udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szilágyi Regina

1999. szeptember 21.

Szilágyi Regina tavaly végzett Kolozsváron a teatrológia szakon. Elhatározta, hogy Szatmárnémetiben, ahol nincs állandó bábszínháztársulat, megpróbálok szervezni egyet. ezelőtt Kovács Ildikó neves bábos szakember hathetes tanfolyam keretében beavatta őt és nyolc társát a bábszínház világába. Megalakította a szatmári Brighella Bábszínházat, amelynek művészeti vezetője lett. A napokban Kolozsváron sikerrel bemutatkoztak. A társulat legnagyobb gondja, hogy mivel amatőrök, nincs fizetésük. A Brighella Bábszínház a Márk Alapítvány égisze alatt működik. Ez utóbbi 1994-ben jött létre, és fő tevékenysége a gyerekek szabadidejének megszervezése. /Szabó Csaba: Regina gyermekszínháza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2000. március 1.

A Matyi-napok rendezvénysorozat alkalmából febr. 24-26-a között Nagyváradon találkoztak az erdélyi magyar bábtársulatok képviselői. A megbeszélésen jelen voltak: Nagy Kopeczky Kálmán - Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/, bábtagozat; Szőke Kavinszki András - Arcadia Gyermek- és Ifjúsági Színház , Ludas Matyi Társulat /Nagyvárad/, György László - Puck Bábszínház, magyar tagozat /Kolozsvár/, Szilágyi Regina - Brighella Bábszínház /Szatmárnémeti/, Bereczky Gyula - 1001 Mese Bábszínház /Dés/, Meleg Attila - Matyi Műhely Magánbábszínház /Nagyvárad/, Vincze László - Keljfeljancsi Komédiás Kompánia /Kolozsvár/. További két meghívott /a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház magyar tagozata, valamint a kolozsvári Sétáló Bábszínház/ nem képviseltette magát a találkozón. A jelen levő társulatok képviselői bejelentették az Erdélyi Magyar Bábos Céhnek, a magyar bábosok érdekképviseleti és szakmai szövetségének a megalapítását. A céh megválasztotta a szövetség vezetőségét, melynek tagjai: Meleg Attila elnök, Nagy Kopeczky Kálmán és Vincze László alelnökök. /Megalakult az Erdélyi Magyar Báboscéh. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2002. december 6.

Amatőrként is lehet bábelőadásokat összehozni, de bábszínházat fenntartani csak profi szinten érdemes - szögezte le Szilágyi Regina, a Brighella Bábszínház lelkes vezetője (aki a kolozsvári színművészeti főiskolán végzett, dramaturgia szakon). A Brighella Bábszínház a Marco Kulturális Alapítvány keretén belül alakult, 1998-ban, és a bábjátszás "nagyasszonya", a kolozsvári Kovács Ildikó készítette fel a csapatot. Az első Erdélyi Magyar Bábfesztiválon már ismert együttesként léptek fel. Részt vettek az erdélyi Bábos Céh megalapításában, amelyben 7 csoport van még. Ezt követte egy nagy előrelépés: a 2000-2001-es színiévadban az akkori társulatigazgató, Parászka Miklós "befogadta" a bábosokat, és így a színház kötelékében dolgozhattak tovább. Majdnem minden erdélyi színház keretében működik profi bábszínház. Szatmárnémetiben ez egyetlen évadig tartott. Miután a színház a megyei tanács hatáskörébe került, a keretet szűkíteni kellett, és a bábosokat leépítették. Ismét fizetés nélkül maradtak. Talaj nincs a lábuk alatt, de megvan a bábszínház, az alapítvány támogatása, folyamatosan pályáznak. A társulat arra vár, hogy a színház ismét befogadja tagjait. /(benedek): Kiemelt helyet érdemelnének, ám a perifériára szorulnak. Brighella Bábszínház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./

2003. április 14.

