udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szervátiusz Tibor

1993. július 18.

Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke júl. 18-án Székelyudvarhelyen olvasóival találkozva a magyarság sorskérdéseiről beszélt. Az est végén Katona Ádám, az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület /OBKE/ elnöke bejelentette, hogy elkészült Szervátiusz Tibor Orbán Balázs emlékmű-terve Székelyudvarhely főterére, amelyet az OBKE rendelt meg a Budapesten élő szobrászművésztől. - A művész édesapja, Szervátiusz Jenő szoborhagyatékát az OBKE útján Székelyudvarhely városának adományozza. /Csoóri Sándor Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Zepeczaner Jenő kifogásolta, hogy nem hirdettek meg nemzetközi szoborpályázatot, ahogy eredetileg tervezték. /Zepeczaner Jenő: Kettő vagy semmi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

1993. szeptember 22.

Szervátiusz Tibor szobrászművész értesítette Székelyudvarhely polgármesterét, hogy tudomására jutott: a város újabb pályázatot hirdetett meg az Orbán Balázs emlékműre. A művész előzőleg, az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület nevében fellépő Katona Ádám kérésére elkészítette a tervet, pályázaton azonban elvből nem vesz részt. /Szervátiusz Tibor szobrászművész levele Székelyudvarhely polgármesteréhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Előzmény. júl. 22, aug. 17-i jegyzet.

1993. október 29.

Szervátiusz Tibor szobrászművész keserűen emlékezett vissza arra, hogy a Securitate zaklatásai, házkutatásai miatt tizenöt éve kénytelen volt otthagyni Kolozsvárt, műtermét, amely akkor magyar találkozóhely is volt. Nehéz Budapesten a beilleszkedés, bántja a Székelyudvarhelyre tervezett Orbán Balázs emlékmű sorsa: félreértés történt, Katona Ádám személyesen kérte fel annak elkészítésére. Szervátiusz Tibor beszámolt jelenleg készülő munkáiról. Miskolcon fogják felállítani Kós Károly faszobrát, dolgozik Szabó Dezső szoborfején. Ennek alapjába lesz bevésve: Minden magyar felelős minden magyarért. /Kristó Tibor: Minden magyar felelős minden magyarért. Beszélgetés Szervátiusz Tibor Budapesten élő képzőművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

1995. szeptember 30.

Szervátiusz Tibor Budapestre áttelepült szobrászművész a római katolikus egyháznak adományozta édesapja, Szervátiusz Jenő és az ő Kolozsváron maradt szobrait. A rendkívül értékes hagyatékot a kolozsvári Szent Mihály templomban fogják kiállítani, a templom belső udvarán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30. - okt. 1./

1995. október 5.

Csíkszereda főterén szeretne Márton Áron-mellszobrot állítani a helyi Szent Kereszt egyházközség. A szobrot és a mögéje kialakítandó kereszt-alakú háttérkompozíciót a Budapestre áttelepült Szervátiusz Tibor tervezi. A szoboravatást 1996-ra, a püspök születésének centenáriumára tervezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1995. november 2.

Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban megnyílt Szervátiusz Tibor szobrászművész kiállítása. "Kolozsváron születtem, Erdély fővárosában, kisebbségi sorsban." - írta önvallomásában. "Meg akartam idézni, magam mellett akartam látni szellemiségünket, mintegy a magam megerősítésére. Így a követ addig faragtam, addig csiszoltam, míg az Adyvá, Bartókká, Szabó Dezsővé változott, s közben belekényszerítettem azt a vitális erőt, melyet ők magukban is hordoztak." /Magyar Fórum (Budapest), nov. 2./

1996. január 31.

Csíkszeredában hetek óta folyik a szoborvita, hogy ki készítse el a városban felállítandó Márton Áron-szobrot. A városban alig van szobor /csak a román katona és a fáktól elrejtett Petőfi-Balcescu kettős/. A csíksomlyói kegytemplom elé Domokos Pál Péter szobrát tervezik, ezért Márton Áron szobrát a csíkszeredai katolikus templom elé szeretnék felállítani. Borbély Gábor csíkszeredai főesperes Szervátiusz Tibort kérte fel egészalakos szobor elkészítésére, aki ezt nem vállalta, helyette felajánlotta saját, készen álló Márton Áron mellszobrát. A polgármesteri hivatal szoborbizottsága viszont nagyobb, andezitből készült szobor mellett döntött, melyet a város főterén állítanának fel, és a pályázaton csak helyi művészek vehetnének részt. Azt ajánlották, hogy a felajánlott Szervátiusz-szobrot máshová helyezzék el. Csíkszereda polgármestere Budapestre utazott, hogy Szervátiustz Tiborral tárgyaljon, engedélyét kérve a szobor máshol való felállítására. A polgármestert a művész felesége fogadta, aki elutasító hangnemet használt, törpéknek nevezte a szoborbizottságot. /Székedi Ferenc: Kis vita, nagy szobor, nagy vita, kis szobor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

1996. június 4.

