udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 45 találat lapozás: 1-30 | 31-45
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szilágyi Mátyás

2000. április 14.

Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2001. február 20.

Febr. 20-án Bukarestbe érkezik Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár. Romániai látogatásán elkíséri Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Lőrincz Csaba helyettes és Szilágyi Mátyás külügyi tanácsos. A magyar küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök fogadja. Az államtitkár febr. 21-én tárgyalást folytat román kollégájával, Cristian Diaconescuval és Vasile Puscas miniszteri rangú integrációs tárgyalóbiztossal, majd Mircea Geoana külügyminiszterrel és Hildegard Puwak integrációs miniszterrel. A magyar küldöttség találkozik a parlament külügyi bizottságainak a vezetőivel, valamint Adrian Severinnel, az EBESZ elnökével is. A megbeszélés témája: a román-magyar kapcsolat. A küldöttség febr. 21-én Sepsiszentgyörgyre utazik, ahol a prefektúra, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács képviselőivel, valamint a Székely Mikó Kollégium vezetőivel folytatnak tárgyalásokat. Németh Zsolt este Kolozsvárra érkezik. Febr. 22-én a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén vesz részt, ezt követően Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Romániai körúton Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2001. május 18.

A magyar-román határon Románia a Magyarországról Ártándnál, Battonyánál és Méhkeréknél kilépő járművekre is kiterjesztette a díjköteles gépjármű-fertőtlenítést. Szilágyi Mátyás főosztályvezető a külügyminisztériumba kérette Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét. A főosztályvezető szóbeli jegyzéket adott át, amely leszögezi, hogy a külügyminisztérium elfogadhatatlannak tartja a fertőtlenítés hatályban tartását, és további határátkelőhelyekre történt kiterjesztését, és nyomatékosan felszólítja a román felet annak mielőbbi teljes megszüntetésére. Szilágyi Mátyás kifejtette, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával, és ellentmond Mircea Geoana külügyminiszter április 4-i budapesti tárgyalásain tett azon ígéretének, amely szerint a fertőtlenítést a román fél megszünteti. /Még többet fertőtlenítenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

2008. június 25.

Terényi János bukaresti nagykövet távozása után Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is elhagyja romániai állomáshelyét. A kolozsvári születésű, 36 éves diplomata a budapesti külügyminisztériumba tér vissza dolgozni. „Természetesen fájó szívvel hagyom el a szülővárosomat, ám szükségét éreztem már a változásnak is” – mondta Cseh Áron, aki 2000-től kezdődően négy évig a főkonzul helyetteseként, négy évig pedig főkonzulként dolgozott. „Azt hiszem, sikerült rekordot döntenem a magyarországi diplomaták körében, nyolc és fél évig tartózkodtam ugyanazon az állomáshelyen” – jelentette ki. Cseh Áron helyét Szilágyi Mátyás veszi át a kolozsvári konzulátus élén. A fiatal diplomata magyarországi születésű, tud románul, ugyanis a kilencvenes években nagykövetségi titkár volt Bukarestben. /Cs. P. T. : Cseh Áron főkonzul is elbúcsúzik. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2008. október 16.

Az elmúlt években a jó irányt vett román–magyar kapcsolatok elmélyítését kívánja előmozdítani Szilágyi Mátyás, Kolozsvár új magyar főkonzulja, aki október 14-én foglalta el hivatalát a kincses városi diplomáciai kirendeltség élén. Cseh Áront váltja a poszton, aki nyolc és fél éves kolozsvári diplomáciai misszió után idén júliusban tért vissza a budapesti külügyminisztériumba. A 44 éves diplomata elmondta, hogy diplomáciai tevékenysége során eddig is a román relációban dolgozott, végigkísérve a magyar–román viszony elmúlt 18 évben történt alakulását. 1991 és 1997 között a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott beosztott diplomataként, később a magyar külügyminisztérium délkelet-európai főosztályát is vezette; 2002–2006 között a luxemburgi magyar nagykövetségen első beosztott volt. /Rostás Szabolcs: Főkonzuli tervek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

2008. október 22.

Szilágyi Mátyással, Magyarország kolozsvári főkonzuljával találkozott október 21-én Calin Platon prefektus, miután a magyar diplomatát hivatalosan is beiktatták tisztségébe. Platon Kolozsvár multikulturális jellegét hozta fel, kiemelte a magyar befektetők jelenlétének fontosságát a kolozsvári és Kolozs megye üzleti életben. /Platon fogadta a magyar főkonzult. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2008. október 23.

Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadást Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul. Az eseményen szép számban voltak jelen neves közéleti személyiségek és tisztségviselők, értelmiségiek és politikusok. A főkonzul kegyelettel adózott a romániai magyar mártírok emlékének, tisztelgett a ma is élő hősök előtt, megemlékezve a megtorlásokat elviselő román hazafiakról is. /Ünnepi fogadás az 1956-os forradalom tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2008. november 3.

