udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szíjjártó Péter

2004. november 18.

A Fidesz információi szerint a szocialisták titokban kampányújságot készíttetnek Erdélyben, Székelyudvarhelyen, amelyben "nem" szavazatra buzdítanak a december 5-i, kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazáson – mondta Szijjártó Péter (Fidesz) sajtótájékoztatóján Budapesten. A magyarországi terjesztésre szánt kampányújságot azért készíttetik Erdélyben, mert ott olcsóbb. A kampányújságban a szocialisták ismételten riogatnak: tömeges áttelepüléssel, gazdasági következményekkel. Nyakó István, az MSZP szóvivője cáfolta, hogy a fideszes politikus állításai igazak volnának. A Magyar Rádió megszólaltatta Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét, aki elmondta: ő maga látta a szórólapot. Ebben Gyurcsány miniszterelnök mellett Hiller István pártelnök is gyakorlatilag a kettős állampolgárság ellen agitál. Mindezt Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban, az RMDSZ-hez közelálló nyomdában, készítik, ahol RMDSZ-kampánylapokat, -plakátokat, -szórólapokat is nyomnak. A felelős döntés című MSZP-s kampányfüzet kiadását a székelyudvarhelyi Infopress nyomdának tulajdonítják – értesült az MTI. Ebben az egyik írás arról szól, hogy milyen költségtöbbletet jelentene a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Minden oldal alján ez olvasható: "A december 5-i népszavazás: 2 X nem". /Fidesz: Erdélyben készítteti a népszavazási nemre buzdító kampányújságját az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ A kiadvány nyomtatásával hírbe hozott a székelyudvarhelyi nyomda, az Infopress vezetősége közleményben reagált a híresztelésekre, kifejtve, semmilyen kereskedelmi és másféle kapcsolatban nem állnak a Magyar Szocialista Párttal. Az Infopress rengeteg magyarországi nyomda alvállalkozójaként dolgozik. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete közleményében kifejtette: a sajtóból értesültek az MSZP által állítólag Erdélyben, Székelyudvarhelyen nyomtatott kiadványról, amely a kettős állampolgárság ellen való szavazásra szólítja fel a magyar választópolgárokat. Az állásfoglalás szerint: „Ilyen vagy hasonló kiadvány tartalmával nem érthetünk egyet, hiszen az RMDSZ változatlanul és határozottan fenntartja álláspontját, mely szerint méltányosnak tartja a határon túli magyarok igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz.” /J. Á.: Botrány egy kampányújság körül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./

2004. november 19.

A felelős döntés című füzetet az állampolgárok tájékoztatása miatt készítette az MSZP a december 5-i népszavazásra, de a párt nem tudott arról, hogy Székelyudvarhelyen nyomtatják – mondta Nyakó István, az MSZP szóvivője nov. 18- án Budapesten sajtótájékoztatón. A Fidesz szerint az MSZP hazudott, amikor azt állította, nem tud a kampánykiadványról. A kiadvány elkészítésével a Pauker Nyomdaipari Kft.-t bízta meg az MSZP, a nyomdaipari cég pedig az év végi sok megrendelés miatt három hazai és egy székelyudvarhelyi vállalkozást bízott meg a füzet elkészítésével – közölte a szóvivő. Nov. 18-án a Fidesz felszólította az MSZP-t, hogy fejezze be a hazudozást, és öntsön tiszta vizet a pohárba a december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás szocialista kampányújságjának kinyomtatásáról – közölte Szijjártó Péter /Fidesz/ országgyűlési képviselő, aki szerint pártja ízléstelennek tartja, hogy erdélyi magyaroknak kell kinyomtatni azt a szórólapot, amely "az erdélyi és más határon túli magyarok ellen kampányol", arra biztatva a magyarországi magyarságot, hogy nemmel szavazzon kettős állampolgárságuk lehetőségére. /Fidesz: hazudott az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2004. november 27.

A nemre buzdító kiadványból Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cége számára több millió forintos üzleti hasznot jelent, hogy az MSZP kampánykiadványa, a Felelős döntés egy székelyudvarhelyi nyomdában készült – mondta Szijjártó Péter (Fidesz). A Heti Világgazdaság című hetilap legújabb számából kiderül, a szocialista miniszter-elnöknek üzleti haszna származik a nyomtatásból. Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. 75 százalékban tulajdonos a Béta-Roll Hengergumizó Rt.-ben, amely 100 százalékos tulajdonosa a székelyudvarhelyi Beta-Roll Srl-nek. Utóbbi cég kapcsolatban áll azzal a székelyudvarhelyi nyomdával, amely a határon túli magyarok kettős állampolgársága elleni voksolásra felhívó kampánylapot készíti. /Üzleti hasznot húzott Gyurcsány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2004. december 15.

