udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szentkatolnai Bálint Gábor

1990. május 26.

Szentkatolna faluban márc. 24-én megalakult a Bálint Gábor Közművelődési Egyesület. Céljai között szerepel a falu szülöttének, Bálint Gábor orientalista nyelvész tudományos tevékenységének megismerése, emlékének ápolása, a falu művelődési hagyományainak ápolása. Az egyesület elnöke Bakk Pál, alelnök Borcsa János, titkára Jakab Jolán. /Székely Újság (Kézdivásárhely), máj. 26./

1994. április 16.

Bálint Gábor születése 150. évfordulója alkalmából az EME, a Magyar Tanszék Szentkatolnán tudományos ülést tart ápr. 16-án, egyben leleplezik Bálint Gábor szobrát /domborművét/, Vetró András szobrászművész alkotását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./

1995. január 13.

A szentkatolnai Bálint Gábor Közművelődési Egyesület közli, hogy 1994 utolsó napjaiban hagyta el a nyomdát a Szentkatolnai Bálint Gábor kötet az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában, az Erdélyi Tudományos Füzetek 220. köteteként. A kiadvány a tudós nyelvész születésének 150. évfordulója alkalmából 1994 tavaszán Szentkatolnán tartott tudományos ülésszak előadásait tartalmazza, továbbá Barta Árpád szegedi tanszékvezető és Senga Toru professzor, a budapesti egyetem vendégtanárának értekezését. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

1996. július 13.

Számos egyesület, társulat és intézmény támogatásával júl. 13-án Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékén domborműves emléktáblát avatnak Szentkatolnai dr. Bálint Gábor nyelvésznek a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orientalista tanszékének tanárává való kinevezésének 99. évfordulóján. A keletkutató Bálint Gábor munkásságát Bodor András történész és Péntek János tanszékvezető méltatja. A dombormű Vetró András /Kézdivásárhely/ alkotása,az emléktábla Zattler István /Kolozsvár/ kőfaragómester munkája, a térképgrafika pedig Turánicz Péteré /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3., Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Szentkatolnai Bálint Gábor /Szentkatolna, 1844. márc. 4. - Temesvár, 1913. máj. 26./ 1897-ben lett Kolozsváron az ural-altáji nyelvek összehasonlító nyelvészet tanára.

2000. április 18.

Folynak az RMDSZ-előválasztások és jelöltállítások. Ápr. 17-én ülésezett az RMDSZ Fehér megyei Választmánya Nagyenyeden. A megyei tanácsoslista sorrendje a következőképpen alakult: Brendus Gyula, Köble Csaba, Cseterás János Bakó Botond. - A Csíki területi szervezetben a megyei tanácsosjelöltek kijelölésére lebonyolított előválasztások nyomán kialakult tanácsosi lista a következő: Zsombori Vilmos (10331 szavazat), Borbély Ernő (9732), Beder Tibor (9223), Papp Kincses Emese (8168), Gergely Matyás (7696), Mátéffy Győző (7414), Csillag Géza (5666), Borboly Csaba (5471), Deáky Tibor (5285), Rafain Zoltán (5008), Ábrahám István (5002), Hegyi István (4656), Kedves Imre (4540), Ördög Imre (4363), Eigel Tibor (4137), Gálfi Nándor (3986), Ilyés Ildikó (3939), Szász István (3792), Lukács Vilmos (3791), Fazakas Imre (3695), Vitos László (3331), Bencze Tibor (3300), Lukács Antal (3171), Albert Homonnai Márton (2892), Csutak István (2754), Biederman Attila (2561), Bálint Gábor (2439), Molnár József (2346), Farkas László Dezső (2218), Simon Repolski Péter (2079). - Ápr. 16-án előválasztást tartottak Sarmaságon és Kárászteleken. Sarmaságon az RMDSZ polgármester jelöltje Keresztes Zoltán lett (a szavazatok 63%-ával), Kárászteleken az RMDSZ polgármester-jelöltje Faluvégi Ferenc. /Folynak az előválasztások és jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr.8. - 1704. sz./

2001. január 29.

Az eltelt tíz esztendő alatt "hazaérkezett″ szülőfalujába a felsőháromszéki Szentkatolna két jeles szülötte: a nyelvtudós Bálint Gábor, valamint öccse, az iparművész és grafikus Bálint Benedek. Előbbinek a szülőházán, utóbbinak a templom bejáratánál van emléktáblája. Emlékük őrzői és fenntartói a helybeli tanár és irodalomtörténész, dr. Borcsa János, valamint Bakk Pál nyugalmazott tanár, helytörténész. A Szentkatolnához tartozó Kézdimartonfalván állami alapokból kijavították a helybeli református műemléktemplom tetőzetét. /Mezőföld is hallat magáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2001. február 23.