Ápr. 11-13-a között az ország tizenkét megyéjéből közel száz versenyző vett részt A Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat keretében szervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő és mesemondó verseny országos döntőjén Szatmárnémetiben. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által évről évre változó helyszínen megrendezett ünnepségnek először adott otthont Szatmárnémeti. A vetélkedőn a kisdiákok Brassó, Dés, Felsőmarosújvár, Gyergyóditró, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nyárádszereda, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Zabola magyar tagozatos iskoláit képviselték. A vetélkedő végén a gyermekeket Szilágyi Regina interaktív bábozással szórakoztatta, az V-VIII. osztályos diákoknak pedig Kiss Zsuzsa mutatta be a város nevezetességeit. Ezzel párhuzamosan zajlott a szakmai konferencia, melyen többek között dr. Nyirkos István debreceni egyetemi tanár, dr. Bura László főiskolai tanár, dr. Péntek János egyetemi tanár és dr. Zsemlyei János egyetemi tanár tartott előadást. Délután volt a mesemondó verseny, melyen külön kategóriában indultak az I-IV. osztályosok, és külön az V-VIII. osztályos diákok. A háromnapos rendezvény záróünnepségét az Északi Színházban tartották. /Elek Anikó: A Magyar Nyelv Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./

2003. június 28.

Szilágyi Regina dramaturg, több sikeres bábelőadás rendezője, az Erdélyi Bábos Céh egyik alapító-tagja másfél éve a magyar igazolványok információs irodáján dolgozik, többek közt azért, mert a nagyszínháznak nem volt "kerete" bábelőadásokra. A színház vezetésével együtt melléje álltak mindazok, akik tehetnek valamit a rendszeres bábjátékért. A tanács megszavazta a héten azt az indítványt, mely szerint az Északi Színház tagja lehessen négy bábos is. /Örülhetsz Gina, lesz bábszínház! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2003. július 10.

A következő évadban a szatmárnémeti Északi Színházon belül a Brighella Bábszínház is megkezdi működését, ugyanis négy bábszínésszel és egy bábtervezővel bővült a színház személyzete. 1998 szeptemberében alakult meg a szatmárnémeti Brighella Bábszínház. Sok előadást tartottak, de egyik napról a másikra éltek, míg végül a 2000-2001-es évadban az Északi Színház segédszínészként alkalmazta a bábos társulatot. Az évad végét követően országszerte megszüntették a civil szerződéses státust, a bábszínészek munka nélkül maradtak. A bábozók megmentője a Szatmár Megyei Tanács és az Északi Színház lett, ugyanis a tanács az idei költségvetésből engedélyezett négy bábszínészi és egy bábtervezői munkahelyet - a színház keretein belül. A bábszínház irányítója, Szilágyi Regina közölte, a négy bábszínész és a bábtervező el tudja látni a kicsinyke bábszínház feladatait. A tervek szerint színi évadonként két előadást tartanak és mindkét előadást románul és magyarul is előadják majd. /C. L.: Évadonként két bábelőadás, magyar és román nyelven is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

2003. november 22.

Nov. 21-én tartották Szatmárnémetiben, az Északi Színház bábtársulatának első előadását. A bábszínészek - Fóriss Emese, Cserey Csaba, Nagy Anikó és Bandura Tibor - a színház Pódium-termében adták elő a José Geal Plül Plüm kalandjai című meséje alapján készített bábjátékot, Szilágyi Regina rendezésében. Felhasználták az egykori Brighella Bábszínház által bemutatott, hasonló című darab kellékeit, de ezek felújításra szorultak. A jövőben felkeresik a város óvodáit és általános iskoláit, és megyei turnékra is indulnak majd. A távolabbi tervekben szerepel zilahi és nagybányai fellépés is. /(cl): Tegnap tartotta első előadását az Északi Színház bábtársulata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./

2004. szeptember 1.

Második évadját kezdi meg a szatmárnémeti Északi Színház keretein belül működő bábtársulat. A bábszínház vezetője, Szilágyi Regina elmondta: nagy örömmel fogadták kicsik és nagyok egyaránt, hogy Szatmárnémetinek van bábszínháza. /C. L.: Bábszínházi újdonságok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

2006. július 7.