Kopjafás emlékoszlopot avattak Tordaszentlászlón november 2-án, vasárnap, a honvédek emlékére. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság a Thamó Gyula Közművelődési Egyesülettel és a helyi RMDSZ-szel közösen állított emléket az 1944-ben elesett és eltemetett magyar és német katonáknak. A 2000-ben alakult civil szervezet számos helységben hozott létre emlékoszlopot, kopjafát, emléktáblát és sírkertet, a tordaszentlászlói a harmincnegyedik erdélyi honvéd emlékmű. Az avatáson a hadieseményekről részletes beszámolót tartott Boldizsár Zeyk Imre, aki személyesen átélte a második világháborút. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul úgy vélte: a honvédek példaként kell hogy szolgáljanak a magyar népnek önfeláldozásból. /Honvédemlékművet avattak Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2008. november 6.

Háromnapos munkalátogatáson tartózkodik Szatmár megyében Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul. Találkozott a megye prefektusával és fogadta őt Csehi Árpád megyei tanácselnök, valamint Ilyés Gyula polgármester. A diplomata elmondta, hogy mandátuma idején elsősorban a kétoldalú kapcsolatok működőképességének minőségét szeretné elősegíteni. A főkonzul szerint Romániának és Magyarországnak jelentős hangsúlyt kell fektetnie a regionális együttműködésre, fontos az infrastrukturális fejlesztés összehangolása is. /Vendégünk Szilágyi Mátyás főkonzul. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 6./

2008. november 8.

Magyarország kolozsvári főkonzulátusának 1997-es újranyitásától számítva, a negyedik főkonzul vette át októberben hivatalát. Szilágyi Mátyás hivatásos diplomata aki korábban a bukaresti magyar nagykövetségen dolgozott, a Külügyminisztériumban szintén Romániával foglalkozott. A bukaresti magyar nagykövetségen, 1991 és 1997 ő látta el a belpolitikai, kisebbségi és egyházpolitikai területet. A kolozsvári főkonzulátus Erdély történelmi, kulturális, gazdasági fővárosában, egy fellendülő régióban fejti ki a tevékenységét. A magyar nemzeti közösségnek az ünnepségein, fontos eseményein való jelenlét számukra elsődleges feladat. Ellátják a konzuli ügyeket. Fontos hogy az EU megfelelő fejlesztési programjaiban a két ország és ezek régiói, határ menti területei hatékonyan együttműködjenek. Ezeknek a programoknak a megvalósulását is figyelemmel kísérik. Néhány éve húzódik a magyar–román kormányközi vegyes bizottság kisebbségügyi szakbizottság problémajegyzőkönyvének aláírása, vetette fel az újságíró. Minőségi fejlődés történt: mindenről lehet beszélni, válaszolta többek között a főkonzul. A konzuli kerületben a diplomácia eszközeivel monitorizálják a kisebbségi helyzetet, így a kétnyelvűséet, a meglévő romániai törvényeket és az európai szintű kötelezettségek betartását. Számos kérdés függőben van még, sok helyen nem alkalmaznak meglévő törvényeket, szabályozásokat. Kolozsváron a magyar közösség lélekszáma 20 százalék alatt van, de a városnak az egyetemes magyar kultúrában elfoglalt szimbolikus helye miatt fontos lenne a magyar nyelvű feliratozások alkalmazása. Fontos hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata megkapja a biztosítékokat az önálló döntéshozatalra szervezeti, szakmai és költségvetési kérdésekben. Sok fontos megoldatlan kérdés van, például a restitúciós kérdéskör. /Tibori Szabó Zoltán: A konszenzust támogatjuk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2008. november 22.

Bemutatkozó látogatásra Temes megyébe érkezett Szilágyi Mátyás, frissen kinevezett kolozsvári magyar főkonzul. Temesváron a Magyar Házban megtartott sajtótájékoztatóján Szilágyi Mátyás beszámolt bánsági körútjának eddigi tapasztalatairól, végül bejelentette: Konstanca és Jászvásár után, a közeljövőben tiszteletbeli magyar konzulátust hoznak létre Temesváron is, amelynek feladata lesz a magyar-román gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzése. A kolozsvári főkonzul Zsombolyán részt vett a román-magyar-szerb határon átnyúló együttműködési lehetőségeket áttekintő konferencián, példa értékűnek nevezte a magyar nyelv és a város magyar elnevezése szabad használatának gyakorlatát: „Zsombolyai mintára, követendő a törvények rugalmas, permisszív alkalmazása. Kolozsvár is tanulhatna a zsombolyai példából, ahol a magyar lakosság aránya megközelíti a 20%-ot, mégsem tették ki város magyar nevét feltüntető táblát” – mondta Szilágyi Mátyás, aki ugyanakkor negatív tapasztalatként értékelte azt a tényt, hogy az 1930-as években a helyi magyar közösség adományaiból épített, jogtalanul elkobzott temesvári Magyar Házat a rendszerváltás után közel 20 évvel sem szolgáltatták vissza jogos tulajdonosának. „Szóvá teszem a magyar külügyminisztérium illetékeseinél a Magyar Ház kérdését” –mondta a főkonzul. Szilágyi Mátyás hangsúlyozta: minden eszközzel meg kell akadályozni a magyar szórvány-közösségek asszimilációját, ezért a román és a magyar államnak is kötelessége támogatni a magyar nyelvű oktatási és kulturális intézményeket, az identitás-megőrzésben fontos szerepet játszó egyházakat. A főkonzul elégedett volt a Bartók Béla Líceumban, a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban tett látogatása során szerzett tapasztalatokkal, az egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélések eredményével. /Pataki Zoltán: Tiszteletbeli magyar konzulátus létesül Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

2008. november 26.

