udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szilágyi Imre

2005. április 18.

Krízishelyzetben vannak a gyergyói térség famegmunkáló vállalkozásai – hangzott el az ARBOR – Famegmunkálók Szövetsége hétvégi értekezletén. Szilágyi Imre ARBOR-elnök szerint a faipari vállalatok egyik legnagyobb gondja, hogy a Romsilva tavaly 85 százalékkal drágította a fa árát. Másik probléma a nyersanyag-elvándorlás: külföldi cégek csak a Gyergyói-medencéből havonta öt-hatezer köbméter rönkfát szállítanak el. Bajkó Tibor alelnök előadásában jelezte: 2004 novembere óta a cégek többsége veszteséggel zárja a hónapokat, így már az elbocsátások is elkezdődtek. Az alelnök azzal a felhívással fordult az erdőtulajdonosokhoz és rönkforgalmazókhoz, hogy a nyersanyag eladásánál részesítsék előnyben a helyi cégeket. Garda Dezső Hargita megyei parlamenti képviselő ismertette a jelenlévőkkel az ARBOR felkérésére készített törvénytervezetét, amelyben hátrányos vidéknek nyilvánítaná azokat az erdős vidékeket, ahol a kitermelés többszörösen meghaladta a környezetvédelmileg megengedett mennyiséget – így Gyergyót is, ahol a megengedett mennyiség harmincszorosát vágták ki az elmúlt években. A hátrányos vidékeken a törvénytervezet szerint leállítanák a rönkfaexportot, és kizárólag a helyi feldolgozást írnák elő. /Gergely Edit: Elvándorol a nyersanyag. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2005. november 17.

A Capital üzleti lap idén is nyilvánosságra hozta Románia 300 leggazdagabb személyének névsorát. A listán szereplő tizenhárom magyar üzletember közül három Kovászna megyei, míg további két üzletember kovásznai illetőségű. A leggazdagabb háromszéki üzletember továbbra is Bába György, a Cosmo üzletlánc tulajdonosa, aki 35–37 millió dollárra becsült vagyonával a magyarok közül a harmadik helyen áll. De nem szégyenkezhet a háromszékiek közül második és harmadik helyen álló Szarvady Loránd és Hegedűs Ferenc sem, akik szintén a forgalmazásban és keres­kedelemben érdekeltek, és 30–32, illetve 20–22 millió dollárra becsült vagyonnal rendelkeznek. Idén több magyar került a leggazdagabbak lajstromára. Az országban változatlanul a legvagyonosabb Teszári Zoltán, a RCS & RDS kábeltelevíziós társaság tulajdonosa, a tavalyi 93–95 millió dolláros vagyona idénre 180–190 millióra nőtt, Verestóy Attila követi 46–48 milliós vagyonával (tavaly 38–40 millió dollárról számolt be a Capital), Pászkány Árpád kolozsvári üzletember 28–30 millió dolláros vagyonnal rendelkezik (először került fel a toplistára), Kurkó János György csíkszeredai, idegenforgalommal és ingatlanbefektetéssel foglalkozó vállalkozó vagyona 23 millió dollárra rúg, ugyanennyivel rendelkezik a kolozsvári Fodor Zsolt és Szilvia, az EURO GSM tulajdonosai, László Jánosnak, a székelyudvarhelyi IMPAR cégcsoport tulajdonosának 12–13 millió dollárra értékelik a vagyonát, Kovács Zoltán temesvári üzletember 11–12 millió dolláros vagyont mondhat magáénak, és 10 milliót a kolozsvári Hristea Erika. Új dollármilliomos Kondor Zoltán 9 millióval és Szilágyi Imre 7 millióval. /(Ferencz): Leggazdagabb háromszékiek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

2006. november 15.

