udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szesztay Ádám

2001. március 9.

Londonban a Gazdaság- és Politikatudományi Egyetem (LSE) két doktorandus hallgatója, Füzesi Julianna és Valentin Mandache nemzetközi konferenciát szervezett Erdély: EU-bővítés, regionalizmus és kisebbségi politika Romániában címmel. Az értekezlet anyagából kötet készül. Tom Gallagher, ismert Románia-szakértő, a Bradfordi Egyetem tanára leszögezte, hogy senki sem akarja Erdély elszakadását Romániától, legfeljebb a rossz kormányzás szül mesterséges feszültségeket, amelyeket táplálhatnak a megoldatlan gazdasági kérdések. Nem lehet a nacionalizmus áttörő sikeréről beszélni. A Románia Ceausescu után könyv szerzője nem talált elég bizonyítékot Clinton volt amerikai elnök ama értékelésére, miszerint Románia modellszerűen megoldotta volna a kisebbségi kérdést. Gabriel Andreescu ismert emberjogi aktivista vitatta Molnár Gusztáv erdélyi devolucionista elméletét. Andreescu a konszenzuson alapuló demokrácia mintáját és az egység megőrzését találta a magyar kisebbség számára követendő útnak céljai elérésére. Az értekezletre, ígérete ellenére, nem jött el sem Vasile Dancu információs miniszter, sem Ion Iliescu elnök szóvivőnője. A román és a magyar hivatalosságok jelenléte mégis számottevő volt. A rendezvényre eljött nemcsak a magyar külügyminisztériumot képviselő Szesztay Ádám és Csikos Imre, de a román külügyi tárca főosztályvezetője, Mihai Dobre, a londoni román nagykövetség két alkalmazottja, valamint - a nagy-britanniai román katonai attasé... A megjelent románok szaporán jegyzeteltek, és magnóra vettek mindent. Képviselőjük pedig vitába szállt mindegyik előadóval, kommentárjai már-már külön kiselőadás méretét öltötték. A romániai magyar előadóktól semmit sem kérdeztek. Schöpflin György arra figyelmeztetett, hogy "a románokat", "a magyarokat" csak a nacionalisták veszik egy kalap alá, a valóságban különböző magyar és különböző román tudatformákról beszélhetünk. Ha az erdélyi román öntudat a magyar kultúra hatására nagyban különbözik a regátitól, az erdélyi magyar nemcsak más, mint a magyarországi, de azon belül is jól elkülönül a székely, belső-erdélyi és partiumi magyar identitás. Schöpflin üdvözölte a magyar státustörvényt, amelyet a jelek szerint az EU is elfogad, de feltette a kérdést, hogy mi lesz Schengen után az erdélyi románok húsz százalékával, akik a magyar szürke gazdaságban dolgoznak? A magyar irredentizmusról Füzesi Julianna tartott előadást. Kifejtette, hogy a két világháború közötti időszakkal szemben Magyarország és Románia esetében ma már nemcsak hogy nincs, de nem is lehet irredentizmusról beszélni Erdély kapcsán, hiszen ennek korábbi okai megszűntek. Balló Áron a romániai magyar sajtó etnikumok közötti és az európai integrációban betöltött szerepéről beszélt, Tokay György aradi képviselő jellemezte a korábbi kormányok tevékenysége tükrében a mai erdélyi helyzetet és az EU-integrációs esélyeket. A román politika csak akkor lehet sikeres, ha egyszer már kiszámítható és hiteles lesz. A Nagy-Románia Párt nem nacionalista alapon való sikerével kapcsolatban a volt kisebbségügyi miniszter megjegyezte, hogy sokak gondolkodásmódját még mindig az álmok (EU), rémálmok (irredentizmus) és félelem (Erdély elszakítása) vezérli. Tokay szerint a románok nagyon is sérülékenyek. Takács Csaba Londonból figyelmeztette Bukarestet, hogy azt a szerencsés állapotot, amikor mind a román, mind a magyar kormány, mind pedig az erdélyi magyar kisebbség egyaránt Románia minél hamarabbi EU-betagolódását támogatja, elképzelhetetlen anélkül fenntartani, hogy a romániai magyarok kéréseit ne teljesítsék. /Balló Áron: Erdély-konferencia Londonban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2007. március 19.