Szervátiusz Tibor szobrászművész szülővárosa katolikus egyházközségének adományozta édesapja, Szervátiusz Jenő szobrait és Kolozsváron készült, saját műalkotásait. A múzeumot jún. 4-én avatják a kolozsvári Szent Mihály plébánia udvarán. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Az avatáson Czirják Árpád érseki helynök mondott beszédet, majd a budapesti vendégek következtek: László Gyula régészprofesszor, valamint Gyurkovits Tibor író, Szörényi Levente, Pálfy G. István, az A Hét tévéadás főszerkesztője, Szőcs István, a Magyar Fórum folyóirat főszerkesztője, végül Szervátiusz Tibor átadta a Szervátiusz-örökséget. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1996. augusztus 13.

Csíkmadarason aug. 10-11-én megtartották a faluból elszármazottak világtalálkozóját. Ebből az alkalomból felavatták Kiss Ferenc /1825-1873/ 1848-as honvéd alezredesnek, a falu szülöttének szobrát, Szervátiusz Tibor alkotását és új kápolnát is avattak. Kiss Ferenc a szabadságharc leverése után tíz esztendeig raboskodott, később a budapesti Katonai Akadémia tanára volt. Csíkmaradas történetéről monográfia is megjelent. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1996. augusztus 13.

Csíkmadarason aug. 10-11-én megtartották a faluból elszármazottak világtalálkozóját. Ebből az alkalomból felavatták Kiss Ferenc /1825-1873/ 1848-as honvéd alezredesnek, a falu szülöttének szobrát, Szervátiusz Tibor alkotását és új kápolnát is avattak. Kiss Ferenc a szabadságharc leverése után tíz esztendeig raboskodott, később a budapesti Katonai Akadémia tanára volt. Csíkmaradas történetéről monográfia is megjelent. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1996. augusztus 18.

A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére emlékművet avatnak aug. 18-án Budapesten, a kőbányai Szent László téren. Szervátiusz Tibor mészkőszobra, a Magyar oltár három részből áll: középen a Madonna látható, két oldalán Árpád vezér és Szent István király. Az emlékmű hat méter magas. Az ünnepélyes avatáson részt vesz és áldást mond Tőkés László püspök, beszédet mond többek között Czirják Árpád kolozsvári érseki helynök, Szörényi Levente zeneszerző és Kósa Ferenc filmrendező, országgyűlési képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

1996. augusztus 18.

A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére emlékművet avatnak aug. 18-án Budapesten, a kőbányai Szent László téren. Szervátiusz Tibor mészkőszobra, a Magyar oltár három részből áll: középen a Madonna látható, két oldalán Árpád vezér és Szent István király. Az emlékmű hat méter magas. Az ünnepélyes avatáson részt vesz és áldást mond Tőkés László püspök, beszédet mond többek között Czirják Árpád kolozsvári érseki helynök, Szörényi Levente zeneszerző és Kósa Ferenc filmrendező, országgyűlési képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

1996. augusztus 28.

Száz éve, 1896. aug. 28-án született Csíkszentdomokoson Márton Áron püspök, erre az évfordulóra nagyszabású ünnepséget rendeztek aug. 28-án Csíkszentdomokoson. Székelyruhás fiatalok sorfala között több mint tízezren gyűltek össze a felállított szabadtéri oltárnál. Erdély minden vidékéről érkeztek az emlékezők, itt voltak a HTMH, a Magyarok Világszövetsége és számos magyarországi egyesület képviselői is. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntője után Bálint Lajos nyugalmazott érsek idézte fel nagy elődje munkásságát, Tempfli József püspök szentbeszédét Márton Áronnak szentelte. Szent ez a hely, amely Erdélynek, a magyarságnak, a világnak adta Márton Áront - mondotta. A szentmise után az összegyűlt sokaság a község központjába vonult, ahol felavatták Szervátiusz Tibor szoborkompozícióját, Márton Áron bronz mellszobrát, mögötte kereszt és sziklába vésett székely szimbólumok magasodnak. Idős Jánosi Antal, a háttér szobrásza a megszokott ábrázolástól eltérő, kissé rusztikus Krisztust vésett a keresztre. Ferencz Alajos polgármester szólt a művész, Szervátiusz Tibor Erdély-, székelység-, és tájszeretetéről. A szoboravatáson dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

1996. augusztus 28.