A magyar kormány külpolitikája a romániai elnökválasztás eredményétől függetlenül változatlan marad, közölte Gyurcsány Ferenc kormányfő. A miniszterelnök a verespataki beruházás környezetvédelmi kérdésének összefüggésében a Fideszt felelőtlenséggel vádolta. "Nem látok annál felelőtlenebb politikát, mint amit ebben az ügyben a Fidesz folytat, hogy meg kívánja akadályozni Románia európai uniós csatlakozását" – mondta. Gyurcsány szerint éppen Románia uniós csatlakozása akadályozhatja meg az olyan környezetszennyezéseket, mint amilyen korábban a Tiszán történt. Szíjjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője erre reagálva kijelentette: a Fidesz "elkötelezetten támogatja Románia mielőbbi, potenciálisan 2007-es európai uniós csatlakozását, már csak a határon túli magyarok érdekében is". Ugyanakkor – tette hozzá – amíg lehetőség van rá, újra kell nyitni a tárgyalások során már lezárt környezetvédelmi fejezetet, és olyan megállapodást kell kötni, "amely nem sodorja veszélybe Magyarországon körülbelül másfél millió ember mindennapi életminőségét, egészségét". /Változatlan marad a magyar külpolitika. Budapesti reagálás a romániai elnökválasztrásokra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2004. december 15.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülését a határon túli magyarok magyar állampolgárságának biztosításáról szóló javaslat jó megtervezése után lehet összehívni – mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő. "A MÁÉRT-et is akkor kell összehívni, mikor kimunkált javaslat van. Az egy politikai fórum; a felelősség nem a nagyotmondás felelőssége, nem a rögtönzés felelőssége, hanem a tervezés, elemzés és javaslattétel felelőssége" – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: türelemre van szükség a kérdés rendezésében. Közölte: a kormány azért utasította el az MDF kedvezményes honosításra tett javaslatát, mert az "az állampolgárság automatikus és tömeges kiterjesztéséről beszél", és így azt véleménye szerint a Fidesz elnöke sem támogatná, mert az adófizetők pénzébe kerülne. "Tárgyalási alapnak a népszavazás után nem elfogadható, éppen ezt a javaslatot nem mondta az ország elfogadhatónak" – mondta az ellenzéki javaslatról Gyurcsány Ferenc. Szíjjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján azt mondta: "Gyurcsány Ferencnek és a szocialistáknak igazából fogalmuk sincs arról, hogy milyen álláspontot vigyenek a közeljövőben a kettős állampolgárság ügyében", hiszen a miniszterelnök nem kívánja összehívni a MÁÉRT ülését, és azt sem tudják, hogy milyen javaslatot akarnak megfogalmazni. /Gyurcsány: A MÁÉRT-et kimunkált javaslattal kell összehívni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2005. április 13.

Szijjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője április 12-én Budapesten a magyar miniszterelnök által adott utasításnak tulajdonította, hogy a kormányoldal az előző napon leszavazta a kormányfő üzleti ügyeit kivizsgáló bizottság létrehozására irányuló sürgősségi indítványt; ennek a bizottságnak kellene kiderítenie, hogy az „Apró-Gyurcsány-érdekkör” hogyan használta fel politikai kapcsolatait hozzájuk közel álló cégek állami megbízáshoz juttatásához. (MTI) /Vita Gyurcsány Ferenc üzleti ügyeiről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

2005. október 10.

Fontolóra veszi, hogy október 6-án Aradon a belvárosi református templomban történtek után marad-e a presbitérium tagja, nyilatkozta a Nyugati Jelennek Király András képviselő, aki az október 6-i hálaadó istentiszteleten Sándor Krisztina MIT-elnök szavaira elhagyta a templomot. Egyébként hasonlóan távozott Király Árpád esperes és több más hívő is. A templomban történtek után az RMGE beadványt küldött az RMDSZ-nek, amelyben kérték, a szövetség foglaljon állást az ügyben. Sándor Krisztina ugyanis keményen támadta az RMDSZ-t, amely véleménye szerint feladta az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseit. Október 6-án egyébként Aradon írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Ifjúsági Tanács részéről Sándor Krisztina, a Fidelitas részéről Szijjártó Péter elnök, országgyűlési képviselő. /(Irházi): A templomi botrány utócsengései. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./ Király András képviselő a Nyugati Jelen október 7-i számában felháborítónak tartotta, hogy a “Magyar Ifjúsági Tanács nevében valaki – Sándor Krisztinának nevezik – Aradon megleckéztesse a magyar közösséget”, sőt mi több, “leköpje mindazt, amit a közösség tett”. Szerediné Barabás Ibolya visszautasította ezt a minősítést. Aki elolvassa az MIT elnöksége nyilatkozatát, az könnyen meggyőződhet arról, hogy nincs szó aradi közösségről s annak megleckéztetéséről, hangsúlyozta. Az MIT elnöksége véleményt nyilvánít – amihez joga van – és az RMDSZ működését minősíti – amihez szintén joga van. Király András képviselő szerint “Olyanokat kellett hallanunk, hogy árulók vagyunk”. Azonban a nyilatkozatban az áruló szó nem olvasható. “Nem lehet tudni, kikből áll a szervezet”, jelezte a képviselő. Nos, az aláírás: Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége, Kolozsvár. “Az incidens nyomán az RMDSZ tisztségviselők és egy tucatnyi ember tiltakozásul kivonult a templomból”- nyilatkozta a képviselő. Azonban nem tucatnyian, csak négyen voltak. /Szerediné Barabás Ibolya: Audietur et altera pars. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

2006. január 14.

