udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szilágyi Katalin

2001. június 8.

Több hónapos szünetet követően újra beindult a közművelődési tevékenység a Zilahi EMKE székházában. A kormány kisebbségi tárcájától pályázati úton nyert anyagi támogatással felújított EMKE-házban öt fiatal képzőművész munkáiból álló tárlatot nyitottak. A Wass Albert esten Szilágyi Katalin ismertette az író életét, munkásságát, majd A látó ember c. portréfilmet vetítették. /Felújított székház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2002. április 5.

Tordán ápr. 2-án az RMDSZ szervezte a tordai magyar kisebbség kulturális napját, a színpadon fellépett egy 14 tagú bábcsoport, továbbá szerepeltek modern táncosok, iskolások, aprók táncháza is volt, mindez Vincze Márta nyugalmazott tanítónő munkáját dicséri, akinek Szilágyi Katalin nyugalmazott tanítónő segített. Az est fénypontját a várfalvi Aranyosszék népi táncegyüttes jelentette. /P. J.: Telt ház a magyarok kulturális napján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2006. szeptember 8.

Kolozsváron, a Bánffy-palotában megnyílt Tosa Szilágyi Katalin festészeti kiállítása, amelynek fő témája a hangszerek világa. A tárlat a művésznő doktori disszertációja alkalmából készült alkotások zömét vonultatja fel. /Ö. I. B.: Muzsikáló képek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2006. október 21.

Tosa Szilágyi Katalin festőművész kiállítással jelentkezett Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh Farkas utca székházában. Németh Júlia műkritikus szerint a festő a transzavantgárd és a lírai absztrakt között ingázva teremt egyedi, művészi világot, magánmitológiát. A megnyitón Létay Lajos olvasott fel a művésznek ajánlott verseiből. /(-h): A magyar festészet napja a Barabás Miklós Céh székházában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2008. december 10.

Mester és tanítvány, Tosa Szilágyi Katalin és Antal Tövissi Anna alkotásaiból nyílt kiállítás december 8-án Kolozsváron a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházának kiállítótermében. A különleges festői adottságairól ismert Tosa Szilágyi Katalin, a Képzőművészeti Egyetem adjunktusa, akinek a zenei ihletésű festményeit a Művészeti Múzeumban, nagy méretű, posztmodern hangvételű munkáit pedig többek között a Barabás Miklós Galériában is láthatóak voltak, most grafikáival jelentkezett. A tanítvány, immár kolléga, Antal Tövissi Anna animációját mutatta be. A reneszánsz év jegyében született Matthias et Beatrix című, a királyi pár életéből ihletődött alkotás különleges művészi képzelőerőről árulkodik. /(-eth): Grafika és animáció a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2009. január 10.

Németh Júlia műkritikus több évtizede figyelemmel kíséri a Kolozs megyei tárlatokat. Az éves termést bemutató mostani minden eddigit felülmúl, bizonyítva: Kolozsvár megtartotta nagy mestereinek köszönhető hírnevét, művészeti központ jellegét. A Szentegyház utcai galéria elvesztésével néhány művész, többek között Feszt László munkái idén hiányoznak. A tárlaton látható többek között Gally Katalinnak a kultikus népi faragóművészetből ihletődött munkája, Tosa Szilágyi Katalin látványos kompozíciója, Kováts Ildikó angyala, Kocsis Edit és Lini Enikő festménye, ifj. Starmüller Géza modern Piramisa. Felházi Ágnes Szubjektív táj című festménye egyfajta vallomás is. Sipos László kakasa különleges alkotás, a művész számtalan variációban megfestett szárnyasáról van szó. Szarkasztikusabb hangvétel jellemzi Kőmíves Andor alkotását, Gedeon Zoltán hangulatainak világával lep meg, Nagy Endre míves színvilágával. Ugyanígy színgazdag Dobribán Emil, Tompos Opra Ágota és Lukács Éva. A szobrász Kolozsi Tibor minden évre tartogat egy-egy meglepetést, Visszhang című bronzszobra ezt igazolja. Lőrincz Lehel szintén bronzba fogalmazza művészi elképzeléseit. Különleges hangvételű munka Gergely Zoltán Királyfeje. A grafika, kerámia és textil részleg hasonlóképpen gazdag, így Soó Zöld Margit munkája, Horváth Gyöngyvér a kollográfia műfajában csillogtatta meg tehetségét, míg Székely Géza rézkarcban jeleskedett. Táj a tájban megoldással készült Bordy Margit újszerű táj-képe, a szokásosan biztos teljesítményt nyújtotta Valovits László. Száz művész száznyolcvan alkotása tekinthető meg a hagyományos seregszemlén. /Németh Júlia: Képzőművészeti szalon a minőség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2009. augusztus 31.

Augusztus 29-30-án ünnepelt Kibéd, a több mint félezer éves falu közössége, a magyarországi testvértelepülések küldötteivel. A kultúrotthonban kiállítást nyitottak. A helybéli Ráduly János tanár 58 önálló kötete sorakozott, mellette az ugyancsak a helybéli Ferenczi Ernő tanító festményei, fénykép- összeállítását életpályájáról, továbbá Mózes Szilágyi Katalin gyöngyfűzései, Seprődi Anna kibédi kockás szőttesei, Suba Irma varrottasai, Seprődi József okleveles borász termékei is szerepeltek a kiállításon. A falunapokon ünnepelték Kibéd község első írásos említésének 510. és községgé válásának 6. évfordulóját. A falunapok az Együtt Európában című tanácskozással folytatódott a kultúrotthonban. /Kilyén Attila: Falunapok, díszpolgáravatóval. Kibéd 510 éves. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998