udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szilágyi László

2000. december 19.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsi Hivatala /Nagyvárad/ előtt ülő Szilágyi László, a Máramaros megyében lévő Misztótfalu lelkipásztora napi néhány órás ülősztrájkkal tiltakozik. Szilágyi elmondta, nyolc hónapja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége, Kovács Zoltán főgondnok és Tőkés László püspök a misztótfalusi református gyülekezet kifejezett akarata ellenére, törvénytelenül és kánonellenesen felfüggesztette őt a lelkipásztori teendők gyakorlása alól. A döntést meg is fellebbezte - folytatta Szilágyi -, de az óvást elutasították. Az egyházkerület vezetősége csodálkozva vette észre az ajtó előtt üldögélőket, a sztrájkolók és az egyházkerületi vezetők között azonban nem alakult ki párbeszéd. /Nem értenek egyet a királyhágómelléki egyházkerület döntéseivel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 21.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és az Esperesek Kollégiuma dec. 19-én tartott együttes ülésén közös állásfoglalást és több egyedi határozatot fogalmazott meg a fugyivásárhelyi református lelkészek ügyében. Tőkés László püspök a Szabadságnak elmondta: az adventre való tekintettel a testületek úgy határoztak, hogy ebben az időszakban hírzárlatot rendelnek el, az állásfoglalás és a határozatok szövegét csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra. - Ebben az egyház számára kiemelt fontosságú időpontban nem méltó, hogy a világi sajtó hasábjain bárkivel vitatkozzunk és az további nézeteltérések, ellentétek színterévé váljon - mondta Tőkés László. - A Református Megújulási Közösség beadványában Szilágyi László misztótfalusi lelkipásztor felfüggesztésének megszüntetését is kérte. Szilágyi immár több napja ülősztrájkol az egyházkerület Igazgatótanácsi Hivatala előtt. Szilágyi László ülősztrájkjához csatlakozott ippi lelkésztársa, Szatmári Elemér, Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor, valamint gondnokuk vezetésével tíz misztótfalusi egyháztag is. - Tőkés László a Szabadság kérdésére az Erdélyi Református Egyházkerületben nemrég zajlott tisztújító közgyűlés eredményét is értékelte. Az egyházkerület elnöksége és főgondnokai levélben fejezték ki elismerésüket és jókívánságukat Pap Gézának. A püspök reméli, hogy megnyugtató módon rendeződik a két egyházkerület közötti kapcsolat. Az együttműködés eddig sem volt rossz. /Hírzárlat a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. Tőkés László gratulál Pap Gézának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2001. január 5.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa és esperesi kollégiuma a Református Megújulási Közösség ügyét a február 2-án sorra kerülő rendkívüli bővített egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti - olvasható az egyházkerület dec. 19-i állásfoglalásában, amelynek közzétételére azért került csupán most sor, mivel az ünnepekre való tekintettel az egyházkerület vezetősége korábban hírzárlatot rendelt el. Az állásfoglalás visszautasítja ″a megújulás örve alatt″ fellépő egyházi személyek felhívásában megfogalmazott rágalmakat és vádaskodásokat. A ″megújulást hirdetők magatartásukkal és akciózásukkal súlyosan veszélyeztetik az egyház egységét, valamint az egyházkerület törvényes rendjét és békéjét″. Aggodalommal vették tudomásul, hogy a fugyivásárhelyi fórum tanácskozásaiba a magát a református egyház joghatóságai alól kivonó CE Szövetség képviselői is bekapcsolódtak. Másfelől Szilágyi László, többrendbéli súlyos fegyelmi vétség miatt fegyelmi eljárás alatt álló és állásából felfüggesztett misztótfalui lelkipásztor ülősztrájkja, illetve provokatív magatartása vet rossz fényt a megújulásról elnevezett fugyivásárhelyi megmozdulásra. Fontos az egyháznak a reformáció szellemében való szüntelen megújulása, de ez semmiképpen sem járhat a törvényes rend megbontásával. Az állásfoglalás síkra szállt az egyházkerület törvényes testületei és törvényesen megválasztott vezetői védelmében. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszautasítja a Református Megújulási Közösség vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2001. január 11.

