udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szilágyi Erzsébet

1993. július 8.

A kormány a nemzetközi kapcsolatok tudományos megalapozása céljából 1991 júniusában négy addig minisztériumi felügyelet alá tartozó intézetből /Külügyi Intézet, Magyarságkutató Intézet, Dunatáj és a Honvédségi Védelmi Kutatóintézet/ létrehozta a Teleki László Alapítványt /igazgatója Diószegi László/. A Közép-Európa Intézet vezetője, Kiss Gy. Csaba elmondta, hogy az intézetek önállóak, kutatási tervüket maguk készítik, a pénz az alapítvány kuratóriuma osztja el. A Teleki László Alapítvány 1992 novemberében költözött be a Szilágyi Erzsébet fasori épületébe. A Molnár Gusztáv vezette Dunatáj betagozódása az alapítványba áprilisban tisztázódott. A Külügyi Intézet élén tavaly Maróth Miklós állt, őt követte Zala Tamás, jelenleg Fülöp Mihály a vezető. A Védelmi Kutatóintézet visszakerült az anyaminisztériumhoz. Kiss Gy. Csaba kevesli a létszámot, sokan elmentek a bizonytalanságok miatt. /Rejtő Gábor: A Teleki Alapítvány kétéves /elő/élete. = Magyar Hírlap, júl. 8./

1996. január 10.

Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke Grigore Zanc megyei prefektushoz írt nyílt levélben tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációja miatt. Funar jan. 24-én, a román fejedelemségek egyesülése napján román és angol nyelvű emléktáblát akar elhelyeztetni Mátyás király kolozsvári szülőházán, melynek szövege közönséges név- és tényhamisítás: meghamisítja a király nevét /Mathias Rex sohasem volt "Matei Corvin"/, másrészt azt állítja, hogy román volt, holott édesanyja Szilágyi Erzsébet, tehát csak román. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 11., 694. sz./ Gheorghe Funar polgármesterkedése óta a kolozsvári városháza megsokszorozta alkalmazottainak számát, mégsem akad senki az illetékesek közül, aki a magyar sajtót is tájékoztatná a polgármesteri hivatal döntéseiről. Dican igazgató, a protokoll osztály vezetője szerint a hivatal csak írásos közlemények alapján értekezik a sajtóval, maga is csak kikapcsolt magnó előtt volt hajlandó a Mátyás király szülőházára kerülő új emléktábláról egyáltalán szót ejteni. A régi emléktábla mellé egy azzal azonos nagyságú, kétnyelvű táblát akarnak elhelyezni a következő szövegel: "A történelmi hagyománynak megfelelően ebben a házban született Matei Corvin, a nagy hadvezérnek, Erdély vajdájának és Magyarország kormányzójának a fia. A román Matei Corvint az uralkodásához (1458-1490) fűződő vívmányok alapján Magyarország legnagyobb királyának tekintik." A bronztáblát jan. 24-én helyezik el. A városi tanácsban nem tárgyaltak erről. A polgármester ismét kész tények elé akarja állítani a tanácsosokat. /(németh): Mátyás király román eredetét hirdető emléktáblát helyeznek a szülőházra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

1996. január 11.

