udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szigeti László

1993. október 21.

Az 1945-ös nemzetiségi statútum ma is érvényes, szerepel az érvényes jogszabályok között, annak ellenére, hogy soha nem ültették át a gyakorlatba. /Szigeti László: Hozzászólás az 1945-ös nemzetiségi statútum érvényességének vizsgálatát illetően. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A nemzetiségi statútum szövege: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

1993. december 1.

A fasiszta ideológián, a fajelméleten alapuló névelemzés kísérlete a 20-ea éves hírhedt kisebbségellenes oktatási miniszterének, Anghelescunak a szellemét idézik. 1924- júl. 26-án született meg a törvény, mely szerint azok a román származású polgárok, akik anyanyelvüket elfelejtették, gyermekeiket csak román nyelvű iskolába járathatják. Így indult meg a származáskutatás és a névelemezés, amitől tizennégy éven át hangos volt a román parlament. Ezzel az erőszakos módszerrel magyar gyermekek százezreit fosztották meg az anyanyelven tanulástól. Amikor az elmúlt időben Lenghel asszony minisztériumi kiküldött névelemzéssel próbált nyomást gyakorolni, a pedagógusok félénken eltűrték mindezt, holott nemzetközi dokumentumok megsértése történt. Az RMDSZ jogászainak ismertetni kell az idevágó dokumentumokat, érdemes azokat sokszorosítani. /Szigeti László: Javaslatok a székelyföldi névelemzési kísérletekkel szembeni önvédelem megszervezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1993. december 15.

Késik a kisebbségi kérdés átfogó európai rendezése, némi reményt a Balladur-terv jelent, amelynek célja a kisebbségek jogainak szabályozása, garantálása. A terv bizonyos kollektív jogokat is említ. Az Európa Tanács kedvezően értékelte Európai Népcsoportok Föderális Uniója /FUEV/ által 1992-ben kidolgozott tervezetet a kisebbségek jogairól. /Szigeti László: Késik a kisebbségi kérdés átfogó európai rendezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1998. szeptember 11.

Szept. 11-én Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter találkozott Budapesten a külhoni magyar oktatási vezetőkkel. A határon túli magyar felsőfokú képzés és a magyar nyelvű önálló felsőoktatási intézmények létrehozásának támogatására Apáczai Csere János néven közalapítvány létrehozását javasolja a jövő évi költségvetés keretében az Oktatási Minisztérium - jelentette be a miniszter. Az alapítvány azért szükséges, hogy "magja lehessen egy lehetőség szerint anyanyelvű önálló egyetemnek", segítségével "minél hamarabb és minél stabilabb anyagi alapon jöhetnek létre határon túli magyar felsőoktatási intézmények". Megvizsgálják a Magyarok Világszövetsége javaslatát, hogy Debrecenben magyar nyelvű oktatási központot alakítsanak ki. Mindaddig, amíg ez a program nem körvonalazódik, az a jó megoldás, ha a határon túli pedagógusműhelyeknek és - szövetségeknek nyújt anyagi segítséget a magyar állam. A találkozón az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai és a vajdasági oktatási vezetők tartottak beszámolót az ottani magyar nyelvű oktatás helyzetéről. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese elmondta, hogy egy, már kidolgozott terv szerint a kolozsvári intézményen belül öt kart és negyven szakot foglalna magába egy önálló magyar nyelvű tagozat kialakítása. Emellett létre kellene hozni az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatot is, különös tekintettel a mérnöki és a mezőgazdasági képzésre. Szigeti László felvidéki parlamenti képviselő a miniszteri beszámolóban elhangzottakkal egyetértve a külhoni pedagógiai, illetve tankönyves műhelyek anyaországi támogatását szorgalmazta. Felvetette, hogy a magyar kormány vállalja fel a felvidéki önálló magyar egyetem létrehozásának ügyét is. Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Ösztöndíj Tanács elnöke szerint a magyar állam eddigi támogatása bizonyos értelemben céltalannak bizonyult, mert az anyaországban tanuló vajdasági diákok mintegy 70-80 százaléka elhagyta szülőföldjét. /Magyar miniszter eszmecseréje határon túli oktatási vezetőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Erdélyből részt vett a találkozón Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, valamint Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. A lap értesülései szerint Kötő József államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő még a megbeszélések előtt találkozott Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. A találkozó során meghatározták a két tárca közötti együttműködés kereteit, módozatait, és számba vették az önálló magyar egyetem létesítésének fejleményeit. A romániai magyar kisebbség vezetői ugyanakkor üdvözölték a magyar oktatási minisztérium azon kezdeményezését, melynek értelmében a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A határon túli magyar kisebbségek képviselői a magyar oktatásügyi minisztérium vezetőségével folytatott szept. 11-i találkozójukon többek között megvitatták a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásának ügyét, a magyarországi továbbtanulás lehetőségeit, a Magyarországon szerzett diplomák és oklevelek elismerésének kérdését - tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. A találkozón Erdélyből még részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Szilágyi Pál rektor-helyettes az erdélyi magyar oktatás helyzetét, az önálló magyar állami egyetem létesítése körüli vitát ismertette. Lászlóffy Pál, a pedagógusszövetség elnöke a hazai tanügyi gondokról tájékoztatott. Kötő József oktatási államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő a hivatalos találkozót megelőzően tárgyalt Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Meghatározták a két tárca közti együttműködés kereteit, módozatait, számba vették az önálló magyar állami egyetem létesítésének fejleményeit. A megoldásra váró kérdések feltérképezésekor szem előtt tartották Radu Vasile kormányfő október 14-i budapesti látogatását, amikor találkozni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. Pokorni Zoltán oktatási miniszter ugyanakkor október 1–3. között Párizsban megbeszélést folytat Andrei Marga tanügyminiszterrel - mondotta Asztalos Ferenc. Egyetértettünk abban - folytatta Asztalos Ferenc -, hogy fel kell gyorsítanunk az oklevelek honosításának folyamatát, ugyanakkor szeptember 30-ra kijelöltük a két minisztérium között a két évre szóló együttműködési egyezmény aláírásának időpontját - hangsúlyozta Asztalos Ferenc. A romániai magyar kisebbség vezetői üdvözölték a magyar oktatási minisztérium kezdeményezését: a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt.- Ha nem sikerül érvényt szereznünk az önálló magyar állami egyetem létesítésére vonatkozó elképzelésünknek, az alapítvány hathatósan részt vállalna egy magyar tannyelvű magán felsőoktatási intézmény működtetésében - mondotta Asztalos Ferenc. /Magyarországi közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Pokorni Zoltán hangsúlyozta: az alapítvány célja nem a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási képzés költségeinek finanszírozása, azonban hozzájárulhat az intézmény beindításához. Pokorni ugyanakkor fontosnak nevezte a határon túli magyar nyelvű oktatás szakmai és anyagi támogatását. A miniszter szerint el kell érni azt, hogy a Magyarországon tanuló, határon túli magyar fiatalok visszatérjenek szülőföldjükre. Segíteni kell, hogy hosszabb távon mindenkinek lehetősége legyen az anyaországban magyar nyelven tanulni. /Magyarországi állami támogatással. Közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