Száz éve, 1896. aug. 28-án született Csíkszentdomokoson Márton Áron püspök, erre az évfordulóra nagyszabású ünnepséget rendeztek aug. 28-án Csíkszentdomokoson. Székelyruhás fiatalok sorfala között több mint tízezren gyűltek össze a felállított szabadtéri oltárnál. Erdély minden vidékéről érkeztek az emlékezők, itt voltak a HTMH, a Magyarok Világszövetsége és számos magyarországi egyesület képviselői is. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntője után Bálint Lajos nyugalmazott érsek idézte fel nagy elődje munkásságát, Tempfli József püspök szentbeszédét Márton Áronnak szentelte. Szent ez a hely, amely Erdélynek, a magyarságnak, a világnak adta Márton Áront - mondotta. A szentmise után az összegyűlt sokaság a község központjába vonult, ahol felavatták Szervátiusz Tibor szoborkompozícióját, Márton Áron bronz mellszobrát, mögötte kereszt és sziklába vésett székely szimbólumok magasodnak. Idős Jánosi Antal, a háttér szobrásza a megszokott ábrázolástól eltérő, kissé rusztikus Krisztust vésett a keresztre. Ferencz Alajos polgármester szólt a művész, Szervátiusz Tibor Erdély-, székelység-, és tájszeretetéről. A szoboravatáson dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

1996. november 15.

Októberben megtartották Budapesten a Trianon Társaság alakuló közgyűlését, amint a sajtó hírül adta. Püski Sándor köszöntő szavai után Raffay Ernő és Kocsis István tartott előadást. Elfogadták az alapszabályt és meghatározták a társaság célját, amely a következő: a trianoni tragédia történelmi előzményeinek, illetve következményeinek elemzése, tudatosítása és méltó megoldáskeresés. A közgyűlésen megválasztották az elnökség tagjait: Püski Sándor, Raffay Ernő, Kocsis István, Kiss Dénes, Vígh Károly, Laki Károly, Döbrentei Kornél, Dunayné Döme Katalin, Beke György, Csapó Endre, Csete György, Zétényi Zsolt, Szervátiusz Tibor, Pongrácz Gergely, Stolmár G. Ilona és Bátonyi Sándor. Felolvasták Eva Maria Barki nemzetközi jogász Bécsből üdvözlő táviratát. Többen bejelentették, hogy lakhelyükön már szervezik a társaság helyi csoportjait. A társaság elnöksége okt. 29-én megtartotta első ülését. Püski Sándort megválasztották a Trianon Társaság tiszteletbeli elnökévé, Raffay Ernőt elnöknek, Kiss Dénest társelnöknek, Kocsis Istvánt alelnöknek. A közeljövőben megjelenik Kiss Dénes szerkesztésében a Trianon Kalendárium, ebben a társaságról minden tudnivalót közölnek. /Új Idők (Budapest), nov. 15./

1997. április 11.