Csángóföldről 41 gyermek érkezett nyaralni Nagybányáról, legtöbben a Klézse, Somoska és Buda falvakat magába foglaló Klézse községből, de jöttek Magyarfaluból, Póstelekről és Csíkfaluból is. A gyermekeket szatmárnémeti családoknál szállásolták el. A kirándulások és a programok főszervezője Kánya László, a szatmárnémeti MADISZ képviselője elmondta, az Illyés Közalapítványtól kaptak támogatást, de segített az OTP Bank bukaresti központja és a római katolikus püspökség is. Ők tartják a hittanórákat, nagyon sok játékkal és énekléssel fűszerezve. Tavalyelőtt az egyik csángó faluban a pap annyira agitált a tábor ellen, hogy sokan nem is mertek jönni. A fellázított családok köveket és farönköket gördítettek az útra, hogy az autóbusz ne tudjon indulni. Idén szerencsére ilyen probléma nem volt. Elviszik a gyerekeket a bábszínházba, a Harag György Társulat „Brighella” bábcsoportja, Szilágyi Regina vezetésével tart előadást. Gábri Elek avasújvárosi vállalkozó minden gyereknek ajándékozott egy-egy pár cipőt és egy-egy pár szandált. A katolikus egyháztól kapnak egy-egy színes képekkel illusztrált Bibliát, a Máltai Szeretetszolgálattól pedig tizenegy doboznyi ruhaneműt, amit majd az oktatók osztanak szét. Az egész csángóföldi tevékenységnek az úgynevezett keresztapa program a lényege. Ez abból áll, hogy hirdetik az interneten: magyarországi emberek vállalhatnak keresztapaságot. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a keresztapa állja a kiválasztott gyermek vagy gyermekek iskoláztatását, ami – iskolától függően – 130 ezer, vagy 70 ezer forintnak megfelelő összeg befizetését feltételezi. Néha csomagot is küldenek, leveleznek. /Tamási Attila: Csángó gyermekek Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 7./

2006. december 12.

Nyolc éve alakult a szatmárnémeti Brighella Bábcsoport. Rendszeres bábelőadásokat azonban csak néhány éve tartanak Szatmárnémetiben, ahol megalakulása óta a bábtársulatnak sok akadályt kellett legyűrnie. A Brighella társulat létrehozását nyolc évvel ezelőtt Valdráf Erzsébet, a Márkó Alapítvány vezetője kezdeményezte. 1998 őszén sikerült meghívniuk Kovács Ildikót, a neves kolozsvári bábrendezőt, aki az alapítvány pinceklubjában vitte színre az első előadást. Abban az évben végezte dramaturgiai tanulmányait Szilágyi Regina, a társulat jelenlegi vezetője, aki csatlakozott az induló bábtársulathoz. Két év után a színház segédszínészként alkalmazta a bábszínészeket. Ez azonban rövid ideig tartott: a segédszínészi állásokat felszámolták, a társulat pedig szétszéledt. Szilágyi Regina felvállalta az újjászervezést. 2003-ban a megyei tanács négy bábos állást hagyott jóvá. Ettől kezdve a bábszínház is szerves része lett a szatmári színház Harag György Társulatának. A bábcsoport saját “székházat” is kapott, beköltözhetett a színházépület egyik emeleti helyiségébe. /A pincéből léptek színpadra. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2008. május 23.

Tíz napig látta vendégül Brassó a IV. Interetnikai Színházi Fesztivált. Szinte senki nem tudott erről a rendezvényről, amit kétévente, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának hathatós támogatásával, más-más városban szerveznek meg. A magyar sajtó hozta a hírt, egy-egy lap a programot is, de a potenciális közönséghez, a helybéli román színházlátogatókhoz nem jutott el a hír. A jegypénztár előtt nem volt tolongás. Akik estéről estére eljöttek, azok maximum negyvenen lehettek. Két stúdióelőadást leszámítva, nem volt teltház. Nagyon ritkán jöttek el színészek és rendezők, akik végignézték kollégáik előadását. Szakújságírók sem képviseltették magukat. Valószínűsíthető, hogy az interetnikai fesztiválok kizárólag Zsehránszky Istvánon állnak vagy buknak. Ő az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára, szervező és színházkritikus. Ennek a kizárólagosságnak vannak előnyei és hátrányai is. Előny, hogy minden második évben megszerezheti hozzá a támogatást. Azonban semmilyen válogatás nem határozta meg az interetnikai fesztivál jellegét. A sok esetlegesség miatt arra nem marad idő, hogy valamilyen karaktert adjanak az éppen soron következő seregszemlének. A fesztivál jó alkalom volt egy újabb tanácskozás megszervezésére az új színházi törvény alkalmazási szabályairól. Kovács Attila, a Brassó Megyei RMDSZ elnöke utalt rá: jó lenne, ha Brassónak lenne magyar színháza. Házy Bakó Esztert kitüntették a jó szervezésért. A Szatmári Északi Színház Harag György Társulata A bárónő és a komorna című előadással volt jelen, Szilágyi Regina rendezésében. Béres László gyergyószentmiklósi Yerma-előadása, mellett a székelyudvarhelyi Yerma (rendező Csurulya Csongor) is szerepelt, a Figura Stúdió Színház kortárs orosz szerző, Vaszilij Szigarev darabját, a Fekete tejet mutatta be Brassóban, a Nagyváradi Állami Magyar Színház Az őrült és az apáca című előadást, a Csíki Játékszín meseelőadással jelentkezett, Budaházi Attila dramatizálásával és rendezésében a Trapitival. Kiemelkedő előadás volt a brassói fesztiválon a tavaly alapított Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című produkciója. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két előadással szerepelt. /Hegyi Réka: IV. Interetnikai Színházi Fesztivál – Brassó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2008. augusztus 27.