Dr. Borcsa János /sz. Kézdivásárhely, 1953. júl. 29./ tanár, szerkesztő, irodalomkritikus. 1989-ig Kézdiszentléleken lakott. Magyar-orosz szakot végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. A szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola magyartanára több mint két évtizede. Három irodalom-kritikai tanulmányokat tartalmazó kötete jelent meg: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben - létközelben (Marosvásárhely, 1994) és Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997). Ezenkívül több antológiában, gyűjteményes kötetben szerepelt írásaival. Tanulmánykötetet szerkesztett Szentkatolnai Bálint Gábor címmel (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1994), kiadta és szerkesztette a Szentkatolnai Bálint Benedek c. kötetet 1998-ban. 1998-ban Ambrózia néven saját könyvkiadót alapított, melyet ő maga vezet. 2000-ben doktorált a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Méliusz József írói életműve című disszertációjával, amelyet "summa cum laude" minősítéssel fogadtak el. - 1990 után többször hívták Kolozsvárra egyetemi oktatónak, de ő itthon maradt, mert így az írásnak élhet méginkább.. - Borcsa egyik kutatói terepe Szentkatolna. A falu művelődéstörténeti kincseket rejt magában. Borcsa elhatározta, hogy ezeket az értékeket ismertté teszi a tágabb nyilvánosság előtt. Így 1994-ben, Bálint Gábor születésének 150 éves évfordulójára tudományos emlékülést rendeztek, domborműves emléktáblát állítottak a tudós egykori szülőháza helyén épült lakás falán. A másik fontos művelődési esemény 1996-ban volt, amikor Bálint Benedek emlékére szerveztek tudományos emlékülést, és újabb emléktábla-avatásra is sor került. A Bálint Gáborról szóló anyagot az Erdélyi Múzeum Egyesület adta ki. - Az Ambrózia Kiadó első könyve: Szentkatolnai Bálint Benedek, a második pedig Németh Csaba Etnikumok, felekezetek, konfliktusok című tanulmánykötete. Ez utóbbi politikai helyzetelemzéseket tartalmaz, és helybéli szerző műve. /Koszti Ildikó: Emberközelben dr. Borcsa János. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 23./

2001. november 23.

Bakk Pálnak helytörténész /sz. Szentkatolna, 1926. aug. 22./ nyugdíjazásáig szülőfalujában tanított. Írásai jelentek meg Barabás Miklósról, Bálint Gáborról, Szentkatolna helyneveiről (1990), Háromszék (Imecsfalva, Hatolyka, Martonfalva, Márkosfalva) helyneveiről (1992), s november 8-án bemutatták Kézdivásárhelyen, a Vigadóban Szentkatolnai krónika /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című könyvét. Bakk Pál a helyi Bálint Gábor Közművelődési Egyesület alapítója. 1996-ban, az 1000 éves a Magyar Iskola millenniumi évben munkásságáért az RMPSZ országos díjával tüntették ki. Bakk Pál szívéhez legközelebb Bálint Gábor, a 31 nyelvet beszélő nyelvész áll. /Kocsis Cecília: Emberközelben Bakk Pál. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./

2004. március 15.

Márc. 14-én, vasárnap ünnepi szentmisén Szentkatolna, a szülőfalu apraja-nagyja legnagyobb szülöttjére, dr. Bálint Gáborra emlékezett. A nagy tudós éppen 160 évvel ezelőtt, 1844. márc. 13-án született Szentkatolnán. Harmincegy nyelven beszélt. A megemlékezést a polgármesteri hivatal, az egyházközség és a tudós nevét viselő általános iskola szervezte. A szentmise után dr. Borcsa János tanár, kiadó igazgató, Bakk Pál ny. tanító, helytörténész és Magyari Lajos költő, a Háromszék főmunkatársa Bálint Gábor életét, munkásságát és tudományos pályafutását méltatta. A gyülekezet a Bálint Gábor szülőháza helyén álló ház falán 1994-ben leleplezett, Vetró András által készített domborműves táblához vonult, és megkoszorúzta azt. /(Iochom): A nagy nyelvtudósra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

2005. január 5.

Szentkatolna község önkormányzata az Illyés Közalapítvány támogatásával a múlt esztendő végén színes, fényképes községismertetőt jelentetett meg. A kiadványt összeállította és szerkesztette dr. Borcsa János magyartanár, irodalomkritikus. Az igényes kivitelezésű füzet a nagyközséget alkotó Szentkatolna, Hatolyka, Kézdi­mar­tonfalva, Kézdimár­kosfalva és Imecs­falva legfontosabb történelmi-földrajzi adatait, látnivalóit tartalmazza, s bemutatja a község legnevesebb szülötteit: Bakk Endrét, Bálint Benedeket, Bálint Gábort, Barabás Miklóst, Bodola Lajost, Csereiné Zathureczky Emíliát, Mágori Varga Bélát, Tóth Györgyöt és Pál Istvánt. A füzet a sepsiszentgyörgyi Cova-print nyomdában készült. /(Iochom): Községismertető Szentkatolnáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2005. április 20.