1998. december 14.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tartott kerekasztal-beszélgetést tartottak a határon túli magyar oktatásról. Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának kijelölt elnökhelyettese kijelentette: "Magyarországnak közre kell működnie abban, hogy hatékonyabbá váljon a határon túli magyarok oktatási rendszere" - Szilágyi Pál, Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese emlékeztetett arra: a Román Nemzeti Egységpárt kezdeményezésére az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létesítésére hozott kormányhatározatot. A romániai rektorok konferenciája is hasonló álláspontot képviselt, arra hivatkozva, hogy az egyetem létrehozása a nemzetiségek elszigetelődéséhez vezetne. Ez a konferencia december 14-én újra összeül. Szilágyi Pál azt tervezi, hogy ezen a konferencián felolvassa a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói által megfogalmazott nyilatkozatot, amelyben a legerélyesebben tiltakoznak a konferencia véleményük szerint kisebbségellenes döntése ellen. Orosz Ildikó /Ungvár/ rámutatott: Ukrajnában az oktatási intézmények a tervezett támogatás csupán 30-40 százalékához jutnak hozzá, a pedagógusok pedig egyes járásokban 4-7 hónapja nem kapják meg bérüket. A legtöbb iskolában szénszünetet tartanak, az elmaradt oktatást rövidített tanórákkal, illetve szombati tanítással pótolják. Megítélése szerint kedvezőtlenül befolyásolná a magyar nyelvű oktatást, ha elfogadnák Ukrajnában azt a koncepciótervezetet, amely a kisebbségek számára úgynevezett átirányításos oktatási technikát javasol. Ennek lényege, hogy az elemi iskolákban még a kisebbség nyelvén tanítanának, az érettségi idejére azonban az oktatás folyamatosan ukrán nyelvűvé válna. Orosz Ildikó úgy vélte, a felsorolt okok miatt összeomolhat a magyar oktatási rendszer Ukrajnában. - Gábrity-Molnár Irén újvidéki egyetemi tanár elmondta: az oktatásirányítás rendszerét Jugoszláviában a merev központosítás jellemzi, amely akadályt jelent a kisebbségek oktatásában. A gondok enyhítésére tovább kell dolgozni a Magyar Oktatási Tanács megalakításán, amelynek tevékenységében civil szervezetek és szakmai fórumok szakemberei vennének részt. Utalt arra, hogy az anyanyelvükön tanuló magyar nemzetiségű diákok száma évről évre csökken. A Vajdaságban emellett nagy a pedagógushiány: az általános iskolákból jelenleg mintegy 200 magyar nyelvű tanár, illetve tanító hiányzik, a középiskolákban pedig 94 szaktanárra lenne szükség. Hangsúlyozta, hogy a szerbiai felsőoktatási intézményekben meg kell valósítani legalább az anyanyelvű felvételizés gyakorlatát, emellett fejleszteni kell a magyar nyelven folyó pedagógusképzést. - Szigeti László, Szlovákia oktatási államtitkára szerint a parlamenti választások után minden esély megvan arra, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy előrelépjen. A kormányprogram ugyanis több olyan pontot foglal magában, melyek a magyar okatásügyet pozitívan befolyásolják. Az államtitkár közölte, várhatóan már ebben a tanítási félévben kétnyelvű bizonyítványt kaphatnak Szlovákiában a magyar és az ukrán tannyelvű iskolákban tanulók. Felhívta a figyelmet arra: nem szabad azt várni, hogy egyik napról a másikra megoldódik a magyar oktatásügy helyzete, apró lépések sorozatával azonban komoly eredményeket lehet elérni. /Fórum a határon túli magyar oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

1999. március 15.