A Fidesz felszólította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy segítse az ellene indított vagyonnyilatkozati eljárást, a kancelláriaminisztert pedig arra kéri, hogy minél előbb adja át az ügyet a mentelmi bizottságnak. Szijjártó Péter, Fidesz országgyűlési képviselője újságírók előtt azt mondta: az úgynevezett Fittelina-ügyben a Fővárosi Főügyészség határozata alapján Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozata nem felel meg a valóságnak. A kormányfő nem tüntette fel a Szemlőhegy utcai házzal kapcsolatos ingatlan-lízingszerződést. /Anyaországi Hírmondó. Fittelina-ügy. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

2006. március 31.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem, Polt Péter megjelent a parlament költségvetési bizottságának március 30-i ülésén, ahol a miniszterelnököt és a legfőbb ügyészt az Altus Rt., valamint a Közlöny és Lapkiadó Kft. között 1995-ben létrejött szerződés ügyében kívánta meghallgatni a testület. Gyurcsány Ferenc levélben közölte: alkotmányos kötelezettsége részt venni az ülésen, ezért előre egyeztetett időpontban kész megjelenni a bizottság előtt. Az MSZP képviselői nem jelentek meg az ülésen, ezért a napirendről a bizottság nem tudott dönteni, ugyanakkor a jelenlévő fideszes képviselők Szijjártó Péter javaslatára úgy határoztak, hogy a testület – a házszabály értelmében – lefolytatja az ülést. A Fidesz az állami vagyont ért tetemes kár helyrehozásának vizsgálata céljából kezdeményezte a bizottság összehívását. Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn bejelentette: a közérdek sérelmét állapította meg a kormányfővel szemben a Legfőbb Ügyészség a Szalay utcai ingatlan ügyében. Varga Mihály bizottsági elnök az ülés után a sajtónak elmondta: „szerettük volna megkérdezni, hogy megfelel-e a valóságnak az állítás, miszerint a köz vagyonát mintegy 230 millió forintos sérelem érte. Ez úgy tevődik össze, hogy bérleti díjból az elmúlt években 117 millió forintot, felújításból 125 millió forintot, összesen 242 millió forintot fizetett az állam Gyurcsány Ferenc cégének. Ezzel szemben áll egy lízingdíj, mint állami bevétel, amely 8,3 millió forintot tesz ki. Tehát összességében közel 230 millió forintos kár érte az állami vagyont.” /Gyurcsány nem ment el a meghallgatásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2006. április 10.

A Fidesz Újpesten található választási központjában gyűltek össze a szimatizánsok. Tömeges kampánycsend-sértéssel vádolta meg az MSZP-t Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője: „Az elmúlt két napban sajnálatos módon tömeges, sorozatos törvénysértésről és kampánycsend-sértésről érkezett bejelentés a Demokrácia Központba, és ilyen értesüléseket juttattak el hozzánk a választáson részt vett állampolgárok.” „A jelenlegi hatalom birtoklói megpróbáltak félelmet és bizonytalanságot kelteni az országban” – mondta. /Mihály László: Fidesz: sikeres volt a mozgósítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2006. április 12.

A Fidesz az MDF szavazóival, helyi képviselőjelöltjeivel kíván összefogni az országgyűlési választások második fordulójának győzelme, a kormányváltás érdekében -– jelentette be Deutsch-Für Tamás, a Fidesz alelnöke Budapesten. Elmondta: sajnálattal vették tudomásul, hogy az MDF vezetősége nem kíván együttműködni a Fidesszel, így a kormányváltás feladata a Fideszre maradt. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője megjegyezte: értesüléseik szerint az MDF-en belül vannak belső feszültségek. Gémesi György /MDF/ szerint meg kell adni a lehetőséget az MDF képviselő-jelöltjeinek arra, hogy helyben megállapodást köthessenek az esetleges visszalépésekről. A hatalom nem kísérti az MDF politikusait – jelentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke. A kérdésre, hogy kapott-e bármilyen politikai szerepvállalással kapcsolatos ajánlatot Gyurcsány Ferenctől, Dávid Ibolya határozott nemmel válaszolt. A Fidesz választási vereségével kapcsolatban Dávid Ibolya megjegyezte: – Ezt az első fordulót a Fidesz saját magának köszönhetően veszítette el, saját programja, stílusa és agresszivitása miatt. Boross Péter volt miniszterelnök szerint nem lehet behozni azt az előnyt, amit a baloldal szerzett az országgyűlési választások első fordulójában, függetlenül attól, hogy a harmadik helyezett MDF-képviselők visszalépnek-e, vagy sem. /A Fidesz az egyéni megkeresések kártyáját próbálja kijátszani. Dávid Ibolya: a Fidesz saját magának köszönhetően veszített az első fordulóban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2006. április 25.

Győzött az MSZP–SZDSZ-koalíció. A Fidesz megtartotta a korábbi képviselői mandátumszámot, a 164-et, továbbra is erős ellenzéki párt, de a győztesek kényelmes többséggel kormányozhatnak. Számos egyéni választókerületben néhány tíz vagy néhány száz szavazatkülönbséggel győzött az MSZP. Szijjártó Péter, a Fidelitas elnöke például 44 szavazattal maradt le az MSZP jelöltjével szemben. Miközben az MDF képviselője ,,elvitt” 800 szavazatot a maga kétszázalékos ,,részesedésével”, mert a nem léptek vissza.  Az MDF maréknyira fogyva ugyan, de sikerként éli meg, hogy azt a kormányzatot, amely a négy évvel ezelőtti, az unióhoz csatlakozó kelet-európai éllovas Magyarországból mára a felhalmozott adósságba fulladó sereghajtó országot megteremtette, újabb négyéves mandátumhoz juttatta. Dávid Ibolya a Fidesz romjain akar új jobboldalt teremteni. Az ország romos állapota ellenére maradnak azok a kormányrúdnál, akik a hazát és népét ebbe az állapotba juttatták, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Választási kiszámolás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2006. szeptember 13.