Az RMDSZ városi és megyei tanácsosai és parlamenti képviselők tanácskoztak Kolozsváron jan. 10-én emléktábla-ügyben. A Mátyás király szülőházára tervezett kétnyelvű emléktábla szövegét olyan történelem- és névhamisításnak minősítik, amely árt a román-magyar barátság ügyének, s csak egyetlenegy célt szolgál, nemzetiségek közötti feszültség szítását és Gheorghe Funar választási kampányát. A gyűlésen megfogalmazott tiltakozó jegyzéket elküldték Grigore Zanc prefektusnak is. A prefektusnak írt nyílt levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg közönséges név- és tényhamisítás. A király soha nem volt Matei Corvin, azaz Hollós Máté, másrészt a felirat szerint román volt. Köztudott, hogy a nagy király édesanyja Szilágyi Erzsébet volt, tehát MATHIAS REX már ezért sem lehetett csak román! A magyargyűlöletéről hírhedt Gheorghe Funar polgármester Mátyás királyt kisajátítja a románságnak, s ezzel nemcsak a történelmet hamisítja meg, hanem megsérti a magyarság önérzetét. A zászlórudak elhelyezése, a Főtér feldúlása, emléktábla levakoltatása, utcanevek eltüntetése azt mutatja, hogy interetnikai feszültséget akar gerjeszteni Kolozsvár román- és magyarajkú lakói között. A nyílt levélben emlékeztették a prefektust arra, hogy a városi tanácsban nem vitatták meg az emléktábla ügyét, a tervezés, kivitelezés költségvetését sem szavazta meg a városi tanács. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kérte a prefektust, hogy akadályozza meg Gheorghe Funar polgármestert "eme név- és tényhamisító, tudatosan magyarellenes és provokatív szándékának a kivitelezésében!" /RMDSZ-képviselők a legújabb emléktábláról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2000. január 18.

Gyergyószárhegyen rendbehozták az emlékműveket. A Hősök emlékoszlopát már 1990-ben rendbe tették, a megrongált címer helyett új készült, a márványtáblákon sorakozó neveket újrafestették. A második világháborúban elesett 76 személy nevével márványtáblát helyeztek az oszlopra, amit 1990. augusztus 20-án ünnepi szentmisén szentelt meg Simon József plébános. A Tatárdombnál az 1990. március 19-én szélsőséges elemek által megrongált márványtábla helyébe az eredeti, 1908-as szöveggel ellátott márványtáblát helyezték el 1990. november 15-én. Az 1596-os Véres farsang néven ismert történelmi esemény emlékére az emlékoszlopon 1992. augusztus 1-jén feliratos márványtáblát helyeztek el a következő szöveggel: Bármilyen kegyetlen is volt a megtorlás, nem tudta kiölni a székelyek tudatából a szabadság utáni vágyat, amelyért évezredes történelme során annyi vért hullatott, DE SOHA LE NEM MONDOTT RÓLA. 1992. szeptember 22-én az 1916. szeptember 22-én benyomuló román katonák által kivégzett községi elöljáróknak állítottak emléket egy emlékkővel. 1994. október 6-án felszentelték az 1848-49-es magyar szabadságharc gyergyószárhegyi hőseinek névsorát tartalmazó emléktáblát a hősök emlékoszlopán. A millecentenárium évében, 1996. április 26-án márványtáblát helyeztek el a hősök emlékoszlopán a következő felirattal: Millecentenárium 896-1996 - Emlékezz magyar, e föld 1100 éve szülőfölded. Ugyancsak ez alkalommal elültettek tizenegy millecentenáriumi fát és a mellettük levő táblákon történelmünk nagyjainak nevei sorakoznak /Árpád fejedelem, Szent István király, IV. Béla király, Hunyadi János, Mátyás király, Szilágyi Erzsébet, Bethlen Gábor fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Szent László király és Antall József/. 1998. március 15-én a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére a hősök emlékoszlopára emléktáblát helyeztek el, amelyen az alábbi felirat olvasható: 1848-1998 - A kivívott szabadság nem örök, a cselekvés tartja életben, ezért újból és újból meg kell nyerni az érte folyó ütközeteket. Isten áldd meg a szabadságszerető magyart! Ugyanezen a napon a szárhegyi temetőben lévő honvédsírra márványtáblát helyeztek el: Gurzó Lajos 1848-as honvéd főhadnagy. A Szárhegy határában 1944-ben lelőtt két német katona sírját vaskereszttel jelölték meg. 1998. november 1-jén márvány emléktáblát helyeztek el Both Ferenc 1848-as honvéd alhadnagy sírkövén. /Borsos András, Gyergyószárhegy Hősök emlékoszlopa Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

2001. március 22.