A Capital pénzügy hetilap toplistát készített az ország háromszáz leggazdagabb emberéről, a 2005. év adatai alapján. A lap becslése szerint dúsgazdagok javainak összértéke 37 százalékkal nőtt 2004-hez képest. A leggazdagabb üzletemberek vagyonának összértéke két évvel ezelőtt 16 milliárd dollárt ért el, most már 22 milliárd dollár. A 22 milliárd dollár az ország nemzeti össztermékének a 18,3 százalékát teszi ki. A lista élén az idén a 89 éves, Milánóban élő Iosif Constantin Dragan áll, akinek vagyonát 1,3 és 1,6 milliárd dollár közöttire becsülik. Második helyen Ion Tiriac 1,2 és 1,5 milliárd dollár közötti összeggel. Az előző években is ők foglalták el az első két helyet. Harmadik Gigi Becali, közel áll az egymilliárd dolláros vagyonhoz. Sorin Ovidiu Vîntu és a Paunescu család a negyedik és az ötödik helyen végzett, tulajdonukat 830–900 millió dollárra értékelhető. A hatodik helyen a nagyváradi Micula-testvérek (750–770 millió dollár) állnak. /B. T.: Az ingatlanpiac gyarapítja milliárdosaink vagyonát. Capital: továbbra is Dragan és Tiriac vezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Tizenkét magyar büszkélkedhetett tízmillió dollárnál nagyobb vagyonnal a tavalyi évben, most az ők nevük is szerepel Románia háromszáz leggazdagabb emberének lajstromán. A leggazdagabb romániai magyar továbbra is a kábeltévé-, telefon- és internet-szolgáltatásban utazó nagyváradi Teszári Zoltán, aki az országos 16. helyen áll. A második leggazdagabb magyar az Astral telekommunikációs cégben és a Transilvania Bankban érdekelt Urasi Béla, majd a nagyváradi hipermarket-tulajdonos Mudura Sándor után Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor áll. További sorrend: Bába György, a Cosmo üzletlánc tulajdonosa 38-39 millió dollárjával, a háztartási cikkeket forgalmazó Domo üzletlánc alapítói, Szarvadi Lóránd és Zsuzsanna 40 millió dollárjukkal, a kolozsvári Pólus Transilvaniát birtokoló Pászkány Árpád. A Capital idén tízmillió dollárra emelte a bejutási küszöböt, ezért hétmillió dollárra becsült vagyonával lecsúszott a listáról a gyergyószentmiklósi Apicom építkezési vállalat tulajdonosa, Szilágyi Imre. Szerinte a Capital szerkesztői túlbecsülték a vagyonát, nincs hétmillió dollárja. /Mihály László: Dollárderbi a román mágnáslistán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Külön listán sorakoznak a leggazdagabb politikusok. Dan Voiculescu konzervatív pártelnök a legmódosabb, akinek vagyona egyetlen év alatt 150 millió dollárral gyarapodott. Az ugyancsak konzervatív párti George Coposnak majdnem sikerült megkétszereznie vagyonát, 230 millió dollárról 420 millióra nőtt. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor Románia harmadik leggazdagabb politikusa 54 millió dollárral. Dumitru Becsenescu, volt PC-s, jelenleg független képviselő vagyona 35-ről 41 millió dollárra gyarapodott, míg a demokrata párti bukaresti főpolgármester, Adriean Videanu 4 millió dollárról 30 millióra gazdagodott. A konzervatív párti Corneliu Pascu vagyona eléri a 25 millió dollárt, Nicolae Bara demokrata párti képviselő pedig kis híján megháromszorozta a vagyonát: 7 millió dollárról 20 millióra. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő 5 millió dollárral lett gazdagabb, vagyona jelenleg 20 millióra tehető. Idén is Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi származású üzletember vagyona a tavalyi 180-190 millió dollárról 220-230 millióra gyarapodott. Az általa 1992-ben alapított RCS&RDS nevű cég azóta három országban – Románia, Magyarország és Szlovákia – mintegy egymillió előfizető számára biztosítja a mindennapi televíziózást, internetkapcsolatot. A második a 60 millió dollárra rúgó vagyonnal rendelkező kolozsvári Urasi Béla. A 90-es évek elején taxisofőrként dolgozott, majd 5000 dollárral beszállt az éppen induló Astral Telecomba. A harmadik Verestóy Attila székelyudvarhelyi RMDSZ-szenátor, akinek 53-54 millió dolláros vagyonát a faipar, az élelmiszeripar, az értéktőzsde, valamint az ingatlan-beruházások gyarapították. Negyedik Fodor Zsolt és felesége, Silvia, az Euro GSM tulajdonosai, egyetlen év alatt megkétszerezték vagyonukat: a tavalyi 22–23 millió után idén már 45–50 milliójuk van. Kézdivásárhelyről indult Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc. Ötödik Szarvadi és felesége, Zsuzsanna 40 millió dollárral. Bába György kézdivásárhelyi vállalkozó, a Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa a hatodik leggazdagabb hazai magyar, 38-39 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a hetedik, 35-40 millió dollárra rúgó vagyonával. A nyolcadik Hegedűs Ferenc /32 millió/. A kilencedik Kurkó János György idegenforgalmi és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó üzletember 23 millió dolláros vagyonnal. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő szálloda tulajdonosának a tavalyi 12-13 millióról 20-21 millió dollárra gyarapodott a vagyona, míg Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett vagyona 11-12 millió dollárról 19-20 millióra nőtt. A leggazdagabb romániai magyarok (millió dollár): 1.   Teszári Zoltán  –  220-230; 2.   Urasi Béla –   60; 3.   Verestóy Attila  –  53-54; 4.   Fodor Zsolt és Silvia   – 45-50; 5.   Szarvadi Zsuzsanna és Loránd   – 40; 6.   Bába György   – 38-39; 7.   Pászkány Árpád   – 35-40; 8.   Hegedűs Ferenc   – 32; 9.   Kurkó János György   – 23; 10.   László János   – 20-21; 11.   Kovács Zoltán   – 19-20. /Már ketten dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

2007. január 25.

