udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szilágyi Géza

1996. június 5.

A Temesvár melletti, felerészben magyarlakta Újszentesen újraválasztották Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert, a helyi 11 tanácsosból 6 az RMDSZ tagja. Végváron az RMDSZ-es Kele István polgármesternek nem sikerült megszerezni az 50 %-os többséget /46 %-ot ért el/, ezért második forduló lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1996. augusztus 23.

A hagyományteremtő Újszentesi Falunapokra eljöttek a magyarországi Sándorfalva küldöttei. Újszentes polgármestere, Szilágyi Géza elmondta, hogy jó a kapcsolat a két falu között. Legutóbb 600 kötetes könyvajándékkal lepték meg a sándorfalvaiak Újszentes lakosait. Újszentesen megemlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójáról. Az ünnepségen fellépett az újszentesi Vadrózsa és a temesvári Rezeda népitánc együttes. /Heti Új Szó (Temesvár), aug. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1996. augusztus 23.

A hagyományteremtő Újszentesi Falunapokra eljöttek a magyarországi Sándorfalva küldöttei. Újszentes polgármestere, Szilágyi Géza elmondta, hogy jó a kapcsolat a két falu között. Legutóbb 600 kötetes könyvajándékkal lepték meg a sándorfalvaiak Újszentes lakosait. Újszentesen megemlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójáról. Az ünnepségen fellépett az újszentesi Vadrózsa és a temesvári Rezeda népitánc együttes. /Heti Új Szó (Temesvár), aug. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1997. december 3.

Erdélyi tárlat címmel nyílik csoportos kiállítás dec. 3-án Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlaton tíz - közöttük székelyudvarhelyi, marosújvári, csíkszeredai, kolozsvári, szovátai, marosvásárhelyi, korondi, valamint nagybányai - alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatóra Bíró Gábor festő; Botár Edit díszlettervező, textilművész, festő; Botár László festő; Kádár T. Tibor festő-szobrász, Kusztos Endre festő-grafikus; Orbán Sándor festő; Páll Lajos festő-keramikus és költő; Pócsai András festő; Szilágyi Géza festő, valamint Tőrös Gábor szobrász hozta el műveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Az erdélyi művészek fővárosi galériája több mint hat esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuját, az V. kerületi Vármegye utca 11. szám alatt.

2000. április 17.

A Reform Tömörülés helyi emberei sikeresek voltak a Temes megyei RMDSZ jelöltállító küldöttgyűlésén: a temesvári tanácsosjelöltek listájának első két helyét Fórika Éva (jogász) és Halász Ferenc (tanár, helyi RT-elnök) szerezték meg, a jelenlegi tanácsosok közül dr.Oberst László villamosmérnök a harmadik helyre szorult, Dukász Péter színművész hatodik lett. A megyei tanácsosjelöltek listájának első helyét eddigi tanácsosi teljesítménye és a küldöttgyűlésen elhangzott legjobb választási program alapján fölényesen Marossy Zoltán (vasúti mérnök) szerezte meg, második lett Bodó Barna (politológus), az ő jelölésüket a "reformerek" és a "konzervatívok" egyaránt támogatták. Mint kiderült, dr. Bárányi Ferenc parlamenti képviselő mégsem vállalta a jelölést, de irodavezetője, Szász Enikő színművésznő harmadiknak futott be, egyetlen szavazattal megelőzve Szilágyi Géza újszentesi polgármestert, aki a megye egyetlen RMDSZ polgármestere. A jelöltállító gyűlést Toró T. Tibor megyei elnök és az Ügyvezető Elnökség területi főosztályának elnöke, Nagy Zsolt vezette le. A jelöltek egy szórólapos felmérés nyomán kerültek a "nyers" listákra. Közülük április 15-én a Csiky Gergely Színházban csak azok mérkőztek meg, akik vállalták a jelölést. /(Pataki Zoltán): Temesváron feljött a Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2000. április 17.

Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

2000. október 5.

Szept.30-án, okt.1-jén a helyi községháza szervezésében ötödik alkalommal tartották meg az Újszentesi Falunapokat. Szilágyi Géza polgármester, Kovács Győző, a Magyar Teleház Szövetség elnöke jelenlétében felavatták a már két hónapja működő Újszentesi Teleházat. Kovács Győző elmondta, hogy Magyarországon 1992-ben indult el a teleház-mozgalom. A magyar teleházak száma megközelíti a 250-et, közel egymillió falusi ember férhet hozzá szolgáltatásaikhoz és ez idő alatt több ezer munkahelyet hoztak létre. A teleház-mozgalom célja: az elmaradott falusi közösségek bekapcsolása a nemzetközi információáramlásba. Az Újszentesi Falunapok keretén belül vasárnap délelőtt ökumenikus istentiszteletre került sor a római katolikus templomban. A kultúrházban az ünnepi műsor a Szabó Gabriella vezette, alig néhány hónapja alakult újszentesi Napsugár Kamarakórus fellépésével kezdődött meg, fellépett az újszentesi Tulipán együttes is, szatmári táncokat mutattak be, továbbá a végvári Muskátli néptáncegyüttes és a a magyarországi testvértelepülés, Sándorfalva Szépasszonykórusa, a gyermek Citerazenekar, amely a világhírű Sándorfalvi Citerazenekar utánpotlását biztosítja. /Pataki Zoltán: V. Újszentesi Falunapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2003. január 9.

Toró T. Tibor az RMDSZ VII. kongresszusát megelőző héten ad választ arra a kérdésre, hogy ott lesz-e január 31-én Szatmárnémetiben a kongresszuson. Ismeretes: a Reform Tömörülés legutóbbi kongresszusán többségi szavazattal döntés született arról, hogy az RT távolmaradásával jelzi, nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget, viszont a platform tagjai, szimpatizánsai egyénileg vagy tisztségükből eredő jogon - ha jónak látják - részt vehetnek a kongresszuson. Toró elmondta, hogy az RMDSZ-tisztségviselőkkel, az egyházak és a civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések után fog határozni. Temes megyéből legjobb esetben tizenegy tagú bizottság utazik Szatmárnémetibe: a három SZKT-tag (Toró T. Tibor, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, temesvári városi tanácsos, Bodó Barna megyei tanácsos), az ifjúsági szervezeteknek fenntartott helyre Bakk Jutast, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét jelölték. A december eleji küldöttgyűlés bizalmat szavazott a következőknek: Marossy Zoltán megyei tanácsos, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Pozsár József lugosi alpolgármester, Heinrich József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Szász Enikő megyei tanácsos, Szilágyi Géza újszentesi polgármester és Erdei Ildikó, az RMDSZ oktatási bizottsága alelnöke. Fórika Éva temesvári városi tanácsos az Országos Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjaként a lebonyolításban vállal szerepet. /Pataky Lehel Zsolt:Az RT-elnök még nem döntött a kongresszusi részvételről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2003. február 17.