Ara-Kovács Attilával /sz. Nagyvárad, 1953/ készített interjút Bíró Béla. Ara-Kovács Attila volt az egyik elindítója 1981-ben az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóiratnak. 1983 óta Budapesten él, ahol először megalapította az Erdélyi Hírügynökséget. Évekig az Európa Kiadó, majd a Beszélő munkatársa, írásai újabban a Magyar Narancsban jelennek meg. Ara-Kovács Attila elmondta, hogy kezdettől a baloldali és liberális világ vonzotta. Gyermekkorában Nagyvárad még magyar város volt, az első teljes román mondatot tíz éves korában hallotta. Csak az egyetemen tanult meg jól románul. Mély baráti szálak fűzték a magyar ellenzékhez, Pethő Ivánhoz, Kis Jánoshoz, Demszky Gáborhoz. Demszky és Rajk László segített a technikai részt illetően, szellemmel már az erdélyiek töltöttek meg a folyóiratot, emlékezett az Ellenpontok keletkezésére. Ara-Kovács Attila fontosnak tartotta leszögezni, hogy Szőcs Gézának fontos szerepe volt az Ellenpontok ügyében, de csak egy cikket közölt benne, tehát eltúlozta szerepét. Aki valóban nagyon fontos szerepet játszott, az Tóth Károly volt, aki most Svédországban él. A szálak Ara-Kovács Attila kezében futottak össze. Szerinte széltében-hosszában beszélték Budapesten, hogy Szőcs Géza szerkeszti a lapot, amikor még teljesen titokban dolgoztak. A Securitate valószínűleg szintén hallott erről, erre egyszerűen követni kezdték Szőcs Gézát. - A Magyarországra áttelepültek közül sokan nem találtak önmagukra és a szélsőségesek fele mentek el, jobbra tolódtak, még fasiszta szervezeteknek is támogatói lettek. Ara-Kovács Attila kirohant Szervátiusz Tibor, Páskándi Géza és Czegő Zoltán ellen: "Ezek az emberek /Szervátiusz, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Ara-Kovács Attila kifejtette, hogy számára "Magyarország mindig a világravaló kitekintést jelentette. Nem elsősorban az etnikai szempontjaim voltak azok, melyek Magyarországhoz kötöttek..." Ara-Kovács Attila Tőkés Lászlót is elítélte: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 11./

1997. július 2.

Czegő Zoltán reagált arra az interjúra, melyet Bíró Béla készített Ara-Kovács Attilával /Brassói Lapok, ápr. 11./, ebben ugyanis Ara-Kovács Attila kijelentette: "Ezek az emberek /Szervátius, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Bíró Béla szülei illegális kommunisták voltak, nem volt problémája a diktatúra idején, az utóbbi években pedig "magyarországi SZDSZ-es, MSZP-s lapokban, súlyos magyar pénzekért gyalázza az erdélyi magyar kisebbségi politikusokat, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségét, annak vezetőit, úgymond liberális oldalról, lévén ő egy hozzá hasonló csoporttal együtt ?külön szín? a román nacionalizmus tengerében vergődő RMDSZ mellett." Czegő érthetetlenül olvasta Ara-Kovács Attila elítélő minősítését. "Páskándi a nemzeti önvédelem harcában kapott és ült hat esztendőt Romániában, az 1956-os forradalom ügyeiben." "Vajon honnan örökölték a magyarnemzet-közömbös kommunisták, liberális Nyugat-szerelmesek a jogot, hogy megmondják naponta, hol van a jobb, hol a bal, hol az egészen vagy csak félig jobb?" "A nemzetgyalázásban miért ők akarnak megmondói lenni a hazaszeretet mértékének?" Mit vétett a szótlan Szervátiusz Tibor "ennek a népségnek?" Annyit, hogy nem vette át a kitüntetést annak a Göncz Árpád köztársasági elnöknek a kezéből, aki az Erdélyi Szövetség és több más szervezet írásbeli kérésére sem volt hajlandó egyetlen üdvözlő szót mondani újévi beszédében a határon túli magyarságról. Ara-Kovács kifejtette: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." Tőkésnek nincs helyzetteremtő képessége, a román pártoknak ellenben van. Olyan helyzetbe hozzák az erdélyi magyarságot, hogy anyanyelvi iskolákért kell koldulnia. /Czegő Zoltán: Pető Iván üzen Brassóból. = Új Magyarország, júl. 2./

1997. október 30.

A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./

1999. június 5.