Márc. 15-én a MÚOSZ /Magyar Újságírók Országos Szövetsége/ Aranytoll-díjat adott két határon túli újságírónak, Szőcs Istvánnak /Kolozsvár/, a hajdani Utunk kolozsvári irodalmi hetilap, illetve a volt Előre bukaresti napilap szerkesztőjének és Ozsvald Árpádnak /Pozsony/, a már megszűnt Hét /Pozsony/ hetilap szerkesztőjének. /Magyar Hírlap, márc. 16./ A szabad sajtóért díjat a határon túliak közül Bíró Béla /Brassói Lapok/ és Szigeti László /Kalligram, Pozsony/ nyerte el. /Napi Magyarország, márc. 17./

2000. április 3.

Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2000. június 15.

A Kötő József államtitkár meghívására hivatalos látogatásra Romániába érkezett Szigeti László, a szlovák oktatási minisztérium államtitkára, és a kíséretében lévő Szabó László, kisebbségi oktatásért felelős főosztályvezető. A vendégek jún. 14-én az RMDSZ képviselőivel találkoztak az RMDSZ elnöki hivatalában. A megbeszélésen részt vett Kötő József, Demeter János, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke, helyettes kormányfőtitkár, Kelemen Hunor a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, művelődési államtitkár, Lányi Szabolcs az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség elnöke, Sántha Attila tanügyminisztériumi tanácsos és Bartunek István, a szövetségi elnök személyi titkára. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és az RMDSZ kormányzati tisztségviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország kormánykoalíciójában végzett tevékenységük tapasztalatairól. /Szlovák oktatási államtitkár romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1744. sz./

2000. november 2.

Szigeti László szlovákiai oktatási államtitkár meghívására okt. 23-26. között pozsonyi munkalátogatáson vett részt Kötő József oktatási államtitkár és Sántha Attila tanácsos. A két fél áttekintette a kisebbségi és elsősorban a magyar oktatás helyzetét a két országban. Szó esett az együttműködés lehetőségeiről a tankönyvkiadás területén, Szlovákiában ugyanis a Millenium program keretében a romániaihoz hasonló tanügyi reform indul be. Követendő az a szlovákiai gyakorlat, hogy a kisebbségi iskolák más helységekben működő, kihelyezett osztályokat indíthatnak, ez javítja a szórványtelepüléseken lakó magyarok anyanyelvi oktatási esélyeit - állapította meg Kötő József államtitkár. A küldöttség részt vett az Érsekújváron rendezett kisebbségi oktatási konferencián, ahol beszédében Kötő József hangsúlyozta a korszerű, minőségi oktatás fontosságát az identitás megőrzésében. /Kötő József oktatási államtitkár hivatalos látogatása Szlovákiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2001. augusztus 13.

Aug. 11-12-én rendezték meg a falunapokat Balavásáron. A fiatalok Eperjesi Mimi színjátszó csoportja bemutatta műsorát. Később a Makk-féle szabadságmozgalom erdélyi vezetői emlékére kopjafát avattak, melyre a volt balavásári tanító, Szigeti László rávéste: "A szabadságért haltak meg". Igét hirdetett Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd Tonk Sándor történész tartott előadást az 1848-1849-es szabadságharcról. Két könyvbemutató során a résztvevők megismerkedhettek Péterfy László Balavásár és egyháza című monográfiájával, amely a település életét ismerteti 1960-ig. Ehhez Székely András írt kiegészítést napjainkig. Bemutatták továbbá Vécsey Zoltán Balavásári szüret című kisregényét, amely eredetileg 1941-ben jelent meg Budapesten, az érdekes regények sorozatban. Aug. 12-én a helyi általános iskola felvette Török János vértanú nevét. Bemutatták a református egyház és a falu újonnan készült zászlaját. /Falunapok Balavásáron. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2003. január 9.

A Szlovákiában létrehozandó önálló magyar egyetemnek várhatóan gazdasági, teológiai és pedagógiai kara lesz - jelezte jan. 8-án a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) sajtótájékoztatóján Szigeti László, a szlovák oktatási tárca államtitkára. Mikulás Dzurinda miniszterelnök második kormánya programnyilatkozatában is rögzítette az önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos szándékát. A kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) - amely az előző Dzurinda kormánynak is tagja volt - korábban eredménytelenül küzdött azért, hogy a Nyitrai Konstantin Egyetemen, egy önálló magyar kar keretei között ismét megteremtsék a szlovákiai magyar pedagógusképzés feltételeit. Az elképzelések szerint az önálló magyar egyetem Révkomáromban létesülne. /Milyen legyen a szlovákiai önálló magyar egyetem ? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

2006. május 24.