Jan. 5-én visszavonta a Nagybányai Törvényszékhez benyújtott fellebbezését Szilágyi László lelkipásztor - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. Szilágyi a karácsony előtti napokban ülősztrájkot tartott az Igazgatótanács épülete előtt, mert véleménye szerint állásából jogtalanul függesztették fel. SZ.L. egyházkerületi ifjúsági utazó volt, de elégtelen szolgálatvégzés miatt tisztségéből felmentették, majd saját kérésére a misztótfalui egyházközségbe helyezték. Felfüggesztésére azért került sor, mivel 1999. márc. 11-én a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban működő IKE-irodát Asztalos Csaba volt IKE-vezető, jelenlegi országos RMDSZ-tanácsos és Kállay László lelkipásztor, volt egyházkerületi külügyi osztályvezető segédletével önkényes és törvényellenes módon a fugyivásárhelyi egyházközség garázsába költöztette, s azt felszólításra sem volt hajlandó kiadni. A közlemény szerint ezek után már nem lehet azon csodálkozni, hogy Borzási Gyula és Szilágyi László a fugyivásárhelyi megmozdulások hangadó képviselői közé tartoztak, s azon sem, hogy Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor csatlakozott SZ.L. ülősztrájkjához. - SZ.L. a fizetésmegvonás miatt bírósághoz fordult, ügyvédje, Csiha Tamás volt parlamenti képviselő nyilvános rágalmazással illette az egyházkerület püspökét. /Visszavonta fellebbezését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11.

2001. január 12.

Másfél tucatnyian csatlakoztak a Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának székháza előtt tüntető református lelkipásztorhoz. Az ülősztrájkoló Szilágyi László mellett többek között Borzási Gyula, a feloszlatott egyházkerületi fegyelmi bizottság elnöke, Balogh Barnabás, az egyházkerület jelenlegi főjegyzője, Szilágyi Aladár egykori főgondnok és Kállay László fugyivásárhelyi református lelkipásztor is kiállt. /Többen csatlakoztak a sztrájkoló lelkészhez. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

2001. január 19.

Asztalos Csaba Ferenc jogász kifejtette véleményét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület - szerinte: (félre)tájékoztató szolgálatának - közleményéről. Szerinte ugyanis az 1998-ban megejtett, vitatható tisztújítás a püspök /Tőkés László/ ″boszorkányüldözésbe″ kezdett. Asztalos szerint a Királyhágómelléki Ifjúsági Keresztény Egyesület önálló jogi személy, ezért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem kérheti az IKE jogszerű átadását. Szilágyi László misztótfalusi lelkipásztor nem az IKE elnöke, hanem alelnöke, ezért ő nem végezhette el az átadást. Ennek ellenére az egyházkerület fegyelmi eljárást indított ellene. Az IKE-iroda ingóságait a szervezet elnöksége 1999. márc. 11-én letétbe helyezte a Fugyivásárhelyi Református Egyházközségnél, miután tudomására jutott, hogy az egyházkerület azt át akarja venni. - Asztalos szerint Szilágyi László lelkipásztor felfüggesztése önkényes és törvénytelen, ugyancsak törvénytelen az Egyházkerületi Fegyelmi Bizottságának feloszlatása. Asztalos bejelentette: ″1998-ig visszamenőleg monitorizálni fogom az egyházkerület "Vezetőségének″ minden intézkedését, és megállapításaimat eljuttatom minden érdekelt országos és nemzetközi szervezetnek″. /Asztalos Csaba Ferenc jogász: A válasz jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2001. január 31.

Febr. 2-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli kibővített közgyűlést tart Nagyváradon, amelynek témája annak megvitatása lesz, miként teljesült az egyházkerület tíz éve meghirdetett helyreállítása és megépítése. A közgyűlés összehívásával kapcsolatban a nemrég létrejött Református Megújulási Közösség (RMK) különvéleményt jelentett. A részletekről Kállay László lelkipásztor számolt be. A tavaly dec. 13-án Fugyivásárhelyen megrendezett fórum óta sok minden történt. Az egyházkerület vezetősége a fórumon egyetlen személlyel sem képviseltette magát, sőt az Esperesi Kollégium és Igazgatótanács állásfoglalása az RMK-t "illegitim, romboló, egyházbomlasztó″ jelzőkkel illette. Időközben a felfüggesztett misztótfalusi lelkipásztor, Szilágyi László újrakezdett ülődemonstrációjához többen is csatlakoztak. - Kállay szerint a febr. 2-ra összehívott gyűlést nem lehet ″rendkívüli bővített közgyűlésnek″ nevezni, legfeljebb református népgyűlésnek vagy fórumnak. - A fugyivásárhelyi megbeszélésen elhangzott, hogy az egyházi megújulás kérdése ma világjelenség. Kállay szerint az egyháznak meg kell újulnia struktúrájában és nyelvezetében. Kállay László elsősorban azt kifogásolta, hogy ″nem az egyház kánona, hanem a püspök akarata a döntő az egyházi kérdések megoldásában.″ Kállay keményen elítélte a püspököt: Tőkés Lászlót a bosszúállás vezeti, határozottan ellenzi a CE-t. - Ahol Tőkés László megjelenik - az RMDSZ-ben, a Magyarok Világszövetségében, a Református Magyar Világszövetségben - csak ítélkezik és megoszt. Tőkés Lászlónak magába kellene szállnia és le kellene vonnia a konzekvenciákat. /M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2001. február 3.