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház augusztus 25-én tartotta évadnyitó társulati ülését. Nagy Pál igazgató és Csurulya Csongor művészeti vezető ismertették a 10. jubileumi évad terveit, kitérve a társulat előtt álló vendégszereplésekre, fesztiválmeghívásokra. Az ünnepi évad kiemelkedő eseménye a Kortárs DRÁMAtalálkozó. Az új évad első bemutatójának, Békés Pál A félőlény című mesejátékának a próbái Szilágyi Regina irányításával már megkezdődtek. /Évadkezdés a Tomcsa Sándor Színháznál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

2008. szeptember 6.

Szatmárnémetiben a bábszínházban több új darab bemutatását tervezik. Műsorra tűzték Székelyudvarhelyen is a Félőlény című darabot, melyet szintén a szatmárnémeti Szilágyi Regina rendez. A dzsungel könyve című musical szövegkönyvét Békés Pál írta. A Párnamesék bemutatóját karácsonyra tervezik, a darab három-négy meséből lesz összefűzve, amelyeket Szilágyi Regina dramatizál. A darabot magyarországi vendégrendező, Rumi László közreműködésével viszik színre. Szilágyi Regina elmondta: az új évadban reméli, hogy gyakrabban lesz alkalmuk a megye más településein is játszani, például Tasnádon és Nagykárolyban. /Három új darab a bábszínházban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 6./

2008. szeptember 29.

Mesedarabbal, Békés Pál Félőlény című darabjával indítanak szeptember 30-án a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban, Szilágyi Regina rendezésében. Szívesen vállalta a rendezést, mondta Szilágyi Regina, a szatmári Északi Színház berkeiben működő Brighella bábtagozat vezetője, rendezője. /Kovács Csaba: Földi és égi rémek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2009. július 1.

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tevékenységét a leköszönő Czintos József művészeti vezető helyett Keresztes Attila kolozsvári rendező irányítja majd. /Új művészeti vezető. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 1./ Keresztes Attila 1996-ban végzett a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színházművészeti Tanszékén, ekkor szerződött a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz, ahol kezdetben színészként, majd rendezőként dolgozott. Ez évtől tanársegédként is tevékenykedett a BBTE színházművészeti karán, 2002–2008 között pedig a színház művészeti aligazgatója volt. A kormány áprilisban kibocsátott sürgősségi kormányrendelete szerint a válság miatt közintézményekben nem lehet versenyvizsgát kiírni semmiféle állásra. A színház azonban meghatározott időre alkalmazhat bárkit. Amikor ez a válság intézkedésként hozott megszorítás elmúlik, akkor majd kiírják a pályázatot. Keresztes Attila úgy látja, hogy egyfajta kortárs népszínház jegyében kell az évadot és a művészi programot meghirdetni. Mindenképpen elindít műhelymunkát, kiválasztják egy klasszikus szerző darabjait, majd elemezik, tulajdonképpen együtt viszik színre a művet a közönséggel. Beavató színháznak is lehet nevezni. A színháznak van két rendezője, Csurulya Csongor és Szilágyi Regina, ők kapnak feladatot az új évadban is. /Köllő Katalin: Keresztes Attila a szatmári színház új igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2009. augusztus 22.

Egy stúdióelőadással és két bábszínházi előadással készülnek a Partiumi Magyar Napokra a szatmárnémeti Harag György Társulat színészei A bárónő és a komorna című stúdióelőadást minden alkalommal vastapssal jutalmazta a közönség, rendezője Szilágyi Regina. A két bábelőadás: a Párnamese, a másik gyermekeknek szóló program az Andersen-mese alapján elkészített A rút kiskacsa című bábjáték, Rumi László magyarországi vendégművész rendezésében. /Színházi előadások a Partiumi Napokon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 22./

2009. szeptember 1.