Összesen 995 darab szitkozódó e-mailt kapott május 23-ra virradó éjszaka a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a Ján Slota vezette magyarellenes Szlovák Nemzeti Párttól (SNS), s ezekben „magyar prostituáltaknak” nevezték a címzetteket. A csaknem ezer drótpostai üzenet változatlanul egyazon mondatot ismétli. „Az SNS ezzel a százszázalékos nacionalizmus mélyeire süllyedt” – mondta az MKP által delegált Szigeti László oktatási miniszter, aki nem szólt arról, hogy a párt elszánja-e magát jogi lépésekre. Slotát a minap egy vendéglőben kapta rajta a JoJ televízió kamerája, amint részegen, minősíthetetlen szavakkal szidalmazta a magyarokat és a homoszexuálisokat. Miután a felvételeket a televízió adásba vette, Slota pártja nyilatkozatban tiltakozott, mondván, semmi sem igaz a képekből, az egész a magyarok ármánykodása, a képsorokat ők montírozták össze. Szlovákiában alig egy hónap múlva előre hozott választások lesznek, és a közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy Slota pártja ismét parlamenti pozíciót szerez. /Szitkozódó leveleket kapott az MKP. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2007. október 26.

A pozitív diszkrimináció megvonásával riogatja a szlovákiai magyar iskolákat Ján Mikolaj oktatási miniszter, aki a nem szlovák nyelven tanuló diákok után kijáró 8 százaléknyi többletpénz megvonásán és az úgynevezett alternatív oktatás bevezetésén mesterkedik, egyszersmind a Magyarországon kiadott tankönyvek használatát is betiltaná. A miniszter szerint a magyar iskolák azért kapnak pluszpénzt, mert szlovák nyelven is oktatnak (szlovák nyelvet és irodalmat). Mikolaj szerint a magasabb fejpénz csak akkor lenne indokolt, ha a magyar iskolákban más tantárgyakat is szlovákul oktatnának. A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó miniszter valójában ugyanazt szeretné elérni, mint elődje, az ugyancsak SNS-es Eva Slavkovská. Ő annak idején küzdött az alternatív oktatásért, ráadásul betiltotta a kétnyelvű bizonyítványokat, kiváltva ezzel a magyar szülők, pedagógusok és diákok tiltakozási hullámát. Mikolaj elődje, az előző kormány Magyar Koalíció Pártja (MKP) által delegált oktatási miniszter, Szigeti László szerint Mikolaj csúsztat. A többletpénz ugyanis nem a szlovák nyelv és irodalom oktatásáért jár, hanem azért, mert a szlovák iskolákkal szemben a magyar iskolákban a magyar nyelvet és irodalmat plusz óraszámban oktatják. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskolák heti óraszáma kettővel magasabb, mint a szlovákoké. Mikolaj miniszter törvénytervezete szerint a jövőben, „összhangban a szlovák tantervvel”, a magyarul tanulók csakis Szlovákiában jóváhagyott, magyarra fordított tankönyvekből tanulhatnának. Mikolaj korábban már az egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, a révkomáromi Selye János Egyetem „lefokozását” is előrevetítette, az egyetem működését anyagi természetű korlátozásokkal is nehezíteni próbálja. Megfigyelők szerint a Slota vezette koalíciós erő, amely kieszközölte a magyarok 1945 utáni meghurcolásához, jogfosztásához és vagyonelkobzásához a kollektív bűnösség elve szerint jogalapot teremtő Benes-dekrétumok parlamenti megerősítését, nem mond le agresszív asszimilációs törekvéseiről. Ezekhez a kormányfő, Robert Fico személyében és a kormány másik koalíciós pártjában, a Vladimír Meciar vezette Néppárt–HZDS-ben „eszményi partnerekre” talált. /Szlovák megszorítások a magyar diákok ellen? = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2007. november 20.

Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter bejelentette: utasítást adott mindazon tankönyvek átírására, amelyben eddig csak magyar nyelven tüntették fel a szlovákiai helységneveket. Ján Kubis szlovák külügyminiszter november 16-án Párkányban még azt ígérte Göncz Kinga magyar külügyminiszternek, hogy a Szlovákiában használatos magyar tankönyvekből nem törlik a magyar helységneveket, és zárójelezve engedélyezik a magyar névalak megjelölését, ezzel szemben Ján Mikolaj oktatási miniszter két nappal később bejelentette: utasítást adott mindazon tankönyvek átírására, amelyben eddig csak magyar nyelven tüntették fel a szlovákiai helységneveket. A szlovákiai magyarok több hazai és nemzetközi egyezményben rögzített nyelvhasználati jogaival ellenkező szándékot a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a magyarok status quojának megőrzéséről többször elhangzott ígéretek megszegésének tekinti. Robert Fico kormányfő azok után is kész volt a nemzetiségi jogok megőrzéséről beszélni, hogy kormányzása alatt, a kormány intézkedései nyomán, szűkült a jogok érvényesítésének lehetősége. Szigeti László, az MKP parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a készülő intézkedések ellentétesek a kisebbségvédelmi keretegyezmény, valamint az európai kisebbségek nyelvi jogait biztosító európai charta – Szlovákia által is ratifikált – rendelkezéseivel. Ezért, ha a szlovák kormány nem tesz le a jelzett törekvéseiről, az MKP az európai intézményeknél keres jogorvoslatot. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke kijelentette: „Szlovákiában szinte mindennapi jelenség, hogy a kormánykoalíció képviselőinek nyilatkozatai és a valóság között igen súlyos ellentmondások vannak. A legfrissebb bizonyítéka ennek az, hogy míg a miniszterelnök, Robert Fico és a helyettese, Dusan Caplovic megígéri, hogy a magyar tankönyvekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kisebbségek nyelvén lehet használni a magyar történelmi helységneveket, az oktatási miniszter vasárnap a közszolgálati televízióban ezt megcáfolja, mert a maga részéről ezt elfogadhatatlannak tartja. ”Az oktatási miniszter megközelítése elfogadhatatlan, szögezte le Csáky. /B. T. : Szlovák helységnevek magyar tankönyvekben? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2007. december 22.

A szlovákiai magyar iskolák diákjainak szlovák nyelv- és történelemismeretét elmélyíteni hivatott törekvéseket erősítő koncepciót hagyott jóvá Pozsonyban a szlovák kormány. A szlovákiai magyar politikusok és pedagógusok szerint Robert Fico kormánya a kilencvenes években hatalmon levő Meciar-kormány által szorgalmazott „alternatív oktatás” bevezetésére törekszik, ezúttal új köntösben akarja korlátozni a magyarok történelemoktatásának színvonalát és a magyar iskolákban nagyobb óraszámban tanítani az államnyelvet. A magyar iskolákban emelik a szlovák nyelv és irodalom tanításának és gyakorlatainak óraszámát, egyszersmind a magyar iskolákban szlovák nyelvet oktató pedagógusok számára is a szlovák nyelvismeret elmélyítését célzó intézkedések elrendelésére készülnek. Szigeti László, az előző kormány oktatási minisztere szerint ez a törekvés tovább csorbítja a szlovákiai kisebbségek jogi státusát. /Diszkrimináció új köntösben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2008. június 14.

Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter a szlovákiai tankönyvkiadókhoz írt levelében úgy rendelkezett, hogy a jövőben megjelenő szlovákiai magyar tankönyvekben a helységneveket már csak szlovákul szabad leírni: a magyar helységnév említését a miniszter egy-egy tankönyvben csakis egyetlen alkalommal, az első szlovák említést követően, zárójelek között engedélyezi. A Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó Mikolaj indoklásában olyan jogszabályokat említett, amelyek a tankönyvekben alkalmazott névhasználat rendjére nem vonatkoztathatók. Ezt a véleményt képviselik a Pozsonyban megjelenő Új Szónak nyilatkozó jogászok is. A szlovákiai helységek magyar névalakjának használatát tiltó törekvések több évtizedre nyúlnak vissza. A kommunista rendszer évtizedeiben voltak olyan időszakok, amikor a szlovákiai magyar sajtó is csak a szlovák névalakot, majd a szlovák helységnév mellett zárójelben használhatta a magyar helységnevet. Az 1989-es rendszerváltást követően ezek a kötelmek a mindennapi gyakorlatban feloldódtak, amire a szlovák nacionalista körök heves ellenkezéssel reagáltak. Szigeti László, a korábbi szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatási alelnöke, volt oktatási miniszter szerint a jelenlegi miniszter megsértette a nemzetiségi status quót, ezért azzal a szándékkal kíván vele a jövő héten tárgyalni, hogy kieszközölje: a szlovákiai magyar nyelvű tankönyvekben a jövőben is magyarul lehessen írni a helységneveket, és a magyar jelölést követően, zárójelben tüntessék fel a helységek szlovák nevét. /Helynevek csak szlovákul (pozsonyi rendelkezés magyar tankönyvekről) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

2008. június 25.

Súlyosan sérti a magyar gyermekek jogait és esélyegyenlőségét az oktatási törvény, amelyet nemrégiben fogadott el a szlovák parlament – jelentette ki Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatási szakpolitikusa. Amennyiben nem sikerül elérni a törvény visszavonását, a felvidéki magyarok akár polgári elégedetlenséghez is folyamodva tiltakoznak a nacionalista oktatási törvény ellen. A törvény megszünteti például a tankönyvekben a földrajzi nevek magyar használatát. A szlovákiai magyar érdekképviselet, az MKP minden szinten próbálkozik a törvény életbeléptetésének megakadályozásával. Az MKP EP-képviselői is többször felszólaltak az ügyben, a szlovákiai magyar szervezetek több egyeztetést is ajánlottak a kormánynak, de a kormány elzárkózott a tárgyalások elől. A törvény végrehajtási utasításai nyomán a magyar iskolák alsó tagozatain a jövőben az eddiginél kevesebb óraszámot fordíthatnak arra, hogy a kisiskolásokat a magyar nyelvű írásra és olvasásra megtanítsák. A szlovákiai magyar tankönyvekben a jövőben a földrajzi nevek szlovák megfelelőit kell feltüntetni, a magyar név csak egy szövegben, egyszer és zárójelben jelenhet meg. /Isán István Csongor: Magyarellenes oktatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2008. szeptember 24.