Az RMDSZ legutóbbi, szatmárnémeti kongresszusát mindenki másként értékeli, politikai nézeteitől és szerepvállalásától függően - domborodott ki a Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsának febr. 14i ülésén. Temesváron, a Putna utcai Közösségi Központban tartott megbeszélésen a kongresszusi résztvevők beszámolója váltotta ki vitát. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke úgy értékelte: Szatmárnémetiben nem sikerült "megnyitni" a szövetséget, az országos vezetőségnek fontosabb volt a diplomáciai siker, mint a belső demokrácia megvalósítása, a tiszteletbeli elnöki tisztség törlése pedig előreláthatatlan következményekkel jár. Szász Enikő azt nehezményezte, hogy bár az RMDSZ a romániai magyarság nevében beszél, nem kéri ki annak véleményét. Marossy Zoltán TKT-elnök és Bárányi Ferenc exminiszter, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke szerint viszont a román kormánynál csak kiegyezéssel, alkudozással érhetők el eredmények. Bárányi Ferenc kifejtette: Tőkés László volt tiszteletbeli elnök egyik politikai hibát a másik után követte el. Számon kérte Torótól, hogy Szatmárnémetiben miért nem vett részt az üléseken. Megpróbált mindent megtenni a szakadás elkerüléséért, adott magyarázatot Toró. Pozsár József lugosi alpolgármester és Szilágyi Géza újszentesi polgármester azt javasolta, hogy a megvalósításokra törekedjenek, a nézetkülönbségek ellenére összefogva keressék a magyarság mindennapi boldogulását elősegítő intézkedéseket, amivel mindenki egyetértett. /Pataky Lehel Zsolt: Kongresszusi utóhatások a Temes megyei TKT-n. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2003. szeptember 23.

Az Újszentesi Napok alkalmából szept. 21-én, vasárnap sikeres néptáncbemutató volt. Szilágyi Géza polgármester köszöntötte a megjelenteket. Két magyarországi testvértelepülés is képviseltette magát Újszentesen: Sándorfalva és Szentes. A záró rendezvényen az újszentesi Tulipán és Vadrózsa népi tánccsoportok is felléptek. /P. L. ZS.: Néptáncbemutatóval ért véget a község ünnepsége. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2004. január 14.

A Temes megyei RMDSZ az idei első kisrégiós találkozót Újszentesen tartotta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, Bodó Barna és Szász Enikő megyei tanácsosok, illetve négy Temesvár környéki település RMDSZ vezetősége és önkormányzati képviselői jelenlétében. Szász Enikő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Temes megyei magyar közösség létszámának aggasztó fogyása (tíz év alatt 62.000-ről 51.000-re csökkent) mellett a helyi és megyei tanácsosok létszámának csökkentése is feladja a leckét a helyi RMDSZ-nek. A jelöltek listáját minden településen legalább két, jól látható helyen közzéteszik, majd megkérdezik a jelölteket, vállalják-e a jelölést, végül kifüggesztik a végleges jelöltlistákat. A helyi előválasztásokkal kapcsolatban különvéleményt fogalmazott meg Szilágyi Géza újszentesi polgármester: két nappal az urnás szavazás előtt házról házra járva szétosztják a jelöltlistákat, bárkinek, aki részt akar venni az RMDSZ jelöltek állításában. Azután ismét kimennek az urnával és begyűjtik a szavazatokat. /(Pataki Zoltán): A helyhatósági választásokra összpontosítanak Temesben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2004. június 8.

Nehézségeket okoz az ötszázalékos küszöb Temes megyében. Mindössze 24 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a temesvári városi önkormányzatba bejussanak az RMDSZ képviselői. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök közölte, az RMDSZ jelöltlistája ugyan 700 szavazattal többet kapott, mint négy évvel ezelőtt, de ez sem volt elég az ötszázalékos küszöb eléréséhez. Zsombolyán – ahol alig 15 százalékos a magyarság részaránya – Kaba Gábor, az RMDSZ jelöltje a szavazatok 65 százalékával nyerte meg a polgármesteri széket. Zsombolyán a 17 tagú tanácsban kilencen képviselik az RMDSZ-t. A Temesvárral határos Újszentesen egyébként Szilágyi Géza polgármesternek sikerült megőriznie pozícióját. /Gazda Árpád: Kiszorulnak a magyarok? = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

2004. június 9.