Magyarországon mindenhol fölharsannak a füttykoncertek, ahol Gyurcsány Ferenc kormányfő kampányol, az önkormányzati választási kampánnyal kapcsolatban. Hiller István, az MSZP elnöke szerint „az ellenzék nagyobbik pártja által tudatosan szervezett és lebonyolított megmozdulásokról van szó”. A Fidesz alelnöke, Varga Mihály ezzel szemben kijelentette: Gyurcsány provokálja az embereket, a szocialisták fütyültetik ki saját magukat, mert „alapvetően a kormányoldal érdeke, hogy ne az embereket érintő kérdésekkel foglalkozzanak, hanem arról beszéljenek, mi történik, ha a kormányfő valahol megjelenik”. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője emlékeztetett, az MSZP politikusai az országgyűlési választási kampányban hazudtak, csúnyán átverték Magyarországot, ezért azt kérik az emberektől, hogy ne üljenek fel a provokációnak, és fütyülés helyett ellenérzésüket azzal fejezzék ki, hogy részt is vesznek ezeken a nagygyűléseken, és „méltóságteljesen, csendben” egyszerűen hátat fordítanak a miniszterelnöknek. A Magyar Nemzet szeptember 10-i számában Orbán Viktor azt írta, hogy a Gyurcsány-csomag nem demokratikus felhatalmazással rendelkező kormányprogram, hanem önkényes diktátum, tehát a kormánynak nincs joga ezt végrehajtani. /Guther M. Ilona: Ki fütyül ma Magyarországon? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2006. szeptember 20.

Csaknem egyhangúlag fogadta el szeptember 19-én az Országgyűlés Az erőszak ellen és a békességért című ötpárti politikai nyilatkozatot. A dokumentumot 295 igen szavazattal, két ellenszavazattal és két tartózkodással szavazta meg a Ház. A két ellenszavazatot Kelemen András KDNP-s és Aszódi Pál fideszes képviselő adta le. Kelemen András újságíróknak azt nyilatkozta: azért szavazott nemmel, mert hiányolta a dokumentumból a kormány felelősségének hangsúlyozását. Aszódi Pál az MTI-nek úgy indokolta döntését: van a nyilatkozatban egy olyan rész, amely az igazmondásra vonatkozik, Gyurcsány Ferenc viszont hazudott. A szavazásnál tartózkodó Wittner Mária fideszes képviselő, 56-os halálraítélt szerint ki kellene kérni a Szabadság térnél történteket bemutató vágatlan videóanyagokat, mert úgy hallotta, hogy valójában nem történt sem fosztogatás, sem rongálás az MTV épületében. „Ez az egész arra jó, hogy bevezessék a rendkívüli állapotot, hogy befogják az emberek száját” – mondta Wittner Mária, aki szerint ennyi erkölcstelenség után a kormánynak le kellett volna mondania. Az öt frakcióvezető által benyújtott nyilatkozat leszögezi: a Magyar Köztársaság szabadságának és méltóságának megőrzése közös feladata a parlamenti pártoknak és az alkotmányos demokrácia híveinek. „Az ország rendjéért és a polgárok biztonságáért érzett felelősségünktől vezérelve ezért felszólítjuk mindazokat, akik az elmúlt órákban a békés és demokratikus tüntetéseket rendbontással zavarták meg, mások testi épségét szándékosan veszélyeztették, vagyonában kárt tettek, hogy haladéktalanul hagyjanak fel ezekkel a cselekményekkel, és tartózkodjanak a további jogsértésektől” – zárul a dokumentum. Szeptember 18-án eset tíz órakor érkezett az első, 20–30 tagú csoport a tévé székháza elé, miután nem engedték, hogy élő adásban ismertessék céljaikat, a megmozdulás több vezetője, köztük Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke visszament a Kossuth térre, hogy áthívja az ott demonstrálókat. A tömeg megpróbált benyomulni az épületbe, több könnygázgránátot dobtak a tüntetők közé. Először sikerült leszorítania a tüntetőket a székház elől, ám később újra feljutottak. Éjjel betörte az Magyar Televízió bejáratát ostromló tömeg, de ekkor a rendőrök még megállították előrenyomulásukat. A Szabadság téren közben felgyújtották a közszolgálati televízió több autóját, a rendőrök vízágyúval és könnygázzal elkezdték kiszorítani a tömeget az MTV székháza elől. Később – hajnalban negyed kettőkor – a tüntetők közül többen benyomultak az MTV aulájába, és elfoglalták az épületet. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter felajánlotta lemondását, amit azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadott el. Köztörvényes bűncselekménynek minősítette Sólyom László a Magyar Televíziónál történteket. Az MSZP parlamenti frakciója elítéli azokat, akik törvénytelen eszközökkel a közrend és a közbiztonság ellen támadtak – ismertette a szocialista képviselőcsoport álláspontját Lendvai Ildikó. A Fidesz elnöksége szerint a hétfő éjjel történtekért személyesen és egyedül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a felelős – közölte Szijjártó Péter, a párt szóvivője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottabb, eredményesebb fellépést vár el a rendőrségtől. „Ez nem forradalom, ez nem 1956, ez megcsalása nagyszerű nemzeti történelmünknek. 1956 nem játékszer, a harmadik Magyar Köztársaság demokratikusan megválasztott parlamentje felelős kormányának kritizálása senkinek nem adott semmilyen felhatalmazást, hogy egy nemzeti intézménybe behatoljon és bűncselekményt kövessen el. Nem látok egy okot sem, ami magyarázná ezt a fajta brutalitást” – szögezte le. Közölte: nem kíván lemondani. Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint Magyarországnak az önkormányzati választás után korlátozott mandátumú szakértői kormányra van szüksége. /Továbbra sem mond le tisztségéről Gyurcsány Ferenc? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2006. szeptember 20.