Új könyvvel gazdagodott az erdélyi – és az egész magyar – szellemi panteon: Zágoni Jenő szerkesztésében és kiadásában Budapesten megjelent Szent­katolnai Bálint Gábor Válogatott írások című könyve. Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyről történt kényszerű távozása után is ízig-vérig székelyföldi kötődésű tudományos kutató, művelődésszervező és íróember maradt. Zágoni Jenő saját munkáit tartalmazó Válogatott írások címmel 2004-ben kiadott könyve kereken száz erdélyi kötődésű vagy témájú írást tartalmaz. Mostani könyvében Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész, őshazakutató, nyelvismerő zseni – harminc nyelven beszélt! – mellőzött, elfelejtett, a tudománytárakból kiközösített értékes műveit teszi közkinccsé. Mint minden eddigi kötete, a mostani is a tudós kutatóra jellemző jegyzetanyaggal bővel­kedik. A kötet tartalmazza Szent­katolnai Bálint Gábor önéletrajzi naplótöredékét is. /Sylvester Lajos: Szentkatolnai Bálint Gábor (Zágoni Jenő új könyve). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

2005. július 31.

Zágoni Jenő Válogatott írások /Budapest, 2004/ című, Honismeret, egyháztörténelem, életrajzok alcímű kötete a szerző munkásságáról ad képet. Zágoni Jenő Budapesten él, de Székelyföldről származik. Írásaiban jelen van ősei iránti tisztelete, a nagy elődök példaértékű munkássága. A könyv szerzője Kovásznán született 1937-ben. Bibliográfus, történész. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum nagy tekintélyű könyvtárosa volt. Budapestre áttelepülése után könyvtáros volt, 1997-ről a Magyarországi Baptista Könyvtár igazgatója. Írásaiban a nagy elődöket idézte meg. Írt a baptista missziókról Székelyföldtől Bolíviáig, emlékezett Rákóczira, Bethlenre és Szentkatolnai Bálint Gáborra. Zágoni Jenő eszperantista is, a fordításokkal is foglalkozott. Székelyföldről indult és mindig hivatásának tekintette a székelyek, a csángók szolgálatát. /Haszmann Orsolya: Életmű hat fejezetben. = Csernátoni Füzetek (Csernáton, a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület kiadványa), júl./

2006. január 20.

Zágoni Jenőnek, a budapesti Magyar Baptista Levéltár munkatársának közbenjárására jelentős könyvadomány érkezett Háromszékre. A Szentkatolnai Bálint Gábor című kötetéből 137 példány, a Válogatott írások címűből, amelyet szerzőként ugyancsak Zágoni Jenő jegyez, 91 kötet került háromszéki könyvtárak, intézmények és magánszemélyek gyűjteményébe. Az utóbbiak között ilyen című könyvek szerepelnek: A Józsa család, Bethlen Gábor és a baptisták, Baptista külmisszió. Zágoni Jenő legújabb könyve a Baptista missziómunkások sorozatban jelent meg, a szerző kiadásában. /(syl): Könyvadomány Háromszékre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./

2006. április 4.

