udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szentmihályi Szabó Péter

1996. szeptember 14.

Kovács László külügyminiszter a külügyi bizottság ülésén ismertette Teodor Melescanu román külügyminiszter levelét, amely az elkobzott magyar egyházi és kisebbségi javak ügyének rendezésében tett lépésről tájékoztatta a magyar felet. A magyar kisebbség által többször megkérdőjelezett legitimitású Kisebbségek Tanácsa tervezetet készít az elkobzott vagyon rendezéséről. Csóti György /MDF/, a külügyi bizottság alelnöke vitába szállt Tabajdi Csaba államtitkárral, aki azt állította: "Nincs olyan RMDSZ-állásfoglalás, amely szerint számukra nem elfogadható az alapszerződés. Csóti György nemcsak ezt tartotta valótlannak, hanem azt is kifogásolta, hogy a külügyi bizottság nem hívta meg ülésére az RMDSZ-t. Az, hogy néhány szenátor nyílt levelet ír, nem azonos az RMDSZ állásfoglalásával, jelentette ki Kovács László. /Kárpótlás helyett levélváltás. = Új Magyarország, szept. 14./ Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy az aláírás helyszínéül Temesvárt választották, Tabajdi Csaba szerint viszont a város az interetnikai megbékélés szimbóluma. /Népszava, szept. 14./ A külügyi bizottság résztvevői kézhez kapták a Magyar Hírlap aznapi /szept. 13-i/ számában megjelent, a Magyar Hírlap és a Curierul National bukaresti napilap megbízásából a Román Közvélemény-kutató Intézet által közölt felmérést. Eszerint mind a magyar, mind a román polgárok többsége úgy véli, hogy az alapszerződés kedvezőlen hat a két ország közötti kapcsolatokra. A Curierul National a román kormányhoz közelálló nacionalista lap, amelyet nem jellemez a magyar kisebbség iránti lojalitás. A romániai közvélemény-kutatás adatainak - amelyek nem erősítik az alapszerződés jelenlegi formájában történő aláírását nem támogató RMDSZ pozícióit - fenntartások nélküli közlésével kapcsolatban az Új Magyarország munkatársa szerette volna megkeresni a Magyar Hírlap nemrég kinevezett új főszerkesztőjét, Gazsó L. Ferencet, de nem sikerült. Helyettese, Martin József elmondta: úgy tudja, a Curierul National üzleti lap, azért esett rá a választásuk. Hozzátette: ez csak egy felmérés. /udvardy)[Udvardy Zoltán]: Csak egy felmérés... = Új Magyarország, szept. 14./ A Magyar Hírlapban Martin József foglalkozott ezzel a felméréssel, amely szerint a romániai magyarok 74 százaléka előnyösnek látja az alapszerződést. Ebből levonja a következtetést: a magyar etnikumban nem alapszerződés-ellenes a hangulat, szemben az RMDSZ vezérkarával. Martin József kiállt az alapszerződés mellett: "a Horn kormány azt tette, amit minden felelős magyar kormány tett volna". /Martin József: Mágikus vonzerő nélkül. = Magyar Hírlap, szept. 14./ Szentmihályi Szabó Péter is hozzászólt ehhez a felméréshez, amely szerint a magyarok 74 százaléka kedvezően ítéli meg az alapszerződést. A két lap felméréséből csak az nem derül ki, hogy a kérdezőbiztosok közül hány román és hány magyar volt. "Volt-e rajtuk egyenruha, vagy civilben voltak, románul kérdeztek vagy magyarul..." /Szentmihályi Szabó Péter: Szoborcsoport. = Új Magyarország, szept. 16./

1997. október 30.

A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./

1998. október 16.

Mózes Edith felvetette, hogy mostanában "szinte egyébről sem beszélnek Romániában, mint a multikulturalizmusról." Kezdve "az államelnöktől, a kissé ?toleránsabb? román politikusokon át, egészen egyes RMDSZ-tisztségviselőkig - egy úgynevezett multikulturális egyetem lehetőségeit latolgatták bőbeszédűen. Közben szünet nélkül folyt a magyarellenes kampány, a képviselőház oktatási bizottságában olyan szavazatok születtek, hogy még az eddig biztosított jogokat is csonkították, az RMDSZ a kormányból való kilépéssel volt kénytelen fenyegetőzni. Így jutottak el idén, szeptember 30-án, Radu Vasile miniszterelnök határozott kívánságára, illetve az RMDSZ kormánykoalícióból való kilépését megakadályozandó, hogy egy magyar-német, a Petőfi-Schiller nevet viselő multikulturális egyetemet hoznak létre Marosvásárhelyen és Szebenben. Gyorsan kiderült, hogy ez a nesze semmi kompromisszum is jó lehetőség a magyarellenes kampány folytatására." Arról, hogy mi is a multikulturalizmus, soha senki nem beszélt még Romániában. Az újságírónő értelmezte a fogalmat, Szentmihályi Szabó Péterre hivatkozva. A "a multikulturalizmus az egymás mellett élő kultúrák sokszínű egyenjogúságát tartja szem előtt, függetlenül attól, hogy az a kultúra ezer éve egy helyben élő népek közösségének kifejeződése-e vagy néhány ezer bevándorlóé. Vagyis nyugodtan megférhetne egymás mellett mondjuk 50 román egyetem és egy tiszta magyar tannyelvű, mert mindenkinek egyformán joga van saját kultúrája fejlesztéséhez. Csakhogy nálunk nem megy olyan könnyen." "A sajtó egy bizonyos része, illetve egyes politikai pártok a legnyíltabb magyarellenes uszítással fogják mérgezni a romániai közvéleményt. Nos, ha így van, márpedig így van és így lesz, akkor a multikulturalizmus, azaz a nyelvek, kultúrák, szokások, vallások békés egymás mellett élése és kölcsönös tisztelete minálunk csupán utópia marad." /Mózes Edith: Multikulturalizmus román módra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998