A korábbinál nagyobb létszámú színészcsapattal és a kortárs drámát népszerűsítő fesztivál szervezésével vágott neki az új évadnak a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Az udvarhelyi társulat eddig tizenegy tagú volt, az új évadot azonban már tizenhatan kezdik. A teátrumban próbálják Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámáját Csurulya Csongor rendezésében, melyet négy színház közös produkciójaként viszik színre (egy olasz, egy spanyol és egy lengyel társulattal együtt), egy európai színházi projekt keretében. A színház az előadások sorát a Bernarda Alba házával nyitja, a következő bemutató vígjáték lesz: Megyeri Zoltán viszi színre a Senki sem tökéletes, avagy nincs, aki hűvösen szereti című zenés vígjátékot. Shakespeare Ahogy tetszik-jét Anca Bradu rendezi a jövő év elején. Stúdió-előadások is készülnek. A gyermekeknek szóló bérletes előadások sorában az udvarhelyi csapat Tordon Ákos-Szilágyi Regina Skatulyácska (rendező Szilágyi Regina), a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Benedek Elek Többsincs királyfi című mesejátékát (rendező Barabás Árpád), a csíkszeredai Csíki Játékszín pedig Budaházi Attila A halhatatlan herceg című mesejátékát adja elő a szerző rendezésében. Ebben az évadban is megszervezik a DráMa kortárs színházi találkozót Székelyudvarhelyen. /Nagyobb társulattal kezdik az új évadot Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2009. szeptember 15.

Keresztes Attila, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának új művészeti igazgatója változatos évadtervet állított össze, hogy mindenki találjon magának érdekes előadást. Csehov Három nővérével kezd a társulat, Keresztes Attila rendezésében. Ezt a Tasnádi István alkotta Malacbefőtt című zenés szociobörleszk követi, amelyet a szerző testvére, Tasnádi Csaba, a nyíregyházi színház direktora visz színre. Tóth Ede A falu rossza című darabját Csurulya Csongor, a szatmári Harag György Társulat állandó rendezője állít színpadra. Szilágyi Regina rendezésében tekinthetik meg majd a kicsik a Holle anyót. A Szilágyi Regina irányította bábszínház a tőle megszokott ütemben készíti előadásait. December 30-án lesz a Csárdáskirálynő bemutatója. „Az évad szerintem legfontosabb előadása a Mohácsi István Veszett fejsze című átiratából készült előadás lesz, Mohácsi János rendezésében”– fogalmazott a művészeti vezető. Előadják meg a magyarországi drámaíró-rendező, Kiss Csaba Hazatérés Dániába című tragédiáját Albu István rendezésében. A színiévadot a Csurulya Csongor rendezte és Matei Visniec által írt Bohóc kerestetik című stúdió-előadás zárja. /Végh Balázs: Változatos évadra számíthatnak a szatmári színházkedvelők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2009. október 22.

Az égig érő fa bábbemutatójával tisztelgett október 21-én Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulója előtt a Szatmárnémeti Északi Színház. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Brighella Bábszínháza bemutatójának rendezője Szilágyi Regina volt. /Az égig érő fa bemutatója Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2009. október 30.

Az idén jubiláló szatmárnémeti Brighella Bábszínháznak a 2009–2010-es színházi évadban 1300 bérletes nézője van, fennállásának 10. évfordulóját ünnepli. A társulat egy-egy meseelőadása általában több mint 20 alkalommal kerül színpadra. A legutóbb bemutatott Égig érő fát a tervek szerint 35-ször játsszák, mivel már az első előadásai komoly közönségsikerre tettek szert. Szilágyi Regina, a szatmárnémeti Brighella bábtársulat vezető rendezője elmondta, kezdetben a Marco Alapítvány keretében indította útjára a bábszínházat. Kezdetben évekig egy pincében adták elő darabjaikat. „2003-ban csatlakoztunk a megyei tanács fennhatósága alá tartozó Északi Színházhoz. Azóta a színház emeleti pódiumtermében adjuk elő műsorainkat” – részletezte a tagozatvezető. A rendezőn kívül négy színész és egy bábkészítő dolgozik. Az előadás nyelvezete révén kápráztatja el a gyerekeket. A régies, nyelvjárási elemekkel teletűzdelt szöveg ragadja magával képzeletüket, viszi el egy kihalóban lévő népi kultúrába – magyarázta. /Végh Balázs: Máris közönségsiker Brighella Bábtársulat Égig érő fa című előadása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998