Magyarországon először jelent meg a Szentkatolnai Bálint Gábor munkásságát bemutató könyv /Szentkatolnai Bálint Gábor: Válogatott írások. Szerkesztő és kiadó: Zágoni Jenő, 2005 Budapest/. A szerző és szerkesztő a Háromszékről származó Zágoni Jenő. Zágoni hűen mutatja be a magyar tudós munkásságát: alaposan tanulmányozta a kiváló nyelvész életútját, és a könyv bevezetőjében összegezte a legfontosabb életrajzi, valamint tudománytörténeti adatait. Bálint Gábor teológus-jogász végzettségű nyelvzseni volt, aki közel harminc nyelvet beszélt tökéletesen, köztük ismerte az összes altaji nyelvet és nyelvjárást, de tudott oroszul, finnül, járatos volt az antik nyelvekben. Ő volt az első európai mongolista, aki a legkülönlegesebb nyelveket tanította akkoriban először Budapesten, majd Kolozsvárott. A mongol és török nyelvek, de a japán akkoriban még jórészt ismeretlen volt a világhírűnek mondott európai egyetemeken. Zágoni a levelektől kezdve az akadémiai felolvasó ülés jegyzőkönyvén keresztül minden elérhető dokumentumot beleszerkesztett a könyvbe. A szerző célja nem Bálint Gábor életművének tudományos elemzése volt, hanem a róla szóló adatok kiadása, hogy végre a magyarországi közönség értesüljön a nagy Kelet-kutató életművéről. A magyarországi tudományos közéletben még mindig kering az a rosszindulatú pletyka, miszerint Bálint Gábor nem volt komoly tudós. A közreadott művek ezt alaposan megcáfolják, sőt, inkább azt mutatják, hogy Bálint Gábor tanulmányútjain nagyon rendszerezett kutatómunkát végzett: külföldön a nyelvtanuláson kívül felfigyelt az adott nép szokásaira, és azokat részleteiben feljegyezte. Zágoni az életrajzi adatok felsorolásán kívül elemzést ad a korabeli magyar tudományos közéletről, ebbe helyezi bele Bálint munkásságát. Elemzéséből megtudhatjuk, hogy a tudós körök miért nem segítették hozzá kutatási lehetőséghez és szakmájának megfelelő álláshoz. Zágoni arra a következtetésre jutott, hogy személyes konfliktusok miatt történt mindez. Egyrészt a magyar szabadságharc eszméin nevelkedő Bálint ellenezte azt, hogy a Magyar Akadémiát német tudósok irányítsák, akik még magyarul sem tanultak meg jól. Másrészt Bálint Gábor jogos kritikával illette Budenz József cseremiszgyűjtését, aki azt személyes sértésnek vette, és mindent megtett, hogy meggátolja Bálint munkásságát. Ráadásul Budenz is azokkal a nyelvekkel foglalkozott, mint az erdélyi tudós, csak ő nem végzett olyan alapos és több évig tartó terepmunkát. Akkoriban, ahogyan a mai magyar tudományban, nem volt demokrácia: csak egyetlen tudományos nézetet engedtek meg, aki pedig ellene szegült, nem engedték tovább kutatni és publikálni. Bálint Gábor is így járt, ugyanis helytelenítette mind a két módszert: vagyis a magyar nyelv besorolását az ugor vagy a török nyelvek közé. Ő az 1870–1880-as években zajló, ugor–török háborúban Fo­garasi János akadémikussal együtt azon az állásponton volt, hogy a magyar önálló nyelv, amely közeli rokonságban áll a japán és a mongol nyelvvel. Bálint azt állította, hogy a két távoli nyelvvel még a nagy eurázsiai hun birodalomban érintkezhettünk. A könyv kiindulópontja lehet Bálint Gábor további munkássága feltárásának. Bálint 1200 hasonló mongol szó magyar kapcsolatát mutatta ki, melyek helyességét a későbbi magyar turkológusok és mongolisták (Németh Gyula, Ligeti Lajos, Futaky István, Kara György) saját ered­ményeik alapján megerősítették. Sőt, Bálint már olyan általános nyelvészeti megállapításokat is tett, melyekre most jön­nek rá a magyar nyelvészek. Dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista, a filozófia doktora (Ph. D) 1997-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem–mongol szakán, majd kétéves posztgraduális képzésen vett rész a Mongol Állami Egyetemen, ugyanakkor ösztöndíjasként több ázsiai tanulmányutat tehetett az utóbbi évtized során. Itt olvasható könyvismertetése angol nyelven készült egy amerikai folyóirat részére, a magyar változatot maga a szerző bocsátotta a lap rendelkezésére. /Obrusánszky Borbála: Szentkatolnai Bálint Gábor Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2006. április 4./

2006. május 25.

Kiterjedt a szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola hálózata. Ide tartoznak Imecsfalva, Hatolyka és Kézdimárkosfalva elemi iskolái, valamint Kézdimartonfalvia I–VIII. osztályos iskolája. Fenntartásuk és működtetésük napi gondja a koordináló iskolának is, mondta a központi intézmény igazgatója, Szőcs Kölcze Ervin. Enyhén létszám fölötti a marton­falvi iskola, mert oda járnak a közvetlen szomszéd falvak felsősei. A gondokat a közeli Kézdi­vásárhely iskolái növelik, csábí­tólag hatnak a szülőkre. Az országos népességcsökkenés itt is mutatkozik. Szentka­tolnán még nem, de Hatolykán és Imecs­falván már összevont osztályok vannak. Az imecs­falvi iskola a volt Cserei-udvarházban működik. Itt egy új osztálytermet kellett elkészíteniük, mert a kúria nagy szobáját át kell adniuk Cserei-emlékszobának, ugyan­is itt élt és dolgozott Cserei Já­nosné Zathu­reczky Emília, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum alapító asszonya. Visszaigényelték a szentkatolnai óvoda épületét is. Ez szintén gond – még akkor is, ha a törvény értelmében öt évig még használhatja az intézmény. Hasonló gondok vannak a ha­tolykai iskola épületével. Az iskolavezetés idejében intézkedett, hogy Katolnán óvoda, Ha­toly­kán új iskola építését foglalják bele a tanfelü­gyelőség uniós fejlesztési tervébe. Ugyanakkor a központi, a márkos­falvi és a marton­falvi iskolák épületei szerepelnek a rehabilitációs programban. Már több mint tízéves kapcsolatot ápolnak a Pécs környéki Bükkösd iskolájával. Nemrég hoztak ajándékba két használt, de kiváló számítógépet, és évek óta kölcsönösen nyaralnak a tanulók egymásnál.  A hagyományápolásról sem feledkeznek meg. Dr. Borcsa János rendezett az iskolában egy állandó kiállítást. Itt a dokumentumok alapján nemcsak a névadó, a nyelvészprofesszor és kutató Bálint Gábor, hanem testvérének, a székely iparművész Bálint Benedeknek a tevékenységével is megismerkedhetnek tanulók. Tavalytól működik már a Bálint Gábor nevét viselő alapítványuk azzal a céllal, hogy a tanulókat tudják jutalmazni.   /Kisgyörgy Zoltán: Iskolagondok a Mezőföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

2006. június 26.

