udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 129 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-129
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szilágyi Aladár

1991. március 7.

Szilágyi Aladár feltette a kérdést Ioan Robunak, Bukarest római katolikus érsekének, nem lehetne, hogy a magyarul beszélő moldvai csángók saját nyelvüket ismerő papokat kapjanak? Robu kijelentette, hogy a csángók nyolc-tíz dialektust beszélnek. Ezek a nyelvjárások "valóban sokkal közelebb állnak a magyarhoz", de nem létezik írott csángó nyelv, azt ki kellene dolgozni. "A csángók csángóul, a magyarok magyarul beszélnek." Akik azt akarják, hogy a csángók nyelvét bevezessék a templomba, a magyarra gondolnak. /Szilágyi Aladár: "A csángók csángóul beszélnek" nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), márc. 7./

1991. április 27.

Beke György reagált Ioan Robu nyilatkozatára /Szilágyi Aladár: "A csángók csángóul beszélnek" - nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), márc. 7./. Beke György, a csángókérdés kiváló ismerője történelmi visszapillantást tett, felvillantva a régi korokat, amikor még a románok is elismerték, hogy a moldvai csángók magyarok. Dimitrie Cantemir moldvai fejedelem 1716-ban feljegyezte a moldvai csángókról, hogy ismerik a román nyelvet is, de mindannyian megőrizték nemzeti nyelvüket, a magyart. Nem vonták kétségbe a csángó dialektus magyar voltát ismert román nyelvészek és történészek sem, többek között Radu Rosetti, Pop Sever vagy Vladimir Drimba. Márton Gyula, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem néhai professzora A modvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai /Kriterion, Bukarest, 1972/ című munkájában leszögezte, hogy a csángók nyelvi elszigeteltségükben átvettek román kifejezéseket, de "a legfontosabb, alapvető fontosságú fogalmaknak a legtöbb esetben eredeti nevét használják a csángók ma is, a román kölcsönszók inkább a részjelenségekre vonatkoznak." /Beke György: Milyen nyelven beszélnek a csángók? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28. ? a cikk először az Új Ember (Budapest), ápr. 14-i számában jelent meg./

1991. július 20.

Tőkés László püspök nyilatkozott a genfi konferenciáról. Az emberjogi konferencia román küldöttségében nem vehetett rész egyetlen magyar, egyetlen kisebbségi sem. Genfben párhuzamos rendezvények is voltak, erre volt hivatalos Tőkés László, Borbély Imre, Eckstein-Kovács Péter és Smaranda Enache. A hivatalos genfi konferenciát az óvatosság jellemezte. Tőkés László püspök úgy látja, hogy a kisebbségi kérdés terén nem érzékelhető nyitás az európai politikában, a világpolitikában, inkább óvatosság, kivárás érzékelhető. Genfben is mutatkozott az érdektelenség. Júl. 11-én a svájci Helsinki-bizottság tartott kisebbségi konferenciát, ezen vett részt és tartott előadást Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Előadásáról pozitív szellemű beszámoló jelent meg a Neue Züricher Zeitungban. Ugyanakkor a Rompres hírügynökség gyalázkodó értékelést tett közzé a magyar felszólalásokról. Tőkés László megjegyezte, hogy Stetiu kolozsvári egyetemi tanár a román küldöttség tagja a Vatra Romaneasca híve, a Bolyai Egyetem visszaállításának egyik ellenzője. Mit lehet várni egy ilyen küldöttségtől? - tette fel a kérdést. Tőkés Lászlóval több lap készített interjút Svájcban. A püspök Mihály volt román királlyal is találkozott. /Szilágyi Aladár: Tőkés László a genfi konferenciáról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1991. szeptember 3.