A XX. századi magyar szellemiség egyik legkiemelkedőbb alakja, Németh László születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos konferenciákat, előadásokat, ünnepi megemlékezéseket szervez az író nevét viselő társaság - hangzott el a sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Írószövetségben. A Németh László Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum nárc. 29-én rendez konferenciáját. A Károlyi-palotában előadások hangzanak el, többek között Némeh László kultúraszemlélete; Németh László és a francia neokatolicizmus; A Németh-drámák színrevitele és kritikáik; az Erdélyi drámahősök, valamint Németh László és az 1956-os forradalom címmel. Németh László (1901-1975) születésnapja előestéjén az Evangéliumi Színház díszelőadáson mutatja be Galilei című drámáját. A születésnapon, április 18-án koszorúzás és megemlékezés lesz az író Farkasréti temetőben lévő sírjánál. A Madách Stúdió Színházban a szerző Széchenyi című darabja kerül műsorra. Mezőszilason aznap mutatják be a Németh László emlékére című kötetet, Hódmezővásárhelyen pedig ünnepi irodalmi estet tartanak. A Németh László Társaság országos gyűjtést is kezdeményezett annak érdekében, hogy Budapesten állíttassék méltó szobor a jeles írónak. A tervek szerint a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasorban felállítandó egész alakos szobor elkészültéhez a társaság és Németh László családja jelentős összeget ajánlott fel. /Sajtótájékoztató Budapesten Németh László-centenárium. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2001. november 3.

A könyvtárhasználat problémáiról volt megbeszélés Kolozsváron, a bölcsészkar elsőéves hallgatói jöttek össze a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az október 30-i könyvtárfórumon megvitatott kérdések minden diák számára eligazítást jelenthetnek. A fórumot Egyed Emese, a Magyar Irodalom Tanszék vezetője kezdeményezte. A legtöbb panasz a könyvtári belépők árát érintette, ugyanis közel negyedmillió lejbe kerül az összes szükséges könyvtárba való beiratkozás. A diákok elmondása szerint a bölcsészkar kari könyvtárában még az is megtörténik, hogy elutasítják a diákok könyvkéréseit, mert egyik szekrénybe beletört a kulcs (legalább hét éve). Az is előfordul, hogy a könyvek iktatószámai elkoptak. A legkeresettebb könyvek néha el-eltűnnek, vagy elakadnak valahol útközben. A fénymásolás nem olcsó mulatság. A Központi Egyetemi Könyvtár katalógusa már interneten is olvasható. Felmerült egy könyvbörze megszervezésének gondolata is. /Szilágyi Erzsébet: Könyvtárelkönyvelés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2002. március 8.

Rendkívüli esemény történt: március 3-án magyar történésznek is alkalma nyílott román tévéműsorban véleményt mondani a múlt vitatott kérdéseiről. A bukaresti Humanitas Ungurii címen román nyelven adta ki Paul Lendvay bécsi magyar közíró könyvét, erről szólt Cristian Tabara, a Pro TV népszerű sztárjának szokásos vasárnapi rovata. A ProTV Demény Lajos akadémikust, Kereskényi Sándor szenátort és Bogdan Murgescu tudományos kutatót hívta meg a beszélgetésre. Demény Lajosnak alkalma nyílott egy román tévéműsorban román közhelyeket, legendákat szertefoszlatni. Ezt ugyan a maguk háza táján megtették egynémely kiátkozott román tudósok is, mint például Lucian Boia, Giurescu, Constantiniu professzorok, de objektív szemléletű könyveik csak egy szűk értelmiségi réteghez jutottak el. Mi az igazság a Hunyadiak román származásáról? Demény: Mátyás király édesanyját Szilágyi Erzsébetnek hívták. Mi az igazság, hogy erdélyi románok csak jobbágyok lehettek. Demény: nem igaz, mert közülük is kerültek ki nemesek, politikusok, neves értelmiségiek. Demény: egyetlen épeszű magyar sem képzeli már határmódosítással megváltoztatni a múltat. Erdélyt egyébként hétmillió románnal együtt kellene a tízmilliós Magyarországhoz csatolni. A műsor kritikus pontja természetesen a dák–román kontinuitás volt. Demény Lajos: nem azon kell rágódni, ki volt itt előbb, hanem bemutatni a dokumentumokat, régészeti leleteket, a demográfiai, nyelvészeti, antropológiai érveket, és ezáltal kiiktatni a kliséket. Erdély népessége a honfoglalás idején... Itt a felvétel montírozói elvágták a képet és a hangot, hogy a műsor beilleszkedjék az egy órába. Csak a későbbiekben sikerült Demény Lajosnak némely utalásokat tenni tévhitekre, rossz beidegződésekre, veszélyekre. A középkorban nem nemzetek, hanem vallások és rendek voltak, tehát Hunyadi János nem magyarokat, románokat vagy szerbeket védelmezett, hanem a keresztény világot. A másik nagy veszély, amire Demény figyelmeztette a történészeket: társadalmi konfliktusokból ne gyártsanak nemzeti felszabadítási harcot. /Barabás István: Magyarok nyilai román képernyőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2002. június 3.