Lezajlott Budapesten a Szabadság téri csata, több mint 125-en – köztük 113 rendőr – sérültek meg, több autó kiégett. A támadók elfoglalták az MTV budapesti székházát, fél három körül átadták petíciójukat Kert Attilának, az MTV hírigazgatójának. Hajnali négykor a már csendesebb, és alig néhány száz főre olvadt tömeget előbb a székházból, majd a Szabadság térről is kiszorították a rendőrök. Nyakó István, az MSZP szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette: a felelősség nemcsak a randalírozóké, hanem azoké is, akik már hosszú ideje törekednek arra, hogy a politikai vitákat a parlament helyett az utcára vigyék. Torockai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke – aki egyike volt azoknak, aki a tömeg élén a Magyar Televízió székházához vonultak – az ÚMSZ-nek elmondta: a tüntetés békés demonstrációként indult, de aztán elszabadultak az indulatok. „Én a tömegre nem tudtam hatni, csupán egy részük hallgatott rám” – magyarázta a HVIM elnöke, aki hajnalban már forradalomként emlegette az akciót. Gyurcsány Ferenc szerint a köztársaság nemzeti intézményét érte támadás. A miniszterelnök a harmadik Magyar Köztársaság történetének „leghosszabb és legsötétebb” éjszakájaként minősítette a Magyar Televíziónál történteket. A Fidesz megtartja szeptember 23-ra tervezett nagygyűlését Budapesten – közölte Szijjártó Péter kommunikációs vezető Orbán Viktor Fidesz-elnök szeptember 19-én tartott sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ a leghatározottabban elítéli az éjszaka történt erőszakos cselekményeket, és ugyanerre szólítja fel a Fideszt – közölte Kuncze Gábor pártelnök. – Azt javasoljuk, hogy Gyurcsány Ferenc kérjen bocsánatot, aztán távozzon a közéletből, a Fidesz pedig szólítsa vissza az embereket az utcáról – nyilatkozta Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Lemondásra szólította fel a magyar kormányt az Európai Néppárt. A nyilatkozat szerint a magyar kormány elvesztette minden szavahihetőségét és politikai legitimációját, mert kirívó és szervezett politikai hazugságok alapján választották meg. Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) elnöke viszont kijelentette, Gyurcsány Ferenc a legmegfelelőbb személy a magyarországi reformok irányítására. /Guther M. Ilona: Magyarország legsötétebb éjszakája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2006. október 10.

Ismét petícióval fordulnak Sólyom László köztársasági elnökhöz a budapesti Kossuth téren a kormány leváltását követelő tüntetők, amelyben szót emelnek a Nemzetbiztonsági Hivatal szerintük tűrhetetlen eljárása miatt – jelentették be október 9-i sajtótájékoztatójukon a szervezők. “Tűrhetetlen, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal antidemokratikus módon fenyegeti a nemzeti érzelmű tüntetőket” – hangsúlyozta Molnár Tamás, a tüntetést koordináló Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik politikai ügyvivője. A Nemzetbiztonsági Hivatal nem fenyeget békés tüntetőket, csupán arra figyelmeztet, hogy az erőszakos cselekmények színhelyén az abban részt nem vevőket is veszély fenyegetheti – tudatta a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának közleménye. A szocialisták támadást intéztek az alkotmányos rend és az önkormányzatok ellen – így értékelte a Fidesz szóvivője az MSZP-választmányról nyilvánosságra került két beszédet; Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján egyben bocsánatkérésre szólította fel az MSZP szóvivőjét, amiért a Fidesszel hozta kapcsolatba a hangfelvételeket. /Magyar válság. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

2006. november 2.

A Fidesz fáklyákkal, a szocialisták virággal készülnek a november 4-i nemzeti gyásznapra. Számos rendezvényt jelentettek be a rendőrségen magánszemélyek, civil szervezetek, önkormányzatok, valamint kormányzati szervek november 4-ére Budapesten. A szocialisták arra kérik honfitársaikat – pártállásra való tekintet nélkül -, hogy a nemzet gyásznapján vigyenek virágot az 1956-os forradalmárok Felvonulás téri, november 23-án felavatott emlékhelyére. A Fidesz fáklyás szolidaritási menetet rendez „az október 23-i brutális rendőrtámadás áldozataiért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért és a szabadságért”, a Terror Háza Múzeumtól az Astoriáig. Szijjártó Péter szóvivő arra szólította fel a rendőröket, hogy „a város nyugalma, a békésen ünnepelni szándékozó családok biztonsága érdekében viperáikkal, gumilövedékeikkel, könnygázgránátjaikkal, símaszkjaikkal, az azonosítást lehetetlenné tevő gyakorlóruháikkal együtt maradjanak a laktanyáikban”. A provokátorokat is felszólította, hogy maradjanak otthon. /Guther M. Ilona: Nemzeti gyászban is megosztottan. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2007. január 16.