Végre megjelent Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988 /Héttorony Kiadó, Budapest, 1991/ című gyűjtése. A két szerző titokban, a hatóságok elől bujkálva gyűjtötte a moldvai dalokat. A kézirat 1988-ban elkészült. A magnókazettákat, a kéziratot évekig rejtegették, majd eljuttatták Magyarországra. Seres András /sz. Krizba, 1935/ néprajzi gyűjtő, a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei központjának munkatársa. Barcasági magyar népköltészet és népszokások /Kriterion, Bukarest/ című munkája 1984-ben látott napvilágot. Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936/ Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát, 1959-től 1967-ig az Állami Székely Népi Együttes karmestere volt, 1963-tól 1987-ig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Két korábbi könyve: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét /Kriterion, Bukarest, 1977/, illetve Zene és szolgálat /Kriterion, Bukarest, 1980./ /Sz. Cs.: Csángómagyar daloskönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ Seres András néprajzos gyűjtött a csángók között, csatlakozott hozzá Szabó Csaba zeneszerző. A tavaly elhunyt Lőrincz Györgyné Hodorog Luca egymaga mintegy harmadét szolgáltatta a Csángómagyar daloskönyv anyagának. Luca néni annak idején elővette féltve őrzött kézírásos énekeskönyvét és abból énekelt. Nyelvészek számára külön kutatási terület lehetne ezeknek a még meglevő kéziratos könyveknek a vizsgálata. /Szilágyi Aladár: A csángók (még) magyarul énekelnek. = Élet és Irodalom (Budapest), szept. 27./

1992. május 14.

Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke és Szilágyi Aladár, a szervezet titkára szervezésében máj. 10. és 17-e között Nagyváradon nagyszabású ünnepségsorozat, a Varadinum zajlik Szent László király, a város alapítója szentté avatásának 800. évfordulóján, város születésének 900. évfordulóján és Nagyvárad török iga alóli felszabadulásának 300. évfordulóján. Szilágyi Aladár, a Kelet-Nyugat főszerkesztője elmondta, hogy a Varadinumnak gazdag a programja: egyházi és tudományos előadások, képzőművészeti kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, az ifjúság számára vetélkedő Várad és Bihar megye történelmével kapcsolatban. A Varadinu során létrehoznak egy egyháztörténeti múzeumot. Szent Lászlót kívánságára ide temették, a váradi katedrálisba. A későbbi magyar királyok elzarándokoltak ide és fogadalmat tettek a király sírjánál. /Csisztay Gizella: Ünnepel Szent László városa. = Új Magyarország, máj. 14./

1992. augusztus 6.

Újraindították a Kelet-Nyugat nagyváradi hetilapot, amely anyagi problémák miatt szűnt meg az előző évben, akkor már havonta kétszer látott napvilágot. /Az utolsó szám: 1991. nov. 23., II. évf. 33. sz./ A főszerkesztő /hasonlóan az elmúlt évhez/ Fábián Imre, helyettese Szilágyi Aladár. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), aug. 6., III. évf. 1.sz./ Az újabb próbálkozás nem volt szerencsés, néhány szám után nem tudták tovább megjelentetni a hetilapot.

1992. augusztus 6.

A 900 éves Nagyvárad idei Varadinum ünnepségeiből nem hiányoztak az alkalomhoz kapcsolódó könyvek sem. A Szent Lászlóról szóló irodalomból ad válogatást az egyik könyv: Sanctus Ladislaus rex - Kalendarium Varadinum 1192-1992 /Literatus Kiadó, Nagyvárad, 1992/, a másik a régi templomokat idézi fel Marián Antal kiváló fotóival, megjelenését a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány támogatta, a ságvári nyomdából került ki: Magyar egyházak és gyülekezetek Nagyváradon /Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, szerkesztették: Veres Kovács Attila és Szilágyi Aladár/. Robotos Imre munkájának címe A Vér városa: Nagyvárad /Művelődéstörténeti tükör, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1992/. Szinte emberfeletti munkát végzett Bálint István János, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa, aki korábbi munkájához /Kincses Kolozsvár/ hasonlóan szemelvények tükrében mutatta be Szent László városát, Nagyváradot. Egyedül a felsorakoztatott forrásmunkák száma meghaladja az ezret! Az értékes kiadvány címe: Boldog Várad /Szerkesztette: Bálint István János, Héttorony Kiadó, Budapest, 1992/. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), aug. 6., III. évf. 1.sz./

1993. március 19.