Az Erdély.ma portálon Ioan Ciobanuról, az elrománosító belényesi csángó katolikus plébánosról pár hónapja megjelent cikksorozat komoly visszhangot keltett. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul érdeklődését is felkeltette, Bihar megyei körútján Belényesbe látogatott. „Kik vannak többen a katolikusok között, a magyarok, vagy a románok?”– tették fel a kérdést. Krammer Teréz tanító, aki a Nagyváradon megjelenő Reggeli Újságban már több valótlan kijelentéssel is védelmébe vette az elrománosító plébánost, azt mondta, hogy 50 százalék a románok aránya. Gaál Ernő nyugdíjas tanító viszont kijelentette, náluk nincs román a katolikusok között. A Duna Televízió az elmúlt fél évben többször is bemutatta a belényesi elrománosítást. Ez a plébános több mint 20 éve a magyar feliratoktól is megtisztította a templomot, többségében román nyelvű miséket vezetett be, a templom építési emléktábláját is eltüntette. Azt Erdélyi Napló évekkel ezelőtt részletesen feltárta az esetet, megírva, hogy kitagadással fenyegeti a magyargyűlölő pap a hívek azon csoportját, akik szerinte ellene lázonganak. Mindez nem késztette változtatásra a nagyváradi püspökséget. A belényesi magyar katolikusok maroknyi csapata 18 éve harcol egy magyar papért, de Tempfli József megyéspüspök továbbra is támogatja Ioan Ciobanut és egy hónappal ezelőtt ismételten védelmébe vette az elrománosító plébánost. Így fogalmazott a Duna Televíziónak: „Ma már Belényesben olyan a lakosságnak az összetétele, hogy a görög katolikus románok teszik ki a 70 százalékot és csak 30 százalék a magyar. ” Ez azonban nem igaz. Ciobanu korábban maga is elismerte, hogy több a magyar, mint a román. /Szakács Árpád: Az elrománosító plébánosról informálódott a kolozsvári főkonzul. = Erdely. ma, nov. 26./ Előzmény: Elrománosítják a belényesi római katolikus magyarokat ― állította egy olvasói levél. /Belényesi Csángósors. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2008. febr. 13./

2008. december 20.