Új jobboldali párt alapítására készül Schmidt Mária – írta január 15-i számában a Magyar Nemzet, amely a Terror Háza múzeum történész főigazgatóját az Orbán Viktort eltávolítani óhajtó jobboldali elégedetlen csoportok egyikének vezetőjeként nevezte meg. /Pártalapításra készül Schmidt Mária? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./ „A milliárdos vagyonú üzletasszony nyilvános és nem nyilvános körökben tett nyilatkozatai egyértelműsítik, hogy elégedetlen a jobboldal spirituális vezetőjével” – fogalmazott az írás szerzője, Horváth Zsolt. Utalt arra, hogy Schmidt Mária tavaly decemberben írást közölt a Népszabadság című napilapban, s ebben „félreérthetetlenül utalt arra: Orbán Viktor nem lehet a továbbiakban a jobboldal vezetője”. Az új párt elnökének kilétét még homály fedi. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a cikkre úgy reagált, hogy „a Magyar Nemzet sci-fi rovatában megjelent cikkel egy politikai pártnak nem dolga foglalkozni”. Áder János a lapban megjelentekre nem kívánt reagálni. /Új jobboldali párt a Fidesz ellen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2007. szeptember 25.

A Csongrád Megyei Bíróság szeptember 24-én helybenhagyta a Szegedi Városi Bíróság Zuschlag János előzetes letartóztatásáról szóló döntését. Zuschlag János, az MSZP Bács-Kiskun Megyei Területi Szövetségének ügyvezető elnöke. Az MSZP felszólította a politikust, függessze fel párttagságát és mondjon le választott tisztségeiről. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kommunikációs főtanácsadója arra próbált rávenni egy-két médiumot, hogy ifjúságpolitikával foglalkozó fideszes képviselőket is keverjenek bele a Zuschlag-ügybe – jelentette ki Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. Szerinte mindez annak jele, hogy „látszik is a pánik a túloldalon”. /Zuschlag fogdában marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2007. szeptember 28.

Tovább dagad Magyarországon a Zuschlag-ügyben kipattant botrány. A Zuschlag-ügyben elrendelt házkutatáson egy rejtett kamerás felvételt találtak, amelyen Weiszenberger László MSZP-s kiskunhalasi kistérségi megbízott 2005-ben egy vállalkozónak magyarázta a fejlesztési pályázatok elnyerésének mechanizmusát: kapcsolatai révén rendszeresen intézkedett pályázatok ügyében százalékért. A sikeres pályázók által visszaosztott uniós és belföldi milliókat a minisztériumba kellett vinnie, ő abból kapta meg a részét. Ezt a felvételt szeptember 26-án a Hír TV is leközölte. A nyomozás részeként házkutatást végeztek Weiszenberger Lászlónál. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra utasította a felelős szaktárca vezetőjét, hogy mentse fel az illetőt, és kezdeményezzen rendőrségi eljárást az ügyben. „Az nincs rendben, hogy képviselők a minisztériumok középvezetőivel mind a mai napig ellenőrizetlen körülmények között tárgyalnak” – fejtegette a miniszterelnök. Bajnai Gordon területfejlesztési és önkormányzati miniszter úgy fogalmazott, hogy nem naiv és tudja jól, hogy ez a rengeteg pénz sok rossz szándékú embernek is vonzó lehet, viszont azt üzeni nekik, hogy előbb-utóbb mindenki lebukik, és bíróság elé fog kerülni pártállástól függetlenül. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a most kipattant botrányt megelőzően egyik nyilatkozatában már utalt arra, hogy a Magyarországra érkező uniós pénzek nagy részét ellopják. Gyurcsány szeptember 24-i országgyűlési beszédében még cáfolta Orbán Viktor kijelentéseit, kijelentve, a Fidesz politikusa hazudott, és az ország tisztességes többségét is megvádolta. Az Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter szerint Orbán abból vonta le következtetésként, hogy eltűnnek az uniós pénzek, hogy az érkező támogatások ellenére országszerte nem épül szinte semmi, és nem bővülnek a vállalkozások. /Intézményesített lopás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2008. május 28.

Orbán Viktor, a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz elnökének egyik zártkörű előadásának szövege vihart Magyarországon. Orbán Viktor a nagyberuházások átmeneti leállításáról beszélt, és azt is mondta: ha kormányra kerülnek, az első két évben megszorításokat terveznek, például befagyasztanák a nyugdíjakat, de utána tízéves programot hajtanának végre, a középrétegekre, az aktívakra támaszkodva. A kiszivárgott előadásra hevesen reagált az MSZP. Gyurcsány figyelmeztette Orbánt: „el a kezekkel az ország fejlődését szolgáló nagyberuházásoktól!”. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint az ellenzéki pártelnök 1998 és 2002 között már felrúgta azt a társadalmi konszenzust, miszerint a nyugdíjakat meg fogják védeni. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője Nyakó nyilatkozatára reagálva azt mondta: a szocialisták azért próbálnak ostobaságokat sulykolni, mert szét akarják verni azt az erős szövetséget, amely a március eleji népszavazás nyomán jött létre a nyugdíjasok és a Fidesz között. /Balogh Levente: Ezúttal Orbán Viktor sürgeti a reformokat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2008. november 3.