Jubileumot ünnepelt jún. 1-jén a magyar újságírás a Babes–Bolyai Tudományegyetemen: 10 éve, főleg dr. Cseke Péter kezdeményezésére indult be a szak, a hatodik végzős évfolyam 13 fős. /Somogyi Botond, Nagy Vajda Zsuzsa, Nagy Ildikó, Kolozsvári Emese, Csurulya Szidónia, Sándor Boglárka Ágnes, Balázsi-Pál Előd, Szilágyi Erzsébet, Forrai Réka Szerénke, Kiskasza Kinga, Rácz Éva, Orbán R. Katalin és Kiss Olivér - mindegyikük közölt már a Szabadságban/. A negyedéves újságírók ballagásán dr. Cseke Péter, a kar dékánhelyettese a pálya nehézségéről és szépségéről beszélt, Csép Sándor, a MÚRE elnöke a tanintézmény fontosságára tért ki. /Póka János András: Tizenhárom újságíró búcsúzott a diákévektől. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2003. április 23.

Ápr. 15-19. között Egerben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium rendezte meg a XII. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt, melyen 5 országból vettek részt a versenyzők: Magyarországról, valamint Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Felvidék magyar tanítási nyelvű középiskoláiból. Így 230 Kárpát-medencei diák és közel 50 tanár találkozott a versenyen. Szatmárnémetiből, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból 6 tanuló vett részt ezen a találkozón, akik helytálltak, és hozzájárultak az erdélyi csapat sikeres szerepléséhez, dicséretben részesültek: Ferencz Ildikó és Vásárhelyi Márta IX., Gábor Enikő XI., osztályos, valamint Reiz Beáta XII. osztályos tanuló. /Kölcseys diákok sikere nemzetközi matematikaversenyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 23./

2004. február 14.

Nagyenyedtől 10 km-re van Magyarlapád. Magyarlapádhoz tartozik még Asszonynépe, Vadverem, Magyarbece, Bagó, Kisakna és Fugad: együtt alkotják a községet. Magyarlapád települése honfoglaláskori. A községi könyvtár igazgatónője, Rettegi Emese elmesélte, hogy még egy helyiséget kap a könyvtár, remélhető, hogy azt már fűteni is lehet majd. 13 860 kötetet számlál a könyvtár, magyar és román köteteket vegyesen. Legnépszerűbb a gyerekirodalom, azonban nagyon hiányoznak az új könyvek, enciklopédiák, lexikonok. A község kultúrigazgatója, Székely György közölte: ebben az évben elkészül a helység monográfiája. Hagyományőrző tánccsoport működik a faluban. Emellett a faluban immár hetedszer tartják meg a hagyományos Maros-Küküllő menti népzene és néptánctalálkozót, amelyre számos országból érkeznek résztvevők. A magyarlapádi hagyományőrző csoport számos versenyen vett már részt. Ma már három csoport működik. Szilágyi Erzsébet, az iskola igazgatónője ismertette az intézmény adatait: a község lélekszáma körülbelül 3200, ennek fele magyar, Magyarlapádon viszont 1100 lélekre 15–20 román nemzetiségű személy jut. A községben két I–VIII. osztályos magyar nyelvű iskola működik, Magyarbecen 50, Lapádon 88 tanulóval, valamint kétcsoportos óvoda 41 gyerekkel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2005. december 13.

