udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szilágyi Kálmán

1996. augusztus 4.

Aug. 4-én Szatmárnémetiben felavatták a szigetlankai városrész új templomát, Szilágyi Kálmán műépítész alkotását. A modern templom építését anyagilag segítette a svájci testvérgyülekezet. Ünnepi igehirdetésében Tőkés László püspök az építés szükségességéről, a hit megtartó erejéről beszélt Tincu Alexandru helyi ortodox esperes is beszédet mondott. Délután Szatmárnémetiben, a zsúfolásig megtelt Láncos templomban három püspök prédikált, dr. Hegedűs Lóránt dunántúli, Forró Sándor amerikai és Gulácsi Lajos kárpátaljai református püspök. Az ünnepség végén Keresztesi F. László ausztráliai lelkipásztor felszentelte az első tiszántúli református püspök, Hevesi Mihály /1553-1558 között/ emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Magyar Nemzet, aug. 6./

1996. augusztus 4.

Aug. 4-én Szatmárnémetiben felavatták a szigetlankai városrész új templomát, Szilágyi Kálmán műépítész alkotását. A modern templom építését anyagilag segítette a svájci testvérgyülekezet. Ünnepi igehirdetésében Tőkés László püspök az építés szükségességéről, a hit megtartó erejéről beszélt Tincu Alexandru helyi ortodox esperes is beszédet mondott. Délután Szatmárnémetiben, a zsúfolásig megtelt Láncos templomban három püspök prédikált, dr. Hegedűs Lóránt dunántúli, Forró Sándor amerikai és Gulácsi Lajos kárpátaljai református püspök. Az ünnepség végén Keresztesi F. László ausztráliai lelkipásztor felszentelte az első tiszántúli református püspök, Hevesi Mihály /1553-1558 között/ emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Magyar Nemzet, aug. 6./

2006. szeptember 29.

Stefano Bottoni Szilágyi Domokos családja részéről a költő élettársa, Nagy Mária és a költő öccse, Szilágyi Kálmán hozzájárulásával adott tájékoztatást Szilágyi Domokos költő (1938–1976) és a román állambiztonsági szervek kapcsolatáról. Szilágyi Domokos „Balogh Ferenc” fedőnéven működött együtt az állambiztonsági szervekkel. A Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ még nem adta át „Balogh Ferenc” hálózati dossziéját. „Balogh Ferenc” tevékenysége 1958 és 1965 között, két jól elkülöníthető szakaszban dokumentálható. „Balogh Ferenc” együttműködése három megfigyelési dosszié alapján rekonstruálható: 1) Lakó Elemér és Varró János megfigyelése, 2) Péterffy Irén megfigyelése, 3) Páskándi Géza megfigyelése. Szilágyi Domokos, a Bolyai Tudományegyetem harmadéves magyar szakos hallgatója egyetértett a magyar forradalom követeléseivel. 1957. március 11–19. között Bartis Ferencet, Dávid Gyulát és Páskándi Gézát is letartóztatták. Egy korábbi, szintén 1957-es irat szerint Szilágyi Domokos barátnője, a Bolyai Egyetemen tanuló Várady Emese is bekerült a nyomozás alatt álló csoportba. Feltételezhető, hogy Szilágyi Domokost nemcsak szabadsága elvesztésével fenyegették meg, hanem barátnőjével is zsarolták. „Balogh Ferenc” feladata a Lakó Elemérrel, Varró Jánossal, illetve Péterffy Irénnel való kapcsolattartás volt, megfigyelés céljából. Varró Jánost és Lakó Elemért 1958. augusztus 26-án, Péterffy Irént pedig október 31-én vették őrizetbe. „Balogh Ferenc” jelentéseiből megállapítható, hogy mindhárom esetben az általa szolgáltatott információk terhelő jellegűek voltak. Az ún. „harmadik Bolyai perben” 1959. február 19-én Varró Jánost 16, Lakó Elemért 15 év kényszermunkára, míg Péterffy Irént 10 év börtönre ítélte a kolozsvári Katonai Törvényszék, továbbá Vastag Lajost 8, Páll Lajost 6 év börtönnel és teljes vagyonelkobzással sújtotta, míg Iamandi Emil és Szilágyi Árpád 5–5 év börtönbüntetést kapott. A kolozsvári állambiztonsági szervek Páll Lajost többször próbálták 1958 folyamán beszervezni, letartóztatása és elítélése az ajánlat visszautasításával is magyarázható. Később Szilágyi Domokost az 1963-ban szabadult Páskándi Géza megfigyelésével, új verseinek elemzésével bízták meg, de az általa megfigyeltek között szerepelt még Domokos Géza, Szász János és Majtényi Erik is. 1965-ben véget ért „Balogh Ferenc” tevékenysége. Nem ismert, hogy Szilágyi Domokos együttműködött-e az állambiztonsággal 1959 és 1964 között, valamint 1965 után. /Stefano Bottoni, Nagy Mária, Szilágyi Kálmán: Közlemény Szilágyi Domokosnak a Securitatéval fenntartott kapcsolatáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2009. június 18.

Közel három esztendeje jött a hír: Szilágyi Domokos (1938–1976) költő együttműködött a Szekuritátéval. Majdnem mindenki tényként kezelte ezt, pedig azóta sem bizonyította be senki az állítás igaz voltát. Stefano Bottoni ifjú történész a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) levéltárában kutakodva három megfigyelési dosszié alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Balogh Ferenc fedőnevű ügynök azonos Szilágyi Domokossal. Bottoni felvette a kapcsolatot Szilágyi élettársával, Nagy Máriával, a költő életben levő öt testvére közül egyedül Szilágyi Kálmánnal tárgyalta meg az ügyet. Hárman közleményt adtak ki ,,Szilágyi Domokosnak a Szekuritátéval folytatott kapcsolatáról”. Ez a Helikon irodalmi folyóirat 2006. szeptember 25-i számában jelent meg. Nem ismert, hogy Szilágyi Domokos együttműködött-e az állambiztonsággal 1959 és 1964 között, valamint 1965 után. Kérdés, hogy a hálózati dosszié mellett Szilágyi Domokos megfigyelési dossziéval is rendelkezett-e. Vagyis egyidejűleg megfigyelő és megfigyelt is lehetett. A legsúlyosabb kérdés az együttműködés minősítése. Szilagyi Dominic nyilvántartásba vételéről 1963. május 30-án határoztak, mégpedig ,,magyar nacionalisták” címszó alatt úgynevezett ,,problémás” dossziét (dosar problema) nyitottak június 12-én. Szilágyi Domokost néhány hónapos bukaresti ,,aktív” megfigyelés után 1963. szeptember 2-ától a ,,passzív” megfigyeltek közé sorolták. 2006-ban egy Szilágyi-dosszié állt a kutatók rendelkezésére. Szekeres Attila most kapott választ a CNSAS-tól 2006-ban írt levelére, melyben arról érdeklődött, hogy Szilágyi Domokos együttműködött-e a Szekuritátéval. A válasz azt tartalmazza, hogy a törvény értelmében nem áll módjukban válaszolni. Nagy a történész felelőssége. Ki volt a Balogh Ferenc fedőnevű ügynök? Nem lehet tudni. Lehetett bárki, akár Szilágyi Domokos is. /Szekeres Attila: Hol vannak a bizonyítékok? (Szilágyi Domokos és a Szekuritáté). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998