Febr. 2-án tartotta rendkívüli bővített közgyűlésen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, melyen ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a küldöttek a megújulási programot. Az előterjesztett dokumentum fejezetekre bontva összegezte a tennivalókat, az irányelveket. Tőkés László püspök terjesztette a közgyűlés elé az egyházkerület megújítását célzó programtervezetet. A cselekvési terv első része az igehirdetés megújításával foglalkozott. Meghatározták az egyházi szolgálat általános irányelveit a lelkipásztortól a kisegítő alkalmazottakig; taglalják az egyházfegyelem kérdéseit, továbbá a gyülekezeti, ifjúsági, szórványbeli, cigány- és szeretetszolgálati missziói tevékenységet. Egyes felszólalók elvi és alaki kifogásokat fogalmaztak meg, azonban azt is leszögezték, hogy a programtervezet egyes pontjait már gyakorlatba ültették, és elindult a folyamat. Ennek alapján javasolta az ülésvezető Kovács Zoltán, hogy az előterjesztést alapelvként, keretprogramként fogadják el, ami ellenszavazat nélkül meg is történt. Ugyancsak jóváhagyták, hogy a Református Világszövetség Európai Régiójának Nagyváradon tartandó nagygyűlésére pályázatot hirdessenek jubileumi könyvkiadásra, szorgalmazták továbbá a presbiteri szövetségek létrehozását. /Máté Zsófia: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Elfogadták a cselekvési programot. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Az egyházkerületi közgyűlés végén a misztótfalui gyülekezet néhány tagja tiltakozott lelkészük, Szilágyi László felfüggesztése miatt. Tőkés László püspök válaszába bele-belekiáltott a misztótfalui gyülekezet egyik-másik tagja. A püspök kifejtette, hogy Szilágyi László ellen szabályos fegyelmi eljárás indult, a helyzet tisztázásáig meg kell várni ennek lefolytatását. "Az egyházkerület a felfüggesztett Szilágyi helyett beszolgáló lelkészt nevezett ki Misztótfaluba, néhány hétig mindenki elfogadta ezt a megoldást, de aztán kitették a tiszteletes szűrét. Sem a felfüggesztett lelkipásztor, sem a misztótfalui gyülekezet nem hajlandó alávetni magát az egyházkerület döntésének. Ma nem lett volna ez a cirkusz, ha Szilágyi László ahelyett, hogy olajat önt a tűzre, leinti a protestáló gyülekezeti tagokat" - mondta a püspök, aztán berekesztette a közgyűlést, a misztótfaluiak nagy elégedetlenségére. A résztvevők egyperces néma csenddel adóztak Sinkovits Imre emlékének. A záró istentiszteletet Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke tartotta, miközben a misztótfaluiak kivonultak a templomból. /R. I. [Rais W. István]: Nem szabad pánikba esni. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök megállapította, hogy a közgyűlés elérte a célját, a keretprogramot elfogadták. Nem ilyen egyértelmű az értékelése az egyház általános helyzetét illetően. A felszültség megmaradt, ezt jelezte a közgyűlésen a kopogtatást, jelenetrendezést produkáló csoport. "Ami a legfájdalmasabb számomra, az a féktelen gyűlölet, amely egyes emberek szavából perzsel." - mondta. Ilyen a fugyivásárhelyi lelkész interjúja a Romániai Magyar Szóban. /Rais W. István: ,,A játékszabályokat el kell fogadni" Közgyűlés utáni exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök a Kállay Lászlóval készített interjúra utalt: M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2001. február 26.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület febr. 23-i második közgyűlésének napirendjén a Borzási Gyula szalárdi lelkipásztor és Szatmári Elemér nagyszántói lelkipásztor ellen indított fegyelmi kivizsgálás szerepelt. Borzási Gyula Figyelmeztető címmel beadvánnyal fordult a közgyűlés tagjaihoz "a további törvénytelenségek elkerülése végett és a törvénytisztelet mielőbbi visszaállításáért". Tőkés László püspök kifejtette, hogy 1998 óta obstrukciós módszerekkel szinte valamennyi egyházkerületi közgyűlést részben zátonyra futtatták. "Kérem a közgyűlést, hogy utasítsa el ezt az iratot, amely azt sugallja, hogy a testület megszegte a törvényt és további szabálytalanságokra készül... Előzmény és példa nélküli, ahogy Szilágyi László felfüggesztett misztótfalui lelkész cégéreztette az egyházkerületet. Tudatosan és hosszú időn keresztül végezte bomlasztó tevékenységét a püspökség, az egyházkerület ellen. Ez az egész mozgalom arra irányul, hogy felborítsa az egyházkerület szekerét. A Református Megújulási Közösség vállára emelte Szilágyi Lászlót, ő lett a mozgalom lándzsafoka, kiemelt botrányhőse... Nem Szilágyi a főbűnös, őt belekényszerítették a mártírszerepbe, kitették az igazgatótanács székhelye elé, mint egy koldust. Ennek sajnos ő és a misztótfalui gyülekezet issza meg a levét. Senkinek sem volt baja Szilágyi Lászlóval, pedig lehetett volna" - jelentette ki a püspök. Tőkés László helytelenítette, hogy Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei elnöke "agyba-főbe dicsérte Baloghot és Borzásit az általuk közzétett felhívásért." Kapy István az érintettség jogán elmondta: "1996-ig a püspök úr körleveleiben mindig arra buzdította a híveket, hogy szavazzanak az RMDSZ-re. A 2000-ben kiadott közlemény azonban elbátortalanította az embereket." Tőkés László kezdeményezésére a közgyűlés elutasította Borzási Gyula Figyelmeztetőjét. A közgyűlés elfogadta, hogy teljes időközi választást tartsanak az új fegyelmi bizottság létrehozására. A választást május 11-re tűzték ki. /Rais W. István: Református egyházkerületi közgyűlés. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 26./