Temesváron magyar tanácsosok nélkül alakul meg a 27 tagú városi önkormányzat, mert az RMDSZ jelöltlistájára leadott szavazatok száma nem érte el az érvényes voksok 5%-át. Mindössze 24 szavazat hiányzott a választási küszöb átlépéséhez! Újraszámolták az RMDSZ temesvári városi listájára leadott 5556 szavazatot (a bejutáshoz 5580 kellett volna), egyetlen esély van még: a 4434 darab érvénytelenített voks közé könnyen becsúszhattak „jó" szavazatok is. Választási sikerről csak a zsombolyaiak és az újszentesiek beszélhetnek, ahol Kaba Gábor és Szilágyi Géza személyében a lakosság újraválasztotta az RMDSZ-es polgármestereket, sőt, mindkét településen az önkormányzatban is többséget szerzett a magyar érdekképviselet. /(Pataki Zoltán): 24 magyar szavazat hiányzott … = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2004. június 14.

Magyar népviseletbe öltözött fiatalok lepték el jún. 12-én Újszentes község utcáit. Újszentes adott otthont a magyar népdal ötödik bánsági vetélkedőjének. Szilágyi Géza újraválasztott RMDSZ-es polgármester köszöntötte a megjelenteket. Hét településről érkeztek versenyzők. A zsűri elnöke az országos népdalvetélkedők szervezőjeként jól ismert Fejer Kálmán szatmárnémeti zenetanár volt. /Sipos János: Szárnyalt a dal, a citeramuzsika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

2004. november 29.

Újszentesen újjávarázsolták a református parókia épületét, a munka befejezését ünnepelték nov. 28-án. Szűcs András Ottó tiszteletes felolvasta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének az újszentesi gyülekezethez írt levelét. A tiszteletes hosszan olvasta azok nevét, akik pénzadománnyal, anyaggal, munkával segítették az épület renoválását. Szilágyi Géza mérnök, Újszentes polgármestere elmondta, hogy a község lakosai nemcsak parókiájukat hozták rendbe ezen a nyáron, hanem a nyolcosztályos iskolát is a tetőtől a parkettig teljes egészében felújították. /(Sipos): Bizakodó, állhatatos közösség. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

2005. július 4.

Először tartottak közös megbeszélést a hogyan továbbról az árvíz sújtotta települések magyar közösségeinek képviselői Temesváron. Jelen voltak az újjáépítésében segítséget nyújtó, közelmúltban megalakult Reconstructio 2005 Egyesület alapítói is. Sütő-Udvari Magda elnök az egyesület célkitűzéseiről tájékoztatta a jelenlévőket, és beszélt a romeltakarításhoz szervezett munkatáborok, valamint az árvízkárosult családok gyermekei nyári táboroztatásának előkészületeiről. Kiderült: némely településen (főleg Torontálkeresztesen és Nagybodófalván) a helybéliekre mintha rá kellene erőszakolni a segítséget. Még az ingyenes kirándulásokra sem tartanak igényt. Torontálkeresztes mezőgazdaságból élő falu, de a földek teljesen tönkrementek. Az emberek a szántásba, műtrágyázásba fektették minden pénzüket, ezért gondoskodni kell a jövőjükről. Ugyanilyen helyzetben vannak az ótelekiek is. Óteleken 839 fő az árvízkárosultak száma, 250 háztájat tönkretett a katasztrófa a 392-ből, de még rogyadoznak az épületek. A találkozón kiemelték Szilágyi Géza újszentesi polgármester önzetlen segítségét (naponta friss kenyérrel látta el az ótelekieket), és köszönetet mondtak az alprefektusnak is a közbenjárásért: “Ha Marossy Zoltán nem lett volna, a többiektől belerothadtunk volna a vízbe!” Telbisz József elmondta, Nagyomorban csak három házat kell újjáépíteni, kettő magyar családé. „Ezenkívül huszonnégy megrongálódott, és sajnos, a kárfelmérő bizottság diszkriminálta a magyarokat” – panaszolta. – A magyaroknál beírták, hogy öt százalékban sérült meg a házuk, a románok, akiknél egy napig se állt a víz, húsz százalékot kaptak. A kárfelmérő bizottságok munkájára egyébként sok a panasz. /Pataky Lehel Zsolt: A “tagság” is inkább kívül maradt volna… Árvízkárosultak klubja. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

2005. december 28.