Az utódoknak kötelessége az emlékezés és az emlékeztetés egyaránt. November 2-án honvédemlékművet avattak Tordaszentlászlón – ez a 34. 64 esztendő után – Erdélyben. 1944. szeptember 4–5-re virradóan a 2. magyar hadsereg megmaradt alakulatai és német katonai egységei átlépték az Észak- és Dél-Erdélyt elválasztó országhatárt, s bevonultak Dél-Erdélybe. Szembe találták magukat a Dél-Erdélybe betörő orosz, illetve román katonai alakulatokkal. Az első ütközetre a Tordaszentlászlóhoz közeli szűk Kisbányai-szorosban került sor, ahol a visszavonult vasgárdista és mániuista-terrorista csapatok lesből rátámadtak a békésen bevonuló magyar és német egységekre. Ez lett a tordai csata előszobája, amelyet a magyarok és a németek vívtak orosz és román csapatokkal Észak-Erdély és Kolozsvár katonai kiürítéséért a visszavonulók fedezése és Kolozsvár megmentése érdekében. Ezeknek a harcoknak és a szembenállók véráldozatának köszönhetően nem pusztult el Erdély fővárosa, Kolozsvár. A harcokban megsebesült magyar és német katonákat Tordaszentlászlón ápolták. Akik a kastélykórházban haltak meg, azokat a kastély parkjának tisztásán temették el, sírjaik fölé fakeresztet állítva. Így maradtak az egyéni és közös katonasírok 1946 kora márciusáig, amikor az akkori hatóságok a hősöket kihantoltatták és a millenniumi Kiserdőben levő községi temetőbe, közös sírba újra temetették. A temetőt azonban a honvédsírokkal együtt az államosítás után 1951-ben felszámolták, a sírhantokat buldózerrel, földgyaluval a földdel egyenlővé tették, majd erdei fenyővel ültettették be. Az elpusztított honvéd és német katonasírok fölé az RMDSZ tordaszentlászlói szervezete, önkormányzata és közművelődési egyesülete honvéd emlékoszlopot és jelképes sírhantot állított a 23 ismert és 16 ismeretlen nevű magyar honvéd, valamint 5 ismeretlen nevű német katona emlékére, amelyet november 2-án avattak fel. A avatóünnepségen megjelent és beszédet mondott Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében Sándor Mátyás alezredes, légügyi katonai attasé, továbbá képviseltette magát és koszorúzott a Történelmi Vitézi Rend. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke, v. Pataky József székkapitány beszédet mondott és köszönőokmányt nyújtott át mindazoknak, akik valamilyen módon hozzá járultak e kegyeleti emlékhely kialakításához, így például Tamás Gebe András polgármesternek, a Tordaszentlászlói Kórus és Fúvószenekarnak, Boldizsár Zeyk Zoltán magyartanárnak, a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület elnökének, Balázs Attila és Szőke Zoltán lelkészeknek, v. Pataky Józsefnek és Boldizsár Zeyk Imrének, az RMDSZ helyi elnökének, az emlékmű és emlékhely kialakításának kezdeményezőjének, az 1944. évi hadi események átélőjének. Boldizsár Zeyk Imre beszédéből: „Hatvannégy év hallgatás és elhallgattatás után értük meg ezt a mai alkalmat, amikor is, bár anyagi mivoltában szerény, de mégis méltó emléket allíthattunk annak a 39 ismert vagy ismeretlen nevű magyar honvédnek és 5 német katonának, akik a második világháború nagy világégése idején itt, ezen a földön, a mi falunkban vagy annak környékén váltak világháborús áldozatokká. ” „Honvédeink a HONT védték úgy, ahogy azt az akkori viszonyok alapján Isten és ember előtt tiszta lelkiismerettel letett esküjük előírta. S hogy utolsó csepp vérükig helytálltak, annak bizony mi vagyunk okai! Hitük, hogy lesz e földön kései utód, akiért érdemes a katonahalált vállalni, íme nem volt hiábavaló. S hogy a történelem másként alakult, az nem az ő felelősségük. ” A legújabb kegyeleti- és emlékhely dokumentumfilmjét Csép Sándor készítette el. /Boldizsár Zeyk Imre: Múltidéző – Hol sírjaink domborulnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2009. január 22.

Kolozsváron Holló László, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanszékvezető paptanára, egyben az Erdélyi Római Katolikus Státus alelnöke tartott előadást az Erdélyi Római Katolikus Státusról. A Státus az Erdélyi Egyházmegye (ma Gyulafehérvári Főegyházmegye) ezeréves történelmének, a katolikus világegyházban példa nélkül álló kuriózuma: a XVI. század második felétől kezdődően kialakult erdélyi katolikus autonómia konkrét megnyilvánulása. Az az intézmény, amely védte a különböző történelmi körülmények között hátrányt szenvedő katolikus és nemzeti érdeket, szervezte és fenntartotta a katolikus felekezeti oktatást és adminisztrálta a katolikus egyházi vagyon jelentős részét. Holló László vázolta a 2005-ben Jakubinyi György érsek idejében újraindított Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány célkitűzéseit is: a gazdasági önállóság megteremtése, az elorzott javak visszaszerzése, a státusalapok újjászervezése. A Római Katolikus Státus már 15 pert indított el a román állammal szemben Strasbourgban, s amennyiben megnyerik ezeket a pereket, akkor az itteni hatóságok hozzáállása is változhat. Szilágyi Mátyás magyar főkonzul felvetette: Magyarország is figyelemmel kíséri ezeket a pereket, amelyeknek jó lenne nagyobb sajtónyilvánosságot biztosítani Romániában. Válaszában Holló László elmondta: ezelőtt pár évvel a helyi román médiában olyan státus-ellenes hangulatot keltettek, hogy azóta igyekeznek elkerülni a túlzott nyilvánosság miatti csapdát. /N. -H. D. : Autonómia és státus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2009. január 27.

Január 24-én a székelyhídiak a református templomban ünnepelték a magyar kultúra napját, amely két nappal korábban volt. Jelen volt Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári konzulja, Cseke Attila szenátor, valamint Lakatos Péter és Pető Csilla képviselők, mindhárman RMDSZ-esek. Gellért Gyula érmelléki esperes igehirdetése után Lakatos Péter képviselő mondott beszédet. A házigazda Gavrucza Tibor tiszteletes köszönőlevelet olvasott fel, melyben azok névsora állt, akik a Méhecske nevű magyar napközicsoport létrehozásában szerepet vállaltak. Az esti jótékonysági bál bevételeit is ennek a napközinek szánták. /S. É. : Hála a Himnuszért Székelyhídon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 27./

2009. január 28.

A Zsoboki Alkotótáborban a Felföldi Fotográfusok Szövetsége által Kalotaszegről készített fotókból összeállított kiállítás nyílt az elmúlt hét végén a kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában. A megnyitón jelen volt és beszédet mondott Szilágyi Mátyás Magyarország főkonzulja és Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. /Kalotaszeg fotográfus szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2009. február 7.