2001. március 20.

A romániai magyar baptista fiatalok lapja, a Mustármag idén 12. évfolyamába lépett. A márciusi számban a hónap végi, krasznai ifjúsági vezetőképzőre hívja fel a figyelmet a felelős szerkesztő: Szilágyi László. /Mustármag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2001. április 18.

Hatvanöt egyetemi tanár állásfoglalása. A Professzorok Batthyány Köre nyílt levele Lionel Jospin úrnak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének Tisztelt Miniszterelnök Úr! Cigány (roma) honfitársaink egy csoportja nemrég tartózkodási engedélyt kapott Franciaországban. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke negyvenedmagával nyílt levelet írt Önhöz, amelyben megköszönte a francia hatóságok eme intézkedését, alig burkoltan rasszizmussal, cigányüldözéssel vádolva meg a magyar társadalmat, a hatóságokat és a kormányt. A jelen nyilatkozat aláírói a honi politikai erkölcsök kemény bírálóiként és az európai értékek elkötelezett híveiként felelősségük teljes tudatában a következőket kívánják leszögezni ezzel kapcsolatban. A magyar nép számos etnikum keverékéből alakult ki. Ezeréves államisága során jó néhány népcsoportot fogadott be, majd a versailles-i békeszerződések következtében egyharmada kisebbségi sorba került, s így maga is megtapasztalta a kisebbségi lét keserveit. Nem véletlen, hogy a második világháború alatt befogadtuk többek között a franciák és lengyelek ezreit, napjainkban pedig a délszláv polgárháborúk menekültjeit. Tudatában vagyunk annak, hogy az 1956-os forradalom leverését követő kommunista terror elől menekülő honfitársainknak a nyugati világ számos országa, köztük Franciaország nyújtott menedéket. A magyarság együttérzést és segítőkészséget tanúsít az országban élő etnikai kisebbségekkel szemben is. Különösen vonatkozik ez a cigányságra, amely sajátos hagyományaival együtt a magyar nemzethez tartozik. Kultúrája a nemzeti kultúra része, nyomorúsága a nemzet nyomorúsága. A mai Magyarországon politikai, vallási, kulturális, de különösen etnikai különbözőség okán senkinek nem kell hátrányos megkülönböztetéstől, még kevésbé üldöztetéstől tartania. A cigány kisebbség a modern társadalomba való bekapcsolódás szükségét érzi, de annak óriási nehézségeivel nehezen boldogul, akárcsak Európa más országaiban. A jelenlegi magyar kormány a cigányság társadalmi beilleszkedéséért államilag finanszírozott felzárkóztatási programot indított el. Jelentős támogatást nyújt a cigányságnak oktatási és nevelési programok, tartósan munkanélküli cigányok részére nyújtott képzés keretében. Ugyancsak tetemes öszszeggel segítik a romák részvételét a közmunkaprogramokban. Államilag támogatják mind az országos, mind a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok költségvetését stb. Mindezt természetesen az állampolgári jogon nekik juttatott segélyen kívül