Június 25-én, vasárnap Szentkatolnán a település Kézdivásárhely felőli be- és kijáratánál 13 méter széles és 7 méter magas székely kaput avattak, melyet az a Pethő Sándor faragott, aki egy évvel ezelőtt Torján a világ legnagyobb székely kapuját is elkészítette. Zágon, Zabola, Torja és Gelence után újabb székely kapu fogadja az ide látogatókat Bálint Gábor szülőfalujának bejáratánál. /Székelykapu-avatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./

2006. július 1.

Az idén első alkalom szerveztek falunapokat Szentkatolnán, melyen könyvbemutatót is tartottak. Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott írások című, Zágoni Jenő szerkesztésében és kiadásában a múlt évben Budapesten megjelent könyvet Jakab Jolán történelemtanár ismertette, majd dr. Borcsa János irodalomkritikus átadta a kovásznai születésű Zágoni Jenő által a nagy nyelvész szülőfalujának küldött köteteket. Több példányt kapott a Bálint Gábor Általános Iskola, a községi könyvtár, a római katolikus egyház, és magánszemélyek is átvehették a kiadó adományát. /Iochom István: Könyvadomány Bálint Gábor szülőfalujának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2007. január 19.

A nyolcvanadik életévét betöltő szentkatolnai tanító, Bakk Pál hat év eltelte után újabb kötettel jelentkezett, az emlékezéseket, feljegyzéseket tartalmazó Útravaló /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című könyvvel. Több évtized emléke van összesűrítve könyvében, mondta el a szerző. Olyan dolgokról írt, amiket megtapasztalt. A Csíksomlyói töprengések címen tanítóképzősként szerzett élményeit csoportosította. Bakk Pál /sz. Szentkatolna, 1926. aug. 22./ tanítói oklevelet 1947-ben, a csíksomlyói tanítóképzőben szerzett. Pedagógusi pályafutását a moldvai csángómagyar falvakban kezdte, ahol a magyar anyanyelvű intézményes oktatás megteremtésén fáradozott. Szülőfalujába 1959-be került vissza, ahol egészen 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított. 1990-ben megalapította Szentkatolnán a Bálint Gábor Közművelődési Egyesületet, melynek elnökévé választották. 2001-ben befejezte a Szentkatolna község enciklopédiájának tekinthető helytörténeti művét, a Szentkatolnai krónikát. /Dimény Haszmann Árpád: A 80 éves Bakk Pál intelmei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 19./

2007. február 15.

Tusa Levente, Szentkatolna község polgármestere elmondta, hogy a múlt év nyarán adták át a Sapard-program keretében készült vízhálózatot, mely egyelőre a közigazgatásilag Szentkatolnához tartozó öt település közül a községközpontot és Hatolykát érinti. Tavaly a község Kézdivásárhely felőli bejáratához nagyméretű székely kaput állítottak, és tatarozták a művelődési otthon épületében a klubhelyiséget. Megoldották a háztartási szemét szervezett elszállítását Szentkatolnáról és Hatolykáról. Idén megpályázzák a szennyvízcsatorna beruházási munkálataihoz szükséges összeget. /Iochom István: Mellszobrot állítanak Bálint Gábornak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

2007. május 18.

Éljen és alkosson bárhol is az ember, jó esetben összeköt a kulturális örökség. Jelen esetben a háromszéki származású tudós és nyelvzseni, Szentkatolnai Bálint Gábor öröksége teszi ezt, Borcsa János a tudós emlékének ébren tartásában vállalt szerepet, míg Háromszék vendége, Marácz László nyelvészprofesszor Bálint Gábor tudományos munkásságának befogadtatásában és újraértékelésében jár az élen. A tudományos életből hosszú időszakokra kirekesztett tudós eredményei ugyanis felértékelődtek az utóbbi időben. Marácz László professzor 1956-os szülők nyugati emigrációban született gyermeke (Utrecht, 1960), nagynevű nyugati egyetemek végzettje, majd maga is kutató és oktató (Groningen, Boston, Amszterdam), amerikai és kanadai egyetemek meghívott előadója, aki anyaországától, az összmagyarság gondjaitól soha nem távolodott el. Holland nyelven, majd angolul jelentette meg például Magyar megújulás című könyvét (1995, illetve 1996), amelyhez Tőkés László írt előszót. Sokirányú munkássága elismerése az 1996-ban neki ítélt Bocskai-díj, 2001-ben a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, 2005-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. /Borcsa János: Vendégünk Marácz László professzor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

2007. május 31.