Vajnafalván a református templomban ünnepélyes istentisztelet keretében, amelyen igét hirdetett Kató Béla református püspök-helyettes, március 18-án kiscserkészeket avattak. Az ünnepségen jelen volt dr. Szesztay Ádám, Magyarország bukaresti nagykövetségének határon túli magyarokért felelős másodtitkára és Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, valamint a helyi önkormányzat képviseletében Gazda István alpolgármester. A kiscserkészek a nemzet aranytartalékai lehetnek, hangsúlyozta Szesztay Ádám. A fogadalomtétel után tizenhat kiscserkésszel gyarapodott a most már 48 fős kovásznai Havadtőy Sándor Cserkészcsapat. /Bodor János: A nemzet aranytartalékai. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

2007. április 21.

Április 19-én a Csoma-napok ünnepélyes gyertyás megnyitója Kovásznán a Csoma-szobornál koszorúzással kezdődött. Az eseményen Kőrösi Csoma Sándor helyi tisztelői mellett ott voltak Nagykanizsa és Pápa testvérvárosok küldöttségei, közéleti személyiségek és RMDSZ-es politikusok. Elsőként dr. Szesztay Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség határon túli magyarokért felelős másodtitkára szólt a Jecza Péter alkotta Kőrösi Csoma Sándor-szobor körül összesereglett közönséghez. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Hatalmas erő lépett fel, hogy kitépje gyökereinket, feledtesse, kik vagyunk, mert a gyökértelen ember könnyen manipulálható, az öntudat és méltóság nélküli emberrel mindent meg lehet tenni, figyelmeztetett Gazda József. Kifejtette: szülőföldünkön veszett el a hitünk önmagunkban, és a Kárpát-medence az egyetlen hely a nagyvilágban, ahol magyarnak lenni az önbecsülés hiánya miatt nem érték, hanem hátrány. A rendezvény Kőrösi Csoma Sándor és magunk keresése című tudományos üléssel folytatódott, tizenhat tudományos dolgozatot mutattak be. /Bodor János: Önmagunk keresése (Csoma-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

2007. november 19.

November 17-én a Szeben megyei Szelindeken kettős emléktábla-avatásra került sor a 13. Szórványtengely-találkozó keretében. Emléktáblát állítottak Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak, „az itt élők kőtáblába vésték ragaszkodásukat a demokratikus értékeken alapuló nemzeti szabadság eszméjéhez. Kőtáblába vésték a három nép barátságát ennek az eszmének a jegyében“ – hangsúlyozta Szesztay Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa az emléktábla-avatón. A Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a Világhírnév internetes honlap szervezésében zajló ünnepségen több mint százan vettek részt Erdély különböző településeiről. A rendezvény a Szórványhűség-oklevél odaítélésével zárult. Az idei közösségi kitüntetett Szilágyi Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa lett. /Kőbe vésett ragaszkodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2008. július 16.

Július 15-én megérkezett állomáshelyére, Bukarestbe Füzes Oszkár magyar nagykövet, akit Alföldi László első beosztott és Szesztay Ádám titkár fogadott a nagykövetségi rezidencián. A rezidencia a két világháború közötti idők óta a magyar diplomáciáé. Az 1989-es változások óta öt magyar nagykövet – Szűts Pál, Rudas Ernő, Szőcs Ferenc, Íjgyártó István és Terényi János – rezidenciájául szolgált. Füzes Oszkár július 22-étől adja át megbízólevelét Traian Basescu államfőnek. /Mihály László: Beköltözött az új nagykövet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998