kapják. Magyarországon törvények garantálják a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű hírközlési eszközeinek működtetését is. A Magyar Televízió mind a tizenhárom hazai nemzetiségnek készít anyanyelvi műsort. A jelenlegi magyar kormány a cigány kisebbség számára több sajtótermék mellett egy önálló civil sajtóirodát is támogat. Korántsem állítjuk azonban, hogy ezzel a roma kisebbség problémái meg lennének oldva, mint ahogy Európa-szerte sincsenek. Bajaik gyökere a hatékonyságra épülő dehumanizált modern társadalom és az emberi kapcsolatokban gazdag hagyományos viszonyok összeegyeztethetetlensége. A megoldáshoz a többség és a kisebbség kölcsönös jóindulata, megértése, türelme, sok munka, hosszú idő és természetesen még több pénz kell. Noha a türelem és a pénz időnként fogytán van, a jelenlegi magyar kormány és cigány partnerei sokat tesznek az ügy előmozdításáért. Árt azonban ennek a munkának az az ellenséges propagandakampány, amelynek sok megnyilvánulása tapasztalható napjainkban. A Professzorok Batthyány Köre a magyar tudós professzorok civil szervezete, és nem óhajtja sem kutatni, sem találgatni, hogy kiknek és miért érdeke az ország, a demokratikusan választott kormány, a magyar nép lejáratása, az Európai Unióba való felvétel akadályozása. Meggyőződésünk, hogy a zámolyi roma csoport ennek a háttérből irányított kampánynak eszköze és egyben áldozata. A cigányság leszakadása nem mai keletű, nem csupán magyar, hanem általános európai gond. Megoldása csak összefogással, türelemmel, a nevelési és képzési rendszerek hatékonyabb működtetésével képzelhető el. Kártékonynak tartjuk a nemzetünket rágalmazó nyilatkozatokat; ezek akadályozzák e gondok megoldását is. A Professzorok Batthyány Köre az eredményes munka mellett tesz hitet, és ahhoz kész minden lehetséges formában hozzájárulni. Ádám Antal, Berényi Dénes, Bitskey István, Borhidi Attila, Czvikovszky Tibor, Dubrovay László, Dux László, Falkay György, Fazekas András, Freund Tamás, Gáspár Zsolt, Gönczöl Éva, Görömbei András, Guczi László, Hámori József, Hernádi Ferenc, Hollósi Miklós, Imre László, Janszky József, Kalaus György, Keszthelyi Lajos, Kilár Ferenc, Király Zoltán, Klement Zoltán, Kóczy T. László, Kollár István, Kollár Lajos, Kopp Mária, Kovács László, Kőrös Endre, Kurutzné Kovács Márta, Lázár György, Lipták András, Lovas István, Lovas Rezső, Nagy Zoltán, Nemes Attila, Ormos Pál, Párducz Árpád, Pethes György, Prékopa András, Sajgó Mihály, Sándor Péter, Schneider Gyula, Sík Tibor, Sohár Pál, Solymosi Frigyes, Sonkodi Sándor, Sótonyi Péter, Szakoczai György, Szathmáry Örs, Szendrő Péter, Szentirmai Attila, Szilágyi László, Szőkefalvi-Nagy Zoltán, Sztaricskai Ferenc, Tamás Attila, Taxner Ernő, Tringer László, Tyihák Ernő, Vajna Zoltán, Varga János, Veress László, Verő József, Zimányi József. /Magyar Nemzet, ápr. 18./

2002. május 9.