Bihar megye, illetve Nagyvárad lakosságának egyharmada magyar, ennek ellenére a megyei prefektúra 117 alkalmazottjából csak 4, a Megyei Tanács 183 dolgozójából 3, a Polgármesteri Hivatalnál 86-ból szintén 3 magyar alkalmazott van. Néhány magyarlakta városban egy kicsit jobb az arány. A Megyei Tanfelügyelőség 24 munkatársából 4 magyar nemzetiségű, a 250 iskolaigazgatóból 30 /12 %/, Bihar megye 32 középiskolájából egy magyar nyelvű. Nagyváradon a vállalatvezetők 2-3 százaléka magyar, a vidéki magyarlakta városokban 10-25 %-a. /Szilágyi Aladár: Számok, kiáltsatok! = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19./

1993. október 28.

Okt. 28-án Bukarestben találkoztak a tizennégy elismert felekezet vezetői és a minisztériumi vezetők, hogy megvitassák a vallásügyi törvénytervezetet. Vladutescu vallásügyi államtitkár kijelentette, hogy az egyházak kérésére módosították a tervezetet. Vita volt az ortodox egyház "nemzeti egyházzá" minősítése körül, hiába tiltakoztak elsősorban a görög katolikusok, az összes többi egyház által kifogásolt paragrafus benne maradt a tervezetben. A felekezeti iskolákra vonatkozó paragrafus belekerült a tervezetbe, ez ellen viszont az ortodox egyház tiltakozott. /Szilágyi Aladár: A vallásügyi törvény vitája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30-31./ Előzőleg, okt. 21-én a történelmi magyar egyházak találkoztak Bukarestben, ahol visszautasították azt, hogy a vallásügyi államtitkárság megváltoztatta a tervezetet, kihagyta az egyházi javak visszaadásával, az egyházi iskolákkal kapcsolatos részeket, ismertette a történteket dr. Csiha Kálmán református püspök. Az okt. 28-i tárgyalás során viszont bekerültek a tervezetbe a magyar egyházak követelései. Az RMDSZ vállalta ennek a tervezetnek a képviseletét a parlamentben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1994. június 8.

A bukaresti Tinerama szerkesztőségének írt nyílt levélben tiltakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Szilágyi Aladár főgondnok a hetilap máj. 27-jún. 2-i számában megjelent cikk ellen, melynek már a címe is durva hazugság: Tőkés László és Szőcs Géza ellen vizsgálatot folytat Magyarország főügyészsége, sikkasztás miatt. Érthetetlen, hogyan jelent meg ilyen rágalmazó, befeketítő cikk a hetilapban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1994. szeptember 27.

Nagyváradon szept. 27-én tartották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület választó közgyűlését, Tőkés Lászlót újraválasztották püspöknek /194-ből 171-en szavaztak rá/, a főgondnoknak pedig Szilágyi Aladárt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1994. december 10.

Budapestre látogatott a Romániai Magyar Református Egyház küldöttsége /dr. Csiha Kálmán és Tőkés László püspökök, Szilágyi Aladár főgondnok/, hogy részt vegyen az 1995-ben tartandó Egyetemes Magyar Református Konvent előkészítésével foglalkozó tanácskozáson. A megbeszélésen megjelentek a szlovákiai, kárpátaljai református püspökök, valamint a nyugat-európai és kanadai reformátusok küldöttei. Másnap a háromtagú küldöttséget fogadta Tabajdi Csaba államtitkár, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartás szükségességében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10-11./

1995. július 28.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége levelet intézett az ortodox és görög katolikus egyházakhoz, támogatásukat kérve a romániai magyarság és a magyar egyházak küzdelméhez, melyet kisebbségi és felekezeti iskoláikért folytatnak. A levelet Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár írta alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

1995. november 29.