Az RMDSZ 27 romániai személyiséget – parlamenti és önkormányzati képviselőket, polgármestereket, tisztségviselőket, egyházi méltóságokat, jogászokat, vállalkozókat – tüntetett ki az az Ezüstfenyő díjjal. Az adományozó szerint a díjat azoknak osztják ki, akik “a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért kiemelkedő munkát végeztek”. A lap a régió öt kitüntetettjét mutatta be. Arad megyéből Kocsik Józsefet 16 évi munkájának elismeréséül tüntették ki Ezüstfenyő díjjal. Aradon az RMDSZ Mosóczy-telepi szervezetének alapító tagja, illetve elnöke volt 12 évig, ugyanakkor az aradi szervezet ügyvezetője is a megalakulása után. 1990-től az országos gazdaszövetség, későbbi nevén az RMGE szervezésén dolgozott, amely 1994-ben alakult meg. Az RMGE Arad megyei szervezetének 4 évig az ügyvezetője, 1998-tól az elnöke, az országos szervezet ügyvezető elnöke is volt. Számos gazdatanfolyam megszervezése, gazdálkodóknak jutányos áron beszerzett vetőmag, gazdálkodói konferenciák lebonyolítása, az országhatárokon is átnyúló együttműködési kapcsolatok kiépítése fűződik a nevéhez. Fehér megyéből Fari Palkó Ilona nyugdíjas óvónő meghatódva vette át a díjat. „Én csak apró kavicsokat tettem le a magyarság asztalára. Nem is RMDSZ-es tevékenységem, hanem életem munkájának jutalmazását látom a díjban” – mondta. Nagyenyeden 27 évig vezette a Bethlen Gábor Kollégium gyakorló óvodáját. A 70-80-as években is sikerült úgy összekovácsolni a magyarságot, hogy mindenki tudta, hova tartozik. Úgy látja, egyre nagyobb szükség van a szociális munkára. Szerintem egy kisvárosban fontos az önkormányzat és a civilszervezetek közös munkája. A Máltai Segélyszolgálatnál végzett munkájában is odafigyel a magyarság gondjaira. Jogi tanácsaival Deák Levente, az egyetlen Hunyad megyei kitüntetett már a kilencvenes évek legelejétől segítette az erdélyi magyar közösséget. A Romániai Magyar Szóban a Törvénytár rovatot vezette, amelynek szaktanácsai amolyan RMDSZ jogi központtá fejlődtek. Hunyad és Fehér megyében szinte valamennyi magyar civilszervezet alapítóokmányait vagy folyó jogi ügyeit Deák Levente intézte, s számos országos magyar szervezet, egyesület hasonló problémáinak megoldása is a nevéhez fűződik. A Nyugati Jelenben is folyamatosan közöl jogi cikkeket. Legtöbbet mégis a magyarországi kártalanítási törvény erdélyi vonatkozásain, valamint a romániai tulajdon- és kárpótlás törvények gyakorlatba ültetésén, illetve magyarra való fordításán dolgozott. Marossy Zoltán alprefektusnak is választania kellett: vagy megmarad főtisztviselőnek, vagy tovább politizál az RMDSZ színeiben. Végül a tisztségben maradás mellett döntött. Megkapta az Ezüstfenyő díjat, mert a munkájával elégedettek. Temes megyében elsőnek Újszentes községnek volt RMDSZ-es polgármestere. Tizenhárom évvel ezelőtt pályázta meg a tisztséget Szilágyi Géza mérnök, azóta töretlenül élvezi a választópolgárok bizalmát. A magyarság részaránya az egykor színtiszta református községben napjainkra negyven százalék alá esett, így harmadszorra is első nekifutásra csatát nyerni nem akármilyen teljesítmény! Szilágy vallja, hogy minden intézkedés, mely előbbre viszi Újszentest a civilizáltabb élet felé, egyformán kedvez minden rendű-rangú lakosnak. /Ezüstfenyő díjasok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

2006. november 14.