Csángó és székely gyermekek 54 fős csoportja táborozott Sopronban a tavaszi vakáció idején, a kísérőkkel együtt 64-en. Budapesten találkoztunk velük máj. 6-án, ahol — útban hazafelé — meglátogatták az Országházat, majd a Várban lévő Magyar Nemzeti Múzeumban olimpikonokkal találkoztak. A csoport vezetője, a gyergyószentmiklósi dr. Gereöffy Ferenc elmondta, hogy barátja, a soproni dr. Szilágyi László egyéni kezdeményezésére és költségén jött létre ez a kirándulás, Fogjuk meg egymás kezét! jelszó alatt. Ezt a kezdeményezést idővel Kárpát-medence szintű mozgalommá szeretnék fejleszteni a soproni vendéglátók, az erdélyi gyerekcsoportok mellett például felvidéki, kárpátaljai gyerekeket is bevonva. /Fogjuk meg egymás kezét! mozgalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2002. június 22.

Szilágyi László, a kolozsvári képzőművészeti főiskola szobrász szakos végzős hallgatója Marosvásárhelyen Színtelen … Zöld címmel nyitott kiállításán üvegszobrait és az utóbbi időszakban készült plasztikáit mutatta be. Egymáshoz ragasztott üveglapokból, üvegdarabkák ezreiből formált művek ezek, többnyire hétköznapi tárgyak - szék, telefon, gyertyatartó, gyümölcsöstál, egyebek -, az ifjú alkotó azonban új tartalommal és értelemmel telíti ezeket. /N. M. K.: Üvegcserepek metamorfózisa. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

2003. június 3.

A Szabadság-szobor helyreállításán dolgozó fiatal kolozsvári szobrászok /Pokornyi Attila és Szilágyi László/ Bogdan atya kérésére felmásztak a belvárosi minorita templom bejárata fölötti piétához. és megtisztították azt a hosszú évek óta rárakódott szennyeződéstől. - Nem volt könnyű - mesélte Szilágyi László -, hiszen deréktól védőkötéllel biztosítottuk be magunkat, de olyan szűk a hely, hogy ha a feljebb dolgozó Attila megbillent volna, mindketten a mélybe zuhanunk. /(puskel): Restaurátori bravúr. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2003. augusztus 18.

Okt. 5-én újraavatják az aradi Szabadság-szobrot. A máj. 7-én kezdődött restaurálási munkálatok egyelőre a tervezett ütemben haladnak, a szobor helyszíneként kijelölt Tűzoltó tér infrastruktúrájának kialakításán reggeltől estig dolgoznak. Az eredetileg Huszár Adolf szobrászművész által tervezett alkotást a művész halála után Zala György fejezte be. A szoborcsoportot 1890. okt. 6-án állították föl, 35 évvel később, 1925-ben pedig lebontották. A föld szintjétől körülbelül 12 méter magasan, egy oszlopon elhelyezkedő Hungária, illetve az allegorikus alakok - az Ébredő Szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség és a Haldokló Harcos - 1999 októberétől az aradi Minorita Rendház udvarán állnak. A restaurálást május óta négy kolozsvári, illetve marosvásárhelyi szobrászművész - Kolozsi Tibor, Starmüller Géza, Szilágyi László és Pokorny Attila - végzi. Pokorny Attila szobrászművész az alakok összeerősített részeit tartó csavarokat cseréli. "Csak a négy alsó figuránál 800 csavart számoltunk össze, a Hungária pedig még hátravan. A bronzalakok újonnan öntött darabjainak patinázással adnak majd zöldes színt, hogy az eredeti, oxidálódott darabokhoz hasonló árnyalatban pompázzanak. A 2003 tavaszáig még bolhapiacként működő Tűzoltó téren ma már semmi sem emlékeztet a fa- és pléhbódékra, a kőasztalokra. A tér rendezésével, parkosításával Sándor István műépítészt bízták meg. A szobrot zöldövezet veszi majd körül. Sándor István a kerítés gondolatát elutasítja; a szobor mögé azonban visszaállítaná a régi kerítés 15 elemét. A szobor alapzatához szükséges gödröt már kiásták, az alapzatot kiöntötték. A tervező a szobor köré sugarasan tizennyolc reflektort képzel el. A magyarországi Teleki László Közalapítványnál nyert 300 ezer euró, a szobor restaurálásának és visszaállításának hozzávetőleges büdzséje is részletekben érkezik, ami szintén nehezíti a munkát. /Gujdár Gabriella: Rácsok helyett fények ölelésében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. szeptember 27.