Kolozsváron tanácskoztak a Kolozs megyei magyar iskolaigazgatók, aligazgatók és a tanfelügyelőség magyar szakemberei. Török Ferenc tanfelügyelő a tanári állások jövő tanévbeli helyzetéről értekezett. Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul a nyelvi és kulturális identitás megőrzéséről bszélt, majd támogatásáról biztosította a kulturális események szervezőit. Szőcs Judit, a Gál Kelemen Oktatási Központ igazgatója jelezte, március 28-án a magyar és a román oktatási minisztérium szakemberei Kolozsváron tanácskoznak a magyar nyelvű oktatás gondjairól. /N. -H. D. : Román–magyar miniszteri találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

2009. február 13.

Február 12-én Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ünnepi szentmisével emlékeztek Márton Áron püspökké szentelésének hetvenedik évfordulójára. Boér Ferenc színművész egy Bajor Andor-írást s egy ferences nővér által írt verset olvasott fel, majd Kovács Sándor főesperes köszöntötte az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzult, papokat, hitoktatókat, politikusokat. „Ha a csaknem hét évszázados templom falai beszélni tudnának, büszkén számolhatnának be a hetven évvel ezelőtti püspökszentelésről” emlékeztetett a főesperes. A Jakubinyi György érsek által celebrált mise folyamán kifejtette: Márton Áron igazi jellemzését II. János Pál adta meg, amikor 1980-ban elfogadta Márton Áron lemondását, Istennek talpig becsületes szolgájának nevezte. Úgy tervezték, hogy az ünnepi megemlékezés alkalmával felavatják a Márton Áron-szobrot, de ez nem történt meg. „Remélhetőleg két-három héten belül megtörténik a szoboravatás is. Erre most azért nem kerülhetett sor, mivel a szobor jelen pillanatban még Budapesten van. Jakubinyi György érsekkel is egyeztetnünk kell az avatást illetően, hiszen ő lesz az, aki felszenteli a szobrot. Amióta elfoglaltam a főesperesi tisztséget, kétszer beszéltem Emil Boc egykori polgármesterrel, aki nem viszonyult ellenségesen ehhez az ügyhöz” nyilatkozta Kovács Sándor főesperes. A Szent Mihály-plébánia 2001-ben írta ki a versenytárgyalást a szobor elkészítésére. Ezt Bocskay Vince szovátai szobrászművész nyerte meg, aki 2002-ben fogott neki a munkának, szobor agyagmintája csak 2005-ben került Magyarországra, a karcagi öntödébe. A szobor magassága közel három méter, súlya hétszáz kilogramm körüli. A szobor felállítására vonatkozó építkezési engedély megadása éveken át húzódott, míg idén januárban László Attila alpolgármester aláírta a kérdéses dokumentumot. /Márton Áron püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2009. március 16.

Az ótordai református templomban istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepség. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke után Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul beszélt. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum diákjainak ünnepi műsora után a jelenlevők átvonultak az ótordai református papilak udvarára, ahol Pap Géza püspök és Nagy Albert ótordai lelkipásztor leleplezte Suba László tordai szobrászművész Petőfi Sándort és Szendrey Júliát ábrázoló alkotását. Tordán az unitárius gyülekezet is ünnepi istentiszteletet tartott. Igét hirdetett az újonnan megválasztott erdélyi unitárius püspök, Bálint Benczédi Ferenc. /Petőfi-szobrot avattak Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2009. április 6.

A szórványok egyesítéséről tartott április 3–4. között tudományos konferenciát Kolozsváron a Szórvány Tanács. A Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum kezdeményezésére a szervezők a szórványkérdés elismert szakértőit hívták meg, akik a különböző régiók szórvány-közösségeinek gondjait vázolták. Az előadásokból egyértelműen kiderült: nincs egységes megoldás a szórványosodás lassítására, minden régióra önálló megoldást kell kidolgozni. A konferencia első köszöntőjét Adamov Dávid, a Híd-ENCEF elnöke tartotta. Kifejtette: a fórum nemcsak a határon túli magyarságnak egyfajta ernyőszervezete szeretne lenni, hanem össze kívánja fogni a magyarországi nemzetiségeket is. A rendezvényen köszöntő beszédet mondott Szilágyi Mátyás, kolozsvári főkonzul, Tőkés László független EP-képviselő, valamint Csillag Levente, a Moldvai Csángó Magyar Szövetség alelnöke. A konferencián előadások hangzottak el a szórványról, majd a szórványok egyesítésének témáját tárgyalták meg. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány, illetve a KMKF Szórványtanács elnöke a Kárpát-medencében szórványban élő magyarokról tartott előadást. Úgy vélekedett: a romániai magyarság helyzete összetett, ugyanis a szórványban élő közel félmillió magyarhoz hozzátevődik a kettős identitású moldvai csángó magyarság. A legnagyobb problémát a hátrányos nyelvi, oktatási helyzetben látja. Pozsony Ferenc az oktatási probléma mellett a gazdaságit is kiemelte. Szerinte a gazdasági elit megerősítése a megoldás. A szórványban élő fiatal családokat kellene támogatni, lehetőséget adni, hogy itthon, magyarként legyenek sikeresek. Márton Attila, lészpedi tanító a csángók ifjúságpolitikai irányvonalairól tartott előadást. Azon csángók többsége, aki tanult és sikeres lett, nem ment haza. Mostanában azonban jövőt és lehetőséget látnak abban, hogy hazatelepedjenek. Délvidéken az a probléma, hogy kevesen tanulnak a fiatalok közül – tájékoztatott Dulka Andor, a Délvidéki Szórvány Alapítvány kurátora. A szórványgondozás fő feladata az anyanyelven való tanulásra buzdítás. Távoli cél egy olyan oktatási központ létrehozása, ahol az óvodától az érettségiig erőszak és félelem nélkül tanulhatnak a magyar gyermekek. Lakatos András, oktatási főosztályvezető az RMDSZ eddigi megvalósításait és beindított projekteket ismertette. A Szórvány Alapítvány gyakorlati tevékenységeiről Toró Tibor, a temesvári Szórvány Alapítvány munkatársa szólt. Az alapítvány három fő feladata a programtervezés, a kutatás és a könyvkiadás. Vetési László vezetésével a civil önszerveződés elősegítését tárgyalták a szórvány ifjúság körében. A konferencia Páskándiné Sebők Anna Mementó 1959 című dokumentumfilmjének vetítésével zárult. /Jakab Judit: Konferencia a szórványok egyesítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2009. április 23.

Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul és Barabás János konzul meglátogatta Nagyenyedet és környékét. A Bethlen Gábor Kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató és Rácz Levente RMDSZ elnök fogadta a konzulokat. A főkonzul elmondta: céljuk minél több közösséggel találkozni és felvenni a kapcsolatot, megismerni a szórvány életét és természetesen segíteni, ahol lehet. A főkonzul megismerkedett a Bethlen Dokumentációs Könyvtárral, ahol Győrfi Dénes főkönyvtáros fogadta, majd a Természettudományi Múzeummal. A következő állomáshely a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház volt, ahol Rácz Levente elnök, valamint a történelmi egyházak képviselői köszöntötték a főkonzult. A beszélgetés során szó esett az elöregedő gyülekezetekről, a szórványegyházközségek életéről, az elmagányosodásról. Szóba került Verespatak ügye, az ősi templomok helyzete is. A főkonzul és kísérete ezután Magyarlapád, Bethlenszentmiklós és Küküllővár magyar közösségeit látogatta meg. /Bakó Botond: Fehér megyébe látogatott a főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2009. április 27.

Április 25-én Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban tartották meg a IX. Atlantisz Harangoz országos versmondó vetélkedőt. Az ünnepélyes megnyitón Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, valamint Szilágyi Mátyás főkonzul köszöntötte a fiatalokat. /S. K. : Versben lázadó fiatal értékek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2009. május 8.

Kolozsváron bemutatták Jakab Gábor: Húsz éve „szabadon” Csíksomlyón. Pünkösdi búcsúk 1990–2009 között című könyvét. A húsz év történetét képeskönyv formájában állította össze a szerző. A kiadványban szerepel Márton Áron püspök 1949-ben elhangzott történelmi jelentőségű csíksomlyói beszéde, továbbá a húsz éves időszakban elhangzott szentbeszédek, valamint a Keresztény Szóban és a Vasárnapban megjelent, Csíksomlyóval kapcsolatos írások. A bemutatón Kovács Sándor főesperes kifejtette, Csíksomlyó léte és története, lelki kisugárzása mindenkit megérint, százezrekre gyakorol benyomást ösztönös erejével. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul a csíksomlyói búcsújárást a legnagyobb összmagyar mozgalomnak tartja. /Jakab Judit: Szem- és fültanúként a csíksomlyói búcsúról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2009. május 18.

Május 16-án majálist szervezett Kőrösfőn az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az EMNT-fórumon Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul, Máté András Levente képviselő, Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője, Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök vett részt. A közös listán induló jelöltek közül felszólalt: Boros János (RMDSZ), Sándor Krisztina (EMNT), Szilágyi Zsolt (EMNT) illetve Tőkés László püspök, EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője. Többször is elhangzott: a „józan ész diktálta kompromisszumra” vállalkozó EMNT és RMDSZ abban reménykedik, hogy 2009 júniusában négy erdélyi magyar képviselő kerül a brüsszeli parlamentbe. Péntek László rámutatott, a statisztikák arról szólnak: Kőrösfő az ország leggazdagabb faluja. Sajnos, ez nem így igaz, viszont meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy megforduljon a helyzet. De ez csak úgy lehetséges, ha ott vagyunk Bukarestben, Brüsszelben egyaránt, mondta. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök reméli: a kompromisszum, ami az RMDSZ és az EMNT között létrejött, nem csak az EP-választásokra szól. Máté András, „Kalotaszeg képviselője” elmondta: büszke a három magyar EP-képviselőre, akik 2007-től tevékenykednek Brüsszelben. Reméli, hogy idén a negyedik jelölt is „befut”, és Szilágyi Zsolt (EMNT), a közös lista negyedik helyezettje is mandátumhoz jut. „Nekünk, magyaroknak nem kell tolmács. Amikor beszélünk, értjük egymás szavát. De ez az «egyetértés» csak akkor lesz teljes, ha nem csak a szavak szintjén, hanem lélekben is megvalósul”, kezdte beszédét Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője. Tőkés László EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője zárszavában úgy fogalmazott: most a verseny nem egy független jelölt és az RMDSZ között van, hanem románok és magyarok között. De nem a románok ellen, hanem a magyarokért. A fórumot megelőzően az RMDSZ és az EMNT küldöttei a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platform és a Romániai Magyar Dolgozók Szövetségének képviselőivel tanácskoztak. /Sz. K. : Közösen kampányolt Tőkés László és az RMDSZ Körösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2009. május 18.