A 70. születésnapját ünneplő magyar könyvhetet hagyományosan idén is a budapesti Vörösmarty téren rendezték meg június 3-7 között. A magyarországi kiadók mellett külön standon jelentkezett a Romániai Könyves Céh, közvetlen szomszédságában pedig a Pallas- Akadémia Kiadó-Corvina könyvesház-Pro Print nyomda. A legnagyobb esemény Markó Béla dedikálása volt, az író-politikus frissen megjelent, Az erdélyi macska című, prózai írásokat tartalmazó kötetét vásárolhatták meg az érdeklődők. A dedikálás nem keltett különösebb feltűnést: az 1750 Ft-os könyvet mindössze 7 ember vásárolta meg a szerző jelenlétében, ebből egyikük a Duna TV stábja volt... /Könyvheti ízelítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Idén hatvan kiadó tíz híján másfélszáz kiadvánnyal jelentkezett. Az új könyvek között volt a Kossuth Kiadó Rt. Magyar Kódex című sorozatának első kötete; Az Árpádok világa, mely a magyar művelődéstörténetet öleli fel a kezdetektől a XIV. század elejéig, 1301-ig; a többi öt kötet 2001 októberéig fog megjelenni. Ezer forint alatti kiadvány alig volt, ezért több volt az érdeklődő, mint a vásárló. Vajon mennyibe fog kerülni a Himnusz és a Szózat tervezett kiadása egy kötetben, kottával, 16 nyelven, köztük románul és héberül is a Zrínyi Nyomda Rt. kiadásában? A Püski Kiadó újabb kiadványai között szerepelt Balázs Ferenc két könyve: Bejárom a kerek világot és A rög alatt; Dsida Jenő Légy már legenda! (Összes versei és műfordításai), Pusztai János Önéletrajz című könyve, Szervátiusz Tibor szobrászművész albuma, László Gyula Múltunkról utódainknak címmel két kötetbe foglalt néhány műve őstörténetünkről. Az erdélyi magyarság történetéről és hagyományairól szóló, idén tavasszal Romániában megjelent tankönyv is volt a standon /Fejér László: 70. Ünnepi Könyvhét Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ A könyvheti újdonságok között van a Thassy Jenő Hátraarc /Balassi Kiadó, Budapest, 1999/ című önéletrajzi könyve. Az 1951 óta New Yorkban élő szerző a könyv bemutatójára Budapestre érkezett. Ez a kötet az előző, a Veszélyes vizeken című folytatása. Abban a második világháború alatti időkről szól, a mostani pedig az 1945-46-os évekről. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

2000. április 18.

Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos hivatalának legnagyobb tervei között három szobor felállítását említette: a Gellérthegy oldalában Szent István-szobor készül, s Esztergomban is az államalapító alakját faragja márványba Melocco Miklós. A győri székesegyház elé egy Madonna-dombormű kerül, ez Szervátius Tibor alkotása. A kormánybiztosi hivatal által kiadott program szerint csak Szent Istvánról ötvenöt köztéri alkotás emlékezik majd, de készül szobor Szent Lászlóról, Géza fejedelemről, Szent Gellértről, Pázmány Péterről, Kálvinról, Mindszentyről, Szent Margitról, Kossuthról, Tinódi Lantos Sebestyénről, Vörösmartyról, IV. Lászlóról, Klebelsberg Kunóról és Antall Józsefről is. A kormány több, mint húszmilliárdot költ a millenniumi rendezvényeire. /Ötvenöt Szent István szobor és emlékmű épül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2000. szeptember 29.

Húsz esztendeje, 1980. szeptember 29-én hunyt el Márton Áron erdélyi római katolikus püspök, jelentős hitszónok, egyházi és neveléstudományi író. Életrajzírója, székely földije, Domokos Pál Péter Erdély történelmi nagyjai közé sorolja: "Kivételes nehéz időkben került magas méltóságba - írja -, megpróbáltatás, meghurcolás lett osztályrésze. Püspöksége idején tizenhat esztendőt töltött tömlöcben és házi őrizetben, s mégis, az elzártságból, elszigeteltségből is sugárzó erővel hatott szilárdsága, tántorítatlan hite. A nevével eggyé vált emberi és egyházfői nagyság tartást és erőt adott és ad máig minden magyar embernek." Márton Áron alakját Venczel Árpád és Szervátiusz Tibor kisplasztikában, Nagy Imre számos ceruzarajzban örökítette meg; 1990 után több szobrát is felállították - elsősorban Székelyföldön. Ezekből most két csíkszeredai alkotást mutatunk be; a nevét viselő gimnázium homlokzata előtt álló mellszobrot (készítette Bodó Levente 1997-ben) és a csíkszeredai római katolikus plébánia utcai homlokzatán levő emléktábla portréját (Pálffy Árpád készítette 1996-ban). A gimnázium előtti mellszobor talapzatán kis réztábla említi a szobor egyik fő támogatójának nevét: Iskolámnak köszönettel, édesanyám tiszteletére 1997. Dr. Gaál Zakariás. Az emléktábla portréja alatt pedig az alábbi szöveg olvasható: Csíki híveit látogatva többször e plébánián szállt meg Márton Áron püspök. Emlékezetül születése 100. évfordulóján. Csíkszeredai hívei. 1996. /Márton Áron püspök csíkszeredai szobrai. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2001. március 16.