Aradon a Szabadság-szobor restaurálását végző képzőművészek - Kolozsi Tibor, Pokorny Attila, Starmüller Géza és Szilágyi László - szept. 26-án befejezték munkájukat, kiegészítették a hiányzó részeket, és le is patinázták ugyanolyan színűre, mint az eredetiek. /Karácsonyi Zsolt: Befejeződött a Szabadság-szobor restaurálása. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./

2003. október 11.

Okt. 10-én Aradon a Jelen Házban megnyitották Szilágyi László fiatal marosvásárhelyi szobrászművész önálló tárlatát. A fiatal képzőművész kiállításának üvegszobrait Puskel Péter értékelte, a jelenlevőknek elárulva azt is, hogy Szilágyi egyike a Szabadság-szobor restaurátorainak. /Délelőtt tökéletes. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2004. szeptember 15.

Légkondicionáló berendezéssel látták el a Bernády Házat, Marosvásárhely magyarságának népszerű közművelődési központját. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, szeptember 24-25-én rendezik meg A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon című szemináriumot, melyen elsősorban a kulturális autonómia kérdését elemzik. A Bernády-napokat októberre tervezik, Marosvásárhely Bernády korabeli irodalmi élete című vetélkedővel együtt. Jelenleg két kiállítás is látogatható: Haller József illusztrációi és a fiatal Szilágyi László üvegszobrai. /(nk): Ígéretes évadkezdés a marosvásárhelyi Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2005. május 18.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ kétévenként díjazza a műemlékvédelmet és ápolást. A díjazásra három kategóriában kerül sor. A műemlékek helyreállításáért a Kós Károly-, felméréséért, számbavételéért, ismertetéséért a Debreczeni László-, művészi megörökítéséért pedig a Veress Ferenc-díjban részesülhetnek az arra érdemes művészek és kutatók. Idén a társaság által meghirdetett „Épített örökségünk művészi megközelítésben” című nemzetközi fotóművészeti pályázat első helyezettje, Zepeczáner Jenő székelyudvarhelyi történész. Műemlék-felmérő tevékenységéért a nagyváradi Dukrét Géza Debreczeni László-díjat kapott. Kós Károly-díjban az aradi Szabadság-szobor restaurátorai, Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Pokorny Attila, Szilágyi László és ifj. Starmüller Géza részesültek. /Murádin Jenő: A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ Dukrét Géza 1942-ben Nagyváradon született és átmeneti kitérőkkel ma is ott él. 1965-ben szerzett tanári diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz–biológia szakán. 1993-ban megszervezte a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságot, majd megalapította a Partium című honismereti lapot. A Partiumi füzetek című helytörténeti könyvsorozatot is ő indította, s szerkeszti azóta is. Már a 35. kötetnél tart, mely az Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében címet viseli, és a napokban jelent meg. Eddig 12 ifjúsági honismereti tábort szervezett, valamint 13 emléktábla elkészíttetése és felavatása körül bábáskodott. Dukrét Géza az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos alelnöke is volt, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület valamint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Műemléki Bizottságának tagja, tisztségviselője. Évente megszervezi a Partiumi Honismereti Találkozót Nagyváradon és a háromnapos vándor honismereti konferenciát. Dukrét Géza az erdélyi műemlékvédelem egyik alapembere. /Starmüller Géza: Dukrét Géza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2006. április 15.

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban megnyílt Szilágyi László tárlata. Szilágyi Lászlót üvegművészként, majd szobrászként ismerte a művészeti élet, most grafikusként mutatkozott be. /Nagy Botond: Tartalomjegyzék a szimbólum jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

2006. április 18.

Április 15-i ülésén 32 fiatal romániai magyar alkotó egyéves munkatervére ítélt oda 6-6 millió lejes havi támogatást a Communitas Alapítvány ösztöndíjbizottsága. Irodalom kategóriában Lövétei Lázár László, Burus János Botond, Szabó Róbert Csaba, Vári Csaba, Orbán János Dénes, Boda Edit, valamint Székely Csaba, zene kategóriában Nagy Endre, Kele Brigitta, Horváth Edit, Gyárfás Levente, Bodor Emese részesült teljes ösztöndíjban, Deák Sándor és Máthé Dávid, Király Erzsébet és Csákány Csilla, Beke István és Thurzó Zoltán megosztott ösztöndíjat kap. Galló Ernő, Könczei Csongor, Nagy Dorottya, Bartha Boróka, Csatlós Lóránd, Mátray László és Albert Csilla színházi ösztöndíjban részesült. Támogatott képzőművészek: Berszán Márkos Zsolt, Kuti Botond, Ágoston Árpád, Gergely Zoltán, Koncz Münich Judit, Szentes Zágon, valamint Szilágyi László, a filmes műfajban pedig Bertóti Attila, Makkai Imola, Felméri Krézsek Cecília, valamint Juhász Ágota és Szabó D. Zoltán kapta meg az egyéves támogatást. /Communitas-ösztöndíjasok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2006. október 21.