Egykori lakóhelyén, Aranyosgyéresen avattak emléktáblát John Paget, Paget János tiszteletére és emlékére május 15-én. A tábla létrehozásához és elhelyezéséhez hozzájárult a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület (MEVE), amelynek vezetői – így dr. Messik János elnök – részt vettek és előadást tartottak a táblaavatáson. Szilágyi Mátyás főkonzul beszédében hangsúlyozta: a reformkor kiemelkedő személyisége volt Paget János, aki új, választott hazájáért, Aranyosgyéresért, Erdélyért, egész Magyarországért nagyon sokat tett, mintaszerű gazdálkodást, hatékony munkakultúrát, pozitív életszemléletet honosítva meg. Kiemelte: Paget nemcsak a békés építkezést vállalta fel, hanem Bem apó szárnysegédeként a magyar szabadságért való fegyveres küzdelmet is. Az emléktábla a Némethi András helyi RMDSZ-elnök, vállalkozó tulajdonát képező Tiver Szálló bejárati homlokzatán nyert ideiglenes elhelyezést addig az időpontig, amíg a Pagethez kötődő tényleges épület – jelenleg iskola – falán való végleges elhelyezést az adott épület használója engedélyezni fogja. /Paget János emléktáblát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2009. május 18.

Hajdúszoboszlói képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás május 15-én a kolozsvári Reményik Sándor Galériában. A tárlat a galéria és a hajdúszoboszlói Kovács Máté Művelődési Központ közötti együttműködés második mozzanata, miután idén márciusban a szoboszlói közönség nyolc Kolozsváron élő művésszel és munkáikkal ismerkedhetett meg. – Kultúránk kis kincsesládáját hoztuk magunkkal – mondta a megnyitón Berényiné Szilaj Ilona, a Művelődési Központ igazgatója. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök és Szilágyi Mátyás főkonzul egyaránt fontosnak nevezte a határon túli kapcsolatok ápolását, illetve egymás művészetének megismerését. /Ferencz Zsolt: Kultúrájuk kis kincsesládáját hozták magukkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2009. május 19.

A szórványban élő magyar közösségeket látogatta meg Désen és környékén Szilágyi Mátyás főkonzul, Barabás János alkonzul társaságában, május 14-én. „Kifejezetten jó benyomást keltett a pozitív interetnikai légkör, amelyet Szentmargitán, Mikeházán, Bálványosváralján és Désen tapasztaltunk” – nyilatkozta látogatása végén Szilágyi Mátyás. A helyi magyar közösség képviselőivel számos fontos problémát érintettek, kezdve az oktatástól az identitás ápolásáig, megőrzéséig. Fontos lenne egy teljes körű oktatási központ létrehozása Désen, Szamosújváron, óvodától érettségiig. Fontosak a szimbolikus jellegű kérdések, például a honvédsírok rendbehozatala, megjelölése, újraállítása ott, ahol ezeket felszámolták. Ebben a magyar kormány kész támogatást nyújtani. Nemrég lépett hatályba a magyar és román sírokra vonatkozó egyezmény, miszerint mindkét fél köteles a saját területén a másik fél első és második világháborúban elesett honvédeinek sírjait rendben tartani. Szentmargitán a tanügyi problémák kerültek előtérbe, a gyermekek magyarul történő továbbtanulási esélyei. Szilágyi Mátyás a főkonzulátus kompetenciái sorában központi helyen említette a konzuli kerületbe tartozó megyék, illetve az egész erdélyi – partiumi, szatmári és bánsági régió – magyar nemzeti kisebbség közösségei helyzetéről, kisebbségi jogainak érvényesüléséről, esélyegyenlőségének meglétéről, gazdasági és szociális problémáiról való tájékozódást. Leszögezte, hogy a magyar közösség nemzeti identitását sértő, azt korlátozó lépésnek, a kisebbségi jogok érvényesítése terén visszalépésnek értékeli a kolozsvári polgármester nemrégi bejelentését, amely szerint magyar nyelven nem szándékoznak feliratozni annak a nagylétszámú magyar közösség által is lakott városnak a történelmi műemlékeit, amelynek épített öröksége a magyar művészet- és kultúrtörténetnek szerves részét képezi. Bálványosváralján a faluban 60 százalékban élő magyar lakosság gazdag kulturális tevékenységben vesz részt. /Lukács Éva: Szórványtelepüléseket látogatott meg a főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/

2009. május 21.