Mádl Ferenc köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából Kossuth-díjat adományozott: Szilágyi István József Attila-díjas írónak, a kolozsvári Helikon című irodalmi folyóirat főszerkesztőjének kiemelkedő írói munkásságáért, a próza műfaját a magyar nyelv archaikus rétegeivel gazdagító tevékenységéért, a történelmi folyamatokat megjelenítő, az emberi lét általános törvényszerűségeit vizsgáló kivételesen érzékeny műveiért, különös tekintettel a Kő hull apadó kútba és Agancsbozót című regényeiért; Szervátiusz Tibor szobrászművésznek a megmunkálandó anyag természetét mindig tiszteletben tartó, az ősi és népi elemeket a modern művészet törekvéseivel ötvöző szobrászi tevékenységéért, a magyarság sorsa és történelme által megihletett munkásságáért. A magyar kormány ugyanakkor a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze-díjat adományozott Ruha István hegedűművésznek, Érdemes Művésznek. /Magyar állami kitüntetések erdélyieknek Szilágyi István Kossuth-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2001. március 17.

Egy magyar irodalmat ismerek, az más kérdés, hogy az egyik része itt, a másik ott születik és közlődik - mondta Szilágyi István erdélyi magyar író a Kossuth-díj átvétele után. A Kő hull apadó kútba című történelmi regény, valamint az Agancsbozót című mitikus regény szerzője 1990 - alapításának kezdete - óta vezeti a kolozsvári Helikon című folyóiratot. Szilágyi tapasztalatai szerint az írott irodalmi sajtótól eléggé elfordult a közönség. Ennek ellenére az irodalmi folyóiratoknak fenn kell maradniuk, mert alkotói műhelyként is funkcionálnak. A Kő hull apadó kútba című regénye kapcsán elmondta, hogy Magyarországon eddig négy kiadást ért meg, és megjelent szlovákul és románul is. A lengyel kiadás is előkészületben van. - A másik erdélyi Kossuth-díjas a 71 éves Szervátiusz Tibor szobrászművész, aki úgy érzi, művészete szintézisét jelenítik meg - sok más műve mellett - 1956-os emlékmű-tervei, ezt mutatja magyar oltára Rómában, és a millenniumra készített győri Boldogasszony-kő is. A művész nagy álma a Szent Korona Dunán átívelő emlékművének elkészítése, amely - mint mondta - jelképe lehetne a városnak és a magyarságnak.Jelenleg egy új, márvány Boldogasszony-szobrot tervez, hiszen - mint szavaiból kiderült - életét a Mária-tisztelet jegyében éli. /Két új erdélyi Kossuth-díjas. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

2002. január 24.

Sokan ismerik Szatmárnémetiben Fábián Elemért. Korábban hosszú időn át ő volt a színház közönségszervezője, mindkét tagozaté egyszerre. A román tagozat megalakulása után, a 70-es évek elején, amikor még alig volt közönsége a városban, elküldték Moldvába turnézni, aztán Bákó környékén több faluban felugrált a közönség a színpadra, leállította a román előadást és azt követelte a színészektől, hogy "a többit mondják magyarul". Ezután a színészek magyar nótákat énekeltek. Fergeteges sikerrel. A csángók az előadás előkészítése során vették észre, hogy az együttesben többen magyarul beszélnek, s a zongorista (Vakarcs Miki) magyar dalokat játszik. Zsák pénzzel tértek haza. Azt csak a rendszerváltás után merték elmondani, hogy a román tagozat csángóföldi magyar előadásaival szerezték. Nagy baj lett volna belőle, hogy ilyen "árulásra" vetemedtek. Fábián Elemér előzőleg négy évet ült mint politikai elítélt. Az 56-os magyar forradalom hatására írt, Nyugaton kél fel a nap című verséért kellett lakolnia. Nagyenyed, Szamosújvár, Jilava sötét falai után a brailai Nagyszigeten lévő lágerbe vitték. A szigeten többek között Corneliu Coposuval és Páskándi Gézával volt együtt. Az elmúlt napokban Fábián Elemér magas kitüntetést kapott Budapesten, a kardokkal ékesített Hazáért Szabadságkeresztet. A Parlamentben nyújtotta át neki Fónagy Jenő a POFOSZ elnöke. Rajta kívül még tizenhárom személynek adományoztak hasonló kitüntetést, de a határon túlról csak Fábián Elemérnek, illetve a már hosszabb ideje áttelepült kolozsvári szobrászművésznek, Szervátiusz Tibornak. – Egyébként Fábián Elemér a vezetője a POFOSZ (Politikai Foglyok Országos Szövetsége) Szatmár, Szilágy és Máramaros megyét átfogó itteni szervezetének. Mindössze 130 tagja van, holott jóval többen lehetnének, hiszen ezrek élnek még azok közül, akiket a kommunizmus éveiben üldöztek és meghurcoltak. Például a volt kulákok, akik közül sokan semmiféle elégtételt nem kaptak. Annyira megfélemlítették az embereket, hogy ma sem mernek beszélni. /Sike Lajos: Táncol a volt politikai üldözött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2002. május 16.

Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere nyitotta meg máj. 14-én Bécsben a Szervátiusz Jenő erdélyi szobrászművész alkotásaiból készült kiállítást a Collegium Hungaricumban. A kiállítás megnyitóján megjelent Szervátiusz Tibor, a művész fia, maga is nagy elismertségnek örvendő szobrász. /Szervátiusz-kiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

2003. március 21.

Szervátiusz Jenő kolozsvári szobrászművész születésének 100. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt Budapesten, a Vármegye Galériában, márc.20-án. Az Erdély Művészetéért Alapítvány által szervezett tárlaton az 1983-ban elhunyt művész mintegy 40 munkája, köztük a Kőmíves Kelemen, a Menasági ballada, valamint a Bartók Béla-mű ihlette Cantata Profana látható. Csoóri Sándor költő a megnyitón elmondta: Szervátiusz Jenővel is az történt, ami Németh Lászlóval és Illyés Gyulával. Volt olyan két évtizednyi időszaka, amikor megnyomorító évtizedek után kitörhetett a rákényszerített politikai, kisebbségi és művészeti illegalitásból. Ez az időszak elég volt ahhoz, hogy végre megmutathassa magát, szobrait, fia, Szervátiusz Tibor világával együtt. Szervátiusz Tibor édesapja születésének 100. évfordulója alkalmából létrehozta a Szervátiusz Alapítványt s a Szervátiusz Jenő-díjat, amelyet minden évben egy, a nemzeti kultúráért elkötelezett képzőművésznek ítélnek majd oda. /Szervátiusz Jenő emlékkiállítása Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2003. március 24.

Márc. 22-én immár 30. alkalommal osztották ki a Magyar Örökség-díjakat Budapesten. Céljuk az, hogy az 1948 után évtizedekig letagadott magyar szellemi értékek, az alkotásokat létrehozó jeles tudósok, művészek életműve, munkássága újra része legyen a nemzeti köztudatnak. A Magyar Örökség bírálóbizottsága az előterjesztett állampolgári javaslatok alapján Magyar Örökség-díjjal ismerte el Szervátiusz Tibor és posztumusz Szervátiusz Jenő (1903-1983) szobrászművészetét. Posztumusz Magyar Örökség kitüntető címmel ismerték el Petrik Géza (1845-1925) magyar nemzeti bibliográfiát megalapozó tevékenységét, illetve Korányi Sándornak (1866-1944), a XX. század kiemelkedő orvostudósának iskolateremtő munkásságát. Magyar Örökség lett Kosztolányi Dezső (1885-1936) "költői és írói géniusza", valamint Török Erzsébet (1912-1973) "feledhetetlen népdaléneklése". A kitüntetettek nevét őrző Aranykönyvbe bejegyeztetett a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium több évszázados "legendás nevelőmunkája", valamint a Lakiteleki Népfőiskola "felnőttoktatási missziója" is. /Magyar Örökség-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2003. június 7.

Megjelent a Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2003/ Nagy Miklós Kund képzőművészekkel folytatott interjúsorozatának harmadik kötete. A kötet 22 Erdélyből elszármazott alkotóval rögzített beszélgetést tartalmaz. Árkossy Istvántól Tóth Lászlóig, Balázs Imrétől Tamás Annáig, Borgó György Csabától Szervátiusz Tiborig, illetve Budapesttől Münchenig, Váctól New Yorkig, Százhalombattától Szentendréig, Barendorfig igen változatos a könyv szereplőinek, helyszíneinek listája. /Impress-könyv bemutatója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2003. július 2.

