokor Anna a maga szórakoztatására kezdett el írni. A székelykeresztúri irodalomkedvelők elsősorban 2003-ban megjelent Mesélő Erdély című könyvsorozatának első kötetét, A bátorság próbáját ismerik. Ez a könyv folytatása az unitárius gimnáziumban 100 évvel ezelőtt elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére irányuló munkának. Zagyi Ferenc Székelykeresztúr kulturális krónikája c. könyve év elején jelent meg, amelyben a szerző széles áttekintést nyújt a környék másfél évtizedes művelődési múltjáról. Az egykötetes szerző 38 éven keresztül volt a város kulturális életének szervezője, így hiteles tudósítást tud adni erről az időszakról. Hat év kitartó kutatómunka során állította össze kötetét. – Ezen a héten zajlanak Székelykeresztúr fennállásának 550. évfordulója alkalmából megszervezett ünnepi rendezvények. /Lőrinci Réka: Író-olvasó találkozó az 550 éve alapított Székelykeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998