A Bihari Napló felelős kiadója, Szilágyi Aladár interjút készített Traian Chebeleu elnöki szóvivővel, aki Nagyváradon védte meg doktori disszertációját /Az ENSZ szerepe az államok közötti viszályok rendezésében, a rendezés dinamikája és távlatai/. Tőkés László javaslata igen kemény reagálást váltott ki, jegyezte meg Szilágyi Aladár. Chebeleu hangsúlyozta, hogy mindaz, amit elmondott, az elnök véleménye, amelyet ő tolmácsolt. Amennyiben a kormány leülne az RMDSZ-szel tárgyalni, "akkor elismernénk, hogy az RMDSZ a magyar kisebbség egyetlen legitim képviselője. Holott szó sincs ilyesmiről!" Rajta kívül más magyar szervezetek is léteznek, állította Chebeleu. Azt is kijelentette, hogy a "tanügyi törvény az RMDSZ-javaslatok nagy részét beillesztette szövegébe." Szerinte meg tudnának egyezni, ha az RMDSZ dokumentumaiból eltűnne az autonómia követelése. /Doktoravatásról: Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28., interjú: /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

1996. február 9.

Ilie Fonta vallásügyi államtitkár Csiha Kálmánhoz, az Erdélyi Egyházkerület püspökéhez írt levelében kifejtette, hogy a III. Magyar Református Világtalálkozó 1996-os megszervezése "kötődik a magyar törzsek 1100 évvel ezelőtti európai honfoglalásáról megemlékező rendezvényekhez", továbbá 1996 választási év az országban, ezért a világtalálkozó "Romániában való megszervezése nem ajánlatos". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 9., Magyar Hírlap, febr. 14./ Erre reagált Szilágyi Aladár, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka Pedig lesz világtalálkozó! címmel. A református egyház független, szuverén intézmény, nem alárendeltje a Vallásügyi Államtitkárságnak, tehát nem tilthatja meg a találkozót. Szilágyi Aladár idézte az 1991. szept. 25-én elfogadott 60. számú törvényt, amely szerint vallásos jellegű rendezvényeket nem kell előzetesen bejelenteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

1996. június 8.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület negyedévenként bekéri az egyházmegyéktől az egyházközségek népesedési adatait. Az 1996-os esztendő első három hónapja megdöbbentő adatokat mutat: az egyházkerületben 500 gyermeket kereszteltek és 1673 temetés volt. Részletezve: Bihar megyében, ahol Székelyföld után a legnagyobb tömbmagyarság él, 99 keresztelő mellett 509 temetés történt, Szatmárnémetiben 46/108, Nagyváradon 43/77, Lugoson 1/13, így folytatható a szomorú statisztika. /Szilágyi Aladár: Partiumi népesedési mérleg. Eltűnt egy falu. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8.

1996. augusztus 30.

Az alapszerződés-ügynek az a hozadéka, állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az aug. 26-i kolozsvári külpolitikai tanácsadó testületi ülésről, hogy "egységbe kovácsolta az RMDSZ-t a mérsékeltektől az úgynevezett radikálisokig, minden frakciót, platformot, sőt a különböző álláspontot képviselő személyeket is, Tokay Györgytől Katona Ádámig." Budapesten Horn Gyula Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkárok társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét. /Szilágyi Aladár: Interjú Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 30./

1996. augusztus 30.

Az alapszerződés-ügynek az a hozadéka, állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az aug. 26-i kolozsvári külpolitikai tanácsadó testületi ülésről, hogy "egységbe kovácsolta az RMDSZ-t a mérsékeltektől az úgynevezett radikálisokig, minden frakciót, platformot, sőt a különböző álláspontot képviselő személyeket is, Tokay Györgytől Katona Ádámig." Budapesten Horn Gyula Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkárok társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét. /Szilágyi Aladár: Interjú Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 30./

1996. november 29.