Dr. Marácz László, az Amszterdami Egyetem fiatal nyelvészprofesszora – 1960-ban született ‘56-os nyugati emigránsok gyermekeként – tartott előadást a magyar nyelv szerkezetéről és eredetéről Szentkatolnai Bálint Gábor munkásságának méltatása ürügyén Sepsiszentgyörgyön. Az előadó magyarságeredethez, nyelvtörténethez kapcsolódó munkásságát nagy érdeklődés övezi. Dr. Marácz László Szentkatolnai Bálint Gábor igazsága című előadásában a székely népelem kulturális teljesítményét is méltatta. És mindezt egy külföldön született, idegen nyelvi környezetben nevelkedett, több nyugati egyetemen diplomázó és tanító fiatal tudós cselekedte. /Sylvester Lajos: Vendégünk volt dr. Marácz László nyelvészprofesszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

2008. január 19.

Január 17-én Szentkatolnán, a művelődési otthonban a magyar kultúra napja jegyében kettős könyvbemutatóra került sor. Jakab Jolán történelem szakos tanár a budapesti Táltos Kiadónál tavaly megjelent, A magyarság eredetének nyelvészeti kérdései című, Bálint Gábor munkásságának szentelt kötetet mutatta be. A Szent László Akadémia és a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem 2006. december 8-án nemzetközi konferenciát rendezett a Magyarok Házában a nagy Kelet-kutató, nyelvész, Szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913) emlékére, ahol a részt vevő neves hazai és külföldi szakemberek újraértékelték a harminc nyelvet beszélő, nemzetközi hírű Kelet-kutató életművét, és kiáltvánnyal fordultak a Magyar Tudományos Akadémiához a finnugor nyelvrokonság kizárólagosságának újragondolása végett. A konferencián elhangzott tizenkét tudományos dolgozatot tartalmazza a kötet, melyet dr. Obrusánszky Borbála mongolista, fiatal kutató szerkesztett. Jakab Jolán Bálint Gábor emléke Szentkatolnán című írása is szerepel a könyvben. Borcsa János bemutatta tavaly megjelent, hatodik könyvét, mely egyben az Ambrózia Kiadó tizenkettedik kötete. Az Őrzők és ébresztők /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ a szerző 1974 és 2006 között lapokban megjelent vagy tárlatmegnyitókon, könyvbemutatókon elhangzott szövegeit, publicisztikai írásait, valamint kritikáit tartalmazza. /Iochom István: Kettős könyvbemutató Szentkatolnán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2008. január 26.

Bálint Gábor (1844–1913) orientalista nyelvtudós, Ázsia-kutató, egyetemi tanár, aki harminc nyelven beszélt, kétségtelenül, Szentkatolna legnagyobb szülötte. A helybeli általános iskola 1994 óta az ő nevét viseli. Születésének 150. évfordulóján, 1994. április 14-én az egykori szülőház helyén álló ház homlokzatára felkerült a Vetró András által készített domborműves emléktábla. Vetró-domborművet helyeztek el ugyanabban az évben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem filológia tanszékén is. Pár lelkes pedagógus művelődési egyesületet is bejegyeztetett a nagy előd emlékének ápolása érdekében /Bálint Gábor Közművelődési Egyesület/. Az egyesület elnöke Szőcs K. Ervin, alelnöke pedig Jakab Jolán. Tavaly egész alakos szobor felállítása került szóba. Petrovits István, az egyesület által felkért szobrász már elkészítette a majdani Bálint Gábor-szobor gipszmakettjét. Közaladokás szükséges a szobor elkészítéséhez. /(Iochom): Szobrot a szülőfaluba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26.

2008. augusztus 2.

Szentkatolna község idei költségvetéséből húszezer lejt különítettek el a majdani Bálint Gábor-szoborra, melynek elkészítésére a Bálint Gábor Egyesület Petrovits István szobrászt kérte fel. A szobor elkészítésére a Baranya megyei Bükkösd testvérközség képviselő-testülete 250 ezer forintot adományozott. Az önkormányzati képviselők egy havi gyűléspénzükről mondtak le. A gipszbe öntött szobor már áll a Petrovits-műteremben. A község polgármestere szerint a szoboravatásra csak a jövő esztendőben kerülhet sor. A nagy tudós egész alakos szobrát a nevét viselő iskola parkjában állítják fel, ahol a talapzat már elkészült. /Iochom István: Bálint Gábor-szobor a szülőfaluban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2008. augusztus 6.