Korond nem szűkölködik hírességekben. Elsősorban korongozói, naiv szobrászai, virágozó asszonyai váltak ismertté. Id. Páll Lajos, Páll Antal, István Lajos, Szász Erzsébet, Györfi Imre, Páll Árpád, Páll Domokos, Babos Miklós, Józsa János, Józsa László, a nők közül Molnos Karolina, Páll Katalin, Páll Antalné Rózsika, Molnos Margit, Györfi Imréné Páll Magdolna és Orbán Judit nevét emlegetik a leggyakrabban. Koronddal köthető össze az ott tanítóskodó Benczédi Sándor szobrász (1912-1998) neve, Svédországban élő művészlánya, Ilona is ott született 1948-ban, innen indult Venczel Árpád szobrászművész, ott él és alkot Páll Lajos, akit festőként és költőként egyaránt nagyra becsül a szakma, és ez a sor most újabb névvel gazdagodott: Józsa Judit szobrászkeramikus mára ismert és elismert tehetség Magyarországon és Erdélyben. Nagyhírű fazekascsalád sarja, Józsa János és Judit leánya, kiskorától kezdett ő is korongozni. Budapestre települt, oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán. 1995-ben 73 kisszoborral mutatkozott be a Gellért Szálló halljában. Aztán elkezdte sorozatát Magyarország nagyasszonyairól. Kilencévi aprólékos tanulmányozás, kutatás előzte meg ezt a munkát, táltosokat és szenteket mintázott. A Magyar Kultúra Alapítvány 2004. augusztusában 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, amelyek közül az első Emese, a legenda szerint az Árpád-ház ősanyja. Az utolsó személy pedig Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya állt. További nagyasszonyok: Sarolta, Boldog Gizella királyné, Árpád-házi Szent Piroska, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Kinga, Árpád-házi Szent Margit, Anjou Mária királynő, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Izabella királyné, Nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Bedeghi és Berencsi Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Borosjenői Bornemissza Anna, gróf Zrínyi Ilona, Petrőczy Kata Szidónia, Géczy Julianna. Azóta a nagyasszonyok száma 46-ra szaporodott. Józsa Judit budapestiként is székely-magyar maradt. Időnként hazajön, és a Firtos alatti faluban mindig feltöltődik. /B.D.: Egy művészpálya kiteljesedése. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2005. december 23.

Magyarlapádon 100 éves az állami oktatás. Azóta megszakítás nélkül folyik az oktató-nevelő munka. Jelenleg az I–VIII. osztályok 87 tanulója sokirányú, órán és iskolán kívüli foglalkozást is vállalt. A magyar nyelv és irodalom verseny megyei szakaszáról általában 2-3 díjat is hoznak; részt vettek a Heureka matematikaversenyen, a szavalóversenyen Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. Évnegyedenként megjelent a sulilap Iskolapad néven, hagyományos iskolai előadások, versenyek zajlottak, évente iskolai kirándulást rendeztek. A Cimbora-kaláka országos szakaszán 3, a Napsugár-kaláka országos szakaszán egy tanulót díjaztak, rendeztek mesemondó versenyt is. Szép eredményeket értek el a tanulók a Simonyi Zsigmond nemzetközi helyesírási versenyen, a Hon- és népismeret nemzetközi levelező versenyen (központja Budapest). /Szilágyi Erzsébet iskolaigazgató: Magyarlapádon 100 éves az állami oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2006. március 9.