A bukaresti Ziua két napja arról cikkezik, hogy cáfolhatatlan bizonyítékai vannak Virgil Magureanu, a titkosszolgálat, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője akciójáról, aki megakadályozta a választási csalást előidéző számítógépes program végrehajtását. A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ugyanis megvásárolt egy olyan speciális programot, mely 5-15 százalékerejéig Iliescu javára változtatta volna meg az eredményeket. Ezt a csalást Victor Hrebenciuc szervezte és Alexandru Radoceának, az Országos Statisztikai Központ igazgatójának kellett volna végrehajtania. Ez ellen lépett fel Magureanu, megakadályozva a program elindítását. A Ziua azt is tudja, hogy külföldről jött az utasítás a csalást előidéző program leállítására. - Magureanu az egyik nélkülözhetetlen támpillére volt Iliescu rendszerének. Igaz, hogy Magureanu már régebben felvette a kapcsolatot az ellenzékkel, még találkozott Coposuval, a parasztpárti elnökkel is, nemsokkal Coposu halála előtt. /Szilágyi Aladár: Egy gombnyomás volt a bűne. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

1996. december 10.

Nagyváradon a római katolikus bazilika oldalhajói fölötti galéria-termekben a legutóbbi Varadinum-napok alkalmával nyílt meg a Szent László Egyházművészeti Múzeum. Kevesen tudják, hogy itt rejtőzik egy jobbára még feltáratlan és teljességgel használaton kívüli kincsesbánya, a könyvtár. Ezek a hat telezsúfolt terem nem könyvtár, csupán menedék. Ide menekítették a valamikori püspöki palota, a néhai káptalan és az egykori teológiai akadémia könyvtárának megmaradt részét, mintegy 52 ezer kötetet. 1970-ben itt járt az Állami Kulturális és Művészeti Bizottság egyik csoportja, hogy felmérje a gyűjteményben található inkunábulumokat /1501 előtt készült ősnyomtatványokat/ és a raritásokat /1501 után nyomtatott könyvritkaságokat/, valamint a kolligátumokat /több, egymástól független mű egybefogásával összeállított köteteket/, de munkájukban nem volt köszönet, mert a 226 páratlan értékű darab 26 legértékesebbjét egy 1970-ben készült jegyzőkönyv szerint Bukarestbe vitték "restaurálás és megőrzés" ürügyén, ezek azóta a bukaresti Országos Történelmi Múzeum könyvállományát gyarapítják. Elvitték többek között a legrégibb ősnyomtatványt. - A nagyváradi székhelyű Keresztény Kutatóközpont munkatársai elkészítették a könyvtár rendbetételének tervezetét. Ebben szerepel: vissza kell adni az elkobzott értékeket, a hat termet renoválni kell, be kell vezetni a klímaberendezéssel a légkondicionálást. A nedvesség, a penész megtámadta a könyveket. Restaurálóműhelyre is szükség van. A könyvek katalogizálása, számítógépre vitele nyomán nemzetközileg is jelentős tudományos és dokumentációs szolgálat kezdhetné meg munkáját. Ezeknek a négy-ötszáz éves könyveknek a kötésénél gyakran felhasználtak lapokat még régebbi, 1200-1300 éves kódexekből. Elképzelhető, hogy valamelyik könyv borítójából akár egy ismeretlen magyar nyelvemlék is előbukkanhat. A püspökségnek nincs pénze ezen szép terv finanszírozására. /Szilágyi Aladár: Szent László Egyházművészeti Múzeum. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10./

1997. január 17.

1996 karácsonyán meghalt Bustya Endre. "Nem élhette meg a hetven esztendőt, és óriástorzóként maradt az utókor számára Adyról készült összefoglaló opusa. Életműve így is hatalmas, hiszen tékányi könyvet szerkesztett-írt Ady prózájáról, illetve életének és munkásságának időrendi áttekintéséről." - írta a róla szóló nekrológban Szilágyi Aladár. Bustya cáfolta tudós indulattal Robotos Imre hírhedett Csinszka-revízióját. Műfordítói tevékenysége is jelentős volt. Másik kutatási területe a 18. század előtti magyar irodalom volt. A kommunista rendszerben kétszer küldték fizikai munkásnak, előbb 1951-57, majd 1961-1966 között. Hol segédmunkás volt, hol bányász. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Bustya Endre az Ady-filológia egyik legnagyobb tudású alakja volt, aki lakását, kéziratait és könyvtárát egyházára hagyta. A kolozsmonostori új köztemetőben, a szegénysoron temették el, holott munkássága alapján helye lett volna a Házsongárdi temetőben. Szőcs Géza elmarasztalóan ír erről, megkérdezve, "hol voltak érdekképviselőink", hogy ilyen méltánytalanság történt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./