A Pünkösdi Rózsafesztivál helyett idén Őszi népdalvetélkedőt szervezett Újszentesen a helyi Tulipán Nótakör. Dénes Ildikó főszervező elmondta: soha ilyen sokan még nem vettek részt a nemzetközi – magyarországi népdalénekeseket is felvonultató – vetélkedőn. November 11-én szinte egész nap tartott a rendezvény, majd a gálaesten Szilágyi Géza újszentesi polgármester köszöntötte a közönséget, majd a díjazottak énekelték el azt a két-két népdalt, amellyel a versenybe neveztek. A gálán felléptek a végvári Csűrdöngölő néptáncegyüttes, valamint a temesvári Bokréta hagyományőrző csoport kis néptáncosai és citeraegyüttese. /Őszi népdalvetélkedő Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

2007. január 6.

Immár hivatalos formát kapott a Temes megyei Újszentes község és a Csongrád megyei Szentes város közötti eddig is szoros, gyümölcsöző viszony. A romániai rendszerváltás után elsőként Szentes karolta fel Újszentest. 115 éve szentesi református családok betelepítésével alapították meg a Temesvár melletti nagyközséget. Az azóta eltelt 17 esztendőben a kapcsolat barátivá érett. Több közös projektben vettek részt, közösen pályáztak, a testvértelepülési szerződést azonban csak most kötötték meg. Szilágyi Géza újszentesi polgármester megjegyezte: a közigazgatási törvény még korántsem európai, a testvérkapcsolatra lépéshez román részről a külügyminisztériumi jóváhagyás szükséges. /Pataky Lehel Zsolt: Szentesítették Újszentes és Szentes kapcsolatát. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2008. február 25.

Február 23-ra összehívták az újszentesi RMDSZ-szervezet közgyűlését, amelynek napirendjén Szilágyi Géza polgármester és az RMDSZ-es tanácsosok négyévi munkájának a kiértékelése és a mozgóurnás előválasztás előkészítése szerepelt. A beszámolóból kiderült: az egyre inkább városiasodó, hivatalosan 2780 lakosú, de már 2200 portát számláló Újszentes robbanásszerűen fejlődik. Tavaly 1760 településrendezési bizonylatot és 880 építési engedélyt adott ki a községháza. 600 magánvállalkozást, köztük öt panziót jegyeztek be. Az utóbbi négy év kiemelkedő teljesítménye az új iskolaépület, melyben 280 helybeli és környékbeli gyermek tanul. Az RMDSZ-es többségű önkormányzat támogatta a polgármestert. /Pataki Zoltán: Újszentesi sikertörténet: Oroszlánrésze van a magyar többségű önkormányzatnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

2008. április 29.

Az RMDSZ Temes megyei szervezetei 12 polgármester-jelöltet és 463 helyi tanácsos-jelöltet indítanak a június elsejei helyhatósági választásokon, jelezte Vetési Zoltán szervezési alelnök. A jelenleg hivatalban levő négy magyar polgármester – Ihász János (Igazfalva), Kaba Gábor (Zsombolya), Szilágyi Géza (Újszentes) és Vajda Pál (Újvár) – újabb négyéves mandátumért száll versenybe. Az RMDSZ-nek a 98-ból 40 településen lesznek tanácsos-jelöltjei, ebből mintegy 25 településen teljes vagy megközelítőleg teljes tanácsosi listával indulnak. Teljes listát indítanak a megyei önkormányzati választásokon és megyei tanácselnök-jelöltje is lesz Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő személyében. /Pataki Zoltán: Tizenkét magyar polgármesterjelölt Temesben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

2008. június 3.

