udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szigeti Tóth János

1995. július 26.

Lezajlott Szovátán a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága által másodszor megrendezett Honismereti Népfőiskola, magyarországi, kárpátaljai, felvidéki és hazai népfőiskolai szakemberek részvételével. A szervező dr. Ábrám Zoltán volt. Kolozsvárról dr. Kötő József, Egyed Ákos professzor, Dáné Tibor Kálmán és Salat Levente, Magyarországról Sz. Tóth János, a Magyarországi Népfőiskolai Társaság főtitkára érkezett. Egyed Ákos arról beszélt, hogy a fogyó mennyiséget minőséggel kell pótolni. Salat Levente, a Soros Alapítvány kolozsvári fiókjának vezetője Soros Közép-Európában címmel tartott előadást. A népfőiskolai előadásokkal egyidőben Szovátán másik táborozás is folyt: a Talentum Tehetséggondozó Alapítvány segítségével 30 tanuló számára környezetvédelmi oktatást tartottak, Ábrám Noémi vezetésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.

1999. december 7.

Dec. 4-én tisztújító közgyűlést tartott Budapesten a Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT). Ügyvezető elnöknek újraválasztották Szigeti Tóth Jánost. A jelölő bizottság rendhagyó módon határon túli személyt is javasolt az elnökségbe, Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság titkára az elkövetkező négy évre az MNT elnökségének tagja lett. /Dáné Tibor Kálmánt a Magyar Népfőiskolai Társaság elnökségének tagjává választották. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 1616. sz./

2002. március 2.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság /RMNT / és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szervezésében kétnapos civil fórum kezdődött március 1-jén a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai központban. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az RMNT és dr. Kötő József, az EMKE elnöke üdvözlő beszéde után Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság ügyvezető elnöke a felnőttképzés európai tendenciáiról tartott előadást, Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő pedig a Socrates és Leonardo da Vinci Európa-programok nyújtotta lehetőségekről. Ezután hat munkacsoportban tanácskoztak. – Ennek a Népfőiskola börzének kettős célja van: felmérjük a felnőttképzés jelenlegi helyzetét és lehetőségeit Romániában, és egyúttal megpróbáljuk jövőjét is körvonalazni — foglalta össze a fórum célját Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-RMNT titkára. /Szabó Csaba: Népfőiskola-börze, Erdély, 2002. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 12.

A márc. 1-2-án megrendezett Népfőiskola-börze című civil fórumon Sz. Tóth János, a magyarországi Népfőiskolai Társaság ügyvezető elnöke a népfőiskolai oktatás nyugati helyzetét, fejlettségi fokát mutatta be. Az újságíró kérésére párhuzamot vont Magyarország és Románia népfőiskola-politikája között. Magyarországon a 2001-ben kiadott 101-es számú törvény történelmi jelentőségű volt, mert ez a felnőttképzés, az iskolán kívüli tanulás törvényes kereteit is leszögezte. Megjelentek az európai oktatás- és szakképzés-fejlesztési programok, mint például a Socrates, vagy a Leonardo. Azt viszont mindkét országnak meg kell tanulnia, hogy mit jelent az oktatásfejlesztés, az innováció, a partnerség, a nemzetközi együttműködés tükrében. Az erdélyieknek van két, "hátrányból származó előnyük": 1. Nem számíthatnak olyan nagyságú állami támogatásra, amely a felnőttképzésben szerepet játszó intézményeket "elkényelmesítené", így számos jelét lehet tapasztalni Erdélyben az olyan civil összefogásoknak, amelyek az önfenntartás csíráit hordozzák magukban. 2. Az idegennyelvi készség. Az erdélyi magyarság lényegében kétnyelvű, így idegen nyelvet könnyebben tanulnak, mint a magyarországiak. Ez nagy előny. /Szabó Csaba: Európa kapujánál a hazai népfőiskolai oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998