Nagy Pál Notesz című rovatában megállapította: évek óta ismét meg ismét megírja, hogy hibásan, elferdített formában látható Marosvásárhelyt a Dózsa György utca neve. Megszólalásának nincs eredménye. Doja Gheorghénak keresztelték át a hajdani székely-magyar Dózsa Györgyöt. Így szerepel román nyelvű történelmi kiadványokban, tankönyvekben, sajtóban, mindenfelé. Nagy Pál hiába jelzi, hogy Chinezu Pavel nevezetű személyiség soha nem élt ezeken a vidéken, hanem élt Magyarországon egy Kinizsi Pál nevű vitéz, aki 1479. október 13-án a már-már elvesztett kenyérmezei ütközetet a magyarok javára döntötte el, s akit Mátyás király a törökök elleni harcokban tanúsított hősiessége jutalmául temesi bánná, majd Bihar vármegyei főispánná emelt. És Matei Corvin? Aki magyarul – ugye – Corvin Máté lenne. De ez a Máté történelmünkben ismeretlen. Élt azonban Mátyás, az igazságos, aki Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fiaként Magyarország, Csehország királya, Ausztria hercege volt annak idején. Mit vétett szegény Varga Katalin (a kőhalomszéki Halmágy faluban, Varga János és Rozsondai Katalin leányaként született 1802. augusztus 22-én s a maga korában börtönbüntetést is szenvedett az erdélyi román jobbágyok védelmében folytatott küzdelmei miatt), hogy jelenleg Marosvásárhelyt Varga Ecaterina néven szerepel az utcanév-táblán? /Nagy Pál: Hiába mondom. Notesz. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

2006. június 20.

Magyarlapád ezeréves múltra tekint vissza. Szent István adományozta Gizella királynénak az asszonynépi uradalmat, ebből jutott az 1030-as években Magyarlapád, Háporton és Fugad a bakonybéli apátság tulajdonába. Az 1202–1203-as években már Lapad néven szerepel. Egyházi adatok szerint Magyarlapádon 1680–1904 között felekezeti elemi iskola működött. Erről tanúskodik a református templom kazettás mennyezetén levő, 1759-ből származó felirat is. A magyar állami elemi iskola 1904–1905-ben létesült. Jelenleg a 99%-ban magyarlakta településen két óvodai csoporttal, az I–VIII. osztályban pedig 85 tanulóval működik a csak magyar tagozatos iskola. 1975-től a beiskolázott gyermekek létszáma állandó csökkenést mutat. 2006. június 18-án a centenáriumi ünnepséget megnyitó istentiszteleten Borbándi András református lelkész az emlékezés fontosságáról beszélt. Az iskola udvarán Szilágyi Erzsébet iskolaigazgató köszöntötte a száz éves évforduló alkalmából a Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Győri Loránd Arnold által összeállított “Köszönöm neked, iskola” című emlékkönyvet Stáb Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium tanárnője mutatta be. Magyarlapádon a mesekör és színjátszó csoport, a népzene és néptánc együttes, a futballcsapat több tízéves múlttal rendelkezik. /Takács Ildikó: Ősi magyar település 100 éves iskolája. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

2007. március 12.

Leng a szabadság zászlaja címmel telt ház előtt zajlott le március 11-én, vasárnap Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre, a Szent Mihály Caritas és a Piaristák Romániai Rendtartománya által március idusát idéző ünnepség. A kolozsvári Református Kollégium énekkara lépett fel, majd Boér Ferenc színművész következett Március idusán című összeállításával. Vigh Ibolya operaénekes Erkel Ferenctől Szilágyi Erzsébet áriáját énekelte el, Major Olga pedig palotástáncot adott elő. Fodor György előadást tartott a Piaristák a nemzeti eszme és az 1848–49-es szabadságharc szolgálatában címmel, végül Kiss Tibor, a római-katolikus plébánia gondnoka az örmény vértanúkról értekezett. /Ö. I. B. : Ünnepség 1848 emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998