„A legnagyobb pozitívum kétségkívül a temesvári választási siker – nyilatkozta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök – a leadott szavazatok 5,1%-ával az RMDSZ-nek négyéves szünet után sikerült visszajuttatnia képviselőit a megyeszékhely önkormányzatába. Az RMDSZ listán két képviselő jutott be a városi tanácsba: az első helyről Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője, a második helyről a választási egyezség szerint a szerb érdekvédelmi szervezet képviselője. Újszentesen Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert újraválasztották és sikerült a hat tanácsost is megőrizni. Nem ismétlődött meg a „zsombolyai csoda”, Kaba Gábor polgármesternek ezúttal nem sikerült az első körben nyernie és a kilenc RMDSZ tanácsos helyett csupán hatan kerültek be a helyi önkormányzatba. Pozitív eredmény született Nagybodófalván (3 RMDSZ-tanácsos 1 helyett), Újváron (6 tanácsos 4 helyett), Igazfalván (3 tanácsos), Csanádon és Csenén, ahol sikerült egy-egy tanácsost bejuttatni a helyi képviselői testületbe. Végváron megmaradt a 4 tanácsos, Dettán a 2, Pusztakeresztúron és Torontálkeresztesen 1-1, Szapáryfalván és Újmosnicán akár kettő is lehet, de még nincs végeredmény. Nagyszentmiklóson és Temesrékáson ismét kudarcot vallott az RMDSZ, akárcsak 4 évvel ezelőtt. /Pataki Zoltán: Képviselő a temesvári önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2008. szeptember 23.

Első alkalommal tartottak helyhatósági választásokat az Újvár községtől különvált Óteleken. A magyarság számbeli kisebbségben van az új községben, ennek ellenére Szabó Csaba-Zoltán mezőgazdasági vállalkozó, az RMDSZ jelöltje már az első körben megnyerte a polgármester választást, az érvényes szavazatok 59,4 százalékával! Az ótelekiek közel 50%-a voksolt az RMDSZ tanácsosi listájára, így az RMDSZ-nek öt képviselője lesz a 11 tagú óteleki önkormányzatban. Temes megyében Szabó Csaba-Zoltán az ötödik RMDSZ-es polgármester, miután Kaba Gábor Zsombolyán, Szilágyi Géza Újszentesen, Ihász János Igazfalván és Vajda Pál Újváron megnyerte a júniusi polgármester-választást. /Pataki Zoltán: Magyar polgármestert választott Ótelek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2009. június 15.

Június 14-e óta Zsombolya után Újszentes a második bánsági település, ahol a jó etnikumközi kapcsolatok jegyében a román és a magyar nemzeti költőnek, Mihai Eminescunak és Petőfi Sándornak egyaránt szobrot állítottak. Újszentesen az Újszentesi Általános Iskola előtt egyszerre leplezték le Petőfi Sándor és Mihai Eminescu szoboregyüttesként megkomponált emlékműveit, Varga Luigi István temesvári szobrászművész alkotásait, amelyek hitelesen érzékeltetik a két költőóriás egyéniségét. A két szobor között míves kétnyelvű márványtábla idézi fel a költők halhatatlan verssorait és állít emléket a támogatóknak. Szilágyi Géza újszentesi polgármester megköszönte Sándorfalva (Magyarország) testvértelepülés önkormányzatának és a Sándorfalvi Kulturális Egyesületnek azt a hathatós támogatást, amelynek köszönhetően Petőfi Sándor szobrát felállíthatták a Temes megyei önkormányzat biztosította összegből állított Eminecu-szobor mellé. /Pataki Zoltán: Eminescu- és Petőfi-szobrot avattak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

2009. október 5.

