udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szentkuthy Miklós

1996. július folyamán

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke beszélt életéről. Medgyesen járt iskolába, német iskolába íratták, így német nyelven tanult egészen az érettségiig. A medgyesi német gimnáziumból annak idején a többség bejutott az egyetemre. Közben a tanári kar szinte teljes egészében Németországba költözött, a zöme egyetemen tanít. Kolozsváron végezte a villamosmérnöki egyetemet, románul. Patrubány a számítógépes rendszerek tanulmányozására tért át. Az ő vezetésével hozták létre Romániában az első személyi számítógépet, PRAE névvel, ez Szentkuthy Miklós regényének címe. Vendégtanár volt az egyetemen és felkérték a Műszaki Könyvkiadótól, hogy a Z-80-as mikroprocesszorról írjon könyvet. Megírta a hétszáz oldalas munkát. Három esztendeig elfektették a könyvet, mert ragaszkodott ahhoz, hogy keresztnevét Miklósként írják a borítóra. A kiadónak akkor Ion Iliescu, a mostani államelnök volt az igazgatója. /Világlap (A Magyarok Világszövetsége lapja), júl. /I. évf., 4. sz./

2002. június 11.

A román–magyar művelődési kapcsolatok időszerű kérdéseiről tanácskozott Temesváron a hét végén a Harmadik Európa Alapítvány rendezésében huszonhét író, műfordító, lapszerkesztő, irodalomkritikus, egyetemi tanár és művelődési szakember. Az irodalmi párbeszéd résztvevői Aradról, Bukarestből, Kolozsvárról, Nagyváradról és Szegedről jöttek. Ezen a rendezvényen mutatták be az A Treia Europa időszaki kiadvány 5. számát, amelyet Konrád Györgynek és a magyar irodalomnak szenteltek, valamint egy kétnyelvű antológiát Travers címmel erdélyi írók és költők műveiből. A megszólalók többnyire arra tértek ki, hogy mit tettek a román írók a magyar irodalom megismertetéséért az utóbbi évtizedekben. Jelentek meg antológiák, próza- és verskötetek, folyóiratszámok, amelyek román nyelvű fordításban ismertették meg a magyar irodalmat a román olvasókkal. Időnként összehoznak tanácskozásokat, vitafórumokat, de a román–magyar irodalmi kapcsolatok még mindig az udvariassági gesztusok és az időnkénti hivatalos rendezvények szintjén mozognak – állapította meg több író. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának vezetője az európai elvárásoknak való megfelelés jelenségét vetette fel. Az alkalmi könyvkiállításon ott voltak az utóbbi években napvilágot látott műfordítások, köztük Nádas Péter, Szentkuthy Miklós és Konrád György egy-egy könyve. /Szekernyés Irén: Őszintén a román-magyar irodalmi kapcsolatokról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

2004. szeptember 17.

A Magyar Reformátusok Világszövetségének kezdeményezésére 2003-ban Karcagon megtartották az első Magyar Regionális Oktatási Konferenciát, amely felvetette a magyar irodalom Kárpát-medencére kiterjedő egységes tantervének a szükségességét. Most volt Szatmárnémetiben a második konferencia, melyen próbálták tető alá hozni az említett egységesített tantervet. A magyarországi iskolákban nem ismerték a régiók irodalmát, de a régiók sem mindig tanították egymás elismert értékeit. Az más kérdés, hogy ennek az irodalomnak a tanítását a mindenkori hatalom hogyan manipulálta. Romániában csak a romániai magyar irodalom tanítását akarták engedélyezni. A szatmári konferencián Kereskényi Sándor nehezményezte, hogy a magyarországi oktatási programból kimaradt Németh László és Szentkuthy Miklós. Az összmagyar irodalom értékeinek együttes bemutatása fontos. /Murvai László: Tanári szoba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2008. február 23.

Az erdélyi költészetet és prózát bemutató könyvek, valamint a háromkötetes drámaantológia után Az emberfejű madár. Erdélyi magyar esszéírók, 1918–2001 /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel, Balázs Imre József előszavával s válogatásában megjelent az erdélyi magyar esszé reprezentatív gyűjteménye is. Szólhat bármiről, erre a magyar esszé örök érvényű darabjai, Kemény Zsigmondtól Szentkuthy Miklósig, Szerb Antalig, Csoóri Sándorig vagy Mészöly Miklósig ontják a példákat, a legváltozatosabb témakörökben tálalván fel tárgyukat. Az erdélyi esszéírók is változatos képet mutatnak. A válogató biztos kézzel válogatott, de vannak nagy hiányzók is, Szőcs István, Veress Dániel, Jánosházy György és Csiki László. Érdemes lett volna közölni az esszében is remekműveket alkotó Páskándi Gézától is, aki szintén hiányzik a kötetből. /Bogdán László: Az esszé kihívásai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998