A Fidesz szerint tarthatatlan a magyar kormány hallgatása, a kabinetnek magyarázatot kell követelnie Pozsonytól a dunaszerdahelyi futballmérkőzésen magyar nemzetiségű, illetve magyar állampolgárságú szurkolókat ért brutális rendőri fellépésről – mondta Szijjártó Péter országgyűlési képviselő, a párt szóvivője. A kormánynak az a dolga, hogy határon belül és azon túl is megvédje a magyarokat – mondta. Szijjártó Péter egyes szlovák politikusokat is felelőssé tett a történtekért, akik hergelő és meggondolatlan kijelentéseket tettek az elmúlt hetekben. Párhuzamot vont az 1992-es esettel, amikor az FTC pozsonyi mérkőzése után brutális rendőri támadás ért magyar szurkolókat. /Fidesz: a kormány kérjen magyarázatot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

2009. március 23.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy lemond. A Fidesz semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik egy új kormányról, hanem benyújtja az Országgyűlésnek a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatát. A Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter kijelentette: „Magyarország bajai (...) jóval súlyosabbak annál, minthogy azokat háttér mutyikkal, pártok közötti zárt ajtós egyeztetéseken fel lehetne oldani.” Az SZDSZ válságkezelő kormány létrehozását javasolja. Bokros Lajos, az egykori Horn-kormány pénzügyminisztere szerint a kialakult helyzetben egyetlen fő kérdés van: kinek és milyen programja van a válság kezelésére; az MDF-nek és neki van erre programja. Gyurcsány elvesztette a lakosság teljes támogatását, a pénzügyi válság kormányválságba sodorta a Magyarországot irányító szocialistákat – ezekkel a címekkel számoltak be külföldi lapok a magyar miniszterelnök lemondási szándékának bejelentéséről. A konzervatív Welt am Sonntagban Boris Kalnoky kiemelte: Európában aligha gúnyoltak annyit egy politikust, mint Gyurcsányt, és valódi politikai csoda, hogy a balatonőszödi beszédet követő botrány után és a tömeges tiltakozások ellenére ilyen sokáig hatalmon tudott maradni. /Gyurcsány: a döntés végleges, nem maradok miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2009. május 21.

Május 20-án Kézdivásárhelyen a református templomban tartott európa parlamenti választási kampánygyűlést a Magyar Összefogás (RMDSZ, EMNT), melynek listavezetője, Tőkés László EP-képviselő a romániai magyarság által járható egyetlen útként emlegette az összefogást, és a sérelmek félretevésére, csatlakozásra szólította fel a távol maradt Magyar Polgári Pártot. A kampánygyűlésen részt vett a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség küldöttsége (Orbán Viktor elnök, Németh Zsolt és Szijjártó Péter országgyűlési képviselő). Orbán Viktor elmondta: nem pártoskodni jött Erdélybe, hanem a nemzet ügyét kívánja szolgálni. Tudni kell, hogy az utóbbi időben azokban az országokban indult gyors fejlődés, ahol stabil autonómia érvényesült: Spanyolországban és Olaszországban. /Kampányolás magyar összefogással. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A magyar nemzet jövőbeni európai súlya a tét az európai parlamenti választásokon, erős anyaország nélkül nem lehet hatékonyan képviselni a határon túli magyarság ügyét sem – jelentette ki Kézdivásárhelyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Szerinte a következő évtizedekben nagyobb jelentősége lesz a nemzeteknek, mint az országhatároknak. A nemzet lesz ugyanis a legnagyobb felhajtó és alkotó erő a világban, és mindenütt felértékelődik majd az autonómia ügye. Orbán Viktor Sepsiszentgyörgyön úgy fogalmazott: az elmúlt hét évben Magyarország gyenge országgá vált, veszített súlyából, erejéből, befolyásából, de a Kárpát-medencei összmagyarság célja, hogy Magyarország ismét erős állammá, és igazi anyaországgá váljék. Tőkés László református püspök szintén az összefogás szükségességét hangsúlyozta. /Lázár Lehel, Bartos Lóránt: Orbán: a magyar nemzet súlya a tét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2009. május 22.