A zsögödi festőóriás, Nagy Imre említi írásai egyikében azt a sajátos, hiedelmekkel, babonákkal, mesékkel teli székely faluképet, amelybe beleszületett és amely gyermekkora éveit jellemezte. Erdély, és ezen belül a székelység népi gyökerű értelmisége eszmélése időszakában ismeri fel e sajátos világ művészi értékét. A székely sajátosság ebben a szemléletmódban a közösség szorosabb szervezettségéből, a hagyományok szigorúbb őrzéséből származik. A csángó világ pedig olyan zárványokat képez, amelyben az archaikus nyelv és zene középkori állapotában rögzül. Az erdélyi magyar művészetben a megújulás és a népi tradíció nem ellentétes, hanem egymást erősítő hatásként érvényesül. A szobrászatban ezt a vonalat leginkább a száz éve született Szervátiusz Jenő képviseli. Az erdélyi falu világában kutatta saját kifejezőeszközeit. Sorsképeinek sorozata, amely munkásságának legfontosabb vonulatát képezi, a kisebbségi lét, az erdélyi ember mindennapjaiba, gondolat- és érzelemvilágába nyújtott betekintést. Évszázadok fába faragott fájdalma elevenedik meg a karakteres arcokon, a jellegzetes mozdulatokban, fedezhető fel az alakok testtartásban. Szobrai fába, kőbe vésett jellemrajzok. Szervátiusz Jenő alkotásai, szobrász fia, az 1976 óta Magyarországon élő Szervátiusz Tibor nagylelkű gesztusa révén szülővárosa, Kolozsvár központjában, a Szent Mihály-plébánia udvarán leltek állandó otthonra. A szobrász, Kolozsváron készült munkáival együtt, 1996-ban a római katolikus egyháznak adományozta édesapja művészi hagyatékát, amely dr. Czirják Árpád érseki helynök gondoskodása révén európai rangú múzeummá nőtte ki magát. /Németh Júlia: Erdélyi eposz. Száz éve született Szervátiusz Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Szervátiusz Jenő szobrászművész /Kolozsvár, 1903. júl. 4. - Budapest, 1983. szept. 15./ 1924-ben kifaragta első szobrát: Judit és Holofernesz. 1925-ben Párizsban járt tanulmányúton, 1927-1929 között Kolozsvárott a képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. 1929-ben Bukarestben állított ki, 1930-ban részt vett az erdélyi magyar, román és szász művészek kiállításán. Első egyéni kiállítását 1933-ban Kolozsváron, a másodikat 1937-ben Budapesten rendezte. 1940-1965 között Csíksomlyón és Kolozsváron tanított. Később újabb önálló kiállítást rendezett, több romániai és külföldi kiállításon vett részt. 1977-ben áttelepült Magyarországra. Fa-, kő- és márványszobrokat készített. Művészetére jellemző a konstruktív módszer és a népi expresszív szemlélet, a halk szavú drámai líra és a kemény drámaiság végletei. Műveit 15 ország múzeuma és magángyűjtők őrzik. Tibor fiával együtt készítette 1972/1973-ban kiemelkedő jelentőségű munkáját, Tamási Áron emlékművét egyetlen darab kilenc tonnás trachit kőzetből.

2003. augusztus 7.

Nagyváradon aug. 5-én volt a felújított Ady Endre Múzeum megnyitója. Szervátiusz Tibor hatalmas Ady portréja fogadja a betérőt, a tárlókban Ady relikviák. Tóth János múzeumvezető előadása után Tempfli József római katolikus megyéspüspök beszélt. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az örvendetes tényt nyugtázta, hogy immár magyar vonatkozású intézmények felújítását is támogatja az állam, hiszen Bihar megye lakosságának egyharmada magyar ajkú. Az Ady-kultusz ápolása 1919-ben, mindjárt a költő halála után megkezdődött Nagyváradon. Megalakult az első Ady Társaság. Nagyvárad vezetése 1942-ben vásárolta meg egyik legjelentősebb, Rozsnyai Károly-féle Ady-gyűjteményt, ezen alapul a kiállítás anyaga. Bognár Cecil szekszárdi Ady-gyűjtő néhány újabb relikviát adományozott a nagyváradi múzeumnak. /(Balla Tünde): Az Ady-kultusz fennmaradt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998