A helységnevek csak szlovákul jelennek meg a magyar nyelven tanuló negyedikeseknek szóló helyismereti tankönyvben, amelyet most jelentettek meg Szlovákiában. Ilyen „magyar mondatok” olvashatók benne: „A Szlovenszká Republikában sok víztározó van. Ilyen a Liptovszká Mara, a Zemplínszká Sírava, valamint a Vodné Dielo Gabcsíkovo a Dunaj folyón. ” A Magyar Koalíció Pártja alkotmányellenesnek nevezte a tankönyvet. A szlovák oktatásügyi miniszter, Ján Mikolaj szerint a szlovák törvények rendelkezésének megfelelően „Szlovákiában a földrajzi neveket eredeti hangzásuk szerint, tehát államnyelven, szlovákul kell feltüntetni, és ez a tankönyvekre is vonatkozik”. Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatáspolitikai alelnöke kijelentette, nincs olyan törvény, amely a miniszter fenti értelmezésével azonos módon rendelkezne. A miniszter korábban elrendelte, hogy a magyar nyelvű tankönyvekben szereplő helységnevek szlovák megnevezése után azok magyar megfelelői is szerepeljenek, zárójelbe téve. „A szlovák helyzet nem most vált tűrhetetlenné, és én mindenik európai parlamenti felszólalásomban jeleztem, hogy az Európai Uniónak nem tűzoltóként kellene működnie, vagyis az ilyen kényes helyzetekben állást foglalnia, miután ezek már kialakultak, hanem megelőző szerepet kellene vállalnia” – reagált la szlovák helyzetre vonatkozóan Sógor Csaba EP-képviselő, aki éppen a szlovákiai tankönyvbotrány előestéjén szólalt fel Brüsszelben, és arra figyelmeztetett, hogy „a magyar közösségek békés törekvéseit egyes EU-tagállamok politikusai szélsőséges jelzőkkel illetik, miközben az országukban élő magyar kisebbséget anyanyelvének használatában korlátozni akarják”. Sógor Csaba szerint az ilyen durva, kisebbségellenes fellépéseket nem lehet az egyes országok belügyének tekinteni. „Éppen ezért szeretnénk a KMKF révén brüsszeli lobbiirodát is létrehozni, hogy egységesen tudjunk fellépni az ilyen kérdésekben” – mondta el a képviselő. /Isán István Csongor: Szlovákmagyarokat nevelne Pozsony. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2008. szeptember 26.