1997. február 1.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség rendkívüli nagygyűlése a nagyváradi Református Otthon (Református Püspöki Székház) létrehozásának 60. évfordulója alkalmából febr. 3-án a Püspöki Székházban emlékezett meg a nagyváradi egyházi és közművelődési élet eme jelentős eseményéről. Az ünnepi összejövetel alkalmával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség Rendkívüli Nagygyűlése Állásfoglalást adott közre, amelyben ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mindmáig nem történt meg, az Európa Tanács kifejezett előírásai dacára, továbbra is késik a vonatkozó törvénytervezet megvitatása és elfogadása, sőt, az új demokratikus kormány sem tett ez ügyben semmilyen lépést. "Az új román kormány részeseiként és iránta táplált bizalommal, az Európa Tanács meghagyása értelmében, a demokrácia és a jogállamiság elveinek megfelelően: jussunkat követeljük" ? fejeződik be a Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár főgondnok által jegyzett Állásfoglalás. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./

1997. április 28.

Nagyváradon a Varadinum ápr. 28-i rendezvénye volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott könyvbemutató.A házigazda, Veres Kovács Attila lelkész üdvözölte a vendégeket, majd a váradi színház egykori főrendezője, a ma Magyarországon élő Szabó József ismertette Kelemen Iván Várad színészete című könyvét. Kelemen Iván 1961-1974 között volt a színház irodalmi titkára, tudós tanárember, amellett kitűnő műfordító. Salamon Juliska Levelek Nagyváradról /Polimark Kiadó, Bukarest/ című gyűjteményét Halász Anna ismertette. Dukrét Géza-Péter I. Zoltán Nagyváradi városismertetőjét Szilágyi Aladár méltatta. A székelyudvarhelyi Ablak Könyvkiadó szerkesztő-mindenese, Majla Sándor az általa összeállított Fagyöngy versantológiát és az Erdélyi Dekameron prózaantológiát mutatta be. Végül dr. Indig Ottó Barabás Zoltán Ulysses gúnyájában című verseskötetét elemezte. /Gittai István: Új könyvek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 29./

1997. május 9.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez nyolc egyházmegye tartozik. A bihari egyházmegye első negyedévi népesedési adatait már elemezte a lap Meghalt egy gyülekezet címmel. Most befutotta többi hét egyházmegye adatai. Ezek összesítéséből kiderül,k hogy az idei év első negyedévében a hét egyházmegye 271 gyülekezetében 491 keresztelés és 1353 temetés történt, három hónap vesztesége tehát 862 fő. A kivándorlásról nincsenek adatok. /Szilágyi Aladár: Fogyatkozó Partium. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./

1997. május 29.

Máj. 29-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházközség évi közgyűlését. Szilágyi Aladár főgondnok és Tőkés László püspök a népesedési kérdésekkel foglalkozott. 1990-ben 278 955 reformátust számláltak meg az egyházkerületben, 1996-ban pedig 227 286 főt.Tőkés László javasolta, hogy foglalkozzanak az 50 ezer fős apadás okaival. /Balla Tünde: Fogy a reformátusság. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./

1997. július 8.