„Régi adósságot törleszt az alapításának 70. évfordulójához érkező Magyarok Világszövetsége, amikor a fordulat jegyében ülésező Magyarok VII. Világkongresszusa alkalmára kiadja az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. Balogh Sándor professzor angol nyelven írott könyvét, amelynek címe: Autonómia és az új világrend. A VII. Világkongresszus keretében zajló nemzetstratégiai konferencia – Államiság nélküli nemzetek és népek az Európai Unióban – megfelelő alkalom a magyar nyelvű kiadás útra bocsátásához. ” Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az augusztus 4-én tartott sajtótájékoztatót, amelyen három, az MVSZ támogatásával-segítségével napvilágot látott könyvet mutattak be. Csémy Tamás közgazdász, szakíró, Rudolf Kucera: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével című könyv magyar nyelvű kiadásának szerkesztője elmesélte, hogy Erdélyi Géza felvidéki református püspök hívta fel a figyelmét e könyvre. Kucera véleménye szerint Közép-Európa tragédiájának okozói a nemzetállamok: nem lett volna szabad felszámolni az Osztrák Magyar Monarchiát. Magyarországnak inkább a nemzetiségekkel kellett volna megegyeznie. A szerkesztő szerint rokonszenvesek Kucera magyarokra vonatkozó megállapításai. Megdöbbentő viszont, hogy a szerző úgy látja: Magyarországtól azért kellett elcsatolni a Felvidéket, mert különben nem hozhatták volna létre Csehszlovákiát. Szentkatolnai Bálint Gábor munkássága még a kutatók előtt sem ismert igazán, pedig hatalmas tudományos munkásságot fejtett ki élete során. Az egyik tanulmánya: „A tamil nyelv a turáni nyelvek sanszkritja vagy van-e a magyarnak testvére?” – amelyet 1878-ban írt – jóformán a vesztét okozta – mondotta a sajtótájékoztatón Varga Csaba kutató, a könyv mostani kiadója. Másfél évtizedre száműzték Magyarországról, mert megtörte a finnugor rokonság elméletét. A magyar nyelv Dél-Indiában címmel most napvilágot látott tudományos kötetet Varga Csaba inkább „gyöknyomozó” szótárnak nevezné – közérthetőbben: szóegyeztető szótárnak. Bálint Gábor tisztában volt azzal, hogy a gyököket kell figyelni, érettségiző korában már 12 nyelvet beszélt, később ez a szám már elérte a harmincat. A tudós Bálint Gábor világjárása és kutatásai során megállapította, hogy a délindiai tamil nyelv közeli rokona a magyarnak, könyvében háromezer szógyökkel igazolja állítását. Az eredeti kötet tele volt francia nyelven írt példákkal, ezeket Tharan-Trieb Mariann tolmács és műfordító ültette át magyarra. /Vennes Aranka: Hármas könyvbemutató Budapesten az MVSZ-székházban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 6./

2008. november 26.

Elhunyt Kónya Ádám tanár, aki a miénk, a magyaroké, egész életet átfogó magyar nemzetépítő munkássága predesztinálta őt. Kónya Ádám a székelymagyarság eredeztetésében is a maga útján járt, históriai tényekre alapozott meggyőződése vezette, nyelvészeti, néprajzi, etnobotanikai, történeti ismeretek alapján közelített a kérdéshez, emellett Kőrösi Csoma Sándor útjának-sorsának, Szentkatolnai Bálint Gábor életművének, II. Rákóczi Ferencnek és általában a kuruc korszaknak, majd Kossuth törökországi emigrációjának elkötelezett kutatója volt, Enciklopédikus tudása, páratlan műveltsége tettél élménnyé előadásait. Sylvester Lajos negyven éven át együtt munkálkodott vele. Kónya Ádám nem volt ,,könnyű ember". Az igazáért, az ügyekért kiálló, vitapartnereit néha meg is leckéztető, elkötelezett antikommunista. Halála előtt néhány nappal felháborodással tiltakozott a Háromszék napilap kilakoltatása ellen. Nem volt olyan helytörténeti, történeti, néprajzi, művészettörténeti, kultúrhistóriai, művelődéstörténeti téma, s nem volt olyan, a tudományokban, művészetekben, nemzetépítésben értéket teremtő személyiség, forradalmár, ellenálló, akiről Kónya Ádám egy papírfecnire felírt néhány eligazító szóból ne rögtönzött volna sodró ívű előadást, s a témát ne tudta volna írásban is kibontani. Sokan biztatták: közöljön többet. Remek előadásainak témáit bontsa ki könyvben, kiadványban is. Ezt nem tette, de ennek az ember teherbírásának végessége volt az akadálya. Sepsiszentgyörgyi otthonában a nagyszoba padlóján összevisszaságban voltak bizonyos oldalakra kinyitott könyvek, lapszámok, rajzok és fotók. Könyvek púposodtak széken, asztalon, kredencen, szekrények tetején. Tanítványai rajongtak érte. Meg nem jelent könyvei, tudományos értekezéseinek sokasága tanítványainak és hallgatóinak emlékeiben, tudásában él és gyarapszik tovább. /Sylvester Lajos: Nem várt szellemi napfogyatkozás: meghalt KÓNYA ÁDÁM. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

2009. január 17.