A lap munkatársa tanulmányúton járt Szlovákiában. Vendéglátói fogadták, Molnár Norbert, a pozsonyi Új Szó főszerkesztője és Czajlik Katalin főszerkesztő-helyettes. Az Új Szó országos magyar nyelvű napilap a Petit Press Kiadó tulajdona, hetente ötször 30 ezer példányban, csütörtökön pedig a tévéműsor melléklet miatt 35 ezer példányban jelenik meg. A 24–36 oldalas napilap minden nap különféle mellékletekkel örvendezteti meg olvasóit, havonta egyszer mezőgazdasági, oktatási mellékletekkel is jelentkeznek. A lapot naponta 35, a pozsonyi székhelyen dolgozó újságíró, és 12 tudósító tölti meg tartalommal. Slezák Edit a kiadó igazgatója elmondta: versenyhelyzet alakult ki a szlovák országos lapokkal. A lap nagyon kevés kormánytámogatást kap. Idén veszteséges volt a lap, mert a reklámok sem hoztak sok bevételt. Az Új Szó szakemberhiánnyal küzd. A kiadó magyar magazinja a Vasárnap. A negyvenéves színes családi hetilap főszerkesztője Cs. Liszka Györgyi. Az Ifjú Szívek néptánccsoport 1955-ben alakult és 2000-ben vált professzionális néptánccsoporttá, tájékoztatott Hégli Dusán, az együttes igazgatója. Elsősorban a hagyományos magyar táncokra összpontosítanak. A szlovák kormány csupán a fizetést biztosítja a tánccsoport tagjai számára. A néptánccsoport tagjai gyűjtőmunkát is folytatnak, általános iskolákban szerveznek néprajz kurzusokat, és néptáncot is tanítanak. A 11 néptáncos mellett az Ifjú Szívekhez tartozik egy négytagú zenekar és egy öttagú adminisztratív személyzet is. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Jarábik Gabriella igazgatónő és Sipos Szilvia aligazgatónő fogadta az újságírót. Nyolc nemzetiségi múzeum van Szlovákiában, a magyart utolsóelőttiként alapították 2002-ben. Állandó kiállításuk mellett, amely átfogó képet nyújt a szlovákiai magyarság történetéről, szokásvilágáról és értékeiről, hathetenként újabb kiállítással várják az érdeklődőket. Kutatómunkájuk során a szlovákiai magyarsághoz kapcsolódó értékeket vizsgálják, majd a kutatómunka eredményeit kiadják. Szlovákia parlamentje 150 tagú, hat pártja van, ebből három kormánypárti, három pedig ellenzéki. Pavel Paska, a parlament elnöke szerint a kisebbségi jogok biztosítva vannak az országban. Szigethy László kifejtette, a posztkommunista államokban hiányzik a kisebbségek iránti érzékenység. Dézsi Ildikó újságírót a Magyar Koalíció Pártja /MKP/ pozsonyi székhelyén Csáky Pál az MKP elnöke, Berényi József elnökhelyettes és Á. Nagy László emberjogi és a nők jogaiért felelős képviselő fogadta. A magyar a legnagyobb (500 ezres) kisebbsége Szlovákiának, ezt követi a roma kisebbség, amelynek száma 380–430 ezer közé tehető, de rajtuk kívül élnek még ukránok, csehek és ruszinok is az országban. A kilencvenes évektől három párt képviselte a magyarságot: a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt. Tíz éve a három pártot egyesítették, s így a választásokon bejutottak a parlamentbe. Csáky beszámolt arról, hogy működnek magyar elemi és középiskolák is, most már a magyar nyelvű egyetemi képzés is biztosított a komáromi Selye János Egyetemen. Két magyar színház van, Komáromban és Kassán. Az MKP tartja a kapcsolatot a romániai RMDSZ-szel, és fel akarják venni a kapcsolatot a nemrég alakult MPP-vel is. Csáky megemlítette a nemrég készült iskolai felmérést, amelyből kiderült, hogy a szlovák 14–15 éveseknek a magyar a legellenszenvesebb nemzet. A pozsonyi közszolgálati televízió magyar műsorának igazgatója, Gyebnár Klára elmondta, a magyar nyelvű adás 1983 óta létezik. 1989-ig hetente fél órát közvetítettek, amelyben a csehszlovák hírek magyar nyelvű hírösszefoglalóját sűrítették össze. 1989-től kezdődően negyvenöt percre bővítették az adásidőt, majd rövid időn belül újra 30 percre csökkent. Olyan időszak is volt, amikor szüneteltették a magyar nyelvű műsort, majd egy órára bővült a műsoridő. Azután az akkori magyar főszerkesztőt, Pék Zoltánt és a szerkesztőket elbocsátották. 1999-ben létrejött az első magyar független szerkesztőség. Napi ötperces hírműsorokat és hetente kétszer félórás magazinokat szerkesztettek. Jelenleg napi hétpercesek a hírműsorok, hetente egyszer közvetítenek magazinműsorokat és évente 13–14-szer pedig egyórás vitaműsort. Idén első alkalommal nyáron sem szünetelt a magyar adás. A magyar nyelvű közszolgálati rádiónál /Patria/ Both Enikő, a magyar adás főszerkesztője közölte, nyolcórás adásidejük van naponta, 10–18 óra között hétköznap és 7–15 óra között a hétvégén. A magyar nyelvű műsor idén 80 éves. Húsz rádiós dolgozik a magyar szerkesztőségben, mindenki minden témával foglalkozik. /Dézsi Ildikó: A Zlati Bazanttól a Dévényi várig. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2008. november 27.

A szlovák kormány nem támogatja a Magyar Koalíció Pártjának javaslatát az oktatási törvény módosítására. Az MKP két képviselője – Berényi József és Szigeti László – által előterjesztett javaslat a földrajzi megnevezések használatát érintette a szlovákiai nemzeti kisebbségek számára készített tankönyvekben. A szlovák oktatási tárca a módosítás elutasítását azzal indokolta, hogy az ellentétes az érvényben lévő államnyelvről szóló törvénnyel. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) irányítása alatt működő oktatási tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a földrajzi neveket a tankönyvekben és a szakmai publikációkban kötelező módon államnyelven kell használni. /A szlovák kormány nem támogatja az MKP javaslatát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2008. december 20.

Eleget tett Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök a Szlovák Nemzeti Párt elnöke Ján Slota kérésének, és nem írta alá a közoktatási törvény módosítását, mely szerint a tankönyvekben először magyarul, majd zárójelben szlovákul kell feltüntetni a földrajzi neveket. Ez annyit jelent, hogy a közoktatási törvény visszakerül a parlamentbe, és legalább 76 szavazat kell az érvénybe lépéséhez. A legnagyobb szlovák ellenzéki párt a törvény szavazásakor az ellenzékkel voksolt, így akkor több mint 100 szavazatot kapott. A törvénymódosítási javaslatot a Magyar Koalíció Pártjának két képviselője, Berényi József és Szigeti László terjesztette elő a parlamentben. /Nem kaptak szabad utat a magyar földrajzi nevek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

2009. február 6.

Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter jelezte, hogy nem kívánja végrehajtani a parlamentben elfogadott módosított oktatásügyi törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi tankönyvekben két nyelven – előbb a kisebbség nyelvén, aztán szlovákul – legyenek feltüntetve a szlovákiai földrajzi nevek. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) már bejelentette, hogy a módosított jogszabályt alkotmányellenesnek tartja, és az alkotmánybíróság elé viszi. Mikolaj az új tankönyvek szerzőitől bizonyítékokat fog követelni arra nézve, hogy az általuk javasolt magyar megnevezések általánosan elfogadottak, és azokat használták a minisztérium által 2002–2006 között jóváhagyott tankönyvekben is. „Ha ezt nem tudják bizonyítani, ilyen megnevezések (a tankönyvekben) nem lesznek” – mondta a tárcavezető. Szerinte ilyen esetekben a kisebbségi tankönyvekben csak a szlovák megnevezések lesznek feltüntetve. A miniszter úgy véli: a feltételeket senki sem tudja teljesíteni, mert az adott időszakban a tárca egyetlen tankönyvet sem hagyott jóvá. „A miniszter rosszul értelmezi a törvényt” – nyilatkozta Szigeti László, az MKP alelnöke. /Szabotál a miniszter. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2009. július 7.

A Szigeti család június 21-én emlékezett meg néhai Szigeti József egyetemi tanár halálának évfordulójáról. Aznap meglepetve láthatták Gyimesi Éva eszmefuttatását a Szabadság c. napilapban (Nemzeti és/vagy kozmopolita), amelyben Szigeti Józsefet, az 1972. október 1. és 1977. szeptember 16. közötti időszakban a Babes–Bolyai Egyetem megbízott tanszékvezetői teendőket ellátó professzorát negatív színben tüntette fel (szubverzív nacionalista, nonkonformista) az akkori államvédelmi hatóságok képviselői szerint. Szigeti László, a cikkíró szerint valószínűtlen, hogy Szigeti professzor „nacionalista” jelzővel illette volna Gy. Évát, annál is inkább, mivel 1959 tavaszán, a Bolyai Egyetem felszámolása alkalmával Szigeti Józsefet bélyegezték meg az állami hatóságok ugyanezzel a jelzővel A régi magyar irodalom története című egyetemi jegyzetében foglaltakért. Szigeti József 1977-ben megjelentette egyik legfontosabb munkáját, Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediáját (bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel). Gy. É. írásában a 70-es években történt lehallgatásokról és megbélyegzésekről tudósít, de semmi nyoma valamely ellene életbe léptetett büntető intézkedésnek. Sőt ellenkezőleg, pontosan Szigeti József tanszékvezetői időszakában, illetve közvetlenül utána érte el Gy. É. legfontosabb szakmai sikereit: megjelent kötetek, adjunktusi kinevezés, doktori értekezés megvédése. Ismeretes, hogy Gy. É. kommunistaellenes, ellenzéki – minden elismerést megérdemlő – tevékenysége a 80-as években bontakozott ki. A Szekuritáté 1983 óta folytonosan figyelte Gy. Évát (és férjét), a lakásukat is lehallgatták. /Szigeti László: Szomorú egybeesés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2009. december 19.

November 28-án a bürkösi (Szeben megye) református szórványgyülekezet templomában a helybéliek, valamint rokonok, leszármazottak emlékeztek a helység jeles szülöttjére, Lőrinczi Ferencre, az egykori református igazgató-tanítóra, egyházkerületi és vármegyei tanfelügyelőre, tankönyvíróra emléktáblájának felavatása kapcsán, születésének 125. évfordulója alkalmából. A megemlékezést Vetési László egyházkerületi szórványügyi szakelőadó, valamint a család képviselői szervezték. Lélekben jelen volt a többi családtag is, elsősorban Lőrinczi Ferenc Olaszországban élő fia, a 90 éves Lőrinczi László író, műfordító, szerkesztő. Előadás hangzott el Lőrinczi Ferenc életútjáról. Lőrinczi 1884. március 3-án született Bürkösön. A dévai tanítóképző elvégzése után 1904–1919 között Pusztacelinán állami népiskolai tanító, majd Fehéregyházán és Segesváron kántor-tanító, illetve igazgató a református felekezeti iskoláknál. Iskolai teendői mellett az egyházi és a Polgári Kör dalárdáját is vezette. 1926–1936 között a kolozsvári Monostori úti református iskola igazgató-tanítója, a gyülekezet kántora, valamint karnagy. 1936–1940 között az Erdélyi Református Egyházkerület elemi iskolai tanfelügyelője. 1940–1944 között Maros-Torda vármegye királyi tanfelügyelője, majd a Maros megyei magyar tanfelügyelőség vezetője. 1946 januárjától a Brassó tartományi magyar elemi oktatás vezérfelügyelője. 1947-ben vonult nyugdíjba. 1953. december 17-én hunyt el Kolozsváron. Lőrinczi Ferenc egész életét a közszolgálatnak szentelte, mind egyházi, mind állami vonatkozásban. Leleplezték Lőrinczi Ferenc emléktábláját. /Szigeti László: Bürkös. Lőrinczi Ferencre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998