Amikor megjelent Gazda József Így tudom, így mondom című válogatása, tudható volt, hogy ez csak ízelítő az általa gyűjtött oral history anyagból. Gazda József nem hagyta abba magnós portyázását, túlcsapva Erdélyen, a Partiumon, a Regáton, a Kárpát-medence utódállamaiban, hellyel-közzel Magyarországon is elidőzött a több mint ezer históriaidéző beszélgetőtársat toboroztában, így született meg az "emlékezet-kalangya": Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek /A szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete/ (Püski Kiadó, 1997) című könyve, mutatta be a könyvet Szilágyi Aladár. Akár "szenvedésmonográfiának" is lehet nevezni a két kötetes munkát. Ennek a könyvnek a millecentenáriumi rendezvények kezdetén kellett volna megjelennie. /Szilágyi Aladár: A népi emlékezet kalangyája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./

1997. július 13.

A Jussunkat követeljük című, magyar egyházi ingatlanokat összesítő RMDSZ-kiadvány után megjelent a Királyhágómelléki Református Egyházkerület állam által elkobzott ingatlanait számbevevő könyv is /Részünk és jogunk - Partea si dreptul nostru - Our portion and right/, amelyet júl. 13-án Kolozsváron mutattak be, sajtóértekezlet keretében. A három - magyar, román és angol - nyelven írt, pontos adatokat tartalmazó könyvet Tőkés László püspök, Szilágyi Aladár főgondnok és Fornai István főjegyző ismertette a jelenlevőkkel. A kötet az egyházkerület küzdelmének főbb állomásait mutatja be, előterjesztések, állásfoglalások, levelek, beadványok formájában. Az egyházkerület 277 ingatlanából hét évi küzdelem és számtalan folyamodvány ellenére nem szolgáltattak vissza egyet sem. A 277 ingatlanból 44-et lebontottak, 15 kihasználatlanul áll, 80 más rendeltetést kapott, s valamennyi épület leromlott, tatarozásra szoruló állapotban van. A könyv bemutatói elmondták, hogy a Románia monitorizálását megszüntető 1997/123-as határozat, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének utasítása határozottan felkéri a román hatóságokat, hogy módosítsák az elkobzott és államosított egyházi javak visszaadására szolgáló törvényeket - az 1991/18. és az 1995/112. számú törvényeket, hogy a javak visszaszolgáltatását vagy méltányos kárpótlást biztosítsanak. /Szabó Piroska: Részünk és jogunk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., Halmos Miklós: Jussunk jogán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./

1997. július 29.

Nagyváradon a Kőrösvidéki Múzeumban láthatók a szocreál stílusban készült mellszobrok, bizonyos román fejedelmeket ábrázolnak. Anonymusra hivatkozva az egyes szobrok alatt feliratok hirdetik: román vajdák, így Gelu, Erdély vajdája, Glad, a temesi ország vajdája, Menumorut, Biharország román vajdája. - Roland Borsa pedig "Erdély román ország vajdája", valójában magyar főúr, akit a magyar király nevezett ki vajdának. II. Rákóczi Ferenc - a felirat szerint -Erdély román ország fejedelme. /Szilágyi Aladár: Nagyváradi legendárium. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 29./

1997. augusztus 29.

Marosvásárhelyen a Project on Ethnic Relations /PER/ rendezésében kerekasztal-megbeszélést tartottak A helyi közigazgatási törvény alkalmazása által kiváltott konfliktusok vizsgálata, különös tekintettel a kétnyelvű táblák kérdéskörére címmel. A megbeszélésen Dragos Tanasoiu kormányszakértő rámutatott arra, hogy a sürgősségi kormányrendelet minden tekintetben megfelel a Románia által aláírt egyezmények szellemének. Alkalmazása tekintetében nincs ok vitára. Haller István, a Pro Europa Liga küldötte elemzésében bemutatta a sajtó dicstelen szerepét ebben a kérdésben: egyszerűen félretájékoztatták a közvéleményt, törvénytelennek minősítve a kétnyelvű feliratokat. /Szilágyi Aladár: Kétnyelvű táblák dicstelen háborúja. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29./

1997. szeptember 26.

Szept. 26-án Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár egyházkerületi főgondnok mutatta be Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban Hajdu-Moharos József Partium című hiánypótló monografikus művét. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30., Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-129




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998