Az aranyosgyéresi RMDSZ közgyűlésen új tagokkal bővült az RMDSZ választmány. A többségében fiatalokból álló aranyosgyéresi RMDSZ választmány nyilvános és havonta értékelt csapatmunkával próbálja összefogni a város magyarságát. Szász Endre helyi RMDSZ elnök elmondta, hogy kérdőívvel fordultak a magyar lakossághoz. A több mint ezer megkérdezett közül alig 60 nyilvánított véleményt különféle kérdésekről. Szilágyi Imre református lelkész elmondta, hogy a helyi volt magyar iskola – amely csak papíron került vissza az egyház tulajdonába – nem csak felekezeti érdekeket fog szolgálni a jövőben. A már hagyományos Téli Népfőiskolán – a jelenlévők javaslatára – előadást fog tartani Kövér László Fideszes politikus, a magyar-román történetírásról pedig Vekov Károly történész. /Schmidt Jenő: Aranyosgyéres. Tovább fiatalodik az RMDSZ választmánya. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2007. május 2.

A népfőiskolák mai szerepéről beszélgettek a Berettyóújfaluból, Csákvárról és Paptamásiból érkezett iskolavezetők május 1-jén Nagyváradon, a Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében megszervezett konferencián. A népfőiskolák eddig zömmel a magyar kormány támogatásával működtek, az anyagi segítség megcsappanásával gondot okoz működtetésük, hangsúlyozták a konferencia résztvevői. A Varadinum rendezvényein Varga Vilmos színművész Pece partjáról jöttem című könyvét mutatták be, a szerzővel Szombati Gille Ottó, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének elnöke beszélgetett. Megnyitották a Tibor Ernő Galériában Laczkó Szilágyi Imre püspökladányi festőművész kiállítását, a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra című, egész napos találkozója pedig a Kanonok soron folyt. A Festum Varadinum keretében a Nagyvárad-réti református templom környékén megszervezett családi napon a legapróbbakra a gyermekmegőrzőben vigyáztak, a nagyobbak pedig kézműves-foglalkozásokon vehettek részt. A templomban orvosok, pszichológusok tartottak előadásokat a felnőtteknek. /Gergely Gizella: Festum Varadinum: főszerepben a kultúra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. november 12.

November 11-én, vasárnap nyílt kiállítás Kolozsváron a Reményik Galériában, a debreceni kortárs grafikusművészek mutatkoztak be. Essigné Kacsó Klára elmondta: a debreceni művészekkel való kapcsolat nem új keletű. Szilágyi Imre debreceni grafikusművész Rembrandt Debrecenben elnevezésű nagyméretű alkotását a kolozsvári lutheránus egyházközségnek adományozta. /N. -H. D. : Debreceni művészvendégek városunkban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2007. november 19.

A hét végén megtartott Székely ház a Székelyföldön című faipari szemináriumon a székely ház szabadalmaztatását szorgalmazza az Arbor Famegmunkálók Szövetségének elnöke, Szilágyi Imre, hogy ezáltal is megmutatkozhassanak a famegmunkálók az Európai Unió előtt. A márkanévvé nemesítés során visszatérnének azokhoz a hagyományokhoz, amelyek még őrzik a sajátos technológia sajátosságokat, és ezeket egységes rendszerbe foglalva védetnék le. Radeczky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a rendezvény társszervezője szerint a famegmunkálók klaszterekbe tömörülve, összefogással tudnák ezt megvalósítani. Molnár Judith, a csíkszeredai Certop Certification Services ügyvezető igazgatója a minőségirányításról, mint szervezetfejlesztési eszközről tartott előadást. Romániai pályázati lehetőségekről és az eddigi tapasztalatokról Schönberger Krisztián, a kolozsvári Civitas Alapítvány tanácsadója, valamint Pásztor Andrea, a Consact Consulting Kft. tanácsadója számolt be. Köllő Miklós műépítész ismertette a székely ház történeti vonatkozásait. /Jánossy Alíz: Márkanév: Székely ház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998