A határon túli magyar közösségek támogatási rendszere, a státusztörvény nem lezárt téma. Ezeket mind tovább fogják gondolni, a magyarországi pártok között is egyre erősödik a konszenzus ilyen vonatkozásban – nyugtatta meg a Hunyad megyei magyar közösségek képviselőit Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul, aki Barabás János konzul társaságában látogatott Hunyad megyébe. A főkonzul elsőként Böjte Csaba atyával, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjével találkozott, majd a Téglás Gábor Iskolaközpontot látogatta meg. Varga Károly, a magyar iskolaközpontot megépítő Geszty Ferenc Társaság elnöke szóvá tette: a magyarországi támogatási rendszer kevésbé figyel oda a valóban komoly anyaországi támogatással megépült tanintézmények, szórványkollégiumok fenntartására. – Oda jutottunk, hogy tavaly menesztenünk kellett az összes alkalmazottunkat, akik mind az iskolában dolgoztak és a nehezen megvásárolt iskolabuszaink közül is egyet már el kellett adnunk, mert egyszerűen nincs miből fenntartani ezeket – fogalmazott Varga Károly. Borbély Ágnes kisebbségi tanfelügyelő a magyar szakképzett tanerők hiányát tette szóvá. Szilágyi Mátyás főkonzul elmondta, végigjárta a Mezőséget, az Aranyos völgyét, látta, hogy Erdélyben számos apró közösség megszűnőben van. A szórványbeli oktatási központokat viszont erősíteni kell és ehhez meg kell találni az anyagi forrásokat is – hangsúlyozta. Ezzel párhuzamosan Erdélyben meg kell születnie egy hosszú távú magyar oktatási stratégiának, amely nagyon alapos demográfiai, szociális és gazdasági felmérésre épül. A felsőoktatás terén pedig szintén újra kellene gondolni, hogy melyek azok a szakmák, amelyek az erdélyi magyar fiataloknak hosszú távon megélhetést biztosítanak, ugyanakkor a közösségek fennmaradását is szolgálják – kerekedett ki a Téglás Gáborban folytatott beszélgetésből. A kolozsvári főkonzulátus két képviselője az RMDSZ dévai székházában találkozott a Hunyad megyei magyar civilszervezetek vezetőivel, vidéki tanintézmények képviselőivel is. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad megyében a kolozsvári magyar főkonzul. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2009. június 22.

A szatmári katolikus egyházmegye legnagyobb búcsújára, a Jézus Szíve búcsúra sokan jöttek el Szatmárnémetibe, június 21-én, szinte betöltve a régi főteret. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek mondott szentbeszédet. „Aki nem szereti testvérét, nem szereti az Istent sem” – hangsúlyozta a bíboros, majd felidézte a jilavai börtönben mártírhalált halt szatmári püspök, Scheffler János alakját. Előtte a reggeli órákban a Kálvária templomban Böcskei László nagyváradi püspök német, Ioan Robu bukaresti érsek pedig román nyelven tartott szentmisét. A háromnyelvűség már hosszú évek óta része a Jézus Szíve búcsúnak. A búcsú végén sokan kilátogattak Erdődre, ahol az itteni magyarok utóbbi időben megélénkült aktivitásának köszönhetően egy éven belül a harmadik magyar személyiség szobrát avatták fel. Károlyi Sándor-szobor és a Petőfi–Júlia-páros után most a mind ez ideig egyetlen magyar pápajelölt, az erdődi jobbágysorból felemelkedő Bakócz Tamás míves bronzszobrát leplezték le a helyi római katolikus templom kertjében. Erdődön a június 21-én tartott szoboravatáson jelen volt Erdő Péter bíboros, Szabó Vilmos budapesti államtitkár, Csehi Árpád megyei tanácselnök, Gergely Zoltán szobrászművész, Füzes Oszkár magyar nagykövet és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul is. /Sike Lajos: Búcsú és szoboravatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2009. augusztus 21.

Idén is nemzetközi néptánc találkozóval ünneplik a Szent István napot Kolozsváron, augusztus 20-a és 24-e között. A rendezvénysorozatot ünnepi gálával nyitották meg augusztus 20-án a Magyar Operában. Ebben az évben már tizenegyedik alkalommal tartották meg közösségformáló rendezvényt. Az ünnepi gálát Szilágyi Mátyás magyar főkonzul nyitotta meg, az RMDSZ részéről Vákár István üdvözölte a résztvevőket. /XI. Szent István-napi Néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./


lapozás: 1-30 | 31-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998