A romániai intézmények magyar nemzetiségű tisztségviselőinek elbocsátása ellen emelte fel szavát május 21-én Kolozsváron tartott közös sajtóértekezletén Orbán Viktor és Tőkés László. A két politikusszóvá tette a kolozsvári magyar feliratok ügyét is: Tőkés László szerint tűrhetetlen az, hogy éppen Erdély fővárosában ne szerepeljenek magyar feliratok a műemlékeken. A Fidesz elnöke azért érkezett Erdélybe, hogy elkísérje Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, a Magyar Összefogás listájának vezetőjét az európai parlamenti választási kampányára. A korteskörút négy állomást érintett, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy után május 21-én Illyefalvára és Kolozsvárra érkeztek, majd Szatmárnémetiben zárták a programot. Orbán Viktort elkísérte erdélyi útjára Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke is. Orbán Viktor kifejtette: kettős minőségében vesz részt a kampánykörúton, egyrészt, mint a legerősebb magyarországi párt elnöke, másrészt az Európai Néppárt (EPP) alelnökeként. „Mindez nagyon jól bizonyítja az állítást, miszerint az EU-n belül nincsenek külügyek és belügyek, hanem csak közös ügyek” – szögezte le. A Fidesz elnöke köszönetet mondott Tőkés Lászlónak az EP-ben végzett másfél éves munkájáért, de főleg az általa tanúsított kitartásért. „Mindannyian tudjuk, hogy Tőkés Lászlót tárt karokkal várta és várja az Európai Néppárt, de mivel függetlenként jutott be az Európai Parlamentbe, a román delegáció megvétózta a csoporthoz való csatlakozását” – emlékeztetett Orbán Viktor, hozzáfűzve: a vétó ugyan jogszerű volt, de rövidlátó, eredménytelen és ostoba, s egyáltalán nem tett jót a román–magyar pártkapcsolatoknak sem. A magyarországi politikus gratulált mind az RMDSZ-nek, mind pedig az EMNT-nek az erdélyi magyarságon belül létrejött összefogáshoz. „Természetesen nem vagyok naiv, és a fiatalkori romantikus korszakomat is magam mögött hagytam már, ezért pontosan tudom, hogy ellentétek továbbra is vannak. Ez ténykérdés, és ostobaság lenne eltakarni, de mindennek megvan a maga ideje. Megvan az ideje a vitáknak és a versenynek, és megvan az ideje az összefogásnak is” – mutatott rá Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint két dologban van most egyetértés az erdélyi magyarságon belül: az egyik az autonómia kiépítésére vonatkozó program, a másik pedig a minél erősebb magyar érdekképviselet kialakítása Brüsszelben. Orbán Viktor kifejtette: meg kellett tapasztalnia, hogy továbbra is erős ellenállás van az autonómia gondolatával szemben, ugyanakkor azt is elmondta, hogy az utóbbi időben többen is megkeresték a kolozsvári magyar feliratok ügyében. Magyarország volt miniszterelnöke a magyar nemzetiségű tisztségviselők elbocsátása ellen is tiltakozását fejezte ki, hangsúlyozva egyben, hogy mindez összeegyeztethetetlen az uniós elvekkel. „Azt hittem, hogy az ilyen fajta etnikai és politikai tisztogatás a huszonegyedik században már kiment divatból, de ezek az ügyek olyan benyomást keltenek, mintha nem az Európai Unió területén lennénk” – mondta. Tőkés László emlékeztetett: másfél évvel ezelőtt függetlenként jutott be az EP-be, rajta kívül mandátumot szerzett az RMDSZ két képviselője is. „Akkor a demokratikus verseny eredményes volt, hiszen hárman jutottunk be az erdélyi magyarok részéről, most viszont a Magyar Összefogás Listáján indulunk egyesített erővel. Remélem, éppen olyan eredményes lesz ez a választás is, hiszen most összeadódik az erő nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében. Ezért is korteskedünk együtt Magyarországon, Erdélyben és Felvidéken” – fogalmazott a református püspök. Az EMNT elnöke beszámolt arról is, hogy kortesútjaik során mindenfelé, ahol megfordultak, azt tapasztalták: az összefogás valós a magyarok között, és ez egyre jobban szélesedik, az RMDSZ és az MPP helyi vezetői szinte mindenütt leültek velük egy asztalhoz a fórumok alkalmával. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai tisztogatással kombinált etnikai tisztogatás egyértelműen alátámasztja, hogy miért van szükség autonómiára. Elmondta: május 22-én Csíkszeredában maga is részt vesz azon a tüntetésen, amelyet az etnikai tisztogatások elleni tiltakozásként szerveznek. Tőkés László hangsúlyozta, tűrhetetlen, hogy éppen Erdély fővárosában, amely Erdélyi fejedelemség volt évszázadokon keresztül ne szerepeljenek magyar feliratok. Mint fogalmazott, Romániában közel kilencven év óta asszimilációs és homogenizációs politika folyik, mely vértelen etnikai tisztogatásba torkollott. Míg 1920-ban Erdély lakosságának 45 százaléka tartózott valamely kisebbséghez, ez most 20 százalék alá esett. Újságírói kérdésre, miszerint Románia jelentősen megkönnyítette a kettős állampolgárság megadásának feltételeit a határon túli románoknak, Orbán Viktor kifejtette: a román politika jól ismerte fel az előttünk kibontakozó jövő egyik fontos fejleményét, amikor a román nemzethez tartozóknak megadja az anyaország támogatását, beleértve az állampolgárságot is. /P. A. M. : Összefogás a magyarellenes intézkedések megszüntetéséért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2009. október 20.

Október 12-én az Országgyűlés három ellenzéki politikusa – Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz) – törvénymódosítást nyújtott be, amelynek értelmében mindenki, akinek a felmenője magyar és beszél magyarul, lakóhelyétől függetlenül kapja meg a magyar állampolgárságot, ha kéri. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője kijelentette, ha a Fidesz kormányra kerül, első ténykedései közé tartozik majd a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotása. Kozma József, az MSZP külügyi munkacsoportjának vezetője szerint a kettős állampolgárság helyenként újabb konfliktusok forrása lehet. Az SZDSZ, bizonyos feltételekkel ugyan, de támogatná a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2009. december 9.

Éles lőszer volt abban a borítékban, amelyet Szijjártó Péter fideszes politikus nevére címeztek. A rendőrség lőszerrel visszaélés miatt eljárást indított az ügyben, ismeretlen tettes ellen. A küldemény feladójaként a Kovács László név olvasható. /”Kovács László” éles lőszert küldött Szijjártónak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998