A gazdasági helyzet rányomja a bélyegét a városok lélekszámának alakulására. Arad megye lakossága számának csökkenését figyelve, az elmúlt tíz év legnagyobb zuhanása az ezredforduló és 2002 között volt. Ekkor két év leforgása alatt a népesség 12 941 fővel zsugorodott: 2000-ben még 476 373 fő volt a lakosság száma, 2002-ben viszont már csak 463 432. Enyhültek a nyugatra való utazási feltételek, és egy újabb hullám vándorolt ki szerencsét próbálni, de nem csak Arad megyéből, hanem az ország többi régiójából is. 2002-őt követően jelentősen lassult a népesség csökkenése Arad megye lakossága jelenleg 457 306 fő. 2000-ben Arad város lakossága még 183 928 volt, két évvel később viszont 172 759, jelenleg pedig a lakosok száma 166 003 fő. A megyében vannak olyan városok, községek, ahol a lakosság száma, ha csekély mértékben is, de növekedett. Ilyen például Pécska, Tőzmiske, Nagyzerénd vagy Zimándújfalu. Csökken viszont a megye legfiatalabb magyar községének, Kisiratosnak a lakossága: 2005-ben még 1749-en éltek itt, jelenleg pedig 1650 a népesség száma. 2002-ben Arad lakosai közül 22 479 személy volt magyar. Pécskán 4238-an, Pankotán 604-en, Iratoson 1301-en, Fazekasvarsándon 645-en, Nagyzerénden 1347-en, s Arad megyében összesen 49 568-an vallották magukat hivatalosan is magyarnak. Temes megye városaiban többé-kevésbé stabilizálódott a lakosság, A megyeszékhelynek, Temesvárnak 2000-ben 317 660 lakosa volt, 2006-ra a város lélekszáma 303 224-re csökkent, majd lassú növekedésnek indult, 2009 elejére 311 586 főre emelkedett Temesvár lélekszáma. A tíz Temes megyei város közül Zsombolya az egyetlen, ahol 2002 óta folyamatosan növekszik a lakosság: 2002-ben 11 113, idén januárban 11 804 volt az állandó zsombolyai lakhellyel rendelkező személyek száma. A környékbeli falvakról sokan beköltöztek Zsombolyára, ahová sok befektető jött. Nagyszentmiklóson, a megye nyugati csücskében nagyjából stabil, 13 300-13 200 a lélekszám, a megye gazdaságilag valamivel elmaradottabb keleti vidékein viszont enyhén csökkenő tendenciát mutat a lélekszám Lugoson, Facsádon, Buziásfürdőn egyaránt. Gátalján 2005-ben 6142, 2009 elején 6151 volt a lélekszám, tehát alig változik, Dettán valamelyest csökkent 6655-ről (2005) 6547-re (2009). A Temesvár vonzáskörzetéhez tartozó Temesrékason nőtt a lakosok száma 8220-ról (2005) 8402-re (2009). A Temesvárral gyakorlatilag összenőtt Újszentes községet a megyeszékhely “hálószobájának” is nevezik, hiszen a tehetősebb városiak ezrével építettek házakat a község határában. A legutóbbi népszámláláskor 2700 újszentesi lakost tartottak nyilván, 2009-re ez a lélekszám Szilágyi Géza polgármester szerint meghaladja a hatezret! Hunyad megye lakossága folyamatosan csökken. A 2002-es népszámlálás 487 115 lakost regisztrált, 2009. január elsején a megye lakossága 466 586 fő volt. A városi lakosság gyorsabb ütemben csökkent, mint a falusi. 70 449 lakossal továbbra is Vajdahunyad a megye legnépesebb települése. Déván 66 664 személy élt január elsején, Petrozsényban pedig 43 197. Lupény a negyedik 29 281 lakossal, Vulkán az ötödik 28 478-al, Szászvároson pedig 21 471 személy élt az év elején. A magyarság száma és aránya csökkent Hunyad megyében: míg 1992-ben 33 849 magyart regisztráltak, ami az akkori lakosság 6,2%-t jelentette, tíz évvel később csak 25 321-t találtak a népszámlálók, ami a lakosság 5,2%-t tette ki. Az RMDSZ jelenleg olyan 4,8%-os aránnyal számol, ami 22 000 embert jelentene. /Irházi János, Pataki Zoltán, Chirmiciu András: A lakosság száma. Mint a gyertyaszál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998