A szentkatolnai székhelyű Bálint Gábor Egyesület kezdeményezésére a Kelet-kutató nyelvzseninek egész alakos szobrot fognak állítani. Mára elkészült a szobor is Petrovits István műtermében, bronzba, időtálló, nemes anyagba való öntésre vár. Bálint Gábor emlékezetét a szakma ápolja. 2005-ben Budapesten adott ki válogatást Bálint munkáiból a háromszéki származású Zágoni Jenő, 2006 decemberében emlékkonferenciát rendeztek jeles anyaországi és nyugati előadók részvételével ugyancsak a magyar fővárosban, s az ott elhangzott előadásokat kötetbe szerkesztve A magyarság eredetének nyelvészeti kérdései címmel Obrusánszky Borbála 2007-ben megjelentette. Legújabban pedig a Hágában kiadott Mikes International 2008. április–júniusi számában jelent meg egy, az Erdélyi Múzeum-Egylet keretében 1894-ben tartott Bálint-előadás szövege. A Minő fajúak a japánok (nipponiak)? eredetileg az Erdélyi Múzeumban jelent meg, de úgy tűnik, érvényességét az eltelt több mint száztíz év sem kezdte ki. Bizonyság erre, hogy a Magyar szellemi fórum alcímet viselő s a hollandiai Mikes International Alapítvány által kiadott rangos periodika fontosnak tartotta újraközlését. /Borcsa János: Bálint Gábor szülőföldjén és a tudományos világban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

2009. március 7.

Idén Szentkatolnán két szobor felállítását tervezik, az egyiket a település leghíresebb szülöttjének, a nyelvtudós Bálint Gábornak, a másikat pedig a falu védőszentjének, Alexandriai Szent Katalinnak. A Bálint Gábor-szobor gipszváltozatát Petrovits István sepsiszentgyörgyi művész már elkészítette. A polgármester reménykedik abban, hogy a testvértelepülések anyagi támogatásával, valamint alapítványok segítségével sikerül előteremteni az öntéshez szükséges pénzt. Alexandriai Szent Katalin ember nagyságú szobrát fából készítenék el, és a templom előtti térre állítanák. Még nem lehet tudni, hogy ki faragja meg. /Iochom István: Szentkatolnán két szobrot állítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

2009. május 26.

Szentkatolna leghíresebb szülöttjének, a nyelvtudós Bálint Gábornak két szobrot állítanak. A polgármesteri hivatal megbízásából az egész alakos szobrot Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász, a mellszobrot a Bálint Gábor Közművelődési Egyesület megbízásából Vetró András kézdivásárhelyi szobrász készíti el. A nagy nyelvtudós nevét viselő iskola előtti kis parkban június 13-án kerül sor a szoboravatásra. Az egész alakos szobor a főút mellett, a szövetkezeti üzlet előtt kialakítandó parkban fog állni, avatásának időpontjáról még nem született végleges döntés. /Iochom István: Szentkatolnán két Bálint Gábor-szobrot avatnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

2009. június 13.

A cikkírónak, Bakk Pálnak Szentkatolnán még sikerült egykor olyan személyektől hiteles értesüléseket szereznie Bálint Gáborról, akik személyes kapcsolatban álltak a harminc nyelvet beszélő Kelet-kutató nagy tudóssal. Az így megismert tudóst mutatta be negyven évvel ezelőtt a helybeli művelődési otthonban, de az akkori viszonyok között megvalósíthatatlan álomnak tűnt a Bálint Gábornak állítandó szobor. Most ez az álomvalóra vált! Bálint Gábor születésének 165. évfordulóját az iskola, illetve a mellette működő egyesület, valamint Szentkatolna önkormányzata szoborállítással ünnepli. Június 13-án avatják fel a Vetró András szobrászművész alkotta Bálint Gábor-mellszobrot. Bálint Gábor nyelvzseni és nyelvtudós 1844. március 13-án Szentkatolnán született, elemi iskolai tanulmányait is itt kezdte. A magyar nyelv gyökereit, a magyar nyelvrokonságot kutatta. Útjai során, illetve két expedíció tagjaként bejárta mondhatni egész Ázsiát. Ezek eredményességéről számos nyelvészeti műve tanúskodik, amelyekkel a magyar nyelv eredetét és rokoni kapcsolatait szándékozott bizonyítani. Két évtizeden keresztül a kolozsvári tudományegyetemen tanított. A pesti tudós körök, Bálint Gábor munkásságának tudományos eredményeit nem ismerték el, irigységből még a tudományos életből is igyekeztek kizárni őt. Valóságos vesszőfutásra kényszerítették az igazáért határozottan kiállni kész Bálintot. Napjainkban számos ismert magyar és külföldi Kelet-kutató tudós küzd Bálint Gábor tudományos érdemeinek a legmagasabb szinten történő elismertetéséért. Bálint Gábor 1913. május 26-án Temesváron hunyt el, Kézdivásárhelyen temették el, sírját a református temetőben gránitobeliszk jelzi. /Bakk Pál: Megvalósult álom: Bálint-szobor Szentkatolnán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998