Találkozót szervezett október 13-15-e között a nagybányai Németh László Líceum Diáktanácsa a magyar iskolák diáktanácsai számára. A nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, besztercei, nagyenyedi, marosvásárhelyi és kolozsvári diáktanácsok képviselői vettek részt a találkozón. A megjelentek bemutatták saját diáktanácsaikat. Gyárfás Zsuzsa tartott előadást a pályázatírásról, Szilágyi László pedig az Európai Unió által felkínált lehetőségekről. /Albert Emese: Diáktanácsok találkozója Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2008. február 8.

Egyre több, egykor külföldre telepedett magyar család költözik vissza Erdélybe „Mindennap honvággyal ébredtem, és honvággyal tértem nyugovóra” – magyarázza a székelyudvarhelyi Jánosi András, aki több mint 25, külföldön töltött év után 2007 telén költözött haza szülővárosába. A szintén hazatért Benedek Lukács családjával panziót, vendéglőt, sípályát és lovardát működtet a Székelyudvarhely melletti Homoródfürdőn. Szilágyi László szatmárnémeti mérnök Németországból telepedett haza családjával. Czimbalmos Attila gyergyószárhegyi festő-restaurátor 1993-ban távozott, 2002-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetében, 2006-ban hazatért. Hosszadalmas folyamat volt a diploma honosítása, a jogosítványok megszerzése. Most már saját vállalkozása keretében restaurál. Veres Valér szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa szerint Romániában alig léteznek migrációra vonatkozó adatok, ezért a jelenség nagyon nehezen kutatható. Személyes tapasztalatai alátámasztják a hazatelepülés jelenségét. Az egyetemen több olyan kollégája van, akik külföldi tanulmányok után tértek haza. /Hazahívó honvágy. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

2008. június 25.

Indulatokat szított az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetében a választási kampány. Az RMDSZ tíz marosvásárhelyi körzeti vezetője írta alá azt a beadványt, amelyikben kifogásolják Borbély László polgármesterjelölt kampánystratégiáját. A választási versenyben alulmaradt Borbély úgy vélte, az aláírók a hozzá nem értésüket próbálják leplezni a beadvánnyal. „Nem tartom jónak, hogy a sajtó nyilvánossága előtt zajlik a választási kampány visszásságainak a megvitatása. Fogalmam sincs, hogy került ki a levelünk a sajtóba” – nyilatkozta Gál Éva, a marosvásárhelyi VIII. RMDSZ-körzet vezetője arra a beadványra utalva, amelyet az RMDSZ országos és megyei vezetőihez intéztek, és amelyben Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt kampányát bírálták. A június 8-án kelt levélben az aláírók állítják: a körzetek egyes jelöltállító gyűlésein minősíthetetlen dolgok történtek. „Szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket, a fizikai fenyegetéstől sem riadtak vissza, s egy esetben tettlegesség is történt, amikor a III-as körzetben meglökdösték a házigazda református lelkészt és a körzeti elnököt. A VIII-as körzet választmánya – tartva a választásokra kiható negatív következményektől – levélben tájékoztatta mindezekről Markó Béla szövetségi elnököt, a levélre azonban nem érkezett válasz. ” Azt is kifogásolták, hogy Borbély László és kampánycsapata követelte a választási biztosok lecserélését. Az aláírók szerint Borbély László független jelöltként viselkedett. A tanácsosjelölteket nem vonta be a kampányába, kizárólag egyéni plakátjai voltak. Mi több, bírálta is a városi tanácsot, holott abban az RMDSZ-t képviselte a többség. A levelet dr. Benedek István, Klementisz János, Zöld István, Papp Mária, Gráma János, Gál Éva, Török Gáspár, Szász Lajos, Szakács János és Szilágyi László írta alá. „Nekem nincs szükségem közleményekre. A megyei képviselők gyűlésén vizsgálat indítását fogom kérni az ügyben” – nyilatkozta minderre Borbély László. /Máthé Éva: Borbély Lászlót hibáztatják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998